adozona.hu
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Gyermek védelembe vétele esetén a családi pótlék legfeljebb 50 százaléka természetbeni formában is nyújtható, egyébként továbbra is csak pénzben. A gyermek védelembe vételéről a gyámhatóság dönt, a természetbeni családi pótlékról pedig a települési jegyző, határozatban (a gyermek védelembe vételét az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza). A családi pótlék természetben legfeljebb egy évig - indokolt esetben ismételten - nyújtható (a törvény nem határozza meg, hányszor).
A gyám, illetve eseti g...
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Jogosultság családi pótlékra
Változás 2009. október 1-jétől.
Gyermek védelembe vétele esetén a családi pótlék legfeljebb 50 százaléka természetbeni formában is nyújtható, egyébként továbbra is csak pénzben. A gyermek védelembe vételéről a gyámhatóság dönt, a természetbeni családi pótlékról pedig a települési jegyző, határozatban (a gyermek védelembe vételét az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza). A családi pótlék természetben legfeljebb egy évig - indokolt esetben ismételten - nyújtható (a törvény nem határozza meg, hányszor).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A gyám, illetve eseti gondnok gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán köteles a gyermek nevére elhelyezni a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek után járó családi pótlékot, a gyermekotthonban lévő gyermek után járó családi pótléknak pedig az 50 százalékát (korábban csak a szociális intézményben elhelyezett gyermek használhatta fel szabadon a teljes családi pótlékot).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 11., 27/E. §-aiban.]
Változás 2010. augusztus 31-étől.
A középiskolai tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyik évben betölti a 20. életévét (korábban középiskolai tanuló után a 23. életévéig járt).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
A mindkét - vagy az őt eltartó - szülőt elvesztő árva 18 éves kora után is jogosult családi pótlékra 2010. augusztus 31-éig a középfokú nappali tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 23 éves koráig, 2010. augusztus 31-e után 20 éves koráig. Ugyancsak saját jogon jogosult a pótlékra az, aki nagykorúvá válása miatt kerül ki a gyámság alól, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből, feltéve, hogy alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, nincs rendszeres jövedelme, mégpedig 2010. augusztus 31-éig akkor, ha nincs még 23 éves, azt követően akkor, ha nincs még 20 éves.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Családtámogatási ellátásra a Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult, ezenkívül a bevándorolt, a letelepedett, a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező polgár.A szabad mozgás és tartózkodás joga az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárait, az őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó, harmadik országbeli családtagjaikat, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó harmadik országbeli állampolgárt és annak családtagjait illeti meg.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-ában.]
Családi pótlékra jogosult a még nem tanköteles, a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, illetve az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató gyermek után■ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs;
■ aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám;
■ akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Családi pótlékra jogosult az is, aki a szülői házat a gyámhivatal engedélyével hagyja el. A gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban meg kell neveznie, ki jogosult a családi pótlékra. Ha a gyámhivatal nem határozza meg, hogy a fiatalkorú kinek a háztartásába kerüljön, a gyermek tankötelezettsége megszűnéséig vagy középfokú tanulmányainak idejére saját jogán is jogosultságot szerez családi pótlékra, ha nincs rendszeres jövedelme. A családi pótlék szabályainak alkalmazásakor rendszeres jövedelemnek továbbra is a legalább három egymást követő hónapban szerzett, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbért - 2010-ben havi 73 500 forintot - elérő jövedelem számít (vagyis csak az kaphat családi pótlékot, aki ez alatt keres).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4, 8. §-aiban.]
A 18 évet betöltött, nappali tagozaton középiskolás nagykorúként saját jogán kapja a családi pótlékot.A fogyatékossági támogatásról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján ilyen támogatásra nem jogosult, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti sajátos nevelési igényű tanuló továbbra is annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a családi pótlékot, amelyben betölti a 23. életévét.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő számára kell megállapítani.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
A családi pótlékot igényelheti az is, aki a gyermeket örökbe kívánja fogadni, már akkor is, amikor - ideiglenes elhelyező határozat alapján - gondozza. Az örökbefogadót a gyermek háztartásba kerülésének időpontjától illeti meg a családi pótlék.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A szociális intézmény vezetőjének a teljes családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kell kezelnie, s meg kell oldania a személyre szóló felhasználást (például hogy neki vásároljanak vagy zsebpénzt kapjon).A gyermekotthon vezetőjének a családi pótlék 50 százalékát kell az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezelnie, s a gyermek ellátására fordítania, a másik felét folyószámlán kell gyűjtenie.
Személyre szóló felhasználásnak a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás minősül (a gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében és a 223/1998. kormányrendelet 11., 27/E §-aiban.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék■ egygyermekes család esetén 12 200 forint;
■ egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint;
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint;
■ két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint;
■ három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 ezer forint;
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 ezer forint;
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 forint;
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint;
■ 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után 20 300 forint;
■ gyermekotthonban, intézetben, intézménynél vagy nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, valamint családi pótlékra saját jogon jogosult közoktatási intézményben tanuló 23 év alattiak után havi 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
A szülőnek járó családi pótlék összege a család nagyságától (a gyermekek számától) függ.A családnagyság megállapításakor az igénylő háztartásában élő, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek vehető számításba, valamint a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első felsőfokú iskolai alapképzésben részt vevő gyermek, ha nincs rendszeres jövedelme.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában.]
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a vizsgaidőszaka utolsó napján megszűnik, s hallgatói jogviszonyt létesít, a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időt - legfeljebb azonban két hónapot - utóbb a családi pótlék számításakor figyelembe kell venni (azaz utóbb a beadott iskolai igazolás alapján igényelni lehet a felsőiskolai hallgató gyerekre eső családipótlék-különbözetet).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 13. §-ában.]
A családi pótlékot továbbra is teljes hónapra kell folyósítani, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek, illetve mikor szüntetik meg a pótlékot. (Például a január 31-én született gyermek, illetve január 1-jei jogvesztés esetén is egész januárra jár a családi pótlék).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Emelt összegű családi pótlék jár a gyermek nevelőjének, ha egyedülálló.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 13. §-aiban.]
Magasabb összegű családi pótlék
Nem változott.
Továbbra is magasabb összegű pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 18 éves koráig, a gyermekkórház (gyermekosztály) orvosának igazolása alapján.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Tartósan betegnek az a 18 évesnél idősebb személy minősül, aki 18. életéve betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 8. §-aiban.]
Családipótlék-folyósítás
Nem változott.
A családi pótlékot a jogosult kérésére "exportálni", azaz EU-tagállamba is folyósítani kell - ahogy az anyasági támogatást kivéve a többi, törvényben szabályozott ellátást is -, mégpedig a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átváltva.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Ha az ellátásra jogosult több mint három hónapra távozik más európai uniós tagállam - illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam - területére, az ellátást az addig folyósító igazgatóság helyett a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának kell tovább folyósítania. Az ellátásra jogosult a kiutazás előtt (ha később alakul úgy, hogy hosszabb ideig marad kinn, akkor az azt követő nyolc munkanapon belül, amikor ez kiderült a számára) írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító igazgatósághoz, hogy három hónapon túlra távozik más tagállamba (tagállami státusú egyéb államba).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/D. §-ában.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Az anyasági támogatás összege továbbra is gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2010-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]
Anyasági támogatásra változatlanul az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Az anyasági támogatás nem "exportálható", azaz nem utalható külföldre. A támogatásra a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok is jogosultak, ha egyébként megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Gyes, gyet
Változás 2010. május 1-jétől.
Gyermekgondozási segélyre az a szülő vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb kétéves gyermeket gondoz (korábban a gyermek hároméves koráig járt a segély), vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatás, a gyet ezentúl a gyermek kétéves korától jár (korábban a hároméves korától járt a nyolcéves koráig), továbbra is annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek kétéves korától nyolcéves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
Nem változott.
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a - saját háztartásában - nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani.Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár. Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor tankötelessé válása évének azt az évet kell tekinteni, amikor betölti a tízet.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe.Egyedülálló szülő részére nem állapítható meg méltányossági gyes, illetve nem hosszabbítható meg akkor sem, ha a gyermek 14 éves koráig tartósan beteg. Ezekben az esetekben a szülő a gyessel megegyező összegű ápolási díjat (azaz plusz 28 500 forintot) igényelhet.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) ab) pontjában.]
Gyeten lévők továbbra is csak napi négy órában végezhetnek keresőtevékenységet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §-ában.]
Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül, kivéve a társadalombiztosítási nyugdíjat.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy harminc napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától nyolcórás elfoglaltságot jelentő állást is vállalhat. Jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest, ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek hároméves kora után vállalhat legfeljebb napi négy órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal, ami 2010-ben havi 28 500 forint. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikrek esetén a gyes az öregséginyugdíjminimum kétszerese (legyenek bárahányas ikrek).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20-21/A. §-aiban, 26. § (2) bekezdésében.]
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
A családi pótlék az adóban
Változás 2009. szeptember 1-jétől.
A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lett - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, azaz be kell számítani az összevont adó alapjába, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.Változás 2009. december 15-étől.
2009. szeptember 1-jéig visszamenőleg az Alkotmánybíróság 806/B/2009. számú határozatában alkotmányellenesnek ítélte a családi pótlék "megadóztatását", ezért ezt a személyijövedelemadó-törvénybeli rendelkezést visszamenőleg megsemmisítette. Az esetleges adótúlfizetés az évi adóbevallásban (vagyis 2010. május 20-áig) igényelhető vissza.Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
Változás 2010. január 1-jétől.
Családtámogatási kifizetőhelyek ezentúl csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény indoklása szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala. Nem működtet kifizetőhelyet például az ORFK, a Köztársasági Őrezred, a Készenléti Rendőrség.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kincstári regionális igazgatóság a tárgyhónapot követő hónap 10-éig - bankszámlára utalás esetén 3. napjáig - folyósítja a családtámogatásokat. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-ában.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély (tes) vagy a gyed iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
A gyes, a gyet igénylésére vonatkozó adatlapon fel kell tüntetni az igénylő adóazonosító jelét (mivel a gyes és a gyet adóterhet nem viselő járandóság).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 2., 4. mellékleteiben.]
Ha egy ellátás összege "automatizmus" - az öregséginyugdíj-minimum változása vagy a családi pótlék emelkedése - miatt módosul, az igényelbíráló szervnek a döntését nem kell határozatba foglalnia.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1/A. §-ában.]
Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 32., 37. §-aiban.]
A családi pótlékra jogosultság megállapításához a közoktatási intézmény vezetőjének évente szeptember 30-áig igazolnia kell, hogy a már nem tanköteles, vagyis 16 évesnél idősebb gyermek még tanul.Ha a már nem tanköteles gyermek kimarad az iskolából - tanulói jogviszonya megszűnik -, az intézmény erről soron kívül igazolást köteles kiadni a családi pótlékban részesülő szülőnek, akinek azt nyolc munkanapon belül be kell nyújtania a folyósító szervhez.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 7. §-ában.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti (de bírságot nem szabhat ki).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Az EGT-államokban munkát vállalók, önálló vállalkozók és családtagjaik kötelesek bemutatni a Magyar Államkincstár Középmagyarországi Regionális Igazgatóságán a tartózkodási engedélyüket, ha családi támogatást igényelnek. Az ellátás iránti kérelemhez csatolni kell az ellátásban érintett, de külföldön élő családtagot igazoló dokumentumot (például anyakönyvi kivonatot), a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (például a foglalkoztató igazolását, a vállalkozói igazolvány másolatát). A külföldön munkát vállalók esetében nem 30, hanem 90 nap a családtámogatási ellátások iránti igény elbírálási határideje, amely egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/F. §-ában.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és elektronikus úton is lehet igényelni az ügyfélkapun keresztül (a változatlan igénylési szabályokat ezentúl nem a családtámogatási törvény, hanem a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja. Az igényelbíráló szervnek egyszerűsített határozatot kell hoznia. E szerint ha a hatóság az elsőfokú eljárásban a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és nincs ellenérdekű ügyfél, a határozatnak nem kell tartalmaznia a jogorvoslatról szóló tájékoztatást és az indokolást. Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia az igény elutasításról és az ellátás visszafizettetéséről is.Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem a jogosult által felvett - családtámogatási ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az saját jogán nem vette fel. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]