adozona.hu
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?

- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászati...
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban ettől eltérhet (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult a pénztári iratokba és könyvekbe betekinteni, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Aki a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2008-ban is a befizetett tagdíj 30 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást).
A munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek vagy azonos mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékban meghatározott hozzájárulás esetén pedig meghatározhatja a minimum- és maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak között nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy azon munkavállalóinak fizet hozzájárulást, akik egy adott nyugdíjpénztárnak a tagjai, de egy másik tagjainak nem (vagy kevesebbet).
A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (illetve ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy más, azonos típusú pénztárba utaltathatja át az összeget, s fel is veheti a követelést. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles megtenni a kedvezményezett döntésének teljesítéséhez szükséges intézkedést.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt az Országos Orvosszakértői Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy ösz-szegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat a követeléséhez.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy tagdíjat a továbbiakban nem fizet, és szolgáltatást sem vesz igénybe, tehát megtakarítását a pénztárban hagyja; erről nyilatkoznia kell.
Adózási szabály: Munkaviszonyból származó jövedelem
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján)
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: A magánszemélynél: nem számít jövedelemnek
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Magánszemély tag munkáltatójának havi hozzájárulása (önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén maximum a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén maximum a 30%-áig)
Adózási szabály: Önkéntes pénztártagnál (aki kapta): nem bevétel
Megjegyzés: Több munkáltató esetén munkáltatónak - az ehotörvény szerint - a magánszemély után tételes ehót fizetni köteles munkáltató minősül. Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, eho fizetésére az kötelezett,
- amellyel a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, vagy
- ha a magánszemély sehol sem áll legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban, a leghosszabb munkaidő szerinti, azonos időtartamú munkaviszonyok esetén a magasabb jövedelem szerinti munkáltató, vagy
- ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozzák meg, az, amelyiknél a jövedelem magasabb, vagy
- azonos munkaidő és azonos jövedelem esetén az a munkáltató, amelynél a jogviszony korábbi
Az előbbiek szerinti sorrend meghatározásánál azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni. A munkáltatóvá minősüléshez a magánszemély írásos nyilatkozata is szükséges. A jogkövetkezmények a magánszemélyt terhelik.
7. § (2) a) Jövedelem, jogcím: Jövedelemnek nem minősülő hozzájárulás fizetésére nem jogosult munkáltató tagdíj-hozzájárulása
Adózási szabály: Teljes egészében munkaviszonyból származó (bér)jövedelemként adóköteles
7. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A több hónapra szóló munkáltatói hozzájárulás egyösszegű utalása
Adózási szabály: Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet az egyes hónapokban a pénztár tagdíjként ír jóvá. Utólag csak egyszer lehet utalni legfeljebb három hónapra, miután a tag a pénztártagságát tanúsító okiratot átadta a munkáltatónak.
28. § (1) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más jóváírások (kivételekkel)
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, a munkáltatói hozzájárulás adómentes összege, az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is)
41. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A magánszemély támogató által befizetett pénzbeli adomány
Adózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti az adóévben befizetett adomány 30%-a
Megjegyzés: Egyéb közcélú adományra befizetések után járó kedvezménnyel együtt legfeljebb 50 000 forint adólevonás, egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 forint; 3 900 000 forint összes jövedelem felett nem érvényesíthető
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján az adóévben jóváírt összeg (kivételekkel), ha ezeket az adóigazgatási előírások szerint igazolják
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalásra kerülő összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: A befizetett összegbe nem kell beszámítani a munkáltatói hozzájárulás adómentes összegét és a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt összegeket.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után a jóváírás a munkáltató igazolása alapján érvényesíthető. A magánszemély az átutalásra vonatkozó rendelkezése során csak egy számlát jelölhet meg. A pénztárnak igazolnia kell, hogy a megjelölt számlára az adóévben történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés vagy terhére szolgáltatás igénybevétele valósult meg. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti
49. § (2) c), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatás, adomány)
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem)
11. sz. mell. I. 5 Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei
Adózási szabály: Költségként elszámolható
Adózási szabály: Adómentes
Megjegyzés: A: ha legalább hároméves a tagsági viszony; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15 százalékánál; C: mindig
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adót és megfizetnie az ehót
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő évben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő tizedik évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie a százalékos ehót
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból való befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is)
Adózási szabály: Adómentes
1. sz. mell. 6.5. ab) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg
Adózási szabály: Adómentes
Megjegyzés: az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 forintot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 forintot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30 százalékának pénztári számlára utalásával és az egészségpénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
71. § Jövedelem, jogcím: A munkáltató által a munkavállaló részére az adóévben a munkaviszonyra tekintettel biztosított egyes béren kívüli juttatások - beleértve az önkéntes egészségpénztárba és az önkéntes önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás bevételnek nem minősülő részét - évi 400 000 forintot meghaladó része
Adózási szabály: Adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül
Megjegyzés: Ha a munkavállaló nem volt az adóév egészében a munkáltató alkalmazottja, a 400 000 Ft-os összeghatárt a munkaviszonyban töltött napok arányával csökkenteni kell.
Az adóköteles béren kívüli juttatás adójának mértéke 54 százalék. Az adót a munkáltató az adóévet követő év május hónapjának adójaként számolja el
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások
Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Adómentes bevételnek minősülnek
Megjegyzés: Nem adómentesek az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatások
Adózási szabály: Adománynak minősül
7. § (5) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatása
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: Egyéb jogcímen adott adományokkal együttesen legfeljebb az adózás
előtti eredmény 20%-a érvényesíthető
9. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján megállapított érték
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: A vállalkozási tevékenységhez közvetlenül köthető összeggel, közvetettnél a bevétellel arányosan
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át
Adózási szabály: Adómentes
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül
__________________________________________________________________________________
A nyugdíjpénztárból felvett megtakarítás adóköteles részét 11 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A nyugdíjszolgáltatás igénybe vehető a tízéves várakozási idő letelte előtt is, de az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást csak akkor nem terheli személyi jövedelemadó, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen (nem jelentős a csökkenés, ha a pénztár által szolgáltatott járadék összege a folyósítási idő alatt évente legfeljebb 15 százalékkal csökken). A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli jövedelemadó a pénztári szolgáltatást, ha a pénztártag tébés rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a pénztártag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, valamint a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, s adóelőleget, illetve százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelését (egyéni számlájának egyenlegét) folyamatosan meg tudja határozni, ehhez csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia.
Ugyancsak korlátozottan számolható el vagyonkezelési költség. A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség a 2006-ban elfogadott törvénymódosítás szerint 2008. január 1-jétől sem együttesen, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,8 százalékát.
A pénztárnak, ha tájékoztatóban, hirdetésben vagy bármilyen más közlési formában - kivéve a Pénzügyi Közlönyben történő kötelező nyilvánosságra hozatalt - nyilvánosságra hozza az éves befektetési hozamrátáját, azonos méretben (például azonos betűnagyságban) közölnie kell az előző ötéves időszak átlagos hozamrátáját is.
A pénztár április 1-jén befekteti a fedezeti tartalékot, ami révén 1 millió forint nettó hozamot ér el, miközben a tagi számlákon nincs változás (tagdíjat, illetve egyéb befizetést nem írnak jóvá). A befektetési hozama révén április 1-jén az elszámolóegység-árfolyam 1 forintról 1,001 forintra emelkedik [(1 000+1) / 1 000 = 1,001]. Egy például 500 ezer forintos tagi számla értéke 505 ezer forintra nő (500 000 egység x 1,001 = 505 000 forint).
Április 2-án a pénztár félmillió forint befektetési veszteséget szenved el. Elszámolóegység-árfolyama ezért 1,0005 forintra csökken [(1 001 - 0,5) / 1 000 = 1,0005). Az 500 ezer forintos tagi számla (jóváírt követelés) értéke 500 250 forintra csökken (500 ezer egység x 1,0005 = 500 250). Ha ugyane számlára ugyane napon beérkezik 20 ezer forint tagdíj, a számlán nyilvántartott elszámolóegységek száma nem 20 ezerrel, hanem 19 990-zal nő (20 000 / 1,0005 = 19 990). Ennek révén e tag egyéni számlán jóváírt összes követelése 2008. április 2-án 519 990 egység, de 520 250 forint lesz (519 990 x 1,0005 = 520 250).
__________________________________________________________________________________
Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat.
Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény zártkörűen működő részvénytársaságként vagy az Európai Gazdasági Térség bármely államában bejegyzett intézmény esetén annak magyarországi fióktelepeként működhet. Nincs szükség magyarországi fióktelep létesítésére, ha a más országban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti országban engedéllyel rendelkezik, hogy határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
Az intézmény igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja csak az lehet, aki büntetlen előéletű, megfelel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben leírtak szerinti szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételeknek. Felügyelőbizottsági elnök csak olyan felsőfokú végzettségű lehet, aki legalább öt évet dolgozott szakirányú biztosítási, pénztári vagy államigazgatási vezetőként, s utolsó ilyen állását a kinevezési kérelem benyújtását megelőző tíz évben töltötte be. A kinevezésre kerülő fenti tisztségviselők nem tevékenykedhetnek könyvvizsgálóként.
■ rendelkeznie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jogerős tevékenységi engedéllyel;
■ vezető biztosításmatematikust (aktuáriust), számviteli vezetőt, belső ellenőrt, vezető jogászt és befektetési vezetőt kell alkalmaznia (személyi feltételek);
■ megfelelő irodahelyiséget, az előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai, a kockázatok csökkentése érdekében információs és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, továbbá tervvel kell rendelkeznie a rendkívüli helyzetek kezelésére (tárgyi feltételek).
A tevékenység megkezdéséhez legalább 3,2 millió euró úgynevezett biztonsági tőke szükséges, de ha a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előírt szavatolótőke egyharmada ennél nagyobb, akkor a biztonsági tőkének el kell érnie ezt az egyharmadot.
A felügyelethez benyújtott tevékenységiengedély-kérelemnek tartalmaznia kell a működéssel kapcsolatos legfőbb dokumentumokat, egyebek között az intézmény cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelmének másolatát, az alapszabályt, az üzleti tervet, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását. A felügyeletnek a kérelmet a beérkezésétől számított 90 napon belül kell elbírálnia, ez indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.
A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, ha
■ a tag meghal;
■ átlép más foglalkoztatói nyugdíjintézménybe;
■ a részére nyújtott szolgáltatás teljesítése (például egyösszegű kifizetéssel) befejeződik;
■ a tag munkaviszonya a minimális, vagyis az úgynevezett feltételes jogszerzési időtartam letelte előtt (ezt a nyugdíjkonstrukció részeként a csatlakozási szerződésben kell meghatározni; legfeljebb öt év lehet) megszűnik.
A tag a részére a foglalkoztató által fizetett hozzájárulást - egyösszegű vagy rendszeres befizetéssel - kiegészítheti. A rendszeres kiegészítés bármikor szüneteltethető. A foglalkoztató eldöntheti, hogy csak akkor nyújt hozzájárulást, ha a munkavállaló vállalja ennek kiegészítését. Ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben, továbbá azt is, hogy a munkavállalói kiegészítés elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. Ha a foglalkoztató mulasztja el befizetési kötelezettségét, akkor a mulasztással érintett időszakra a tagnak sem kell kiegészítést fizetnie.
Ha a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt szűnik meg - tehát a munkavállaló nem szerez ellátási jogosultságot -, az addig befizetett kiegészítést vissza kell neki fizetni, a befizetésre jutó realizált hozammal együtt.
A szolgáltatás egyösszegű szolgáltatás, a jogosult élete végéig tartó életjáradék-szolgáltatás és meghatározott ideig tartó járadékszolgáltatás lehet, s ezek kombinálhatók. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerben - ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal - nem vehető fel a megtakarítás tíz év várakozási idő lejárta után.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény egyidejűleg működtethet befizetéssel és szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót. Az előbbi esetében a befizetés mértékét határozzák meg - és a nyugdíj összege a befizetett hozzájárulások és az ezek befektetéséből származó hozam függvénye (hasonlóan a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári gyakorlathoz), míg az utóbbiban a szolgáltatás fix vagy jövedelemarányos mértékű összegét határozzák meg. E konstrukcióban a hozam figyelembevételével kerül meghatározásra a hozzájárulás összege. Így ha a befektetési hozam a korábban előrejelzettnél magasabb vagy alacsonyabb lesz, a jövőbeni szolgáltatás szintentartása érdekében a fizetendő hozzájárulás mértéke csökkenthető, illetve növelhető.
A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció választható portfóliós rendszerben is működtethető. Ez esetben a felhalmozási időszakban lévő tagok dönthetnek arról, hogy megtakarításaikat melyik - meghatározott befektetési összetételű - portfólió részeként fektessék be. Ha a tag az egyik portfólióból átlép egy másikba, az egyéni számlájával szemben érvényesített átlépési költségek a számlaegyenleg legfeljebb 1 ezrelékét tehetik ki, és nem haladhatják meg a 4 ezer forintot.
A magánszemély által befizetett tagi kiegészítés 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető, tehát a fizetendő adót csökkenti. Ugyanez az adókedvezmény érvényesíthető a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles (vagyis havonta a minimálbér 50 százalékát meghaladó) részére. E kedvezmények szintén függetlenek attól, hogy más nyugdíjcélú intézménybe teljesített tagi befizetések után elszámol-e valamilyen kedvezményt az adózó. A magánszemély befizetése és a foglalkoztatói befizetés adóköteles része utáni kedvezményre azonban vonatkozik - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott - 100 ezer forintos adókedvezményi korlát, és teljes egészében csak 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemig érvényesíthető.
Az egyik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a másikba történő átlépéskor átutalt összeget nem terheli személyi jövedelemadó.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a tagnak vagy hozzátartozónak kifizetett nyugdíj adómentes. Az adómentességnek az a feltétele, hogy a kifizetéskor a tag már legalább három éve tag legyen (akár átlépésekkel is) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, illetve hogy nem egyösszegű kifizetés esetében az éves járadék a folyósítás első három évében ne csökkenjen az előző évi 85 százaléka alá. Ha a tag a rokkanttá nyilvánítása következtében kapja a nyugdíjat, az minden esetben adómentes. A tag halála esetén a kedvezményezettnek kifizetett felhalmozás szintén feltétel nélkül adómentes jövedelem
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ hozzájárulás vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását; a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását; a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ hozzájárulás vizitdíjhoz, kórházi napidíjhoz;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs, fürdőszolgáltatás igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ gyógyüdülés, egészségügyi üdülés támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése;
■ sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása.
Ha az egészségpénztár nem szolidaritási alapon finanszíroz szolgáltatásokat, kizárólag a tagja dönt arról, hogy egyéni számlájának terhére milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania, és utána az adót megfizetnie. Az egészségpénztáraknál életmódjavító szolgáltatás
■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a rekreációs üdülési szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása;
■ az életmód javulását elősegítő kúra támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
Ha az egészségpénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) annak 20 százalékával növelten kell visszafizetnie. Ezt az adott évről szóló bevallásban kell szerepeltetnie, és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni a pénztártag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. Az egészségpénztárban lekötött, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
E szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény tartalmazza (lásd önkéntes pénztári adózás című táblázatunkat a 66-67. oldalon).
■ a gyermek megszületésekor, illetve örökbefogadásakor nyújtható egyszeri egyösszegű támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásnak, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak, az átmeneti járadéknak, a bányász-egészségkárosodási járadéknak, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak, a rendszeres szociális járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását;
■ a hozzájárulást a vizitdíjhoz, illetve a kórházi napidíjhoz.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel. [Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
A PSZÁF köteles kiadni az érdeklődők számára a pénztárak alapszabályát, közgyűlési jegyzőkönyveit, a székhelyre vonatkozó adatait, a negyedéves jelentésben szereplő taglétszámát, vagyonadatát, valamint a vezető tisztségviselők nevét és a könyvvizsgálók nevét, lakcímét.