adozona.hu
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
14 százalékos ehót kell fizetni akkor is, ha a magánszemélynek az adóköteles jövedelme után nincs bevallási kötelezettsége (például 100 ezer forint alatti osztalék, kifizetőtől kapott, termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem esetén). A 2009. december 31-éig keletkezett, bevallás alól mentes jövedelmek után nem kell ehót fizetni.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, amelyet a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó...
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Változás 2010. január 1-jétől.
14 százalékos ehót kell fizetni akkor is, ha a magánszemélynek az adóköteles jövedelme után nincs bevallási kötelezettsége (például 100 ezer forint alatti osztalék, kifizetőtől kapott, termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem esetén). A 2009. december 31-éig keletkezett, bevallás alól mentes jövedelmek után nem kell ehót fizetni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, amelyet a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóköteles jövedelem után kell fizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell ehót fizetni). A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint maradt.Ha a foglalkoztató legalább 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot megfizetett a foglalkoztatott után (ahhoz legalább 9 millió forint évi munkajövedelem szükséges), a foglalkoztatott nem köteles százalékos ehót fizetni. Ha viszont a foglalkoztató 450 ezer forintnál kevesebbet fizetett, s a foglalkoztatottnak van olyan jövedelme, amelyet egyéni százalékos eho terhel, köteles megfizetni legfeljebb a 450 ezer forintból hiányzó részt. Ha az ingatlant bérbe adó is az ingatlanban lakik, főszabály szerint akkor sem terheli százalékos eho, ha a bérbeadásból 1 millió forintnál nagyobb jövedelme származott.
Aki azonban az ingatlant a saját vállalkozásának vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának adja bérbe, s az ebből származó évi jövedelme
■ legfeljebb 1 millió forint, annak e jövedelme mentes az egyéni százalékos eho alól;
■ meghaladja az 1 millió forintot, annak meg kell fizetnie a 14 százalékos egészségügyi
hozzájárulást, mégpedig az ingatlan bérbeadásából származó egész jövedelemre (nem csupán az 1 millió forint fölötti részre).
[Lásd 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Kifizetői százalékos eho
Változás 2009. február 1-jétől.
Megszűnik a cégautóval összefüggésben fizetendő 25 százalékos eho (mivel a cégautóadót a továbbiakban nem a személyijövedelemadó-törvény szabályozza).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő százalékos eho 11 százalék. Ennyit kell fizetni■ az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül azok után, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek);
■ a tébéjárulék-alapba nem számító természetbeni juttatások, különösen az adóköteles üzleti ajándék, a reprezentáció címén adott termék és szolgáltatás, továbbá a jövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatások után, ha azokat nem biztosított kapja;
■ a kamatkedvezményből származó jövedelem után;
■ az egyösszegű járadékmegváltások után;
■ a kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a tb-szabályok szerint nem biztosított, vagy nem minősül alkalmi munkavállalónak.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
A magánszemélyt a naptári évben mindaddig terheli a százalékos eho, amíg nem nyilatkozik a kifizetőnek, hogy foglalkoztatója az egészségbiztosítási járulékot vagy ő maga a százalékos ehót a felső határig megfizette.Nyilatkozat tehető arról is, hogy a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha az év végén kiderül, hogy az egészségbiztosítási járulék összege mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 6 százalékkal növelten kell bevallania a százalékos ehót, s azt a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Túlfizetés
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
Egyéni ehobevallás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos ehót, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt vont le tőle az előírtnál kevesebbet (2008-ban erre az esetre nem volt szabály). Az adóévre megállapított eho és az év közben fizetett eho különbözetét a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásában, május 20-áig kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Ez az eset áll elő például, ha az ingatlant bérbe vevő kifizető a bérbe adó magánszemély költségnyilatkozata alapján számítja ki annak személyijövedelemadó-előlegét, s a magánszemély utóbb az adóbevallásában a nyilatkozatában megadottnál kisebb költséget tüntet fel (például mert csak kisebb költséget tud igazolni).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ának (3) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a kifizető a személyi jövedelemadó mellett az ehót is levonta, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ehóköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A jövedelemszerzőnek kell a 11 százalékos ehót bevallania és megfizetnie■ a teljes jövedelemre, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás),
■ a jövedelemkülönbözetre, ha a jövedelmet a magánszemély önálló tevékenységére vagy költségtérítésként kapja, és az adóelőleg megállapításakor nagyobb költségről nyilatkozott, mint amelyet utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tud számolni.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (5) bekezdésében.]
Kivételek a 11 százalékos eho alól
Nem változott.
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétel 5 százalékának 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelőnek változatlanul az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százalékát kell ilyen jogcímen megfizetnie.
A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. §-ában.]
Nem kell 11 százalékos ehót fizetni:■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ az adóterhet nem viselő járandóságok (például arany- és gyémántdiplomához adott, legfeljebb a minimálbér négyszeresét érő pénzbeli juttatás, a gyes, gyet) után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magánnyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett munkáltatói hozzájárulás azon része után, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tébé-nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után.
Akkor sem kell százalékos ehót fizetni, ha az önálló tevékenységből származó vagy költségtérítésként kapott jövedelem igazolt költségei legfeljebb 5 százalékkal térnek el az adóelőleg-megállapítási nyilatkozatban közölttől.
Nem kell megfizetni a 11 százalékos ehót azok után az önkéntes egészségpénztári szolgáltatások (életmódjavító szolgáltatások, például természetgyógyászati szolgáltatás, rekreációs üdülés) után sem, amelyeket személyi jövedelemadó terhel. Az ingatlan-bérbeadásból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után sem kell 11 százalék ehót fizetni (de ha ez a jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, ehoköteles, méghozzá 14 százalékkal).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 4. § (5) bekezdéseiben, 5. §-ában.]
Ajándék, reprezentáció
Nem változott.
Nem kell százalékos ehót fizetni a reprezentáció után, ha annak összes értéke az adóévi bevételnek legfeljebb az 1 százaléka és legfeljebb 25 millió forint. A reprezentáció, üzleti ajándék e határon felüli része személyijövedelemadó-köteles, s meg kell utána fizetni a százalékos ehót is.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) pontjában.]
Tételes eho
Nem változott.
A munkáltatót, a kifizetőt terhelő tételes eho személyenként havi 1950 forint, napi 65 forint. A teljes munkaidőnél rövidebb (részmunkaidős) foglalkoztatás tételes ehóját a munkaidővel arányosan kell meghatározni. Ha a tételes ehót nem az egész hónapra kell megfizetni, akkor a naptári napi összeggel kell számolni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 9. §-ában.]
Ha a jövedelmet nem havonta fizetik, a tételes ehót arra az időszakra kell megfizetni, amelyre a jövedelmet kifizették. Ha például három hónapra szóló megbízás díját utólag fizetik, és az egy napra jutó jövedelem eléri a napi minimálbér 30 százalékát, a kifizetőnek háromhavi ehót kell fizetnie (kivéve, ha a megbízott rendelkezik olyan egyéb jogviszonnyal, amelyben már megfizették utána a tételes ehót).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. § (6) bekezdésében.]
Tételes ehóra kötelezettek
Nem változott.
A kifizetőt terheli a tételes egészségügyi hozzájárulás a következő jogviszonyok esetén:■ munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati, a honvédség szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya;
■ tagi jogviszony - kivéve a szövetkezeti tagi jogviszonyt -, ha a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik;
■ bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, valamint segítő családtagi jogviszony, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra számítva annak harmincadrészét;
■ választott tisztségviselői jogviszony - ideértve a helyi és a kisebbségi önkormányzati képviselőét is -, ha az ebből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra számítva annak harmincadrészét;
Tételes ehót kell fizetnie továbbá
■ a "főállású" egyéni vállalkozónak;
■ az oktatási minisztériumnak a középfokú iskolában tanuló és a felsőoktatási intézménynek az ott nappalis hallgató után, ha a tanulói, illetve hallgatói jogviszony nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesült;
■ a munkanélküli-járadékot, vállalkozói járadékot vagy az álláskeresést ösztönző, a keresetpótló juttatást folyósító munkaügyi központnak;
■ a munkaerőt kölcsönzőnek.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. § (2)-(5), (7) bekezdéseiben.]
Tételes eho többes jogviszonyban
Nem változott.
A legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszony melletti jogviszonyok után nem kell tételes ehót fizetni. A heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszonynyal azonos elbírálás alá esik az a jogviszony, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbér összegét.Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, az eho azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, illetve ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, az ehót annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie, ahol magasabb a jövedelem. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a tételes ehót az a kifizető fizeti, amelyiknél a jogviszony a legkorábbi.
Ha a természetes személy ehokötelezettséggel járó jogviszonya megszűnik, tájékoztatnia kell a megszűnésről a többi kifizetőjét. Ha ezt elmulasztja, az ehót neki kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7-8. §-aiban.]
Mentesség a tételes eho alól
Változás 2009. január 1-jétől.
Közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozónak e minőségében nem kell tételes ehót fizetnie, ha tanulói, illetve hallgatói jogviszonya nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján jött létre.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Nem változott.
Nem kell megfizetni a tételes ehót a Start, a Start Plusz és a Start Extra kártyával rendelkezők kedvezményes foglalkoztatásának időtartama alatt.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7. § (1) bek. e) pontjában.]
Nem kell tételes ehót fizetni■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamára;
■ a keresőképtelenség (kivéve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára (de mentesítés esetén csak akkor nem, ha a mentesítés idejére nem fizettek munkabért -illetményt - vagy távolléti díjat);
■ az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a díjban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez;
■ a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló 14 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermeke otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (általános szabály, hogy fizetés nélküli szabadság idejére nem kell ehót fizetni);
■ a fogva tartás időtartamára;
■ a saját vagy özvegyi jogon nyugdíjas egyéni vállalkozónak (özvegyi nyugdíjas esetén akkor, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte), kivéve a társas vállalkozás személyesen közreműködő nyugdíjas tagját (utána ugyanis kell tételes ehót fizetni);
■ a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, közjegyzőnek;
■ a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló és nemzetközi szerződésen alapuló vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíjban részesülő után, ha a szociális biztonsági rendszereknek az Európai Unión belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Ehohatáridők
Nem változott.
A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek és az egyéni vállalkozónak is havonta kell megállapítania és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetnie. A kifizetőnek a százalékos ehót havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.A kamatkedvezmény után a 11 százalékos ehót évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a százalékos ehót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.