adozona.hu
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak túlfizetés miatt visszafizetett összeggel; eddig csak a korábbi bevallások önellenőrzésével igényelhette vissza a túlfizetést. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 ...
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Változás 2008. január 1-jétől.
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak túlfizetés miatt visszafizetett összeggel; eddig csak a korábbi bevallások önellenőrzésével igényelhette vissza a túlfizetést. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 százalék helyett.) E szabály csak a tárgyévi túlfizetésekre alkalmazható. Ha a foglalkoztatottnak ugyanazon foglalkoztatóval több biztosítási jogviszonya is van, az egyikben keletkezett túlfizetéssel a másik jogviszonyban fennálló kötelezettség nem csökkenthető.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
A nullás bevallás - az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafusának (6) bekezdése szerint - többes jogviszonyos vállalkozó esetén is kötelező.A havi bevallásban - az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdésének 5-6. pontjai szerint - adatot kell szolgáltatni a korkedvezmény-biztosítási járulékról (2007-ben ezt nem kellett fizetni) és minimálbér alatti jövedelem utáni járulékfizetés esetén az ezzel arányos szolgálati idő napjainak számáról is.
[Lásd az 2003. évi XCII. törvény 31. §; (2), (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és járulékadatot szolgáltatnia.Az adóévre benyújtott bevallásában kell bevallania a járulékokat a munkavállalónak, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel kap külföldi cégtől (például belföldi munkáltató külföldi anyacégétől) járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékbevallást a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékbefizetési határidő
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.A munkavállalónak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külföldi cégtől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékfizetést a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magánnyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést).A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintra kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Változás 2008. január 1-jétől.
A magánnyugdíjpénztári tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és pótlékai túlfizetésének visszaigénylése esetén az adóhatóság az adózó másik magánnyugdíjpénztárnál fennálló tagdíj- vagy pótléktartozása esetén is élhet visszatartási jogával - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. § (2) bekezdése.Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.A tagdíj (tagdíj-kiegészítés), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékban mutatkozó túlfizetéssel továbbra sem csökkenthető más adónemben fennálló tartozás. Ha azonban az adott pénztárt megillető tagdíj- és pótlékszámlán egyszerre van tartozás és túlfizetés, a túlfizetéssel csökkenthető a tartozás.
A magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján fizetendő tagdíjat és tagdíj-kiegészítést továbbra is közvetlenül az érintett pénztárhoz kell befizetni. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a meg nem fizetett tagdíjat a határidőben benyújtott vagy pótolt bevallás alapján az elévülési időn túl is megfizetheti közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak, ha az elévülésről igazolást kér az adóhatóságtól, és azt a befizetéssel egyidejűleg megküldi a magánnyugdíjpénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 21. § (5) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I. B) 3. h) pontja és 2. melléklet 5. C) pontja szerint - negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XCIII. törvény 22. § (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Borravaló
Nem változott.
Ha a vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló után járulékot akar fizetni - hogy ezáltal nyugdíjalapot szerezzen -, a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, egyúttal adatot szolgáltatnia a járulék alapjáról és összegéről. A járulékot a bevallásra előírt határidőig (május 20-áig) kell megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]
Jövedelem külfölditől
Nem változott.
A belföldi foglalkoztató átvállalhatja a munkáltatói és az egyéni járulékok megfizetését és bevallását is biztosított alkalmazottaitól azok azon járulékalapot képező jövedelmei után, amelyek e biztosítási jogviszonnyal összefüggésben külfölditől - például a foglalkoztató külföldi anyavállalatától - származnak. Ha a foglalkoztató nem vállalja át a kötelezettséget, a biztosítottnak kell a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat (tagdíjat) a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3), 30. § (2), 50. § (3) bekezdéseiben.]
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Ha a 62 évesnél fiatalabb, előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban vagy egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő munkavállaló nyugdíjjárulék-alapja a tárgyévben meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, erről az adóhatóság adatot szolgáltat a nyugdíjfolyósító részére, amely ez alapján szünetelteti a nyugdíj kifizetését.[Lásd az 2003. évi XCII. törvény 31. § (11) bekezdésében.]
Változás 2008. január 1-jétől.
Az előtársaság a cégbejegyzési kérelem beadása előtt, adószám hiányában is bejelentheti biztosítottját - tipikusan a vezető tisztségviselőt - az adóhatóságnak. (2007-ben ezt csak adószám birtokában tehette meg.)A munkáltató a biztosítottja bejelentésekor a jogelődjének nevét és adószámát is köteles közölni (összeolvadáskor, beolvadáskor, társaságiforma-váltáskor, szétváláskor).
[Lásd az 2003. évi XCII. törvény 16. §; (4), (9) bekezdéseiben.]
A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - az arról szóló igazolást kiadni, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. (2007-ben a foglalkoztató a bejelentést követően kiadott igazolást a biztosítottak kérelmére nem volt köteles ismételten kiadni.) 2008-ban is be kell jelenteni az adóazonosító jelet és a tajszámot (ez a kötelezettség a 2007-es szabályok szerint 2008-tól megszűnt volna).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5), 44/A. § (7) és a 2007. évi CXXVI. törvény 415. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A foglalkoztató legkésőbb a bejelentését követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be.
Ha a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában, 44. § (5) bekezdésében.]
A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelentheti be, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb jövedelmet vesz ki. A bejelentésben meg kell jelölni a tényleges jövedelem összegét.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, vagyis ha saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt, ha legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában.]
Jogviszony ellenőrzése
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzése során kiderül, hogy az igénybevevő nem szerepel a biztosítottak OEP-nyilvántartásában - vagyis biztosítottként nincs ott bejelentve -, erről az OEP-nek tájékoztatnia kell az APEH-ot. Az adóhatóság eljárást indít a bejelentés vélelmezett elmulasztójával szemben (ennek keretében a járulékfizetési kötelezettség teljesítését is vizsgálja).Az érintett saját maga is tisztázhatja jogviszonyát az egészségbiztosítási pénztárnál, és kezdeményezheti, hogy az OEP jegyezze be őt a nyilvántartásába (2007-ben erre csak a foglalkoztatón keresztül volt lehetőség). Az eljárásban bármilyen közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolható, hogy az érintett jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre alkalmas például a bejelentésre kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv (nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító) által a bejelentés teljesítéséről kiállított igazolás.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-aiban.]
A 2007. évi CXXVI. adómódosító törvény 2007 végéig amnesztiát ír elő azok számára, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, vagy nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, de 2007. december 31-éig bejelentkeztek az adóhatósághoz, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. Akik bejelentkeztek, visszamenőleg mentesülnek a bejelentés és járulékfizetés elmulasztása miatti jogkövetkezmények alól, vagyis nem kell megfizetniük az elmaradt járulékokat, s nem is bírságolhatók (egyébként visszamenőleg is megállapítható terhükre a járulékhátralék, bírsággal és pótlékkal együtt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-aiban és a 2007. évi CXXVI. törvény 482. § (3) bekezdésében.]
Nyenyi-lap
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyugdíj megállapításához szükséges adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett - utolsó alkalommal 2008-ra - 2009. április 30-áig köteles megküldeni a nyugdíj-biztosítási szervnek (2009-ben megszűnik a nyugdíjnyilvántartási, vagyis nyenyi-lap).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjazás évére és április 30-a előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a megelőző évre, valamint az évenkénti rendszeres adatszolgáltatás megszűnését (2009. január 1-jét) megelőző időszakra vonatkozó visszamenőleges és az elévülési időn túli időszakkal kapcsolatos adatszolgáltatás továbbra is folyamatosan teljesítendő a nyugdíj-biztosítási szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Változás 2008. január 1-jétől.
Ha a munkáltató elmulasztotta levonni az egyéni járulékot, a járuléktartozás a foglalkoztatottat terheli (nem a foglalkoztatót, mint 2008-ig), a jogkövetkezmények pedig a munkáltatót, kivéve, ha a járulékot azért nem vonta le, mert a munkavállaló jogszerűtlen nyilatkozatot tett.A 2007. évi CXXVI. adómódosító törvény szerint a magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható (2008-ig 100 ezer, illetve 200 ezer forint volt a bírság maximuma). A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetére vonatkozó bírság maximuma 200 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik.
Nem változott.
Mulasztási bírsággal sújtható a foglalkoztató, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulék-, tagdíjbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.
A kiszabható mulasztási bírság felső határa - az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint - a bevallással, bejelentéssel érintett magánszemélyek számának és a bírság legmagasabb értékének a szorzata.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg (például az egyéni járulékot nem vonták le, vagy a levont járulékot határidőben nem fizették meg). A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
__________________________________________________________________________________
Tb az adózás rendje szerint
Az adókat, járulékokat külön-külön vezetett számlákra kell megfizetni. Az adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket is külön számlákon tartja nyilván. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot magánnyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlékszámlákra kell befizetni.[2003. évi XCII. törvény 40. §, 43. §; (1) bek.]
A magánszemély nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékát a járulékköteles jövedelmet juttató munkáltatónak, kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie. A magánszemély a munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet is megjelölve - arról, hogy a kifizetésre nem kell járulékot fizetnie.Ha a kifizető, a munkáltató nem a jogszabálynak megfelelően vonta le a járulékot, az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítheti járulék bevallását. A járulékot a magánszemélynek kell helyesbítenie - önellenőrzéssel -, ha a kifizetőnek úgy nyilatkozott, hogy nem kell járulékot fizetnie, de utóbb mégis kell. Az önellenőrzési pótlékot a nyilatkozat megtételét követő naptól kell számítani.
Az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott bevallásában igényelheti vissza a járulékkötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Az adóhatósági adó-megállapítást választó adózónak e bejelentésével egyidejűleg kell nyilatkoznia, hogy a nyugdíjjárulék-túlfizetést visszaigényli-e.
[2003. évi XCII. törvény 8. §, 30. §]
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldi - ilyen például a szociális és társadalombiztosítási ellátásban nem részesülő nagykorú eltartott közeli hozzátartozó, ha nem nappali tagozatos tanuló - 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak a járuléktörvény szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, illetve annak megszűnését. A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget határozattal előírja, és a befizetéseket nyilvántartja.A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a biztosítás kezdetét legkésőbb a jogviszony első napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, valamint az a bejelentés, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni. A biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját nyolc napon belül kell bejelenteni. Nem kell a kifizetőnek bejelentést tennie, ha a magánszemélyt eseti megbízás keretében foglalkoztatja, és a magánszemély igazolja, hogy más jogviszonya (például főállású munkaviszonya) alapján biztosított.
[2003. évi XCII. törvény 16. §; (4) és (8) bek.]
A munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget keletkeztető kifizetéseket, jövedelmeket havonta kell - elektronikusan - bevallania és ezekről adatot szolgáltatnia az állami adóhatósághoz, magánszemélyenként.Az adóhatóság megkeresésre adóadatot ad át az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ha az valamely ellátás megállapításához vagy a folyósítás jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges. Az adóhatóság a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - elektronikus úton - hivatalból átadja a nyugdíj-biztosítási szervnek azon havi bevallási adatokat, amelyek a nyugdíj megállapításához szükségesek, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig az egészségbiztosítási szervnek azokat, amelyek az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükségesek. A magánnyugdíjpénztárak a tagdíjadatokat a bevallásra előírt határidőt követő hónap - a bevallás kijavítása, önellenőrzése esetén a kijavítás, az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap - utolsó napjáig kapják meg az adóhatóságtól (elektronikusan). Az ONYF a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig kapja meg a nyugellátás vagy rehabilitációs járadék mellett munkát végző személyek és foglalkoztatóik adatait, valamint a keresetre vonatkozó adatokat (a folyósított ellátások jogszerűségének ellenőrzéséhez). A nyugdíjfolyósító akkor kap adatot, ha a nyugdíj mellett munkát végző személy tárgyévi nyugdíjjárulékalapja meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.
Az állami adóhatóság látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésével kapcsolatos ellenőrzési, utólagos adómegállapítási és végrehajtási feladatokat.
Ha az adóhatósági ellenőrzésre a tb-igazgatás szerveinek megkeresése nyomán kerül sor, az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételten ellenőrizhető, ha ez ellátási jogosultságot érint.
A kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra nem engedélyezhető fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés).
Az adóhatóság nem mérsékelheti és nem engedheti el a biztosított járuléktartozását.
A magánszemélynek a jövedelemadóról, az egészségügyi hozzájárulásról és a járulékról benyújtott bevallásában az adatokat kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. A kifizetői (munkáltatói) havi elektronikus bevallásban az adónemenkénti összesítő sorokban 1000 forintra kell kerekíteni az adatokat.
[2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek., 1. melléklet I./A)]