adozona.hu
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Szociális hozzájárulási adó néven az Országgyűlés új adó bevezetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék megszűnik. Az új adó nem jogosít ellátásra, támogatás igénybevételére.
A szociális hozzájárulási adó a kifizetőket, az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket terheli.
Nem adóalany a saját jogú nyugdíjas, illetve az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, a személyijövedelemadó-törvény rendelkezései szerin...
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Szociális hozzájárulási adó néven az Országgyűlés új adó bevezetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék megszűnik. Az új adó nem jogosít ellátásra, támogatás igénybevételére.
Az adó alanya
A szociális hozzájárulási adó a kifizetőket, az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket terheli.Nem adóalany a saját jogú nyugdíjas, illetve az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, a személyijövedelemadó-törvény rendelkezései szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő (kivéve a Tbj. szerint magasabb járulékalapot választó kistermelőt), illetve az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj. alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 453. § (4) bekezdésében, 454. §-ában.]
Adókötelezettség, adóalap
A kifizetői adókötelezettség a munkaviszonyra, illetve a szövetkezeti tag munkavégzésére, a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése.Az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás.
Nem adóalap egyebek közt a diplomáciai mentességet élvező külföldieknek juttatott bevétel, bizonyos feltételek mellett a magyarországi illetőséggel nem rendelkező külföldi kifizető külföldi munkavállalójának magyarországi kiküldetésére, kirendelésére vagy munkaerőkölcsönzés keretében folytatott tevékenységére tekintettel juttatott bevétel, a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási és szociális ellátásból a nem a kifizetőt terhelő rész, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
[Lásd a Módtv. 455. §-ában.]
Az egyéni vállalkozó adóalapja:■ a vállalkozói kivét a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választónál,
■ az átalányban megállapított jövedelem az átalányadózást alkalmazónál,
■ a magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében tett nyilatkozat szerinti összeg az evás egyéni vállalkozónál és a mezőgazdasági őstermelőnél,
■ az evaalap 4 százaléka a heti 36 órás munkaviszonyban álló, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaalany egyéni vállalkozónál.
[Lásd a Módtv. 456. §-ában.]
Különös szabályok rendelkeznek arról, hogy a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után terhelő adó alapja a minimálbér, míg az egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel) 112,5 százaléka. Társas vállalkozások saját tagjuk után legalább a minimálbér (illetve, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után fizetik az adót.[Lásd a Módtv. 457. §-ában.]
Mentesülés az adó alól
Mentesül az adó megfizetése alól■ az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a kifizető arra az időszakra, amikor az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, illetve a társas vállalkozó tagja táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha ezen időszak alatt a kifizető tagja személyesen közreműködik, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ a kamarai tagsággal járó tevékenységek (ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő) esetében a kifizető a tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel és az egyéni vállalkozó saját maga után, ha az egyéni vállalkozó vagy a tevékenységet végző iroda, társaság tagjának kamarai tagsága szünetel,
■ a kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján és a nem evás egyéni vállalkozó saját maga után arra az időszakra, amíg a kifizető tagja vagy az egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyban áll, illetve nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,
■ a kifizető arra az időszakra, amelyre tagjának másik kifizetővel is van adókötelezettséget eredményező jogviszonya,
■ az egyéni vállalkozó, ha a kifizetőnek január 31-éig az adóév egészére nyilatkozik arról, hogy vele a törvény különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.
[Lásd a Módtv. 458. §-ában.)
Adómérték, kedvezmények
A számított adó az adóalap 27 százaléka.A számított adó 2012-ben három jogcímen csökkenthető kedvezménnyel:
■ munkabérek nettó értékének megőrzését,
■ a Karrier Híd Program megvalósítását,
■ más törvényben szabályozott, a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését
célzó kedvezménnyel.
A fenti kedvezménykör 2013. január 1-jétől egy újabbal, a szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezménnyel bővül.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesült munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmények számításánál nem lehet figyelembe venni.
[Lásd a Módtv. 459. §-ában.)
Munkabérek nettó értékének megőrzése
A közszférához tartozó és az egyházi kifizető kivételével a kifizető adókedvezményt vehet igénybe abban az esetben, ha minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek elvárt emeléséről szóló, készülő kormányrendelet szerinti béremelést. Nem vehető figyelembe béremelésként a béren kívüli juttatások növelése. Az adókedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden, folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében megvalósul.Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával 2011 november-decemberében is munkaviszonyban állt. Folyamatosan foglalkoztatottnak kell tekinteni továbbá az olyan egyéni cég, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő által korábban foglalkoztatott munkavállalót is, ahol az egyéni cég tagja, illetve az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a természetes személy kifizető közeli hozzátartozója.
Ha a kifizető 2011. november 1-je és december 31-e között senkit sem foglalkoztatott munkaviszonyban, akkor az adókedvezmény a béremelési feltételre tekintet nélkül érvényesíthető (kivéve, ha ebben az időszakban a kifizető kapcsolt vállalkozása - természetes személy kifizető esetében közeli hozzátartozójának egyéni cége, illetve közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként -munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt).
A kedvezmény alapja a bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke 2012-ben a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 ezer forintot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 14 százalékával. (2013-ban 75 ezer forintos kedvezményalapig 16 százalék, de legfeljebb 12 ezer forint a kedvezmény, amit csökkenteni kell a 75 ezer forintos összeghatár feletti rész 20 százalékával. A kedvezmény már a béremelési feltétel teljesítése nélkül is érvényesíthető.) A kedvezmény 2012-ben havi 190 180 forintos, 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérig érvényesíthető.
[Lásd a Módtv. 460. §-ában.]
Karrier Híd Program
Ha költségvetési szervnek nem minősülő kifizető a Karrier Híd Programban részt vevő, korábban a közszférában foglalkoztatott személyt munkaviszonyban foglalkoztat, adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vevő munkavállalót megillető bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 13,5 százaléka. A programban részt vevőnek az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással kell rendelkeznie, ami a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes.[Lásd a Módtv. 462. §-ában.]
Szakképzettséget nem igénylő munkakörök
Változás 2013.január 1-jétől.
A 2012. január 1-jén érvényes FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a foglalkoztatók kedvezményt vehetnek igénybe. Ennek összege az ilyen munkakörben foglalkoztatottat megillető munkabér - de legfeljebb a minimálbér - 9 százaléka.[Lásd a Módtv. 461. §-ában.]
Adókedvezmények korlátozása
Főszabály szerint ugyanazon jogviszony alapján csak egy adókedvezmény vehető igénybe. Kivétel:■ A Start Plusz-, Start Extra- vagy Start Bónusz-kedvezmények más adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetők. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménynyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját. Ha más munkavállaló hiányában nincs módja a kedvezmény beszámítására, akkor az adózás rendjéről szóló törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia.
■ A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény egyazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, de a kedvezmények összege nem haladhatja meg az adott munkavállaló jogviszonyára tekintettel megállapított számított adót.
[Lásd a Módtv. 463. §-ában.]
Eljárási szabályok
Az adót az adóalany főszabály szerint havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. A nem főállású evás egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente kell az adót bevallania és megfizetnie. A kedvezményt vagy támogatást igénybe vevő adóalany bevallásából személyenként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény vagy támogatás jogcímének, alapjának, összegének, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből ellenőrizhető az adó alapja és összege, valamint a mentesség és kedvezmény összege.[Lásd a Módtv. 464. §-ában.]
Nem képez adóalapot a 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg saját maga után az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.[Lásd a Módtv. 467. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményekre, Ft/hó
|
Start progra- munkavállaló, |
Start Bónusz új munkavállaló, |
Munkavállaló |
Munkavállaló |
Munkavállaló |
||
|
2011 |
||||||
|
Bruttó bér |
100 000 |
100 000 |
190 000 |
|||
|
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) |
1 500 |
1 500 |
2 850 |
|||
|
Munkáltatót terhelő járulékok (27%) |
27 000 |
27 000 |
51 300 |
|||
|
Foglalkoztatás munkavállalóra jutó költsége |
128 500 |
128 500 |
244 150 |
|||
|
Munkavállalót terhelő járulékok (17,5%) |
17 500 |
17 500 |
33 250 |
|||
|
Számított szja |
20 320 |
20 320 |
38 608 |
|||
|
Adójóváírás |
12 100 |
12 100 |
10 644 |
|||
|
Gyermekek után járó adóalap-kedvezmény értéke |
10 000 |
|||||
|
Fizetendő szja |
0 |
8 220 |
27 964 |
|||
|
Nettó bér |
82 500 |
74 280 |
128 786 |
|||
|
2012 |
||||||
|
Bruttó bér |
93 000 |
93 000 |
1 13 500 |
150 000 |
197 000 |
|
|
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) |
1 395 |
1 395 |
1 703 |
2 250 |
2 955 |
|
|
Számított szociális hozzájárulási adó (27%) |
25 110 |
25 110 |
30 645 |
40 500 |
53 190 |
|
|
Adókedvezmény* |
13 605 |
13 605 |
10 735 |
5 625 |
0 |
|
|
Start-kedvezmény (17%) |
15 810 |
|||||
|
Start Bónusz-kedvezmény (27%) |
25 110 |
|||||
|
Fizetendő szociális hozzájárulási adó (összesen 94 370) |
0 |
-13 605 |
19 910 |
34 875 |
53 190 |
|
|
Foglalkoztatás költsége |
94 395 |
80 790 |
135 113 |
187 125 |
253 145 |
|
|
Munkavállalót terhelő járulékok (18,5%) |
17 205 |
17 205 |
20 998 |
27 750 |
36 445 |
|
|
Számított szja |
14 880 |
14 880 |
18 160 |
24 000 |
31 520 |
|
|
Gyermekek után járó adóalap-kedvezmény |
10 000 |
|||||
|
Fizetendő szja |
14 880 |
14 880 |
8 160 |
24 000 |
31 520 |
|
|
Nettó bér |
60 915 |
60 915 |
84 343 |
98 250 |
129 035 |
|