adozona.hu

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Társadalombiztosítási jog
Érvényesség kezdete: 2008.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész 8 százalékról 5-re csökken, a nyugdíj-biztosítási rész 21 százalékról 24-re nő. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék természetbeni, illetve 0,5 százalékos pénzbeli részre oszlik (az 5, illetve 3 százalék helyett).
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási jár...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Járulékmérték

Változás 2008. január 1-jétől.

A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész 8 százalékról 5-re csökken, a nyugdíj-biztosítási rész 21 százalékról 24-re nő. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék természetbeni, illetve 0,5 százalékos pénzbeli részre oszlik (az 5, illetve 3 százalék helyett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]

A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken, ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék marad 4 százalék, a pénzbeli 3 százalékról 2 százalékra csökken. Az egyéni nyugdíjjárulék 8,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedik. Magánnyugdíj-pénztári tagoknál ebből a tagdíj változatlanul 8 százalék, a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerülő nyugdíjjárulék viszont a korábbi 0,5 százalékról 1,5 százalékra nő.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Járulékfizetési felső határ

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2008-ban - a 2008. évi költségvetésről 2007. december 17-én elfogadott törvény szerint - napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint (mivel 2008 szökőév, 366 nappal kell számolni).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példák járulékfizetési felső határra

A) Dolgozó 2008. november 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, az év végéig terjedő időszakra 2 millió forint bérjövedelmet kap.

	Összeg (számítás)
Nyugdíjjárulék (9,5%)	113 003 Ft (61 x 19 500 = 1 189 500 x 0,095)
Egészségbiztosítási járulék (6°%)	120 000 Ft (2 000 000 x 0,06)
Nyugdíjjárulék-mentes jövedelem	810 500 Ft (2 000 000 - 1 189 500)

A nyugdíjjárulékot - a napi 19 500 Ft jövedelemhatár figyelembevételével - 1 189 500 Ft után, az egészségbiztosítási járulékot a teljes bérjövedelem után kell megfizetni.

B) Dolgozó havi 400 ezer forint fizetést, 2008. júniusban 4,4 millió forint prémiumot kap. A 2008. évi bérjövedelme összesen 9,2 millió forint.

	Összeg (számítás)
Nyugdíjjárulék	678 015 Ft (7 137 000 x 0,095)
(9,5%)
Egészségbiz-	552 000 Ft (9 200 000 x 0,06)
tosítási járulék
(6%)
Nyugdíjjáru-	2 063 000 Ft
lék-mentes	(9 200 000 - 7 137 000)
jövedelem

Utoljára a 2008. júliusi bérből még 337 ezer forint után kell nyugdíjjárulékot vonni, mert (6 x 400 000 + 4 400 000 + 337 000 = 7 137 000) akkor elérte a járulékplafont.
Ha a dolgozó biztosítási jogviszonya év közben, például november 30-án megszűnik, akkor az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári napi 19 500 Ft-tal, összesen 604 500 (31 x 19 500) Ft-tal csökkenteni kell. A többletként levont 57 428 Ft nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________

Járulékalap

Nem változott.

A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot változatlanul valamennyi biztosítási jogviszony után meg kell fizetni, felső határ nélkül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

A fizetendő járulékok alapja, mértéke és a tételes egészségügyi hozzájárulás 2008. január 1-jétől

Státus (jogviszony)	29%-os tb-járulék alapja	9,5%-os nyugdíjjárulék vagy 1,5% nyugdíjjárulék + 8% tag- díj alapja (a felső határ: 19 500 Ft/nap, 7 137 000 Ft/év)
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony
Munkaviszony	Tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér kétszerese (részmunkaidőnél annak arányos része), bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, az utóbbi hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Megbízás, vállalkozás, választott tisztségviselő, bedolgozó, segítő családtag	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben meghatározott díj	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben meghatározott díj
Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszony	Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződéses díj; munkaviszony esetén a minimálbér kétszerese, részmunkaidőnél az arányos része, bejelentés esetén a tényleges járulékalap	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett	Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződési szerinti, munkaszerződés szerinti díj; munkaviszony esetén a minimálbér kétszerese, részmunkaidőnél az arányos része, bejelentés esetén a tényleges járulékalap	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Nyugdíj melletti jogviszony	Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződési, munkaszerződési díj; munkaviszony esetén a minimálbér kétszerese, részmunkaidőnél annak arányos része, bejelentés esetén a tényleges járulékalap.	9,5 %: Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződés szerint, munkaszerződés szerinti díj
Társas vállalkozás és társas vállalkozó
Főfoglalkozású	Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább minimálbér, havi átlagban	Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, havi átlagban
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Egyidejűleg főfoglalkozású egyéni vállalkozó	Járulékalapot képező jövedelem; választás esetén a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem; választás esetén a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	9,5%: Járulékalapot képező jövedelem
Egyéni vállalkozó
Főfoglalkozású	Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, havi átlagban	Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, havi átlagban
Főfoglalkozású evás	A minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér; magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	A minimálbér kétszerese, bejelentés esetén a minimálbér; magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a
Evás, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya mellett	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a
Egyidejűleg főfoglalkozású társas vállalkozó	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Evás egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg főfoglalkozású társas vállalkozó	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a	Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	9,5%: Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás	Nincs	9,5%: , Evaelőleg-alap 10%-a
Biztosított mezőgazdasági őstermelő
Tárgyévben tevékenységet kezdő és a tárgyévet megelőző évben 7 millió forint bevételnél többel rendelkező mezőgazdasági őstermelő	Minimálbér; magasabb összeg vállalható	Minimálbér (felső határ nincs); magasabb összeg vállalható
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 7 millió forint bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő	Nincs	Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része; a 9,5% nyugdíjjárulék tartalmazza a nyugdíj-biztosítási járulékot is; magán-nyugdíjpénztári tag 2,3% tagdíjat és 7,2% nyugdíjjárulékot fizet (felső határ nincs)
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 7 millió forint bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő magasabb összeg utáni járulékfizetést vállal	Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg	Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg

6%-os (4 + 2) egészségbiztosítási járulék alapja	Havi 4350, naptári napi 145 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék	Tételes eho (hó/fő)

6%: Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj	Nincs	1950 Ft (vagy annak arányos része)
6%: Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben meghatározott díj	Nincs	1950 Ft (vagy annak arányos része)
4%: Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj; 2%: nincs	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj	Nincs	1950 Ft (vagy annak arányos része)
4%: Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj; 2%: csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén	Nincs	1950 Ft (vagy annak arányos része)
6%: Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább minimálbér, havi átlagban	Nincs	1950 Ft
4%: Járulékalapot képező jövedelem; 2%: nincs	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	1950 Ft
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem; választás esetén a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Nincs	1950 Ft
Nincs	Havi 4350, napi 145 forint, ami a társas vállalkozást terheli	1950 Ft
6%: Legalább a minimálbér kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér, havi átlagban	Nincs	1950 Ft
6%: A minimálbér kétszerese, adóbevallásban tett bejelentés esetén a minimálbér; magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	Nincs	1950 Ft
4%: Járulékalapot képező jövedelem; 2%: nincs	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	1950 Ft
4%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a; 2 %: nincs	Nincs	Nincs
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a	Nincs	1950 Ft
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a	Nincs	Nincs
Nincs	Havi 4350, napi 145 forint	Nincs
Nincs	Havi 4350, napi 145 forint	Nincs
6%: Minimálbér; magasabb összeg vállalható	Nincs	Nincs
4%: Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része; 2%: nincs	Nincs	Nincs
Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg	Nincs	Nincs

__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások

■ A munkáltatói egészségbiztosítási járulék 8 százalékról 5 százalékra csökken, a nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalékról 24 százalékra nő (a munkáltatói társadalombiztosítási járulék összesen változatlanul 29 százalék).
■ Az egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken, a nyugdíjjárulék 8,5 százalékról 9,5 százalékra nő (az egyéni járulék összesen változatlanul 15,5 százalék).
■ A gyedet 50 százalékban az Egészségbiztosítási Alap, 50 százalékban pedig az állami költségvetés finanszírozza (2007-ben 100 százalékban a költségvetés fizette).
■ Nem a minimálbér, hanem a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után kell járulékot fizetnie a kezdő egyéni vállalkozónak abban a hónapban, amikor vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja magasabb a minimálbérnél.
■ Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni akkor is, ha a jövedelem kifizetőtől származik (a 2007-es 11 százalék helyett).
■ A nem biztosítottak, például az eltartott hozzátartozók, illetve a nem teljes jogú biztosítottak, például a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozók is egységes összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek, aminek összege napi 145 forint, havi 4350 forint.
■ Bírságot szabhat ki az egészségbiztosítási szerv a jogviszony nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggésben az ellátásokat megállapító szervezetekre (például a kincstárra, a nyugdíjfolyósítóra, az önkormányzatokra), ha meghatározott időn - általában tíz napon - belül nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Minimálbér kétszerese

Változás 2008. január 1-jétől.

A minimumjárulékalap fogalom helyett a törvény a "minimálbér kétszerese" fogalmat használja (tartalmi változás nincs).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]

A minimálbér kétszerese szerinti fizetési kötelezettség 2008-ban havi 138 ezer forint (2007-ben havi 131 ezer forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2) bekezdésében.]

Fogalmak

Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995/CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg számításakor jövedelemnek kell tekinteni (ideértve a jövedelemadó-törvény szerinti kis összegű kifizetést is), a jövedelemadótörvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék és a reprezentáció címén adott juttatást), a 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének személyi jövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.
Nem nyugdíjjárulék-alap a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás és 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás pénzbeli értékének személyi jövedelemadóval növelt összege, a felszolgálási díj és a borravaló.
6%-os (4 + 2) pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjába nem számít bele a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás és adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. § (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a felszolgálási díj, a borravaló, továbbá a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri az említett alsó összeghatár harmincadrészét).
Minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, 2008. január 1-jétől 69 000 Ft.
Tételes eho a foglalkoztatót (önfoglalkoztatót) terhelő, foglalkoztatottankénti havi (napi) fizetési kötelezettség

Nem változott.

Továbbra is legalább a minimálbér kétszerese után meg kell fizetnie a járulékokat a foglalkoztatónak a foglalkoztatottja, a társas vállalkozásnak a főállású tagja után és a főállású egyéni vállalkozónak. A foglalkoztatott, a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főállású tagja szintén legalább ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékokat.
Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészével kell számolni. Részmunkaidő esetén a minimálbér kétszeresének a nyolcórás munkanaphoz viszonyított hányadával kell számolni (például napi négyórás foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér után kell járulékot fizetni).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]

Nem a minimálbér kétszerese, hanem a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalap nem éri el a minimálbér kétszeresét, és ezt a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon - elektronikus bevallásában - bejelenti az állami adóhatóságnak.
Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a járulékkülönbözetet a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor a pénzbeli ellátások számításánál a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A § (1) bekezdéseiben, az 1997. évi LXXXI. törvény 22. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-aiban.]

A minimálbér kétszerese alatt járulékot fizetők ellenőrzése

Nem változott.

Az állami adóhatóság kiemelten figyeli azt a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást, amely az állami adóhatóságnak a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalapot jelent be. Az ellenőrzés keretében az adóhatóság azt vizsgálhatja - amire egyébként az általános adóigazgatási szabályok alapján e külön felhatalmazás nélkül is jogosult -, hogy a cég a bejelentés szerint fizet-e.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (8) bekezdésében.]

Költségvetési kötelezettségek

Változás 2008. január 1-jétől.

A központi költségvetés a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után személyenként havonta egységesen 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (2007-ben a minimálbér, illetve az ellátási összeg 9 százalékát fizette).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]

Nem változott.

A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak a a nyugdíjasok,
■ a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgár,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]

Eltartottak

Változás 2008. január 1-jétől.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül havi 4350 (napi 145 forint) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ha azonban a lakóhely szerinti települési önkormányzat polgármestere igazolja - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján -, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2008-ban havi 28 500 forint) 120 százalékát - egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát -, akkor a járulékot nem kell megfizetni. (2007-ben a minimálbér 9 százaléka volt a járulék, ezt a szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény 54. paragrafusa szerinti jövedelmi, szociális helyzet alapján mérsékelni is lehetett, nem csak elengedni.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]

Nem változott.

A fizetési kötelezettséget az eltartott helyett más - szervezet vagy személy - is átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást a fizetési kötelezettséget vállalónak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak 10 napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ában.]

Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól

Változás 2008. január 1-jétől.

Külön járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra azok is, akiknek az egészségkárosodása eléri a 40 százalékot.

[Lásd a 16. § (1) bek. j) pontjában.]

Nem változott.

Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,
■ akiknek a munkaképessége legalább 50 százalékos mértékben romlott, és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (2008-ban ez havi 20 700 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16.§ (1) bek. j)-k) pontjaiban.]

Adóra tébé

Nem változott.

Biztosítási jogviszonnyal összefüggésben nyújtott adóköteles természetbeni juttatás esetén annak 54 százalék személyi jövedelemadóval növelt értéke után kell továbbra is megfizetni a 29 százalék tb-járulékot. Ez az eset áll elő például, ha a munkáltató a munkavállalónak az évi 400 ezer forintig adómentes kereten felül nyújt béren kívüli juttatást.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) (1) pontjában.]

Foglalkoztatói (munkáltatói) járulék

Változás 2008. január 1-jétől.

A foglalkoztató által fizetett 29 százalékos tb-járulékon belül az egészségbiztosítási járulékrész 8 százalékról 5 százalékra csökken, a nyugdíjbiztosítási járulékrész viszont 21 százalékról 24 százalékra nő. Az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 százalékos természetbeni, illetve 0,5 százalékos pénzbeli részre oszlik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. pontjában.]

A járulék alapja továbbra is az a jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni. Ehhez járul a természetbeni, személyi jövedelemadóval növelt juttatás, továbbá a felszolgálási díj és a borravaló, amelyek adóterhet nem viselnek, de a tébéjárulék-alapba beszámítanak. A felszolgálási díj után járulékot kell fizetni, a borravaló után pedig lehet. Ekkor a felszolgálási díj és a borravaló 81 százaléka nyugdíjalap.
Nem járulékköteles az üzleti ajándék, illetve reprezentáció címén adott termék (szolgáltatás).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. e)-f) pontjaiban.]

A foglalkoztatónak továbbra is a jövedelem nagyságától függetlenül fizetnie kell a társadalombiztosítási járulékot.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. §-ában.]

Ha belföldi foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosítottnak a belföldi foglalkoztatótól nincs jövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme, esetében a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve a szerződés szerinti díjazás a járulékfizetés alapja. Ugyancsak ez a járulékalap azon külföldi állampolgárnál, aki magyarországi munkáltatónál végez munkát, s biztosított ugyan, de az itteni munkáltatótól nincs adóelőleg-alapot képező jövedelme.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Adómentes béren kívüli juttatások

2008. január 1-jétől - a 2007. évi CXXVI. adómódosító törvény nyomán - megváltozott az adómentes béren kívüli juttatások köre, illetve módosultak egyes értékhatárok. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 54. §-a előírja, hogy a munkáltatónak az adóköteles béren kívüli juttatás után az adót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékbevallás keretében kell bevallania és befizetnie, az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint.

Adómentes lett:

■ a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet tagja részére természetben adott juttatás a havi minimálbér 50 százalékáig, ez 2008-ban 34 500 forint.

Módosult értékhatárral adómentes:

■ a munkáltató által a munkavállaló részére juttatott melegételutalvány havi 12 ezer forintig, az étel-, italutalvány havi 6 ezer forintig (2007-ben 10 ezer, illetve 5 ezer forintig volt adómentes);
■ a munkáltató (a bér kifizetője) által a munkavállalója gyermekének iskolakezdéséhez adott támogatás a minimálbér 30 százalékáig, ez 2008-ban 20 700 forint (2007-ben ez 20 ezer forintig volt adómentes).

Változatlanul adómentes:

■ a munkáltató által a dolgozó nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék 15 ezer forintig;
■ a vetélkedő és verseny díjaként kapott ajándék értékéből legfeljebb 5 ezer forint;
■ a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék;
■ a munkavállaló részére a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás, legfeljebb a minimálbér mértékéig, ez 2008-ban 69 ezer forint;
■ a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere vagy az állami költségvetés terhére juttatott támogatás (például a közműfejlesztési, a gázár- és távhőszolgáltatás);
■ a falusi vendégfogadásból származó bevétel évi 800 ezer forintig;
■ az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatótevékenységből származó bevétel évi 400 ezer forintig;
■ a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében nyújtott kedvezmény vagy támogatás.

Összesen 400 ezer forintig változatlanul adómentes:

■ az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségvetésből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell számításba venni;
■ az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke;
■ az adómentes iskolakezdési támogatás;
■ a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat a rájuk vonatkozó 1972. évi V., a köztisztviselőt a jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján megillető adómentes ruházatiköltség-térítés;
■ az adómentes internethasználat munkáltató által átvállalt díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke;
■ a művelődési intézményi szolgáltatás (például színház-, koncertjegy) szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész;
■ az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet révén kapott adómentes bevétel.
E juttatási körben a munkavállaló 400 ezer forintos adómentességi keretébe bele kell számítani azokat a juttatásokat is, amelyeket a munkáltató más magánszemélynek (például családtagnak), de a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben ad.
Adómentes az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amelyet a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni (az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett támogatásokat nem kell beszámítani a 400 ezres keretbe).
__________________________________________________________________________________

Kifizetőhelyi elszámolás

Nem változott.

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára (például táppénzre) szolgáló pénzösszeget. E pénzösszeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás. (A jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételezni a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot.)

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]

A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak - számuk meghaladja a 8 ezret - továbbra is bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított tb-ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük).

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 117. §-ában.]

Kifizetőhely költségtérítése

Nem változott.

A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak havonta elszámolást kell benyújtania az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez (mep) a kifizetett ellátásokról, a táppénz-hozzájárulásról, valamint az 1 százalékos költségtérítés összegéről.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38/A. §-ában.]

Egyéni nyugdíjjárulék

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni nyugdíjjárulék 8,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedik. Ezen belül a magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíja változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék viszont 0,5 százalékról 1,5 százalékra nő.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2008-ban ez 7 137 000 forint). A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]

Ha a munkavállalónak nincs az év valamennyi napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ forintértékének - 2008-ban ez 19 500 forint - és a "járulékmentes" napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.
A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) meg kell határoznia a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-jét követően létesít társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]

Egyéni egészségbiztosítási járulék

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken (változatlanul 4 százalék a természetbeni, 3 százalék helyett pedig 2 százalék a pénzbeli járulék).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]

A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is meg kell fizetni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]

Nem változott.

Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példák 6 (4 + 2) százalékos egészségbiztosítási járulékra

A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2008-ban 6 millió forint bérjövedelmet és 200 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2008. április 1-je és 30-a között 200 ezer forint.

Jövedelem	Járulék	Fizetendő
Bér	6%	360 000 Ft
Szabadságmegváltás	-	-
Megbízási díj	4%	8 000 Ft

Legalább heti 36 órás foglalkoztatás esetén a megbízási díj után nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni.

B) Nappali tagozatos egyetemista egyidejűleg munkaviszonyban áll, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. A munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2008-ban 2 millió forint, vállalkozói kivétje 300 ezer forint.

Jövedelem	Járulék	Fizetendő
Bér	6%	120 000 Ft
Vállalkozói kivét	4%	12 000 Ft

A bér után meg kell fizetni a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is, a vállalkozói kivét után - a heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyra tekintettel - viszont nem.
__________________________________________________________________________________

Többes jogviszony

Nem változott.

A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai nem érik el a heti 36 órát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2008-ban ez 7 137 000 forint).
Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt csak a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2008-ban 19 500 forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre számított összege - illetve a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos része - után a naptári éven belül már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]

Nem biztosítottak járuléka

Változás 2008. január 1-jétől.

A nem biztosítottaknak havi 4350 (napi 145 forint) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2007-ben ez a minimálbér 9 százaléka volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) és 39. § (2) bekezdéseiben.]

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) is terheli a 2007-ben bevezetett járulékfajta, a korkedvezménybiztosítási járulék (2007-ben ezt teljes egészében a költségvetés fizette). 2008-ban a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) járuléka 3,25 százalék, a költségvetésre 9,75 százalék jut, 2009-ben 6,75-6,75 százalék a teher, 2010-ben a foglalkoztatónak 9,75, a költségvetésnek 3,25 százalékot kell fizetnie. 2011-től a teljes 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék a foglalkoztatót terheli.
A járulékot a - 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján - korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, a nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve a főállású társas vállalkozó után kell megfizetni, valamint a főállású egyéni vállalkozónak is, ha ilyen tevékenységet végez.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]

Nem kell megfizetni a korkedvezménybiztosítási járulékot azoknál a korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol fokozott terhelés nincs, s nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni és korkedvezményt biztosítani.
Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján, díj fejében megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek, vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosított(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa - a mentesítési kérelemmel, a mentesítéssel érintett munkakörben a kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt a kérelem benyújtásáról, illetve a mentesítésről.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítést követően is hivatalból ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt a munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, és ebben új körülményekre nem hivatkozik.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében és a 2007. évi CXXVI. törvény 354-357., 396. §-aiban.]

Egyéni vállalkozó

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó egyéni egészségbiztosítási járuléka 7 százalékról 6 százalékra csökken, ebből a természetbeni rész változatlanul 4 százalék, a pénzbeli pedig 2 százalék (2007-ben ez 3 százalék volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. § (3) bekezdéseiben.]

A kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér (2008-ban ez havi 69 ezer forint) alapján fizetheti a járulékokat, de arra a hónapra, amikor vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja meghaladja a minimálbért, a járulékfizetési kötelezettséget a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap figyelembevételével kell teljesítenie.
Az egyéni vállalkozó egyéni nyugdíjjáruléka 8,5 százalékról 9,5 százalékra nő (magánnyugdíj-pénztári tag esetében 0,5 százalékról 1,5 százalékra; a tagdíj maradt 8 százalék), egészségbiztosítási járuléka 7 százalékról 6-ra csökken (amelyből a természetbeni járulék továbbra is 4 százalék, a pénzbeli viszont 3 százalék helyett 2 lett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig terjedő időszakban minősül kezdőnek. Ha járulékfizetési kötelezettségét a minimálbér alapján teljesíti, akkor ez számára 2008-ban havi 69 ezer forint utáni járulékfizetést jelent.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]

A főállású egyéni vállalkozónak 29 százalék munkáltatói tb-járulékot is fizetnie kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19., 29. §-aiban.]

Az egyéni vállalkozónak is a minimálbér kétszerese, 2008-ban havi 138 ezer forint után kell járulékot fizetnie (2007-ben a minimumjárulék-alap 131 ezer forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]

Az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetés alól, ha vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapját képező jövedelme nem éri el ugyan a minimálbér kétszeresét, de ezt - elektronikus -adóbevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak. Ekkor az egyéni vállalkozónak csak a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat, de mindkét esetben legalább a minimálbér után.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében.]

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot (azaz ilyenkor nem érvényes a minimálbér kétszerese szerinti szabály). Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]

Társas vállalkozás

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni egészségbiztosítási járulék 7 százalékról 6 százalékra csökken (a természetbeni továbbra is 4 százalék, a pénzbeli járulék pedig 3 százalékról 2-re csökken).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér kétszerese után meg kell fizetni, ez 2008-ban 138 ezer forint. (2007-ben a minimálbér kétszeresének külön neve volt, minimum-járulékalapnak hívta a törvény, összege akkor 131 ezer forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. és 29. §-ában.]

A társas vállalkozások főállású tagjai is a minimálbér kétszerese szerint kötelesek a járulékokat fizetni. Vagyis a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékát a neki személyes közreműködésért kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, 2008-ban legalább 138 ezer forint után kell megfizetnie.
A társas vállalkozás továbbra is akkor mentesül a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség alól, ha a főállású tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el ugyan a minimálbér kétszeresét, de erről - elektronikus - adóbevallása keretében bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Ekkor a társas vállalkozásnak a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után kell befizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (1) bekezdéseiben.]

Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának a ténylegesen kapott (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem az alapja - tehát ekkor nem érvényes a minimálbér kétszerese, illetve a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban például nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, járulékot sem kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban, 19. §-ában, 31. § (4) bekezdésében.]

A társas vállalkozók által fizetendő egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a tb-járulék alapjával (kivéve a jövedelemadó-törvény szerinti természetbeni juttatást, amely továbbra sem számít bele a társas vállalkozó egyénijárulék-alapjába).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]

Társas vállalkozók esetében is csak az egyéni nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) van felső határa. A 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot a társas vállalkozás főállású tagjának továbbra is felső határ nélkül kell megfizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]

Többes vállalkozó

Nem változott.

Az a társas vállalkozó, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó is, választhatja azt is, hogy a minimálbér kétszerese utáni járulékot a társas vállalkozói tevékenységéből származó jövedelme után fizeti meg. Erre akkor van lehetősége, ha erről a tárgyév január 31-éig nyilatkozatban tájékoztatja társas vállalkozását. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak csak - a választása szerinti - egyik ilyen jogviszonyában kell legalább a minimálbér kétszerese után járulékot fizetnie, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékának az alapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában él a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetéssel, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha a vállalkozó többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül -értesítenie kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5) bekezdésében és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-ában.]

Vállalkozó diák

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]

Nyugdíjas foglalkoztatott

Változás 2008. január 1-jétől.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni (a 2007-es 8,5 százalék helyett). Nyugellátását a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni - minden 365 nap szolgálati idő után (365 nap alatt nem jár emelés).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa nyugdíjas járulékára

Munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosított havi díjazása 2008-ban 140 000 forint.

		Járulék/hó
	Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%)	5 600 Ft
	Nyugdíjjárulék (9,5%)	13 300 Ft

__________________________________________________________________________________

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2008. január 1-jétől.

A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységű tagja után egészségügyi szolgáltatási járulékként napi 145, havi 4350 forintot köteles fizetni. E kötelezettséget attól függetlenül kell teljesíteni, hogy az adott hónapban van-e vállalkozói kivétje, vagy nincs (2007-ben csak akkor kellett fizetni, ha az egyéni vállalkozónak volt vállalkozói kivétje, illetve a tagnak személyes közreműködés alapján jövedelme).
A havi 4350 forintot valamennyi vállalkozásban meg kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni (a 2007. évi 8,5 százalék helyett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]

Nem változott.

Azok az egyéni vagy társas vállalkozók számítanak kiegészítő tevékenységűnek, akik saját jogú nyugdíjasként vállalkoznak. Az előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szüneteltető egyéni és társas vállalkozó is kiegészítő tevékenységű.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]

Segítő családtag

Nem változott.

Az egyéni vállalkozónak, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a közeli hozzátartozója akkor lehet segítő családtag, ha a társasági tevékenység keretében, személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végez. A saját jogú nyugdíjas, továbbá az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas továbbra sem lehet segítő családtag.
Segítő családtag az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője), továbbá testvére, élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa lehet.
Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2008-ban 20 700 forintot), az egyes járulékok alapja a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem. Ha a díjat nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként fizetik, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból a jövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazást fizették. A segítő családtag biztosításának elbírálásánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése - napjáig tart.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) bek. g) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Járulék- és ehokedvezmények

■ Pályakezdők

Nem változott.

A pályakezdő - vagyis a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét be nem töltött, Start kártyával rendelkező - fiatal foglalkoztatását vállaló munkaadónak a foglalkoztatás időtartama alatt a pályakezdő után nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, s a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett csökkentett (a foglalkoztatás első évében 15 százalék, a második évben pedig 25 százalék) járulék terheli.
A kedvezmény alap- és középfokú végzettséggel rendelkező fiatal foglalkoztatása esetén a minimálbér másfélszereséig (ez 2008-ban havi 103 500 forint), felsőfokú végzettségű esetén a minimálbér kétszereséig (138 ezer forint) érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy ha a munkabér ennél nagyobb, akkor abból eddig az összegig.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.]

A be nem fizetett járulékot az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap a Munkaerő-piaci Alapból kapja meg.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.]

■ Gyes, gyed, gyet

Új előírás 2007. július 1-jétől.

A gyes, gyed, gyet, ápolásidíj folyósítás megszűnését - bármely foglalkoztatónál - követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatás, továbbá a tartósan álláskereső foglalkoztatása a pályakezdőkéhez hasonlóan kedvezményezett, vagyis a foglalkoztatónak nem kell tételes ehót fizetnie, s 15, illetve a második évben 25 százalék tb-járulékra kötelezett (29 százalék helyett). A különbség a pályakezdő-foglalkoztatáshoz képest az, hogy a járulékkedvezmény e körben mindenkinél a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, s hogy itt feltétel az is, hogy a foglalkoztatásnak legalább napi négyórásnak kell lennie, és legalább 31 napig kell tartania. További feltétel a Start Plusz kártya kiváltása. Tartósan állást kereső a törvény fogalmai szerint az, akit az állami foglalkoztatási szerv, vagyis a munkaügyi központ a Start Plusz, illetve Start Extra kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5. §-ában.]

■ Halmozottan hátrányos helyzetűek

Új előírás 2007. július 1-jétől.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a tartósan állást kereső, aki betöltötte az 50. életévét, vagy - életkorára tekintet nélkül - legfeljebb nyolc osztályt végzett. Halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, a foglalkoztatás első évében nem kell megfizetnie a 3 százalék munkaadói járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot; a foglalkoztatás második évében a 3 + 29 százalék helyett összesen 15 százalék járulékot kell fizetnie. A kedvezmények érvényesítésének feltétele a Start Extra kártya kiváltása is.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6. §-ában.]

• Ösztöndíjas foglalkoztatott

Nem változott.

Továbbra is az a Start kártyával rendelkező létesíthet ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, aki a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapra, de legfeljebb egy évre munkatapasztalat szerzése érdekében ösztöndíjas foglalkoztatási szerződést köt. Ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját a pályakezdő foglalkoztatójáéval azonos kedvezmény illeti meg, vagyis az ösztöndíjas után nem kell tételes ehót fizetnie, s a 29 százalék tb-járulék helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban 25 százalékot kell fizetnie.

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 9. §-ában.]

Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére kifizetett foglalkoztatási ösztöndíj nem lehet kisebb a minimálbérnél (2008-ban havi 69 ezer forintnál).

[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 12. §-ában.]

Ekhós jövedelem

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az ekhoalap után fizetendő közteherből - a 2005/CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult (2007-ben az ekho nem tartalmazott természetbeni egészségbiztosítási járulékot).
Változás 2008. január 1-jétől.
Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék tb-járulékból 3,3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, 16,7 százalék nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül (2007-ben 9-11 százalék volt a járulékok megoszlása).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]

Az ekhózónak az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie, illetve 3,8 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíjszázalék nyugdíjjárulékot (a 2007. évi 4 - 3,9-0,1 - százalék helyett). Továbbra is az ekhós jövedelem 50 százaléka számít be a nyugdíjalapba.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]

Nyugdíj szüneteltetése

Változás 2008. január 1-jétől.

A nyugdíját szüneteltető - a szünetelés időszakában - 9,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett (a 2007. évi 8,5 százalék helyett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]

A 2008. január 1-jétől előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjasnak szüneteltetnie kell a nyugellátását, ha nyugdíj mellett szerzett jövedelme meghaladja a minimálbér évi összegét, vagyis 2008-ban nyugellátás mellett maximum 828 ezer forint jövedelmet szerezhet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]

A nyugdíját szüneteltetőnek továbbra is kell fizetnie természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, 2008-ban 4, illetve 2 százalékot (2007-ben ez 4, illetve 3 százalék volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]

Vállalkozás, bedolgozás, megbízás

Nem változott.

A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor biztosításköteles, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2008-ban havi 20 700 forint, napi 690 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Vállalkozói járulék

Változás 2008. január 1-jétől.

A foglalkoztatásról és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 46/B paragrafusa szerint a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó csak egyéni vállalkozásában köteles megfizetni a vállalkozói járulékot. Ettől akkor lehet eltérni, ha társas vállalkozása részére olyan nyilatkozatot tesz, hogy vállalkozóijárulék-fizetési kötelezettségét társas vállalkozóként fogja teljesíteni. Ha a biztosított társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, vállalkozói járulékát abban a társas vállalkozásban kell megfizetnie, ahol a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetési kötelezettségét teljesíti.

Nem változott.

Vállalkozói járulékot köteles fizetni a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme - a vállalkozói kivét, társas vállalkozás esetében a személyes közreműködés alapján kifizetett jövedelem -, de legalább a minimálbér után (2008-ban 69 000 forint). A járulék mértéke 4 százalék.
A munkaviszony mellett vállalkozónak vállalkozói tevékenysége után továbbra sem kell vállalkozói járulékot fizetnie, ha munkaviszonyában a munkaidő eléri a heti 36 órát.
Az egyéni és a társas vállalkozó a vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is köteles megfizetni, ha részére - vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén - nem fizettek jövedelmet.
A vállalkozói járulék a társas vállalkozásnál költség, az egyéni vállalkozóra ezt a személyijövedelemadó-törvény tételesen nem mondja ki.
Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója vagy hallgatója.
A társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozónak a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie.
Ha a vállalkozó több társas vállalkozás tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér után megfizeti.
A heti 36 órás munkaviszony meghatározásánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a társas vállalkozás köteles megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani az állami adóhatóságnak.

Vállalkozói járadék

Nem változott.

Vállalkozói járadékra jogosult az a volt vállalkozó, aki
■ munkanélküli (álláskereső);
■ a munkanélkülivé (álláskeresővé) válását megelőző négy éven belül legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozó volt, és e tevékenysége idején befizette a vállalkozói járulékot;
■ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül.
A jogosultság feltétele mindegyik esetben az, hogy a volt vállalkozó munkát keressen az illetékes munkaügyi központnál, de az ne tudjon megfelelő munkahelyet felajánlani neki.
A vállalkozói járadék összegét a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem alapján kell kiszámítani. A munkanélkülivé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelme számít, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. A vállalkozói járadék alapja az így meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka.
A vállalkozói járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százalékával (2008. január 1-jétől ez havi 25 650 forint), felső határa pedig ennek a kétszeresével, a nyugdíjminimum 180 százalékával (51 300 forint).
A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő kiszámításakor öt nap járulékfizetés egynapi járadékot ér.
Aki egyidejűleg jogosult munkanélküli-járadékra és vállalkozói járadékra, munkanélküli-járadékot csak a vállalkozói járadék folyósítási idejének lejártát követően kaphat.
A vállalkozói és a munkanélküli-járadékra jogosultság időtartama összeadható, ha a jogosult az egyikhez szükséges jogosultsági időnek legalább a felét megszerezte.

Szellemi alkotás járuléka

Nem változott.

Továbbra sem kell társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon része után, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is aszerint kell megkülönböztetni, hogy a díjazásból mekkora hányad a személyes tevékenységért járó rész, és mekkora a felhasználáshoz kapcsolódó érték, azaz vagyoni értékű jog. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2008-ban ez havi 20 700 forint). Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
A felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján tevékenységet végzők után a felhasználónak tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a szerződés fennállásának ideje alatt - kivéve, ha azt másnak kell megfizetnie -, persze csak akkor, ha az alkotó díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát. A tételes eho havi összege változatlanul 1950 (napi 65) forint.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 3-4. §-aiban.]

Összeszámítási szabály

Nem változott.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítását havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor visszamenőleg, önállóan kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2008-ban havi 20 700, napi 690 forinttal).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelő

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 7 millió forint bevétellel rendelkező, magánnyugdíj-pénztári tag őstermelő a 9,5 százalék - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulékából 2,3 százalék a tagdíj, 7,2 százalék a nyugdíjjárulék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-ában.]

Bekerült a törvénybe a kezdő őstermelő fogalma. E szerint kezdő őstermelő az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Csak az biztosított őstermelőként, aki esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év (ez a szabály 2007-ben csak átmeneti rendelkezésként szerepelt a törvényben).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]

A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 7 millió forint bevétellel rendelkező őstermelő 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet (a 2007-es 8,5 százalék helyett). A pénztártag őstermelőnek 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie (2007-ben tagdíjat nem kellett fizetnie).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]

Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot választ-e (2007-ben erre külön bejelentőlapon volt lehetősége).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

A járulékfizetés kapcsán továbbra is az minősül őstermelőnek,
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Továbbra is csak a főállású őstermelő biztosított e tevékenysége alapján.
Őstermelőként nem biztosított az az őstermelő,
■ aki egyéb jogcímen biztosított (például munkavállaló, közalkalmazott, egyéni vagy társas vállalkozó), kivéve, ha őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb (bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított, ekkor ugyanis az e jogviszony alapján létrejött biztosítása nem zárja ki azt, hogy őstermelőként is biztosított legyen;
■ aki saját jogon nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíj korhatárát betöltötte;
■ aki őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]

Továbbra is a bevétel - nem pedig a jövedelem - az őstermelő által fizetendő járulékok alapja. Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 7 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 13,5 százalék járulékot fizetnie. Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítás, 9,5 százalék a - nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló -nyugdíjjárulék. A járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 7 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, továbbra is a minimálbér után kell megfizetnie az összesen 44,5 százalék járulékot, amiből 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 15,5 százalék az egyéni járulék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 7 millió forint éves bevétel alatti - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (ez 2008-ban 2 százalék), pénzbeli ellátásra - gyedre, táppénzre - sem jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]

A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is (hasonlóan az evázó egyéni vállalkozóhoz). Vagyis ha a tárgyévet megelőző évben például alacsony volt vagy egyáltalán nem volt olyan bevétele, amelynek a 20 százaléka után fizetné a járulékokat, választhat magasabb járulékalapot. Ilyenkor az összes járulékot, vagyis a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]

Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, biztosítása szünetel arra az időre, amelyre a betétlapja nem érvényes. Ilyenkor - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ez 2008-ban havonta 4350 forint (2007-ben a minimálbér 9 százaléka volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. § d) pontjában és 39. § (2) bekezdésében.]

A biztosított őstermelőnek nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]

Egyéb jogviszony

Nem változott.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (690 forinttal) kell számolni; eszerint 2008-ban napi 689 forint díjazás adható járulékmentesen.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Utólag fizetett jövedelem

Nem változott.

A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie. A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont az utólagos kifizetést arra az évre (évekre) szóló szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna. Ez a szabály a járulékfizetési felső határ meghatározásakor is.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. §-ában.]

Külföldön munkát vállalók

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Ha a külföldre kiküldött és a magyar jog szerint biztosított munkavállaló jövedelme ugyanazon naptári hónap egyik felében Magyarországon adózik, a másik felében pedig nemzetközi egyezmény alapján a külföldi államban, a havi járulékalap a belföldön adóköteles jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) és a személyi alapbér külföldi adóztatás időtartamára jutó arányos részének összege.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. §-ában.]

Nem változott.

Ha a magyar jog szerint biztosított munkavállalónak a naptári hónapban egyáltalán nincs a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőleg-köteles jövedelme, a járulékalap vagy a munkaszerződésben szereplő személyi alapbér, vagy az egyéb szerződésben meghatározott díjazás (például a megbízási díj) összege.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]

Csak annak a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie (2008-ban havonta 4350 forintot), aki nem EGT-államban dolgozik, és nem is olyan államban végez munkát, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]

Magyarországon tanuló külföldi

Nem változott.

Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a tanulói-hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgárok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]

Külföldi

Nem változott.

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi:
■ a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik;
■ a hontalan.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j), u) pontjában.]

Külföldiek biztosítása

Nem változott.

Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 13. §-aiban.]

Nem biztosított külföldi

Változás 2008. január 1-jétől.

A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha kiterjed rá a küldő állam vagy bármely más állam társadalombiztosítási rendszere.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]

Nem változott.

Azok az EGT-állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat is) és családtagjaik, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, s nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük), a biztosítás szempontjából külföldinek minősülnek. Ha a külföldinek minősülő EGT-állampolgár foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, akkor Magyarországon nem jön létre biztosítás. Nem terjed ki a biztosítás a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, külföldinek minősülő harmadik állambeli munkavállalóra (aki nem EGT-állampolgár, és nem is egyezményben részes állam polgára), ha kiküldetés, munkaerőkölcsönzés keretében végez Magyarországon munkát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában, 11. §-ában.]

Egyházi személyek járuléka

Nem változott.

Az egyháznak az egyházi személy után változatlanul 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.
Egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - az egyháznak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2008-ban havonta 69 000 forint) után kell befizetnie a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]

Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]

Alkalmi munkavállalás

Nem változott.

Az AM könyv kiállítója a tárgyévet követő év március 31-éig köteles - elektronikus úton - adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak alkalmi könyves munkavállalóiról. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, a munkaviszony időtartamát, az ellátások alapjául szolgáló keresetet, az igazolás szerinti adóköteles jövedelmet és a megfizetett adóelőleget, magánnyugdíjpénztár tagja esetében a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét.
Az állami adóhatóság az adatokat évente a tárgyévet követő augusztus 31-éig - először 2007-re, 2008. augusztus 31-éig - hivatalból köteles elektronikus úton továbbítani az egészségbiztosítási, illetve a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervnek és adott esetben a magánnyugdíjpénztárnak.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 5. § (8)-(9) bekezdéseiben.]

Alkalmi foglalkoztatás az a munkaviszony, amely a legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
■ egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig,
■ egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig tart.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésében.]

Alkalmi munkát egy naptári éven belül több munkáltatónál vállalók alkalmi foglalkoztatásának időtartama 120 nap lehet.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Ha az alkalmi munkát legalább három természetes személy vagy kiemelten közhasznú szervezet számára végzik, az e módon foglalkoztatott évente összesen 200 napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő jogviszonyban. E szabály nem érvényes a vállalkozóra, ha alkalmi munkavállalói könyvvel a vállalkozásában foglalkoztatják.
Alkalmi foglalkoztatás esetén az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók nem számítanak külön munkáltatónak.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 2/A. §-ában.]

Az alkalmi munkára kifizetett munkabér naptári napi átlagban nem lehet kevesebb 1800 forintnál, és nem haladhatja meg a 4600 forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ában és mellékletében.]

Alkalmi munkavállalót bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet foglalkoztathat, s a közszféra bármely foglalkoztatója (például minisztérium, önkormányzat) is.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 1. §-ában.]

Nemcsak belföldi, külföldi személy is foglalkoztatható alkalmi munkavállalóként, ha
■ menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik;
■ az Európai Gazdasági Társulás állampolgára, annak tartózkodásra jogosult hozzátartozója;
■ magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, vagy olyan magyar állampolgár özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt;
■ mezőgazdasági (a törvény külön megnevezi a növénytermesztést, az állattenyésztést, a halászatot) tevékenységet végez idénymunkában.
Mezőgazdasági idénymunkára alkalmazott külföldi esetén alkalmi a foglalkoztatás akkor is, ha egy hónapon belül meghaladja a 15 napot, de évi legfeljebb 60 napig tart.

[Lásd az 1997. évi LXXIV törvény 1. § (2) bekezdésében, 2/B. §-ában.]

A munkáltató a vele munkaviszonyban állóval nem létesíthet alkalmi foglalkoztatási jogviszonyt a munkakörében leírt feladatok ellátására.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 2. § (4) bekezdésében.]

Alkalmi munka közterhei

Változás 2008. január 1-jétől.

Az alkalmi munkavállalónak napi 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie (2007-ben havonta a minimálbér 9 százalékát kellett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Alkalmi foglalkoztatás esetén a foglalkoztatónak továbbra sem kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie (de továbbra is a foglalkoztató terhe a nyugdíj-biztosítási járulék, s a közteherjegy kiváltásával fizeti meg az egyéni nyugdíjjárulékot, a magánpénztári tagdíjat, a tételes egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és a munkavállalói járulékot, valamint a személyi jövedelemadót).
Az alkalmi munkavállalótól más - szervezet vagy személy - átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, ha a munkavállaló ebbe beleegyezik, s ezt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást a fizetési kötelezettséget vállalónak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak tíz napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 3. és az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Alkalmi munkáért fizetett napidíj közterhe 2008-ban

Kifizetett munkadíj/nap	Közteher- jegy értéke	Ellátási alap
1800-2399 Ft	400 Ft	2700 Ft
2400-2999 Ft	700 Ft	3600 Ft
3000-3599 Ft	900 Ft	4500 Ft
3600-4600 Ft	1100 Ft	5400 Ft

__________________________________________________________________________________

Közterhek felosztása

Változás 2008. január 1-jétől.

A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét (továbbra is) átutalja a kincstár által vezetett számlára. A kincstár ezen összegből
■ a nem magán-nyugdíjpénztári tag alkalmi munkavállalók után 83 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak,
■ magán-nyugdíjpénztári tagnál 76 százalék helyett 63 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak és 20 százalékot az adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak,
■ mindkét esetben 13 százalék helyett 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
(2007. április 1-jétől 76 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, 13 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és 11 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak utalt. Magán-nyugdíjpénztári tagnál 55 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak, 21 százalékot az adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak, 11 százalékot a Munkaerő-piaci Alapnak, 13 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak.)

[Lásd az 1997. évi LXXVI. törvény 7. §-ában.]

Adókedvezmény közteherjegy után

Nem változott.

Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató magánszemély személyijövedelemadó-kedvezményre jogosult. Ehhez adóbevallást kell tennie, ahogy annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottnak is, akinek éves bérjövedelme eléri a havi minimálbér 12-szeresét.
Az alkalmi munkavállalásból származó jövedelmet nem kell bevallani akkor, ha ez a jövedelem kisebb, mint a minimálbér éves összege, feltéve, hogy az alkalmi munkavállalónak nem volt személyijövedelemadó-köteles jövedelme.

[Lásd az 1997. évi LXXIV. törvény 8. § (6) bekezdésében.]

Adó- és járulék bevallás alkalmi munkánál

Nem változott.

Ha a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett munkáltató a tárgyhónapban AM könyves alkalmi munkavállalót foglalkoztat, bevallásában - az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdésének 27. pontja alapján - köteles feltüntetni az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közteherjegy összegét és a foglalkoztatás napját (napjait).
__________________________________________________________________________________

Miért mi jár?

Külföldön munkát vállalók

Nem változott.

Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a külföldön munkát vállalók, a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2008-ban ez napi 145 forint, havi 4350 forint; 2007-ben havonta a minimálbér 9 százaléka volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésében.]

Felszolgálási díj

Nem változott.

Ha a felszolgálási díj után befizetik a 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beszámít a nyugdíjalapba.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Egyéni járulékok

Nem változott.

Aki napi 145 forint, havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet (2007-ben a minimálbér 9 százalékát kellett fizetni), annak egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]

Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után -24 százalékos nyugdíj-biztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos magánpénztári tagdíjat) fizet, annak szolgálati idő jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §; (1), (4) bekezdéseiben.]

Aki 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás), aki pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet (2008-ban 2 százalék, 2007-ben 3 százalék), az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]

Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]

A 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot - vagy 1,5 százalék járulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat - fizető biztosított nyugellátásra és baleseti nyugellátásra jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]

Ekhózók

Új előírás 2008. január 1-jétől.

A 15 százalékos ekhóból 1,6 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, s ezért az ekhózó - a 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése alapján - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult (2007-ben ezekre nem volt jogosult, mert az ekhó nem tartalmazott természetbeni egészségbiztosítási járulékot).
__________________________________________________________________________________

Szociálpolitikai egyezmények

Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei:
Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára, Montenegróra és Macedóniára alkalmazandó)
Magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Észtország, Lettország, Litvánia és Üzbegisztán kivételével valamennyi szovjet utódállamra alkalmazandó)
Magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
Magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
Magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
Magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
__________________________________________________________________________________

Társadalombiztosítási igazgatási szervek

2008. január 1-jétől megszűnnek a családtámogatási kifizetőhelyek, a családtámogatások megállapítása, folyósítása a kincstárhoz kerül. A tb-igazgatási szervek feladat- és hatásköre nem változott.

Regionális igazgatóságok

(a megyei - fővárosi - nyugdíj-igazgatóságok feladatait vették át): idetartoznak a nyugellátások, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék megállapítása, a szolgálati időre kötött megállapodások, a jogalap nélkül felvett nyugellátás, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és a baleseti járulék visszafizettetése, megtéríttetése. (A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság korábbi feladatait a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság látja el.)

Állami adóhatóság:

a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos hatósági ügyben, a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyben jár el.

Egészségbiztosítási Felügyelet:

ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók ellenőrzését, az önkéntes egészségpénztárak szakmai felügyeletét.

Magyar Államkincstár területi igazgatóságai:

a kincstár regionális igazgatóságai látják el a családtámogatások megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatokat. A kincstár budapesti és Pest megyei regionális igazgatósága folyósítja a családi támogatást, ha annak jogosultja három hónapra más EU-tagállamba távozik.

Megyei és fővárosi egészségbiztosítási pénztárak, Országos Egészségbiztosítási Pénztár:

megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}