adozona.hu
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat.
Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli ellátási igényét pedig a regionális egészségbiztosítási pénztárhoz, s egyúttal a folyósítás alatt álló ellátása beszüntetésére vonatkozó bejelentést is meg kell ten...
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Ellátásválasztás
Nem változott.
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]
Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli ellátási igényét pedig a regionális egészségbiztosítási pénztárhoz, s egyúttal a folyósítás alatt álló ellátása beszüntetésére vonatkozó bejelentést is meg kell tennie. A választott ellátás az írásban benyújtott igény postára adásának napjától folyósítható.[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 25/B. §-ában.]
Táppénzjogosultság
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult (korábban ezt a törvény külön nem rögzítette).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
Nem változott.
Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult táppénzre az a biztosított, akinek nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ezért nem kaphat táppénzt a saját jogon nyugdíjas biztosított (saját jogú nyugellátás az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a munkaképtelenségi és az öregségi járadék). Ugyanezen okból - vagyis mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni - a munkanélküli-ellátásban, álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor sem jár táppénz, ha az ellátásuk folyósítása alatt vagy annak szünetelése, megszűnése után válnak keresőképtelenné.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39., 49. §-aiban.]
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák táppénzre
A) Biztosított 2005. március 1-jétől "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2009. július 1-jétől "B" munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít, 2010. február 3-ától keresőképtelen.A táppénzre való jogosultságot a két jogviszonyára külön kell megállapítani. Az "A" munkáltatónál fennálló jogviszonya alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, a 2009. évi jövedelem 60 százalékát. A "B" munkáltatónál nem lesz jogosult táppénzre, mert a keresőképtelenné válásakor ott nem volt kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
B) Biztosított 2004. január 1-jétől munkaviszonyban áll. 2005. november 1-jétől 2008. november 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2008. november 2-ától 2009. március 4-éig dolgozik. 2009. március 2-án üzemi baleset éri, 2009. március 2-a és 2009. december 31-e között baleseti táppénzen van. 2010. január 1-jétől újra munkába áll, 2010. március 1-jétől 2010. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2009. január 1-je és 2009. március 4-e között összesen 520 ezer, 2010. január 1-je és február 28-a között pedig összesen 510 ezer forint.
Mivel a 2009. január 1-jétől 2010. március 1-éig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de naptári napi jövedelme, 8655 forint - 1 030 000 / (60 + 59) - meghaladja a havi minimálbér harmincadrészét (a 2010-ben 2450 forintot), táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis az egy naptári napra 1470 forint.
C) Biztosított 1999. január 15-étől közszolgálati jogviszonyban áll. 2010. január 11-étől keresőképtelen. 2009-ben havi 320 ezer forint a munkabére, 2009. január 5-én 2008 második félévére 300 ezer forint prémiumot kap, 2009. augusztus 17-én 900 ezer forint jubileumi, 2009. december 5-én 250 ezer forint tízéves törzsgárdajutalomban részesül. 2010. január 11-étől 29-éig betegszabadságon van.
|
Rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (320 000 x 12 / 365) |
10 520,55 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (300 000 / 365) |
821,91 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (250 000 / 3652) |
68,45 Ft |
|
A táppénz alapja (10 520,55 + 821,91 + 68,45) |
11 410,91 Ft |
|
A táppénz napi összege (11 410,91 x 0,6) |
6 846,55 Ft |
A munkáltatónál - a betegszabadsága lejártát követően - 2009. évi jövedelme után egy évig 60 százalékos mértékű táppénzre jogosult, tolmácsolásból szerzett jövedelme után viszont nem jár neki táppénz (mivel több mint heti 36 órás főállású munkaviszony mellett a megbízásos jogviszonyt nem terheli pénzbeli egészségbiztosítási járulék).
E) Biztosított 2005. november 1-jétől munkaviszonyban áll. 2009-ben munkabére havi 650 ezer forint. 2010. február 8-án keresőléptelenné válik, betegszabadságra 2010. február 26-áig jogosult.
2009. évi jövedelme alapján egy naptári napi keresete 21 369,86 forint (650 000 x 12 / 65), naptári napi táppénze 9800 forint.
__________________________________________________________________________________
Többes jogviszony
Nem változott.
Aki legalább heti 36 órás jogviszonya mellett más jogviszonnyal is rendelkezik, annak az e jogviszonyában szerzett jövedelme után nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie, így táppénzre is csak a "főállása" után jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére egyidejűleg több jogviszonyban kötelezettek esetén - vagyis akiket mindegyik jogviszonyukban heti 36 óránál kevesebb ideig foglalkoztattak - a táppénz, illetve a tes vagy a gyed iránti igényt annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Kifizetőhely hiányában az igényt az illetékes repnek kell elbírálnia, amihez a munkáltatói igazolásokat a munkavállalónak kell benyújtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]
A táppénzjogosultság időtartama
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Legfeljebb 30 napig részesülhet táppénzben az, akinek megszűnt a biztosítása (a korábbi 45 nap helyett).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában.]
Nem változott.
Ha a biztosított passzív táppénzjogosultsága lejártát követően -egészségi állapota alapján, a kezelőorvos megítélése szerint várhatóan - rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, az orvosnak a táppénzre jogosultság lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell, hogy megállapítsák az egészségkárosodás mértékét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, a táppénze mértékének és a folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a biztosító (rep) a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Táppénz annyi időre jár, amennyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Időszakfogalmak
Nem változott.
A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, ha munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy valaki gyesre, részesül terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában.]
A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmekre kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszakban nem volt legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jogosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jövedelemtermelő naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak;
■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folyamatos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Táppénzalap
Nem változott.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jövedelemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlékok, illetve az e helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számít. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól - legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel "ellátott" napok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táppénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimálbérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a biztosított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszámítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alapjába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A táppénzalapba továbbra is beleszámít a biztosított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a minimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Osztószám
Nem változott.
A naptári napi rendszeres jövedelmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző évnek a biztosításban töltött napjai számával, de úgy, hogy a biztosítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása és a 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait.Az így kiszámított napok száma az úgynevezett osztószám.
A naptári napi nem rendszeres jövedelem kiszámításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amely időszakra e jövedelmeket kifizették. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szólóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olyanok, amelyeket a "saját napjaikkal" kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.
Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra eső összegét.
Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani.
Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra eső táppénzalap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szerződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra eső táppénzalap.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
2009. július 31-e utáni keresőképtelenség esetén a táppénz■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka (a korábbi 70 százalék helyett);
■ ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 százaléka (a korábbi 60 százalék helyett).
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincadrészét (korábban nem volt felső határ), vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2010-ben nem haladhatja meg a 9800 forintot, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a 3675 forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
Nem változott.
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges jövedelme alapján állapították meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet továbbá igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27-28. §-aiban.]
A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve azt, akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, illetve azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]
Betegszabadság
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár (a korábbi 80 százalék helyett), írja elő a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a távolléti díjat változatlanul a munkáltató fizeti, s továbbra is kell neki utána társadalombiztosítási járulékot fizetnie).Nem változott.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama - a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál
jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár a részére. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet, új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. Kilépés esetén a betegszabadságos napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra.
A munka törvénykönyve szerint a betegszabadság idejét nem kell megszakítani az annak idejére eső munkaszüneti nappal ("fizetett ünneppel").
Szakképző iskolai tanulók részére - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre 75 százalék mértékű díjazást kell a munkáltatónak fizetnie.
Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók -keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzeminek minősül továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri baleset. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közben történt baleset akkor minősül üzeminek, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55., 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
A baleseti táppénz alapjába ezentúl nem számítható be az a juttatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért - hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási támogatásként - fizetnek ki.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A baleseti táppénz alapjába nem számít bele az igazolt távollétre fizetett -átlagkereset és a távolléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végkielégítés, a jubileumi jutalom.A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) jövedelem alapján kell megállapítani.
Baleseti táppénz számításakor a nem rendszeres jövedelmet ezentúl azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették. Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani (a 13. havi bér például jogszabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémiummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok számánál.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A baleseti táppénz összegéhez alapul vett időtartam alatt végzett munkáért járó nem rendszeres jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizetik ki.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1) bekezdésében.]
Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiányában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a baleseti táppénz napi összege a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötnapos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámítani, és ennek az egy naptári napra jutó része a baleseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz összegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas vagy az egyidejűleg többes jogviszonyban álló - biztosított baleseti táppénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de jövedelemként csak az az összeg vehető figyelembe, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot fizetett.Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - azaz az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
A) Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az intézet folyosóján elcsúszik.Balesete, mivel rokkantsági vizsgálat közben érte, üzemi balesetnek tekinthető, ezért megilleti baleseti táppénz.
B) Biztosított 2010. április 11-én üzemi balesetet szenved. 2010. március havi munkabére 184 ezer forint, 2010. márciusra túlmunkáért 65 ezer forint juttatásban részesül.
Baleseti táppénze egy naptári napra a 2010. március havi jövedelme után 5935,48 forint (184 000 / 31), a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után 2096,77 forint (65 000 / 31), összesen 8032,25 forint.
C) Biztosított 2009. május 2-ától 2010. február 14-éig táppénzen van, 2010. március 15-én foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igényel. 2010. február 15-étől 28-áig 211 151 forintot keresett.
A baleseti táppénz egy naptári napra a 2010. február 15-étől 28-áig elért jövedelem alapján 15 079,60 forint (211 151 / 14, felső korlát ugyanis nincs).
D) Biztosított 2010. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igényel. 2010. januárban munkabére 320 ezer forint, és 2009-ben végzett munkájáért 250 ezer forint jutalmat kap.
Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így az egy naptári napra 10 322,58 forint (320 000 / 31).
__________________________________________________________________________________
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Változás 2010. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet ezentúl nem a munkavégzés helye szerint illetékes repnek kell kivizsgálnia és arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb összege 150 százalékának (2010-ben 42 750 forintnak) a 90 százaléka a baleseti ellátás (a korábbi 100 százalék helyett).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
A baleseti táppénz mértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
Az úti baleset miatt járó baleseti táppénz mértéke 90 százalék (a korábbi 100 százalék helyett, de más üzemi, illetve munkabaleset esetén a baleseti táppénz mértéke továbbra is 100 százalék).A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, legfeljebb azonban egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek az e táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az Országos Rehabilitációs Szociális Szakértői Intézet maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Kifizetői igazolás
Nem változott.
A baleseti táppénzt folyósító szerv (a rep vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segély
Változás 2010. január 1-jétől.
Jogosult lehet terhességi-gyermekágyi segélyre az is, aki a biztosítása megszűnését követő 42 nap múltán, baleseti táppénzen vagy annak folyósítása megszűnését követő 28 napon belül szül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Változás 2010. május 1-jétől.
2010. április 30-a utáni szülések esetén annak jár terhességi-gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül összesen 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). A 365 biztosítotti napba számítható be a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy félévet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani, ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző naptári év első napja.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2010-ben 147 ezer forintnak) a harmincadrésze.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.
A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincadrésze a terhességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.
Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke továbbra is a napi átlagkereset 70 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. és a 217/1997. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21.§-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi meg.A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt hal meg, a terhességi-gyermekágyi segély a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig - igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest vizsgálni a jogosultság feltételeit.
__________________________________________________________________________________
Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre
A) 2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2008. április 18-án gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2007. évi jövedelme alapján - naptári napi 9541,62 forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár neki).2010. február 7-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor - tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszámítani, ez naptári napi 1715 forint (73 500 / 30 x 0,7).
B) Biztosított 2008. június 17-én szül, a gyermekgondozási segély ideje alatt 2010. június 28-án újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 140 ezer forint.
Mivel nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a minimálbér harmincadrésze, mert szerződés szerinti jövedelmének harmincad-része nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári naponként 3266,66 forint (140 000 / 30 x 0,7).
C) 2004. május 1-je és 2007. december 31-e között biztosított 2007. január 21-én szül. 2007. július 7-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2009. január 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2010. január 21-éig gyermekgondozási segélyben részesül. 2010. január 22-én elhelyezkedik, 2010. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.
Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis a biztosítás megszűnését követően folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számítható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább még 198 napot kellett volna dolgoznia).
D) Egyetemi tanulmányait 2010. február 25-én befejező nő 2010. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, április 26-án szül.
Az iskolai tanulmányok beszámításával terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult.
E) Egyetemi tanulmányait 2010. február 25-én befejező nő 2010. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, május 5-én szül.
Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be, így sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem jogosult. Gyermeke kétéves koráig gyermekgondozási segélyt kaphat.
__________________________________________________________________________________
Gyermekgondozási díj
Változás 2010. május 1-jétől.
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt (korábban elégséges volt 180 nap biztosítási idő). A szükséges 365 napba számít bele a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis emellett legalább egy félévet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül (korábban a törvény ezt nem mondta ki).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Nem változott.
Gyermek gondozására fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre, feltéve, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a gyámot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Gyedszámítás
Változás 2010. május 1-jétől.
Ha a gyedre jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivéve, ha a gyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani (korábban ilyenkor a tényleges kereset, ennek hiányában a szerződés szerinti kereset alapján számították ki a gyedet, de annak összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehetett).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nem változott.
Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküliellátásban részesült, és az irányadó időszakban nem volt tényleges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér kétszerese (ha volt a munkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme, de a minimálbér kétszeresénél kisebb, az lesz a gyedalap).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk, kiveszi gyerekét a bölcsődéből, s megint otthon marad vele).A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2010-ben havi 102 900 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nyugdíjjárulék gyedből
Nem változott.
A gyed összegéből 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztártag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat) kell levonni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Gyedigénylés
Nem változott.
A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A. §-ában.]
Ha a munkáltatónál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az igényt ez bírálja el, és az ellátást a munkáltató folyósítja. Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató köteles három munkanapon belül az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (rephez) továbbítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-ában.]
Gyedjogosulatlanság
Nem változott.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevékenységet);
■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresetrész után jár a gyed);
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti.
Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben sem, ha a gyermeket
■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlakásos szociális intézményben harminc napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitáci-ós foglalkoztatást végző intézményt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Utazásiköltség-térítés
Nem változott.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,■ aki közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány például MÁV vagy Volán által lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki a részére újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést.
A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával válik jogosulttá rá).
A beteg magánjárművön is utazhat, ha az egészségi állapota, a betegsége miatt nem ülhet közforgalmú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjárműhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell a helyileg illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz beadnia.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Jövedelemigazolás
Nem változott.
A jövedelemigazolásban az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
A tébéjárulék-törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Ellátáskifizetés
Változás 2009. október 1-jétől.
A biztosító (rep) a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 munkanap helyett 22-n belül köteles dönteni - írja elő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafusa. Ha az ügyintézés időtartama a rep hibájából meghaladja a 22 munkanapot, a késedelem miatt 2200 forint illetéket kell a repnek fizetnie a központi költségvetés számára (korábban ilyenkor nem kellett illetéket fizetnie, de a határidőt a rep vezetője indokolt esetben egyszer továbbra is újabb 200 nappal meghosszabbíthatja).Nem változott.
Ha az ellátást a rep a megadott határidőig nem fizeti ki, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét köteles fizetni a jogosult részére.Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szervnek, ha az legfeljebb 1000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Változás 2009. október 1-jétől.
Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról a repnek 90 napon belül kell intézkednie (korábban ezt az elévülésig, vagyis öt éven belül bármikor megtehette).[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. §-ának (4) bekezdésében.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz e rendeletben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni.A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papír igazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, bírsággal sújtható.
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tébéellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa (lásd a 79. oldalon) alapján indult eljárásokban, ez utóbbi esetben kivéve az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 38/B. §-ában.]
Nem változott.
Ha az egészségkárosodásért felelős, vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező gépjárműfelelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján - a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár erről, valamint az évenkénti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie a rep számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget a rep megállapítja. [Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Egészségügyi szolgáltatás
Változás 2010. január 1-jétől.
A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-a (9)-(10) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Az ennek nyomán vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ában.]
Térítésköteles ellátások
Változás 2010. január 1-jétől.
A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosítási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint térítésmentes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot állapítsanak meg;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Elszámolási nyilatkozat
Nem változott.
A fogászati és járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetnek - magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban kell tájékoztatnia a biztosítottat arról, hogy milyen ellátást kapott, továbbá az ellátásért fizetendő térítési díjról (ha annak megfizetését jogszabály írja elő).A háziorvosnak nem kell elszámolást adnia a biztosított részére.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Háziorvosi ellátás
Nem változott.
Háziorvosi ellátás keretében megelőzés, tanácsadás, gondozás, gyógykezelés, háziorvosi orvosszakértői szolgáltatás vehető igénybe. A házi gyermekorvosi szolgálatnak a gyermeket 14 éves koráig el kell látnia, a 14-18 éves korúak esetében erre nem köteles, de - kérésre - őket is elláthatja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 11. §-ában.]
Járóbeteg-szakellátás
Nem változott.
Járóbeteg-szakellátás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy akkor vehet igénybe szakorvosi vizsgálatot, gyógykezelést, ha oda alapellátó orvosa beutalja. Beutaló nélkül vehető igénybe a bőrgyógyászati, a fül-orr-gégészeti, a nőgyógyászati, a sebészeti, a szemészeti, az onkológiai, az urológiai, a pszichiátriai szakellátás, továbbá a gondozók (például ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőbeteg-gondozó) által nyújtott orvosi ellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 13. és a 217/1997. kormányrendelet 2. §-aiban.]
Fogászati ellátás
Nem változott.
Teljes körű fogászati alap- és szakellátásra jogosultak■ a 18 évesnél fiatalabbak;
■ a 18 éven felüli nappalis középiskolások;
■ a nők a terhesség alatt és a szülést követő 90 napig.
Életkortól függetlenül térítésmentes az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése, valamint a szakorvosi beutaló alapján végzett fogászati góckeresés.
A 60 évesnél idősebbeknek térítésmentes az alap- és szakellátás is (kivéve a technikai költségeket, például a fogpótlásét).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 12. §-ában.]
Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
Nem változott.
A gyógyellátásra jogosultak betegség esetén, orvosi beutalóval térítésmentesen vehetnek igénybe fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást. Az ellátás a betegség megállapításához szükséges vizsgálatra, orvos által előírt gyógykezelésre, műtét esetén a gyógyászati anyagok, protetikai eszközök felhasználására, a gyógyászati ellátásra terjed ki. Térítésmentesek a kezeléshez szükséges gyógyszerek, vérkészítmények, kötszerek, ideiglenes gyógyászati segédeszközök és az étkezés is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 14. és a 217/1997. kormányrendelet 7. §-alban.]
Szanatóriumi ellátás
Nem változott.
A biztosított orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátásra jogosult. A rehabilitációs célú szanatóriumi ellátás az arra jogosult orvos beutalása alapján vehető igénybe.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 16. §-ában.]
Ellátás méltányosságból
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Méltányosságból legfeljebb 30 napra állapítható meg passzív táppénz (2009-ben az egészségbiztosítási szerv még 45 napra is megállapíthatta).A méltányossági ellátások alapját ezentúl korlátozza a törvény, e szerint
■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg;
■ biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén az engedélye-zetett naptári napi táppénz legfeljebb 9800 forint lehet;
■ biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén legfeljebb napi 3675 forint táppénz folyósítható.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E. §-aiban.]
Nem változott.
Az egészségbiztosító méltányosságból évente egyszer részesítheti segélyben a biztosítottat.Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető allo-pathiás (homeopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak a rephez kell benyújtania a méltányossági kérelmet.
A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihordási - azaz elkopási - időre állapítható meg, a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányosságból az egészségbiztosítási alapban erre elkülönített összeg erejéig
■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társadalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat;
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támogatást;
■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja;
A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet 11/B-E. §-aiban.]
Külföldi gyógykezelés
Változás 2009. október 1-jétől.
Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes a korábbi 12 hónap helyett (a tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Nem változott.
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni (vagyis hogy a magyar biztosító vállalja a költségeket).Az EU-kártya a rep(ek) ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. Ha az ügyfél elektronikusan igényli a kártyát, azt a rep postán küldi ki neki (a kártya átvételét a kérelmező a tértivevényen aláírásával igazolja).
A kártya bármely rep-kirendeltségnél igényelhető, kiadása térítésmentes, kivéve azon eseteket, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják. Ilyen esetekben 2200 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt a repnek határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyezményes országban, lásd a 54. és a 19. oldalon - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, de csak akkor, ha a szolgáltatás azért vált szükségessé, mert elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Tartósan harmadik államban foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig megtéríti.
Tartósan harmadik államban foglalkoztatott közalkalmazott és köztisztviselő esetén a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségének 85 százalékát téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Az OEP akkor is engedélyezheti a megtérítendő összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 1408/71. és a végrehajtásáról szóló 574/72. EGK tanácsi rendeletekben foglalt uniós elve alapján).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Hazai kezelés helyett külföldi
Nem változott.
Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges.A külföldi gyógykezelés indokoltságáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeményezésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A pozitív döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájékozódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdetéről, várható időtartamáról és költségeiről. A javaslatot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdeményezőnek kell benyújtania az OEP-hez.
A támogatás felhasználására és az elszámolásra az egészségbiztosítási pénztár a támogatottal megállapodást köt. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak.
A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási, az engedélyezett közlekedési eszköz tarifája szerinti költséget - saját járműnél a másodosztályú vonatjegy árát - a lakóhely szerinti rep automatikusan megelőlegezi.
A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az egészségbiztosítási pénztárnál. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrollhoz is kérni kell a szakmai bizottság javaslatát.
Hazai egészségügyi intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. A kezdeményezőnek - vagyis a betegnek, illetve a kezelőorvosának - szakmai bizottsági javaslatot kell beszereznie a meghívott elszámolható utazási és itt-tartózkodási költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) áráról, a hazai egészségügyi intézményben jelentkező költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szakmai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudományos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha a rep a szakmai bizottság által megajánlott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzítenie kell a szervezési feladatokat és a költségátvállalás mértékét (a rep döntését a beteg nem fellebbezheti meg).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában.]