adozona.hu
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak elegendő az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkoznia arról, hogy a tárgyhónapban nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége - írja elő az adózás rendjéről szóló a 2003. évi XCII. törvény 31. paragrafusának (6) bekezdése (2008-ban még nullás bevallást kellett beadni ezekre a hónapokra is).
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összegge...
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak elegendő az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkoznia arról, hogy a tárgyhónapban nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége - írja elő az adózás rendjéről szóló a 2003. évi XCII. törvény 31. paragrafusának (6) bekezdése (2008-ban még nullás bevallást kellett beadni ezekre a hónapokra is).Nem változott.
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összeggel. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 százalék helyett.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és a járulékadatokat szolgáltatnia.Az adóévre benyújtott bevallásában kell bevallania a járulékokat a munkavállalónak, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel kap külföldi cégtől (például belföldi munkáltató külföldi anyacégétől) járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékbevallást a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékbefizetési határidő
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.A munkavállalónak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külföldi cégtől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékfizetést a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést).A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintra kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.A tagdíjban (tagdíj-kiegészítésben), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékban mutatkozó túlfizetéssel továbbra sem csökkenthető más adónemben fennálló tartozás. Ha azonban az adott pénztárt megillető tagdíj- és pótlékszámlán egyszerre van tartozás és túlfizetés, ez a tartozás csökkenthető a túlfizetéssel.
A magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján fizetendő tagdíjat és tagdíjkiegészítést továbbra is közvetlenül az érintett pénztárhoz kell befizetni. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a meg nem fizetett tagdíjat a határidőben benyújtott (pótolt) bevallás alapján az elévülési időn túl is megfizetheti közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak, ha az elévülésről igazolást kér az adóhatóságtól, és azt a befizetéssel egyidejűleg megküldi a magánnyugdíjpénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 21. § (5) bekezdéseiben.]
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és pótlékai túlfizetésének visszaigénylése esetén az adóhatóság csak az adózó másik magánnyugdíjpénztárnál fennálló tagdíj- vagy pótléktartozása esetén élhet visszatartási jogával - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. paragrafusának (2) bekezdése.Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I. B) 3. h) pontja és 2. melléklet I. 5. C) pontja szerint - negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a személyijövedelemadó bevallásában bevallania.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XCIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Borravaló
Nem változott.
Ha a vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló után járulékot akar fizetni - hogy ezáltal nyugdíjalapot szerezzen -, a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, egyúttal közölve ott a járulék alapját és összegét. A járulékot a bevallásra előírt határidőig (május 20-áig) kell megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]
Jövedelem külfölditől
Nem változott.
A belföldi foglalkoztató átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, valamint a járulékok (tagdíj) bevallását és befizetését a biztosított alkalmazottaitól azok azon járulékalapot képező jövedelmei után, amelyek e biztosítási jogviszonnyal összefüggésben külfölditől - például a foglalkoztató külföldi anyavállalatától - származnak. Ha a foglalkoztató nem vállalja át a kötelezettséget, a biztosítottnak kell a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat (tagdíjat) a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3), 30. § (2), 50. § (3) bekezdéseiben.]
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Új előírás 2009. február 1-jétől.
A jogutód munkáltató köteles - a jogelőd adatait is feltüntetve - bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat, áll az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafusa (4) bekezdésében.Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, az adózás rendjéről szóló törvény szerint ezentúl nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, mivel azt az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján hivatalból állapítja meg. A bevallásban és a bejelentésben -a 2006. évi CXXXI. törvény 203. paragrafusának módosított (1) bekezdése szerint - továbbra is közölni kell a taj-számot (e kötelezettség a 2008-as szabályok szerint 2009-től megszűnt volna).Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A foglalkoztató legkésőbb a bejelentését követő napon köteles igazolást Madni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ha a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában, 44. § (5) bekezdésében.]
A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelentheti be, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb jövedelmet vesz ki. A bejelentésben meg kell jelölni a tényleges jövedelem összegét.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 18. §-ában.]
Egyéni járulék elszámolása
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A biztosítottat terhelő járulék (tagdíj) elszámolására az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (például részvényopció) után áll fenn, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 30. paragrafusa szerint ha a munkáltató kevesebb járulékot vont le a biztosított jövedelméből, az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítenie kell a korábbi bevallásait, és az egyéni járulékokat meg kell fizetnie az önellenőrzési pótlékkal együtt. Az így megfizetett egyéni járulékot a biztosított részére később kifizetett jövedelemből levonhatja, de legfeljebb a havi nettó jövedelem 15 százalékáig, és legfeljebb hat hónapon keresztül. Ha az egyéni járulékkülönbözet az előzőek szerint nem számolható el teljes egészében, vagy a munkavállalóval már nem áll fenn a munkaviszony, akkor a munkáltató értesítése alapján az adóhatóság intézkedik a hátralék beszedéséről. Ha a munkáltató az előzőek szerint jár el, mentesül a levonási kötelezettség megszegése miatti jogkövetkezmények alól.Jogviszony ellenőrzése
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság hivatalos tudomást szerez arról, hogy megszűnt egy vállalkozás - például felszámolták, vagy törölték az adószámát -, de a foglalkoztatottak biztosításának megszűnéséről nem érkezett hozzá bejelentés, akkor lehetősége van arra, hogy az OEP biztosítotti nyilvántartásából kiderítse, hogy a megszűnt vállalkozás mely volt dolgozóinak kellene saját maguk után biztosításuk megszűnését követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük.Az idegenrendészeti hatóság - kérelemre -megküldi az adóhatóságnak azoknak az uniós állampolgároknak az adatait, akik úgy szereztek regisztrációs igazolást, vagyis három hónapot meghaladó tartózkodásra való jogot, hogy az idegenrendészeten bemutatták a másik tagállamban fennálló biztosításukat igazoló európai egészségbiztosítási kártyát (a tébéjárulék-törvény szerint ugyanis EU-kártya birtokában nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2), 44/B. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzése során kiderül, hogy az igénybevevő nem szerepel a biztosítottak OEP-nyilvántartásában - vagyis biztosítottként nincs ott bejelentve -, erről az OEP-nek tájékoztatnia kell az APEH-ot. Az adóhatóság eljárást indít a bejelentés feltételezett elmulasztójával szemben (ennek keretében a járulékfizetési kötelezettség teljesítését is vizsgálja).Az érintett saját maga is tisztázhatja jogviszonyát az egészségbiztosítási pénztárnál, és kezdeményezheti, hogy az OEP jegyezze be őt a nyilvántartásába. Az eljárásban bármilyen közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolható, hogy az érintett jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre alkalmas például a bejelentésre kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv (nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító) által a bejelentés teljesítéséről kiállított igazolás.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-a iban.]
Nyenyi-lap
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíj megállapításához szükséges adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett - utolsó alkalommal 2009-re - 2010. április 30-áig köteles megküldeni a nyugdíj-biztosítási szervnek. A 2008-as szabályok szerint 2009-ben megszűnt volna az erre szolgáló nyugdíj-nyilvántartási, vagyis nyenyi-lap, s attól kezdve a nyugdíjbiztosítás szervei az APEH adataiból dolgoztak volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjazás évére és április 30-a előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a megelőző évre vonatkozó, valamint az évenkénti rendszeres adatszolgáltatás megszűnését (2010. január 1-jét) megelőző időszakra vonatkozó visszamenőleges és az elévülési időn túli időszakkal kapcsolatos adatszolgáltatás továbbra is folyamatosan teljesítendő a nyugdíj-biztosítási szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Mulasztási bírsággal sújtható az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. paragrafusának (5) bekezdése szerint a bejelentés elmulasztása miatt az a személy is, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelessége a bejelentési kötelezettség teljesítése (vagyis nem csupán a foglalkoztató szankcionálható, mint eddig). A bírság - a mulasztással érintett munkavállalónkként - 500 ezer forintig terjedhet.Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetére vonatkozó bírság maximuma 1 millió forint - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény -, és mulasztási bírsággal sújtható a foglalkoztató akkor is, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulék-, tagdíjbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.
A bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság felső határa - az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint - a bejelentéssel érintett magánszemélyek számának és a bírság legmagasabb értékének a szorzata.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg (például az egyéni járulékot nem vonták le, vagy a levont járulékot határidőben nem fizették meg). A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
__________________________________________________________________________________
Tb az adózás rendje szerint
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldinek nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz bejelentettek. Az adóhatóság a magánszemélyt ilyenkor hivatalból értesíti, hogy nem terheli tovább egészségügyi szolgáltatási járulék. Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének megszűnt kötelezettségéről a magánszemély biztosítással járó jogviszonyának bejelentését követő tíz napon belül elektronikus úton tájékoztatja az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet, az OEP-et.Az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásában egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szereplő, de biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem regisztrált személyek egészségbiztosítótól megkapott adatait az adóhatóság összeveti, a számára megküldött bevallások magánszemélyenkénti adataival; az általa vezetett, a nem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival; a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által átadott adatok alapján a magánszemély egyik nyilvántartásban sem szerepel, felszólítja a magánszemélyt, hogy igazolja jogosultságát egészségügyi szolgáltatásra.
Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a magánszemély meghalt, illetve külföldön tartózkodik, és a tébéjárulék-törvény alapján nem minősül belföldinek, akkor az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
Ha a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül hitelt érdemlő módon nem bizonyítja az adóhatóság előtt, hogy jogosult egészségügyi szolgáltatásra, az adóhatóság a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól határozattal előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, s a befizetéseket nyilvántartja.
Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek adatait havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, illetve ha a járulékkötelezettséget határozattal állapította meg, a határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül elektronikus úton megküldi az OEP-nek.
Ha az adóhatóság az egészségbiztosítótól megkapott személyi adatok alapján nem tudja beazonosítani a magánszemélyt, az adatokat "nem beazonosítható" jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítónak.
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az adóbevallással egyenértékűnek minősül a magánszemély nyilatkozata a kifizetőnek arról, hogy a kifizetést nem terheli egyéni nyugdíjjárulék (vagyis a nyilatkozatot az adóbevallásra előírt jogkövetkezmények terhelik).Ha a kifizető, a munkáltató azt követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot - a saját hibájából - nem a jogszabálynak megfelelően vonta le, miután kiállította a magánszemélynek az igazolást a kifizetésről, a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie. Ha a törvényben előírtnál kisebb járulékot vont le, a különbözetet az igazolás kiállításának napja és a nyilvántartásba vétel napja között önellenőrzés keretében és önellenőrzési pótlékkal növelten kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ha a kelleténél többet vont le, a különbözetet visszaigényelheti.
Ha a téves levonással érintett munkavállaló a munkáltatóval még munkaviszonyban áll, a munkáltató a járulékkülönbözetet köteles vagy visszatéríteni neki, vagy a következő kifizetéskor levonni tőle. Egyszerre legfeljebb az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százaléka vonható le, s ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltatónak a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok szerint kell bevallania, megfizetnie, illetve visszaigényelnie.
Ha a járulékkülönbözet teljes összege a további hat hónap alatt sem vonható le, vagy a munkavállaló időközben munkahelyet változtat, a munkáltatónak a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül tájékoztatnia kell a (volt) munkavállalója állami adóhatóságát a különbözet fennmaradó összegéről és a munkavállaló adóazonosító számáról. Ennek alapján már az adóhatóság szedi be a hátralékot (késedelmi pótlékot erre nem számíthat fel a magánszemélynek, legfeljebb csak akkor, ha az az adóhatóság fizetési felhívásában megjelölt határidőt elmulasztja). A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést kérhet.
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóságnak határozatban kell előírnia a magánszemély terhére, illetve javára. A járulékkülönbözet meghiúsult elszámolása esetén a munkáltató (kifizető) mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha megállapítja, bevallja és megfizeti az ezzel kapcsolatos önellenőrzési pótlékot.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de bevallotta és megfizette, a le nem vont biz-tosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély lakhelye szerint illetékes állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, a biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik beszedéséről.
Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizetik (beszedik), az adóhatóság erről értesíti a magánszemély volt munkáltatóját, aki az általa jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
Nem változott.
Az adókat, járulékokat külön-külön vezetett számlákra kell megfizetni, írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. Az adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket is külön számlákon tartja nyilván. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot magánnyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlék-számlákra kell befizetni.[2003. évi XCII. törvény 40. §, 43. §; (1) bek.]
A magánszemély nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékát a járulékköteles jövedelmet juttató munkáltatónak, kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania, valamint megfizetnie. A magánszemély a munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet is megjelölve - arról, hogy a kifizetésre nem kell járulékot fizetnie.A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldi - ilyen például a szociális és társadalombiztosítási ellátásban nem részesülő nagykorú eltartott közeli hozzátartozó, ha nem nappali tagozatos tanuló - 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy kötelezetté vált a járuléktörvény szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve hogy az megszűnt. A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget határozattal előírja, és a befizetéseket nyilvántartja.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a biztosítás kezdetét legkésőbb a jogviszony első napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, valamint az a bejelentés, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.
A biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját nyolc napon belül kell bejelenteni. Nem kell a kifizetőnek bejelentést tennie, ha a magánszemélyt eseti megbízás keretében foglalkoztatja, és a magánszemély igazolja, hogy más jogviszonya (például főállású munkaviszonya) alapján biztosított.
A munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget keletkeztető kifizetéseket, jövedelmeket havonta kell magánszemélyenként - elektronikusan - bevallania és ezekről adatot szolgáltatnia az állami adóhatósághoz.
Az adóhatóság megkeresésre adóadatot ad át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ha az valamely ellátás megállapításához vagy a folyósítás jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges. Az adóhatóság a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - elektronikus úton - hivatalból átadja a nyugdíjbiztosítási szervnek azon havi bevallási adatokat, amelyek a nyugdíj megállapításához szükségesek, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig az egészségbiztosítási szervnek azokat, amelyek az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükségesek. A magánnyugdíjpénztárak a tagdíjadatokat a bevallásra előírt határidőt követő hónap - a bevallás kijavítása, önellenőrzése esetén a kijavítás, az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap - utolsó napjáig kapják meg az adóhatóságtól (elektronikusan). Az ONYF a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig kapja meg a nyugellátás vagy rehabilitációs járadék mellett munkát végző személyek és foglalkoztatóik adatait, valamint a keresetre vonatkozó adatokat (a folyósított ellátások jogszerűségének ellenőrzéséhez). A nyugdíjfolyósító akkor kap adatot, ha a nyugdíj mellett munkát végző személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.
Az állami adóhatóság látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésével kapcsolatos ellenőrzési, utólagos adómegállapítási és végrehajtási feladatokat.
Ha az adóhatósági ellenőrzésre a tb-igazgatás szerveinek megkeresése nyomán kerül sor, az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételten ellenőrizhető, ha ez ellátási jogosultságot érint.
A kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra nem engedélyezhető fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés).
Az adóhatóság nem mérsékelheti és nem engedheti el a biztosított járuléktartozását.
A magánszemélynek a jövedelemadóról, az egészségügyi hozzájárulásról és a járulékról benyújtott bevallásában az adatokat kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. A kifizetői (munkáltatói) havi elektronikus bevallásban az adónemenkénti összesítő sorokban 1000 forintra kell kerekíteni az adatokat.
[2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek., 1. melléklet I./A]