adozona.hu
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak 3,1 százalékkal nőnek.
Az évi nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga (azaz a két érték összegének a fele). 2009-ben a fogyasz-tóiár-index tervezett növekedése 4,5 százalék, a nettó átlagkereseté 1,6 százalék, ennek kerekített átlaga 3,1 százalék.
Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-növe-kedés vagy a ...
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2009. január 1-jétől.
A 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak 3,1 százalékkal nőnek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában.]
Nem változott.
Az évi nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga (azaz a két érték összegének a fele). 2009-ben a fogyasz-tóiár-index tervezett növekedése 4,5 százalék, a nettó átlagkereseté 1,6 százalék, ennek kerekített átlaga 3,1 százalék.Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-növe-kedés vagy a nettókereset-növekedés várható mértéke magasabb a tervezettnél, és e növekmény átlaga meghaladja a januári nyugdíjemelést, akkor novemberben - januárig visszamenően - ismét emelni kell a nyugdíjakat.
Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összegeit, továbbá az együtt folyósított saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj összegét a kormány állapítja meg. A minimumok 2009-ben nem emelkednek.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
13. havi nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
E címen maximum 80 ezer forint fizethető ki: akinek ennél kevesebb a nyugdíja, annak továbbra is a teljes havi 13. havi nyugdíj jár, akinek ennél több, az csak 80 ezer forintot kaphat. Szűkül az ellátásban részesülők köre is: a 13. havi nyugdíjat csak a 62 év felettiek kaphatják meg (korábban minden nyugdíjra jogosult megkapta). A 62. életévet a tárgyévet megelőző évben kell betölteni. Kivétel ez alól az, aki rokkantsági nyugdíjban vagy hozzátartozói ellátásban - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül; 62 évesnél fiatalabb özvegy akkor kaphatja, ha vagy rokkant, vagy gyermekek nevelésére tekintettel kap özvegyi nyugdíjat. A gyermekek nevelésére tekintettel özvegyi nyugdíjas addig jogosult a 13. havi nyugdíjra, amíg legkisebb gyermeke közép- vagy felsőfokon tanul (de legfeljebb a gyermek 25 éves, méltányosságból 27 éves koráig).A korhatár alatti (például az előrehozott, csökkentett előrehozott, korkedvezményes) nyugdíj 2009-től nem jogosít 13. havi nyugdíjra, és ezt a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak is csak 62 éves koruk után kaphatják.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Nem változott.
A 13. havi nyugdíjat a jogosult novemberi nyugdíja alapján kell kiszámítani, és két részletben, márciusban és novemberben kell kifizetni. 13. havi nyugdíjra azok jogosultak, akiknek a nyugdíját a tárgyévet megelőzően állapították meg. A 13. havi nyugdíj alapja a - novemberi kiegészítéssel együtt számított - nyugdíj, de figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított politikai rehabilitációs pótlékokat és a szociális ellátásokat.A 13. havi nyugdíj nem "örökölhető", de ha valaki a kifizetés hónapjában hal meg, akkor a vele közös háztartásban élt hozzátartozó felveheti a havi és a 13. havi nyugdíját is.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülőknek továbbra sem jár 13. havi nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Havi nyugdíjminimumok 2009-ben
Változás 2009. január 1-jétől.
A kormány eldöntheti, emeli-e a nyugdíjminimumokat (2008-ban emelnie kellett azokat, méghozzá a nyugdíjak minden év januárban esedékes emelésének arányában).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. f) bekezdésében.]
Nem változott.
2009-ben a 2008-as nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2009-ben
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Öregségi nyugdíj
Nem változott.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki elmúlt 62 éves, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Öregségi résznyugdíj
Nem változott.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma. Vagyis az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a minimálnyugdíj - évente meghatározott - összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Előrehozott öregségi nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
2012. december 31-éig a férfiak a 60., a nők az 59. életévük betöltését követően vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ha legalább 40 év szolgálati időt szereztek, és nem állnak biztosítási jogviszonyban. Ez azt jelenti, hogy előrehozott öregségi nyugdíjhoz az 1949-ben és azt követően született férfiaknak, illetve az 1952-ben és azt követően született nőknek szükséges a 40 év szolgálati idő. Ezek szerint egy 1952-ben született nő 40 év szolgálati idővel 2011-ben mehet előrehozott öregségi nyugdíjba. (2009-ig a nők 57, a férfiak 60 évesen vehették igénybe az előrehozott nyugdíjat, és ehhez csak 38 év szolgálati idővel kellett rendelkezniük.)Megszűnik a gyermekkedvezmény, vagyis 2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges és az elvárt szolgálati idő arányában csökken a nyugdíj, s nincs figyelemmel a gyerekek számára.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Az 1997-ben meghirdetett szabállyal ellentétben továbbra is figyelembe kell venni szolgálati időként az előrehozott és a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság, illetve a csökkentés mértékének meghatározásakor a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
2013. január 1-jétől a nők is legkorábban 60 évesen igényelhetnek előrehozott öregségi nyugdíjat. A szükséges szolgálati idő legalább 37 év, s az előrehozott nyugdíjazáshoz meg kell szüntetni a munkaviszonyt (például felmondással vagy közös megegyezéssel). Az előrehozott öregségi nyugdíjat attól kezdve csak nyugdíjcsökkentéssel lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
Előrehozott nyugdíjra 2009 előtt szerzett jog érvényesítése
Változás 2009. január 1-jétől.
Előrehozott és csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele - az előírt életkor betöltésén és a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb az előrehozott nyugdíj igénylésekor megszüntessék (2008-ban nem volt szabály arra, mikorra kell eleget tenni az egyes feltételeknek). Ha például egy nő közalkalmazott 2008- ban betöltötte az 57. életévét, és megszerezte a 38 év szolgálati időt, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2009- re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2008-ban megszerzi, de azt 2009-ben csak a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy 2009-ben már magasabb az előrehozott nyugdíjhoz előírt korhatár és szolgálati idő).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (3) bekezdésében.]
Előrehozott és csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra azok a nők szerezhettek jogosultságot, akik 2008-ban betöltötték az 57., illetve azok a férfiak, akik a 60. életévüket, de még nincsenek 62 évesek (amikortól is öregségi teljes nyugdíjra válnak jogosulttá, amihez 20 év szolgálati idő is elegendő). Vagyis ilyen jogosultságot csak az 1947-1951-ben született nők, illetve az 1947-1948-ban született férfiak szerezhetnek (a 62. születésnapjukig, tehát legkésőbb 2013-ig).A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de a megszerzett jogát csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíjának megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.
[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák előrehozott öregségi nyugdíjra megszerzett jog későbbi érvényesítésére
A) 2008-ban 57 éves nőnek 36 év a szerzett szolgálati ideje. Van két gyermeke, így a gyermekkedvezmény révén már 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne. Nem él azonban e jogával, hanem tovább dolgozik, és csak 2011-ben, 60 évesen megy majd nyugdíjba. Ekkorra már 39 év szolgálati ideje lesz, ami alapján csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat igényelhet - annak ellenére, hogy ekkor már 40 év szolgálati idő kell az előrehozott nyugdíjhoz -, mert a jogosultságot már 2008-ban megszerezte, s 2011-ben az akkor érvényes szabályokat kell alkalmazni (nem a 2011-eseket).B) 2008-ban 57 éves nőnek 33 év a szolgálati ideje. Három gyermeke van, így a gyermekenként egy év (de összesen legfeljebb három év) gyermekkedvezmény révén 2008-ban csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat vehetne igénybe. Nem él azonban ezzel a jogával, hanem két évet még dolgozik. 2010-ben így a szolgálati ideje 35 év, ami önmagában kevés lenne az akkori szabály szerinti csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz is, de mivel továbbviszi 2008-ban megszerzett jogát a gyermekkedvezményre is, 2010-ben mégis elmehet előrehozott öregségi nyugdíjba, amelyet 35 év szolgálati időre kell megállapítani, s nem kell csökkenteni.
C) 2008-ban 57 éves nőnek 35 év a szolgálati ideje. Két gyermeke van. 2008-ban csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne, amelyet 35 évre kellene kiszámítani, de a csökkentés mértékét - a gyerekkedvezmény miatt - 37 év alapján kellene meghatározni. Ha még egy évig dolgozik, 2009-ben - 58 évesen - a gyermekkedvezmény révén csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjba mehet, amelyet 36 szolgálati évre kell kiszámítani.
__________________________________________________________________________________
Csökkentett előrehozott nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges - a korábbi 33 helyett -, s megszűnik a gyermekkedvezmény (vagyis a gyermekek után járó "többlet szolgálati idő"). A csökkentés mértéke attól függ, hogy az igénylő az öregséginyugdíj-korhatár előtt hány hónappal kívánja megállapíttatni a nyugdíjat, valamint hogy mennyi hiányzik a 40 év szolgálati időből. Ha például egy férfi a korhatár előtt két évvel - 60 éves kora betöltésekor - igényli a nyugdíjat, és csak 37 éve van, a csökkentés mértéke 7,2 százalék (24 hónap x 0,3 százalék). Ugyanígy, ha egy 37 év szolgálati idővel rendelkező nő, aki a korhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal csökkentett nyugdíjra lesz jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Nem változott.
Az elért szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíjat az öregséginyugdíj-korhatárig (62 év) hiányzó hónapok számának egytizedének megfelelő százalékkal kell csökkenteni, ha a szolgálati időből egy év vagy annál kevesebb hiányzik, a kéttizedének, ha egy évnél több, de legfeljebb két év, és a háromtizedének megfelelő százalékkal, ha két évnél több, de legfeljebb három év hiányzik.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
2013. január 1-jétől a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfi és a nő is legkorábban 60 évesen veheti igénybe, feltéve, hogy biztosítási jogviszonyát megszünteti. Ha az igénylő már betöltötte a 61. életévét, annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját, ahányszor 30 nap hiányzik a 62. éve betöltéséhez. Ha a 61. életévét még nem töltötte be, a csökkentés mértéke 3,6 százalék plusz annyiszor 0,4 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életéve betöltéséhez.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra
A) 1951-ben született nő 2008-ra 33 év szolgálati időt ért el. Ezzel már elmehetett volna csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba, de tovább dolgozik, s csak 2011-ben kívánja igénybe venni a nyugdíjat, amikorra szolgálati ideje 36 év. A csökkentés lényegesen kisebb, mint ha 2008-ban ment volna csökkentett előrehozott nyugdíjba: 2008-ban, öt évvel a korhatár elérése előtt, öt hiányzó szolgálati év alapján 30 százalékkal kellett volna csökkenteni a nyugdíját, 2011-ben, két évvel a korhatár elérése előtt, két hiányzó szolgálati év alapján csak 4,8 százalékkal kell majd.B) 1951-ben született, háromgyermekes nő 2008-ra 30 év szolgálati időt ért el, amivel már elmehetett volna csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba. Ha három évvel dolgozik tovább, 2011-ben, két évvel a korhatár előtt 33 szolgálati év mellett a három gyermekre tekintettel úgy kell kiszámítani az előrehozott nyugdíjat, mintha 36 év szolgálati ideje lenne, vagyis nyugdíját 4,8 százalékkal kell csökkenteni.
C) 1948-ban született férfi 2008-ban 35 év szolgálati időt tud igazolni. Két általa nevelt gyermekére tekintettel a korhatár előtt két évvel, 35 szolgálati év után kiszámított nyugdíját 2,4 százalékkal kellett volna csökkenteni, a két gyermek után ugyanis két szolgálati pótév jár. Ha még egy évvel tovább dolgozik, két gyermekére tekintettel már nem is kell csökkenteni 36 év szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíját.
__________________________________________________________________________________
Korkedvezmény
Változás 2008. május 1-jétől.
A menetrendszerű tömegközlekedésben, járművezetői munkakörben dolgozók - autóbusz-vezetők - ezentúl a vezetett jármű típusára tekintet nélkül jogosultak korkedvezményre.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. §-ában.]
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál öt, a nőknél négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is csak három - év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.Korkedvezmény-jogosultság 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint szerezhető, azután az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról a jövőben elfogadandó külön törvény alapján.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/C. §-aiban.]
Nem kell megfizetniük a korkedvezménybiztosítási járulékot azon munkáltatóknak, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény szerint már nem állnak fenn a korkedvezményt megalapozó egészségkárosító tényezők. A mentesülés szabályait az adótörvénymódosító 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete, a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítés feltételeit az ezt tárgyaló 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet tartalmazza.A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 11. §-ában, 1. mellékletében.]
Méltányosságok
Változás 2009. január 1-jétől.
Ezentúl az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időt meg nem haladóan tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig (korábban ez a határidő az első diploma megszerzéséhez kötődött).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 72/B. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő - vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (2009-ben továbbra is 57 ezer forintot), és az emelés az élethelyzete alapján is méltányos (nem tud nyugdíj mellett dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs).
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a betegség. Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a havi nyugdíjminimum kétszeresét (2009-ben ez továbbra is 57 ezer forint), egyedülálló esetén a két és félszeresét (71 250 forint). A segély legalább 10 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összege (2009-ben továbbra is 28 500 forint) lehet.
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2009. január 1-jétől.
13,7 százalékkal nőttek a nyugdíjalapba beszámítható keresetek degresszív számításának "sávhatárai". Az öregségi nyugdíj alapja 2009-ben is az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset, de ebből 2009-ben 227 ezer forint helyett 258 ezer forint számítható be teljesen, az azt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 350 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 258 ezer forint plusz a 258 ezer és a 293 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 31 500 forint; a 293 ezer és a 331 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 30 400 forint, a 331 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 13 300 forint, a nyugdíjalap így összesen 333 200 forint.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
Nem változott.
A nyugellátás kiszámításához a keresetet csökkenteni kell a biztosított által fizetett járulékokkal, azaz a nyugdíjjárulékkal, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulékkal is. Ezen járulékokkal csökkentett összegből kell kiszámítani és levonni a számított személyi jövedelemadót.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
A 2008-ban bevezetett rehabilitációs járadék után is kell nyugdíjjárulékot fizetni. A járadék ezért beleszámít a nyugdíjalapba, de csak akkor kell számításba venni, ha azzal az igénylő jobban jár (ha például nincs elegendő időre béradata, rosszabbul járna).[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, továbbá az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék számít bele, 1997. január 1-je után pedig a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem. Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyermekgondozási segélyt és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), 2000-től a gyermekgondozási díjat is. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül. Ennek vizsgálatát a nyugdíjigénylőnek nem kell külön kérnie, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást.
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk, mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak a Magyarországon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2009 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2009-ben nyugdíjra jogosult (azaz betöltötte a rá irányadó korhatárt, és az EU rendeletében vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezményben előírt összeszámított biztosítási ideje eléri a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja szolgálati évenként 2 százalékkal nő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53 százaléka, míg negyven év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben elfogadott szabály szerint - 2013. január 1-jétől változik: azontúl szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1) bekezdésében, 20. §-ában.]
Keresetvalorizáció
Változás 2009. január 1-jétől.
Ezentúl meghatározott időpontban, minden év márciusában kell kormányrendeletben közzétenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2008-ra vonatkozó szorzó például csak 2009. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2008-ban közzétett valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. és a 168/1997. kormányrendelet 15. §-aiban, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Változatlanul nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a minimálnyugdíj. Akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori minimálnyugdíjat, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja (tehát kevesebbet a minimumnál).Ha a nyugdíjigénylő magán-nyugdíjpénztári tag, akkor neki a társadalombiztosítástól a törvény általános szabályai szerint kiszámított öregségi nyugdíj 75 százaléka jár.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10-11. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Év |
Havi átlagke- |
|
|
10 |
33,0 |
|
|
11 |
35,0 |
|
|
12 |
37,0 |
|
|
13 |
39,0 |
|
|
14 |
41,0 |
|
|
15 |
43,0 |
|
|
16 |
45,0 |
|
|
17 |
47,0 |
|
|
18 |
49,0 |
|
|
19 |
51,0 |
|
|
20 |
53,0 |
|
|
21 |
55,0 |
|
|
22 |
57,0 |
|
|
23 |
59,0 |
|
|
24 |
61,0 |
|
|
25 |
63,0 |
|
|
26 |
64,0 |
|
|
27 |
65,0 |
|
|
28 |
66,0 |
|
|
29 |
67,0 |
|
|
30 |
68,0 |
|
|
31 |
69,0 |
|
|
32 |
70,0 |
|
|
33 |
71,0 |
|
|
34 |
72,0 |
|
|
35 |
73,0 |
|
|
36 |
74,0 |
|
|
37 |
75,5 |
|
|
38 |
77,0 |
|
|
39 |
78,5 |
|
|
40 |
80,0 |
|
|
minden további 2-2 százalék |
||
Nyugdíjnövelés
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
A járulékfizetés 365 biztosítási nap után jogosít nyugdíjnövelésre (729 biztosítási nap esetén is csak az első 365 nap után jár emelés, 730 nap esetén mindkét 365 nap után).A nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok nyugdíja a 365 naponként elért átlagos havi járulékalapnak a 0,5-0,5 százalékával növelhető. Az emelés nem automatikus, azt kérelmezni kell a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább húsz év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a továbbdolgozás időtartamától függetlenül nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani.A nyugdíjnövelés mértéke esetükben 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka. Például az az 1941. október 27-én született férfi, aki 2009. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
A nyugdíjnöveléssel számolt öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) összege a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíjkorhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Nem változott.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott - nyugdíjakat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. évét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, 2009-ben 858 ezer forintot. Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves maximumot, azt még abban a hónapban be kell jelentenie az adóhatóságnak, amely erről köteles tájékoztatni a nyugdíjfolyósító szervet, ami nyomán az a keresetmaximum elérését követő hónaptól szünetelteti a nyugdíjat. Ha például korhatár előtti nyugdíjban részesülő személy január-márciusi keresete meghaladja a 858 ezer forintot, áprilistól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha áprilistól már nincs keresete. Ha a kereset decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetni.A nyugdíj szüneteltetésétől függetlenül az érintett nyugdíjasnak minősül, tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg (a 62 év alatti nyugdíjas 2009-ben 13. havi nyugdíjra nem jogosult).
A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a rájuk külön törvényben meghatározott korhatárt (57 év).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat 2009. december 31-ét követően kell alkalmazni (tehát 2008-ban és 2009-ben még bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett).[Lásd a nyugdíjmódosító 2006. évi CVI. törvény 19. §-ában.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg az nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja. A 62 év feletti nyugdíjas nem veszti el a jogosultságát a 13. havi nyugdíjra, de a 13. havi nyugdíj csak akkor jár neki, ha a kifizetés hónapjában nyugdíjat folyósítanak neki.A 62. életévüket 2009-ben betöltőknek, ha 2008-ban mentek előrehozott nyugdíjba, akkor is csak a születésnapjukig kell figyelemmel lenniük a kereseti korlátra, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett. Az 1948-as születésű férfiak 2008-ban mehettek előrehozott nyugdíjba, az ő keresetüket egész évben figyelni kell, mert ha a minimálbér 12-szeresét meghaladja a keresetük, a következő hónaptól szüneteltetni kell a nyugdíjuk folyósítását.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A-B. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése nők esetében
|
Szüle- |
Előrehozott öregségi |
Nem kell
szünetel- |
A minimálbér 12-szeresét
meghaladó kereset esetén |
|
1948 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben a születésnapig |
|
1949 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben teljes évben, 2011-ben a születésnapig |
|
1950 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-2011-ben teljes évben, 2012-ben a születésnapig |
|
1951 |
Legkorábban 2008-ban mehet |
Nincs ilyen időszak |
2008-2012-ben teljes évben, 2013-ban a születésnapig |
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe (kivéve a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot). A rokkantsági nyugdíj igénylésekor szolgálati időnek számít a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/A. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjainak szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az APEH-igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időből annyi naptári napot le kell vonni, ahányszor a tartozás összegében a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összege megvan. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Külföldön szerzett biztosítási idők
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó államokban az 1408/71. és az 574/72. EGK-rendeletek érvényesek (ezek magyarul is fellelhetők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján).
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (például korhatár, minimális biztosítási idő, a nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tag-állammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket
(például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10, Magyarországon pedig 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő, 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék).
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például német 15 év, magyar 20 év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában Magyarországon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályok szerintit kell alkalmazni).
Az EU-csatlakozás óta kérhető a korábbi kétoldalú egyezmények alapján megállapított nyugdíjak újraszámítása. Ha az újraszámított nyugdíj kisebb lenne, továbbra is a korábbi nyugdíjat kell folyósítani.
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeiben két alapmegoldás található a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel a Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Aki külföldi biztosítási idővel is rendelkezik, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
EU-tagországok:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, SzlovéniaTovábbi EGT-államok:
Izland, Liechtenstein, Norvégia, továbbá a koordinációs rendelet alkalmazására szerződést kötött Svájc__________________________________________________________________________________
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyinyugdíj-jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálának időpontjában az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét 67 százalékban elvesztette), vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj mértéke nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. b) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt (az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magán-nyugdíjpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. évi kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a Ptk. - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Halasztott korrekciós nyugdíjemelés
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíjkorrekcióról szóló 2005. évi CLXXIII. törvényben 2009. január 1-jére előirányozott korrekciós emelést az Országgyűlés - a 2009-es költségvetést megalapozó, 2008. évi XXXII. törvényben - szeptember 1-jére halasztotta. 2009. szeptember 1-jétől szolgálati idő szerinti differenciálás sem lesz.Az általános emelés mértéke a saját jogú nyugdíjaknál
■ az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 2 százalék,
■ az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék,
■ az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék.
__________________________________________________________________________________
Korengedményes nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
Az előrehozott nyugdíj szabályaihoz igazodnak a korengedményes jogosultsági szabályok is: az 57. életévüket betöltött nők is részesülhetnek korengedményes nyugdíjban, ha munkáltatójuk az előrehozott nyugdíjra jogosultságukig hátralévő időszakra, maximum két évre előre egy összegben kifizeti a nyugdíj összegét. A férfiak előrehozott korhatára 60 év, ha tehát egy férfi megy korengedményes nyugdíjba 57 évesen, a foglalkoztatójának háromévi nyugdíj összegét kell megfizetnie. A korengedményes nyugdíjat igénybe vevők esetében is 40 év szolgálati idő szükséges a csökkentés nélküli, és 37 év a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz. Ahhoz tehát, hogy valaki 57 évesen csökkentés nélkül megállapított korengedményes nyugdíjat kaphasson, legalább 17 éves kora óta folyamatosan biztosítottnak kell lennie.A 40 év alatti szolgálati idővel rendelkezők esetében a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Ha valaki korengedményes nyugdíjba megy 57 évesen, és csak 37 év szolgálati ideje van, 60 hónap múlva tölti be az öregséginyugdíj-korhatárt, a három hiányzó év miatt 0,3-es szorzót kell alkalmazni, tehát 18 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját.
A korengedményes nyugdíj megállapításának feltétele, hogy a munkaviszony megszűnjék. Korengedményes nyugdíjazásra utoljára 2009-ben lesz lehetőség, azt követően ez a korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik.
__________________________________________________________________________________
Együtt folyósított ellátások
Változás 2009. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának akár a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 63 560 forintról 66 980 forintra nő.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2009-ben 66 980 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyinyugdíj-jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyinyugdíj-jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", az erre jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések (de nem visszamenőleg). Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra. (Ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött.) Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, amit 1994. február 28-án beszüntettek, legkésőbb 2009. február 28-áig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.E jogosultak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál igényelhetik az özvegyi nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági - nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot. Az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Nem változott.
Az árvaellátás gyermekenként 2009-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás továbbra is annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül köteles igazolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54-57. és a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-aiban.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerinti összegben illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. A rokkant a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, ha már nem dolgozik, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rokkantsági nyugdíjra, tehát az orvos szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A megengedett kereset megállapításához a rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó bármely hat egymást követő hónapban elért kereseti átlagát kell vizsgálni. A havi bruttó kereseteket csökkenteni kell az egyéni járulékokkal, majd a különbségre ki kell számítani a személyi jövedelemadót, s ezzel is csökkenteni kell a keresetet. A nyugdíjhatározatban közölt, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet növelni kell a nyugdíj megállapítása óta ténylegesen megkapott nyugdíjemelésekkel. Az így kiszámolt összeg 90 százalékát egyetlen hathavi átlagkereset sem haladhatja meg, különben megszűnik a rokkantsági nyugdíj. Ha a folyamatos keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj nem szüntethető meg.
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
A már 2008. január 1-je előtt rokkantsági nyugdíjas kereső esetében csak a 2008. december 31-ét követően szerzett keresetek vehetők figyelembe. (2008-ban még azt kellett vizsgálni, hogy rendszeresen dolgozik-e. Ha nem, akkor a keresetet nem kellett figyelembe venni. Ha igen, akkor meg kellett vizsgálni, többet keresett-e, mint amennyit megrokkanás nélkül elérhetett volna. 2008-ban az is nem rendszeres munkavégzésnek minősült, ha a rokkant a törvényes munkaidőnél akár csak egy órával rövidebb munkaidőben dolgozott. Ez esetben bármennyit kereshetett anélkül, hogy veszélyeztette volna rokkantsági nyugdíját.)[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Az orvosi bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg.Rokkantsági nyugdíjra az jogosult,
■ akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű;
■ akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, azonban rehabilitációja nem javasolt;
■ aki az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte;
■ aki keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál;
■ aki táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság egyik feltétele, hogy rokkantként legalább 30 százalékkal kevesebbet keressenek a megrokkanást megelőző négy hónapban elért kereseti átlaguknál. Ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresetéhez kell viszonyítani a rokkantsági nyugdíj megállapítását követő keresetet.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 18/B. § (2) bekezdésében.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvos szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-ában.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25., 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoporti pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. és a 168/1997. kormányrendelet 18-25. §-aiban.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvos szakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb - a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. és a 168/1997. kormányrendelet 26-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2009. január 1-jétől.
Nem szűnik meg a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók úgynevezett nyenyilapos ("nyugdíj egyéni nyilvántartó lap") adatszolgáltatási kötelezettsége (a korábban hatályos szabály szerint 2009. január 1-jén megszűnt volna).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 97. §-ában.]
Nem változott.
A foglalkoztatóknak továbbra is havonta kell jelenteniük az adóhatóságnak és a nyugdíjbiztosítás részére az adatokat. A nyugdíj-biztosítási szerv részére a 2008-as adatokat 2009. április 30-áig kell megküldeniük (külföldi munkáltató esetén ez az érintett biztosított kötelessége augusztus 31-éig). A törvény előírása szerint az utolsó adatszolgáltatás 2009-ről szól, 2010-ben kell majd teljesíteni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
A mikrovállalkozásokat kivéve minden munkáltatónak kötelező az elektronikus adatszolgáltatás. Az előtársaságok soron kívüli adatszolgáltatásra kötelesek, ezáltal az előtár-saság tagjainak és foglalkoztatottjainak adatai akkor is bekerülnek a nyilvántartási rendszerbe, ha a társaságot végül nem jegyzik be.[Lásd 168/1997. kormányrendelet 86. § (7), 88. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A nyugdíj-megállapító szervek a hét regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság: a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a közép-dunántúli, a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli.Külön igazgatóság a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amelynek a nyugdíjfolyósítás mellett a hozzátartozói ellátások és egyes egyezményes nyugdíjak megállapítása a feladata.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 5. és a 168/1997. kormányrendelet 1-2. §-aiban.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra, ha a jogosultsági feltételek már akkor fennálltak.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
Szolgálati idő megállapítását az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtti tíz évben lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól; ehhez ki kell tölteni az előírt formanyomtatványt, amelyhez csatolni kell a formanyomtatványon jelzett igazolásokat.
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat még nem hozható (például adatpótlás szükséges), akkor az igénylő előleget kap.
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő 30 napon belül kell határozatot hozniuk. A határozat ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjéhez, aki az ügyben másodfokú határozatot hoz. A másodfokú határozat ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában.]
A megállapított nyugellátás kifizetésekor a folyósító úgynevezett nyugdíj-folyósítási törzsszámot használ azonosítószámként, amelyet az érintettnek a nyugdíjfolyósítás kezdetekor megküld.A nyugdíjat az ügyfél postázva vagy bankszámlára is kérheti.
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a nyugdíj-biztosítási szervnek határozatban kell értesítenie az érintettet a mulasztás jogkövetkezményeiről (a nyugdíjfolyósítás felfüggesztése, a felfüggesztés oka, a jogorvoslati lehetőség, a mulasztás helyrehozásának módja).
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
Az EGT-tagállamban élők, illetve tartózkodók kérhetik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, hogy az EGT-területen lévő bankhoz utalja a nyugdíjukat (az EGT-országokat lásd keretes írásunkban a 30. oldalon). Ehhez meg kell adni a külföldi bank nemzetközi bankszámlaszámát is (IBAN- és SWIFT-kód). A devizaváltás költségei nem a nyugdíjast, hanem a nyugdíjfolyósítót terhelik.EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi pénzintézetet, ahová utalhat (s az továbbíthatja a nyugdíjat - a nyugdíjas költségén - külföldi pénzintézethez). A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év januárjában köteles minden ügyfelét tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Ha a nyugdíj nem kézbesíthető a bejelentett lakcímre, a folyósítás beszüntethető, de a jogosultság igazolása után a nyugdíjat pótlólag - az időközi emelésekkel növelten - folyósítani kell, legfeljebb azonban öt évre visszamenőleg.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/C. §-ában.]