adozona.hu
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított...
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kötelező pénztártagság
Nem változott.
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított volt-e. Ha igen, nem kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Nem változott.
Az a 30 évesnél fiatalabb is lehet pénztártag, aki nem kötelezett a belépésre (önkéntes tagság). Ezen túlmenően életkortól függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy). Ugyancsak magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország legalább 35 éves állampolgára, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe.Visszalépés a tb-be
Nem változott.
2008. január 1-jétől 2010 végéig visszaléphetnek a tb-rendszerbe a Magyar Honvédségnél, illetve más fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló pénztártagok, ha legalább 20 év ilyen szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek. A visszalépésre nemcsak a nyugdíjszolgáltatásra jogosultság megnyílásakor, hanem azt megelőzően is lehetőség van.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (8) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett pénztártagok visszaléphetnek a tb-rendszerbe.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
2012. december 31-éig a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot nem szerzett pénztártag is visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe, ha■ jogosultságot szerez pénztári nyugdíjszolgáltatásra (például ha betölti a nyugdíjkorhatárt, illetve előrehozott öregségi nyugdíjat, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjat állapítanak meg a számára);
■ összes magán-nyugdíjpénztári jogviszonyának időtartama nem éri el a tíz évet;
■ magán-nyugdíjpénztári járadékának várható összege nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíj 25 százalékát.
A járadék számításakor az egyéni számla tagdíj-kiegészítéssel felhalmozott részét is figyelembe kell venni. A kiegészítést a magánnyugdíjpénztárnak kell igazolnia.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Visszalépők nyugdíjának átutalása
Változás 2009. január 1-jétől.
Mivel 2009. január 1-jétől már valamennyi magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartást kell vezetnie, az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje minden pénztár esetében a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap (korábban annak a pénztárnak, amelyik nem vezetett elszámolóegységre épülő nyilvántartást, a követelést a tagsági jogviszony megszűnésének negyedévét követő 50 napon belül kellett átutalnia). Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló - értesítését követő 18. munkanap.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok továbbra is visszakaphatják - vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják - a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat.A tagdíj-kiegészítés összegét a magánnyugdíjpénztár szintén e határidők szerint köteles kifizetni a tagnak, ha az úgy kéri (e kifizetés adóköteles), vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalni a számára (ez adómentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában - szmsz-ében - foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.Kötelező pénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdete a belépés alapjául szolgáló biztosítási jogviszony kezdő időpontja. Önkéntes belépés esetén a tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - az úgynevezett záradékolást - követő hónap első napja.
A pályakezdőnek a biztosítottá válását követő, a pénztárba önkéntesen belépő személynek pedig a pénztártaggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
Ha a pénztár a tagságra kötelezett pályakezdő biztosított belépési nyilatkozatát elutasította, vagy ha a pályakezdő az előírt határidőn belül nem élt pénztárválasztási jogával, illetve ha bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjával az illetékes területi pénztár tagjává válik.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz - a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles teljesíteni a bevallást - elektronikus úton - és a befizetést is. Ha valaki külföldi illetékességű jogi, nem jogi vagy természetes személytől szerez - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján -jövedelmet, a pénztári tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtott éves bevallásában kell bevallania, és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdésében, 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Nem változott.
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él). Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akik időlegesen nem rendelkeznek járulékalapot képező jövedelemmel (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy akiknek a biztosítási jogviszonya szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A magánnyugdíjpénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a tébéjárulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni (mértéke 2009-ben változatlanul 8 százalék). A tag tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
A tag átléphet más pénztárba, de azt előbb be kell jelentenie az addigi és a leendő pénztárának. A tagi követelést az "átadó" pénztár az "átvevő" felszólítására utalja át. Az "átadó" pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.Az "átadó" pénztárnak viszont az átlépés és az átutalás közötti időszakra is hozamot kell fizetnie. Vagyis a tag az egyéni számla lezárása és az átutalás napja közötti időre is megkapja a hozamot (amely például a pénztár által vásárolt részvények ezen időszak alatt bekövetkezett árfolyamnövekedése következtében keletkezhet).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok kisebb tb-nyugdíjat kapnak majd, mint azok, akik "tisztán" tb-nyugdíjasok (nem léptek át a vegyes rendszerbe). A 2013 előtt nyugdíjassá válók ellátását azonos szorzószámokkal számítják ki, függetlenül attól, hogy tisztán a tb-nyugdíjat vagy a vegyes nyugdíjrendszert választották, de az utóbbiak az így kiszámított tb-nyugdíj 75 százalékát kapják.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a pénztártag egészségkárosodásának mértéke eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges, legalább 50 százalékos mértéket, jogosulttá válik nyugdíjszolgáltatásra (korábban ehhez az egészségi állapot meghatározott mértékű romlása kevés volt, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges többi feltételnek - előírt szolgálati idő, rendszeres munkavégzés hiánya - is teljesülnie kellett).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. j) pontjában.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért e kifizetésekre nem kell jövedelemadót fizetni (a haláleseti kifizetés nem nyugellátás, ezért - kedvezményesen - adóköteles).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28., 33. §-aiban.]
Életjáradékok
Nem változott.
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején vagy a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindet kínálni). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az erről való kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. és a 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 170/1997. kormányrendelet) 3. §-aiban.]
Az "elején garanciatartamos" járadéktól a "két vagy több életre szóló" járadék felé haladva a hozzátartozók egyre biztosabban jutnak hozzá az elhunyt járadékához. Ennek az az "ára", hogy a kizárólag a pénztártag részére megállapított - az "egy életre szóló" - életjáradéktól, illetve az "elején garanciatartamostól" a "két vagy több életre szóló" járadék felé haladva egyre kisebb összegű a járadék. Az egyéni számlán összegyűlt tőke ugyanis a járadék első típusától a negyedikig egyre több kedvezményezett közt oszlik meg, illetve a járadékot várhatóan egyre hosszabb ideig kell fizetni; következésképpen ahhoz, hogy a pénz minden kedvezményezett haláláig elegendő legyen, az egy életre szóló járadékhoz képest egyre kisebb összeg határozható meg ellátásként. (A járadékok folyósítható nagyságára további tényezők is hatnak, például a pénztártagok pénztár által mért átlagos halandósága, a pénztári befektetések hozama, illetve a járadékfolyósítás költsége: az átlagosnál magasabb hozam az átlagosnál magasabb ellátásra ad módot, ugyanakkor a pénztári költségnövekedés mérsékli a járadékokat. A pénztárak nemcsak a szolgáltatás megkezdése előtti, hanem az az utáni időszakban is befektetik a rendelkezésükre álló tőkét, ezzel is növelve a szolgáltatás lehetséges nagyságát.)[Lásd a 170/1997. kormányrendelet 3. §-ában.]
Egyösszegű szolgáltatás
Nem változott.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor járadék helyett egyösszegű szolgáltatást is igényelhet, ha a különböző pénztárakban eltöltött, összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Ezen időszak kiszámításakor nem kell figyelembe venni, hogy eközben a pénztártag fizetett-e tagdíjat, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 28. §-ában.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, a kedvezményezett az általános öröklés szabályai szerint juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magánnyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíjtörvény szerinti "teljes összegű" hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
A kedvezményezett (örökös) egyösszegű pénzfelvételét személyi jövedelemadó terheli - ezt a kifizetést ugyanis a jövedelemadótörvény nem minősíti pénztári szolgáltatásnak -, de a számított adót csökkenteni kell az egyösszegű kifizetés adótábla szerinti legmagasabb kulccsal számított adójának 50 százalékával. (Ha egy pénztártag halálát követően a kedvezményezett felveszi az elhunyt egyéni számláján lévő mondjuk 1 millió forintot, ez az összeg beszámít az összevonandó jövedelembe, de a számított adóját 2009-ben legfeljebb 180 ezer forinttal csökkentheti: 1 millió forint szorozva a legmagasabb adókulccsal - 2009-ben 36 százalék -, s osztva kettővel.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Az előbbi esetben 75 százalékos, az utóbbiban teljes összegű tb-s rokkantsági nyugdíjra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az igényével kapcsolatos elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a tb-rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora összegű pénztári járadékra váltható át. (Így a pénztártag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a teljes összegű tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a pénztár a tag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a tébényugdíjrendszerbe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni. Az alap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha ez nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Pénztári működés
Változás 2009. január 1-jétől.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezentúl a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját hozza nyilvánosságra március 15-éig. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyon-növekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.Korábban a felügyeletnek az előző évi hozamráta mellett az előző öt év átlagos bruttó és nettó hozamrátáját kellett nyilvánosságra hoznia, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát a pénztáraknak nem kellett jelenteniük a felügyeletnek, így azt a felügyeletnek sem kellett közzétennie.
[Lásd a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 20. § (2) bekezdésében.]
Ha a magánnyugdíjpénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán közzéteszi az előző évben elért hozamrátáját, akkor kötelezően nyilvánosságra kell hoznia ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban) az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedési mutatót is. A pénztár megteheti azt is, hogy csak a tízéves hozammutatókat hozza nyilvánosságra. (Korábban a pénztár az ötéves átlagos hozamrátát közölhette hirdetéseiben, az előző évi hozamráta mellett, vagy anélkül, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát nem lehetett és nem is kellett a hirdetésekben közzétenni.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár már 2008-ban működtette a választható portfóliós rendszert, akkor 2009-ben a hozammutatókat már csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során azonban a pénztárnak és a felügyeletnek is jeleznie kell, hogy az egyes portfóliók vagyonának mekkora a pénztári összvagyonhoz viszonyított hányada. 2009-ben és azt követően már kizárólag választható portfóliónként lehet jelentést benyújtani a felügyelet részére, és a felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja azt nyilvánosságra. (Korábban a pénztárnak ki kellett számítania, és a felügyeletnek is jeleznie kellett, hogy az egyes portfóliók hozama alapján a pénztár egésze milyen teljesítményt ért el, nem kellett azonban bemutatnia a port-fóliók összvagyonhoz viszonyított arányát.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2009. január 1-jén át kell térniük az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre (amely a tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírás kezelésében a befektetési alapokhoz hasonló logikát érvényesít). A rendszer bevezetését követően a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fogják kifejezni, amelyek induló árfolyama 1 forint lesz. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, amelyet a pénztárnak minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj legfeljebb 4,5 százaléka vonható le a működési célokra (2007-ben 6 százalék, 2008-ban 5,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanfejlesztést végző pénztárnak az építés szakszerűségének ellenőrzésével építési műszaki ellenőrt kell megbíznia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bek. e) pontjában.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik ilyen ingatlannal), a pénztárnak hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
Az újonnan alapított pénztárnak a felügyelet által kiadott tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy éven belül kell igazolnia, hogy taglétszáma elérte az előírt 2 ezer fős minimumot. Az egy éven túl a felügyelet visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, ha a tagok száma fél éven túl 2 ezer alatt marad.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 20/A. §-ában, 110. § (2) bek. h) pontjában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (a közgyűlést a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthatja). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő év pénzügyi tervét, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyettesének (helyetteseinek) kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nak, ha megváltozik a pénztár neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, valamint a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együttesen, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyonnak a 0,8 százalékát. A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8), 66. § (6)-(7), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető magán nyugdíj pénz tár 2009. január 1-jén elszá-molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 1 millió forint van a számláján.|
Növekedési portfólió Tétel |
|
Január 1-je |
|
1. Egyéni számlák összege 20 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* 20 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) 1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege 1 000 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma 1 000 000 db |
|
Január 9-én a pénztár 0,75 százalékos nettó |
|
hozamot ér el a január 2-án befektetett növeke |
|
dési port fólió révén. |
|
6. Nettó hozam (1. x 0,75%) 150 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege 20 150 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma 20 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) 1,0075 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) 1 007 500 Ft |
|
Január 12-én a pénztár 50 millió forintos |
|
befektetési veszteséget szenved el a növekedési |
|
port fól ió ban. |
|
11. Befektetési veszteség 50 000 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák |
|
összege (7. - 11.) 20 100 000 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma 20 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) 1,005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) 1 005 000 Ft |
|
Január 13-án a pénztár - az adóhatóságtól |
|
érkezett bevallási adatok alapján - a függő tar- |
|
talékból a növekedési portfólióban jóváír 4 millió |
|
forint tagdíjat, "A" tagnak ebből 40 ezer forintot. |
|
16. Összes tagdíjjóváírás 4 000 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása 40 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák |
|
összege (12. + 16.) 20 104 000 000 Ft |
|
19. Elszámolóegység-növekmény |
|
(16. / 14.) 3 980 100 db |
|
20. Elszámolóegységek |
|
száma (13. + 19.) 20 003 980 100 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) 1,005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
|
(17. / 14.) 39 801 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) 1 039 801 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) 1 045 000 Ft |
|
23. Az elszámolóegység-érték |
|
növekedése** (21. / 3. - 1) 0,5 % |
**Megegyezik a vizsgált - itt a január 1-je és 13-a közötti -időszak hozamrátájával.
__________________________________________________________________________________
Választható portfólió
Változás 2008. október 13-ától.
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2011. június 30-ától kell megfelelniük a választható port-fóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek (a korábbi szabályozás szerinti 2009. június 30-a helyett). Eszerint 2011. június 30-án a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényen alapuló eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A melléklet III. részében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A pénztárnak a portfóliók közötti - a 2006-ban meghirdetett szabályok szerint 2009. január 1-jén esedékes - kötelező átsorolásokat 2010. január 1-jén kell elvégeznie. Ez azt jelenti például, hogy a pénztárnak 2009. január 1-jén - a korábbi előírásokkal ellentétben - nem kell átsorolnia a növekedési portfolióból a kiegyensúlyozott portfólióba azt, aki 2008-ban töltötte be a 47. életévét, vagyis a nyugdíjkorhatár eléréséig 15 éve van hátra. A szabályváltozás nem érinti azokat az átsorolásokat, amelyek 2010. január 1-jén vagy azt követően lennének aktuálisak.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C., 35. §-aiban.]
Nem változott.
Az úgynevezett választható portfólió keretében a pénztár 2007-ben és 2008-ban felkínálhatta, 2009-től pedig köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül. A három összetétel-változat:■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt -legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, semmiképp sem lehet növekedési port-fóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A mellékletében.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző tizedik munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A. § (8) bekezdésében.]
A tag által választott portfóliót az egyéni számlaegyesítőn fel kell tüntetni.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (3) bek. n)-o) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 1999-ben 20 százalékos, 2008-ban 1 százalékos hozamot ért el, 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.1999 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 150 ezer forint, a 20 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 30 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlaegyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 1 százalékos hozama révén megtakarítása ez évben is 30 ezer forinttal nő.
A pénztár 2009. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2008. évi hozamrátája 1 százalék, 1999-2008 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel, holott a pénztártag hozamának összege mindkét évben azonos.
A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál. Eszerint a pénztár 2009. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 4 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 4 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal. A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Ez azt jelenti, hogy magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a pénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és az ezt követő második közgyűlésen kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot. A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz. Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg. Ha a pénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy a rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja, tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, kezdeményezheti a bíróságnál felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, valamint ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról történő döntést követő egy éven belül, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete köteles kiadni az érdeklődőknek pénztári dokumentumokat, például az alapító okiratot, szervezeti és működési szabályzatot, közgyűlési jegyzőkönyvet, a székhelyadatokat, a taglétszámot, a vezető tisztségviselők és a könyvvizsgálók nevét. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 106. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2009. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
35. § (3) c) Jövedelem, jogcím: A magánszemély pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára befizetett tagdíj összegeAdózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összegAdózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek
35. § (3) c) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg
Adózási szabály: Nem egyéni vállalkozó magánszemélynél (aki adta): az ösz-szevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség
■ Tagdíj-kiegészítés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: A 8% munkáltató általi kiegészítése legfeljebb 10%-raAdózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek (munkáltató fizeti a magánszemély javára egyoldalú kötelezettségvállalás alapján)
35. § (3) d) Jövedelem, jogcím: Magánszemély pénztártag által saját maga javára befizetett kiegészítés (a 8% kiegészítése legfeljebb 10%-ra)
Adózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
48. § (12) d) Jövedelem, jogcím: A magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezmény
Adózási szabály: A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásakor figyelembe veszi
49. § (10) a) Jövedelem, jogcím: A magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezmény
Adózási szabály: A magánszemély az általa fizetendő adóelőleg levonásakor figyelembe veszi, ha más kifizető ezt nem tette meg
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség
11. sz. mell. 4. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj-kiegészítése
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
■ Pénztári szolgáltatás
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összegAdózási szabály: Nyugdíjnak minősül
3. § 72. a) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg
Adózási szabály: Adóterhet nem viselő járadéknak minősül
34. § (1) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg
Adózási szabály: A kifizetett összegre eső, adótábla szerint kiszámított adó az összevont adóalap számított adóját csökkenti
11. § (2) c) Bevallás
Adózási szabály: A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia, ha a magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett (tehát a részére haláleseti kifizetést folyósítottak), és ezen kívül nem szerzett vagy csak az alábbi jogcímeken szerzett bevételt: adóterhet nem viselő járandóság, illetve olyan bevétel vagy jövedelem, amelyet a jövedelemadó-törvény 11. § (3) bekezdése szerint nem kell bevallani.
Megjegyzés: kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a pénztár felé, hogy a haláleseti kifizetés után nincs adófizetési kötelezettsége
28. § (9) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles (nem minősül pénztári szolgáltatásnak)
34. § (2) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett által kapott haláleseti kifizetés adójának levonása
Adózási szabály: A kifizetés összegére az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50%-a a számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti
46. § (1), (2) c) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás adóelőlege
Adózási szabály: A kifizetett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást nem terheli adóelőleg
46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőleg-levonása
Adózási szabály: A pénztár által kedvezményezett részére teljesített kifizetés összegét nem terheli adóelőleg (a kedvezményezettnek legkésőbb a kifizetéskor nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik)
47. § (7) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlege
Adózási szabály: Ha a kifizetést adóelőleg terheli, annak összege a kedvezményezett bevételének és a legalacsonyabb adókulcs felének szorzata
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári törvény rendelkezései szerint magánnyugdíjpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összegAdózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek
28. § (1) c) Jövedelem, jogcím: A tagdíj-kiegészítés visszafizetése
Adózási szabály: Egyéb jövedelem
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés)Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség