adozona.hu
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tárgyhónapot megelőző hónap 1. napján érvényes minimálbér kétszerese -2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint - után kell megfizetnie a járulékot. Kivétel ez alól, ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, ez esetben ugyanis a tényleges jövedelme (de havonta legalább a minimálbér) után kell járulékot fizetnie.
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozá...
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tárgyhónapot megelőző hónap 1. napján érvényes minimálbér kétszerese -2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint - után kell megfizetnie a járulékot. Kivétel ez alól, ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, ez esetben ugyanis a tényleges jövedelme (de havonta legalább a minimálbér) után kell járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat magasabb járulékalap választásáról
Nem változott.
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyévre is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (4) bekezdésében.]
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a minimálbér kétszeresénél nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, e választását először az eva hatálya alá történő bejelentkezésekor az adóévet megelőző év december 20-áig külön bejelentőlapon, ezután pedig a novemberre vonatkozó járulékbevallásában jelentheti be az adóhatóságnak.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Járulék- és tagdíjmérték
Nem változott.
A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző evás egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékát (50 százalékot az állami költségvetés fedez), vagyis a 13 százalékos járulékból 6,5 százalékot. A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Az evás egyéni vállalkozó:■ egyéni egészségbiztosítási járuléka 6 százalék (ebből 4 százalék a természetbeni, 2 százalék a pénzbeli);
■ nyugdíj-biztosítási járuléka 24 százalék;
■ egészségbiztosítási járuléka 5 százalék (ebből 4,5 százalék a természetbeni, 0,5 százalék a pénzbeli);
■ nyugdíjjáruléka magán-nyugdíjpénztári tagként 1,5 százalék, a tagdíja 8 százalék;
■ nyugdíjjáruléka nem magán-nyugdíjpénztári tagként 9,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Járulékalap-csökkentő tételek
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem köteles tb-járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve akkor, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt (ez a minimálbér kétszerese, illetve bejelentés esetén a minimálbér) arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
A nappali tagozatos evás egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie a vállalkozásában a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezáltal jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra, táppénzre, gyedre.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ha az evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynyal is rendelkezik, a vállalkozásában nem kell megfizetnie a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
Változás 2009. január 1-jétől.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie (2008-ban mindegyikben fizetnie kellett).Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fő szabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Az evát választó nyugdíjas egyéni vállalkozó havonta 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül bevétele mértékétől (2008-ban 4350 forintot kellett fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 9. §-ában.]
Nem változott.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szüneteltető vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 9. §-ában.]
Nyugdíjjárulék-alap
Nem változott.
A nyugdíjjárulék alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot és a tételes ehót. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania.A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania, s a nappali tagozatosnak ugyanígy kell eljárnia a tételes ehóval is.
A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) és a 2002. évi XLIII. törvény 22. § (8) bekezdéseiben.]
Társas vállalkozás és vállalkozó
Nem változott.
Az evaalany társaság főállású társas vállalkozó tagja után is a minimálbér kétszerese (2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint) után kell a járulékokat megfizetni, kivéve, ha a vállalkozás a járulékbevallásban bejelenti, hogy a tényleges tagi jövedelem kisebb a minimálbér kétszeresénél. Ilyen bejelentés esetén a jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat. Ha a bejelentett tagnak nincs személyes közreműködésre tekintettel elszámolt, személyijövedelemadó-köteles jövedelme (mert például csak osztalékot vesz ki), a minimálbér lesz a járulékalapja.Táppénzes állomány, gyes, gyed, ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt, vagyis a minimálbért, a minimálbér kétszeresét az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.
Ha a társas vállalkozó biztosított tagként több gazdasági társaságban is személyesen közreműködik, az előírt legkisebb összegű járulékot az általa választott társaságnál kell megfizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27-28. §-aiban, 31. § (5) bekezdésében.]
Egészségügyi hozzájárulás
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) és a 2002. évi XLIII. törvény 17. § (3), 18. § (4) bekezdéseiben.]
Az evás egyéni vállalkozót akkor terheli tételes egészségügyi hozzájárulás, ha főállású egyéni vállalkozó (vagyis ha nem rendelkezik munkaviszonnyal, tagi jogviszonnyal). Nem kell tételes ehót fizetnie az egyéni vállalkozónak, ha saját jogon nyugdíjas, s akkor sem, ha özvegyi nyugdíjas, s betöltötte a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt.Az evát választó társas vállalkozásnak ugyanúgy kell fizetnie a tételes ehót, mint a nem evás társas vállalkozásoknak; az egészségügyi hozzájárulás biztosítottanként havi 1950 forint.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6-9. §-aiban, 11. § (1) bekezdésében.]