adozona.hu
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerint a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviselheti az őt foglalkoztató szervezetet az adóhatóság előtt.
Nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt.
Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót (...
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Jogtanácsos képviseleti joga
Változás 2012. január 1-jétől.
A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerint a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviselheti az őt foglalkoztató szervezetet az adóhatóság előtt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
Állandó meghatalmazás
Változás 2012. január 1-jétől.
Nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt.Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót (korábban csak a meghatalmazás-megbízás bejelentése esetén volt kötelező az értesítés).
A megszűnés napján a meghatalmazott még jogosult az adóhatósági iratok átvételére. (Hiába tagadja meg a meghatalmazott az adóhatósági irat átvételét arra hivatkozva, hogy aznap bejelentette-bejelenti a meghatalmazás megszűnését, a kézbesítési vélelem beáll.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (3)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog megszűnése továbbra is a megszűnés bejelentésétől hatályos az adóhatósággal szemben.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
Pénzügyi képviselő igazolása
Változás 2012. január 1-jétől.
A pénzügyi képviselőnek a számára előírt feltételek - gazdasági társasági forma, 50 millió forintos jegyzett tőke vagy ennek megfelelő bankgarancia, adóhatóságnál nyilvántartott köztartozás-mentesség -teljesülését e képviselet időtartama alatt évente igazolnia kell (nem csak bejelentkezéskor).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Végelszámoló bírságolása
Változás 2012. január 1-jétől.
A végelszámoló is közvetlenül bírságolható (nem csak a felszámoló) az adóigazgatási eljárásban. A végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló által elkövetett jogsértésért a mulasztási bírságot az adóhatóság a végelszámolóval szemben állapítja meg. A végelszámoló mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]
Tényleges üzletvezetés helye
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság köteles bejelenteni az adóhatósághoz a tényleges üzletvezetése helyét, továbbá ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, magyarországi tényleges üzletvezetési helyét. Ha az adózó tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át, köteles bejelenteni ezen üzletvezetésihely-áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b), p), 23. § (4) bek. a), a 178. § 35. pontjaiban.]
Bejelentési kötelezettség
Új előírások 2012. január 1-jétől.
Az adózó köteles bejelenteni a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényese cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát. A korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság köteles bejelenteni azt a tényt is, ha a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik. Kötelezően bejelentendő adattá válik továbbá■ az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helye,
■ az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összege,
■ a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe részéről a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma).
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 2012. január 1-jétől módosul, aminek következtében az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó a tagok és részvényesek adóazonosító számát a cégbíróság útján, és nem közvetlenül jelenti be az állami adóhatóság felé.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. e), g), n), o), 17. § (3) bek. d) pontjaiban.]
Magán-nyugdíjpénztári tagság
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkáltató és a kifizető nem köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított magán-nyugdíjpénztári tagok pénztárának nevét és azonosítóját.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében.]
Iskolaszövetkezeti tagok
Új előírás 2011. augusztus 1-jétől.
Az iskolaszövetkezet mint munkáltató az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni, ha iskolaszövetkezeti tagot foglalkoztat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (6), (11)-(12) bekezdéseiben.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonyának megszűnése napját a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül. Jogutódlás esetén a jogutód iskolaszövetkezet a foglalkoztató személyében bekövetkező jogutódlás esetére előírt bejelentési szabályok szerint jár el.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bekezdésében.]
Elektronikus bizonylatok őrzési helye
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének a helyét közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (3) bek. a) pontjában.]
Ügyfélkapu létesítése
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követő nyolc napon belül köteles ügyfélkapu létesítésének kezdeményezésére és a létesítést követő nyolc napon belül ennek bejelentésére az állami adóhatóság felé.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]
Készpénzfizetés összeghatára
Változás 2012. január 1-jétől.
Független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára 2 millió forintra csökken (5 millió forintról).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (9) bek. b) pontjában.]
Bejelentés ÖVTJ-kódon
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó és az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemély a tevékenységi köreit a bejelentéskor hatályos ÖVTJ-kódon köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz. A KSH Szakmakódjegyzéke helyébe az Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) lép. (A bejelentésrend nem változik.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (14) bekezdésében.]
Kölcsönzött munkaerő bejelentése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A kölcsönvevő köteles a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő törvényben meghatározott adatok, a munkavállaló neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes azonosító adatai és lakcíme, kölcsönbeadó neve, adószáma, foglalkoztatás kezdő- és befejező napja bejelentésére a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, továbbá a foglalkoztatás befejezése napját követő napon.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (17) bekezdésében.]
Egészségügyi szolgáltatásijárulék - fizetési kötelezettség
Változás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a magánszemély adóévre vonatkozó havi egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét a magánszemély bejelentése alapján (és nem külön határozattal) írja elő a magánszemély adószámláján, s erre való tekintettel a magánszemély bejelentése végrehajtható okirattá válik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (6) bekezdésében, 145. § (1) bek. f) pontjában.]
Vámazonosító szám (VPID-szám)
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A vámazonosítási szám igénylésével összefüggő bejelentési, nyilvántartási szabályok az adózás rendjéről szóló törvény részévé váltak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. § (4) bekezdésében, 22/C. §-ában, 24. § (16) bekezdésében, 24/G. §-ában, 53. § (1) bekezdésében, 80/A. §-ában, 120. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni a VPID-szám megállapítása alapjául szolgáló adatokban bekövetkező bármely változást és az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, annak megszüntetéséről, továbbá a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatait is.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adózó a változás bejelentésének szabályai szerint az adóhatósághoz bejelentett kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (4) bek. b) pontjában.]
Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése
Új előírás 2012. június 30-ától.
Az alapítványok és egyesületek az adószám megszerzése érdekében, az állami adóhatósághoz teljesítendő első bejelentkezési kötelezettségüket az őket nyilvántartó bíróságon keresztül teljesíthetik. (Korábban közvetlenül az állami adóhatósághoz kellett teljesíteni a bejelentést.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (2), (3a), 17. § (15), 23. § (1)-(2),(5)-(6), 53. § (5), 128/A. § (5) bekezdéseiben.]
Áfabejelentés elmulasztása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Ha az adózó (például aki az eva hatálya alól kilép) az adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben nem teljesíti az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási módjának bejelentését, mindaddig nem élhet adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetésitámogatás-igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogával, amíg e kötelezettségét nem teljesíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37/A. §-ában.]
Elektronikus bejelentés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózóknak minden bejelentési, változásbejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (9) bekezdésében.]
Külföldi munkavállalók bejelentése
Változás 2012. január 1-jétől.
A kirendelt külföldi személy után a bejelentési kötelezettséget minden olyan esetben teljesíteni kell, amikor a Magyarországra kirendelt külföldi illetőségű magánszemélynek a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján magyar személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget a nem önálló tevékenység megkezdését követő 30 napon belül, változás esetén a változástól számított szintén 30 napon belül kell teljesítenie, ha a magyar személyijövedelemadó-kötelezettség a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények, illetve a körülmények változása miatt fennáll. (A tevékenység megszűnésének bejelentési szabálya változatlan, de az új szabályokkal összhangban kell értelmezni.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Adószám-felfüggesztés, adószámtörlés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére azon adózó esetében, amelynek bejelentett székhelye nem valós cím, vagy a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy ha az állami adóhatóságnak ellenőrzése alapján hitelt érdemlően a tudomására jut, hogy az általa bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Más esetekben a felfüggesztés ideje 15 napra rövidül (a korábbi 30 napról). Ha ezen időtartamon belül az adóhatóság a felfüggesztést nem szünteti meg, akkor az adószám törléséről hoz határozatot. Ha az állami adóhatóság az adószám felfüggesztéséről és törléséről hozott határozatot hirdetményi úton közli az adózóval, a hirdetmény kizárólag az állami adóhatóság internetes honlapján kerül közzétételre.A 60 napos üzletlezárás ismételt elrendelése ezentúl nem alapozza meg az adószám felfüggesztését.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A-B. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Behajtási együttműködés az EU-ban
Behajtási jogsegély
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Tételes felsorolás nélkül bármely olyan adónemben lehetséges a behajtási jogsegély igénybe vétele, amelyet az EU vagy valamely tagállam vagy a tagállam területi önkormányzata, közigazgatási alegysége (például tartománya) nevében vetnek ki. A behajtási jogsegélyt a továbbiakban az adó- és vámeljárásokhoz kapcsolódó igazolások díjaira (illetékekre) is alkalmazni lehet. Magyar részről ez azt jelenti, hogy valamennyi központi és helyi önkormányzati adóra (ideértve általában az illetékeket), valamint a NAV előtti eljárásokban fizetett eljárási illetékekre is kiadható 2012. január 1-jétől más tagállami behajtás iránti megkeresés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 60. § (1), 69/E. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A vámkövetelések és az EMGA/EMVA-követelések, valamint a főkövetelésekhez kapcsolódó járulékos követelések (bírságok, szankciók, kamatok) érvényesítése továbbra is biztosított a behajtási jogsegély keretében. A behajtási megkeresés és biztosítási intézkedés iránti megkeresés kiadásának csak a legalább 1500 eurós (illetve az annak megfelelő pénzösszeget elérő) követelések esetén van helye.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 60. §-ában, 68. § (2) bekezdésében, 11. melléklet I-II. pontjának felvezető szövegében.]
Egységes végrehajtható okirat
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A megkereső tagállam állítja ki ezentúl azt az okiratot, amelyet a megkeresett tagállamban - további hatósági aktus, záradékolás stb. nélkül - végrehajtható okiratnak kell tekinteni. (Korábban ez a megkeresett tagállam feladata volt.) Ez az okirat a végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO, angolul unified instrument permitting enforcement, UIPE), amelyet az Európai Bizottság által meghatározott formanyomtatványon kell kiadni, és minimális tartalmi követelmények betartásával (követelés, adós, elrendelő hatóság azonosítása) kell továbbítani a megkeresett hatóság részére. A megkereső tagállam illetékes hatósága által kiállított VEEO ugyanolyan végrehajtható okiratnak minősül, mintha azt a NAV a saját eljárásában maga állította volna ki. A VEEO-t elektronikus úton és magyar nyelven, vagy magyar nyelvű fordítást is mellékelve kell továbbítani a magyar megkeresett hatóság (NAV) részére, ezt a végrehajtható okiratot (VEEO-t) a NAV kézbesíti a magyarországi adósnak, és ezen okirat alapján folytatja le az "idegen követelés" érvényesítésére a magyarországi adó-végrehajtási eljárást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 63. § (3), 65. § (1), 69/C. § (1) bekezdéseiben, 70. § 12. pontjában.]
Előzetes megkeresés nélküli információcsere
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A NAV a másik tagállami adóhatóság előzetes kérése nélkül, a kifizetés teljesítése előtt tájékoztathatja a másik tagállamot az e tagállamban letelepedett vagy ott-tartózkodási hellyel rendelkező személynek teljesítendő adó-visszatérítésről (e szabály az illetékre is alkalmazható, de nem alkalmazható az áfa-visszatérítésre). Ugyanezt az előzetes kérés nélküli önkéntes tájékoztatást a NAV részére a másik tagállam adóhatósága is teljesítheti, ha Magyarországon letelepedett vagy itt-tartózkodási hellyel rendelkező személynek adó-visszatérítés teljesítését tervezi.A visszatérítésre jogosult személy letelepedésének állama ezeket az adatokat a saját adóztatási tevékenysége során (akár az e személy elleni hazai végrehajtási eljárásban) és a hazai társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos eljárásokban is felhasználhatja. Az előzetes megkeresés nélküli információcsere nem kötelező együttműködési forma (az adó-visszatérítést teljesítő tagállamnak tehát nincs minden esetre kiterjedő, előzetes tájékoztatási kötelezettsége, az információszolgáltatás kizárólag az adó-visszatérítést teljesítő tagállam döntésétől függ).
[Lásd a 2003. évi XCII törvény 61/A. §-ában és 69/E. § (4) bekezdésében.]
Az adózó (adós) jogorvoslati lehetőségei
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az új behajtási jogsegély tételes felsorolással rögzíti, hogy a végrehajtást engedélyező egységes okirattal (VEEO/UPIE), a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal (azaz a megkereső tagállambeli végrehajtás alapját jelentő okirattal), az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság általi más tagállambeli kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket kizárólag a megkereső tagállam hatóságai bírálhatják el érdemben, és e kérelmeket a megkereső tagállamban kell előterjeszteni.A megkeresett tagállambeli adó-végrehajtási eljárás egyes cselekményei (például ingatlanra jelzálogjog bejegyzése, végrehajtás munkabérre) a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók (ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkeresett tagállamban kell előterjeszteni).
[Lásd a 2003. évi XCII törvény 65. §-ában.]
Megszerzett adatok felhasználása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az új behajtási jogsegély keretében megszerzett bármely információ felhasználható a társadalombiztosítási járulékok megállapítása és végrehajtása iránti eljárásokban. E rendelkezés alapján például az osztrák adóhatóság német félnek küldött behajtási megkeresésében személyi jövedelemadóval, társasági adóval kapcsolatos behajtási megkeresésében szereplő adatokat a német adóhatóság a német társadalombiztosítási járulékok megállapításánál és végrehajtásánál szabadon felhasználhatja bizonyítékként.Az adott behajtási ügyben együttműködő tagállamok adóhatóságai egy harmadik tagállamnak is átadhatják a behajtási adatokat, ha megítélésük szerint a harmadik tagállamban ezek az adatok az adó- és vámkövetelések behajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, illetve a társadalombiztosítási járulékok megállapítása vagy végrehajtása céljából hasznos lehet. Az információ továbbítását az információ forrásának tagállama megakadályozhatja, ha az adattovábbításról szóló előzetes értesítésre válaszul tíz munkanapon belül az adattovábbítást megtiltó írásos nyilatkozatot küld.
[Lásd a 2003. évi XCII törvény 69/D. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Adóregisztrációs eljárás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezést a cégbírósághoz benyújtott bejegyzés iránti kérelemmel teljesítő adózó adószámának megállapítása előtt az adóhatóság adóregisztrációs eljárást folytat le, amelynek kimenetelétől függően elvégzi vagy megtagadja az adószám megállapítását, az utóbbi a bejegyzési kérelem elutasításához vezet.Az állami adóhatóság az adószám megállapítását kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja vagy kft, zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselője vagy tagja):
■ olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja, amely
- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon (vagy azt követően bármelyik napon) fennállt, vagy
- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdőnapját megelőző 180. napon (illetve azt követően bármelyik napon) fennállt, vagy
- adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül jogellenes működésre tekintettel jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik napon fennállt,
■ az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik.
Az állami adóhatóság az adószámot a bejelentéstől számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen az akadályok egyike sem valószínűsíthető, egyébként nyolc munkanapon belül dönt. Az állami adóhatóság a döntést megelőzően jogosult az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját az akadályokra vonatkozó nyilatkozattételre felhívni.
Az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja, akire tekintettel az adószám megállapítását az adóhatóság megtagadta, az adószám-megállapítás megtagadásáról hozott határozat adózóval való közlését követő nyolc napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy
■ az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetve a felszámolás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege eléri vagy meghaladja az adótartozás összegét (illetve azt a felszámolás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta), és az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
■ az adószám megtagadására okot adó, adószámtörléssel érintett adózóban tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és vezető tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (például a törvényesség helyreállítása érdekében bizonyíthatóan taggyűlés összehívását kezdeményezte).
A bizonyítás terhe a kimentési kérelmet előterjesztőn van, azzal, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében elvárható magatartás tanúsítása kizárólag okirattal bizonyítható. Az állami adóhatóság jogosult a kimentési kérelemben foglaltak vizsgálatára.
Az adószám-megállapítás megtagadásáról hozott határozat mindaddig nem emelkedik jogerőre, ameddig a kimentési kérelemről hozott határozat tárgyában nem születik jogerős, a bíróság által felülvizsgált határozat, vagy ameddig a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő eredménytelenül el nem telt.
Az adózó az adóregisztrációs eljárás alatt az állami adóhatóság által megállapított technikai azonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségeit.
Az adószám megállapításának megtagadása esetén az adózó tagjai egyetemlegesen felelnek az adózó elmulasztott adókötelezettségeiért.
Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adózó adószámát megállapította, a megállapítástól számított egy évig törölheti az adószámot, ha kiderül, hogy az adószám megállapítására valamely objektív akadály fennállása ellenére került sor, és az adózó az akadályt felhívás ellenére nem hárította el, vagy mulasztását nem mentette ki.
Az állami adóhatóság a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese személyének (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselője vagy tagja) változása esetén megvizsgálja, hogy az új vezető tisztségviselővel, taggal szemben fennáll-e valamely olyan akadály, amely új adózó esetén az adózó adószáma megállapításának megtagadásához vezetne. Ha az adóhatóság valamely akadály fennállását megállapítja, felszólítja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére; ha ez nem történik meg, törli az adózó adószámát. Az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja, akire tekintettel a felszólítás történt, a felszólítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.
Az állami adóhatóság - illetékköteles kérelemre - hatósági igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn az adószám-megállapítás megtagadását eredményező akadályok. Az igazolás kiállításának valamely akadály fennállására tekintettel történő megtagadása esetén a kérelmező - a már ismertetett szabályok szerint - kimentési kérelmet terjeszthet elő, amelynek pozitív elbírálása esetén az állami adóhatóság igazolást állít ki a kimentés tényéről. Az igazolások az adóregisztrációs eljárásban 15 napig érvényesek, az igazolás illetéke 50 ezer forint.
Az adószám megállapítását megtagadó határozattal és a kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben nyolc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést öt napon belül köteles felterjeszteni a felettes szervhez, amely 15 napon belül köteles arról dönteni. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (2a), 24. § (9) bekezdéseiben, 24/C-E., 136/A. §-aiban.]
Fokozott adóhatósági felügyelet
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság az adószám megállapítását és az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében bekövetkezett változást követő adóregisztrációs eljárás után kockázatelemzési eljárást folytat le, melynek során kérdőívet küldhet az adózó számára tevékenységének bemutatása céljából. Az eljárás eredményeképpen adózási szempontból kockázatosnak minősített adózókat fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja.Az állami adóhatóság fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja azokat az adózókat is, amelyek az adóregisztrációs eljárást megelőzően vagy annak során kimentették magukat az adószám megállapítása előtt álló akadályért való felelősség alól.
A fokozott adóhatósági felügyelet legfeljebb egy évig áll fenn. Tartalma irányulhat az adózó egyébként rá irányadó áfabevallási vagy a 8. számú melléklet szerinti összesítőnyilatkozat-benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezésére, illetve az adóbevallás (adóbevallással egyenértékű nyilatkozat) adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésre kötelezésre.
Az állami adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli, ha
■ az adózó a kockázatelemzés részét képező kérdőívre határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, és mulasztását nem menti ki, vagy
■ az állami adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztására, illetve ezeknek nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátására, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatására tekintettel mulasztási bírságot, vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján adóbírságot szab ki, vagy
■ az adózó a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási (ha arra kötelezett, összesítőnyilatkozat-benyújtási) kötelezettségét, és a mulasztását nem menti ki, vagy
■ az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget az adóhatósági fokozott felügyelet alapján előírt kötelezettségének, és mulasztását nem menti ki.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. §-ában]
Egyszerűsített bevallás választása
Változás 2012. január 1-jétől.
A belföldi postai címmel nem rendelkező adózóknak az adóhatóság ezentúl csak elektronikus úton küldi meg az általa összeállított bevallásajánlatot, vagyis a belföldi lakcím vagy elektronikus levélcím elengedhetetlen feltétele az egyszerűsített bevallás benyújtásának. E szabályokat már a 2011. adóévről benyújtandó bevallás kitöltése során is alkalmazni kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
Munkáltatói adómegállapítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A munkáltatónak ezentúl minden munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyről adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz. Ilyen munkavállalók esetében az adóhatóság a más adómegállapítási mód igénybevételével teljesített bevallás adatait csak akkor dolgozza majd fel, ha a magánszemély a megadott határidőn belül igazolja, hogy nem volt jogosult a munkáltatói adómegállapítás választására.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Önellenőrzés
Változás 2012. január 1-jétől.
Önellenőrzés ezentúl határidő nélkül benyújtható (de továbbra is csak az ellenőrzés megkezdését megelőző napig). Ehhez kapcsolódóan változik az önellenőrzési pótlék számításának szabálya is: az új rendelkezések szerint az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési lap benyújtásáig kell felszámítani. (Eddig az önellenőrzés nyilvántartásba vételéig kellett.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 50. § (1)-(2), 168. § (3) bekezdéseiben.]
Pótló bevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig lehet az elmulasztott bevallást pótolni. (Korábban erre az ellenőrzés megkezdéséig volt lehetőség.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (13) bekezdésében.]
Bevallást helyettesítő nyilatkozat
Változás 2012. január 1-jétől.
Az úgynevezett "nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló bevallást helyettesítő nyilatkozat" csak a bevallás benyújtására előírt határidőig nyújtható be, ezt követően az adózó csak az elmulasztott bevallás benyújtásával teljesítheti bevallási kötelezettségét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (6) bekezdésében.]
'08-as, '58-as bevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedése, nyilvántartása ezentúl nem az állami adóhatóság feladata, ennek megfelelően az erre vonatkozó adatok kikerülnek a bevallásból, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét fel kell tüntetni a nyomtatványon. A munkáltató által korábban fizetendő társadalombiztosítási járulékok megszűnése és a szociális hozzájárulási adó bevezetése szintén értelemszerűen befolyásolja a bevallás adattartalmát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2), (15), 43. § (1), 54. § (15) bekezdéseiben, 142. § (2) bek. d) pontjában, 151. § (2) bekezdésében, 2. melléklet 3. pontjában.]
Annak az adózónak, aki/amely az adóév során bármely hónapban ezen bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is be kell nyújtania ezt a bevallást (vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot), ha az adott hónapban adó-, illetve járulékkötelezettsége - adó-adóelőleg-), illetve járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2a) bekezdésében.]
Karrier Híd-igazolás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A Karrier Híd Programban részt vevő volt kormánytisztviselőt foglalkoztató munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Az Art. módosítása az ehhez szükséges eljárási szabályokat tartalmazza.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 23. pontjában, 52. § (16) bekezdésében, 3. melléklet I) pontjában.]
Késedelmes szja-bevallás kimentése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság november 20-áig nem szabhat ki bírságot (korábban szeptember 20-áig nem tehette), ha a magánszemély adózó a jövedelemadó-bevallás benyújtásának határidejéig nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani.Bejelentés esetén is a bevallás benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelemmel kell kimenteni a késedelmet. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (4), 172. § (20) bekezdéseiben]
Áfaösszesítő jelentés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az áfabevallásban nyilatkozni kell az olyan, belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott, illetve befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan az adott elszámolási időszakban az adózónak áfafizetési kötelezettsége keletkezett, vagy amely után az elszámolási időszakban az adózó adólevonási jogot gyakorolt. Az összesítő jelentés részletes szabályait NGM miniszteri rendelet fogja tartalmazni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (5), 31. § (16), 175. § (27) bekezdéseiben]
Gyakoribb áfaelszámolás
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság nem engedélyezheti az áfa gyakoribb elszámolását és bevallását (éves helyett negyedéves, negyedéves helyett havi), ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben■ adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt, vagy adószámát a felfüggesztést követően törölték, vagy
■ bevallási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,
■ az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,
■ legalább három alkalommal székhelyet változtatott,
■ szerepel(t) az adóhatóság által adóhiány vagy adótartozás miatt közzétett listán,
■ 25 millió forintot elérő adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt (folyik) ellene.
Ha a kérelmező gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző két éven belül alakult, a kérelmet az adóhatóság abban az esetben is elutasítja, ha a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője az adó végrehajtásához való jog elévülési idején belül jelentős adóhátralékkal rendelkező, illetve azzal megszűnő más adóalany vezető tisztségviselője, tagja (vagy az volt).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./2 b) alpontjában.)
Soron kívüli bevallás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt álló adózóknak a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. Az e bevallásokban bevallott adót a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.[Lásd 2003. évi XCII. törvény 33. § (6) bekezdésében, 2. melléklet I/1-2. pontjaiban.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A végelszámolás nélkül megszűnő, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéstől számított 30 napon belül kell bevallást benyújtaniuk minden adóról az adóbevallással még le nem fedett időszakok tekintetében.A törvény egyértelműsíti, hogy az szja-törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző akkor is soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett, ha a tevékenység folytatására való jogosultsága a tevékenységének szüneteltetése során szűnik meg.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bek. c), e) pontjaiban.]
Munkaviszony megszűnése felszámoláskor
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Ha a munkavállaló munkaviszonya a felszámolással vagy végelszámolással megszűnő adózó jogutód nélküli megszűnése napján szűnik meg, a felszámoló és a végelszámoló a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bér jellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról, és ezzel egyidejűleg köteles az adót megfizetni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésében.]
Bizonytalan adójogi helyzet
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adózó bejelentheti az állami adóhatóságnak, ha az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan, és emiatt a bevallásában feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés hibás lehet. A jogszerűen megtett bejelentés legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság egy esetleges későbbi ellenőrzés során a feltárt adóhiány azon része után, amely kizárólag a bejelentett jogszabály-értelmezésből fakad, nem szab ki adóbírságot, illetve az adózó mentesül az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megszegése miatti mulasztási bírságtól, ha az ezzel kapcsolatos kötelezettség képezte a bejelentés alapját. (Az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól a bejelentés nem mentesít.)A bejelentés nem vonatkozhat áfára, innovációs járulékra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására, adókedvezmény igénybevételére.
A bejelentést csak a határidőben benyújtott bevallásban lehet megtenni, a határidő jogvesztő. Önellenőrzés keretében nincs lehetőség a bejelentés megtételére.
A bejelentés feltétele, hogy legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék a bejelentés alapjául szolgáló tényállást, az arra irányadó jogszabályi rendelkezést, valamint az adózó által elfogadott, indokolással ellátott jogszabály-értelmezést. Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő három napon belül be is kell nyújtani az állami adóhatósághoz; a határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a bejelentés nem minősül jogszerűen megtettnek.
A bejelentés díjköteles. A díj mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó összegének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjat az adóhatóság honlapján közzétett számlára kell megfizetni a bejelentést tartalmazó adóbevallás benyújtásának napjáig. A határidő elmulasztása (a díj késedelmes megfizetése) igazolási kérelemmel nem menthető ki, és a bejelentés érvénytelenségét eredményezi.
Ha az adóhatóság a bejelentéssel érintett bevallás utólagos vizsgálata során adókülönbözetet állapít meg, a megfizetett díjat ki kell egészíteni a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig (de legfeljebb 5 millió forintig), amely rész a jogszerű bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzített, utóbb tévesnek bizonyult jogszabály-értelmezés következménye.
Az esetleges adóbírság alóli mentesülés csak a jogszerűen megtett bejelentéshez fűződik. A törvény tételesen meghatározza, mely esetekben nem minősül jogszerűnek a nyilatkozat. Ezek a következők:
a) az adózó a díjat az előírt határidőig nem fizette meg hiánytalanul;
b) a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényben foglalt bármely feltételnek;
c) az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezést fogadott el;
d) a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével;
e) az adózó a bejelentés alapjául szolgáló, ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő három napon belül nem nyújtja be az állami adóhatósághoz.
Téves jogszabály-értelmezésnek minősül például, ha az adózó az adó mértékében téved (például szja-bevallásában 14 százalékos adómértékkel számol 16 százalékos helyett), vagy bíróság által saját ügyében azonos tényállás mellett már jogerősen elbírált kérdésben tesz újra bejelentést.
Ha a bejelentéssel érintett bevallást az adóhatóság ellenőrzés alá vonja, a bejelentés jogszerűségét az eljárás során minden esetben vizsgálja. A nem jogszerű bejelentést alátámasztó jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvédet, adótanácsadót, adószakértőt vagy okleveles adószakértőt az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja; ennek mértéke a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint. A bírság kiszabása kötelező, csak akkor nem kerül sor rá, ha a bejelentés a díjfizetéssel vagy a jegyzőkönyv adóhatósághoz való megküldésével kapcsolatos ok miatt minősül jogszerűtlennek (ez utóbbi esetekben bírság kiszabásának nincsen helye).
A nem jogszerű bejelentés ellenjegyzése miatt bírsággal sújtott ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító jelét, valamint hatósági nyilvántartási számát az adóhatóság a honlapján közzéteszi.
Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelynek adóbevallási határideje 2012. január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó a bevallás benyújtására vonatkozó határidőtől függetlenül, legkésőbb a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha az érintett bevallást 2012. január 31-éig benyújtja az állami adóhatóságnak. Ez a határidő jogvesztő.
Az átmeneti szabály alapján benyújtott bejelentések esetén az érintett adóbevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést az adózónál kötelező lefolytatni, ezt az adóhatóság a jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül megkezdi.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33/A. §-ában, 54. § (5) bek. g) pontjában, 115. § (5) bekezdésében, 170. § (5) bek. c) pontjában, 172. § (14), (20c), 189. § (13) bekezdéseiben.]
Adó megfizetésére kötelezett személy
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adó megfizetésére kötelezett személynek minősül az is, akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény, így például az általános forgalmi adóról szóló törvény írja elő.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bek. d) pontjában.]
Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés teljesítése során nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (3) bekezdésében.]
Változás 2011. július 15-étől.
Ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett, akkor a 200 ezer forintot meghaladó összegű tartozás kifizetésére jogkövetkezmények nélkül sor kerülhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (9) bekezdésében.]
Külföldi munkavállalók önadózása
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha külföldi illetőségű magánszemély jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli adólevonási kötelezettség, a külföldi illetőségű magánszemélynek nem kell évközi "soron kívüli" szja-bevallást beadnia, ehelyett ő is a belföldi adózókra irányadó általános szabályok szerint teljesíti szja-val kapcsolatos adó-, adóelőleg-fizetési, valamint -bevallási kötelezettségét (adóelőleg-fizetés a tárgyévben, adóbevallás és adófizetés a tárgyévet követő év május 20-áig).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. melléklet 12. pontjában.]
A kiutalás időpontja
Változás 2012. január 1-jétől.
A kiutalásra nyitva álló határidő felszámolás vagy végelszámolás esetén 60 nap, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 nap.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]
Visszatérítés kiutalása
Változás 2012. január 1-jétől.
A magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adó (költségvetési támogatás) iránti igény kiutalása teljesítésének legkorábbi időpontja - függetlenül attól, hogy a bevallás benyújtására papíralapon, vagy elektronikus úton került sor - egységesen az adóévet követő év március 1-je (vagyis megszűnik a február 1-jével történő kiutalás lehetősége).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]
Adóhatóság késedelmikamat-fizetése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság a késedelmes kiutalás után nem fizet kamatot, ha az igénylés az igényelt összeg 30 százalékát meghaladóan jogosulatlannak bizonyul (korábban 50 százalék volt a határ).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (6) bekezdésében.]
Bankkártyás fizetés korlátozása
Változás 2012. január 1-jétől.
A pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók esetén - az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetéseknél - szűkül az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül történő átutalás, illetve a NAV ügyfélszolgálati bankkártyás fizetés alkalmazási köre.Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések esetén a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer használatára átutalás, illetve bankkártyás fizetés keretében lesz mód.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1)-(1a) bekezdéseiben.]
Költségvetési csalás
Változás 2012. január 1-jétől.
A büntető törvénykönyv új tényállást vezet be, költségvetési csalás elnevezéssel, mely magában foglalja egyebek között az adócsalás és a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekményét is. Az adó megfizetésének módjára, az elévülésre és a hatósági eljárásra vonatkozó szabályok az új elnevezésnek megfelelően kerültek módosításra.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 40. § (2)-(2a), (3) bekezdéseiben, 135. §; (2) bek. a), 142. § (2) bek. a) pontjaiban, 164. § (1)-(1b) bekezdéseiben.]
Végrehajtott összeg elszámolása
Változás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a végrehajtott összeget nem az adótartozások esedékességének a sorrendjében, hanem elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el, és csak a fennmaradó összeget számolja el az egyéb adótartozásokra azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig a tartozások arányában.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (3) bekezdésében.]
Elektronikus hiteles másolat
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adózó az iratmegőrzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően előállított hiteles másolat megőrzésével is teljesítheti, ha azt jogszabály nem zárja ki.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 47. § (8) bekezdésében.]
Adatkezelő, -feldolgozó szervezetek
Változás 2011. június 25-étől.
Az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával eddig csak államigazgatási szervet vagy kizárólag állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet lehetett megbízni, ezentúl e törvényi korlátozás alól egyedi felmentés adható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (1a) bekezdésében.]
Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok adatai
Új előírás 2011. július 27-étől.
Az adóhatóság honlapján köteles közzétenni a külön törvényben meghatározott, nyilvános részvénytársaságként működő, ingatlanbefektetéssel és azok hasznosításával foglalkozó úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok törvényben meghatározott adatait.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bek. f) pontjában]
Adatszolgáltatás, adótitok
Változás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a kormányhivatalok megkeresésére adatot szolgáltat a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti, a polgármesterek összeférhetetlenségének megállapításával kapcsolatos jogkörük gyakorlásához.A módosítás az adótitok alapos okkal való felhasználásának körébe sorolja az adatszolgáltatást, ha az az ingatlan tulajdonosa (a dologi adós) részére a tulajdonára bejegyzett jelzálogjog/végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás összegéről, valamint megfizetésének módjáról ad tájékoztatást. A tájékoztatást végrehajtási eljárás során lehet kérni.
Az állami adóhatóság a jövőben honlapján közzéteszi azt a tényt is, ha az áfaalany (beleértve a csoportos áfaalanyt) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy - bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját is.
Az adóhatóság köteles jelezni az EU-s vagy központi költségvetésből támogatást folyósító szervek felé, ha ellenőrzése során a támogatás folyósításával, elszámolásával kapcsolatos visszásságokat tár fel (például fiktív költségbizonylatokkal igazolt felhasználás).
Az adózhatóság köteles megküldeni a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére.
A csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló, 100 millió forintot meghaladó, határidőben meg nem fizetett adóhiánnyal érintett adózók adatait nem kell közzétennie az adóhatóságnak.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. l) pontjában, 52. § (16) bekezdésében, az 54. § (1) bek. e) pontjában, 54. § (3) bekezdésében, 54. § (5) bek. a) pontjában, az 54. § (7)-(8), 55. § (3) bekezdéseiben.]
Adatszolgáltatás a baleseti adóról
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a tárgyévet követő január 31-éig (először 2013-ban) elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díjnemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (4) bek. j) pontjában, 189. § (3) bekezdésében, 3. melléklet G) 8. alpontjában.]
Ellenőrzéssel lezárt időszak
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti benyújtott bevallás utólagos ellenőrzése, ha arra a bevallás benyújtásának adóévében kerül sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 87. § (3) bekezdésében.]
Kötelező ellenőrzés
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűnik a felszámolás alatt álló adózók kötelező és a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3 ezer adózó rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában kötelező ellenőrzése, a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságoknak pedig legalább 10 százalékát választja ki az adóhatóság kockázatelemzés alapján kötelező ellenőrzésre (korábban legalább 20 százalékukat kellett kiválasztania).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 89. § (1) bek. a) pontjában, a 90. § (2), (7) bekezdéseiben.]
Becslési adatbázis
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a kiválasztási és ellenőrzési tevékenységének támogatása céljából évente frissülő becslési adatbázist állít fel, amely tevékenységi körök szerint, területi bontásban tartalmazza a forgalmi, létszám- és egyéb, a becslési eljárás szempontjából releváns, ellenőrzés során feltárt adatokat. Az állami adóhatóság a becslési adatbázis bővítése, illetve frissítése érdekében adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést rendelhet el.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (5), 119. § (1) bekezdéseiben.]
Nyilvánosan elérhető adatok
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a nyilvánosan elérhető adatok (például interneten, sajtóban megjelent hirdetések) körével bővíti a célzott kiválasztási rendszerében kezelt adatok körét, továbbá azokat bizonyítékként fel is használhatja az ellenőrzés során.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (6), 97. § (5) bekezdéseiben.]
Ellenőrzési határidő
Változás 2012. január 1-jétől.
Az ellenőrzési határidő számításának szabályai új szerkezetben jelennek meg az ellenőrzési határidők és az ellenőrzés lezárására előírt határidők változatlanul hagyása mellett. A felettes szerv, illetve a bíróság által elrendelt új eljárást (ellenőrzést) az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül meg kell kezdeni (korábban nem volt határidő), a határidő-számítás kezdőnapja ebben az esetben az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. Felszámolás esetén az adózó tevékenységet lezáró vagy az azt megelőző időszakra vonatkozó adóbevallásainak új eljárás vagy ismételt ellenőrzés keretében történő utólagos ellenőrzése a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, azzal, hogy egyszerűsített felszámolás esetén az új eljárást vagy az ismételt ellenőrzést a felszámolást lezáró, az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni.A felszámolási eljárást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzésére nyitva álló határidőt az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás beérkezésétől, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől kell számítani (korábban a törvény nem mondta ki, melyik bevallás kézhezvételétől kezdődik a határidő-számítás).
A felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosítása, kijavítása vagy a hiánypótlás elrendelése esetén a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosításától, kijavításától vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, bírósági felülvizsgálat esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani.
Az ellenőrzési határidőbe nem számít bele
■ az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozó magatartás időtartama, de legfeljebb 90 nap,
■ az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időtartam,
■ a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig tartó időtartam,
■ szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam.
Az adóhatóság az adózót az ellenőrzés akadályozása esetén haladéktalanul felhívja az akadályozás megszüntetésére, az ellenőrzési határidőszámítás szünetelésére okot adó többi ok esetében pedig mind annak kezdő, mind befejező időpontjáról értesíti az adózót. Az adóhatóság az ellenőrzést ezen esetekben az ellenőrzésihatáridő-számítás szünetelése alatt korlátlanul folytathatja.
Az adóhatóság mind a kapcsolódó vizsgálat, mind a külföldi adóhatóság megkeresése alatt korlátozás nélkül jogosult a vizsgálat folytatására.
Ha a külföldi adóhatóság a megkeresés postára adásától számított egy év alatt sem válaszol a magyar adóhatóság megkeresésére, válasz hiányában is lezárható az ellenőrzés, ha a tényállás egyébként tisztázott.
Az adóhatóság felülellenőrzést rendelhet el, ha a külföldi adóhatóság válasza az ellenőrzés lezárását követően érkezik meg.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. §-ában, 116. § (1) bek. c) pontjában.]
Ellenőrzés megkezdése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az ellenőrzés megkezdéséről (kivéve az új eljárás keretében megismételt ellenőrzést) az adóhatóság nem küld előzetes értesítést. Ennek szerepét a megbízólevél kézbesítése veszi át. Az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzheti, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ebben az esetben az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, az új eljárás az annak megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napján kezdődik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 49. § (2), 92. § (4), 93. § (1), 96. § (1) bekezdéseiben.]
Próbavásárlás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál a próbavásárlás a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy mint hatósági tanú jelenlétében is megkezdődhet. Az adóellenőr a megrendelt termékhez mellékelt bizonylat hiányában jogosult a csomagolást megbontani, és megvizsgálni, hogy az eladó a bizonylatot a csomagoláson belül helyezte-e el. Az adóhatóság az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet kizárólag az adózó részére kézbesíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (4)-(5), 104. § (3) bekezdéseiben.]
Fel nem fedett próbavásárlás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adóellenőr a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség vizsgálatára irányuló próbavásárlás esetén csak abban az esetben fedi fel magát, ha jogszabálysértést tár fel, egyéb esetben az ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés megtörténtét kizárólag az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv igazolja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (4)-(5a), 97. § (5) bekezdéseiben, 98. § (1) bek. f) pontjában, 104. § (3) bekezdésében, 119. § (2) bek. a) pontjában.]
Termék visszaszolgáltatása próbavásárlásnál
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság a próbavásárlás (fel nem fedett próbavásárlás) során beszerzett terméket a megfizetett vételár visszatérítése esetén szolgáltatja vissza az adózónak, ennek elmulasztása esetén a vételár eljárási költségnek minősül, aminek érvényesítése érdekében az adóhatóság a terméket az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén pedig megsemmisíti azt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (5) bekezdésében.]
Hiteles fordítás, szakfordítás
Változás 2012. január 1-jétől.
Angol, német és francia nyelven is köteles az adóhatóság elfogadni a gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatot, vagy az azt alátámasztó szerződést vagy más dokumentumot, illetve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, és az azt alátámasztó dokumentációt. (Korábban hiteles magyar nyelvű fordításra vagy szakfordításra volt szükség.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (2) bekezdésében.]
Iratok rendezése, pótlása, javítása
Változás 2012. január 1-jétől.
Az iratok, nyilvántartások jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő rendezésére, pótlására, javítására az adóhatóság kötelezi az adózót (korábban engedélyezte). A kötelezettség elmulasztása mulasztási bírsággal szankcionálható. Csak a kötelezettség teljesítésének (és nem a határidőnek) az időtartama nem számít bele az ellenőrzés határidejébe, a határidő elmulasztása esetén a kötelezettség teljesítésére szabott határidőt kell figyelmen kívül hagyni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (4), 172. § (20b) bekezdéseiben.]
Pénztárgép bevonása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság a pénztárgépet vizsgálat céljából, átvételi elismervény ellenében, legfeljebb tíz napra bevonhatja, ha azzal való visszaélést tapasztal, és a tényállás másként nem tisztázható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 96. § (4) bekezdésében.]
Felszámoló, végelszámoló együttműködése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az ellenőrzés során a felszámoló és a végelszámoló köteles az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, amely kötelezettség elmulasztása esetén mulasztási bírsággal sújtható, kivéve, ha bizonyítja, hogy a mulasztás az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 99. § (1a) bekezdésében, 172. § (1) bek. l) pontjában.]
Ellenőrzés megkezdésének elhalasztása
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak egy alkalommal lehet kérni az ellenőrzés megkezdésének az elhalasztását. Az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása az egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése esetén kizárt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 100. § (2) bekezdésében.]
Elővezetés
Változás 2012. január 1-jétől.
A tanúként megidézett személy is elővezethető, ha az első szabályszerű idézésre nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (1) bekezdésében.]
Ellenőrzés pénzügyőr részvételével
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az ellenőrzésnek az adóellenőr személye ellen irányuló veszélyeztetéssel, fenyegetéssel történő akadályozása esetén a rendőri intézkedés mellett lehetőség van arra, hogy a NAV hivatásos állományú tagja az eljárási cselekményeknél jelen legyen és az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával biztosítsa. A NAV hivatásos állományú tagja ebben az esetben ellenőrzési cselekményt nem végezhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az ellenőrzés befejezése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság a próbavásárláson túl az adatok gyűjtését célzó valamennyi ellenőrzés megállapításait ismertetheti, és - amennyiben jogszabálysértést nem tár fel -az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet átadhatja az ellenőrzésnél jelen lévő alkalmazottnak vagy az értékesítésben közreműködő személynek is. (Korábban erre kizárólag próbavásárlás esetén volt lehetőség.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (3) bekezdésében.]
Kiegészítő ellenőrzés
Változás 2012. január 1-jétől.
Adózói észrevétel hiányában, vagy ha az észrevétel nem alapozza meg az ellenőrzés folytatódását, a kiegészítő ellenőrzés határidejét az ellenőrzés alapjául szolgáló ok felmerülésétől kell számítani, és elrendelésére legfeljebb az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül kerülhet sor. A kiegészítő ellenőrzés határidejét első alkalommal nem a felettes szerv, hanem az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője, második alkalommal a felettes szerv hosszabbíthatja meg. Ellenőrzésre a tényállás tisztázása érdekében a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Az ellenőrzésről ilyen esetben is jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés 15 napos határideje és az észrevétel tételére nyitva álló nyolcnapos határidő nem számít bele a hatósági eljárás határidejébe. Az adózót a kiegészítő ellenőrzésről és a hatósági eljárásban történő ellenőrzésről értesíteni kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (4)-(4a) bekezdéseiben.]
Nem vitatott visszaigénylés kiutalása
Változás 2012. január 1-jétől.
A kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság a nem vitatott költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az ezen részösszegre vonatkozóan felvett jegyzőkönyv alapján kiutalhatja, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 106. § (3) bekezdésében.]
Becslés be nem jelentett alkalmazott esetén
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után megfizetni elmulasztott adót és járulékot a módosítás alapján legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének alapulvételével köteles megállapítani (továbbra is becsléssel).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 108. § (8) bekezdésében.]
Ismételt ellenőrzés
Változás 2012. január 1-jétől.
Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság már jogerősen felülvizsgálta. (Korábban a jogszabály csak a határozathozatalt zárta ki.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 115. § (4) bekezdésében.]
Kisegítő adóellenőr
Változás 2012. január 1-jétől.
Minden, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során lehet kisegítő adóellenőrt alkalmazni (eddig csak próbavásárlásnál lehetett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 119. § (4) bekezdésében.]
Gazdasági események valódiságának vizsgálata
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés célja a vizsgált adózóval vagy az adózónak nem minősülő magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó(k) adókötelezettségének megállapítása, ellenőrzése céljából egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése vagy a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adózó iratainak, nyilvántartásainak, bevallásainak a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására és - ha az önellenőrzés egyébként nem kizárt - önellenőrzésére kötelezhető. A kötelezést elmulasztó magánszemély adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 százalékáig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 százalékáig - de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig - terjedő mulasztási bírsággal sújtható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 87. § (1) bek. d) pontjában, 119/A. §-ában, 172. § (20b) bekezdésében.]
K+F tevékenység minősítése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A K+F tevékenység előzetesen minősíthető, ennek során a tevékenység megkezdését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a tevékenység K+F jellegét megerősítő határozatot lehet kérni, az eljárás részletszabályait külön jogszabály tartalmazza majd.Ha az adóhatósági ellenőrzés során felmerül az adózói tevékenység K+F szempontból történő minősítésének szükségessége vagy a K+F tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez történő hozzárendelhetőségének kérdése, akkor utólagos minősítési eljárás keretében az adóhatóság szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ha az adózó K+F tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelmet terjeszt elő, csatolnia kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5. § (2a), 54. § (3), 95. § (5a), 132. § (5) bekezdéseiben, 178. § 36. pontjában.]
Kézbesítési vélelem
Változás 2012. január 1-jétől.
Az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem beáll, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt a kézbesítés megkísérlésekor megtagadja, vagy a "címzett ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.A módosítással az adóhatóság a meghatalmazott részére történő postázással egyidejűleg az iratot az adózó részére is megküldheti. Az elsőként kézbesített irat minősül kézbesítettnek.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1)-(2), (7) bekezdéseiben.]
Jogszabályellenes önkormányzati rendeletek
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését a Kúria önkormányzati tanácsa vizsgálja (az Alkotmánybíróság helyett), amely az önkormányzati rendeletet megsemmisítheti. Mindezek következtében módosulnak az Art. vonatkozó rendelkezései.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124/B-D. §-aiban.]
Utólagos ellenőrzés végelszámolásnál
Változás 2012. január 1-jétől.
A végelszámolási eljárás megszüntetése és a cég működésének továbbfolytatása esetén, ha az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átadására még nem került sor, a végelszámolási eljárás megszüntetése bejelentésének a napjától az utólagos ellenőrzést és az azt követő hatósági eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni (korábban a speciális szabályok szerint kellett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A § (7) bekezdésében.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adózók - a törvényben meghatározott átlagos foglalkoztatotti létszám és mérlegfőösszeg teljesítése mellett - a társasági adóban három évre szóló feltételes adómegállapítási határozat kiadmányozását kezdeményezhetik. Ez az adómegállapítás az adójogszabályok változásától függetlenül érvényes.Emelt díj ellenében gyorsított elbírálási határidejű (60 nap helyett 30 nap) feltételes adómegállapítási eljárás is kezdeményezhető. Az emelt díj összege az általános tétel duplája.
A díjfizetésre vonatkozóan új fogalomrendszert vezet be a törvény. Az új fogalmak: a szerződéstípus, a szerződéscsomag és a keretkérelem. A szerződéstípus az úgynevezett diktált vagy blankettaszerződéseket jelenti, a szerződéscsomag kategóriája az egy gazdasági céllal megvalósítandó szerződésláncokra vonatkozik, illetve a keretkérelem, amely a tipikusan több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmaz (például egy biztosítótársaság által valamennyi, adójogi jogkövetkezményeikben hasonló vagy azonos életbiztosítási termékére kérelmezett feltételes adómegállapítás).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában, 178. § (16) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár megállapítása
Változás 2011. július 15-étől.
Az állam többségi befolyása alatt álló, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók is kezdeményezhetnek szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást.[Lásd 2003. évi XCII. törvény 132/B. §; (6), (8) bekezdéseiben.]
Fizetési könnyítés iránti kérelem
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén fizetési könnyítés iránti kérelem az állami adóhatóságnál is előterjeszthető, melyet az állami adóhatóság elbírálás céljából a behajtást kérő szervnek továbbít.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (9)-(9d) bekezdéseiben.]
Csoportos adóalany számára fizetési könnyítés, adómérséklés nem engedélyezhető.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133. § (10), 134. § (4) bekezdésében.]
Automatikus szja-részletfizetés
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak az adózóra irányadó bevallási határidőben benyújtott bevallásban megtett nyilatkozat alapján illeti meg részletfizetési kedvezmény a magánszemélyt. Az első részlet esedékessége az általános szabályok szerint az szja megfizetésére vonatkozó határidő. Ennek elmulasztása esetén az adózót nem illeti meg kedvezmény.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. §-ában.]
Felügyeleti intézkedés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adópolitikáért felelős, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedés ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéséhez kötött. Ennek hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el ezentúl arra hivatkozással, hogy a döntés megváltoztatása, megsemmisítése nem várható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. §; (1), (5) bekezdéseiben..]
Túlfizetés átvezetése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az adózó adószámláján nyilvántartott túlfizetést azokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja, amelyeket az adóhatóság tart nyilván (nem csak az adóhatóság által nyilvántartott adótartozásra). Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság végzést hoz (nem csupán értesíti az adózót). A túlfizetés elszámolása ezentúl nem kötelező, arról az adóhatóság dönt. Az állami adó- és vámhatóság a túlfizetést az általa végrehajtott összeg elszámolásának általános szabályai szerint számolja el, azzal, hogy az adótartozások kielégítését követően lehet a fennmaradó túlfizetést köztartozás jogosultjainak átutalni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Biztosítéki célú gépjárműfoglalás
Változás 2012. január 1-jétől.
A gépjárművet az adóhatóság a végrehajtási eljárás során biztosíték céljából is lefoglalhatja, de a gépjármű fedezetként való felhasználására, érvényesítésére csak az egyéb végrehajtási cselekmények eredménytelensége vagy aránytalan időigénye esetén kerülhet sor. (Korábban a magánszemély gépjárművének lefoglalásával egyidejűleg intézkedni kellett a forgalomból történő kivonásról is.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 154. §-ában.]
Ingatlanárverési előleg
Változás 2012. január 1-jétől.
Az ingatlanárverési előleg átutalását csak akkor kell igazolni az adóhatóság részére, ha az árverezni kívánó bankszámláját a pénzintézet már megterhelte, de az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság számláján való jóváírása még nem történt meg. Az igazolási kötelezettséget az árverezés megkezdéséig kell teljesíteni az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét alátámasztó bizonyítékkal.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (5) bekezdésében.]
Végrehajtási eljárás kötelező felfüggesztése
Változás 2012. január 1-jétől.
A végrehajtási eljárás felfüggesztése a jogorvoslati eljárásban támadott döntést hozó adóhatóság mérlegelésétől függ, ha jogorvoslati eljárás alapján fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, de a végrehajtás felfüggesztését a felettes szerv nem rendelte el. (Korábban ilyen esetekben a megtámadott döntést hozó szervnek az adózó kérelmére kötelező volt felfüggesztenie a végrehajtási eljárást.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (1) bekezdésében.]
Végrehajtás szünetelése
Változás 2012. január 1-jétől.
A mögöttes felelőssel (adó megfizetésére kötelezettel) szemben folytatott adó-végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva szünetel az eredeti kötelezett felszámolási eljárásának időtartama alatt (felszámolás közzétételétől annak jogerős befejezéséig).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (4) bek. e) pontjában.]
Adók módjára behajtandó köztartozás
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja ezentúl a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével keresi meg az adóhatóságot behajtás végett (nem a negyedévet követő hó 15. napjáig). A megkeresés alsó összeghatára 5 ezer forintról 10 ezer forintra nőtt, szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban 3 ezer forintról 5 ezer forintra emelkedett. A szabálysértési pénzbírság és a helyszíni bírság adók módjára történő behajtása várhatóan 2012. április 15-étől megszűnik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. §; (1), (9) bekezdéseiben.]
Elévülés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság az általa nyilvántartott túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően a túlfizetés összegét ezentúl az adózó kérelmére is elszámolja az adózót terhelő más adótartozásra. Az elévülés új eljárására történő utasítás miatti meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés is pontosításra kerül. Hat hónappal meghosszabbodik az elévülési idő akkor is, ha a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter új eljárás lefolytatását rendeli el.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5), 164. § (13) bekezdéseiben..]
Késedelmi pótlék
Változás 2012. január 1-jétől.
Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illetéktartozás után, ha az illeték kiszabása után az egy éven belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot helyreállításával való felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére. (Korábban az illeték törlése és a tartozás eredeti esedékessége közti időszakban a tartozás késedelmi pótlék alapját képezte.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 165. § (1) bekezdésében.]
A magán-nyugdíjpénztári pótlék nyilvántartása, beszedése kikerül az adóhatóság hatásköréből, így az adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket, emiatt hatályukat vesztik a tagdíjra vonatkozó speciális késedelmipótlék-szabályok is.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 167. § (1) bekezdésében.]
Adóbírság
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóhiány 200 százalékára emelkedik a bírság (a korábbi 75 százalékról) azokban a kirívóan jogellenes esetekben, amelyekben az adóhiány bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.Megszűnik a minősített adózók esetében kötelezően alkalmazandó alacsonyabb bírságmérték.
Különválik a munkáltató (kifizető) megállapítási, levonási, bevallási kötelezettsége elmulasztásának, vagy nem a törvényben meghatározottak szerinti teljesítésének szankcionálása a járulékok, illetve az adók tekintetében. A járulékoknál a járulékkülönbözet, az adóhiány (járulékhiány) és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére történik, attól függetlenül, hogy levonási kötelezettségének a munkáltató (kifizető) eleget tett-e.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. §; (1), (6) bekezdéseiben.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A nyomdai úton előállított bizonylat megőrzésének elmulasztása esetén - függetlenül attól, hogy a bizonylat felhasználásra került-e - a bírság mértékének felső határa a megőrizni elmulasztott bizonylatok számának és a mulasztási bírság általános mértékének a szorzata.Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során az iratok, nyilvántartások, bevallások jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására, javítására, illetőleg önellenőrzésére tett felhívás nemteljesítése esetén a vizsgált magánszemély adózó a vizsgált gazdasági esemény számla szerinti nettó értékének 10 százalékáig, más adózó 50 százalékáig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a)-(20b) bekezdéseiben..]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az iratmegőrzési kötelezettség megsértése 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (eddig a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig volt bírságolható.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a) bekezdésében.]
A közzétett beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. Lényegesnek a törvény a beszámolóban lévő információk olyan eltéréseit minősíti, amelyek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül -befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (Korábban minden esetben lehetőség volt mulasztási bírság kiszabására, ha a beszámoló részben vagy egészben nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában.]
Általános mértékű mulasztási bírsággal sújtható, aki számlázóprogramot az adózás rendjéről szóló törvény - vagy más jogszabályban meghatározott feltételek - megsértésével állít elő, illetve forgalmaz.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. h) pontjában.]
Az adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén, ha az adóhatóság nem foglalja le az árukészletet, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval (korábban ebben az esetben is kihirdetéssel történt a közlés).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (8) bekezdésében.]
Új mulasztásibírság-típus az üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság. Üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén - ugyanazon okokból, mint amilyen esetekben az adóhatóság egyébként az üzletlezárás intézkedését alkalmazná - magánszemély esetén 200 ezer, más adózók esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság állapítható meg. A bírság az annak okául szolgáló jogsértéshez fűződő mulasztási bírság mellett kerül megállapításra.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (8a) bekezdésében.]
A társaságiadó-törvény módosítása új nyilvántartási kötelezettséget vezet be az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekről. Ezen kötelezettség megszegése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható; ennek mértéke a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén fizetendő bírság mértékével azonos.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (16) bekezdésében.]
A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén kiszabható bírság mértéke nem változik (továbbra is 2 millió forintig terjedhet), ismételt mulasztás esetén a mulasztási bírság nyilvántartásonként 4 millió forint is lehet.Ha az ismételt mulasztást ugyanazon nyilvántartásra (nem ugyanazon nyilvántartástípusra, hanem ugyanazon konkrét nyilvántartásra) vonatkozóan állapítja meg az adóhatóság a mulasztási bírság az ezen nyilvántartással kapcsolatos, első ízben megállapított jogsértés miatt kiszabott bírság összegének négyszereséig terjedhet. A kötelezettség teljesítése esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot korlátlanul mérsékelheti.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (16) bekezdésében.]
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetére a törvényváltozás bírságminimumot állapít meg, ami a mulasztási bírság általános mértékével egyezik meg.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19) bekezdésében.]
Megszűnik a tevékenység felfüggesztése
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűnik a tevékenységfelfüggesztés jogintézménye, helyette az adóhatóság úgynevezett üzletlezárást helyettesítő bírságot szabhat ki.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (7) bek. ac) pontjában, 172. § (8a) bekezdésében.]
Üzletlezárás akkor mellőzhető, ha a lezárás az alapszükségletek más módon való ki nem elégíthetőségéhez vezetne a településen (eddig a törvény alapszükséglet helyett helyi szükségletről rendelkezett). Az intézkedés mellőzésére különösen okot adó körülmény, ha az intézkedés élelmiszer-ipari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozná, mely a településen más módon nem érhető el. A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági szempontokat mérlegeli.Beszámoló közzététele, letétbe helyezése
Változás 2012. január 1-jétől.
A számviteli beszámoló közzétételét és letétbe helyezését elmulasztókkal szemben megszűnik az adószámfelfüggesztés intézkedése, helyette azonban az adóhatóság - a kötelezettségteljesítésre való felszólítás mellett - első alkalommal 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó a megjelölt határidőben sem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság ismételten felhívja teljesítésre, és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó továbbra sem tesz eleget kötelezettségének, az adóhatóság az adószámát felfüggesztés nélkül törli, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában, (7a) bekezdésében, 174/A. §-ában]
Elektronikusan lekérdezhető adatok
Változás 2012. január 1-jétől.
Bővül az elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) lekérdezhető adatok köre: mind a munkavállaló, mind a munkáltató (kifizető) lekérdezheti a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos - maga által tett vagy rá vonatkozó - bejelentéseket. Ezzel a magánszemélyek egyszerűen ellenőrizhetik, hogy munkaviszonyukat bejelentették-e, illetve a munkáltatók (kifizetők) is könnyen meggyőződhetnek arról, hogy nincs-e mulasztásuk a bejelentéssel kapcsolatosan. Lekérdezhető az állandó meghatalmazottak nyilvántartása is, ami az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának nevére, adóazonosító jelére terjed ki.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (15) bekezdésében.]
Pénznyerő automaták játékadója
Új előírás 2011. november 1-jétől.
A szerencsejátéktörvény bevezeti a pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadót; ennek megfizetésére és bevallására az Art. módosításai tartalmaznak rendelkezéseket.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 189. §-ában, 2. melléklet I/6. pontjában.]