adozona.hu
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 14 százalékos ehót a kifizetőnek le kell vonnia arra a jövedelemre is - ilyen például a 100 ezer forint alatti osztalék vagy a termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem, ha a kifizető levonta utánuk az adót -, amelyet a magánszemélynek az adóbevallásában egyébként nem kellene szerepeltetnie (korábban e jövedelmeket nem terhelte eho).
Ha a befizetett egyéni járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék) elérik a hozzájárulásfizetési felső...
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Változás 2010. január 1-jétől.
A 14 százalékos ehót a kifizetőnek le kell vonnia arra a jövedelemre is - ilyen például a 100 ezer forint alatti osztalék vagy a termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem, ha a kifizető levonta utánuk az adót -, amelyet a magánszemélynek az adóbevallásában egyébként nem kellene szerepeltetnie (korábban e jövedelmeket nem terhelte eho).Ha a befizetett egyéni járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék) elérik a hozzájárulásfizetési felső határt, 2010-ben továbbra is a 450 ezer forintot (korábban a befizetett foglalkoztatói egészségbiztosítási járulékokat kellett összegezni), akkor a 14 százalékos eho alapját képező, vagyis a külön adózó további jövedelmek után nem kell megfizetni a 14 százalék ehót. Ezáltal 7,5 millió forintra csökken az a jövedelem (járulékalap), amely összeg után 4 + 2 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetése mellett már nem kell 14 százalékot fizetni (2009-ben 9 millió forint volt a jövedelemhatár).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóköteles jövedelem esetén a teljes összegre kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell ehót fizetni).A bérbe adott ingatlanában lakó bérbeadót főszabály szerint akkor sem terheli százalékos eho, ha a bérbeadásból 1 millió forintnál nagyobb jövedelme származik. A kivétel az, ha az ingatlant saját vállalkozásnak vagy együtt élő közeli hozzátartozónak adják bérbe, s az ebből származó évi jövedelem meghaladja az 1 millió forintot. Ilyenkor meg kell fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, mégpedig az ingatlan bérbeadásából származó egész jövedelemre (nem csupán az 1 millió forint fölötti részre).
A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Kifizetői százalékos eho
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozónak 27 százalék ehót kell fizetnie a kivét és a kivétkiegészítés, a társas vállalkozásnak pedig a személyes közreműködői díj és a személyesközreműködőidíj-kiegészítés összegének azon része után, amennyivel az egyéni, illetve a társas vállalkozó tevékenységére jellemző tárgyévi kereset (lásd a 11. oldalon) meghaladja a vállalkozó által a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alapot. Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag egyes vállalkozásoknál bevallott nyugdíjjárulék-alapjai nem adhatók össze, csupán azzal a járulékalappal lehet számolni, amely annál a vállalkozásnál keletkezik, ahol a személyesközreműködőidíj-kiegészítést meg kell állapítani (vagyis ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb).Nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó esetén levonható a kivét- vagy díjkiegészítésből számított ehóból a befizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (2010-ben havi 4950 forint). Társas vállalkozó esetén a díjkiegészítésre számított ehoalapból levonható a megelőző adóévekben nem megállapított osztalékoknak (az adózott eredmény rá eső részeinek) az összege, amelyek után a vállalkozás megfizette a 27 százalékos ehót.
A személyijövedelemadó-törvény szerint az osztalékalap és az osztalék vagy osztalékrész átminősítése kivét-, illetve személyesközreműködőidíj-kiegészítéssé nem függ attól, hogy a vállalkozó fő- vagy mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjasként kiegészítő tevékenységű, vagyis az ehót meg kell fizetni, ha a személyijövedelemadó-törvény szerinti kiegészítést meg kell állapítani.
Ekho szerint adózó vállalkozónál nincs kivét-, illetve díjkiegészítés, ezért rá az idevágó ehoszabályok nem alkalmazhatók.
Nem kell megfizetni a 27 százalékos ehót az evás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az evás társas vállalkozásnak.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ab) pontjában, (2), (6), (8)-(9) bekezdéseiben.]
Nem evás társas vállalkozás köteles 27 százalék ehót fizetni a ki nem fizetett osztalék után is (vagyis az esetben is, ha nem fizetett osztalékot, bár az adózott eredménye erre lehetőséget adott volna). Az eho alapja ilyenkor az az összeg, amely a számviteli szabályok szerint a személyesen közreműködő tag részére osztalékként kifizethető lett volna,■ de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része (az eredménytartalékot nem kell számításba venni);
■ és legfeljebb a társas vállalkozó tevékenységére jellemző tárgyévi kereset (lásd a 11. oldalon), csökkentve a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alappal és a díjkiegészítésre számolt ehoalappal.
Ha társas vállalkozás a megelőző adóévekben az adózott eredmény tagra eső arányos, akkor osztalékként ki nem fizetett része után megfizette a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást, és a későbbiekben a tag részére osztalékot fizet ki, a tagnak a kapott osztalékból az e résznek megfelelő összeg után nem kell - az osztalékot egyébként terhelő - 14 százalék egyéni egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (4), (7) bekezdéseiben.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A kifizetőt terhelő százalékos eho 11 százalék helyett 27 százalék.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Kifizetői eho terheli■ az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó, adóelőlegköteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek);
■ a tb-járulék alapjába nem számító természetbeni juttatásokat (például az adóköteles üzleti ajándék, a reprezentáció címén adott termék és szolgáltatás), és a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti minden természetbeni juttatás után, ha azt nem biztosított kapja;
■ a kamatkedvezményből származó jövedelmet;
■ az egyösszegű járadékmegváltásokat;
■ a kis összegű kifizetéseket.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A naptári évtől eltérő, 2009-ben kezdődő üzleti év szerinti adózó vállalkozásoknak a reprezentáció és az üzleti ajándék után - az átmeneti szabályok szerint - a 2009-ben kezdődő adóévre 11 százalék ehót kell fizetniük.[Lásd az adómódosító 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (4) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák vállalkozói ehóra
A) Főfoglalkozású egyéni vállalkozó ehója|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset* |
1 500 000 Ft |
|
2. Éves kivét |
500 000 Ft |
|
3. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap** |
880 000 Ft |
|
4. Vállalkozói osztalékalap |
1 900 000 Ft |
|
5. Vállalkozói osztalékalapból
megállapított |
1 700 000 Ft |
|
6. Kivétkiegészítés (1. - 2., de legfeljebb 5.) |
1 000 000 Ft |
|
7. Tényleges vállalkozói osztalékalap (4. - 6.) |
900 000 Ft |
|
8. 27 százalékos ehó alapja (2. + 6. - 3.) |
620 000 Ft |
|
9. 14%-os eho alapja (7.) |
900 000 Ft |
|
10. Fizetendő eho (8. x 0,27 + 9. x 0,14) |
293 400 Ft |
|
*Az
egyéni vállalkozó főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak meg- |
|
|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset |
1 200 000 Ft |
|
2. Személyes közreműködői díj éves összege |
500 000 Ft |
|
3. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap |
500 000 Ft |
|
4. 2010-ben kapott osztalék |
600 000 Ft |
|
5. Osztalékból személyesközreműködőidíj-kiegészítés (1. - 2., de legfeljebb 4.) |
600 000 Ft |
|
6. 27%-os eho alapja (2. + 5. - 3.)* |
600 000 Ft |
|
7. 14%-os eho alapja (4. - 5.)** |
0 Ft |
|
8. Fizetendő eho (6. x 0,27 + 7. x 0,14) |
162 000 Ft |
|
*A
társas vállalkozást terheli. **A magánszemélyt terhelő, az osztalék |
|
|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset |
1 200 000 Ft |
|
2. Adózott eredmény |
5 000 000 Ft |
|
3. Személyesen közreműködőre jutó eredmény* |
1 250 000 Ft |
|
4. Személyes közreműködői díj éves összege |
200 000 Ft |
|
5. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap** |
200 000 Ft |
|
6. Kifizetett osztalék |
400 000 Ft |
|
7. Személyesközreműködőidíj-kiegészítés |
400 000 Ft |
| 8. 27%-os eho alapja személyesközreműködőidíj-kiegészítés után [(4. + 7., de legfeljebb 1.) - 5.] |
400 000 Ft |
| 9. 27%-os eho alapja adózott eredmény után [(3., de legfeljebb 1.) - 5. - 8.] |
600 000 Ft |
|
10. Fizetendő eho (8. x 0,27 + 9. x 0,27) |
270 000 Ft |
|
*Ehoalapot képez az az összeg, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként 2011-ben meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része. A ki nem fizetett osztalék azon részét terheli a 27%-os eho, amennyivel a tevékenységre jellemző kereset meghaladja a nyugdíjjárulék-alap és a 27%-os eho alapjaként figyelembe vett személyesközreműködőidíj-kiegészítés összegét. Az erre megfizetett eho levonható a következő év(ek)ben keletkezett személyesközreműködőidíj-kiegészítés 27%-os ehójából. **A tag egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért nincs minimális járulékalapja. |
|
Más tagállami biztosítottak
Változás 2010. január 1-jétől.
A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek ehokö-teles jövedelmeik után sem kell ehót fizetniük (korábban ezek után kellett). A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett E101-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt, 2010-ben a 450 ezer forintot.A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulásfizetési felső határt, s ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék és az ehokülönbözetre 6 százalék ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.Egyéni ehobevallás
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az adószámmal rendelkező magánszemélynek kell megfizetnie és bevallania az ehót, ha a kifizetőnek a személyijövedelemadó-törvény szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelőleg-köteles jövedelem adóelőlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévente, és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagyis nem jön létre biztosítás).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része lett, ezért 27 százalék ehót kell bevallania és fizetnie (2009-ben egészségügyi hozzájárulásként az átalányadó 25 százalékát kellett befizetnie).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 4. § (3) bekezdéseiben.]
Ha a magánszemély önálló tevékenység címén vagy költségtérítésként szerzett jövedelme adóelőlegének a megállapításakor nagyobb költségről nyilatkozott, mint amilyennel utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tud számolni, a jövedelemkülönbözet után már nem kell százalékos ehót bevallania és fizetnie (ezt 39 százalék költségkülönbözeti bírság terheli).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (5) bekezdésében.]
Ha a kifizető levonja az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania (2009-ben nem kellett levonnia az egészségügyi hozzájárulást).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt vont le tőle az előírtnál kevesebbet. Az adóévre megállapított eho és az év közben levont eho különbözetét a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Ez az eset áll elő például, ha az ingatlant bérbe vevő kifizető a bérbe adó magánszemély költségnyilatkozata alapján számítja ki annak személyijövedelemadó-előlegét, s a magánszemély utóbb az adóbevallásában a nyilatkozatában megadottnál kisebb költséget tud igazolni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Kivételek a százalékos eho alól
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Nem kell 27 százalékos ehót fizetni a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusa szerint kedvezményesen adózó egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások azon része után, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.Nem változott.
A kifizetőnek nem kell a 2010-ben már 27 százalékos ehót megfizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ az adóterhet nem viselő járandóságok után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magánnyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tébé-nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. §-ában.]
Megszűnik a tételes eho
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a munkáltatót, a kifizetőt, az egyéni vállalkozót terhelő tételes eho (2009-ben személyenként havi 1950 forint, napi 65 forint). A 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tételes egészségügyi hozzájárulást azonban meg kell fizetni akkor is, ha azt 2009. december 31-e után állapítják meg (például ha 2010-ben utólag számfejtik a 2009-re vonatkozó járandóságot).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Bevallás, befizetés
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kivétki-egészítés utáni ehót az egyéni vállalkozónak az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie. A személyesközreműködőidíj-kiegészítés utáni egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozásnak az adóévet követő február 12-éig kell bevallania és megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. §; (8), (10) bekezdéseiben.]
Az adózott eredménynek a személyesen közreműködő tag részesedésével arányos része (a meg nem állapított osztalék) utáni egészségügyi hozzájárulás szabályát első alkalommal a vállalkozás 2010. évi eredménye alapján kell alkalmazni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.[Lásd az 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.A kamatkedvezmény utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni, ha pedig a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.