Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászati...

Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni a figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait kivezetheti nyilvántartásából).
A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban ettől eltérhet (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult a pénztári iratokba és könyvekbe betekinteni, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).
Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nem fizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nem fizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Az adóhatósági átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla-jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint lehet. A teljes összeget azonban csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja. Ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.
Aki a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2008-ban is a befizetett tagdíj 30 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
Munkáltatói hozzájárulás
Változás 2008. január 1-jétől.
Növekszik a magánszemély javára a munkáltató által az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakba együttesen befizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes felső határa. A személyijövedelemadó-törvény szerint egy-egy havi hozzájárulás - pénztártagonként - legfeljebb a mindenkori havi minimálbér 30 százalékáig, 2008-ban 20 700 forintig adómentes (2007-ban a minimálbér 20 százalékáig volt az).
Nem változott.
Az egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás továbbra is beleszámít az adómentesen adható béren kívüli juttatások évi maximum 400 ezer forintos keretébe.
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást).
A munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek vagy azonos mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékban meghatározott hozzájárulás esetén pedig meghatározhatja a minimum- és maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak között nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy azon munkavállalóinak fizet hozzájárulást, akik egy adott nyugdíjpénztárnak a tagjai, de egy másik tagjainak nem (vagy kevesebbet).
Pénztártámogató
Változás 2008. január 1-jétől.
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja (2007-ben erre a támogató beleegyezése nélkül nem volt lehetőség).
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.
A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (illetve ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy más, azonos típusú pénztárba utaltathatja át az összeget, s fel is veheti a követelést. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles megtenni a kedvezményezett döntésének teljesítéséhez szükséges intézkedést.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve - az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.
Egyösszegű kifizetés, járadék
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Az önkéntes pénztár az általa nyújtott szolgáltatás mértékében, típusában vagy formájában csak akkor tehet különbséget a férfiak és nők között, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy megkapnák felhalmozásukat).
Változás 2008. január 1-jétől.
A pénztár ezentúl nem köteles a házipénztárból fizetni, csak ha alapszabályában erről rendelkezik.
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak hároméves időközökkel van lehetőség (vagyis aki 2008-ban felvesz a követeléséből, ezt 2011-ben teheti meg ismét).
A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt az Országos Orvosszakértői Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy ösz-szegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat a követeléséhez.
Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj a nyugdíjkorhatár elérése után vehető igénybe. E szempontból betöltöttnek minősül a nyugdíjkorhatár akkor is, ha a pénztártag speciális, korhatár előtti ellátást vesz igénybe, például korengedményes, előrehozott, bányász-, művész vagy rokkantsági nyugdíjas. A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy tagdíjat a továbbiakban nem fizet, és szolgáltatást sem vesz igénybe, tehát megtakarítását a pénztárban hagyja; erről nyilatkoznia kell.
__________________________________________________________________________________
Önkéntes pénztári adózás 2008. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
■ Befizetés (pénztártag vagy helyette más befizetése)
3. § 22. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét meghaladó hányada
Adózási szabály: Munkaviszonyból származó jövedelem
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján)
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: A magánszemélynél: nem számít jövedelemnek
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Magánszemély tag munkáltatójának havi hozzájárulása (önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén maximum a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén maximum a 30%-áig)
Adózási szabály: Önkéntes pénztártagnál (aki kapta): nem bevétel
Megjegyzés: Több munkáltató esetén munkáltatónak - az ehotörvény szerint - a magánszemély után tételes ehót fizetni köteles munkáltató minősül. Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, eho fizetésére az kötelezett,
- amellyel a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, vagy
- ha a magánszemély sehol sem áll legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban, a leghosszabb munkaidő szerinti, azonos időtartamú munkaviszonyok esetén a magasabb jövedelem szerinti munkáltató, vagy
- ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozzák meg, az, amelyiknél a jövedelem magasabb, vagy
- azonos munkaidő és azonos jövedelem esetén az a munkáltató, amelynél a jogviszony korábbi
Az előbbiek szerinti sorrend meghatározásánál azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni. A munkáltatóvá minősüléshez a magánszemély írásos nyilatkozata is szükséges. A jogkövetkezmények a magánszemélyt terhelik.
7. § (2) a) Jövedelem, jogcím: Jövedelemnek nem minősülő hozzájárulás fizetésére nem jogosult munkáltató tagdíj-hozzájárulása
Adózási szabály: Teljes egészében munkaviszonyból származó (bér)jövedelemként adóköteles
7. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A több hónapra szóló munkáltatói hozzájárulás egyösszegű utalása
Adózási szabály: Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet az egyes hónapokban a pénztár tagdíjként ír jóvá. Utólag csak egyszer lehet utalni legfeljebb három hónapra, miután a tag a pénztártagságát tanúsító okiratot átadta a munkáltatónak.
28. § (1) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más jóváírások (kivételekkel)
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, a munkáltatói hozzájárulás adómentes összege, az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is)
41. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A magánszemély támogató által befizetett pénzbeli adomány
Adózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti az adóévben befizetett adomány 30%-a
Megjegyzés: Egyéb közcélú adományra befizetések után járó kedvezménnyel együtt legfeljebb 50 000 forint adólevonás, egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 forint; 3 900 000 forint összes jövedelem felett nem érvényesíthető
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján az adóévben jóváírt összeg (kivételekkel), ha ezeket az adóigazgatási előírások szerint igazolják
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalásra kerülő összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: A befizetett összegbe nem kell beszámítani a munkáltatói hozzájárulás adómentes összegét és a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt összegeket.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után a jóváírás a munkáltató igazolása alapján érvényesíthető. A magánszemély az átutalásra vonatkozó rendelkezése során csak egy számlát jelölhet meg. A pénztárnak igazolnia kell, hogy a megjelölt számlára az adóévben történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés vagy terhére szolgáltatás igénybevétele valósult meg. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti
49. § (2) c), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatás, adomány)
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem)
11. sz. mell. I. 5 Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei
Adózási szabály: Költségként elszámolható

• Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén)
Adózási szabály: Adómentes
Megjegyzés: A: ha legalább hároméves a tagsági viszony; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15 százalékánál; C: mindig
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adót és megfizetnie az ehót
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő évben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő tizedik évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie a százalékos ehót
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból való befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is)
Adózási szabály: Adómentes
1. sz. mell. 6.5. ab) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg
Adózási szabály: Adómentes

■ Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül Adózási szabály: Egyéb jövedelem
Megjegyzés: az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 forintot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 forintot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30 százalékának pénztári számlára utalásával és az egészségpénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
71. § Jövedelem, jogcím: A munkáltató által a munkavállaló részére az adóévben a munkaviszonyra tekintettel biztosított egyes béren kívüli juttatások - beleértve az önkéntes egészségpénztárba és az önkéntes önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás bevételnek nem minősülő részét - évi 400 000 forintot meghaladó része
Adózási szabály: Adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül
Megjegyzés: Ha a munkavállaló nem volt az adóév egészében a munkáltató alkalmazottja, a 400 000 Ft-os összeghatárt a munkaviszonyban töltött napok arányával csökkenteni kell.
Az adóköteles béren kívüli juttatás adójának mértéke 54 százalék. Az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának adójaként számolja el
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások
Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Adómentes bevételnek minősülnek
Megjegyzés: Nem adómentesek az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatások
Társasági és osztalékadó
4. § 1/a Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatása
Adózási szabály: Adománynak minősül
7. § (5) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatása
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: Egyéb jogcímen adott adományokkal együttesen legfeljebb az adózás
előtti eredmény 20%-a érvényesíthető
9. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján megállapított érték
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: A vállalkozási tevékenységhez közvetlenül köthető összeggel, közvetettnél a bevétellel arányosan
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át
Adózási szabály: Adómentes
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül
__________________________________________________________________________________
Felvett megtakarítás adója
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések esetében - a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény szerint - az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ (nem pedig a várakozási idő lejártától, vagyis a pénztártagság kezdő időpontjától, mint 2007-ig). Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított 10 évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a 10 év várakozási idő, akkor az adóköteles rész továbbra is úgy csökken, ahogy 2007-ig, vagyis egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el". (2007-ig ha valaki például 1994-ben vált pénztártaggá, s 2006-ban befizetett összeget 2007-ben vett ki, ugyanúgy csak annak 80 százaléka után fizetett adót, mint ha 1994-ben befizetett összeget vett volna fel, mivel lejárt a tíz év várakozási ideje, így elkezdett csökkenni az adója.)
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tagnak a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett, a 2008. január 1-je előtt jóváírt megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő második évben veszi fel, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie. Ha még egy évet vár, a juttatás 80 százalékát, további egy év után már csak 70 százalékét terheli adó, és így tovább. Ha a pénztártag a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adómentesen veheti fel.
A nyugdíjpénztárból felvett megtakarítás adóköteles részét 11 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A nyugdíjszolgáltatás igénybe vehető a tízéves várakozási idő letelte előtt is, de az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást csak akkor nem terheli személyi jövedelemadó, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen (nem jelentős a csökkenés, ha a pénztár által szolgáltatott járadék összege a folyósítási idő alatt évente legfeljebb 15 százalékkal csökken). A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli jövedelemadó a pénztári szolgáltatást, ha a pénztártag tébés rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámlaegyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban a tagnak rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ösz-szeget a pénztár tagi "lekötésként" tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.
A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a pénztártag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.
Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, s adóelőleget, illetve százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány alkalommal nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsöntartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá akkor sem, ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.
Pénztári működés
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység indulóárfolyama 1 forint.
Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelését (egyéni számlájának egyenlegét) folyamatosan meg tudja határozni, ehhez csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia.
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanfejlesztést végző pénztárnak az építés szakszerűségének ellenőrzésével építési műszaki ellenőrt kell megbíznia.
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.
Ugyancsak korlátozottan számolható el vagyonkezelési költség. A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség a 2006-ban elfogadott törvénymódosítás szerint 2008. január 1-jétől sem együttesen, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,8 százalékát.
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. Az internetes honlappal rendelkező pénztáraknak éves beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük (ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel a PSZÁF kötelezettsége).
A nyugdíjpénztáraknak február 28-áig be kell jelenteniük a felügyeletnek az előző évi nettó és bruttó pénztári hozamrátát - választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztáraknak választható portfóliónként -, valamint az elmúlt öt naptári év átlagos hozamrátáját. A bejelentett adatokat a felügyelet március 15-éig közzéteszi.
A pénztárnak, ha tájékoztatóban, hirdetésben vagy bármilyen más közlési formában - kivéve a Pénzügyi Közlönyben történő kötelező nyilvánosságra hozatalt - nyilvánosságra hozza az éves befektetési hozamrátáját, azonos méretben (például azonos betűnagyságban) közölnie kell az előző ötéves időszak átlagos hozamrátáját is.
[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2), 25. § (3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________
Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszerrel nem rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár 2008. március 31-én átáll az elszámolóegységre épülő nyilvántartásra. Tagjai egyéni számláin március 31-én összesítve 1 milliárd forint jóváírt összeg szerepel. E napra a jóváírt követelések minden forintja egy elszámolóegységnek felel meg. Így a tagi számlák állományának egésze 1 milliárd egység lesz, s a tagok számláira annyi egység kerül, ahány forint jóváírt követelésük van.
A pénztár április 1-jén befekteti a fedezeti tartalékot, ami révén 1 millió forint nettó hozamot ér el, miközben a tagi számlákon nincs változás (tagdíjat, illetve egyéb befizetést nem írnak jóvá). A befektetési hozama révén április 1-jén az elszámolóegység-árfolyam 1 forintról 1,001 forintra emelkedik [(1 000+1) / 1 000 = 1,001]. Egy például 500 ezer forintos tagi számla értéke 505 ezer forintra nő (500 000 egység x 1,001 = 505 000 forint).
Április 2-án a pénztár félmillió forint befektetési veszteséget szenved el. Elszámolóegység-árfolyama ezért 1,0005 forintra csökken [(1 001 - 0,5) / 1 000 = 1,0005). Az 500 ezer forintos tagi számla (jóváírt követelés) értéke 500 250 forintra csökken (500 ezer egység x 1,0005 = 500 250). Ha ugyane számlára ugyane napon beérkezik 20 ezer forint tagdíj, a számlán nyilvántartott elszámolóegységek száma nem 20 ezerrel, hanem 19 990-zal nő (20 000 / 1,0005 = 19 990). Ennek révén e tag egyéni számlán jóváírt összes követelése 2008. április 2-án 519 990 egység, de 520 250 forint lesz (519 990 x 1,0005 = 520 250).
__________________________________________________________________________________
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.
Ha a pénztár másra bízza adatai kezelését, adatfeldolgozását (kiszervezés), a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződés megszegése esetén azt a pénztár azonnal felmondhatja.
Pénztári alapok, vagyon
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik így vásárolt ingatlannal), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlan-értékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. Az egyes pénztártagok ez esetben választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.
Átalakulás, megszűnés
Új előírás 2008. január 1-jétől.
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napjának a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napját kell tekinteni (ezt 2008-ig nem szabályozta a törvény). A hatálybalépés legkorábbi időpontja az átalakulásról döntő második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adóköteles jövedelemnek számít).
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérlegtervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.
Felszámolási eljárásra kerül sor, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felügyelet kezdeményezi a felszámolási eljárást, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámlaegyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.
Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat.
Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói nyugdíj
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény alapján 2008-tól működtethető foglalkoztatói nyugdíjintézmény Magyarországon.

Alapítás, intézményi forma
Foglalkoztatói nyugdíjintézményt pénzügyi intézmények - bankok, biztosító részvénytársaságok -, illetve foglalkoztatók (egyedül vagy többen) alapíthatnak, utóbbiak akkor, ha vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói nyugdíj-hozzájárulást fizetnek.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény zártkörűen működő részvénytársaságként vagy az Európai Gazdasági Térség bármely államában bejegyzett intézmény esetén annak magyarországi fióktelepeként működhet. Nincs szükség magyarországi fióktelep létesítésére, ha a más országban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti országban engedéllyel rendelkezik, hogy határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
A részvénytársaságként működő foglalkoztatói nyugdíjintézmény ügyvezető szerve (a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályokkal megegyezően) az igazgatóság, az ügyvezetés ellenőrzését pedig - a foglalkoztatói nyugdíjintézmények esetén kötelezően létrehozandó - felügyelőbizottság látja el. E szervekbe a foglalkoztatói nyugdíjintézmény közgyűlése választhat tagokat, de kinevezésükre csak akkor kerülhet sor, ha azt legalább 30 nappal megelőzően az intézmény bejelentette őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és az megadta az engedélyt. A kinevezési engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha azt a felügyelet a kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, nem függeszti fel az eljárást, vagy nem rendelkezik hiánypótlásról.
Az intézmény igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja csak az lehet, aki büntetlen előéletű, megfelel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben leírtak szerinti szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételeknek. Felügyelőbizottsági elnök csak olyan felsőfokú végzettségű lehet, aki legalább öt évet dolgozott szakirányú biztosítási, pénztári vagy államigazgatási vezetőként, s utolsó ilyen állását a kinevezési kérelem benyújtását megelőző tíz évben töltötte be. A kinevezésre kerülő fenti tisztségviselők nem tevékenykedhetnek könyvvizsgálóként.

A működés megkezdése
A foglalkoztatói nyugdíjintézménynek tevékenysége megkezdéséhez
■ rendelkeznie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jogerős tevékenységi engedéllyel;
■ vezető biztosításmatematikust (aktuáriust), számviteli vezetőt, belső ellenőrt, vezető jogászt és befektetési vezetőt kell alkalmaznia (személyi feltételek);
■ megfelelő irodahelyiséget, az előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai, a kockázatok csökkentése érdekében információs és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, továbbá tervvel kell rendelkeznie a rendkívüli helyzetek kezelésére (tárgyi feltételek).
A tevékenység megkezdéséhez legalább 3,2 millió euró úgynevezett biztonsági tőke szükséges, de ha a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előírt szavatolótőke egyharmada ennél nagyobb, akkor a biztonsági tőkének el kell érnie ezt az egyharmadot.
A felügyelethez benyújtott tevékenységiengedély-kérelemnek tartalmaznia kell a működéssel kapcsolatos legfőbb dokumentumokat, egyebek között az intézmény cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelmének másolatát, az alapszabályt, az üzleti tervet, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását. A felügyeletnek a kérelmet a beérkezésétől számított 90 napon belül kell elbírálnia, ez indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.

Foglalkoztató csatlakozása
A foglalkoztatói nyugdíjintézménybe magánszemély nem jelentkezhet, tagsági jogviszonya a foglalkoztatóján keresztül jön létre, mégpedig oly módon, hogy az valamely foglalkoztatói nyugdíjintézménnyel csatlakozási szerződést köt, s abban vállalja, hogy meghatározott munkavállalói részére hozzájárulást fizet, akik ezáltal foglalkoztatói nyugellátásra szerezhetnek jogosultságot. A csatlakozással a foglalkoztató nem szerez tulajdonrészt az intézményben.

Magánszemély tagsága
Foglalkoztatói nyugdíjintézménynek az a magánszemély lehet a tagja, aki az adott intézményt alapító vagy ahhoz csatlakozott foglalkoztatóval munkaviszonyban áll. A magánszemély tagságának további feltétele, hogy a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztatónak nem kell valamennyi munkavállalójára egységes feltételeket alkalmaznia, nem kell garantálnia, hogy minden munkavállalója részére fizet hozzájárulást, és azt sem, hogy az mindenki után azonos százalékos mértékű vagy összegű lesz. Tehát lehetősége van arra, hogy csak bizonyos munkaterületeken és munkakörökben fizessen hozzájárulást. A megkülönböztetés azonban nem ütközhet az egyenlő foglalkoztatói bánásmódra vonatkozó, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénybe (nemek szerint például nem alkalmazhat megkülönböztetést).
A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, ha
■ a tag meghal;
■ átlép más foglalkoztatói nyugdíjintézménybe;
■ a részére nyújtott szolgáltatás teljesítése (például egyösszegű kifizetéssel) befejeződik;
■ a tag munkaviszonya a minimális, vagyis az úgynevezett feltételes jogszerzési időtartam letelte előtt (ezt a nyugdíjkonstrukció részeként a csatlakozási szerződésben kell meghatározni; legfeljebb öt év lehet) megszűnik.
A tag a részére a foglalkoztató által fizetett hozzájárulást - egyösszegű vagy rendszeres befizetéssel - kiegészítheti. A rendszeres kiegészítés bármikor szüneteltethető. A foglalkoztató eldöntheti, hogy csak akkor nyújt hozzájárulást, ha a munkavállaló vállalja ennek kiegészítését. Ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben, továbbá azt is, hogy a munkavállalói kiegészítés elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. Ha a foglalkoztató mulasztja el befizetési kötelezettségét, akkor a mulasztással érintett időszakra a tagnak sem kell kiegészítést fizetnie.
Ha a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt szűnik meg - tehát a munkavállaló nem szerez ellátási jogosultságot -, az addig befizetett kiegészítést vissza kell neki fizetni, a befizetésre jutó realizált hozammal együtt.
[2007. évi CXVII. törvény 26. § (4), 27. § (2) bek.]

Szolgáltatások
Az intézmény alapszabályában kell rögzíteni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a kötelezően választhatók közül: ad-e, és mi módon ad nyugdíjat a nyugdíjkorhatár betöltésekor, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített mértékű megrokkanás esetén (ha a tag az erről szóló orvosi igazolást bemutatja, és letelt az alapszabályban meghatározható várakozási idő), illetve a tag halála esetén a hozzátartozóknak.
A szolgáltatás egyösszegű szolgáltatás, a jogosult élete végéig tartó életjáradék-szolgáltatás és meghatározott ideig tartó járadékszolgáltatás lehet, s ezek kombinálhatók. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerben - ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal - nem vehető fel a megtakarítás tíz év várakozási idő lejárta után.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény egyidejűleg működtethet befizetéssel és szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót. Az előbbi esetében a befizetés mértékét határozzák meg - és a nyugdíj összege a befizetett hozzájárulások és az ezek befektetéséből származó hozam függvénye (hasonlóan a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári gyakorlathoz), míg az utóbbiban a szolgáltatás fix vagy jövedelemarányos mértékű összegét határozzák meg. E konstrukcióban a hozam figyelembevételével kerül meghatározásra a hozzájárulás összege. Így ha a befektetési hozam a korábban előrejelzettnél magasabb vagy alacsonyabb lesz, a jövőbeni szolgáltatás szintentartása érdekében a fizetendő hozzájárulás mértéke csökkenthető, illetve növelhető.
A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció választható portfóliós rendszerben is működtethető. Ez esetben a felhalmozási időszakban lévő tagok dönthetnek arról, hogy megtakarításaikat melyik - meghatározott befektetési összetételű - portfólió részeként fektessék be. Ha a tag az egyik portfólióból átlép egy másikba, az egyéni számlájával szemben érvényesített átlépési költségek a számlaegyenleg legfeljebb 1 ezrelékét tehetik ki, és nem haladhatják meg a 4 ezer forintot.

Adózási szabályok
A foglalkoztatói nyugdíjintézménybe a magánszemély javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulás összege - ha nem több a havi minimálbér 50 százalékánál (2008-ban 34 750 forintnál) - a magánszemély adómentes bevétele, nem kell tehát figyelembe vennie a személyi jövedelemadó számításánál. Ha egy foglalkoztató a maximális mértékű hozzájárulást fizette munkavállalója javára valamely önkéntes nyugdíjpénztárba, attól még ugyanezt megteheti abba a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe is, amelynek alapítója, vagy amelyhez csatlakozott.
A magánszemély által befizetett tagi kiegészítés 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető, tehát a fizetendő adót csökkenti. Ugyanez az adókedvezmény érvényesíthető a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles (vagyis havonta a minimálbér 50 százalékát meghaladó) részére. E kedvezmények szintén függetlenek attól, hogy más nyugdíjcélú intézménybe teljesített tagi befizetések után elszámol-e valamilyen kedvezményt az adózó. A magánszemély befizetése és a foglalkoztatói befizetés adóköteles része utáni kedvezményre azonban vonatkozik - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott - 100 ezer forintos adókedvezményi korlát, és teljes egészében csak 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemig érvényesíthető.
Az egyik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a másikba történő átlépéskor átutalt összeget nem terheli személyi jövedelemadó.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a tagnak vagy hozzátartozónak kifizetett nyugdíj adómentes. Az adómentességnek az a feltétele, hogy a kifizetéskor a tag már legalább három éve tag legyen (akár átlépésekkel is) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, illetve hogy nem egyösszegű kifizetés esetében az éves járadék a folyósítás első három évében ne csökkenjen az előző évi 85 százaléka alá. Ha a tag a rokkanttá nyilvánítása következtében kapja a nyugdíjat, az minden esetben adómentes. A tag halála esetén a kedvezményezettnek kifizetett felhalmozás szintén feltétel nélkül adómentes jövedelem
[1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. ke) pont, 35. § (3), 44. § (2), 1. melléklet 6.5]

Intézményi befektetések
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény maga is befektethet - például részvényekbe, állampapírokba -, s megbízhat ezzel egy vagy több vagyonkezelő szervezetet is, s dönthet úgy is, hogy eszközei egy részét ő maga, a többit pedig vagyonkezelő fekteti be. Az eszközök bárahány százaléka befektethető. Az igazgatóságának kötelező - a pénzügyi intézményekével megegyező szerkezetű és tárgyú - befektetési politikát elfogadnia.
Önsegélyező pénztár
Változás 2007. június 1-jétől.
Az önsegélyező pénztárak szolgáltatási köre továbbra is tartalmazza a tanév, illetve a nevelési év megkezdéséhez kapcsolódó költségek megtérítését (beiskolázási támogatás). A pénztártagonként legfeljebb évi 20 ezer forint összegű támogatás a tanévkezdést megelőző, illetve azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe. (A 2006 végén elfogadott törvénymódosítás szerint ez a lehetőség 2007. május 31-étől megszűnt volna.)
Változás 2008. január 1-jétől.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása ismét kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásnak minősül, ami adómentesen nyújtható az egészség- és az önsegélyező pénztárak által is (e termékek 2007. június 1-je és december 31-e között nem tartoztak e körbe).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bek. g) 11., 50/B. § (1) bek. h) pontjaiban.]
Az önsegélyező pénztárak az ápolási díj kiegészítését egyéni szolgáltatásként is nyújthatják (korábban ezt csak közösségi szolgáltatásként tehették).
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások köre:
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ hozzájárulás vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatások esetében csak támogatási kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását; a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását; a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
Egészségpénztár
Változás 2007. június 1-jétől.
A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek (például a pálya- vagy uszodabérlet) támogatása mégsem került ki a kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köréből, azaz 2007. május 31-ét követően is adómentes. (A 2006. végi törvénymódosítás szerint 2007. június 1-jével e szolgáltatástípust is át kellett volna sorolni az úgynevezett életmódjavító - vagyis adóköteles - szolgáltatási körbe.)
Változás 2008. január 1-jétől.
A sporttevékenység támogatási kerete nem a jogosultakra együtt, hanem külön-külön érvényes - továbbra is a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegéig, 2008-ban ez 69 ezer forint -, vagyis például a jogosult családtagok mindegyike 69 ezer forintért vásárolhat (eddig csak együtt vásárolhattak ennyiért).
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyével rendelkező gyógyhatású termékek ártámogatása ismét kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásnak számít, vagyis adómentes (a 2007-ben május 31-e és december 31-e között adott ilyen termék utáni támogatás adóköteles).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (6) bek. g) 11., 51/B. § (1) bek. i) pontjaiban.]
Nem változott.
Az egészségpénztárak főbb nyújtható szolgáltatásai:
■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ hozzájárulás vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs, fürdőszolgáltatás igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ gyógyüdülés, egészségügyi üdülés támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése;
■ sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása.
Az egészségpénztár közgyűlése szabadon dönthet arról, hogy a pénztár szolgáltatásait kizárólag a tagok egyéni számlájának megterhelésével, illetve részben vagy egészben szolidaritási alapon finanszírozza. Határozhat úgy, hogy egyes szolgáltatásait vagy akár valamennyi szolgáltatását "közös kalapból" fedezi (azaz több pénztártag egyéni számláját terheli meg), s úgy is, hogy az egyéni számlán található összeggel kizárólag a pénztártag rendelkezik (azaz a szolgáltatás értéke csak a tag követelését csökkenti).
Ha az egészségpénztár nem szolidaritási alapon finanszíroz szolgáltatásokat, kizárólag a tagja dönt arról, hogy egyéni számlájának terhére milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.
Ha - az egészségpénztár által finanszírozható - gyógy- és az egészségügyi üdülést egy tag veszi igénybe, ez évi 160 ezer forintig adómentes, ha egyszerre többen, 240 ezer forint a határ.
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania, és utána az adót megfizetnie. Az egészségpénztáraknál életmódjavító szolgáltatás
■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a rekreációs üdülési szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása;
■ az életmód javulását elősegítő kúra támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
Egészségpénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, a prevenciós szolgáltatás, illetve az egyéni számla kétéves lekötése után járó adókedvezmény egyéni számlajóváírás formájában vehető igénybe.
Ha az egészségpénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) annak 20 százalékával növelten kell visszafizetnie. Ezt az adott évről szóló bevallásban kell szerepeltetnie, és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni a pénztártag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. Az egészségpénztárban lekötött, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
E szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza (lásd önkéntes pénztári adózás című táblázatunkat a 66-67. oldalon).
Közösségi szolgáltatások
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak az önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét:
■ a gyermek megszületésekor, illetve örökbefogadásakor nyújtható egyszeri egyösszegű támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásnak, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak, az átmeneti járadéknak, a bányász-egészségkárosodási járadéknak, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak, a rendszeres szociális járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását;
■ a hozzájárulást a vizitdíjhoz, illetve a kórházi napidíjhoz.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
Pénztárfelügyelet
Változás 2007. október 1-jétől.
A pénztárak által fizetendő felügyeleti díj számítási módja és mértéke megváltozott. Az 50 millió forintot meg nem haladó értékű fedezeti alappal rendelkező önkéntes pénztárak évente 25 ezer forint, az ennél nagyobbak 100 ezer forint alapdíjat kötelesek fizetni a felügyeletnek, továbbá valamennyi pénztár - mérettől függetlenül - a vagyon piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező összegű éves változó díjat is. A nyugdíj- és önsegélyező pénztárak a teljes összeget a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetik be, az egészségpénztárak a 80 százalékát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, 20 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Felügyeletnek. (2007 októbere előtt a pénztárak tagdíjbevétel-arányos felügyeleti díjat fizettek, a tagdíjbevétel 2,5 ezrelékét, amelyből az egészségpénztárak 0,5 ezreléket az Egészségbiztosítási Felügyeletnek fizettek be.)
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. Eszerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.
A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel. [Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
A PSZÁF köteles kiadni az érdeklődők számára a pénztárak alapszabályát, közgyűlési jegyzőkönyveit, a székhelyre vonatkozó adatait, a negyedéves jelentésben szereplő taglétszámát, vagyonadatát, valamint a vezető tisztségviselők nevét és a könyvvizsgálók nevét, lakcímét.
Az egészségpénztár és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését és a nyújtott szolgáltatások minőségét az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

Körbevezetjük a megújult Adózónán!

Kattintson a gombra, és megmutatjuk, hol találja az oldal főbb funkcióit.

MégseTovább
Jogszabályok és jogi segédletek

Ide kattintva könnyedén kereshet a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok, NAV-, illetve APEH-tájékoztatók, egyéb hivatalos szabályozási dokumentumok között! Könnyen elérheti innen a legfontosabb jogszabályokat is.

MégseTovább
Kalkulátorok A-tól Z-ig

Kalkulátorainkat megújítottuk, de a számítások továbbra is megbízhatóak, szakértőink ellenőrizték. Előfizetőink saját eredményeiket elmenthetik, könnyedén kinyomtathatják.

MégseTovább
Segítség a gyakorlatban!

Tekintse át, mások milyen kérdésekre keresik a választ, és mit tanácsoltak szakértőink. Előfizetőként Ön is kérdéseket tehet fel, amelyre rövid időn belül személyre szabott válasz születik.

MégseTovább
Határidők és szakmai események tára

Folyamatosan frissülő naptár szolgáltatásunk segít utánanézni a befizetési, bevallási, adatszolgáltatási határidőknek, megtalálja a részleteket, tájékoztatást kap konferenciákról, oktatásokról. Előfizetőink e-mailben is kérhetnek emlékeztetőt.

MégseTovább
Aktuálisabb témáink

Kategóriáink mintegy rovatként gyűjtik magukba szakmai cikkeinket, egyéb tartalmainkat. A jobb szélső linkre kattintva megtalálja további kategóriáink listáját is.

MégseTovább
Mi történt, amióta legutóbb nálunk járt...

Rendszeres látogatóként ezekre az ikonokra kattintva megtalálja a legutóbbi itt járta óta keletkezett cikkeinket, a közelgő eseményeket, vagy előfizetőnkként az Önnek szóló személyes üzenetek listáját.

MégseTovább
Legyen partnerünk!

Ha regisztrál nálunk és igénybe veszi előfizetőknek biztosított szolgáltatásainkat, számos hasznos funkcióval segítjük szakmai munkáját a mindennapokban. Ide kattintva tájékozódhat, miért érdemes előfizetővé válni!

Tovább