adozona.hu
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől is függ, nem csak a fogyasztóiár-indextől és a nettó átlagkereset növekedésétől. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme
■ 3 százaléknál kisebb, a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértéké...
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2010. január 1-jétől.
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől is függ, nem csak a fogyasztóiár-indextől és a nettó átlagkereset növekedésétől. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme■ 3 százaléknál kisebb, a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértékével emelik a nyugdíjat;
■ legalább 3 százalék, akkor a fogyasztói ár tervezett növekedése mellett a nettó átlagkereset ugyancsak a költségvetési törvényben tervezett növekedését is bekalkulálják, annak mértékétől függő súllyal.
Eszerint ha a költségvetési törvényben elfogadott GDP-növekedés
■ legalább 3 százalék, de 4 százaléknál kisebb, akkor a nettóátlagkereset-növekedés súlya 20 százalék lesz (vagyis a nyugdíjemelés mértékének kiszámításához a fogyasztóiárnövekedés tervezett mértékét 0,8-del, a nettó átlagkeresetét 0,2-del szorozzák, s a két szorzatot összeadják);
■ legalább 4 százalék, de 5 százalék alatt marad, akkor a nettóátlagkereset-növekedés 40 százalékos súlyt kap;
■ legalább 5 százalék, akkor a nettó átlagkereset és a fogyasztói ár tervezett növekedésének egyaránt az 50 százalékával számolnak (vagyis a két növekedési mértéket átlagolják).
Ez 2010-ben azt jelenti, hogy januárban a tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelően 4,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés szükségessége és mértékének kiszámítása a januárival azonos módon a GDP-től, valamint az infláció és az országos nettó átlagkereset alakulásától függ (korábban a novemberi emelésnél csak a nettóátlagkereset-növekedést és az inflációt kellett figyelembe venni, a GDP alakulását nem).
Novemberben akkor kell emelni a nyugdíjakat, ha a kormány év közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján úgy becsüli, hogy
■ a nettó átlagkereset év végére várható növekedése nagyobbat indokolna a januárban érvényesített nyugdíjnövelésnél, vagy
■ a nyugdíjasokra számított fogyasztói ár gyorsabban nő, mint az általános fogyasztói ár, vagy
■ az általános fogyasztói ár a tervezettnél magasabbra várható, vagy
■ a GDP-növekedés nagyobb a költségvetési törvényben tervezettnél, illetve 3 százaléknál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha a KSH-adatok alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben is továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő évben jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium
Változás 2009. július 1-jétől.
Megszűnt a 13. havi nyugdíj (a 2009 júliusáig arra jogosult nyugdíjasok 2009 novemberében már nem kapták meg a 2009. évi második részletét).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie - a megszűnt 13. havi nyugdíj helyébe lépő - egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Az öregségi nyugdíjasok és a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak közül azok kapnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. A rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a hozzátartozói nyugdíjasok az életkoruktól függetlenül megkaphatják a nyugdíjprémiumot. Nem adható nyugdíjprémium az ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak, a rehabilitációs járadékosnak, s annak sem, aki az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt vonult (például előrehozott, korkedvezményes, korengedményes) nyugdíjba, és az előző év végéig még nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt, továbbá annak sem, aki az előző évben még nem volt nyugdíjas.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménynyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2010-ben a 2008-as nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2010-ben
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíjminimum havi összege |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
1. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
1. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Korrekciós nyugdíjemelés
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorrekcióról szóló 2005. évi CLXXIII. törvény elfogadásakor 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció 2010. január 1-jén lép életbe (4. paragrafus). Eszerint az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított sajátjogú nyugdíjakat 2 százalékkal, az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e és az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között megállapítottakat 4 százalékkal emelik. A parlament eltörölte a 1990 után megállapított rokkantsági nyugdíjak 2010-re tervezett külön korrekcióját is (korrekciós törvény 5. paragrafus).Öregségi nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma, az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák nyugdíjkorhatár-emelkedésre
A) 1950-ben született férfi 2010-ben 41 év szolgálati idővel rendelkezik, vagyis csökkentés nélkül igénybe vehetné az előrehozott öregségi nyugdíjat. E jogával azonban nem él, hanem tovább dolgozik, és 2011-ben - 61 évesen, 42 szolgálati évvel - megy nyugdíjba.Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kap, mivel a jogosultságot erre már 2010-ben megszerezte, s 2010 után bármikor menne is nyugdíjba, a jogszerzés évében érvényes szabályok szerint számolják az ellátását (a 2011-es szabályok szerint egyébként a 60 évet betöltött férfiak csak csökkentett előrehozott nyugellátást kaphatnak).
B) 1953-ban született nőnek 2012-ben 38 év szolgálati ideje van. Előrehozott öregségi nyugdíjat három évvel a 62 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt 7,2 százalékkal csökkentve vehetne igénybe (a 40 évhez hiányzó szolgálati évek száma / 10 x nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő hónapok száma, vagyis 0,2 x 36). Ha még egy évet dolgozik, azaz 2013-ban - 60 évesen, 39 év szolgálati idővel - menne nyugdíjba, a nyugdíja már csak 2,4 százalékkal csökkenne (0,1 x 24 = 2,4), 2014-ben, 61 évesen pedig csökkentés nélkül mehetne előrehozott nyugdíjba (2013-tól már nem szerezhető jogosultság csökkentés nélküli előrehozott ellátásra, de mivel mindig a jogszerzés évének szabályait kell alkalmazni, rá ez nem vonatkozik).
C) 1954 júniusában született nő 2017 decemberében éri el a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, a 63 és fél évet, s nem két évvel, hanem három évvel a korhatár előtt, 60 és fél évesen, tehát 2014 decemberében mehet előrehozott nyugdíjba. Szolgálati éveinek száma ekkor 42, ennek ellenére csak csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat, és a csökkentés mértékét csak a nyugdíjazáskori életkor befolyásolja, az elért szolgálati idő nem. Ha az előrehozott nyugdíjat a legkorábbi időpontban igénybe veszi, tehát 60 és fél évesen, az öregséginyugdíj-korhatárig hiányzó három év ellenére is csak a két évre járó csökkentés alkalmazható. Ez a korhatárt megelőző első év hónapjaira 0,3 százalék, a korhatárt megelőző második év hónapjaira pedig 0,4 százalék, így összesen 12 x 0,3 + 12 x 0,4 = 8,4 százalék. Ha egy évvel tovább dolgozik, és 2015 decemberében, két évvel a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, akkor 43 év szolgálati idővel megállapított előrehozott nyugellátását ugyanennyivel csökkentik, 2016-ban 3,6 százalékkal csökkentenének, s csak 2017. decemberi nyugdíjba menetel esetén kapna teljes nyugdíjat.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott öregségi nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
Csak az 1951 előtt született férfiak kaphatnak csökkentés nélkül előrehozott nyugdíjat 60. életévük betöltésekor, ha szereznek legalább 40 év szolgálati időt. A náluk fiatalabb férfiak esetén az előrehozott öregségi nyugdíjat minden esetben csökkentik (a 2010 előtti szabály szerint az 1951-ben és 1952-ben születettek is csökkentés nélkül mehettek volna el előrehozott nyugdíjba).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (1) bekezdésében.]
Az 1951-ben született férfiak még 60 éves korukban mehetnek előrehozott nyugdíjba 2011-ben, de csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak, és továbbra is csak akkor, ha van legalább 37 szolgálati évük. A náluk fiatalabbak ennyi szolgálati idővel már csak a rájuk vonatkozó megemelt korhatár előtt két évvel - tehát például az 1952-ben születettek 60 és fél éves korban - mehetnek előrehozott nyugdíjba (és csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak).Átmeneti szabályként az 1952-1954-ben született férfiaknak lehetőségük van ennél korábbi előrehozott nyugdíjazásra, ha legalább 42 év szolgálati időt szereztek: az 1952-ben és az 1953-ban születettek 60, az 1954-ben születettek pedig 60 és fél évesen kaphatnak legkorábban csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Az 1954-1957-ben született nők legkorábban három évvel, az 1958-ban születettek pedig két és fél évvel a megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt kérhetik az előírt nyugdíjcsökkentés mellett az előrehozott nyugdíjazást, ha van legalább 37 év szolgálati idejük (a 2010 előtti szabályok szerint ezt legkorábban két évvel a nyugdíjkorhár elérése előtt, tehát 60 éves korukban tehették volna meg).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Az 1958 után született nők, illetve az 1954 után született férfiak legkorábban a rájuk vonatkozó megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt két évvel mehetnek csökkentett összegű előrehozott nyugdíjba, nem pedig 60 évesen (továbbra is legalább 37 év szolgálati idő esetén).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az 1952 előtt született nők 57 éves kortól kaphatnak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, ha 2008 végéig rendelkeznek legalább 33 év szolgálati idővel. Teljes nyugdíj nőnek a 62. életév előtt teljesített 38 év szolgálati idő esetén jár.Az 1952-ben és az 1953-ban született nők 59 éves kortól mehetnek előrehozott nyugdíjba, ilyenkor a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 40 év szolgálati idő szükséges, a csökkentett összegűhöz pedig 37 év.
Az 1951 előtt született férfiaknak továbbra is betöltött 60 éves koruktól jár előrehozott öregségi nyugdíj. Az 1948-ban születetteknek a teljes nyugdíjhoz a 62. születésnapjuk előtt teljesített 38 év szolgálati idő szükséges, a csökkentetthez 2008 végéig teljesített 33 év. Az 1949-ben és 1950-ben születetteknek ehhez 40, illetve 37 év szolgálati időt kell szerezniük.
Aki egyszer megszerezte az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és elérte a megfelelő életkort, az bármikor a korábbi feltételekkel mehet előrehozott nyugdíjba. A jogosultság 2007. december 31-ét követő megszerzése esetén további feltétel, hogy a nyugdíjba vonuló a nyugdíjazás napján ne álljon biztosítási jogviszonyban.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9-10. §-aiban, 18/A. § (1)-(2) és a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdéseiben.]
Előrehozott nyugdíj csökkentése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az 1951-ben és az 1952-ben született férfiak nyugellátása a legfeljebb két évvel előrehozott nyugdíjazáskor maximum 8,4 százalékkal csökken, a nyugdíjkorhatárig hiányzó első év hónapjait 0,3 százalékkal, a második évéit pedig 0,4 százalékkal veszik figyelembe. Egy évvel való előrehozatal esetén tehát 12 x 0,3, azaz 3,6 százalék a csökkentés, kétévinél pedig 3,6 + 12 x 0,4, vagyis 8,4 százalék (a 2010 előtti szabályok szerint az előrehozott nyugdíj csökkentésekor nemcsak a hiányzó éveket, hanem a szolgálati időt is figyelembe kellett venni).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2) bekezdésében.]
Az 1954-1958-ban született nők és az 1952-1954-ben született férfiak előrehozott nyugdíja akkor is csak 8,4 százalékkal csökken - lásd táblázatunkat -, ha a megemelt nyugdíjkorhatár előtt több mint két évvel mennek előrehozott öregségi nyugdíjba (a 2010 előtti előírások szerint e korosztályoknak az eltörölt 62 éves nyugdíjkorhatárhoz képest legfeljebb két év előrehozatalra lett volna lehetőségük).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az 1952-ben és az 1953-ban született nők, valamint az 1950-ben született férfiak nyugdíját a szolgálati idő és az életkor alapján csökkentik, ha szolgálati idejük miatt csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultak. A csökkentés attól függ, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kíván nyugdíjba menni, és mennyi hiányzik neki a szükséges 40 év szolgálati időből. A kiszámításhoz a 40 évhez hiányzó szolgálati időt elosztják 10-zel, a hányadost megszorozzák a 62 éves életkorhoz hiányzó hónapok számával. Például 37 év szolgálati idővel rendelkező nő a nyugdíjkorhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal (3 év / 10 x 36 hónap) csökkentett nyugdíjra lesz jogosult, a korhatár előtt két évvel - 60 évesen - 38 szolgálati évvel nyugdíjat igénylő férfi esetében a csökkentés 4,8 százalék (2 év / 10 x 24 hónap).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (3) bekezdésében.]
Az 1953 után született nőknél és az 1952 után született férfiaknál a csökkentés a nyugdíjkorhatár előtti első év hónapjaira 0,3, a második év hónapjaira pedig 0,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B § (2) bekezdésében.]
Szolgálati idő a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, feltéve, hogy e nyugdíjat az előrehozott nyugdíj megállapítása előtt megszüntetik.A nyugdíjcsökkentés végleges, nem szűnik meg a korhatár elérésével. A csökkentett és a teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnél nem érvényesíthető gyermekkedvezmény.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (4) és a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj korhatára emelésének ütemezése és az előrehozott öregségi nyugdíj
|
Szü- |
Nem |
Az öregségi |
Az öregségi nyugdj |
Előrehozott nyugdíj korhatára |
Az előrehozott |
Legkorábbi előre- |
Csökkentés legkorábbi |
Csökken- |
Csökkentés |
|
1947 |
férfi |
62 év |
2009 |
60 év |
2007 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2009 |
57 év |
2004 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1948 |
férfi |
62 év |
2010 |
60 év |
2008 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2010 |
57 év |
2005 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1949 |
férfi |
62 év |
2011 |
60 év |
2009 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2011 |
57 év |
2006 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1950 |
férfi |
62 év |
2012 |
60 év |
2010 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2012 |
57 év |
2007 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1951 |
férfi |
62 év |
2013 |
60 év |
2011 |
37 év |
8,4% |
62 év |
15 év |
|
nő |
62 év |
2013 |
57 év |
2008 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1952 |
férfi** |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
60 év |
2012 |
42 év** |
8,4% |
62,5 év |
15 év |
|
nő |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
59 év |
2011 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1953 |
férfi** |
63 év |
2016 |
60 év |
2013 |
42 év** |
8,4% |
63 év |
15 év |
|
nő |
63 év |
2016 |
59 év |
2012 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1954 |
férfi** |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015.I. |
42 év** |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
nő |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015.I. |
37 év |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
|
1955 |
férfi |
64 év |
2019 |
62 év |
2017 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
nő |
64 év |
2019 |
61 év |
2016 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
|
1956 |
férfi |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
62,5 év |
2018.II.-2019. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
nő |
64,5 év |
2020.II.- 2021. I. |
61,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
|
1957 |
férfi |
65 év |
2022 |
63 év |
2020 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2022 |
62 év |
2019 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1958 |
férfi |
65 év |
2023 |
63 év |
2021 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2023 |
62,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1959 |
férfi |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1960 |
férfi |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
*Néhány életkornál a csökkentés a zárójelben jelzett szolgálati időtől függ, vagyis minél több a szolgálati év, annál kisebb a csökkentés. Ugyancsak mérsékli a csökkentést, ha a nyugdíjazáskori életkor magasabb. **Ha az 1952-1954 között született férfiak nem a legkorábban igénybe vehető, hanem a két évvel előrehozott öregségi nyugdíjat igénylik, csak 37 év szolgálati idő szükséges, de a csökkentés ez esetben is 8,4%. |
|||||||||
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatáron túli időben nyugdíjba vonulók esetében a nyugdíjjogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. Ha például egy férfi közalkalmazott 2013-ban betölti a 62. életévét, és 30 év szolgálati ideje van (tehát 62. életéve betöltése előtt nem szerzett nyugdíjjogosultságot), de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy a 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c), (3) bek. c), 18/A. § (1) bek. b), (2) bek. b), 18/B. § (1) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára nemcsak itthon, hanem az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát. 2009. október 1-jétől a külföldi jogviszony-megszüntetés előírása az előrehozott nyugdíjra is érvényes.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A. § (6) bekezdéseiben.]
Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vagy csökkentett előrehozott nyugdíjra (tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak), és azoknak sem, akik 2009 végéig lettek jogosultak korhatár szerinti nyugdíjra.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Öregségi résznyugdíj
Nem változott.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma. Vagyis az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimum - évente meghatározott - összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Előrehozott öregségi nyugdíj
Nem változott.
2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges és az elvárt szolgálati idő arányában csökken a nyugdíj, s nem függ a gyerekek számától.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Az 1997-ben meghirdetett szabállyal ellentétben továbbra is figyelembe kell venni szolgálati időként az előrehozott és a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság, illetve a csökkentés mértékének meghatározásakor a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében.]
A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de a megszerzett jogát csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíjának megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
Korkedvezmény
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is csak három - év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.Korkedvezmény-jogosultság 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint szerezhető, azután az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról a jövőben elfogadandó külön törvény alapján.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/C. §-aiban.]
Nem kell megfizetniük a korkedvezménybiztosítási járulékot azon munkáltatóknak, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény szerint már nem állnak fenn a korkedvezményt megalapozó egészségkárosító tényezők. (A mentesülés szabályait az adótörvénymódosító 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete, a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítés feltételeit az ezt tárgyaló 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet tartalmazza.)A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 11. §-ában, 1. mellékletében.]
Méltányosságok
Nem változott.
Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő -vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme).
Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg 65 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja (nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs).
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg 65 ezer forintot, egyedülálló esetén a 75 ezer forintot. A segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2010-ben 42 750 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2010. január 1-jétől.
Az öregségi nyugdíj alapja 2010-ben is az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset, de ebből 2010-ben 289 ezer forint számítható be teljesen (2009-ben 258 ezer forintot lehetett beszámítani), az azt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 380 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 289 ezer forint plusz a 289 ezer és a 328 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 35 100 forint; a 328 ezer és a 370 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 33 600 forint, a 370 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 7 ezer forint, a nyugdíjalap így összesen 364 700 forint.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegével kell csökkenteni (az úgynevezett nettókereset-számítás eddig is e módszerrel történt, csak a járulékok neve változott). Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz:■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés).
[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
Nem változott.
2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja, a nyugellátás alapjának kiszámításához 2013-ig■ a valorizált keresetet először csökkenteni kell a kifizetés időpontjában érvényes járulékmértékek szerinti járulékokkal (praktikusan annyi százalékát le kell vonni belőle, ahány százalékot a járulékok összesen kiadnak);
■ a járulékokkal csökkentett összegből le kell vonni az arra számított személyi jövedelemadót.
A 2008-ban bevezetett rehabilitációs járadék után is kell nyugdíjjárulékot fizetni. A járadék ezért beleszámít a nyugdíjalapba, de csak akkor, ha azzal az igénylő jobban jár (ha például nincs elegendő időre béradata, rosszabbul járna).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), 2000-től a gyedet is. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk, mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2010 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2010-ben nyugdíjra jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja szolgálati évenként 2 százalékkal nő.[Lásd 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg negyven év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj.A nyugdíj-mértékszabály - a még 1997-ben elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől változik: azontúl szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1) bekezdésében, 20. §-ában.]
Keresetvalorizáció
Nem változott.
Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. a) pontjában.]
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2009-ra vonatkozó szorzó például csak 2010. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2009-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. és a 168/1997. kormányrendelet 15. §-aiban, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum. Akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja (tehát kevesebbet a minimumnál).Ha a nyugdíjigénylő magánpénztári tag, neki a tb-től az általános szabályok szerint kiszámított öregségi nyugdíj 75 százaléka jár.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10-11. §-aiban.]
Tovább dolgozók nyugdíjának növelése
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
A járulékfizetés 365 biztosítási nap után jogosít nyugdíjnövelésre (729 nap esetén is csak 365 nap után jár emelés).A nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok nyugdíja a 365 naponként elért átlagos havi járulékalap 0,5-0,5 százalékával növelhető. Az emelés nem automatikus, kérelmezni kell a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a továbbdolgozás időtartamától függetlenül nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani.A nyugdíjnövelés mértéke esetükben 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka. Például az az 1942. október 27-én született férfi, aki 2010. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2010. január 1-jétől.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, polgármesteri, önkormányzati képviselői, előrehozott, csökkentett előrehozott -, korhatár alatt folyósított nyugdíjakat akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, 2010-ben 1 millió 323 ezer forintot. (2009-ben akkor kellett, ha a kereset meghaladta a minimálbér tizenkétszeresét.) Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösszeget, azt tíz napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (2009-ben nem kellett bejelentenie), amely a bejelentés alapján - vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból - dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.Ha például egy 1949-es születésű férfi 2009-ben mehetett előrehozott nyugdíjba, és 2010-ben a január-júniusi keresete meghaladja az 1 millió 323 ezer forintot, júliustól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha júliustól már nincs keresete. Ha a kereset decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A 62. életévüket 2010-ben betöltőknél, ha 2007. december 31-e után mentek előrehozott nyugdíjba, csak a születésnapjukig érvényes a kereseti korlát, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett.A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a szolgálati viszonyukat szabályozó 1996. évi XLIII., illetve a jogállásukról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott korhatárt.
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ők tehát a 2006-ban elfogadott rendelkezésekkel szemben 2010-ben is bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (4) bekezdésében.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg az nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése kereset miatt 2010-ben
|
Érintettek |
Nyugdíjfolyósítás |
|
|
Az 1948. január 1-je előtt születettek (2009-ben már betöltötték a 62.
életévet), valamint az 1953. január |
||
|
A korhatárt elért nyugdíjasok |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Az 1948-ban születettek
(2010-ben töltik be a 62. életévet), valamint az 1953-ban született
szolgálati nyug- |
||
|
Akik 2008. január 1. előtt
igénybe vettek korai öregségi nyugdíjat |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Akik 2007. december 31-e után
vettek igénybe korai öregségi nyug- |
Ha a keresetük a
születésnapjuk előtt |
|
|
Az 1948. december 31-e után
születettek, valamint az 1953. december 31-e után született szolgálati |
||
|
Akik 2008. január 1. előtt
igénybe vettek korai öregségi nyugdíjat |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Akik 2007. december 31. után
vettek igénybe korai öregségi nyug- |
Ha a keresetük eléri az 1
millió 323 ezer |
|
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe, kivéve a rokkantsági nyugdíjat, annak igénylésekor szolgálati idő a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/A. §-aiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az APEH-igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időből annyi naptári napot le kell vonni, ahányszor a tartozás összegében a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összege megvan. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Szolgálati |
Havi átlag- |
|
|
10 |
33,0 |
|
|
11 |
35,0 |
|
|
12 |
37,0 |
|
|
13 |
39,0 |
|
|
14 |
41,0 |
|
|
15 |
43,0 |
|
|
16 |
45,0 |
|
|
17 |
47,0 |
|
|
18 |
49,0 |
|
|
19 |
51,0 |
|
|
20 |
53,0 |
|
|
21 |
55,0 |
|
|
22 |
57,0 |
|
|
23 |
59,0 |
|
|
24 |
61,0 |
|
|
25 |
63,0 |
|
|
26 |
64,0 |
|
|
27 |
65,0 |
|
|
28 |
66,0 |
|
|
29 |
67,0 |
|
|
30 |
68,0 |
|
|
31 |
69,0 |
|
|
32 |
70,0 |
|
|
33 |
71,0 |
|
|
34 |
72,0 |
|
|
35 |
73,0 |
|
|
36 |
74,0 |
|
|
37 |
75,5 |
|
|
38 |
77,0 |
|
|
39 |
78,5 |
|
|
40 |
80,0 |
|
|
és minden további évre 2-2 százalék |
||
Külföldön szerzett biztosítási idők
Nem változott.
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban - ezeket lásd a 54. oldalon - az 1408/71. és az 574/72. EGK-rendeletek érvényesek (ezek magyarul is fellelhetők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján).
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (például korhatár, minimális biztosítási idő, a nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10, Magyarországon pedig 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő, 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék).
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például német 15 év, magyar 20 év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályok szerintit kell alkalmazni).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel a Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Aki külföldi biztosítási idővel is rendelkezik, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
Korengedményes nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
Korengedménnyel utoljára 2010-ben lehet nyugdíjba menni, azt követően ez a korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik (a 2008-as szabályok szerint 2009-ben szűnt volna meg).Korengedményes nyugdíjat az kaphat, aki a reá 2010-ben irányadó nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort 2010. december 31-éig eléri, a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
■ a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjról szóló megállapodás szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette,
■ a megállapodást 2010. december 31-éig az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek megküldik.
A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig a megállapított korengedményes nyugdíjának emelések és kiegészítések nélküli összegét a nyugdíjfolyósítás kezdetekor előre, egy összegben megtéríti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Ha a munkáltató a későbbiekben a korengedményes nyugdíjasával újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a korengedményes-megállapodásuk semmissé válik, azaz a korengedményes nyugdíj megszűnik, a munkáltató pedig az erre az időszakra eső nyugdíjkiadás megtérített összegét visszakapja a nyugdíjfolyósítótól (2009 végéig a korábbi munkáltató újrafoglalkoztathatta a tőle korengedménnyel nyugdíjba ment munkavállalót). A 2010. január 1-je előtt korengedményes megállapodást kötött nyugdíjas, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-éig megküldik a nyugdíjbiztosítónak, ismét dolgozhat volt munkáltatójánál anélkül, hogy korengedményes nyugdíja megszűnne.
Az 1953-ban születettek esetében még a 2009-ben érvényes, 62 éves életkor vehető figyelembe a korengedményes ellátáshoz nyugdíjkorhatárként (azonban a társadalombiztosítási nyugellátásuk megállapításánál az ő esetükben is a már januártól megemelt korhatár érvényes, vagyis a munkáltató költségtérítése meghosszabbodik). Az ő esetükben a munkáltató megtéríti a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére - a megállapodás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés összegét, annyi hónapra, ahány hónapig a fizetési kötelezettsége fennáll.
__________________________________________________________________________________
Példák 2010-ben megállapítható korengedményes nyugdíjra
|
Eset |
Megjegyzés |
|
1952-ben született mun- |
2009-ben
a korengedményes nyugdíj korhatára a 62. életév volt, tehát 57 évesen |
|
1953-ban született |
Kivételes
szabályként itt nem az új korhatár érvényesül, hanem a 62. életév. Az e |
|
1953-ban született |
Kivételes
szabályként itt nem az új korhatár érvényesül, hanem a 62. életév. Az e |
|
*2010-es korengedményes nyugdíjazás esetén férfiak után a munkáltató két évvel többet köteles megtéríteni a nyugdíjfolyósítónak, mint a nők után, mivel a nők 2012-ben mehetnek előrehozott nyugdíjba, a férfiak pedig csak 2014-ben. |
|
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998. előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. b) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt - az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a Ptk. - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhely-lyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2010. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 2006-ig 50, 2006-ban 55, 2007-től pedig és 2010-ben is változatlanul 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 69 730 forint (2009-ben 66 980 forint volt).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2010-ben 69 730 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések (de nem visszamenőleg). Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, amit 1994. február 28-án beszüntettek, legkésőbb 2009. február 28-áig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Nem változott.
Az árvaellátás gyermekenként 2010-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás továbbra is annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül köteles igazolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54-57. és a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-aiban.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. A rokkant a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, ha már nem dolgozik, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e arra, tehát a rehabilitációs szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A keresőtevékenységet folytató, III. csoportba tartozó és az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogosultsága akkor szűnik meg, ha hat egymást követő hónapi nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó keresetük átlaga meghaladja a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Ezt a tényt a rokkantnyugdíjas 10 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a nyugdíjfolyósító szervnek.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 10 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
Az orvosi szakértői bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek az egészségkárosodása 79 százalékon fölüli, továbbá az is, akié 50-79 százalék közötti mértékű, és rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, azonban rehabilitációja nem javasolt, valamint■ az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte,
■ táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül,
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál (ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresete a viszonyítási alap).
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 18/B. § (2) bekezdésében.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvosi szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-ában.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25, 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoporti pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. és a 168/1997. kormányrendelet 18-25. §-aiban.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvosszakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb - a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. § és a 168/1997. kormányrendelet 26-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Nem változott.
A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására a szükséges adatokat 10 munkanapon belül kell közölni.A foglalkoztatóknak a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíjmegállapításhoz szükséges 2009-es adatokat a nyugdíj-biztosítási szerv részére 2010. április 30-áig kell megküldeniük (külföldi munkáltató esetén ez az érintett biztosított kötelessége augusztus 31-éig).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
A mikrovállalkozásokat kivéve minden munkáltatónak kötelező az elektronikus adatszolgáltatás. Az előtársaságok soron kívüli adatszolgáltatásra kötelesek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 86. § (7), 88. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtti tíz évben lehet kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól.
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő előleget kap.
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő 30 napon belül kell határozatot hozniuk. Ez 15 napon belül, írásban fellebbezhető meg a nyugdíjbiztosítási szerv vezetőjénél. Annak döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tagál-lamban élők, illetve tartózkodók nyugdíját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi pénzintézetet, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Nyugdíj-folyósítási határidők
Új előírás 2010. július 1-jétől.
A nyugdíjak tárgyhavi kifizetése a járulékfizetési határidőhöz igazodik, vagyis a nyugdíjakat az addigi szabályok szerintihez képest átlagosan két nappal később fizetik majd ki.A nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhónap 14-éig intézkedik, hogy a nyugdíjutalványokat átadják a kézbesítést végző szolgáltatónak, amely a kifizetéseket a nyugellátásban részesülőkhöz eljuttatott tárgyévi kifizetési naptár szerinti napon teljesíti. Belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (korábbi elnevezés szerint: bankszámlára, folyószámlára) történő átutalás esetén a nyugdíjat tárgyhónap 15-éig kell jóváírni a fizetési számlán. EGT-tagállamban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén a nyugdíjfolyósító a tárgyhónap 14-éig intézkedik tárgyhavi nyugellátás átutalásáról, a nyugdíjat ilyenkor a nemzetközi pénzforgalom és a külföldi pénzforgalmi szolgáltató gyakorlatának megfelelő időpontban írják jóvá.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 74/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjegyezményes országok
EU-államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.Az EU-országokon kívüli EGT-államok: Izland, Liechtenstein, Norvégia
A koordinációs rendelet alkalmazására szerződést kötött állam: Svájc