adozona.hu
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított...
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kötelező pénztártagság
Nem változott.
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított volt-e. Ha igen, nem kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Nem változott.
Az a 30 évesnél fiatalabb is lehet pénztártag, aki nem kötelezett a belépésre (önkéntes tagság). Ezen túlmenően életkortól függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy). Ugyancsak magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország legalább 35 éves állampolgára, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe.Visszalépés a tb-be
Változás 2009-ben.
2009. július 9-e és 2009. december 31-e között visszaléphet(ett) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a pénztártag, aki önkéntes döntéssel, tehát nem pályakezdőként választott magánnyugdíjpénztárat, és 2008. december 31-éig betöltötte az 52 éves életkort. A visszalépést annál a pénztárnál kell a tagnak kezdeményeznie, ahol a tagsági jogviszonyát fenntartja.A tag követelését a pénztárnak a visszalépés-bejelentés feldolgozását követő hónap első nyolc munkanapján belül kell átutalnia az állami költségvetés részére (ha a feldolgozás napja a hó utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, egy hónappal halaszthatja az átutalást), méghozzá állampapírban, valamint forintátutalással.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11), 123. § (15)-(16) bekezdéseiben.]
Azok a volt pénztártagok, akiknek 2009. december 31-éig a pénztártagságuk miatt alacsonyabb mértékű tb-nyugellátást állapítottak meg, ugyancsak 2009 végéig kérhetik, hogy korábban megállapított ellátásukat teljes összegben újra megállapítsák. A kérelmet ahhoz a pénztárhoz kell benyújtaniuk, amelytől korábban szolgáltatásban részesültek, vagy ha az egyösszegű szolgáltatást még nem vették igénybe, akkor ahhoz a pénztárhoz, amelynek jelenleg is tagjai. A tb-nyugellátás módosításának feltétele, hogy a nyugdíjas a korábban megkapott pénztári nyugdíját az újramegállapítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizesse a pénztárnak (az újramegállapítási határozatot attól számított 30 napon belül kapja meg a nyugdíjas a tb nyugdíj-igazgatási szervétől, hogy a pénztár elküldte neki a visszafizetés igazolását).A pénztárnak a visszakapott összeget legkésőbb a tb-nyugellátás módosítási igényének benyújtását követő 60 napon belül kell továbbutalnia a Nyugdíj-biztosítási Alapba, egyidejűleg megküldve a módosítási igényt az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez.
[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 226. §-ában.]
Nem változott.
2012. december 31-éig a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot nem szerzett pénztártag is visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe, ha■ jogosultságot szerez pénztári nyugdíjszolgáltatásra (például ha betölti a nyugdíjkorhatárt, ha előrehozott öregségi nyugdíjat, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjat állapítanak meg a számára), továbbá
■ összes magán-nyugdíjpénztári jogviszonyának időtartama nem éri el a tíz évet, és
■ várható magán-nyugdíjpénztári járadéka nem éri el a tb-nyugdíj 25 százalékát.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Visszalépők nyugdíja
Nem változott.
Az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje - ha a visszalépést olyan pénztártag kezdeményezte, aki a nyugdíjjogosultságot 2010-2012-ben szerezte meg, és tíz évnél rövidebb ideje tag, valamint az, aki rokkantságinyugdíj-jogosultságot szerzett, továbbá aki a honvédségnél, illetve más fegyveres szervnél szolgálati viszonyban áll - minden pénztár esetében a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap. Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló - értesítését követő 18. munkanap.A tébényugdíjrendszerbe visszalépő tagok visszakaphatják - vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják - a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Magánnyugdíj 2013
A magánnyugdíjról és intézményeiről az Országgyűlés által 2009. december 14-én elfogadott törvény szerint a magánpénztáraknak 2012-ben el kell dönteniük, hogy az év végéig beleolvadnak-e egy magánnyugdíj-biztosítóba, vagy végelszámolással megszűnnek.E törvényt kiadványunk nyomdába adásáig az államfő még nem írta alá. Így a magánpénztári és az önkéntes pénztári törvénynek az új törvényben szereplő módosításai is az aláírást követően válhatnak hatályossá. Az érintett jogszabályhelyek:
magánpénztári 1997. évi LXXXII. törvény: 28. § (1) bek. b) pont, (3) - 246. oldal, 89. § (4) a)-b) - 265. oldal, 119. § (2) - 270. oldal, 134. § (1) a) - 271. oldal
önkéntes pénztári 1993. évi XCVI. törvény: 12. § (4) bek. - 329. oldal, 49. § (2)-(3) - 342. oldal
__________________________________________________________________________________
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.Kötelező pénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdete a belépés alapjául szolgáló biztosítási jogviszony kezdő időpontja. Önkéntes belépés esetén a tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja.
A pályakezdőnek a biztosítottá válását követő, a pénztárba önkéntesen belépő személynek pedig a pénztártaggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
Ha a pénztár a tagságra kötelezett pályakezdő biztosított belépési nyilatkozatát elutasította, vagy ha a pályakezdő az előírt határidőn belül nem élt pénztárválasztási jogával, illetve ha bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjával az illetékes területi pénztár tagjává válik.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz - a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles teljesíteni a bevallást - elektronikus úton - és a befizetést is. Ha valaki külföldi illetékességű jogi, nem jogi vagy természetes személytől szerez - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján - jövedelmet, a pénztári tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtott éves bevallásában kell bevallania, és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdésében, 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Változás 2009. július 9-étől.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át is másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag ezentúl köteles nemcsak az 1 ezreléket, hanem az elhagyott pénztár további költségeit, de legfeljebb 5 ezer forintot is megfizetni.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta (2009. július 8-áig elegendő volt kitölteni az átlépési nyilatkozatot).Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a felügyelet honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) és a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 29. § (1), (8) bekezdéseiben.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül vált másodszor is pénztárat, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az "átadó" pénztár az "átvevő" felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az "átadó" pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1), (3) és a 282/2001. kormányrendelet 29. § (16) bekezdéseiben..]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akik időlegesen nem rendelkeznek járulékalapot képező jövedelemmel (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy akiknek a biztosítási jogviszonya szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A magánnyugdíjpénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a társadalombiztosítási járulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni (mértéke 2010-ben változatlanul 8 százalék). A tag tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok kisebb társadalombiztosítási nyugdíjat kapnak majd, mint azok, akik "tisztán" tb-nyugdíjasok (nem léptek át a vegyes rendszerbe).A 2013 előtt nyugdíjassá válók ellátását azonos szorzószámokkal számítják ki, függetlenül attól, hogy tisztán a társadalombiztosítási nyugdíjat vagy a vegyes nyugdíjrendszert választották, de az utóbbiak az így kiszámított tb-nyugdíj 75 százalékát kapják.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2009. július 9-étől.
A magánnyugdíjpénztár tagja jogosulttá válik nyugdíjra, ha egészségkárosodásának mértéke eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges - legalább 50 százalékos - mértéket, és az állapota nem rehabilitálható (2009-ben akkor is jogosult volt a legalább 50 százalékban egészségkárosodott pénztártag, ha állapota rehabilitálhatónak minősült).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. j) pontjában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a tagsági jogviszony időtartama a nyugdíjazáskor nem éri el a 180 hónapot, a pénztártag részére csak egyösszegű szolgáltatás állapítható meg, járadék nem (2009-ben bármelyiket választani lehetett). A 180 hónapos időtartam kiszámításakor nem kell figyelembe venni, hogy eközben a pénztártag fizetett-e tagdíjat, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 28. §-ában.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért e kifizetésekre nem kell jövedelemadót fizetni (a haláleseti kifizetés nem nyugellátás, ezért - kedvezményesen - adóköteles).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28, 33. §-aiban.]
Pénztártag halála
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztártag halála után a kedvezményezett (örökös) az általa a tag számlájáról egy összegben felvett, összevont adóalapba beszámító számlaösszegre eső, a legalacsonyabb adókulccsal számított adóval csökkentheti összes adóját (nem pedig a legmagasabb kulccsal számított adó 50 százalékával) - mondja ki a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény 34. paragrafusának (2) bekezdése.Ha tehát a kedvezményezett felveszi például az elhunyt egyéni számláján lévő 1 millió forintot, ezt bele kell számítania az összevont személyijövedelemadó-alapjába, de számított adója 2010-ben ennek a 17 százalékával, tehát 170 ezer forinttal csökkenthető (2009-ben ez esetben 180 ezer forinttal csökkenthette a számított adót, vagyis az 1 millió forintra a legmagasabb adókulccsal - 2009-ben 36 százalékkal - számított adó felével, vagyis 180 ezer forinttal).
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, a kedvezményezett juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti "teljes összegű" hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra jogosult, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Az előbbi esetben 75 százalékos, az utóbbiban teljes összegű tb-s rokkantsági nyugdíjra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az igényével kapcsolatos elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora ösz-szegű pénztári járadékra váltható át. (Így a pénztártag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a teljes összegű tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Hozamgarancia
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre - vagyis a 2010 előttiekre is - garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2010-ben például 12 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztártagnak a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni, a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot pedig a Garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, de egészségi állapota alapján rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha ez nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert működtet. Az átálláskor "A" tagnak 1 millió forint van a számláján.|
Növekedési portfólió |
Tétel |
|
Január 1-je |
|
|
1. Egyéni számlák összege |
24 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma * |
20 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) |
1,2 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege |
1 200 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma |
1 000 000 db |
|
Január
9-én a pénztár a 2-án befektetett növekedési portfólió |
|
|
6. Nettó hozam (1. x 0,75%) |
180 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege |
24 180 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma |
20 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) |
1,209 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) |
1 209 000 Ft |
|
Január
12-én a pénztár 50 millió forintos befektetési vesztesé- |
|
|
11. Befektetési veszteség |
50 000 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák összege (7. - 11.) |
24 130 000 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma |
20 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) |
1,2065 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) |
1 206 500 Ft |
|
Január
13-án a pénztár - az adóhatóságtól érkezett bevallási |
|
|
16. Összes tagdíjjóváírás |
4 000 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása |
40 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák összege (12. + 16.) |
24 134 000 000 Ft |
|
19.
Elszámolóegység-növekmény |
3 315 375 db |
|
20. Elszámolóegységek száma (13. + 19.) |
20 003 315 375 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) |
1,2065 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
33 153 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) |
1 033 153 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) |
1 246 499 Ft |
|
23. Az
elszámolóegység-érték |
0,54% |
|
*Induláskor megegyezik a számlák összegével, tehát minden tagnak |
|
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania. (2009-ben ügyfélszolgálati irodát és telefonos ügyfélszolgálatot is a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig kellett működtetnie.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől ugyancsak számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztártag egyéni számlájának alakulását, az év végi egyenleget, a tárgyévben befizetett tagdíjakat és a hozamból származó bevételeket bemutató számlaértesítőt a pénztárnak legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-áig kell megküldenie a tag részére (2009-ig a tárgyévet követő év június 30-áig kellett).[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 2011-ben 0,7 százalékát, 2012-ben 0,6, 2013-ban 0,5, 2014-től pedig 0,4 százalékát (2010-ig a vagyonkezelési díj és a vagyonkezelési költség a kezelt vagyon 0,8-0,8 százaléka lehet).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6)-(7), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében.]
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal nyilvánosságra hozza, méghozzá ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban), az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyon-növekedési mutatót is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat hozza nyilvánosságra.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
A pénztárnak az előző évről, illetve a korábbi évekről szóló hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatalkor azonban a pénztárnak és a felügyeletnek fel kell tüntetnie, mekkora az egyes portfoliók vagyonának hányada a pénztári összvagyonhoz viszonyítva.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetési jegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak 2010-ben is csak legfeljebb 4,5 százaléka vonható le működési célokra (2007-ben még 6 százalék, 2008-ban pedig 5,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanfejlesztést végző pénztárnak az építés szakszerűségének ellenőrzésével építési műszaki ellenőrt kell megbíznia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bek. e) pontjában.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik ilyen ingatlannal), a pénztárnak hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
Az újonnan alapított pénztárnak a felügyelet által kiadott tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy éven belül kell igazolnia, hogy taglétszáma elérte az előírt 2 ezer fős minimumot. Az egy éven túl a PSZÁF visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, ha a tagok száma fél éven túl 2 ezer alatt marad.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében, 20/A. §-ában, 110. § (2) bek. h) pontjában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (a közgyűlést a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthatja). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nak, ha megváltozik a pénztár neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2000-ben 4 százalékos hozamot ér el, 2008-ban 10 százalékos veszteséget, 2009-ben 15 százalékos hozamot. 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.2000 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 10 százalékos vesztesége miatt megtakarítása ez évben 300 ezer forinttal csökkent. A 2008-as 300 ezer forint tagdíjbefizetéssel azonban egyéni számláján 2009 elején továbbra is 3 millió forint maradt.
A pénztári befektetések 2009. évi 15 százalékos hozamának eredményeként a tag megtakarítása ez évben 450 ezer forinttal növekedett.
A pénztár 2010. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2009. évi hozamrátája 15 százalék, 2000-2009 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 7 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal -hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 7 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Választható portfólió
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Nem kell a kiegyensúlyozott portfólióból a növekedési portfólióba sorolni azt a tagot, akinek 2009-ben még kevesebb mint 15 éve, 2010-ben azonban - a nyugdíjkorhatár felemelése miatt - már több mint 15 éve hiányzik a korhatár eléréséhez. Ha például egy pénztár 2009-től működtetett választható portfóliós rendszert, akkor egy 48 éves pénztártagot a kiegyensúlyozott portfólióba sorolt be, mivel az akkori szabályok szerint 14 éve volt hátra a 62 éves nyugdíjkorhatár eléréséig. 2010-ben a pénztártag 49 éves lesz, de a rá irányadó nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett, amit 16 évvel később érhet el. Ennek alapján 2010. január 1-jén a kiegyensúlyozott portfólióból a növekedési portfólióba kellene átsorolni, de ezt az átsorolást a pénztáraknak nem kell végrehajtaniuk, és nem is tehetik meg azt.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C. §-ában.]
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül. A három összetételváltozat:■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt -legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasz-tást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. § és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A. mellékletében.]
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2011. június 30-ától kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2011. június 30-án a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A. melléklet III. részében.]
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat 2010. január 1-jén kell elvégeznie.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C, 35. §-aiban.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A § (8) bekezdésében.]
A tag által választott portfóliót az egyéniszámla-értesítőn fel kell tüntetni.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (3) bek. n)-o) pontjaiban.]
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a pénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a tagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot. A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz. Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg. Ha a pénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról történő döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2010. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.
Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, megállapodás alapján.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
■ Tagdíj-kiegészítés
70. § (5) b), 71. § (1) A munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg.Adózási szabály: 25 százalékos mértékű adó terheli.
Megjegyzés: Az adót a hozzájárulást teljesítő munkáltatónak kell megfizetnie.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
11. sz. mell. 4. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
3. § 72. a) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Nyugdíjként adóterhet nem viselő járadéknak minősül.
11. § (2) c) Jövedelem, jogcím: Bevallás Adózási szabály: A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia, ha magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett (tehát haláleseti kifizetést folyósítottak neki), és ezen kívül nem szerzett vagy csak az alábbi jogcímeken szerzett bevételt: adóterhet nem viselő járandóság, illetve olyan bevétel vagy jövedelem, amelyet a jövedelemadó-törvény 11. § (3) bekezdése szerint nem kell bevallani. Megjegyzés: A kedvezményezett nyilatkozni köteles a pénztárnak, hogy a haláleseti kifizetés után nincs adófizetési kötelezettsége.
28. § (9), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári szolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles, eho nem terheli.
34. § (1) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg adójának levonása.
Adózási szabály: Az adóterhet nem viselő járandóságok összegére eső adó csökkenti az összevont adóalapra számított adót.
34. § (2) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett által kapott haláleseti kifizetés adójának levonása.
Adózási szabály: A kifizetés összegére a legalacsonyabb adókulccsal számított adó az összes számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti.
46. § (2) a) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás adóelőlege.
Adózási szabály: A kifizetett pénztári szolgáltatást nem terheli adóelőleg.
46. § (2) b) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlegének levonása.
Adózási szabály: A pénztár által kedvezményezettnek e jogcímen kifizetett összeget nem terheli adóelőleg (a kedvezményezettnek a kifizetésig nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége).
49. § (14) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlege.
Adózási szabály: Ha a kifizetést adóelőleg terheli, az a kifizetés és a legalacsonyabb adókulcs felének a szorzata.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
28. § (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem terheli.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.