adozona.hu
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról és a munkaadói járulékról?
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról és a munkaadói járulékról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék fizetésére kötelezettek - a lakás- és iskolai szövetkezetek, valamint a vízközműtársulatok kivételével szinte minden gazdálkodót és nem gazdálkodót felölelő - köre nem változott.
Az egyéni vállalkozóknak saját maguk után továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységébe...
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról és a munkaadói járulékról?
Fizetésre kötelezettek
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék fizetésére kötelezettek - a lakás- és iskolai szövetkezetek, valamint a vízközműtársulatok kivételével szinte minden gazdálkodót és nem gazdálkodót felölelő - köre nem változott.Az egyéni vállalkozóknak saját maguk után továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.
Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után fizet a munkaadó.
[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1)-(5) bekezdéseiben és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
A fizetési kötelezettség alapja
Változás 2009. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 19. § 6. pontjában és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában, 58. § (5) bek. v) pontjában.]
Csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, akinek van társadalombiztosítási járulék-alapot képező jövedelme, vagyis aki biztosított.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § ában.]
A szakképzési hozzájárulásra és a munkaadói járulékra is alkalmazni kell a minimális járulékalapra vonatkozó szabályokat, azaz a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után is legalább a minimálbér után kell a szakképzési hozzájárulást megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), (4), 27.§ (1) bekezdéseiben.]
Többes jogviszonyban állók esetében is a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítására irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (1), (4)-(6) bekezdéseiben.]
A nyugdíjas társas vállalkozók jövedelme - mivel nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána - nem számít bele sem a szakképzési hozzájárulás, sem a munkaadói járulék alapjába.A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok jövedelmét csak akkor kell a szakképzési hozzájárulás alapjához hozzászámítani, ha eléri a minimálbér 30 százalékát (ez 2009-ben havi 21 450 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjába is beleszámít a kiküldetési napidíj adóköteles hányada, a lakhatásiköltség-térítés, az adóköteles biztosítási díj, a személyi jövedelemadóval növelt adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke, a részvényopcióból származó jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4.§ k) 1. pontjában.]
Nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautóadó után (2008-ban a 25 százaléka után még kellett).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjára vonatkozó új rendelkezéseket a 2009. január 1-je után juttatott jövedelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmek után a munkaadói járulékot a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megfizetni.Úgyszintén a 2008-as szabályok érvényesek a 2008-as bérköltségnek számító jövedelmek utáni szakképzési hozzájárulásra (ilyen például a számviteli törvény szerinti üzleti év után elszámolt jutalom, prémium a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál).
[Lásd a 2008. évi LXXXII. törvény 32. § (3)-(4) bekezdésében.]
Nem változott.
Azok a juttatások, amelyek után nem kell személyi jövedelemadót fizetni - egyebek között ilyen az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés, a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés, a helyi utazási bérlet, az internethasználat átvállalt díja -, nem részei a társadalombiztosítási járulék alapjának, ebből következően tehát sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni utánuk.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. pontjában.]
A borravalót, a tanulószerződésben meghatározott díjat és a felszolgálási díjat nem terheli sem munkaadói járulék, sem szakképzési hozzájárulás.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 19. § 6. pontjában és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában, 58. § (5) bek. v) pontjában.]
A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy biztosítottnak minősül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy munkaadói járulékot, valamint szakképzési hozzájárulást is kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1., 5. § (1) bek. a) pontjaiban.]
Az ösztöndíjak közül az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, így szakképzési hozzájárulást is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontjában.]
Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére a gazdálkodó szervezetnek hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi 15 százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat kell fizetnie, amelyet nem terhel szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék.A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely szerint a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt, és a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézménytől kapja, ilyenkor sem kell azonban szakképzési hozzájárulást és munkaadói járulékot fizetni utána - rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. paragrafusa.