adozona.hu
Mit kell tudni a foglalkoztatási ellátásokról?
Mit kell tudni a foglalkoztatási ellátásokról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Rendelkezésre állási támogatást kaphat, kérelemre, legfeljebb egy évig a munkáltató a Munkaerőpiaci Alapból, ha a támogatásra jogosultat foglalkoztat (a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg). A támogatás maximális havi összege foglalkoztatottanként az öregséginyugdíj-minimummal azonos (2010-ben változatlanul 28 500 forint). Teljes munkaidős, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra kell szerződést kötni. További feltétel, hogy a munkaadó
■ legalább a támogatás f...
Mit kell tudni a foglalkoztatási ellátásokról?
Rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Rendelkezésre állási támogatást kaphat, kérelemre, legfeljebb egy évig a munkáltató a Munkaerőpiaci Alapból, ha a támogatásra jogosultat foglalkoztat (a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg). A támogatás maximális havi összege foglalkoztatottanként az öregséginyugdíj-minimummal azonos (2010-ben változatlanul 28 500 forint). Teljes munkaidős, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra kell szerződést kötni. További feltétel, hogy a munkaadó■ legalább a támogatás folyósításának időtartamára vállalja a támogatásra jogosult foglalkoztatását;
■ a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban munkavállalója munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg;
■ kötelezettséget vállaljon arra, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt nem csökkenti a létszámot.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 16/B. §-ában.]
Jogosultság álláskeresési járadékra
Változás 2010. január 1-jétől.
A vállalkozói tevékenység időtartama is beleszámít az álláskeresési járadékra jogosultsághoz szükséges időbe, ha a vállalkozó eleget tett munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettségének (2009-ben vállalkozói járulékot kellett fizetni, és vállalkozói járadék járt érte).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
Az ellátásért jelentkezőnek álláskeresőnek kell minősülnie, vagyis az kaphatja meg, aki■ rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez a munka törvénykönyvében előírt feltételekkel;
■ nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán;
■ öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban vagy táppénzben nem részesül;
■ nem áll munkaviszonyban - kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt, 2010. április 1-jétől az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt -, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat;
■ elhelyezkedése érdekében együttműködik az őt álláskeresőként nyilvántartó munkaügyi központtal (például havonta legalább egyszer jelentkezik munkáért);
■ munkát alkar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára a munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25. § (1) bek. a), c-d), 58. § (5) bek. d) pontjaiban.]
Az álláskeresési járadék mértéke, a folyósítás időtartama
Változás 2010. január 1-jétől.
Az álláskeresési járadékot az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért munkaerőpiacijárulék-alapja havi átlagos összege után kell kiszámítani (2009-ben az átlagkereset alapján kellett meghatározni).Ha nincs megelőző négy naptári negyedévi járulékalap, akkor a járadékszámítás alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalapnak a havi átlagos összege.
Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nem volt az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26. §]
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha az álláskeresési járadékos alkalmi munkát vállal, legkésőbb a foglalkoztatása megkezdését követő harmadik munkanapon be kell jelentenie munkaviszonyát a munkaügyi kirendeltségen. Az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni kell azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékos alkalmi munkavállalóként munkát végzett.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 14. § (8), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az álláskeresési járadékot (összesen legfeljebb 270 napig) két szakaszban folyósítják. Az első szakasz az ellátási időszak fele, de legfeljebb 91 nap lehet, ez alatt az ellátás összege a járulékalap 60 százaléka, maximum a minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) 120 százaléka. A járadék alsó határa 2010-ben havi 44 100 forint, a felső ennek a kétszerese. A folyósítás második szakaszában a járadék a rá való jogosultság kezdőnapján hatályos napi minimálbér 60 százaléka (2010-ben napi 2028 forint).Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámításakor öt nap jogszerző idő egy nap járadékidőt "ér". Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, kerekíteni kell.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-27. §-aiban.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
A rehabilitációs hozzájárulás évi összege fejenként 192 900 forintról 964 500 forintra nő.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűek arányának a húsz főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a foglalkoztatotti létszámon belül el kell érnie az 5 százalékot, ha ennél kisebb az arány, a különbség után hozzájárulást kell fizetni.A húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Pályakezdő fiatalok Start kártyája
Változás 2010. január 1-jétől.
A felsőfokú végzettségű pályakezdők ezentúl egy évig foglalkoztathatók Start kártyával (a korábbi két év helyett). Foglalkoztatásuk első kilenc hónapjában a foglalkoztatónak 10 százalék tb-járulékot kell fizetnie (27 százalék helyett), az ezt követő három hónapban pedig 20 százalékot.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. § (1) bek. b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Járulékok, járadék új néven
■ Munkaadói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A munkaadói járulék megszűnik, a foglalkoztató munkaerőpiaci járulékot fizet helyette, amelynek mértéke 3 százalék, amiből 2 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 1 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
■ Munkavállalói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A munkavállalói járulék megszűnik, a munkavállalótól helyette munkaerő-piaci járulékot kell levonni. Ennek mértéke 7,5 százalék, amiből 6 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 1,5 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41. §-ában.]
■ Vállalkozói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A vállalkozói járulék megszűnik, helyette foglalkoztatói és egyéni munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, összesen 10,5 százalékot, amiből 8 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 2,5 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el). A munkaerő-piaci járulék megfizetésével a vállalkozók jogosultságot szereznek az álláskeresési ellátásokra (járadék és segély). Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából az egyéni és társas vállalkozó részére kérelemre igazolást ad ki a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékmentes időszakokat is.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 46/B. §-ában.]
■ Vállalkozói járadék
Változás 2010. január 1-jétől. A vállalkozói járadék megszűnik (de a 2010. január 1-je előtt hozott határozatok érvényben maradnak). Az érintett vállalkozók jogszerző idejük hosszától függően álláskeresési járadékra vagy segélyre lesznek jogosultak.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 44-46/A. §-aiban.]