adozona.hu
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ha uniós állampolgárok három hónapot meghaladóan tartózkodnak Magyarországon, és itt bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, családi pótlékra jogosultak.
Saját jogán jogosult családi pótlékra a szülővel nem egy háztartásban élő nagykorú gyermek (2007 végéig ilyen esetben is a szülő volt a jogosult).
Családi pótlékra a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, illetve a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személy jogosult. A határ menti ingázók érvényes tartóz...
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Jogosultság családi pótlékra
Változás 2008. január 1-jétől.
Ha uniós állampolgárok három hónapot meghaladóan tartózkodnak Magyarországon, és itt bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, családi pótlékra jogosultak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-ában.]
Saját jogán jogosult családi pótlékra a szülővel nem egy háztartásban élő nagykorú gyermek (2007 végéig ilyen esetben is a szülő volt a jogosult).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. és 8. §-aiban.]
Nem változott.
Családi pótlékra a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, illetve a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személy jogosult. A határ menti ingázók érvényes tartózkodási engedély nélkül is részesülhetnek családi pótlékban.Családi pótlékra - főszabályként - az a vér szerinti, örökbe fogadó vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában gyermeket nevel. A pótlék azon tanév végéig jár, amelyben a gyermek a 16 évet betölti, kivéve, ha alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, ez esetben ugyanis - 23 éves korig - jár utána a családi pótlék.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7-8. §-aiban.]
Családi pótlékra jogosult az is, aki a szülői házat a gyámhivatal engedélyével elhagyó, 16 évet betöltött gyermeket gondoz. A gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban meg kell neveznie, ki jogosult a családi pótlékra. Ha a gyámhivatal nem határozza meg, kinek a háztartásába kerül a fiatalkorú, a tankötelezettség megszűnéséig vagy középfokú tanulmányainak idejére saját jogán is jogosultságot szerezhet családi pótlékra.Ha a gyermek 18 éves kora után elhagyja a szülői házat, de a családi pótlék továbbra is jár neki - például nappali tagozaton középiskolás -, nagykorúként saját jogán kapja a családi pótlékot.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-ában.]
A mindkét - vagy az őt eltartó - szülőt elvesztő árva 18 éves kora után is jogosult családi pótlékra középfokú nappali tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 23 éves koráig. Ugyancsak saját jogon jogosult a pótlékra az, aki nagykorúvá válása miatt kerül ki a gyámság alól, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből, feltéve, hogy alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, nincs rendszeres jövedelme, s nincs még 23 éves.A családi pótlék esetében rendszeres jövedelemnek továbbra is a legalább három egymást követő hónapban szerzett, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbért - 2008-ban havi 69 ezer forintot - elérő jövedelem számít.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 8. §-aiban.]
A családi pótlékot az örökbe fogadni szándékozó, illetve a gyermeket - ideiglenes elhelyező határozat alapján - gondozó személy is igényelheti. Az örökbefogadót a gyermek háztartásba kerülésének időpontjától illeti meg a családi pótlék.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A családi pótlék összege
Változás 2008. január 1-jétől.
A havi családi pótlék:■ egygyermekes család esetén 12 200 forint (11 700 forint helyett);
■ egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint (12 700 forint helyett);
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint (12 700 forint helyett);
■ két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint (13 800 forint helyett);
■ három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 ezer forint (14 900 forint helyett);
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 ezer forint (15 900 forint helyett);
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 forint (22 300 forint helyett);
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint (24 400 forint helyett);
■ 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után 20 300 forint (19 100 forint helyett);
■ gyermekotthonban, intézetben, intézménynél vagy nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, valamint családi pótlékra saját jogon jogosult közoktatási intézményben tanuló 23 év alattiak után havi 14 800 forint (13 800 forint helyett).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Az egyedülállók köre kiegészült a rehabilitációs járadékban részesülőkkel, ha járadékuk összege nem haladja meg a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, azaz a minimumnyugdíj 120 százalékának a felét, 2008-ban 17 100 forintot.[Lásd 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]
Nem változott.
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra ismét hallgatói jogviszonyt létesít, a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időt - legfeljebb azonban két hónapot - utóbb a családi pótlék számításakor figyelembe kell venni. Vagyis a felsőoktatásban továbbtanulókat a középiskolai tanulói jogviszony megszűnése és a felsőiskolai hallgatói jogviszony keletkezése közötti időszakban is a gyermekek közé kell számítani a családi pótlék összegének megállapításakor, azaz a beadott iskolai igazolás alapján ki kell fizetni a családi pótlék különbözetét.[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 13. §-ában.]
A családi pótlékot továbbra is teljes hónapra kell folyósítani, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek, illetve mikor szüntetik meg a pótlékot. (Például a december 31-én született gyermek, illetve december 1-jei jogvesztés esetén is egész decemberre jár a családi pótlék).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Emelt összegű családi pótlék jár a gyermek nevelőjének, ha egyedülálló.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 13. §-aiban.]
A szülőnek járó családi pótlék összege a család nagyságától (a gyermekek számától) függ. A családnagyság megállapításakor az igénylő háztartásában élő, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek vehető számításba, valamint a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első felsőfokú iskolai alapképzésben részt vevő gyermek, ha nincs rendszeres jövedelme.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában.]
Magasabb összegű családi pótlék
Változás 2008. január 1-jétől.
Tartósan beteg az a 18 évesnél idősebb személy, aki 18. életéve betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll (2007-ben ugyanilyen feltételek mellett csak a munkaképességüket 67 százalékban elvesztők számítottak tartósan betegnek).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 8. §-aiban.]
Nem változott.
Ezentúl is magasabb összegű - 2008-ban 23 300 forint, egyedülállónak 25 900 forint - pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 18 éves koráig, a gyermekkórház (gyermekosztály) orvosának igazolása alapján.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Családipótlék-folyósítás
Nem változott.
A törvényben szabályozott ellátásokat - köztük a családi pótlékot, kivéve az anyasági támogatást - a jogosult kérésére "exportálni", azaz EU-tagállamba is folyósítani kell, mégpedig a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átváltva.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Ha az ellátásra jogosult több mint három hónapra távozik más EU-tagállam - illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam - területére, az ellátást az addig folyósító igazgatóság helyett a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának kell továbbfolyósítania. Az ellátásra jogosult a kiutazás előtt (ha később alakul úgy, hogy hosszabb ideig marad, akkor az azt követő nyolc munkanapon belül, amikor ez kiderült a számára) írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító igazgatósághoz, hogy három hónapon túlra távozik más tagállamba (tagállami státusú egyéb államba).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/D. §-ában.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Az anyasági támogatás összege továbbra is gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2008-ban január 1-jétől 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]
Anyasági támogatásra változatlanul az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Az anyasági támogatás nem "exportálható", azaz nem utalható külföldre. A támogatásra a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok is jogosultak.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Gyes, gyet
Változás 2008. január 1-jétől.
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe bármilyen napközbeni ellátást (2007 végéig naponta maximum öt órát tölthettek például napköziben, óvodában).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
Rehabilitációs járadékban részesülőnek is folyósítható gyes.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. ab) pontjában.]
Nem változott.
Gyermekgondozási segélyre az a szülő (nevelőszülő) jogosult, aki a háztartásában legfeljebb hároméves gyermeket gondoz, vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.A gyermekgondozási támogatást - a gyest és a gyetet - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a -saját háztartásában - nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani.Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár. Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor tankötelessé válása évének azt az évet kell tekinteni, amikor betölti tizedik évét.
Egyedülálló szülő részére nem állapítható meg méltányossági gyes, illetve nem hosszabbítható meg akkor sem, ha a gyermek 14 éves koráig tartósan beteg. Ezekben az esetekben a szülő a gyessel megegyező összegű ápolási díjat (azaz plusz 28 500 forintot) igényelhet.
Gyermeknevelési támogatásra (gyet) az a szülő (nevelőszülő vagy gyám) jogosult, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár.
Gyeten lévők továbbra is csak napi négy órában végezhetnek keresőtevékenységet.
Nem jár gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, táppénzben, rendszeres segélyben) részesül, kivéve a társadalombiztosítási nyugdíjat.
Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy harminc napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be.)
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába vagy más napközis intézménybe.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. ab) pontjában.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától nyolcórás elfoglaltságot jelentő állást is vállalhat. Jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest, ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek hároméves kora után vállalhat legfeljebb napi négy órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban.]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal; 2008. januártól havi 28 500 forint. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikrek esetén a gyes az öregséginyugdíj-minimum kétszerese (legyenek az ikrek bármennyien).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20-21/A. §-aiban és 26. § (2) bekezdésében.]
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyesre, a gyes összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
Igényérvényesítés
Változás 2008. január 1-jétől.
Megszűnnek a foglalkoztatók által működtetett családtámogatási kifizetőhelyek, kivéve azoknál az állami szerveknél, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény indoklása szerint - nemzetbiztonsági érdekből továbbra is indokolt ellátni. Ilyenek: az Országos Rendőr-főkapitányság, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, az Köztársasági Őrezred, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.A Magyar Államkincstár a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3. napjáig folyósítja a családtámogatásokat. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
A kifizetőhelyek megszüntetése miatt a családtámogatási ügyeket a kifizetőhelyeknek elektronikusan át kell adniuk a kincstár területi szerveihez. Az átadás fokozatosan, 2008. január 1-je és 2008. március 31-e között zajlik (az átmenetileg át nem adott ügyekben a kifizetőhely folyósít). Az adatállomány átadását követően az ellátások folyósításáról a regionális igazgatóság gondoskodik.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-ában és a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély (tes) vagy a gyermekgondozási díj iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyes iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be. (2007 végéig legfeljebb az igénybejelentést megelőző két hónapra járt visszamenőleg a gyes.)[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Nem változott.
A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás igénylésére vonatkozó adatlapon fel kell tüntetni az igénylő adóazonosító jelét, mivel a gyes és a gyet adóterhet nem viselő járandóság. Vagyis ha valaki az ellátása mellett jövedelmet szerez, a gyes, a gyet beszámít az adóalapba - esetleg magasabb adósávba tolják a jövedelmet -, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni.Az igényelbíráló szervnek (kifizetőhelynek, igazgatóságnak) minden ellátásra vonatkozó igényről határozatban kell döntenie, tehát határozatot kell hoznia az igény elfogadásáról, az elutasításról, illetve az ellátás visszafizettetéséről is.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36. §-ában.]
Ha egy ellátás összege "automatizmus" miatt - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása vagy a családi pótlék ösz-szegének emelkedése miatt - módosul, az igényelbíráló szervnek az egyes ellátások ügyében nem kell határozatot hoznia.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36. §-ában.]
Családi pótlék és gyermekgondozási támogatás visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 32., 37. §-aiban.]
A családi pótlékra jogosultság megállapításához a közoktatási intézmény vezetőjének évente szeptember 30-áig igazolnia kell, hogy a már nem tanköteles, vagyis 16 évesnél idősebb gyermek még tanul.Ha a már nem tanköteles gyermek kimarad az iskolából - tanulói jogviszonya megszűnik -, az intézmény erről soron kívül igazolást köteles kiadni a családi pótlékban részesülő szülőnek, akinek azt nyolc munkanapon belül be kell nyújtania a folyósító szervhez.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 7. §-ában.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása következtében jogosulatlanul vesznek fel családtámogatási ellátást, a folyósító szerv azt - bírság kiszabása nélkül - visszafizetteti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Az EGT-államokban munkát vállalók, önálló vállalkozók és családtagjaik kötelesek bemutatni az államkincstár regionális igazgatóságán a tartózkodási engedélyüket, ha családi támogatást igényelnek (az igazgatóság családtámogatási irodájának kirendeltségei: 1139 Budapest, Váci út 71., 2700 Cegléd, Kosárhegyi út 3., 2600 Vác, Dr. Csányi László krt. 16.). Az ellátás iránti kérelemhez csatolni kell az ellátásban érintett, de külföldön élő családtagot igazoló dokumentumot (például anyakönyvi kivonatot), a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (például a foglalkoztató igazolását, a vállalkozói igazolvány másolatát). A külföldön munkát vállalók esetében nem 30, hanem 90 nap a családtámogatási ellátások iránti igény elbírálási határideje, amely egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.Nem magyar állampolgárok családtámogatási ellátásának ügyében a kincstári regionális igazgatóságnak határozatban kell döntenie.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/F. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Új előírás 2008. január 1-jétől.
A jogalap nélkül - vagyis nem a jogosult által felvett - családtámogatási ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az saját jogán nem vette fel. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]