adozona.hu
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, s új nevet kapott: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Mértéke 3 százalék, ebből az egészségbiztosítási járulék változatlanul 2 százalék (1,5 természetbeni, 0,5 pénzbeli járulék), a munkaerő-piaci járulék pedig 1 százalék.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék (2009-ben a minimálbér kétszereséig, havi 143 ezer forintig 27 sz...
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékátnevezés
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, s új nevet kapott: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Mértéke 3 százalék, ebből az egészségbiztosítási járulék változatlanul 2 százalék (1,5 természetbeni, 0,5 pénzbeli járulék), a munkaerő-piaci járulék pedig 1 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18-19. §-aiban.]
Járulékmértékek
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék (2009-ben a minimálbér kétszereséig, havi 143 ezer forintig 27 százalék volt, az a fölötti részre 32 százalék). Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 százalék, a munkaerő-piaci rész 1, a nyugdíjbiztosítási pedig változatlanul 24 százalék.A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 17 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalék. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási rész változatlanul 4, a pénzbeli 2 százalék, a munkaerő-piaci rész pedig 1,5 százalékpont.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Magán-nyugdíjpénztári tagoknál ebből a tagdíj változatlanul 8 százalékpont, a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerülő egyéni nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulékalap felső határa 2010-ben - a 2010. évi költségvetésről szóló törvény szerint - napi 20 420 forint, évi 7 453 300 forint (2009-ben 20 400, illetve 7 446 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Járulékalap
Nem változott.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Új járulékfizetési alsó határ
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A főállású egyéni és társas vállalkozóknak a tevékenységükre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük (a legalább a minimálbér kétszerese helyett). A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. A tevékenységre jellemző keresetet minden esetben egyedileg kell meghatározni a piaci érték meghatározására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. paragrafusának 9. pontja szerint szolgáló módszerek valamelyikével (lásd a 11. oldalon).Ha a vállalkozó tényleges jövedelme alatta marad a tevékenységre jellemző "elvárt" keresetnek, tényleges jövedelme (de legalább a minimálbér) után is fizethet járulékot, ezt azonban járulékbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q. pontjában, 27. § (1), 29. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Bejelentésnek továbbra is az minősül, ha az adózó a bevallásában a járulékfizetési alsó határnál kisebb jövedelmet jelöl meg járulékalapként. Ilyenkor változatlanul legalább a minimálbér alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.Továbbra is legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat a munkáltatónak a munkavállalója után. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészével kell számolni. Részmunkaidő esetén a minimálbér kétszeresének a nyolcórás munkanaphoz viszonyított hányadával kell számolni (például napi négyórás foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér után kell járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a járulékkülönbözetet (beleértve az egyéni járulékkülönbözetet is) a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor a pénzbeli ellátások számításánál a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A § (1) bekezdéseiben, az 1997. évi LXXXI. törvény 22. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példák járulékfizetési felső határra
A) Dolgozó 2010. szeptember 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 4 millió forint bérjövedelmet kap, magánnyugdíjpénztárnak nem tagja.|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
236 668 Ft |
122 x 20 420 x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (7,5%) |
300 000 Ft |
4 000 000 x 0,075 |
B) Dolgozó 2010-ben havi 400 ezer forint fizetést, júniusban 5 millió forint prémiumot kap, vagyis évi bérjövedelme összesen 9,8 millió forint.
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
708 064 Ft |
7 453 300* x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (7,5%) |
735 000 Ft |
9 800 000 x 0,075 |
|
*Az egyéni nyugdíjjárulék évi felső határa 2010-ben (20 420 Ft x 365 nap), vagyis itt utoljára a 2010. júliusi bér egy része, vagyis itt 53 300 Ft után kell nyugdíjjárulékot fizetni (6 x 400 000+ 5 000 000 + 53 300 = 7 453 300), azt követően nem. |
||
Az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári napi 20 420 Ft-tal, azaz összesen (31 x 20 420) 633 020 Ft-tal csökkenteni kell. A 60 137 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________
Fontosabb változások
■ Új előírás 2010. január 1-jétől
Megszűnik a Munkaerő-piaci Alap forrásául szolgáló munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulék (a bennük foglalt terhet ezentúl a munkáltatónak és a munkavállalónak is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékként kell megfizetnie).■ Változás 2010. január 1-jétől
A teljes jövedelemre kiterjed a 27 százalékos foglalkoztatói járulék (2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 27 százalékot, a fölött 32 százalékot kellett fizetni).Megszűnik a foglalkoztatók (fejenként havi 1950 forint) tételes ehója.
Változik a kifizetői százalékos eho, új alapja lesz az egyéni ehónak.
A főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő főállású tagjánál a minimálbér kétszerese helyett a tevékenységre jellemző kereset a járulékalap.
Az állami költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösségbe tartozók után havi 9300 forintot fizet (4500 forint helyett).
A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950 forint (4500 forint helyett).
Megszűnik az úgynevezett nyenyi-lapos adatszolgáltatás.
Úti baleset esetén a kereset 100 százaléka helyett 90 százalék baleseti táppénz jár. A magán-nyugdíjpénztári rendszerben hozamgarancia érvényesül.
__________________________________________________________________________________
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2010. január 1-jétől.
A központi költségvetés személyenként havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a Egészségbiztosítási Alapnak a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után (2009-ben havi 4500, napi 150 forintot fizetett).[Lásd az 1977. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhely-lyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2010. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 4950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2009-ben havi 4500 forintot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Nem változott.
Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján -, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2010-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más - szervezet vagy személy - átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak tíz napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak egyszer köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,■ akiknek munkaképesség-változás vagy egészségkárosodás miatt a munkaképessége legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (2010-ben ez havi 22 050 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A természetbeni juttatás 25 százalékos adókulccsal adózó része nem járulékalap.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § b) pontjában.]
Változás 2010. január 1-jétől.A teljes jövedelemre csökken a társadalombiztosítási járulék (2009 második felében a minimálbér kétszerese alatt a tb-járulék 26, a munkaadói járulék 1 százalék volt, fölötte 29, illetve 3 százalék). A 27 százalékból 3 százalék a foglalkoztatói (munkáltatói) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (ezen belül 2 az egészségbiztosítási járulék, amiből 1,5 a természetbeni, 0,5 a pénzbeli járulék, a munkaerő-piaci pedig 1 százalék).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke továbbra is 24 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]
Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér, ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. pontjában.]
Egyéni nyugdíjjárulék
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíja változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulékuk pedig 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2010-ben ez 7 453 300 forint). A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Ha a munkavállalónak nincs az év valamennyi napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ forintértékének - 2010-ben ez 20 420 forint - és a "járulékmentes" napoknak a szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Új egyénijárulék-elnevezések
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a munkavállalói és a vállalkozói járulék, e terheket egyéni egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék címen kell megfizetni. E járulék mértéke 7,5 százalék. Ebből 6 százalék az egyéni egészségbiztosítási járulék (ezen belül változatlanul 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli járulék). A munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is meg kell fizetni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példák 7,5 (4 + 2 + 1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra
A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2010-ben 6 millió forint bérjövedelmet és 200 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2010. április 1-je és 30-a között 200 ezer forint.|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér (6 000 000 Ft) |
7,5% |
450 000 Ft |
|
Szabadságmegváltás |
- |
- |
|
Megbízási
díj járulékalapré- |
4% |
8 000 Ft |
B) Heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló biztosított másik foglalkoztatónál 2010. májusra megbízási jogviszonyt létesít, ebből származó, járulékalapot képező jövedelme 100 ezer forint.
|
Megbízási
díj járulékalap- |
6% |
6 000 Ft |
C) Nappali tagozatos egyetemista munkaviszonyban áll, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. Munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2010-ben 4 millió forint, vállalkozói kivétje 300 ezer forint.
|
Bér (4 000 000 Ft) |
7,5% |
300 000 Ft |
|
Vállalkozói
kivét |
4% |
12 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Miért mi jár?
■ Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik a 2010-ben napi 165 forint, havi 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (2009-ben ez napi 150, havi 4500 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]
■ Egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Aki 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás), aki 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
■ Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után befizetik a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
■ Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 24 százalék nyugdíj-biztosítási és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat) fizet, annak szolgálati idő jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]
A 9,5 százalék nyugdíjjárulékot - vagy 1,5 százalék járulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat - fizető biztosított nyugellátásra és baleseti nyugellátásra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §; (1), (4) bekezdéseiben.]
■ Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül -kötelező bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény 270. §-ában.]
■ Többes jogviszony
Nem változott.
Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
■ Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 0,1 százalék nyugdíjjárulék, 3,8 százalék tagdíj), ennek fejében az ekho-alap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
■ Munkaerő-piaci járulék
Változás 2010. január 1-jétől.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre (2009-ben ezekre az ellátásokra munkaadói, munkavállalói, illetve vállalkozói járulék fizetése jogosított).[Lásd a foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Többes jogviszony
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2010-ben ez 7 453 300 forint).Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2010-ben 20 420 forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben hátralévő időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében.]
Nem biztosítottak járuléka
Változás 2010. január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 4950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2009-ben ez havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) és 39. § (2) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2010. január 1-jétől.
A foglalkoztatót (ideértve az egyéni vállalkozót is) a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékból 9,75 százalék terheli, a költségvetés 3,25 százalékot fizet (2009-ben 6,5-6,5 százalék volt), 2011-től a 13 százalék korkedvezménybiztosítási járulék teljes egészében a foglalkoztatóra - egyéni vállalkozóra - hárul.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve főállású társas vállalkozó után kell megfizetni, valamint a főállású egyéni vállalkozónak is, ha ilyen tevékenységet végez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezménybiztosítási járulékot azoknál az elvben korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés, s nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni és korkedvezményt adni.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján, díj fejében megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. paragrafusai szerint - általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek, vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosított(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa - a mentesítéssel érintett munkakörben a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó járulékai
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni (korábban 6 százalék egészségbiztosítási járulékot és a minimálbér kétszereséig 2,5, az a fölötti részre 4 százalék vállalkozóit fizetett). Ebből 6 százalék az egészségbiztosítási járulék (ezen belül 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli). A munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.A főállású egyéni vállalkozónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. §. (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó egyéni nyugdíjjáruléka változatlanul 9,5 százalék (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 1,5 százalék a járulék, 8 a tagdíj).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Az egyéni vállalkozó járulékalapja
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A főállású egyéni vállalkozónak főszabály szerint a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot (nem pedig legalább a minimálbér kétszerese után, mint 2009-ben). A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás (lásd keretes írásunkban). A jellemző keresetet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. paragrafusának (9) pontja szerinti valamelyik módszerrel kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozónak nem a tevékenységre jellemző kereset, hanem a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap - de legalább a minimálbér - után kell megfizetnie a tb-járulékot és az egyéni járulékokat, ha vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja alacsonyabb a tevékenységre jellemző keresetnél, s ezt elektronikus adóbevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Tevékenységre jellemző kereset
A tevékenységre jellemző kereset megállapításakor a járulékalapot piaci érték meghatározására a személyijövedelemadó-törvény 3. paragrafusának 9. pontjában szereplő módszerek valamelyikével kell meghatározni:■ például statisztikák, keresetösszesítések alapján meg kell becsülni, az adott térségben hasonló munkakörben mennyiért végzik el az adott tevékenységet (mit fizetnek munkáltatók, illetve mit kérhetnek munkavállalók), figyelembe véve a képzettséget, a szakmai gyakorlatot, a tevékenység többféleségét, a ráfordított időt is;
■ a vállalkozás bevételeiből le kell vonni a költségeket (kivéve a vállalkozó személyes munkavégzésének díját), majd a szokásos vállalkozói hasznot, és a vállalkozó tevékenységére jellemző keresetet az eredmény rá eső hányadaként kell meghatározni, mérlegelve a vállalkozó személyes adottságait és a munkavégzésének körülményeit is;
■ a vállalkozás bevételeiből le kell vonni a költségeket, továbbá nem a szokásos vállalkozói hasznot, hanem vélelmezett 20 százalékos hasznot, vagyis a vállalkozó tevékenységének piaci értékét a költségekkel csökkentett bevétel 80 százalékának rá eső hányadaként kell megállapítani, mérlegelve a vállalkozó személyes adottságait és a munkavégzésének körülményeit is.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q) pontjában és a 195/1997. kormányrendelet 2/A. §-ában.]
Ha az adóhatóság ellenőrzéskor vitatja a megállapított tevékenységre jellemző keresetet, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint neki kell bizonyítania az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a vállalkozó által megállapított érték, tevékenységre jellemző kereset nem megalapozott.Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak mindenesetre - bár a törvény nem írja elő számukra - célszerű nyilvántartást vezetniük a tevékenységekre jellemző kereset meghatározásakor alkalmazott módszerekről, figyelembe vett szempontokról és körülményekről, valamint az ezzel kapcsolatos számításokról.
__________________________________________________________________________________
Járulékkötelezettség időtartama
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozónak járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn (korábban a vállalkozói igazolvány kézhezvételének napjától a visszaadás napjáig állt fenn).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie sem társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot - tagdíjat -, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
Kezdő egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősül kezdőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § ba) pontjában.]
Ha a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja a tárgyhónapban legfeljebb a minimálbért éri el (vagyis 2010-ben maximum 73 500 forint), akkor a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat, ellenkező esetben a kivét vagy az átalányadóalap után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa nem evás főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapjára
|
Hó- |
Havi jövede- |
Halmozott jöve- |
Halmozott |
Tevékenységre |
Havi mini- |
Járulékalap, ha beje- |
||
|
tesz |
nem tesz |
|||||||
|
1. |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
120 000 |
71 500 |
80 000 |
120 000 |
|
|
II. |
100 000 |
180 000 |
90 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
120 000 |
|
|
III. |
120 000 |
300 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
120 000 |
120 000 |
|
|
IV. |
0 |
300 000 |
75 000 |
120 000 |
73 500 |
0 |
120 000 |
|
|
V. |
200 000 |
500 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
200 000 |
200 000 |
|
|
VI. |
100 000 |
600 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
VII. |
800 000 |
1 400 000 |
200 000 |
120 000 |
73 500 |
800 000 |
800 000 |
|
|
VIII. |
0 |
1 400 000 |
175 000 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
IX. |
0 |
1 400 000 |
155 556 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
X. |
100 000 |
1 500 000 |
150 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
XI. |
0 |
1 500 000 |
136 364 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
XII. |
100 000 |
1 600 000 |
133 333 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
*Főfoglalkozású társas vállalkozónál a járulékalapot képező jövedelem, főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét. |
||||||||
Fizetés nélküli szabadság
Új előírás 2010. február 1-jétől.
Ha a munkavállalóként is biztosított egyéni vagy társas vállalkozó a munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságon van, a munkaerő-piaci járulékot kell megfizetnie vállalkozóként a tevékenységre jellemző kereset, de legalább a minimálbér után.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 5/G. §-ában.]
Nem változott.
Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot (azaz ilyenkor nem érvényes a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya). Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Járulékok társas vállalkozásnál
Változás 2010. január 1-jétől.
A társas vállalkozás főállású tagjának 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie (2009-ben 6 százalék egészségbiztosítási járulékot és 4 százalék vállalkozóit kellett). Ebből az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 (a természetbeni 4, a pénzbeli pedig 2) százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve belőle a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti, adóalapként megállapított természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összegét. Nyugdíjjárulékot továbbra is legfeljebb a járulékfizetési felső határ után kell fizetni (2010-ben az egész évre 7 453 300 forint, napi 20 420 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
A társas vállalkozásnak akkor nem kell megfizetnie a járulékot legalább a főállású tagjának a tevékenységére jellemző kereset után, ha - elektronikus - adóbevallása keretében bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el e keresetet. Ekkor a társas vállalkozásnak a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után kell befizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (1) bekezdéseiben.]
Többes jogviszony
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem (tehát nem a tevékenységére jellemző kereset). Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - például személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.Nem változott.
Társas vállalkozók esetében is felső határa van az egyéni nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
Többes vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie a járulékokat, mégpedig a tevékenységre jellemző kereset után. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy a tevékenységére jellemző kereset vagy - az adóhatósághoz tett bejelentés esetén - a minimálbér után társas vállalkozóként fizeti a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor egyéni vállalkozóként és a többi vállalkozásában is a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat (az ottani tevékenységére jellemző kereset után), a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat - 2010-ben már a tevékenységére jellemző kereset után -, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után változatlanul csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Változás 2010. január 1-jétől.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 6 százalék - 2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni - egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után (a törvény 2009-ben egészségbiztosítási járulékról szólt, nem nevezte meg külön a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) b) pontjában.]
Nem változott.
Járulékalapot képező jövedelem esetén a tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak nyugdíjjárulékot is fizetnie kell (9,5 százalékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 8 százalék tagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot), a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (2010-ben 7 453 300 forintig).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott változatlanul 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Nyugellátását a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után (365 napnál kevesebbre nem jár emelés).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A § (1) bekezdéseiben.]
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa nyugdíjas járulékára
Munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosított havi díjazása 2010-ben 140 ezer forint.|
[Járulék |
Járulék/hó |
|
Természetbeni
egészségbiztosítási |
5 600 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
13 300 Ft |
__________________________________________________________________________________
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950 (napi 165) forint (2009-ban havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka (ez 2010-ben is havi 42 750 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]
Továbbra is csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig -az adóév egészére - választhatja azt is a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]
Segítő családtag
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végző közeli hozzátartozója is segítő családtagnak számít (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g) pontjában.]
Nem változott.
Közeli hozzátartozó a polgári törvénykönyv szerint a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa.Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2010-ben 22 050 forintot), az egyes járulékokat a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem után kell megfizetni. Ha a díjat nem havi rendszerességgel, például munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetik, a járulékfizetési kötelezettség megállapításához meg kell határozni, hogy a kifizetett díjból mennyi a jövedelemadó-előleg alapja, s azt el kell osztani azon időtartam naptári napjainak a számával, amelyre a díjat kifizették, vagyis a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése - napjáig eltelt napok számával. A kapott összeg alapján dönthető el, fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség (a biztosítás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Ekhós jövedelem
Változás 2010. január 1-jétől.
Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. és 11. paragrafusai szerint - 1,2 százalék minősül egészség-, 18,8 százalék pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak (2009-ben ez 3,3 százalék, illetve 16,7 százalék volt).Nem változott.
Az ekhoalap után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekho-törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.Az ekho szerint adózónak az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie, magán-nyugdíjpénztári tagnak 3,8 százalékot tagdíjként és 0,1 százalékot nyugdíjjárulékként. A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Nyugdíj szüneteltetése
Változás 2010. január 1-jétől.
Szüneteltetnie kell a nyugellátását annak a 2008. január 1-je után megállapított előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjban részesülőnek, akinek a nyugdíj mellett szerzett nyugdíjjárulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, vagyis 2010-ben nyugellátás mellett maximum évi 1 millió 323 ezer forint jövedelem szerezhető (2009-ben a minimálbér 12-szerese volt a határ, 858 ezer forint).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíját szüneteltetőnek a szünetelés időszakában 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli) egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor járulékköteles, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2010-ben havi 22 050 forint, napi 735 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2010-ben ez havi 22 050 forint).Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2010-ben havi 22 050, napi 735 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Nem változott.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, 2010-ben havi 4950 forintot (ez 2009-ben 4500 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában, 30/A., az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. és az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-aiban.]
Továbbra is mezőgazdasági őstermelő az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magánnyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő 9,5 százalék járulékából 2,3 százalék a pénztári tagdíj, 7,2 százalék a nyugdíjjárulék[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-ában.]
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot választ-e, és ha igen, mekkorát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett, s így őstermelőként biztosított az,■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként (hanem megbízással) közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított s ekként nem is kötelezett járulék fizetésére az az őstermelő, aki
■ például munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő által fizetendő járulékok alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem). Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 13,5 százalék járulékot fizetnie. Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítás, 9,5 százalék a - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék. A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a minimálbér után kell megfizetnie az összesen 41,5 százalék járulékot, amelyből 26 százalék a társadalombiztosítási járulék, 15,5 százalék az egyéni járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést, vagyis magasabb járulékalapot is (hasonlóan az evás egyéni vállalkozóhoz), például ha a tárgyév előtti évben alacsony volt a bevétele, vagy nem volt olyan, amelynek a 20 százaléka után fizetné a járulékokat. Ilyenkor az összes járulékot meg kell fizetnie, azaz a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosításit is (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (735 forinttal) kell számolni; eszerint 2010-ben napi 734 forint díjazás adható járulékmentesen.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, mint amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért). A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont utólagos kifizetés esetén is az abban az időpontban érvényes szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
Ha a külföldre kiküldött és a magyar jog szerint biztosított munkavállaló jövedelme ugyanazon naptári hónap egyik részében Magyarországon adózik, a másik részében pedig nemzetközi egyezmény alapján a külföldi államban, a havi járulékalap a belföldön adóköteles jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) és a személyi alapbér külföldi adóztatás időtartamára jutó arányos részének az összege.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 1. §-ában.]
Csak annak a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie (2010-ben havonta 4950 forintot), aki nem EGT-tagállam-ban vagy Svájcban dolgozik, és nem is olyan államban végez munkát, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, illetve azok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j), u) pontjaiban.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 13. §-aiban.]
Ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) külföldinek minősülő állampolgárának foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, a munkavállaló a magyarországi munkavégzése alapján biztosított, és járulékokat kell fizetnie.Külföldinek minősülnek azok az európai gazdasági térségbeli állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat) és családtagjaik is, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, s nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük).
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a küldő vagy bármely más államban biztosított.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) 4 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]
Kifizetőhelyi elszámolás
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük azt).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára, például táppénzre szolgáló pénzösszeget (a jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot). E pénzösz-szeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]
Átmeneti szabályok béren kívüli juttatásoknál
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosító 2009. évi CXVI. törvény 144. paragrafusában 2009-re és 2010-re foglalt átmeneti szabályok:Ha a juttatás szolgáltatás, és a szolgáltatást nem az juttatja, aki a szolgáltatást nyújtja, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni. Ha a munkáltató például 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet vagy más "kultúrutalványt" (például múzeumi belépőt, mozijegyet) juttat, azok a 2009. évi szabályok szerint (az akkori értékhatárokig) adómentesek akkor is, ha a juttatást 2010-ben veszik igénybe, s csak a 2010-ben átadott utalvány, jegy értékének egy részét terheli 54 százalék személyi jövedelemadó és az azzal növelt értéket 27 százalék tb-járulék. Ugyanígy a 2009-ben átadott, 2010. januárra vagy akár az egész évre érvényes helyi utazási bérlet még adómentes.
A magánpénztári tagdíj-kiegészítés a járulékalap része, ezért a közterheit a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésekor érvényes szabályok szerint kell meghatározni.
Ha a munkáltató, a foglalkoztató önkéntes pénztárba, illetve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe több hónapra előre vagy utólag legfeljebb három hónapra egy összegben utal át hozzájárulást, közölnie kell a pénztárral az egyes hónapokra vonatkozó összegeket. Ezek lesznek a magánszemély egyes havi bevételei, s a juttatónak ezekre kell az adót és a járulékokat megállapítania, és előre utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként bevallania és megfizetnie. Az idevágó átmeneti rendelkezés szerint a munkáltatónak az általa 2009-ben előre, 2010-re átutalt munkáltatói hozzájárulás adó- és járulékkötelezettségét az új szabályok alapján kell meghatároznia, vagyis például
■ a 2009. novemberben 2009. decemberre és 2010. január-februárra átutalt hozzájárulásokból a decemberiét a 2009-es szabályok alapján, a januáriét és a februáriét a 2010-es szabályok alapján kell elszámolnia;
■ a 2010. februárban 2009. novemberre és decemberre, továbbá 2010. januárra átutalt hozzájárulásokból a 2009. novemberiét és decemberiét a 2009. évi szabályok, a 2010. januáriét a 2010-es szabályok alapján kell elszámolnia.
Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Az idevágó átmeneti rendelkezés szerint
■ a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségével nem kell növelni az adóalapot;
■ a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségekből legfeljebb 400 ezer forintot nem kell beszámítani az adóalapba;
■ a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből legfeljebb a minimálbér két és félszeresét nem kell hozzáadni az adóalaphoz.
Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.
A munkáltatói lakáscélú támogatásból (elengedett kölcsönből) 2010-től ötévente 5 millió forint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az idevágó átmeneti rendelkezés alapján a 2010. január 1-je előtt folyósított támogatás, elengedett kölcsön nem számít bele az 5 milliós keretbe.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19., 24. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Béren kívüli juttatások közterhei 2010-ben
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében szereplő béren kívüli juttatások adózásának megváltozása nyomán 2010-ben átalakult tébéjárulék- és százalékoseho-terheik rendszere is. E közterheket a kifizető (munkáltató) fizeti.Béren kívüli juttatások utáni adó, járulék és eho
|
Juttatás |
Közteheralap |
|
Adó- és járulékmentes |
|
|
Munkáltató által
ingyen vagy kedvezményesen adott számítógép és internethasználat
(ideértve különösen az |
|
|
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által szociálisan rászorulónak pályázati úton juttatott üdülési csekk |
|
|
Az Országgyűlés Hivatala által az országgyűlési képviselői tisztség ellátásához adott eszköz, szolgáltatás_ |
|
|
Társadalmi
szervezettől, egyháztól évente egyszer kapott tárgyjutalom értékéből
legfeljebb 5000 forint (kivéve |
|
|
Kifizető által biztosított védőoltás |
|
|
Kitüntetések (az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.6. pontjában felsoroltak) |
|
|
25% személyi jövedelemadó |
|
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x 0,5 |
|
Iskolakezdési támogatás, évente a minimálbér 30%-álg |
Évente a havi minimálbér x 0,3 |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x 2,5 |
|
Melegétkeztetés |
Havonta 18 000 Ft |
|
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Foglalkoztatói
hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató |
|
|
Munkáltatói
hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,3 |
|
Helyi utazási bérlet |
Teljes érték |
|
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés |
|
|
54% személyi jövedelemadó + biztosítási jogviszony esetén az adóval növelt érték után 27% tb-járulék, nem biztosítási jogviszony esetén a juttatás értéke után 27% eho |
|
|
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,5 fölötti rész |
|
Foglalkoztatói
hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató |
|
|
Munkáltatói
hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,3 fölötti rész |
|
Melegétkeztetés |
Havonta a 18 000 Ft fölötti rész |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x 2,5 fölötti rész |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér fölötti rész |
|
Iskolakezdési támogatás |
Évente a havi minimálbér x 0,3 fölötti rész |
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x 0,5 fölötti rész |
|
Hidegétkezési utalvány |
Teljes érték |
|
Legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása |
|
|
Csekély értékű ajándék (legfeljebb évi három) |
|
|
Művelődési intézményi szolgáltatás |
|
|
Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék |
|
|
Versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea |
|
|
Tűzifa- és szénjárandóság, ágazati áramdíjkedvezmény* |
|
|
*Ha a
magánszemély 2009. december 31-ét, a nyugdíjas 2010. január 1-jét
követően keletkezett jogviszonya alapján szerzi |
|
Egyéni munkaerőpiacijárulék-mentességek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A biztosítottnak meghatározott jövedelmek és jogviszonyok után nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie (de a foglalkoztatónak, kifizetőnek kell).A jövedelmek körében a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján kifizetett összeg után.
A jogviszonyok körében a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végez;
■ a tb-ellátásokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Az egyéni munkaerő-piaci járulékkal nem terhelt jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Szakképzési hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
A központi képzőhelyeknek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett az egyéni cég.Változás 2009. július 1-jétől.
Fejlesztési támogatással a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél fennálló hozzájárulási kötelezettség 60 százalékáig csökkenthető a hozzájárulás (2009. június 30-áig a 70 százalékáig), felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatással a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százalékáig (2009. június 30-áig a 35 százalékáig).Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a tb-járulék alapjával.A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék.
__________________________________________________________________________________
Példa szakképzési hozzájárulás csökkentésére
Részvénytársaság társadalombiztosításijárulék-alapja 2010 első félévére 50,5 millió forint (ami egyben a szakképzési hozzájárulás alapja is). Az első félévben bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettségét nem csökkentheti, mivel fejlesztési támogatást nem nyújt, és saját dolgozó képzéséért sem fizet (2010. július 20-áig 757 500 forint szakképzési hozzájárulási előleget vall be, 50 500 000 x 0,015). A második félévben fejlesztési támogatási szerződést köt felsőoktatási intézménnyel, ennek alapján év végéig 500 ezer forintot utal át fejlesztési támogatásként. Társadalombiztosításijárulék-alapja a második félévben 55 millió forint, így az éves társadalombiztosításijárulék-alap 105,5 millió forint.|
Számított szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség, 105 500 000 x 0,015) |
1 582 500 Ft |
|
Felsőoktatási intézménynek nyújtott, érvényesíthető fejlesztési támogatás* |
474 750 Ft |
|
Fizetendő szakképzési hozzájárulás (nettó kötelezettség) |
1 107 750 Ft |
|
*A bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettség legfeljebb 30%-a (1 582 500 x 0,3). |
|
Átmeneti hozzájárulás-szabály
Változás 2010. január 1-jétől.
A 2009-et megelőzően elszámolt (szakképzési hozzájárulási alapként figyelembe vett), de 2009. január 1-jét követően kifizetett bér a kifizetés évében nem számít bele a szakképzési hozzájárulás alapjába.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 34. §-ában.]
__________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok alapja, mértéke 2010. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27 (26 + 1) %-os tb-járulék |
9,5%-os
nyugdíjjárulék vagy 1,5% nyugdíjjárulék + 8% |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Tényleges
járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában a |
|
Megbízás,
vállalkozási jogviszony, vá- |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződésben meghatározott |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában |
|
Heti 36 órás
munkaviszony melletti |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződéses díj; munkavi- |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződési díj; munkaviszony |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában a |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha nincs, szerződési díj; munkaviszony |
9,5%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot
képező jövedelem, de legalább havi átlagban a tevékenységre |
Havi átlagban
legalább a tevékenységre jellemző |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas
vállalkozás főfoglalkozású |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot
képező jövedelem vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó |
Járulékalapot
képező jövedelem vagy a főfoglalkozású- |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés ese- |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre jellemző kere- |
|
Kezdő főfoglalkozású |
Kezdés évében a
minimálbér, ha a tárgyhónapban a vállalkozói kivét, áta- |
Minimálbér, vagy a magasabb választott összeg |
|
Főfoglalkozású evás |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés esetén jövedelem, de legalább |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés esetén |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép-
vagy felsőfokú nappalis |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
9,5%: Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben kezdő
őstermelő, a megelőző |
26°%:
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható. A mezőgazdasági őstermelő |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév előtti
évben max. 8 000 000 Ft |
Nincs |
Megelőző évi
bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-e. |
|
Tárgyév előtti
évben max. 8 000 000 Ft |
26%: Magasabb
összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg. A |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi |
|
|
egészségbiztosítás: 6 (4 + 2) % |
munkaerőpiac: 1,5% |
|
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem, annak |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiá- |
Nincs |
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem, annak |
Nincs |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, |
Munkaviszony:
munkaszerződés szerinti |
Nincs |
|
4 + 2 %:
Járulékalapot képező jövedelem, ha |
Munkaviszony:
járulékalapot képező jövede- |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, |
Nincs |
Nincs |
|
6%:
Legalább
havi átlagban a tevékenységre |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem vagy a |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy a főfog- |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
6%: Legalább
havi átlagban a tevékenységre jel- |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre |
Nincs |
|
Minimálbér, vagy magasabb, választott összeg |
Minimálbér, vagy
magasabb, választott |
Nincs |
|
6%:
Tevékenységre jellemző kereset, bejelentés |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Evaalap 4%-a. 2 %: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a Nincs |
|
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
6%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi
bevétel 20%-a, havonta |
Nincs |
Nincs |
|
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása |
Nincs |
Nincs |
Fogalmak
Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemnek kell tekinteni (ideértve a jövedelemadó-törvény szerinti kis összegű kifizetést is), a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék és reprezentáció címén adott juttatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj.Nem nyugdíjjárulék-alap a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóval növelt összege, a 70. § szerinti juttatások azon része, amely 25%-os adókulccsal adózik.
7,5 (4 + 2 + 1,5) %-os pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjába nem számít bele a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. § (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, nem kell fizetni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.
Munkaerő-piaci járulék egyéni és társas vállalkozónál: Nem fizet 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot a kiegészítő tevékenységű vállalkozó, s az egyéni és társas vállalkozó sem, ha munkaviszonyban áll (nem feltétel a heti 36 órás foglalkoztatás), vagy nappali tagozaton tanul. Nem minősül munkaviszonynak a fizetés nélküli szabadság.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri annak a harmincadrészét).
Minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2010. január 1-jétől 73 500 Ft).
__________________________________________________________________________________
Tb az adózás rendje szerint
■ Méltányosság járuléktartozásnál
Változás 2009. július 10-étől. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagyis a méltányosság a magánszemély járuléktartozására is kiterjedhet. (Az Alkotmánybíróság 73/2009. AB-határozata megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvény azon korábbi szabályát, amely a magánszemély járuléktartozásának méltányossági elengedését vagy mérséklését kizárta.)■ Start kártya érvényessége
Változás 2010. január 1-jétől.A felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a Start kártya érvényességi ideje egy év (a 2009-es kettő helyett).
Nem változott.
Az alap- és középfokú végzettségű vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő Start kártyája továbbra is két évig érvényes.■ Adózók törlése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adóhatóság törli a bejelentkezett és az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,■ a kinek a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartási rendszer iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül igazolja, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő nyolc napon belül kérelmét ismételten benyújtotta, és a bejegyzési eljárás megindult;
■ a kinek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozói nyilvántartásból töröltek;
■ a ki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését, vagy akinek az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják;
■ a melynek a cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette;
■ a melyet töröltek a törzskönyvi nyilvántartásból.
■ Adatszolgáltatás
Változás 2009. október 1-jétől.
Az adóigazolványt kiegészítő kártya az eddigi adatokon túlmenően tartalmazza a kártyatulajdonos természetes személyazonosító adatait is.Változás 2009. november 9-étől.
Ezentúl valamennyi kifizető (nem csak a rendszeres kifizető) és a munkáltató is köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapja, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege.Változás 2009. november 17-étől.
Az állami adóhatóság haladéktalanul elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak a munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a foglalkozások központi statisztikai hivatali besorolás szerinti FEOR-számát, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát.Az állami adóhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltatónak, a kifizetőnek (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) a bevallás gyakoriságától függetlenül havonta a tárgyhót követő 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat is be kell vallania:■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai (ideértve az előző nevet és beosztást is), neme, állampolgársága;
■ a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék, a levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapja, összege;
■ a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdete és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, a tárgyhónapban a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napja és a magánnyugdíjpénztár azonosítókódja, a magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napja;
`32; a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti Start, Start Plusz, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapja, összege, továbbá a 2009. évi LXXVII. törvény szerinti 0 százalékos kötelezettség a bruttó munkabér alapján számított alapja, illetve a 10 vagy 20 százalékos kötelezettség alapja, összege;
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékot;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy a tevékenységére jellemző kereset utáni járulékot mely vállalkozásában fizeti meg;
■ a munkavállalót a tárgyhónapban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztató munkáltató esetében az egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér, a hónapon belül többnapi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér összege és a foglalkoztatás napja (napjai).
Az adóhatóság a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31-éig átadja az adózás rendjéről szóló törvény által előírt részletezettségben a bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat, ide nem értve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozókat. Ha önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv részére.
Az adóhatóság az adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adja át az egészségbiztosítási szerv részére.
Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is megállapítja a munkáltató (kifizető) terhére, ha kétségtelen, hogy a munkáltató a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes vagy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegénél kevesebbet fizetett ki.
A munkáltatónak, a kifizetőnek (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie az állami adóhatósághoz, az e kötelezettség keletkezésének időpontjától.
Kiegészült a járulék fogalma, így járuléknak számít
■ a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj;
■ a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a társadalombiztosítási járulék (ideértve a nyugdíj-biztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot), a korkedvezmény-biztosítási járulék;
■ a táppénz-hozzájárulás;
■ a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátás végrehajtáskor is;
■ a tb-ellátások fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetés, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.
Vállalkozó a magánszemély is, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez, és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.
__________________________________________________________________________________
Társadalombiztosítási igazgatási szervek
■ Regionális egészségbiztosítási pénztárak:
megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szeged Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Pécs Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szolnok Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Miskolc Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Veszprém Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szombathely
■ Magyar Államkincstár és regionális igazgatóságai:
megállapítják és folyósítják a családtámogatásokat, a családi támogatást a Közép-magyarországi (budapesti és a Pest megyei) Regionális Igazgatóság folyósítja, ha a jogosult három hónapra más EU-tagállamba távozik.Dél-alföldi Regionális Igazgatóság (Kecskemét, Szabadság tér 1.)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság (7621 Pécs, Apáca u. 6.)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (Szolnok, Liget út 6.)
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság (Salgótarján, Rákóczi út 36.)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság (Veszprém, Budapesti út 4.)
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (Budapest, Bartók Béla út 120-122.)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság (Győr, Hunyadi u. 6/a)
■ Regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok:
megállapítják nyugellátásokat, a baleseti, a rokkantsági nyugdíjat és a baleseti járadékot, visszafizettetik a jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti, rokkantsági nyugdíjat és baleseti járulékot, megtéríttetik a szolgálati időre jogalap nélkül kötött megállapodás alapján történt kifizetést. 2009. október 1-jétől nyugellátási ügyekben másodfokon a a budapesti Fiumei úti Jogorvoslati Igazgatóság jár el.Dél-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Szeged, Fő fasor 16-20.)
Dél-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Szekszárd, Toldi u. 6.)
Észak-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási lgazgatóság (Debrecen, Hunyadi u. 13.)
Észak-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Salgótarján, Mérleg u. 2.)
Közép-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Tatabánya, Semmelweis u. 1.)
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Budapest, Fiumei út 19/a)
Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Zalaegerszeg, Kossuth út 9-11.)
■ Állami adóhatóság:
a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el. 2010. január 1-jétől az állami adóhatóság továbbítja a nyugdíjadatokat a nyugdíjbiztosítónak (megszűnik a foglalkoztató úgynevezett nyenyi-lapos adatszolgáltatási kötelezettsége).■ Egészségbiztosítási Felügyelet:
ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók ellenőrzését, az önkéntes egészségpénztárak szakmai felügyeletét.__________________________________________________________________________________
Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei:■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959/20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára alkalmazandó)
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963/16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Észtország, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság és Üzbegisztán kivételével valamennyi szovjet utódállamra alkalmazandó)
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005/CXXV. törvény hirdette ki)
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)