adozona.hu
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie a járulékot (2009-ben a minimálbér kétszerese után kellett). Ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, a tényleges jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie (ahogy adóhatósági bejelentés esetén 2009-ben is kellett).
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvén...
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Változás 2010. január 1-jétől.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie a járulékot (2009-ben a minimálbér kétszerese után kellett). Ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, a tényleges jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie (ahogy adóhatósági bejelentés esetén 2009-ben is kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat magasabb járulékalap választásáról
Nem változott.
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az adóévet megelőző év december 20-áig külön bejelentőlapon jelentheti be az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig esedékes - járulékbevallásában.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (4) bekezdésében.]
Járulékmérték, tagdíjmérték
Változás 2010. január 1-jétől.
A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző evás egyéni vállalkozónak a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékát kell megfizetnie - 25 százalékot az állami költségvetés fedez -, vagyis a 13 százalékos járulékból 9,75 százalékot (2009-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék felét kellett fizetnie). A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
A tb-járulék mértéke nem függ a jövedelem nagyságától (2009-ben a minimálbér kétszerese alatti és az a fölötti jövedelemnek eltérő volt a járulékkulcsa). Az evás egyéni vállalkozó tb-járulékának egyetlen új kulcsa 27 százalék, az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléké 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magában foglalja a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az álláskeresési ellátások fedezetére fizetett munkaerő-piaci járulékot.Az evás egyéni vállalkozó
■ nyugdíj-biztosítási járuléka 24 százalék;
■ "foglalkoztatói" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 3 százalék (ebből 1,5 a természetbeni, 0,5 a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1 a munkaerő-piaci járulék);
■ nyugdíjjáruléka magán-nyugdíjpénztári tagként 1,5 százalék, a tagdíja 8 százalék;
■ nyugdíjjáruléka nem magán-nyugdíjpénztári tagként 9,5 százalék;
■ "egyéni" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 7,5 százalék (ebből 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5 a munkaerő-piaci járulék).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Járulék szünetelése, mentességek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét - legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig -, ez idő alatt járulékokat sem kell fizetni, írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa (korábban csak ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző szüneteltethette tevékenységét).Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem köteles tb-járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt (ez a tevékenységre jellemző kereset, illetve bejelentés esetén a minimálbér) arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
A nappali tagozatos evás egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie a vállalkozásában - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezáltal jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra: táppénzre, gyedre, terhességi-gyermekágyi segélyre.Ha az evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában nem kell megfizetnie a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik.
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét - legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig -, ez idő alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. §-ában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950, napi 165 forint (2009-ben havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Az egyszerűsített vállalkozói adót választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül fizeti meg, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1) bekezdésében.]
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szüneteltető vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. §-ában.]
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania.A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania.
A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Társas vállalkozás és vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
Az evaalany társaság főállású társas vállalkozó tagja után a tag tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetni a járulékokat. Kivétel, ha a vállalkozás a járulékbevallásban bejelenti, hogy a tényleges tagi jövedelem kisebb annál, ez esetben a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
Bejelentés esetén a jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat. Ha a bejelentett tagnak nincs személyes közreműködésre tekintettel elszámolt, személyijövedelemadó-köteles jövedelme (mert például csak osztalékot vesz ki), a minimálbér lesz a járulékalapja.Táppénzes állomány, gyes, gyed, ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt - vagyis a minimálbért, a tevékenységre jellemző keresetet - az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27-28. §-aiban, 31. § (5) bekezdésében.]
Egészségügyi hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, így az evás egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó után az evás vállalkozásnak már nem kell havi 1950 forintot fizetnie ezen a jogcímen.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjára
|
Hó- |
Havi jöve- |
Halmozott |
Halmozott jövede- |
Tevékenységre jel- |
Havi mini- |
Járulékalap, ha bejelentést |
||
|
tesz |
nem tesz |
|||||||
|
1. |
50 000 |
50 000 |
50 000 |
120 000 |
71 500 |
71 500 |
120 000 |
|
|
II. |
90 000 |
140 000 |
70 000 |
120 000 |
73 500 |
90 000 |
120 000 |
|
|
III. |
80 000 |
220 000 |
73 333 |
120 000 |
73 500 |
80 000 |
120 000 |
|
|
IV. |
0 |
220 000 |
55 000 |
120 000 |
73 500 |
50 500** |
120 000 |
|
|
V. |
50 000 |
270 000 |
54 000 |
120 000 |
73 500 |
73 000** |
120 000 |
|
|
VI. |
150 000 |
420 000 |
70 000 |
120 000 |
73 500 |
150 000 |
150 000 |
|
|
VII. |
50 000 |
470 000 |
67 143 |
120 000 |
73 500 |
50 000 |
90 000 |
|
|
VIII. |
150 000 |
620 000 |
77 500 |
120 000 |
73 500 |
150 000 |
150 000 |
|
|
IX. |
200 000 |
820 000 |
91 111 |
120 000 |
73 500 |
200 000 |
200 000 |
|
|
X. |
50 000 |
870 000 |
87 000 |
120 000 |
73 500 |
50 000 |
50 000 |
|
|
XI. |
110 000 |
980 000 |
89 091 |
120 000 |
73 500 |
110 000 |
110 000 |
|
|
XII. |
70 000 |
1 050 000 |
87 500 |
120 000 |
73 500 |
70 000 |
90 000 |
|
|
*lgazolt költségekkel csökkentett bevétel. **Ekkora
járulékalap kell ahhoz, hogyatárgyhónaplg bezárólag
a vállalkozó járulék- |
||||||||