adozona.hu
Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?
Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2009. december 14-én elfogadott, 2010. április 1-jétől hatályos törvény lép az ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezett 1997. évi LXXIV. törvény alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatásról helyébe.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kiterjednek
■ a természetes személy munkáltatónál kizárólag háztartási munkát végzők foglalkoztatására;
■ a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatóra;
■ a mezőgazdasá...
Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2009. december 14-én elfogadott, 2010. április 1-jétől hatályos törvény lép az ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezett 1997. évi LXXIV. törvény alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatásról helyébe.
Az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kiterjednek■ a természetes személy munkáltatónál kizárólag háztartási munkát végzők foglalkoztatására;
■ a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatóra;
■ a mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunkára (bármely munkáltatónál);
■ az alkalmi munkára (bármely munkáltatónál).
Az általános munkajogi szabályok szerint létrejött munkaviszony sem új szerződéssel, sem a munkaszerződés módosításával nem változtatható át egyszerűsített foglalkoztatásra (ahhoz előbb meg kell szüntetni a munkaviszonyt).
A költségvetési szervek az alaptevékenységükbe tartozó munkakörök esetében továbbra is csak az általános munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazhatják, vagyis e munkakörökben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alapján senkit sem foglalkoztathatnak.
[Lásd a 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (1), 3. § (4) bekezdéseiben.]
Munkajogi szabályok
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a munkatörvénykönyv egyes szabályait, így például a kiküldetési, kirende-lési előírásokat, alkalmi munka esetén a betegszabadságra, munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályokat. Háztartási munkára a magánszemély közeli hozzátartozóját nem alkalmazhatja egyszerűsített foglalkoztatás keretében.Az alkalmi munka definíciója nem változott, vagyis alkalmi munkának a legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb összesen 15 naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony számít.
Az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony a törvény melléklete szerinti munkaszerződés kitöltésével jön létre.
Legfeljebb négynapi, növénytermesztési idénymunkánál legfeljebb harmincnapi munka esetében szóban is köthető egyszerűsített foglalkoztatási munkaszerződés, de csak akkor, ha a foglalkoztatott nem kéri a szerződés írásba foglalását. Szóbeli munkaszerződés esetén a munkakezdés előtt és annak befejezésekor a munkavállalóval két példányban jelenléti ívet kell aláíratni, kivéve a természetes személy háztartásában foglalkoztatottat, ő ezt nem is kérheti (csak a munkaszerződés írásba foglalását). A munkáltató a jelenléti ív egyik példányát a munka befejeztével köteles átadni a munkavállalónak, a másikat pedig öt évig megőrizni.
Harmadik országbeli állampolgár - kivéve, ha bevándorolt vagy letelepedett - csak mezőgazdasági idénymunkára és háztartásban végzett munkára alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alapján.
[Lásd a törvény 2. § 5. pontjában, 3. § (1)-(3), (7) bekezdéseiben, 4. §-ában, 5. § (1) bekezdésében.]
Adók és járulékok
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után főszabály szerint az általános adó- és tb-szabályok szerint kell megfizetni az adókat és a járulékokat. Egyes speciális foglalkoztatások esetén a - törvény által nem korlátozott összegű - nettó bér után 30 százalék közterhet kell fizetni, amely tartalmazza a foglalkoztató és a foglalkoztatott e tevékenységhez kötődő személyi jövedelemadóját és a járulékokat. Kedvezményezett■ a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző (például takarító, kertész, bébiszitter), ha a munkaszerződése legfeljebb 31 napra szól, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma nem haladja meg összesen a tíz munkanapot;
■ a mezőgazdasági idénymunka (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munka, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt évszakhoz vagy az év valamely időszakához kötődik), feltéve, hogy a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig összesen a 90 napot;
■ a speciális növénytermesztési idénymunka a később elfogadandó kormányrendeletben felsorolt egyes növénytermesztési termékek (várhatóan ilyen lesz a szőlő, a dohány) termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő mozgatása, csomagolása, amely 31 napnál hosszabb is lehet;
■ az idegenforgalmi idénymunka (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka).
[Lásd a törvény 7-8. §-aiban.]
Közteherelőleg növénytermesztési idénymunkánál
A speciális növénytermesztésre idénymunkásokat alkalmazó munkáltató, ha gazdasága működtetéséhez évi legfeljebb 10 ezer munkaórára van szükség, az alkalmazás évének (tárgyév) július 12-éig közteherelőleget fizethet. Ezt a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb a tárgyév május 15-éig kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, egyidejűleg közölve a termőterület nagyságát és a termesztett növények, termékek körét is.A közteherelőleg alapja a termőterület - később elfogadandó kormányrendeletben rögzített - élőmunkaigénye (munkaóra) és a kötelező legkisebb munkabér szorzata. A köz-teherelőleg a közteherelőleg-alap 12 százaléka.
A közteherelőleget a ténylegesen kifizetett bér és közterhének bevallásakor kell elszámolni (a ténylegesre kiegészíteni vagy visszaigényelni). Ha a munka elháríthatatlan külső ok miatt meghiúsult, az előleg visszaigényelhető, illetve azzal adótartozás csökkenthető.
[Lásd a törvény 9. §-ában.]
Bejelentés, bevallás
A munkavállalót a munkáltató köteles elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül vagy sms-ben bejelenteni az állami adóhatósághoz, általában a munkavégzés megkezdéséig. A kivétel a speciális növénytermesztési idénymunka, az utólag, a munka megkezdésének hónapját követő 12-éig is bejelenthető.Háztartási alkalmazott és speciális növénytermesztési idénymunka telefonon is bejelenthető a kormányzati ügyfél-tájékoztató központnak.
A foglalkoztatónak (munkáltatónak) havonta kell elektronikus bevallást benyújtania és a járulékokat megfizetnie. Havi elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett munkáltató évente egyszer, a tárgyévet követő január 12-éig is beadhatja a bevallását, elektronikusan, de ha úgy akarja, papíralapon is, és megfizetheti a közterhet, de csak akkor, ha kizárólag olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után a 30 százalékos közterhet kell megfizetnie.
[Lásd a törvény 12-13. §-aiban.]
A 30 százalékos közteher alá eső jövedelmet szerző munkavállalónak csak akkor kell elszámolnia e jövedelmével és arról bevallást benyújtania, ha■ külföldi, vagy
■ egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme (nettó bére) az adóévben meghaladja a 840 ezer forintot, vagy
■ az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül - más, személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
[Lásd a törvény 10. § (2) bekezdésében.]
Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után az általános szabályok szerint fizetik meg az adót és a járulékokat, a munkavállaló teljes körű biztosítottá válik, vagyis minden ellátásra jogosult. A 30 százalékos közteher viszont, mivel nem az összes járulékot foglalja magában, nem jogosít sem természetbeni, sem pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, hanem a tb-ellátások közül csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra.[Lásd a törvény 11. §-ában.]
Megszűnik az AM-támogatás
Változás 2010. április 1-jétől.
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező álláskereső foglalkoztatása esetén kérhető támogatás.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 18/A. § (2) bekezdésében.]