adozona.hu
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyásza...
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni a figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult a pénztári iratokba és könyvekbe betekinteni, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét -az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő -következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla-jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. De a teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja. Ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2008-ban is a befizetett tagdíj 30 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztáraikba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
Munkáltatói hozzájárulás
Változás 2009. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadóról szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint megszűnik az adómentesen adható béren kívüli juttatások évi maximum 400 ezer forintos keretösszege, amelybe eddig beleszámított az egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás is. Ez azt jelenti, hogy az egyes juttatásoknál csak az egyedi korlátokat kell figyelembe venni - ez a munkáltatói hozzájárulás esetében a minimálbér 30 százalékának 12-szerese, 2009-ben 257 400 forint -, a személyenként adott évi összes juttatás meghaladhatja a 400 ezer forintot.Nem változott.
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Az adómentesen adható munkáltatói hozzájárulás felső határa pénztártípusonként eltérő. A személyijövedelemadó-törvény szerint a munkáltató egy-egy hónapban önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén a mindenkori havi minimálbér (2009-ben 71 500 forint) 50 százalékát adhatja adómentesen, az egészség- és önsegélyező pénztárakba pedig együtt a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér emelkedése miatt az önkéntes nyugdíjpénztári adómentes hozzájárulás felső határa a 2008-as havi 34 500 forintról 2009-ben 35 750 forintra, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás felső határa pedig havi 20 700 forintról 21 450 forintra nő.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafeteriarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
A munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékban meghatározott hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másik tagjainak nem (vagy azokénál kevesebbet).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy más, azonos típusú pénztárba utaltathatja át az összeget, s fel is veheti azt. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság.A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve - az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Egyösszegű kifizetés, járadék
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak hároméves időközökkel van lehetőség (vagyis aki 2008-ban felvesz a követeléséből, ezt 2011-ben teheti meg ismét).A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt az Országos Orvosszakértői Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában és az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (11) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj a nyugdíjkorhatár elérése után vehető igénybe. E szempontból betöltöttnek minősül a nyugdíjkorhatár akkor is, ha a pénztártag speciális, korhatár előtti ellátást vesz igénybe, például korengedményes, előrehozott, bányász-, művész- vagy rokkantsági nyugdíjas. A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében és 47. §-ában.]
Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. §-ában, 64/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy banki átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Önkéntes pénztári adózás 2009. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés (pénztártag vagy helyette más befizetése)
3. § 22. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adómentes részét meghaladó hányadaAdózási szabály: Munkaviszonyból származó jövedelem
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján)
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: A magánszemélynél: nem számít jövedelemnek
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akik önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Magánszemély tag munkáltatójának havi hozzájárulása (önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén maximum a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén maximum a 30%-áig)
Adózási szabály: Önkéntes pénztártagnál (aki kapta): nem bevétel
Megjegyzés: Több munkáltató esetén munkáltatónak - az ehotörvény szerint - a magánszemély után tételes ehót fizetni köteles munkáltató minősül. Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, eho fizetésére az kötelezett,
- amellyel a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, vagy
- ha a magánszemély sehol sem áll legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban, a leghosszabb munkaidő szerinti, azonos időtartamú munkaviszonyok esetén a magasabb jövedelem szerinti munkáltató, vagy
- ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozzák meg, az, amelyiknél a jövedelem magasabb, vagy
- azonos munkaidő és azonos jövedelem esetén az a munkáltató, amelynél a jogviszony korábbi.
Az előbbiek szerinti sorrend meghatározásánál azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni. A munkáltatóvá minősüléshez a magánszemély írásos nyilatkozata is szükséges. A jogkövetkezmények a magánszemélyt terhelik.
7. § (2) a) Jövedelem, jogcím: Jövedelemnek nem minősülő hozzájárulás fizetésére nem jogosult munkáltató tagdíj-hozzájárulása
Adózási szabály: Teljes egészében munkaviszonyból származó (bér)jövedelemként adóköteles
7. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A több hónapra szóló munkáltatói hozzájárulás egyösszegű utalása
Adózási szabály: Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet az egyes hónapokban a pénztár tagdíjként ír jóvá
28. § (1) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más jóváírások (kivételekkel)
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, a munkáltatói hozzájárulás adómentes összege, az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is)
37. § (4) ac) Jövedelem, jogcím: A magánszemély támogató által befizetett pénzbeli adomány
Adózási szabály: Közcélú adománynak minősül, vagyis az összevont adóalap adóját csökkenti az adóévben befizetett adomány összegének 30%-a
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján az adóévben jóváírt összeg (kivételekkel), ha ezeket az adóigazgatási előírások szerint igazolják
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalásra kerülő összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: A befizetett összegbe nem kell beszámítani a munkáltatói hozzájárulás adómentes összegét és a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt összegeket.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után a jóváírás a munkáltató igazolása alapján érvényesíthető. A magánszemély az átutalásra vonatkozó rendelkezése során csak egy számlát jelölhet meg. A pénztárnak igazolnia kell, hogy a megjelölt számlára az adóévben történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés vagy terhére szolgáltatás igénybevétele valósult meg. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti
49. § (2) c), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatás, adomány)
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem)
11. sz. mell. 1.5 Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei
Adózási szabály: Költségként elszámolható
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 7.19. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén)Adózási szabály: Adómentes
Megjegyzés: A: ha legalább hároméves a tagsági viszony; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15%-ánál; C: mindig
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie az adót és az ehót
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő évben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő tizedik évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie a százalékos ehót
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból való befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is)
Adózási szabály: Adómentes
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg
Adózási szabály: Adómentes
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Egyéb jövedelemMegjegyzés: az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és az egészségpénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
1. sz. mell. 6.5. Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások
Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Adómentes bevételnek minősülnek
Megjegyzés: Nem adómentesek az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatások
Társasági és osztalékadó
4. § 1/a Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatásaAdózási szabály: Adománynak minősül
7. § (5) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatása
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: Egyéb jogcímen adott adományokkal együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a érvényesíthető
9. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján megállapított érték
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: A vállalkozási tevékenységhez közvetlenül köthető összeggel, közvetettnél a bevétellel arányosan
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át
Adózási szabály: Adómentes
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül
__________________________________________________________________________________
Felvett megtakarítás adója
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § 3) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adómentesen veheti fel.A nyugdíjpénztárból felvett megtakarítás adóköteles részét 11 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, de az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen (nem jelentős a csökkenés, ha a pénztár által szolgáltatott járadék összege a folyósítási idő alatt évente legfeljebb 15 százalékkal csökken). A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli jövedelemadó a pénztári szolgáltatást, ha a pénztártag tébés rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések esetében az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ (nem pedig a várakozási idő lejártától, vagyis a pénztártagság kezdő időpontjától, mint 2007-ig). Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész továbbra is úgy csökken, ahogy 2007-ig, vagyis egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el". (2007-ig ha valaki például 1994-ben vált pénztártaggá, s 2006-ban befizetett összeget 2007-ben vett ki, ugyanúgy csak annak 80 százaléka után fizetett adót, mint ha 1994-ben befizetett összeget vett volna fel, mivel lejárt a tíz év várakozási ideje, így elkezdett csökkenni az adója.)
__________________________________________________________________________________
Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztár 2009. január 1-jén el-számolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 500 ezer forint van a számláján.|
Növekedési portfólió Tétel |
|
Január 1-je |
|
1. Egyéni számlák összege 1 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* 1 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) 1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege 500 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma 500 000 db |
|
Január 9-én a pénztár 0,1 százalékos nettó |
|
hozamot ér el a január 2-án befektetett növeke- |
|
dési port fólió révén. |
|
6. Nettó hozam (1. x 0,1%) 1 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege 1 001 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma 1 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) 1,001 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) 500 500 Ft |
|
Január 12-én a pénztár 500 ezer forintos |
|
befektetési veszteséget szenved el a növekedési |
|
port fólióban. |
|
11. Befektetési veszteség 500 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák |
|
összege (7. - 11.) 1 000 500 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma 1 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) 1,0005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) 500 250 Ft |
|
Január 13-án a pénztár a növekedési portfó- |
|
lióban jóváír 1 millió 500 ezer forint tagdíjat, "A" |
|
tagnak ebből 20 ezer forintot. |
|
16. Összes tagdíjjóváírás 1 500 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása 20 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák |
|
összege (12. + 16.) 1 002 000 000 Ft |
|
19. Elszámolóegység-növekmény |
|
(16. / 14.) 1 499 250 db |
|
20. Elszámolóegységek |
|
száma (13. + 19.) 1 001 499 250 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) 1,0005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
|
(17. / 14.) 19 990 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) 519 990 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) 520 250 Ft |
|
23. Az elszámolóegység-érték |
|
növekedése** (21. / 3. - 1) 0,05 % |
**Megegyezik a vizsgált - itt a január 1-je és 13-a közötti - időszak hozamrátájával.
__________________________________________________________________________________
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ösz-szeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben és a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2001. kormányrendelet) 27/A. §-ában.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, illetve százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében és a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Pénztári működés
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Valamennyi önkéntes pénztár köteles ügyfélszolgálatot működtetni a székhelyén - ha telephelye is van, akkor a székhelyén vagy a telephelyén -, köteles azt a hét legalább egy munkanapján 8-18 óráig nyitva tartani vagy telefonon elérhetővé tenni (korábban a törvény nem tartalmazott részletes előírásokat az ügyfélszolgálat működtetésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a tagsági jog viszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból költségként legfeljebb 3 ezer forint és ezen felül a felvett összeg utalási költsége vonható le (korábban a pénztár összesen maximum 4 ezer forintot vonhatott le, amely az átutalás költségének a fedezetéül is szolgált).[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29. § (2) bekezdésében.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezentúl a nyugdíjpénztáraik által február 28-áig bejelentett adatok alapján - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját hozza nyilvánosságra (továbbra is március 15-éig). A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.(Korábban az előző évi hozamráta mellett az előző öt év átlagos hozamrátáját kellett nyilvánosságra hozni, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát a pénztáraknak nem kellett jelenteniük a felügyeletnek, így azt a felügyeletnek sem kellett nyilvánosságra hoznia. 2008-ig a pénztáraknak és a felügyeletnek a nettó hozamráták mellett a bruttó - tehát a befektetési költségek levonása nélkül számított - hozamrátákat is nyilvánosságra kellett hozniuk.)
[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán vagy az előző évben elért hozamrátáját kell közzétennie - de akkor kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedési mutatót is, mégpedig a hozamrátáéval azonos méretben (például azonos betűnagyságban) -, vagy csak a tízéves hozammutatókat. (Korábban a pénztárnak az előző évi hozamráta mellett vagy anélkül az ötéves átlagos hozamrátát kellett közzétennie hirdetéseiben, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát nem lehetett és nem is kellett. A Pénzügyi Közlönyben változatlanul az éves hozamrátáikat kell nyilvánosságra hozni.)[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 25. §-ában.]
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat ezentúl csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is jeleznie kell, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada. (A korábbi szabályok szerint a pénztárnak ki kellett számítania, és a felügyeletnek is jelentenie kellett, hogy az egyes portfóliók hozama alapján a pénztár egésze milyen teljesítményt ért el, nem kellett azonban bemutatni az egyes portfóliók vagyonának összvagyonhoz viszonyított arányát.)[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében, 25. §-ában.]
Ha a pénztártag részére a pénztár kifizetést teljesít, és a tag által felvenni kívánt összeg meghaladja az egyéni számláján lévő összeg 85 százalékát, akkor a pénztár csak a 85 százalékot utalhatja át (erre továbbra is a bejelentés napjától számított 15 napon belül kötelezett, de korábban 90 százalékot utalhatott). Ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, a pénztár a megszűnéskor szintén csak az egyéni számla összegének maximum 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki (a maradékot az általános szabályok szerint kell majd utalnia).[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Vagyonkezelési költség szintén csak korlátozottan számolható el. A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,8 százalékát.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. Az internetes honlappal rendelkező pénztáraknak éves beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük, s az adatokat a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegyvásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámlaegyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Önkéntes nyugdíjpénztár 1999-ben 25 százalékos, 2008-ban 3,75 százalékos hozamot ért el, 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.1999 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 300 ezer forint, a 25 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 75 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlaegyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 3,75 százalékos hozama révén megtakarítása ez évben is 75 ezer forinttal nő.
A pénztár 2009. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2008. évi hozamrátája 3,75 százalék, 1999-2008 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 9 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel, holott a pénztártag hozamának összege mindkét évben azonos. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál. Eszerint a pénztár 2009. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi átlagos vagyonnövekedési mutató 6 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 9 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 6 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói nyugdíj
Foglalkoztatói nyugdíjintézmény Magyarországon 2008-tól működtethető. A foglalkoztatói nyugdíj 2009-ben változatlan szabályait a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény tartalmazza.■ Alapítás, intézményi forma
Foglalkoztatói nyugdíjintézményt pénzügyi intézmények - bankok, biztosító részvénytársaságok -, illetve foglalkoztatók (egyedül vagy többen) alapíthatnak, utóbbiak akkor, ha vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói nyugdíj-hozzájárulást fizetnek.A foglalkoztatói nyugdíjintézmény zártkörűen működő részvénytársaságként vagy az Európai Gazdasági Térség bármely államában bejegyzett intézmény esetén annak magyarországi fióktelepeként működhet. Nincs szükség magyarországi fióktelep létesítésére, ha a más országban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti országban engedéllyel rendelkezik, hogy határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
[2007. évi CXVII. törvény 6. §, 82. §]
A részvénytársaságként működő foglalkoztatói nyugdíjintézmény ügyvezető szerve (a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályokkal megegyezően) az igazgatóság, az ügyvezetés ellenőrzését pedig a -foglalkoztatói nyugdíjintézmények esetén kötelezően létrehozandó - felügyelőbizottság látja el. E szervekbe a foglalkoztatói nyugdíjintézmény közgyűlése választhat tagokat, de erre csak akkor kerülhet sor, ha azt legalább 30 nappal megelőzően az intézmény bejelentette őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és az megadta az engedélyt. A kinevezési engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha azt a felügyelet a kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, nem függeszti fel az eljárást, vagy nem rendelkezik hiánypótlásról.Az intézmény igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja csak az lehet, aki büntetlen előéletű, megfelel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003/LX. törvényben leírtak szerinti szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételeknek. Felügyelőbizottsági elnök csak olyan felsőfokú végzettségű lehet, aki legalább öt évet dolgozott szakirányú biztosítási, pénztári vagy államigazgatási vezetőként, s utolsó ilyen állását a kinevezési kérelem benyújtását megelőző tíz évben töltötte be. E kinevezett tisztségviselők nem tevékenykedhetnek könyvvizsgálóként.
■ A működés megkezdése
A foglalkoztatói nyugdíjintézménynek tevékenysége megkezdéséhez■ rendelkeznie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jogerős tevékenységi engedéllyel;
■ vezető biztosításmatematikust (aktuáriust), számviteli vezetőt, belső ellenőrt, vezető jogászt és befektetési vezetőt kell alkalmaznia (személyi feltételek);
■ megfelelő irodahelyiséget, az előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai, a kockázatok csökkentése érdekében információs és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, továbbá tervvel kell rendelkeznie a rendkívüli helyzetek kezelésére (tárgyi feltételek).
A tevékenység megkezdéséhez legalább 3,2 millió euró úgynevezett biztonsági tőke szükséges, de ha a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előírt szavatolótőke egyharmada ennél nagyobb, akkor a biztonsági tőkének el kell érnie ezt az egyharmadot.
A felügyelethez benyújtott tevékenységiengedély-kérelemnek tartalmaznia kell a működéssel kapcsolatos legfőbb dokumentumokat, egyebek között az intézmény cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelmének másolatát, az alapszabályt, az üzleti tervet, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását. A felügyeletnek a kérelmet a beérkezésétől számított 90 napon belül kell elbírálnia, ez indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.
■ Foglalkoztató csatlakozása
Foglalkoztatói nyugdíjintézménybe más foglalkoztatók csatlakozási szerződéssel kapcsolódhatnak be. Abban vállalniuk kell, hogy meghatározott munkavállalóik részére hozzájárulást fizetnek (akik ezáltal foglalkoztatói nyugellátásra szerezhetnek jogosultságot). A csatlakozással a foglalkoztató nem szerez tulajdonrészt az intézményben.■ Magánszemély tagsága
Foglalkoztatói nyugdíjintézménynek az a magánszemély lehet a tagja, aki az adott intézményt alapító vagy ahhoz csatlakozott foglalkoztatóval munkaviszonyban áll. További feltétel, hogy a magánszemély munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztatónak nem kell valamennyi munkavállalójára egységes feltételeket alkalmaznia, nem kell garantálnia, hogy minden munkavállalója részére fizet hozzájárulást, és azt sem, hogy az mindenki után azonos százalékos mértékű vagy összegű lesz. Tehát lehetősége van arra, hogy csak bizonyos munkaterületeken és munkakörökben fizessen hozzájárulást. A megkülönböztetés azonban nem ütközhet az egyenlő foglalkoztatói bánásmódra vonatkozó, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénybe (nemek szerint például nem alkalmazhat megkülönböztetést).A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, ha
■ a tag meghal;
■ átlép más foglalkoztatói nyugdíjintézménybe;
■ a részére nyújtott szolgáltatás teljesítése (például egyösszegű kifizetéssel) befejeződik;
■ a tag munkaviszonya a minimális, vagyis az úgynevezett feltételes jogszerzési idő letelte előtt (ezt a nyugdíjkonstrukció részeként a csatlakozási szerződésben kell rögzíteni; legfeljebb öt év lehet) megszűnik.
A tag a részére a foglalkoztató által fizetett hozzájárulást - egyösszegű vagy rendszeres befizetéssel - kiegészítheti. A rendszeres kiegészítés bármikor szüneteltethető. A foglalkoztató eldöntheti, hogy csak akkor nyújt hozzájárulást, ha a munkavállaló vállalja ennek kiegészítését. Ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben, továbbá azt is, hogy a munkavállalói kiegészítés elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. Ha a foglalkoztató mulasztja el befizetési kötelezettségét, akkor a mulasztással érintett időszakra a tagnak sem kell kiegészítést fizetnie.
Ha a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt szűnik meg - tehát a munkavállaló nem szerez ellátási jogosultságot -, az addig befizetett kiegészítést vissza kell neki fizetni, a befizetésre jutó realizált hozammal együtt.
[2007. évi CXVII. törvény 6. § (4), 27. § (2) bek.]
■ Szolgáltatások
Az intézmény alapszabályában kell rögzíteni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a kötelezően választhatók közül: ad-e - és ha igen, mi módon ad - nyugdíjat a nyugdíjkorhatár betöltésekor, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített mértékű megrokkanás esetén (ha a tag az erről szóló orvosi igazolást bemutatja, és letelt az alapszabályban meghatározható várakozási idő), illetve a tag halála esetén a hozzátartozóknak.A szolgáltatás egyösszegű szolgáltatás, a jogosult élete végéig tartó életjáradék-szolgáltatás és meghatározott ideig tartó járadékszolgáltatás lehet, s ezek kombinálhatók. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerben - ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal - nem vehető fel a megtakarítás tíz év várakozási idő lejárta után.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény egyidejűleg működtethet befizetéssel és szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót. Az előbbi esetében a befizetés mértékét határozzák meg, ilyenkor a nyugdíj összege a befizetett hozzájárulások és az ezek befektetéséből származó hozam függvénye (hasonlóan a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári gyakorlathoz). Az utóbbiban a szolgáltatás fix vagy jövedelemarányos értékét határozzák meg, s a hozam alapján számolják ki a hozzájárulás összegét, vagyis ha a befektetési hozam az előrejelzettnél magasabb vagy alacsonyabb lesz, csökkenthető, illetve növelhető a fizetendő hozzájárulás.
A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció választható portfóliós rendszerben is működtethető. Ez esetben a felhalmozási időszakban lévő tagok dönthetnek arról, hogy megtakarításaikat melyik - meghatározott befektetési összetételű - portfólió részeként fektessék be. Ha a tag az egyik portfólióból átlép egy másikba, az egyéni számlájával szemben érvényesített átlépési költségek a számlaegyenleg legfeljebb 1 ezrelékét tehetik ki, és nem haladhatják meg a 4 ezer forintot.
[2007. évi CXVII. törvény 2. § 5., 30., 34, 53. §]
■ Adózási szabályok
A foglalkoztatói nyugdíjintézménybe a magánszemély javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulásnak legfeljebb a havi minimálbér 50 százalékát (2009-ben 35 750 forintot) kitevő részét nem terheli személyi jövedelemadó. Az önkéntes nyugdíjpénztári és a foglalkoztatói nyugdíjhozzájárulás adózási szempontból független egymástól, vagyis a foglalkoztató mindkettőt annak személyijövedelemadó-mentes maximumáig fizetheti a munkavállalója javára.A magánszemély által befizetett tagi kiegészítés 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető, vagyis a fizetendő adót csökkenti. Ugyanez az adókedvezmény érvényes a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles, vagyis havonta a minimálbér 50 százalékát meghaladó részére.
E kedvezmények szintén függetlenek attól, hogy az adózó más nyugdíjcélú intézménybe teljesített tagi befizetések után elszámol-e bármilyen kedvezményt. A magánszemély befizetése és a foglalkoztatói befizetés adóköteles része utáni kedvezményre azonban vonatkozik - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott - 100 ezer forintos adókedvezményi korlát, és teljes egészében csak 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemig érvényesíthető.
Az egyik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a másikba történő átlépéskor átutalt összeget nem terheli személyi jövedelemadó.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a tagnak vagy hozzátartozónak kifizetett nyugdíj adómentes. Az adómentességnek az a feltétele, hogy a kifizetéskor a tag már legalább három éve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja legyen (akár átlépésekkel is), illetve hogy nem egyösszegű kifizetés esetében az éves járadék a folyósítás első három évében ne csökkenjen az előző évi 85 százaléka alá.
Ha a tag a rokkanttá nyilvánítása következtében kapja a nyugdíjat, az minden esetben adómentes. A tag halála esetén a kedvezményezettnek kifizetett felhalmozás szintén feltétel nélkül adómentes jövedelem
[1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. ke), 35. § (3), 44. § (2), 1. melléklet 6.5]
■ Intézményi befektetések
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény maga is befektethet - például részvényekbe, állampapírokba -, megbízhat ezzel egy vagy több vagyonkezelő szervezetet is, s dönthet úgy is, hogy eszközei egy részét ő maga, a többit pedig vagyonkezelő fekteti be. Az eszközök bárahány százaléka befektethető. Az igazgatóságának kötelező - a pénzügyi intézményekével megegyező szerkezetű és tárgyú - befektetési politikát elfogadnia.__________________________________________________________________________________
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, vagyon
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. Az egyes pénztártagok ez esetben választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik így vásárolt ingatlannal), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adóköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztár
Változás 2008. április 1-jétől.
Az önsegélyező pénztári szolgáltatások közül kikerült a vizitdíj-és kórházinapidíj-hozzájárulás (mivel a 2008. március 9-ei népszavazást követően elfogadott törvény megszüntette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. f), 50/D. § (2) bek. e) pontjaiban.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás ezentúl évente 20 ezer forint helyett a minimálbér 30 százalékáig vehető igénybe, így 2009-ben az önsegélyező pénztárak e szolgáltatást - a korábbi 20 ezer forint helyett - 21 450 forint összegben nyújthatják. A szolgáltatás továbbra is a tanév első napját megelőző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Ezentúl nemcsak az egészségpénztári, hanem az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások köre:■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50., 50/D §-aiban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Egészségpénztár
Nem változott.
Az egészségpénztárak főbb nyújtható szolgáltatásai:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs, fürdőszolgáltatás igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ gyógyüdülés, egészségügyi üdülés támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése;
■ sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
A sporttevékenység támogatási kerete a jogosultakra külön-külön a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összege, 2009-ben 71 500 forint, vagyis a jogosult családtagok mindegyike évi 71 500 forintot kaphat sporttevékenységre.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. n) pontjában.]
Az egészségpénztár közgyűlése szabadon dönthet arról, hogy a pénztár szolgáltatásait kizárólag a tagok egyéni számlájának megterhelésével, illetve részben vagy egészben szolidaritási alapon finanszírozza. Határozhat úgy, hogy egyes szolgáltatásait vagy akár valamennyi szolgáltatását "közös kalapból" fedezi (azaz több pénztártag egyéni számláját terheli meg), s úgy is, hogy az egyéni számlán található összeggel kizárólag a pénztártag rendelkezik (azaz a szolgáltatás értéke csak a tag követelését csökkenti).Ha az egészségpénztár nem szolidaritási alapon finanszíroz szolgáltatásokat, kizárólag a tagja dönt arról, hogy egyéni számlájának terhére milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51. § (4) bekezdésében.]
Ha az egészségpénztár által finanszírozható gyógy- vagy egészségügyi üdülést csak a tag vagy csak egy családtagja veszi igénybe, ez évi 160 ezer forintig adómentes, ha egy évben legalább ketten, akkor nekik összesen 240 ezer forint a határ.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. (2) bekezdésében.]
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Az egészségpénztáraknál életmódjavító szolgáltatás■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a rekreációs üdülési szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása;
■ az életmód javulását elősegítő kúra támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Egészségpénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, a prevenciós szolgáltatás, illetve az egyéni számla kétéves lekötése után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéni számlajóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészségpénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni a pénztártag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. Az egészségpénztárban lekötött, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Önsegélyező pénztári közösségi szolgáltatások
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek megszületésekor, illetve örökbefogadásakor nyújtható egyszeri egyösszegű támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásnak, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak, az átmeneti járadéknak, a bányász-egészségkárosodási járadéknak, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak, a rendszeres szociális járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat -nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
A pénztárak által fizetendő felügyeleti díj mértéke az 50 millió forintot meg nem haladó értékű fedezeti alappal rendelkező önkéntes pénztárak évente 25 ezer forint, az ennél nagyobbak 100 ezer forint alapdíjat kötelesek fizetni a felügyeletnek, továbbá valamennyi pénztár - mérettől függetlenül - a vagyon piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező összegű éves változó díjat is. A nyugdíj- és önsegélyező pénztárak a teljes összeget a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetik be, az egészségpénztárak a 80 százalékát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, 20 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Felügyeletnek.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-ában.]
A PSZÁF köteles kiadni az érdeklődők számára a pénztárak alapszabályát, közgyűlési jegyzőkönyveit, a székhelyre vonatkozó adatait, a negyedéves jelentésben szereplő taglétszámát, vagyonadatát, valamint a vezető tisztségviselők nevét és a könyvvizsgálók nevét, lakcímét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (1) bekezdésében.]
Az egészségpénztár és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését és a nyújtott szolgáltatások minőségét az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 8. §-ában.]