adozona.hu
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész továbbra is 5 százalékpont, a nyugdíj-biztosítási rész pedig 24 százalékpont. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 4,5 százalékpont a természetbeni, 0,5 százalékpont pedig a pénzbeli rész.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalékpont, ezen belül a természetbe...
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékmérték
Nem változott.
A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész továbbra is 5 százalékpont, a nyugdíj-biztosítási rész pedig 24 százalékpont. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 4,5 százalékpont a természetbeni, 0,5 százalékpont pedig a pénzbeli rész.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalékpont, ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont. Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Magán-nyugdíjpénztári tagoknál ebből a tagdíj változatlanul 8 százalékpont, a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerülő egyéni nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2009. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2009-ben - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény szerint - napi 20 400 forint, évi 7 446 000 forint (2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák járulékfizetési felső határra
A) Dolgozó 2009. november 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 2 millió forint bérjövedelmet kap.|
Összeg |
Számítás |
|
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
118 218 Ft |
61 x 20 400 x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási járulék (6 %) |
120 000 Ft |
2 000 000 x 0,06 |
B) Dolgozó havi 400 ezer forint fizetést, 2009. júniusban 5 millió forint prémiumot kap. 2009. évi bérjövedelme összesen 9,8 millió forint.
|
Nyugdíjjárulék (9,5 %) |
707 370 Ft |
7 446 000* x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási járulék (6 %) |
588 000 Ft |
9 800 000 x 0,06 |
|
Nyugdíjjárulék-mentes jövedelem |
2 354 000 Ft |
9 800 000 - 7 446 000 |
|
*Az egyéni nyugdíjjárulék-alap éves felső határa 2009-ben. |
||
C) Dolgozó biztosítási jogviszonya év közben, november 30-án megszűnik. Ekkor az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári napi 20 400 Ft-tal, összesen (31 x 20 400) 632 400 Ft-tal csökkenteni kell. A 60 078 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________
Járulékalap
Nem változott.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Minimálbér kétszerese
Változás 2009. január 1-jétől.
A minimálbér kétszerese szerinti fizetési kötelezettség 2009-ben havi 143 ezer forint (2008-ban havi 138 ezer forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat a munkáltatónak a munkavállalója, a társas vállalkozásnak a főállású tagja után és a főállású egyéni vállalkozónak. A munkavállaló, a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főállású tagja szintén legalább ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékokat.Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészével kell számolni. Részmunkaidő esetén a minimálbér kétszeresének a nyolcórás munkanaphoz viszonyított hányadával kell számolni (például napi négyórás foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér után kell járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Nem a minimálbér kétszerese, hanem a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalap nem éri el a minimálbér kétszeresét, és ezt a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon - elektronikus bevallásában - bejelenti az állami adóhatóságnak.Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a járulékkülönbözetet (beleértve az egyéni járulékkülönbözetet is) a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor a pénzbeli ellátások számításánál a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A. § (1) bekezdéseiben, az 1997. évi LXXXI. törvény 22. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-aiban.]
Az állami adóhatóság kiemelten figyeli azt a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást, amely a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalapot jelent be neki. Az ellenőrzés keretében az adóhatóság azt vizsgálhatja - amire egyébként az általános adóigazgatási szabályok alapján e külön felhatalmazás nélkül is jogosult -, hogy a cég a bejelentés szerint fizet-e.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Fontosabb változások
■ Új előírás 2009. január 1-jétől
Kötelesek bejelenteni a külföldön vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosításukat azok, akik e rendszerekben történő részvételük alapján jogosultak egészségügyi természetbeni ellátásra. Ezt 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteniük kell, akik 2009. január 1-je előtt szereztek ilyen biztosítási jogosultságot.■ Változás 2009. január 1-jétől
■ Egységessé vált a közteheralap: a foglalkoztatóknak (önfoglalkoztatóknak) a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is a társadalombiztosítási járulék alapja után kell megfizetniük.■ A gyedet 100 százalékban az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. A gyeden lévők ellátása utáni nyugdíj-biztosítási járulékot is ez az alap fizeti meg a Nyugdíj-biztosítási Alapnak (2008-ban még a költségvetés fizette a gyed 50 százalékát és a gyed utáni nyugdíj-biztosítási járulékot).
■ Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 - napi 150 - forintra emelkedik (2008-ban havi 4350 forint, napi 145 forint volt).
■ Nem kell többszörösen fizetniük egészségügyi szolgáltatási járulékot a többes kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozóknak: e nyugdíjas vállalkozónak akkor is csak egyszer kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie, ha több vállalkozásban tevékenykedik.
■ Ha az állami adóhatóság tudomást szerez a foglalkoztató megszűnéséről, s azt tapasztalja, hogy a biztosítás megszűnését nem jelentették be, ezt közölni köteles az egészségbiztosítási szervvel.
__________________________________________________________________________________
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2009. január 1-jétől.
A központi költségvetés személyenként havonta 4500 forint - napi 150 forint - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után (2008-ban havi 4350, napi 145 forintot kellett fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 26. § (5) bekezdéseiben, 39. §-ában.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak■ a nyugdíjasok,
■ a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2009. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 4500 (napi 150) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. De ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján -, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2009-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Nem változott.
A fizetési kötelezettséget az eltartottól más - szervezet vagy személy - átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak tíz napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Változás 2009. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak egyszer köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet (2008-ban mindegyikben kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,■ akiknek a munkaképessége legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (2009-ben ez havi 21 450 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Adómentes béren kívüli juttatások
2009. január 1-jétől - mivel a 2008. évi LXXXI. adómódosító törvény 238. paragrafusa (1) bekezdésének 4. pontja hatályon kívül helyezte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. paragrafusát - megváltozott az adómentes béren kívüli juttatások adórendszerbeli kezelése, illetve azok nyújtásának feltételei. A 2008-as szabályok még a munkáltató által a munkavállalónak adott juttatásról szóltak, 2009-ben viszont e szabályok magánszemélyre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a munkáltató bárkinek, például a munkavállaló hozzátartozóinak is adó- és járulékmentesen nyújthat juttatásokat. Ugyanígy korábban közös - 400 ezer forintos - korláttal limitálta a törvény a köztehermentes juttatásokat, most viszont juttatásnemenként szab plafont arra, meddig adó- és járulékmentes a juttatás. Az adómentes összeghatárt meghaladó juttatások továbbra is munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek számítanak, s így azokra valamennyi közterhet (személyi jövedelemadó, tb-járulék, egyéni járulékok, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás) meg kell fizetni. Ez nem vonatkozik a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegére, amely nem egyénijárulék-alap.■ Új adó- és járulékmentességek 2009. január 1-jétől
Adó- és járulékmentes■ az utazási jegy ellenértéke, ideértve a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, ha hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódik;
■ a szállás ellenértéke, ideértve a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is, ha hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódik;
■ az utazási és az ahhoz kapcsolódó étkezési költségek térítéseként kapott összeg, ha hivatali, üzleti utazás költségeit térítik meg kiküldetési rendelvény alapján teljesített kilométer-távolságra (futásteljesítményre).
■ Új adó- és járulékmentességek 2009. február 1-jétől
Adó- és járulékmentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott■ nem pénzbeli ellátás (például könyv, ajándéktárgy, édesség, ilyenekre szóló vásárlási utalvány), ha a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nyújtják;
■ bérletjegy, ha helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszközre szól, és a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény adja az intézmény tanulói számára;
■ bölcsődei szolgáltatás;
■ foglalkozás-egészségügyi ellátás;
■ kegyeleti ellátás;
■ elhelyezés szolgálati lakásban, munkásszálláson;
■ magáncélú cégautó-használat, továbbá az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy;
■ művelődési intézményi szolgáltatás értékéből évente legfeljebb a minimálbérnek megfelelő rész, vagyis 2009-ben évi 71 500 forint (a többi adóköteles természetbeni juttatás), feltéve, hogy a juttató a munkáltató, a juttatásban részesülő pedig a munkavállalója, nyugdíjasa, ezek közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatát nála töltő hallgató.
Az iskolarendszerű képzés költségének átvállalása akkor adómentes, ha értéke adóévenként legfeljebb a minimálbér két és félszerese (2009-ben ez 178 750 forint);
■ Változatlan adó- és járulékmentességek
Adó- és járulékmentes, ha a munkáltató egy személy javára■ egy vagy több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta összesen legfeljebb a minimálbér 50 százalékáig fizet munkáltatói hozzájárulást (2009-ben havi 35 750 forintot);
■ egy vagy több önkéntes kölcsönös egészség- vagy önsegélyező pénztárba havonta összesen legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig fizet munkáltatói hozzájárulást (2009-ben havi 21 450 forintot);
■ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe legfeljebb havonta a minimálbér 50 százalékáig fizet foglalkoztatói hozzájárulást (2009-ben havi 35 750 forintot).
Adó- és járulékmentes továbbá
■ a munkáltató által a dolgozó nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből 15 ezer forint;
■ a vetélkedő és verseny díjaként kapott ajándék értékéből legfeljebb 5 ezer forint;
■ a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék;
■ a munkavállaló részére a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás legfeljebb a minimálbér mértékéig (ez 2009-ben 71 500 forint);
■ a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere vagy az állami költségvetés terhére juttatott támogatás (például a közműfejlesztési, a gázár- és távhőszolgáltatás);
■ a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében nyújtott kedvezmény vagy támogatás.
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulék
Változás 2009. január 1-jétől.
Megszűnt az az előírás, hogy a járulékot az adóköteles béren kívüli juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után kell fizetni. Ezentúl e juttatásokra az általános szabályok érvényesek, vagyis a foglalkoztató az adómentes értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) (1) pontjában.]
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja ezentúl munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]
Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér, ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér (eddig a személyi alapbér fogalmát nem határozta meg a jogszabály).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztató által fizetett 29 százalékos tb-járulékon belül az egészségbiztosítási járulékrész 5 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulékrész pedig 24 százalék. Az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 százalékos természetbeni, illetve 0,5 százalékos pénzbeli hányadra oszlik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. pontjában.]
A járulék alapja továbbra is az a jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni. Ezt növel(het)i a felszolgálási díj és a borravaló, amelyek adóterhet nem viselnek, de a társadalombiztosítási járulék alapjába beleszámítanak. A felszolgálási díj után járulékot kell fizetni, a borravaló után pedig lehet. Ekkor a felszolgálási díj és a borravaló 81 százaléka nyugdíjalap.Nem járulékköteles az üzleti ajándék, illetve reprezentáció címén adott termék (szolgáltatás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. e)-f) pontjaiban.]
Kifizetőhelyi elszámolás
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak - számuk meghaladja a 8 ezret - továbbra is bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára (például táppénzre) szolgáló pénzösszeget. E pénzösszeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás. (A jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot.)[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]
Kifizetőhely költségtérítése
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak havonta elszámolást kell benyújtania az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez (rep) a kifizetett ellátásokról, a táppénz-hozzájárulásról, valamint az 1 százalékos költségtérítés összegéről.[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 38/A. §-ában.]
Egyéni nyugdíjjárulék
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíja változatlanul 8 százalékpont, a nyugdíjjárulékuk pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2009-ben ez 7 446 000 forint). A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Ha a munkavállalónak nincs az év valamennyi napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ forintértékének - 2009-ben ez 20 400 forint - és a "járulékmentes" napoknak a szorzatával).Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.
A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-jét követően létesít társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Egyéni egészségbiztosítási járulék
Nem változott.
Az egyéni egészségbiztosítási járulék változatlanul 6 százalék (4 százalékpont a természetbeni, 2 százalékpont a pénzbeli járulék).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]
A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is meg kell fizetni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Többes jogviszony
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egy- idejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2009-ben ez 7 446 000 forint).Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2009-ben 20 400 forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre számított összege - illetve a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos része - után a naptári éven belül már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák 6 (4 + 2) százalékos egészségbiztosítási járulékra
A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2009-ben 6 millió forint bérjövedelmet és 200 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2009. április 1-je és 30-a között 200 ezer forint.|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér |
6% |
360 000 Ft |
|
Szabadságmegváltás |
- |
- |
|
Megbízási
díj |
4°% |
8 000 Ft |
B) Nappali tagozatos egyetemista egyidejűleg munkaviszonyban áll, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. A munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2009-ben 2 millió forint, vállalkozói kivétje 300 ezer forint.
|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér |
6% |
120 000 Ft |
|
Vállalkozói kivét |
4% |
12 000 Ft |
Példa nyugdíjas járulékára
Munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosított havi díjazása 2009-ben 140 000 forint.|
Járulékfajta |
Járulék/hó |
|
Természetbeni
egészségbiztosítási |
5 600 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
13 300 Ft |
Példa evás egyéni vállalkozó járulékára
Főállású egyéni vállalkozó a minimálbér kétszerese (2009-ben havonta 143 ezer forint) helyett magasabb, havi 200 ezer forint, azaz évi 2 millió 400 ezer forint járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállal, de májusban végig táppénzen van.|
2 400 000 Ft járulék- |
Havi teher |
Táppénz alatti |
|
Tb-járulék (29%) |
58 000 Ft |
0 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
19 000 Ft |
0 Ft |
|
Egészségbiztosítási |
12 000 Ft |
0 Ft |
|
Tételes eho |
1 950 Ft |
0 Ft |
Járulék- és ehokedvezmények
■ Rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatása
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha a munkaadó olyan álláskeresőt foglalkoztat, aki - az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény szerint - úgynevezett rendelkezésre állási támogatásra jogosult, három évre mentesül a társadalombiztosítási és a munkaadói járulék, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ha egyszerre teljesül, hogy■ az álláskereső gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen lakik;
■ a rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományú létszám emelkedik;
■ a munkáltató három évig megtartja a bővített létszámot, és ezen idő alatt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, illetve rendes felmondással vagy közös megegyezéssel nem szünteti meg;
■ a munkáltató a három éven belül nem kezdeményez önmaga ellen végelszámolási eljárást;
■ a munkáltató tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettségek bármelyikének megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6., 8. §-aiban.]
■ Közcélú foglalkoztatás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A munkaadónak a közcélú foglalkoztatás keretében foglalkoztatott után a társadalombiztosítási és a munkaadói járuléknak, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulásnak csak a felét kell megfizetnie, de a kedvezménnyel érintett járulékalap nem haladhatja meg a minimálbér 130 százalékát (részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét). Ez azt jelenti, hogy 2009-ben maximum havi 92 950 forint járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.]
■ Pályakezdők
Nem változott.
A munkáltatónak a pályakezdő - vagyis a 25 évesnél, diplomás esetén a 30 évesnél fiatalabb, Start kártyával rendelkező -dolgozója munkabérének egy része után nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, s csökkentett a társadalombiztosítási járulék is, vagyis 29 százalék helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban pedig 25 százalék járulékot kell fizetni. A kedvezmény alap- és középfokú végzettségű pályakezdő foglalkoztatása esetén a minimálbér másfélszeresének (2009-ben havi 107 250 forintnak), diplomás alkalmazása esetén a minimálbér kétszeresének (143 ezer forintnak) megfelelő munkabérrészre érvényesíthető.Az elengedett járulékot az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap a Munkaerő-piaci Alapból kapja meg.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.]
■ Gyes, gyed, gyet
Nem változott.
A gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósításának megszűnését - bármely foglalkoztatónál - követő foglalkoztatás, valamint a gyesen lévő és a tartósan álláskereső foglalkoztatása a pályakezdőkéhez hasonlóan kedvezményezett, vagyis a foglalkoztatónak e foglalkoztatottjai munkabérének egy része után két évig nem kell tételes ehót fizetnie, s 15, illetve a második évben 25 százalék tb-járulékra kötelezett (29 százalék helyett). A különbség a pályakezdő-foglalkoztatáshoz képest az, hogy a járulékkedvezmény e körben mindenkinél a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, s hogy itt feltétel az is, hogy a foglalkoztatásnak legalább napi négyórásnak kell lennie, legalább 31 napig kell tartania, a foglalkoztatottnak pedig Start Plusz kártyát kell kiváltania.Tartósan állást kereső a törvény fogalmai szerint az, akit az állami foglalkoztatási szerv, vagyis a munkaügyi központ a Start Plusz, illetve Start Extra kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5. §-ában.]
■ Halmozottan hátrányos helyzetűek
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Halmozottan hátrányos helyzetű az is, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső az a rendelkezésre állási támogatásban részesülő, akit a Start Extra kártya igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 1. §; 11., 6. § (1) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a tartósan állást kereső, aki betöltötte az 50. életévét, vagy - életkorára tekintet nélkül - legfeljebb nyolc osztályt végzett. Halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, a foglalkoztatás első évében nem kell megfizetnie a 3 százalék munkaadói járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot; a foglalkoztatás második évében a 3 + 29 százalék helyett összesen 15 százalék járulékot kell fizetnie. A kedvezmények érvényesítésének feltétele a Start Extra kártya kiváltása is.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6. §-ában.]
■ Ösztöndíjas foglalkoztatott
Nem változott.
Továbbra is az a Start kártyával rendelkező létesíthet ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, aki a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapra, de legfeljebb egy évre munkatapasztalat szerzése érdekében ösztöndíjas foglalkoztatási szerződést köt. Ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját a pályakezdő foglalkoztatójáéval azonos kedvezmény illeti meg, vagyis az ösztöndíjas után nem kell tételes ehót fizetnie, s a 29 százalék tb-járulék helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban 25 százalékot kell fizetnie.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 9. §-ában.]
Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére kifizetett foglalkoztatási ösztöndíj nem lehet kisebb a minimálbérnél (2009-ben havi 71 500 forintnál).[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 12. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nem biztosítottak járuléka
Változás 2009. január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 4500 (napi 150) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2008-ban ez havi 4350, napi 145 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) és 39. § (2) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékból 6,5 százalék terheli, a költségvetés 6,5 százalékot fizet (2008-ban a foglalkoztatóra eső járulékrész 3,25 százalék volt, a költségvetésre pedig 9,75 százalék jutott). 2010-ben a foglalkoztatónak 9,75, a költségvetésnek 3,25 százalékot kell fizetnie, 2011-től a 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék teljesen a foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) terheli.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, a nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve a főállású társas vállalkozó után kell megfizetni, valamint a főállású egyéni vállalkozónak is, ha ilyen tevékenységet végez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezménybiztosítási járulékot azoknál az elvben korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés, s nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni és korkedvezményt biztosítani.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján, díj fejében megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek, vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosított(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa - a mentesítéssel érintett munkakörben a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítést követően is hivatalból ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn.
A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében és a 2007. évi CXXVI. törvény 354-357., 396. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó egyéni egészségbiztosítási járulékként továbbra is 6 százalékot fizet, ebből a természetbeni rész változatlanul 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont.Az egyéni vállalkozó egyéni nyugdíjjáruléka változatlanul 9,5 százalék (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 1,5 százalékpont a járulék, a tagdíj pedig 8 százalékpont).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig terjedő időszakban minősül kezdőnek. (Ha járulékfizetési kötelezettségét a minimálbér alapján teljesíti, akkor ez számára 2009-ben havi 71 500 forint utáni járulékfizetést jelent.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
A kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér (2009-ben ez havi 71 500 forint) alapján fizetheti a járulékokat, de arra a hónapra, amikor vállalkozói kivétje vagy átalányadóalapja meghaladja a minimálbért, a járulékot a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után fizetheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
A főállású egyéni vállalkozónak 29 százalék munkáltatói tb-járulékot is fizetnie kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19., 29. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozónak is a minimálbér kétszerese - 2009-ben 143 ezer forint - után kell járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetés alól, ha vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és ezt - elektronikus - adóbevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak. Ekkor az egyéni vállalkozónak csak a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat, de mindkét esetben legalább a minimálbér után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot (azaz ilyenkor nem érvényes a minimálbér kétszerese szerinti szabály). Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalék (ebből a természetbeni 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
A társas vállalkozások főállású tagjai is a minimálbér kétszerese után kötelesek a járulékokat fizetni. Vagyis a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékát a neki személyes közreműködésért kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, 2009-ben legalább 143 ezer forint után kell megfizetnie.A társas vállalkozás továbbra is akkor mentesül a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség alól, ha a főállású tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és erről - elektronikus - adóbevallása keretében bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Ekkor a társas vállalkozásnak a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után kell befizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának a ténylegesen kapott (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem az alapja - tehát ekkor nem érvényes a minimálbér kétszerese, illetve a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban például nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, járulékot sem kell fizetni.A társas vállalkozók által fizetendő egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a tb-járulék alapjával.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
Társas vállalkozók esetében is csak az egyéni nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) van felső határa. A 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot a társas vállalkozás főállású tagjának továbbra is felső határ nélkül kell megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok alapja, mértéke és a tételes egészségügyi hozzájárulás 2009. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
29%-os tb-járulék alapja |
9,5%-os nyugdíjjárulék vagy
1,5% nyugdíjjárulék + 8% (a felső határ: 20 400 Ft/nap, 7 446 000 Ft/év) |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Tényleges járulékalapot
képező jövedelem, de legalább a mi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában a |
|
Megbízás, vállalkozás,
választott tisztségviselő, |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződésben |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Heti 36 órás munkaviszony
melletti további jogvi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződéses díj; |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződési, munka- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában a |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződési, munka- |
9,5%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szer- |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér két- |
Legalább a minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyidejűleg főfoglalkozású egyéni vállalkozó |
Járulékalapot képező
jövedelem, választás esetén a főfoglalkozá- |
Járulékalapot képező
jövedelem, választás esetén a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot |
Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén já- |
|
Főfoglalkozású evás |
Minimálbér kétszerese,
bejelentés esetén minimálbér, magasabb |
Minimálbér kétszerese,
bejelentés esetén minimálbér, |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nap- |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Egyidejűleg főfoglalkozású társas vállalkozó |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás egyéni vállalkozó, aki
egyidejűleg főfoglalkozá- |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
9,5%: Evaelőleg-alap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben tevékenységet
kezdő és a tárgyévet |
Minimálbér, magasabb összeg vállalható |
Minimálbér (felső határ
nincs), magasabb összeg |
|
A tárgyévet megelőző évben
legfeljebb 8
millió forint |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed |
|
A tárgyévet megelőző évben
legfeljebb 8
millió forint |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a vállalt |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a |
|
6 (4 + 2) %-os egészségbiztosítási járulék alapja |
Havi 4500, naptári napi |
Tételes eho |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződés- |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződés- |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
6%: Legalább a minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulék- |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem, választás esetén a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint |
Nincs |
1950 Ft |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint, |
1950 Ft |
|
6%: Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulékala- |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Minimálbér kétszerese,
adóbevallásban tett bejelentés esetén |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint |
Nincs |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint |
Nincs |
|
6%: Minimálbér, magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része, |
Nincs |
Nincs |
|
Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg |
Nincs |
Nincs |
Fogalmak
Járulékalapot képező jövedelem:
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg számításakor jövedelemnek kell tekinteni (ideértve a jövedelemadó-törvény szerinti kis összegű kifizetést is), a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék és a reprezentáció címén adott juttatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.Nem nyugdíjjárulék-alap:
a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a felszolgálási díj és a borravaló.6 (4 + 2) %-os pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék:
alapjába nem számít bele a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. § (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, a felszolgálási díj, a borravaló; nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony:
akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri az említett alsó összeghatár harmincadrészét).Minimálbér:
a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, 2009. január 1-jétől havi 71 500 Ft.Tételes eho:
a foglalkoztatót (önfoglalkoztatót) terhelő, foglalkoztatottankénti havi (napi) fizetési kötelezettség.__________________________________________________________________________________
Miért mi jár?
■ Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik a 2009-ben napi 150 forint, havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (2008-ban ez napi 145, havi 4350 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]
■ Egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Aki 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás), aki 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15, 19. §-aiban.]
■ Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után befizetik a 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
■ Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 24 százalékos nyugdíj-biztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos magánpénztári tagdíjat) fizet, annak szolgálati idő jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]
A 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot - vagy 1,5 százalék járulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat - fizető biztosított nyugellátásra és baleseti nyugellátásra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1), (4) bekezdéseiben.]
■ Külföldön munkát vállalók
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Kötelező bejelenteni - 15 napon belül - az egészségbiztosítási igazgatási szervnek a külföldön létrejött biztosítást, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött. E kötelezettség a 2009 előtt létrejött, de még fennálló külföldi biztosításra is vonatkozik, ekkor a bejelentést 2009. április 30-áig kell megtenni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény 270. §-ában.]
■ Többes jogviszony
Nem változott.
Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.■ Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalékpont természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése alapján - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult;
■ 3,9 százalékpont nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 0,1 százalékpont nyugdíjjárulék, 3,8 százalékpont tagdíj), ezért az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
__________________________________________________________________________________
Többes vállalkozó
Nem változott.
Az a társas vállalkozó, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó is, választhatja azt is, hogy a minimálbér kétszerese utáni járulékot a társas vállalkozói tevékenységéből származó jövedelme után fizeti meg. Erre akkor van lehetősége, ha erről a tárgyév január 31-éig nyilatkozatban tájékoztatja társas vállalkozását. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak csak - a választása szerinti - egyik ilyen jogviszonyában kell legalább a minimálbér kétszerese után járulékot fizetnie, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékának az alapja.A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában él a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetéssel, s erről valameny-nyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha a vállalkozó többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
Közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott változatlanul 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Nyugellátását a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után (365 nap alatt nem jár emelés).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdéseiben.]
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Nyugdíjas vállalkozó
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók (nyugdíjasok) baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2009-ben 28 500 forint) 150 százaléka. Ez 2009-ben havi 42 750 forint ellátási alapot jelent.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4500 (napi 150) forintra emelkedik (2008-ban ez havi 4350, napi 145 forint volt).Ezentúl csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. (2008-ban meg kellett fizetnie egyéni vállalkozóként neki is, és annak a társas vállalkozásnak is, amelynek személyesen közreműködő tagja volt.)
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - az adóév egészére - választhatja azt is a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (2008-ban mindkét jogviszonyban fizetni kellett).
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2008-ban mindegyik jogviszonyában fizetni kellett).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Nem változott.
Azok az egyéni vagy társas vállalkozók számítanak kiegészítő tevékenységűnek, akik saját jogú nyugdíjasként vállalkoznak. Az előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szüneteltető egyéni és társas vállalkozó is kiegészítő tevékenységű.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]
Segítő családtag
Nem változott.
Az egyéni vállalkozónak, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a közeli hozzátartozója akkor lehet segítő családtag, ha a társasági tevékenység keretében, személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végez. A saját jogon nyugdíjas, továbbá az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas továbbra sem lehet segítő családtag.Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, illetve a gazdasági társaság tagjának a közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője), továbbá testvére, élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa lehet.
Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2009-ben 21 450 forintot), az egyes járulékok alapja a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem. Ha a díjat nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként fizetik, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból a jövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazást fizették. A segítő családtag biztosításának elbírálásánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése -napjáig tart.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) bek. g) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Foglalkoztatásbővítési kedvezmény
■ Kedvezményezettek
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül a munkavállalója utáni tételes egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási, valamint munkaadói járulék megfizetése alól, ha a foglalkoztatott - az állami foglalkoztatási szerv igazolása szerint - az alkalmazása előtt■ legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső volt;
■ három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső volt, de az alkalmazás előtti 365 napban nem folytatott keresőtevékenységet;
■ három hónapon belül csoportos létszámcsökkentés miatt vesztette el állását.
A foglalkoztató akkor élhet a kedvezménnyel, ha
■ a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozik;
■ legalább hat hónapja működik;
■ a kedvezménnyel felvett foglalkoztatott munkahelye a 85/2004. kormányrendelet szerinti, támogatásra jogosult régióban van;
■ átlagos statisztikai állományi létszáma - a kedvezményes foglalkoztatás teljes ideje alatt - legfeljebb 250 fő;
■ a felvett foglalkoztatott az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli (vagyis őt nem más helyett alkalmazza);
■ a felvett foglalkoztatottat legalább két évig teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatja.
Nem változott.
A foglalkoztatásbővítési és az egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmények egyidejűleg nem vehetők igénybe.■ Kedvezménymérték
Nem változott.
A foglalkoztatási kedvezmény mértéke 100 százalék - vagyis a foglalkoztatónak a tételes egészségügyi hozzájárulást, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot nem kell megfizetnie -, de a kedvezmény teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb a minimálbér 130 százalékának (ez 2009-ben legfeljebb 92 950 forint), részmunkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér 130 százaléka időarányos hányadának megfelelő járulékalaprészre érvényesíthető (vagyis a kedvezménnyel érintett járulékalapok többi részére meg kell fizetni a teljes közterhet).■ Adatszolgáltatás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A kedvezményt igénybe vevő foglalkoztató a kedvezményezett foglalkoztatás időtartama alatt köteles személyenként megadni az érintett munkavállalók foglalkoztatással összefüggő adatait - köztük a bért, a járulékalapot, az igénybe vett kedvezmény összegét - az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallásában (jellemzően havi gyakorisággal).Az állami adóhatóság a foglalkoztatók bevallásának benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig havi bontásban megküldi a Munkaerő-piaci Alapnak a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak adatait, amely a foglalkoztató által meg nem fizetett ehót és járulékot személyenként és havonta átutalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére.
[Lásd a 2005. évi CLXXX. törvény 3. §; (1), (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Ekhós jövedelem
Nem változott.
Az ekhoalap után fizetendő közteherből - a 2005/CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból 3,3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, 16,7 százalék nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Az egyszerűsített hozzájárulás szerint adózónak az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie, illetve magán-nyugdíjpénztári tagnak 3,8 százalékot tagdíjként és 0,1 százalékot nyugdíjjárulékként. Továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka számít bele a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Nyugdíj szüneteltetése
Nem változott.
A nyugdíját szüneteltető - a szünetelés időszakában - 9,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Annak az előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjasnak, akinek ellátását 2008. január 1-jétől állapították meg, szüneteltetnie kell a nyugellátását, ha nyugdíj mellett szerzett jövedelme meghaladja a minimálbér évi összegét, vagyis 2009-ben nyugellátás mellett maximum 858 ezer forint jövedelmet szerezhet.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor biztosításköteles, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2009-ben havi 21 450 forint, napi 715 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Vállalkozói járulék
Nem változott.
Vállalkozói járulékot köteles fizetni a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme - a vállalkozói kivét, társas vállalkozás esetében pedig a személyes közreműködés alapján kifizetett jövedelem -, de legalább a minimálbér után (2009-ben 71 500 forint). A járulék mértéke 4 százalék.A foglalkoztatásról és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 46/B paragrafusa szerint a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó csak egyéni vállalkozásában köteles megfizetni a vállalkozói járulékot. Ettől akkor lehet eltérni, ha társas vállalkozása részére olyan nyilatkozatot tesz, hogy a vállalkozói járulékot társas vállalkozóként fogja megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, vállalkozói járulékát abban a társas vállalkozásban kell megfizetnie, ahol a minimálbér kétszerese szerinti járulékot megfizeti.
Az egyéni és a társas vállalkozó a vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is köteles megfizetni, ha részére - vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén - nem fizettek jövedelmet.
A munkaviszony mellett vállalkozónak vállalkozói tevékenysége után továbbra sem kell vállalkozói járulékot fizetnie.
A vállalkozói járulék az egyént terheli, ezért költségként nem számolható el.
Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója vagy hallgatója.
A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a társas vállalkozás köteles megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani az állami adóhatóságnak.
Vállalkozói járadék
Nem változott.
Vállalkozói járadékra - a foglalkoztatásról és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 44. paragrafusa szerint - jogosult az a volt vállalkozó, aki■ munkanélküli (álláskereső);
■ a munkanélkülivé (álláskeresővé) válását megelőző négy éven belül legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozó volt, és e tevékenysége idején befizette a vállalkozói járulékot;
■ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül.
A jogosultság feltétele mindegyik esetben az, hogy a volt vállalkozó álláskeresőként bejelentkezzen az illetékes munkaügyi központnál, de az ne tudjon megfelelő munkahelyet felajánlani neki.
A vállalkozói járadékot a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem alapján kell kiszámítani. A munkanélkülivé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelme számít, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. A vállalkozói járadék alapja az így meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka.
A vállalkozói járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százalékával (2009-ben ez változatlanul havi 25 650 forint), felső határa pedig ennek a kétszeresével, a nyugdíjminimum 180 százalékával (továbbra is 51 300 forint).
A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő kiszámításakor öt nap járulékfizetés egynapi járadékot ér.
Aki egyidejűleg jogosult álláskeresési és vállalkozói járadékra, álláskeresési járadékot csak a vállalkozói járadék folyósítási idejének lejártát követően kaphat.
A vállalkozói és az álláskeresési járadékra jogosultság időtartama összeadható, ha a jogosult az egyikhez szükséges jogosultsági időnek több mint a felét megszerezte, és a két jogosultsági idő együtt legalább eléri az egyik ellátás megállapításához előírt időtartamot.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 44-46/A. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Társadalombiztosítási igazgatási szervek
■ Regionális egészségbiztosítási pénztárak 2009. január 1-jétől:
■ Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szeged székhellyel■ Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Pécs székhellyel
■ Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szolnok székhellyel
■ Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Miskolc székhellyel
■ Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Veszprém székhellyel
■ Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest székhellyel
■ Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szombathely székhellyel
A regionális egészségbiztosítási pénztárak megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.
■ Magyar Államkincstár és regionális igazgatóságai
A kincstár regionális igazgatóságai állapítják meg és folyósítják a családtámogatásokat, a budapesti és a Pest megyei regionális igazgatóság folyósítja a családi támogatást, ha annak jogosultja három hónapra más EU-tagállamba távozik.■ Regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok
Hozzájuk tartozik a nyugellátások, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék megállapítása, a jogalap nélkül felvett nyugellátás, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és a baleseti járulék visszafizettetése, megtéríttetése, a szolgálati időre kötött megállapodás. (A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság korábbi feladatait a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság látja el.)
■ Állami adóhatóság
A járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el.■ Egészségbiztosítási Felügyelet
Ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók ellenőrzését, az önkéntes egészségpénztárak szakmai felügyeletét.__________________________________________________________________________________
Szellemi alkotás járuléka
Nem változott.
Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2009-ben ez havi 21 450 forint).Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján tevékenységet végző díja eléri a minimálbér 30 százalékát, az után a felhasználónak tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a szerződés fennállásának ideje alatt (kivéve, ha azt másnak kell megfizetnie). A tételes eho havi összege változatlanul 1950 (napi 65) forint.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. és a 195/1997. kormányrendelet 3-4. §-aiban.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítását havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor visszamenőleg, önállóan kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2009-ben havi 21 450, napi 715 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A járuléktörvény is kiegészül a mezőgazdasági kistermelő fogalmával (a személyi jövedelemadóról szóló, szintén 2009. január 1-jétől módosult 1995. évi CXVII. törvény nyomán). E szerint mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő a 9,5 százalék - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulékából 2,3 százalék a tagdíj, 7,2 százalék a nyugdíjjárulék (2008-ban 7 millió forint volt a bevételi határ).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-ában.]
Nem változott.
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (ez 2009-ben is 2 százalék), ezért pénzbeli ellátásra - gyedre, táppénzre - sem jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
A törvény szerint kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelő az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot választ-e.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Járulékfizetésre továbbra is az az őstermelő kötelezett, s így őstermelőként biztosított az,■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Továbbra is csak a főállású őstermelő biztosított e tevékenysége alapján.
Őstermelőként nem biztosított, s így ekként nem is kötelezett járulék fizetésére az az őstermelő, aki
■ egyéb jogcímen biztosított (például munkavállaló, közalkalmazott, egyéni vagy társas vállalkozó), kivéve, ha őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb (bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított, ekkor ugyanis az e jogviszony alapján létrejött biztosítása nem zárja ki azt, hogy őstermelőként is biztosított legyen;
■ saját jogon nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíj korhatárát betöltötte;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Továbbra is a bevétel - nem pedig a jövedelem - az őstermelő által fizetendő járulékok alapja. Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 13,5 százalék járulékot fizetnie. Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítás, 9,5 százalék a - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék. A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, továbbra is a minimálbér után kell megfizetnie az összesen 44,5 százalék járulékot, amiből 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 15,5 százalék az egyéni járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is (hasonlóan az evázó egyéni vállalkozóhoz). Vagyis ha a tárgyévet megelőző évben például alacsony volt vagy egyáltalán nem volt olyan bevétele, amelynek a 20 százaléka után fizetné a járulékokat, választhat magasabb járulékalapot. Ilyenkor az összes járulékot, vagyis a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ez 2009-ben havonta 4500 forint (2008-ban havi 4350 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. § d) pontjában, 39. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A biztosított őstermelőnek nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-aiban.]
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (715 forinttal) kell számolni; eszerint 2009-ben napi 714 forint díjazás adható járulékmentesen.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie.A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont az utólagos kifizetéskor arra az évre (évekre) szóló szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.
Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
Ha a külföldre kiküldött és a magyar jog szerint biztosított munkavállaló jövedelme ugyanazon naptári hónap egyik felében Magyarországon adózik, a másik felében pedig nemzetközi egyezmény alapján a külföldi államban, a havi járulékalap a belföldön adóköteles jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) és a személyi alapbér külföldi adóztatás időtartamára jutó arányos részének összege.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 1. §-ában.]
Csak annak a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie (2009-ben havonta 4500 forintot), aki nem EGT-tagállamban dolgozik, és nem is olyan államban végez munkát, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei:magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára alkalmazandó)
magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Észtország, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság és Üzbegisztán kivételével valamennyi szovjet utódállamra alkalmazandó)
magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki) magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
__________________________________________________________________________________
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a tanulói-hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgárok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Külföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi:■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j), u) pontjában.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5, 13. §-aiban.]
Nem biztosított külföldi
Változás 2009. január 1-jétől.
Azok az EGT-állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat is) és családtagjaik, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, s nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük), a biztosítás szempontjából külföldinek minősülnek. Ha a külföldinek minősülő EGT-állampolgár foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, a munkavállaló ekkor is biztosított lesz magyarországi munkavégzése alapján, és járulékokat kell fizetnie (a korábbi szabályok szerint Magyarországon nem jött létre biztosítás).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Nem változott.
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha kiterjed rá a küldő vagy bármely más állam társadalombiztosítási rendszere.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után változatlanul 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.Egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - az egyháznak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2009-ben havonta 71 500 forint) után kell befizetnie a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]