adozona.hu
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2008. január 1-je előtti időpontban megállapított nyugdíjak 5 százalékkal nőnek.
Az éves rendszeres nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga, azaz a két érték összegének a fele. (2008-ban a fogyasztóiár-index tervezett növekedése 4,8 százalék, a nettó átlagkereseté 5,2 százalék, ennek átlaga 5 százalék.)
Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiárnövekedés ...
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2008. január 1-jén.
A 2008. január 1-je előtti időpontban megállapított nyugdíjak 5 százalékkal nőnek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában.]
Nem változott.
Az éves rendszeres nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga, azaz a két érték összegének a fele. (2008-ban a fogyasztóiár-index tervezett növekedése 4,8 százalék, a nettó átlagkereseté 5,2 százalék, ennek átlaga 5 százalék.)Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiárnövekedés vagy a nettó keresetnövekedés várható mértéke magasabb a tervezettnél, és e növekmény átlaga meghaladja a januári nyugdíjemelést, akkor novemberben -januárig visszamenően - ismét emelni kell a nyugdíjakat.
Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összegeit, továbbá az együtt folyósított saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj összegét változatlanul a kormány állapítja meg, a januári nyugdíjemeléshez igazodóan.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Korrekciós nyugdíjemelés
A nyugdíjkorrekcióról szóló 2005. évi CLXXIII. törvény szabályozta a nyugdíjak 2006-2010 közötti emelését.■ 2008. január 1-jétől
4 százalékos többletemelés jár az 1991. január 1-je és az 1996. december 31-e között, saját jogon nyugdíjazottaknak. A 4 százalékon felül kiegészítő emelést kapnak a legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező férfiak, nők egyaránt, 29 év felett minden megszerzett szolgálati év után 0,5-0,5, maximum 10 százalék emelés jár.■ 2009. január 1-jétől
Nem lesz szolgálati idő szerinti differenciálás; az általános emelés mértéke a saját jogú nyugdíjaknál:■ az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 2 százalék,
■ az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék,
■ az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék.
■ 2010. január 1-jétől
Az 1991. január 1-je után megállapított rokkantsági nyugdíjak további korrekciós emeléséről külön törvényben dönt majd a parlament.Az özvegyinyugdíj-rendszert úgy kell átalakítani, hogy a feléledési időre ne legyen korlátozás.
[2005. évi CLXXIII. törvény 5. §, 8. §]
__________________________________________________________________________________13. havi nyugdíj
Nem változott.
A 13. havi nyugdíjat az adott év novemberi nyugdíja alapján kell kiszámítani. 13. havi nyugdíjra azok jogosultak, akiknek a nyugdíját a tárgyévet megelőzően állapították meg, és azt a két részlet kifizetésének hónapjában, márciusban és novemberben kapják. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj nem jogosít 13. havi nyugdíjra.A 13. havi nyugdíj alapja a - novemberi kiegészítéssel együtt számított - nyugdíj, s figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított politikai rehabilitációs pótlékokat és a szociális ellátásokat.
A 13. havi nyugdíj nem "örökölhető", de ha valaki a kifizetés hónapjában hal meg, akkor a vele közös háztartásban élt hozzátartozó felveheti a havi és a 13. havi nyugdíját is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Öregségi nyugdíj
Nem változott.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 62. életévét, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett.Ettől eltérően az 1943-ban született nők az 58., az 1944-ben születettek az 59., az 1945-ben születettek a 60., az 1946-ban születettek pedig a 61. életévük betöltése után jogosultak öregségi teljes nyugdíjra (ha addig legalább húsz év szolgálati időt szereztek). Az 1946-ban született nők 2007-ben érték el a nyugdíjkorhatárukat, azaz töltötték be a 61. életévüket, és - akárcsak az 1946 előtt születettek - jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, ha húsz év (illetve résznyugdíjra, ha 15 év) szolgálati idejük van. Az 1947-ben született nők viszont csak 2009-ben töltik be a rájuk irányadó 62 éves korhatárt, legalább húsz év szolgálati idő esetén tehát legelőbb ekkortól jogosultak öregségi teljes nyugdíjra.
A férfiak 62. életévük betöltésekor jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, ha addig legalább húsz év szolgálati időt szereztek (résznyugdíjhoz nőnek, férfinak egyaránt legalább 15 év szolgálati idővel kell rendelkeznie).
Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a férfi is, aki a 60., illetve az a nő, aki az 55. életévét már 1991. január 1-je előtt betöltötte, és addig legalább tíz év szolgálati időt szerzett.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 7. §-ában.]
Öregségi résznyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
Továbbra is fennmarad a résznyugdíj intézménye. (A 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint 2008 végétől megszűnt volna.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. E főszabálytól eltérően öregségi résznyugdíjra jogosult az a férfi, aki a 60., illetve az a nő, aki az 55. életévét 1991. január 1-je és 1993. június 30-a között töltötte be, és 1993. július 1-jéig legalább tíz év szolgálati időt szerzett.A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma. Vagyis az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a minimálnyugdíj - évente meghatározott - összegét.
Előrehozott öregségi nyugdíj
Változás 2008. január 1-jétől.
Az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni (tehát a további munkavégzéshez új szerződést kell kötni).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9. §-ában.]
Változás 2009. január 1-jétől.
2009. január 1-jétől 2012. december 31-éig a férfiak a 60., a nők az 59. életév betöltését követően vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ha legalább negyven év szolgálati időt szereztek, és nem állnak biztosítási jogviszonyban. (A 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a férfiak is 59. életévük betöltését követően kérhettek volna előrehozott öregségi nyugdíjat.)Megszűnik a gyermekkedvezmény.
Annak a férfi munkavállalónak az esetében, aki korengedményes nyugdíjra a 2007. december 31-éig hatályos szabályok szerint kötött megállapodást a munkáltatójával, a megállapodás időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell eljárni (eszerint a munkáltatónak csak az alkalmazottja 59 éves koráig kell megfizetnie a nyugdíjat, azt követően azt a Nyugdíj-biztosítási Alap finanszírozza).
Annak a férfinak, aki belépett a prémiumévek programba, és ezzel határozott idejűre változtatta a munkaviszonyát, e jogviszonya meghosszabbodik egy évvel. Ez azt jelenti, hogy 59 éves kora helyett a 60. életéve betöltésekor mehet előrehozott öregségi nyugdíjba, addig fennáll a határozott idejű munkaviszonya.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában és a 2007. évi CLVI. törvény 22. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A férfi és a nő egyaránt legkorábban 60 évesen igényelhet előrehozott öregségi nyugdíjat. A szükséges szolgálati idő legalább 37 év, s az előrehozott nyugdíjazáshoz meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt (például felmondással vagy közös megegyezéssel). Az előrehozott öregségi nyugdíjat attól kezdve csak nyugdíjcsökkentéssel lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
Nem változott.
Akik nem töltötték be az öregséginyugdíj-korhatárt, azok - a megszerzett szolgálati időtől függően - előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak. Előrehozott öregségi nyugdíj nők részére az irányadó öregséginyugdíj-korhatárt megelőző öt évvel, de legkorábban az 55. - az 1947-ben vagy azt követően, de 1952 előtt születetteknél az 57. - életévük betöltésétől, férfiaknak pedig a 60. életévüktől jár (ha a szükséges szolgálati időt megszerezték).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9. §-ában.]
2008-ban azok a férfiak jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, akik betöltik a 60., de még nem érték el a 62. életévüket (az 1947-ben és az 1948-ban születettek), s legalább 38 év szolgálati időt szereztek. A nők közül 2008-ban azok jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra, akik 1951-ben vagy korábban születtek, az irányadó korhatárt még nem érték el, de az előírt szolgálati időt megszerezték.Az előrehozott nyugdíj megállapításánál 2008. december 31-éig úgynevezett gyermekkedvezmény is számításba vehető. Mind a két szülő jogosult a kedvezményre. A saját, illetve legalább tíz éven át nevelt gyermekek után gyermekenként egy-egy év szolgálati idővel, de maximum három évvel csökken az előrehozott nyugdíj igénybevételéhez előírt szolgálati idő (vagyis a kedvezmény legfeljebb három gyerek után érvényesíthető). Tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermek után gyermekenként másfél év a kedvezmény, és nincs korlátja (vagyis mindegyik gyerek után jár).
Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítási ideje is beleszámít.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9., 11/A, 18. §-aiban.]
Csökkentett előrehozott nyugdíj
Változás 2008. január 1-jétől.
A csökkentett előrehozott nyugdíj igénybevételéhez a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni (tehát ahhoz, hogy valakit a nyugdíj mellett foglalkoztassanak, új munkaszerződést kell kötni vele).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9-10. §-aiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfi és a nő is legkorábban 60 évesen veheti igénybe, további feltétel a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. A csökkentés mértéke a következő lesz: ha az igénylő már betöltötte a 61. életévét, annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját, ahányszor 30 nap hiányzik a 62. éve betöltéséhez. Ha a 61. életévét még nem töltötte be, a csökkentés mértéke 3,6 százalék plusz annyiszor 0,4 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életéve betöltéséhez. Aki például a 60. születésnapjától veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak 3,6 + 4,8 = 8,4 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
Nem változott.
Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár 2008. december 31-éig annak, aki betöltötte az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort, és legfeljebb öt éve hiányzik az ahhoz szükséges szolgálati időből. 2008-ban tehát azok a nők igényelhetnek csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat, akik■ 1947-ben születtek, és 33-37 év szolgálati idővel rendelkeznek;
■ 1948-ban születtek, és 33-37 év szolgálati idővel rendelkeznek;
■ 1949-ben születtek, és 33-37 év szolgálati idővel rendelkeznek;
■ 1950-ben születtek, és 33-37 év szolgálati idővel rendelkeznek;
■ 1951-ben születtek, és 33-37 év szolgálati idővel rendelkeznek.
A férfiak közül azok jogosultak ugyanerre, akik 1947-ben vagy 1948-ban születtek, és 33-37 év szolgálati időt szereztek. A csökkentés százaléka az irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez hiányzó hónapok számának és az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati évek egytizedének a szorzata (harminc naptári nap felel meg egy hónapnak). Ha tehát egy 1949. július 1-jén született nő 2008. július 1-jén 35 év szolgálati idővel rendelkezik, és csökkentett összegű öregségi nyugdíjat kíván igénybe venni, 36 x 0,3, azaz 10,8 százalékkal kell csökkenteni a kiszámított ellátását.
A csökkentett előrehozott nyugdíjhoz is jár 2008. december 31-éig a gyermekkedvezmény (az előrehozott öregségi nyugdíjnál leírtakkal azonos módon). Ha például egy 1951 áprilisában született nő két gyermeket szült, de csak 31 év szolgálati időt szerzett, a gyermekkedvezmény révén kérheti a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását 2008. áprilistól. A két gyermek beszámításával ugyanis már rendelkezik a minimálisan előírt 33 év szolgálati idővel. Esetében a csökkentés 2008. áprilisi nyugdíjazás esetén 60 x 0,5, vagyis 30 százalék.
A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság megállapításakor a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítási ideje is szolgálati időnek számít.
Korkedvezmény
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak, vagy dolgoznak. Ők már a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat. Egy-egy év korkedvezmény szerezhető az erre feljogosító munkakörben dolgozó férfiaknál öt, a nőknél négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is csak három - év után. A jogosultsághoz szükséges minimális idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.2010. december 31-éig korkedvezményjogosultságot a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint lehet szerezni, 2011. január 1-jétől e jegyzék helyett az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról a jövőben elfogadandó külön törvény fog rendelkezni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/C. §-aiban.]
A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor a korkedvezmény ideje megnövekszik az előrehozás idejével. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor a tényleges elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez azonban kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál és a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor vehető figyelembe, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 11. §-ában, 1. mellékletében.]
Méltányosságok
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő - vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (2008. januártól 57 ezer forintot), és az emelés az élethelyzete alapján is méltányos (nem tud nyugdíj mellett dolgozni, magasak a havi gyógyszerkiadásai, eltartó rokonsága nincs).
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a betegség. Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a havi öregségi teljes nyugdíj kétszeresét (2008 januárjától ez 57 000 forint), egyedülálló esetén a két és félszeresét (71 250 forint). A segély legalább 10 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összege (2008. januártól 28 500 forint) lehet.
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyugellátás kiszámításához a keresetet csökkenteni kell a biztosított által fizetett járulékokkal is, azaz a nyugdíjjárulékkal, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulékkal is. Ezen járulékokkal csökkentett összegből kell kiszámítani és levonni a számított személyi jövedelemadót. (Akiknek 2008. január 1-jét megelőző időpontra állapították meg a nyugdíját, a nyugellátás kiszámításánál csak a számított adóval csökkentették a keresetet.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
Növekedtek (12,25 százalékkal) a nyugdíjalapba beszámítható keresetek degresszív számításának "sávhatárai". Az öregségi nyugdíj alapja 2008-ban is az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset, amiből 2008-ban 227 ezer forint számítható be teljesen (ezelőtt e határösszeg 202 ezer forint volt), az azt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 350 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 227 ezer forint plusz a 227 ezer és a 258 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 27 900 forint; a 258 ezer és a 291 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 26 400 forint, a 291 ezer és a 324 ezer forint közötti rész 70 százaléka, vagyis 23 100 forint, és a 324 ezer forint feletti rész 60 százaléka, vagyis 15 600 forint, a nyugdíjalap így összesen 320 ezer forint.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11/B. §-aiban.]
A 2008-ra bevezetett rehabilitációs járadék után is kell nyugdíjjárulékot fizetni, a járadék beszámít a nyugdíjalapba. A rehabilitációs járadék összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, továbbá az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék számít bele, 1997. január 1-je után pedig a biztosítással járó jogviszonyból származó nyugdíjjárulékalapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem. Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli járadékot, vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyermekgondozási segélyt és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), 2000-től a gyermekgondozási díjat is. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül. Ennek vizsgálatát a nyugdíjigénylőnek nem kell külön kérnie, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást.
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem fedhető le bérrel az irányadó időszak legalább fele, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbéreket veszik figyelembe. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb évi szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2008 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2008-ban nyugdíjra jogosult - azaz betöltötte a rá irányadó korhatárt, és az EU rendeletében vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezményben előírt összeszámított biztosítási ideje eléri a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt -, nem az általános szabály szerinti minimum tíz év, hanem csak a Magyarországon "teljesített" négy év jövedelme alapján számítják ki.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Változás 2008. január 1-jétől.
A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja szolgálati évenként 1,5 százalék helyett 2 százalékkal nő.[Lásd 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Nem változott.
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53 százaléka, míg negyven év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A nyugdíjmértékszabály 2013. január 1-jétől változik (a még 1997-ben elfogadottak szerint): azontúl minden szolgálati év alapján a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1) bekezdésében, 20. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Év |
Havi átlagkereset %-a |
|
10 |
33,0 |
|
11 |
35,0 |
|
12 |
37,0 |
|
13 |
39,0 |
|
14 |
41,0 |
|
15 |
43,0 |
|
16 |
45,0 |
|
17 |
47,0 |
|
18 |
49,0 |
|
19 |
51,0 |
|
20 |
53,0 |
|
21 |
55,0 |
|
22 |
57,0 |
|
23 |
59,0 |
|
24 |
61,0 |
|
25 |
63,0 |
|
26 |
64,0 |
|
27 |
65,0 |
|
28 |
66,0 |
|
29 |
67,0 |
|
30 |
68,0 |
|
31 |
69,0 |
|
32 |
70,0 |
|
33 |
71,0 |
|
34 |
72,0 |
|
35 |
73,0 |
|
36 |
74,0 |
|
37 |
75,5 |
|
38 |
77,0 |
|
39 |
78,5 |
|
40 |
80,0 |
|
minden további évre 1,5-1,5 százalék, a 2008-ban és utána nyugdíjba vonulóknál 2-2 százalék |
|
Keresetvalorizáció
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyugdíjazás évét megelőző minden egyes év nettó átlagkeresetét a nyugdíjazást megelőző év szintjére kell felszorozni (2007-ben a nyugdíjazást megelőző második év szintjére kellett, és csak a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti kereseteket). A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2007-re vonatkozó szorzó csak 2008. márciusban lesz ismert, így az év első hónapjaiban a nyugdíjmegállapító szervek csak nyugdíjelőleget fognak tudni megállapítani, s csak a 2006-os szintre szorozzák fel a kereseteket. A 2007. év tényadatával a 2008-ban megjelenő kormányrendelet alapján szorozzák majd fel az átlagkeresetet, és ez után számolhatják ki a nyugdíj tényleges összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 15. §-aiban.]
Nem változott.
A valorizációs szorzókat a kormánynak rendeletben kell közzétennie.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Változás 2009. január 1-jétől.
Nem szűnik meg a nyugdíjminimum (az 1997. évi LXXXI. törvény eredetileg kihirdetett szövege szerint 2009-től megszűnt volna), változatlan szabályokkal továbbra is hatályban maradnak a nyugdíjminimumra vonatkozó rendelkezések.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Változatlanul nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a minimálnyugdíj. A nyugdíjminimum összege minden évben a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően nő.Akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori minimálnyugdíjat, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként ezt az átlagkeresetét kapja (tehát kevesebbet a minimumnál).
Ha a nyugdíjigénylő magán-nyugdíjpénztári tag, akkor neki a társadalombiztosítástól a törvény általános szabályai szerint kiszámított öregségi nyugdíj 75 százaléka jár.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 10-11. §-aiban.]
Nyugdíjnövelés
Változás 2008. január 1-jétől.
A nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok esetében az egyéni nyugdíjjárulék-mérték változásához igazodóan nő a nyugdíjemelés mértéke. Az aktuális nyugdíjat a 365 nap alatt elért átlagos havi járulékalapnak nem a 0,4, hanem a 0,5 százalékával lehet emelni. Ezt az emelést külön kell kérni, a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási szervtől.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után. E járulékfizetés 365 biztosítási nap után jogosít nyugdíjnövelésre.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
A megszerzett szolgálati időtől és a to-vábbdolgozás időtartamától függetlenül nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább húsz év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik.A nyugdíjnövelés mértéke a nyugdíj 0,5 százaléka. A megállapított (számított) nyugdíjat annyiszor kell növelni 0,5 százalékkal, ahányszor harminc napot az érintett személy a korhatára betöltése után munkában töltött. Például az az 1940. október 27-én született férfi, aki 2008. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
A nyugdíjnöveléssel számolt öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) ösz-szege a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (húsz évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2008. január 1-jétől.
Az öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott - nyugdíjakat ezentúl szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. évét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét. Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves maximumot, azt még abban a hónapban be kell jelentenie az adóhatóságnak, amely erről köteles tájékoztatni a nyugdíjfolyósító szervet, ami nyomán az a keresetmaximum elérését követő hónaptól szünetelteti a nyugdíjat. Ha a kereset decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetni.A nyugdíj szüneteltetésétől függetlenül az érintett nyugdíjasnak minősül, tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatti nyugdíjemelést az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg (tehát visszamenőleg nem). Jogosultságát a 13. havi nyugdíjra a szüneteltetés miatt nem veszti el, de a 13. havi nyugdíj aktuális részletét csak akkor kapja meg, ha az adott hónapban (márciusban és novemberben) folyósítanak neki nyugdíjat.
A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a rájuk külön törvényben meghatározott korhatárt (57 év).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat 2009. december 31-ét követően kell alkalmazni (tehát 2008-ban és 2009-ben még bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett).[Lásd a nyugdíjmódosító 2006. évi CVI. törvény 19. §-ában.]
Nem változott.
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére szüneteltetni kell mindaddig, amíg az nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja, jogosultságát a 13. havi nyugdíjra nem veszti el, de a 13. havi nyugdíj csak akkor jár neki, ha a kifizetés hónapjában nyugdíjat folyósítanak neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése nők esetében
Az 1947-ben vagy az előtt születettek (férfiak és nők egyaránt) már előrehozott öregségi nyugdíjasok lehetnek 2008. január 1-je előtt, ezért őket a szüneteltetési szabály nem érinti. 1948-ban született férfiak legkorábban 2008-ban mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba, nekik már 2008. január 1-jétől alkalmazniuk kell a szüneteltetési szabályt.|
Születési év |
Előrehozott |
Nem kell szüneteltetnie |
A minimálbér 12-szeresét
meghaladó kereset esetén |
|
|
1948 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben a születésnapig |
|
|
1949 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben teljes évben, 2011-ben a születésnapig |
|
|
1950 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-2011-ben teljes évben,
2012-ben a születés- |
|
|
1951 |
Legkorábban 2008-ban mehet |
Nincs ilyen időszak |
2008-2012 teljes évben, 2013-ban a születésnapig |
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe (kivéve a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot). A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29-59/A. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjainak szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Amíg az APEH nem ad ki ilyen igazolást a járulék befizetéséről, az érintett vállalkozó szolgálati idejét saját igazolása, illetve nyilatkozata alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időből annyi naptári napot le kell vonni, ahányszor a tartozás összegében a nyugdíj-megállapítást megelőző hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összege megvan. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, mivel húsz évet dolgozott, jogosult a nyugdíjra, de azt csak tíz év szolgálati idő alapján számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Külföldön szerzett biztosítási idők
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó államokban az 1408/71. és az 574/72. EGK-rendeletek érvényesek. (Ezek magyarul az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvashatók. Az EU-tagországok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, Szlovákia. További EGT-államok: Izland, Liechtenstein, Norvégia -a koordinációs rendelet alkalmazására pedig szerződést kötött Svájc.)
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10, Magyarországon pedig 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (például korhatár, minimális biztosítási idő, a nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
■ Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például német 15 év, magyar 20 év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj az átlagkereset 53 százaléka);
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő, 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék).
Az érintettnek mindig a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában Magyarországon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályok szerintit kell alkalmazni).
Az EU-csatlakozás óta kérhető a korábbi kétoldalú egyezmények alapján megállapított nyugdíjak újraszámítása. Ha az újraszámított nyugdíj kisebb lenne, továbbra is a korábbi nyugdíjat kell folyósítani.
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeiben két alapmegoldás található a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel a Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Aki külföldi biztosítási idővel is rendelkezik, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
__________________________________________________________________________________
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat továbbra is a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor lehet jogosult, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult -másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyinyugdíj-jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálának időpontjában az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét 67 százalékban elvesztette), vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosság tényét a családi pótlékra irányadó jogszabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj mértéke nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. b) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában és 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt (az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magán-nyugdíjpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a Ptk. - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2008. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának akár a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső összeghatára 59 110 forintról 63 560 forintra nő.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2008-ban 63 560 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyinyugdíj-jogosultság feléledése
Változás 2008. január 1-jétől.
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak is, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra. (Ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött.) Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, amit 1994. február 28-án beszüntettek, legkésőbb 2009. február 28-áig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.Az ilyen jogosultaknak az özvegyi nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell igényelniük, és azt csak 2008. január 1-jétől kaphatják (visszamenőleg tehát nem).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyinyugdíj-jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", az erre jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések (de nem visszamenőleg). Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú, tehát öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel).[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Több özvegyi nyugdíjra jogosult - például a külön élő házastárs és az élettárs - között az ellátást egyenlő arányban kell megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot. Az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Változás 2008. január 1-jétől.
Az árvaellátás gyermekenként minimum havi 24 250 forint (2007-ban havi 23 080 forint volt).[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 64/D. §-ában.]
Nem változott.
Az árvaellátás továbbra is annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.Árvaellátás 16-25 éves kor között csak akkor jár, ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül köteles igazolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54-57. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 64/D. §-aiban.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (2008. januártól havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerinti összegben illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Változás 2008. január 1-jétől.
Az orvosi bizottság ezentúl nem a munkaképességcsökkenés, hanem az egészségkárosodás mértékét határozza meg.Rokkantsági nyugdíjra az jogosult,
■ akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű;
■ egészségkárosodása 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, azonban rehabilitációja nem javasolt;
■ az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte;
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál;
■ táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó, de nem szorul mások gondozására, s I. csoportba tartozó rokkant az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó, és mások gondozására szorul.
A 2008. január 1-je utáni időponttól rokkantsági nyugdíjban részesülők (2009. január 1-je után pedig valamennyi rokkantsági nyugdíjas) foglalkoztatása esetén azt már nem kell vizsgálni, hogy a rokkant rendszeresen dolgozik-e, csak azt, hogy mennyit keres.
Az öregséginyugdíj-korhatárnál fiatalabb rokkantsági nyugdíjas hat egymást követő hónapban elért keresetét kell vizsgálni. A keresetekből le kell vonni a járulékokat, majd az így kapott összegből a számított adót. Ha az így számításba vett hathavi nettó kereseti átlag meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 százalékát, és nagyobb a minimálbérnél (2008-ban havi 69 ezer forintnál) is, meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíj folyósítását (vagyis ha nem éri el a minimálbért, nem lehet megszüntetni). Ha a rokkantsági nyugdíjat nem a vizsgált évben állapították meg, akkor a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 90 százalékának a rendszeres nyugdíjemelésekkel növelt összegéhez kell hasonlítani a hathavi kereseti átlagot.
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez (2007-ben nem kellett). Ebben az esetben az orvos szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától folyósítani kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-ában.]
Nem változott.
A rokkantsági nyugdíj kiszámításának folyamata alapjaiban megegyezik az öregségi nyugdíj kiszámításával, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25., 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoporti pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. §-ában.]
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete nem lényegesen kisebb annál, amennyi a megrokkanás előtti munkakörében aktuálisan elérhető. (Akkor nem kisebb lényegesen, ha a kereset legfeljebb 20 százalékkal kevesebb a korábbinál.) A 2007. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében a kereseti szabály 2008-ban nem változik (a később "rokkantnyugdíjazottakra" már igen).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 30. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 18-25. §-aiban.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Változás 2008. január 1-jétől.
Az egészségkárosodás mértékét, nem pedig a munkaképesség-csökkenés mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás (az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés helyett).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Nem változott.
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvos szakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb - a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, amit növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. § és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 26-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2008. január 1-jétől.
Megszűnik a MÁV Zrt. Nyugdíj-igazgatósága, feladatait a társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek veszik át.Nem szűnik meg a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók úgynevezett nyenyi-lapos ("nyugdíj egyéni nyilvántartó lap") adatszolgáltatási kötelezettsége (a korábban hatályos szabály szerint 2008-cal megszűnt volna). Az adóhatóságnak és a nyugdíjbiztosítás részére is havonta jelenteniük kell az adatokat. A nyugdíj-biztosítási szerv részére a 2007-es az adatokat 2008. április 30-áig kell megküldeni (külföldi munkáltató esetén az érintett biztosítottnak augusztus 31-éig). A törvény előírása szerint az utolsó adatszolgáltatás 2008-ról szól, 2009-ben kell majd teljesíteni.
[Lásd 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 87. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíj-megállapító szervek a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok. Hét regionális igazgatóság működik, a közép-magyarországi, az északmagyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli, a dél-dunántúli.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 5. § (1) bekezdésében és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1-2. §-aiban.]
Változatlanul külön igazgatóság a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amelynek a nyugdíjfolyósítás mellett a hozzátartozói ellátások és egyes egyezményes nyugdíjak megállapítása a feladata.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 5. §-ában.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra, ha a jogosultsági feltételek már akkor fennálltak.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be személyesen vagy postai úton. Az igénybejelentés időpontja a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezés napja.
Szolgálati idő megállapítását az irányadó korhatár előtti tíz évben lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságon; ehhez ki kell tölteni az előírt formanyomtatványt, amelyhez csatolni kell a formanyomtatványon jelzett szükséges igazolásokat.
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat még nem hozható (például adatpótlás szükséges), akkor az igénylő előleget kap.
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő 30 napon belül kell határozatot hozniuk. A határozat ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjéhez, aki az ügyben másodfokú határozatot hoz. A másodfokú határozat ellen az érintett az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz adhat be keresetet 30 napon belül.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában.]
A megállapított nyugellátás kifizetésekor a folyósító úgynevezett nyugdíj-folyósítási törzsszámot használ azonosítószámként, amelyet az érintettnek a nyugdíjfolyósítás kezdetekor megküld.A nyugdíjat az ügyfél postai úton vagy bankszámlára is kérheti.
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjasok ellátásának külföldre folyósításához a nyugdíjasoknak évente kell adatot szolgáltatniuk a nyugdíjfolyósító szerv részére. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a nyugdíj-biztosítási szervnek határozatban kell értesítenie az érintett személyt a mulasztás jogkövetkezményeiről (a nyugdíjfolyósítás felfüggesztése, a felfüggesztés oka, a jogorvoslati lehetőség, a mulasztás helyrehozásának módja).
[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-ában.]
Az EGT-tagállamban élők, illetve tartózkodók kérhetik, hogy magyar nyugdíjukat EGT-területen lévő bankhoz utalják (az EGT-országok felsorolását lásd a 36. oldalon). Ehhez a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak meg kell adni a külföldi bank nemzetközi bankszámlaszámát is (IBAN- és SWIFT-kód). A devizaváltás költségei nem az ügyfelet, hanem a nyugdíjfolyósítót terhelik.Az EGT területén kívüli országokba úgy folyósítják a nyugdíjat, hogy a nyugdíjfolyósító az ügyfél által választott belföldi pénzintézethez utal, és onnan az ügyfél kérelmére - és terhére - utalnak tovább, illetve a nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.
[Lásd 1997. évi LXXXI. törvény 79. § és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év januárjában köteles az érintetteket (például a nyugdíjast, özvegyi nyugdíjast, járadékost, árvasági ellátottat) tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában.]
Ha a nyugdíj nem kézbesíthető a bejelentett lakcímre, a további folyósítás beszüntethető, de a jogosultság igazolása után a nyugdíjat pótlólag - az időközi emelésekkel növelten - folyósítani kell, legfeljebb azonban öt évre visszamenőleg.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/C. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Havi nyugdíjminimumok 2008-ban
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
