adozona.hu
Mit kell tudni az illetékekről?
Mit kell tudni az illetékekről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának (praxisjog) folytatása nem keletkeztet öröklési illeték-kötelezettséget, így sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. A változást minden olyan illetékügyben alkalmazni kell, amelyet 2011. július 15-éig az állami adóhatóság még nem bírált el jogerősen.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának mint vagyoni értékű jognak az ajándékozása, valamint visszteher mellett történő megszerzése után továbbra is ajándékozási és...
Mit kell tudni az illetékekről?
Praxisjog öröklése
Változás 2011. július 15-étől.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának (praxisjog) folytatása nem keletkeztet öröklési illeték-kötelezettséget, így sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. A változást minden olyan illetékügyben alkalmazni kell, amelyet 2011. július 15-éig az állami adóhatóság még nem bírált el jogerősen.Nem változott.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának mint vagyoni értékű jognak az ajándékozása, valamint visszteher mellett történő megszerzése után továbbra is ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.[1990. évi XCIII. törvény 11. § (1) bek. c), 18. § (2) bek. f) pont]
Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés megszerzése
Változás 2011. július 15-étől.
Belföldi ingatlannal rendelkező gazdasági társaságban fennálló részesedés megszerzése esetén csak akkor kell illetéket fizetni, ha a megszerzett társaság egyben olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakóépület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.A megszerzett társaság - közvetlen vagy közvetett - tulajdonában lévő további társaságok főtevékenysége nem bír jelentőséggel, még akkor sem, ha e társaságok a belföldi ingatlanok tényleges tulajdonosai. Például ha A társaság vagyoni betétet szerez egy kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató, belföldön ingatlanvagyonnal nem rendelkező B társaságban, nem keletkezik illetékkötelezettsége akkor sem, ha B társaság 100 százalékos tulajdonosa a lakóépületek építésével foglalkozó, belföldi ingatlannal rendelkező C társaságnak.
Tehát az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén, melynek főtevékenysége nem a fent említett tevékenységek valamelyike, a vagyonszerző sem a szerzés bejelentésére, sem illetékfizetésre nem köteles.
Az új szabályt a 2011. július 15-ét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
Nem változott.
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére vonatkozó további - így például a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékére, alapjára, megfizetésének időpontjára, az illetékmentességekre, a bejelentési követelményekre vonatkozó - szabályok változatlanok.[1990. évi XCIII. törvény 18. § (4), 19. § (1), (5), 26. § (1) bek. q), t) pont, 91. § (4) bek.]
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
Új előírás 2011. július 27-étől.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok és előtársaságok, illetve az ezek 100 százalékos tulajdonában lévő projekttársaságok kedvezményes, 2 százalékos illetéket fizetnek ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betét visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése esetén. (A projekttársaság, mivel egyáltalán nem szerezhet részesedést más társaságban, nem szerezhet belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedést sem, így kizárólag ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor veheti igénybe a kedvezményes mértéket.)A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak a szerzéskor vállalnia kell, hogy az adott adóév lezárásakor megfelel az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban történő feltüntetés feltételeinek. Az elővállalkozásnak a vagyonszerzéskor arról kell nyilatkoznia, hogy elővállalkozási létszaka a társaságként való bejegyzéssel fog megszűnni. Ha e vállalás meghiúsul, az állami adóhatóság az igénybe vett kedvezmény kétszeresének a megfizetésére kötelezi a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot vagy elővállalkozást.
A projekttársaságokat kizárólag tulajdonosukra (szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás) tekintettel illeti meg a kedvezményes illetékmérték, azaz esetükben a tulajdonosuknak kell a feltételek teljesülését vállalnia. Ebből következően a vállalás meghiúsulásából eredő pótilletéket is e tulajdonos társaságok viselik.
Döntésfeljegyzés illetékmentességnél
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntésében kizárólag az egyenes ági rokonok közötti illetékmentesség alkalmazása tényének kell szerepelnie, ezáltal nincs lehetőség a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény - az ügyiratra feljegyzett döntés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó - rendelkezéseinek háttérjogszabályként történő alkalmazására. A szabályt az illetékkiszabásra 2011. december 31-e után bemutatott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.Változás 2011. július 15-étől.
Megszűnt az állami adóhatóság határozathozatali kötelezettsége olyan öröklési és ajándékozási ügyekben, amelyekben az örökhagyó (ajándékozó) és az örökös (megajándékozott) egyenes ági rokon, azaz szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, további felmenő és leszármazó (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is). Az adóhatóság az illetékmentesség alkalmazásáról szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az ügyfelek a döntés feljegyzését követően kérhetik annak igazolását, hogy szerzésük illetékmentes volt.A szabályt minden olyan illetékügyben alkalmazni kell, melyben 2011. július 15-éig az állami adóhatóság még nem adott ki fizetési meghagyást.
Nem változott.
A vagyonszerzőnek továbbra is be kell jelentenie az adóhatósághoz a vagyonszerzést, amely továbbra is minden esetben köteles vizsgálni, hogy valóban fennáll-e az örökhagyó (ajándékozó) és a vagyonszerző közötti egyenes ági rokoni kapcsolat. Az adóhatóság erről szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel.Az ügyfelek az eljárás során bármikor kérhetnek tájékoztatást az illetékmentességi szabály alkalmazásáról, továbbá a döntés feljegyzését követően kérhetik annak igazolását, hogy a szerzésük illetékmentes volt.
Ajándékozási illeték-mentességek
Új előírás 2011. szeptember 29-étől.
A rögzített devizaárfolyamon történő végtörlesztés során a pénzügyi intézmény által elengedett követelés mentes az ajándékozási illeték alól, és ezt be sem kell jelentenie a végtörlesztő magánszemélynek.Nem keletkezik ajándékozásiilleték-kötelezettség, azaz sem fizetési, sem bejelentési kötelezettség, ha a magyar állam megvásárolja a hiteladós lakóingatlanát, és e vásárlás következtében a hitelezőnek - törvényi rendelkezés alapján - el kell engednie követelését.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása, ha az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló - kidolgozás alatt lévő - törvényben rögzített vételi jog érvényesítésével történik.
Igazgatási szolgáltatási pótdíj
Változás 2012. január 1-jétől.
Igazgatási szolgáltatási pótdíjat számíthat fel jogszabályi előírás alapján a hatóság akkor is, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást az ügyfél kérelmére soron kívül - sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében - folytatja le.Nem változott.
Igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni az eljárási illetéken felül, ha a hatóság - jogszabályi előírás alapján - az eljárást az ügyfél kérelmére munkaidőn túl, vagy a hatóság székhelyén kívül, azonnal lefolytatja.Személyhez kötődő feltételes illetékmentesség
Változás 2012. január 1-jétől.
A személyhez kötődő feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek az illetékmentesség érdekében ezentúl arról kell nyilatkozniuk, hogy a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után a vagyonszerzést megelőző adóévben nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettségük (korábban a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évről kellett nyilatkozniuk).Ha a szervezet e nyilatkozatát az adóév utolsó napját követő 150. nap előtt teszi meg, arról kell nyilatkoznia, hogy előreláthatóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
A szabályt mindazon ügyekben alkalmazni kell, amelyekben az adóhatóság 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.
Nem változott.
A feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek továbbra is nyilatkozniuk kell a társaságiadó-fizetési kötelezettség hiányára vonatkozó feltétel fennállásáról azokban az esetekben, amikor nem az állami adóhatóság szabja ki az illetéket, így például közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárás megindításakor vagy gépjármű szerzésekor. Egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság továbbra is hivatalból ellenőrzi.Ha a szervezet illetékmentességre jogosult, de mégis fizetett illetéket, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.
[1990. évi XCIII. törvény 5. §, 80. §]
Telekszerzés örökléssel
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó öröklési, ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességet a természetes személy örököse is igénybe veheti - azaz folytathatja az örökhagyó által megkezdett lakóházépítést - az örökhagyó számára nyitva álló négyéves határidőn belül. Ha tehát az örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház határidőre történt felépítését, az illetékmentesség - ahogyan korábban az örökhagyót - őt is megilleti (a maximum négy évre felfüggesztett illetéket az adóhatóság törli). Ezt a szabályt azokra az esetekre is alkalmazni kell, amelyekben 2012. január 1-jéig az adóhatóság még nem adott ki fizetési meghagyást.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2d), 17. § (2d), 26. § (2d) bek.]
Lízingcégek illetékmérték-kedvezménye
Változás 2012. január 1-jétől.
A lízingcégek nem érvényesíthetik a kedvezményes mértékű, 2 százalékos vagyonátruházási illetéket, ha a megszerzett ingatlant kapcsolt vállalkozásokra ruházzák át.Nem változott.
A lízingcégek kedvezményes, 2 százalékos mértékű illetéket fizetnek, ha nyilatkozatban vállalják, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül zárt végű - azaz a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező - lízingbe adják.Gépjárműszerzési illeték
Változás 2012. január 1-jétől.
A gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett járműnyilvántartásban) feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni (a korábbi hengerűrtartalom helyett). Azaz ezentúl a nagyobb teljesítményű és fiatal gépjárművek után több illetéket kell fizetni, a kisebb teljesítményűek és öregebbek után kevesebbet.Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-dal kell osztani, és ez a fizetendő illeték alapja. Ha a nyilvántartás egyáltalán nem tartalmazza a gépjármű teljesítményét, az adóhatóság az illetékes közlekedési hatóságtól kér adatot a teljesítményről.
A gépjárművek visszterhes megszerzésével kapcsolatos illetékszabályokat a 2011. december 31-e után illetékkiszabásra bemutatott - vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott - vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.
__________________________________________________________________________________
Példa gépjárműszerzés illetékére
Egy 1990-ben gyártott Volkswagen Golf GL (1595 cm3, 51 kilowatt) esetében 2012-ben 22 950 forint vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, ami a korábbi mértékkel számolt illetéknek mintegy 80 százaléka. A változás nem minden gépjárművásárlónak kedvez, például egy kisebb hengerűrtartalmú, de nagyobb teljesítményű motorral felszerelt 2007-es Opel Astra (1388 cm3, 66 kilowatt) után közel 11 500 forinttal több illetéket kell fizetni.__________________________________________________________________________________
Kedvezmények, mentességek gépjárműszerzéskor
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók esetében e járművek tényleges teljesítményétől függetlenül kell meghatározni a fizetendő illetéket, méghozzá egységesen, a 120 kilowatt teljesítményű hajtómotorral rendelkező gépjárművekre irányadó illetékmértékek alapulvételével. A fizetendő illeték, ha e járművek gyártástól számított kora 0-3 év közötti, kilowattonként 750 forint, ha 4-8 év közötti, 650 forint, ha pedig 8 évnél magasabb, 550 forint.A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművek tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának - azaz a haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jognak - visszterhes (ellenérték fejében történő) megszerzése illetékmentes.
Z rendszámú gépjármű
Új előírás 2011. július 15-étől.
Ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, nem kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket mindaddig, amíg nem kéri a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását, vagy amíg a gépjárművet nem értékesíti belföldön.Ha azonban a vagyonszerző a járművet mégis belföldön kívánja használni, és ezért forgalmi engedély kiadását kéri, vagy ha a gépjárművet belföldön értékesíti, az illetéket utólagosan meg kell fizetnie.
Az új szabályozás csak az értékesítéskor Z rendszámmal még el nem látott gépjárművekre vonatkozik.
A Z rendszámmal már ellátott járművek belföldi értékesítése esetében fennáll az illetékfizetési kötelezettség, sőt a Z rendszám kiadását kérő eredeti tulajdonosnak is kell illetéket fizetnie, ha azt korábban nem fizette meg. Az új rendelkezés kizárólag a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében alkalmazható.
A szabályt azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket 2011. július 15-e után nyújtottak be illetékkiszabásra, illetve jutottak más módon az állami adóhatóság tudomására.
Mentességek visszterhes vagyonátruházási illeték alól
Új előírás 2012.január 1-jétől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása keretében történő vagyonszerzés. A szabály minden olyan esetre vonatkozik, amelyben az állami adóhatóság 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.Változás 2012. január 1-jétől.
Bővül a kapcsolt vállalkozások között illetékmentesen megszerezhető vagyontárgyak köre: az ingatlanátruházások is mentesek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, feltéve, hogy a vagyonszerző kapcsolt vállalkozás főtevékenysége ingatlanforgalmazás, illetve saját tulajdonú ingatlan bérbeadása (korábban esetükben csak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyonibetét-szerzés volt illetékmentes).Illetékmentes lehet a természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakás pótlására vásárolt lakást szerzése, ha annak forgalmi értéke nem haladja meg a 10 millió forintot (korábban 6 millió forint volt az értékhatár).
A megemelt értékhatárt az adóhatóságnak az összes olyan illetékügyben alkalmazni kell, amelyben 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.
Közigazgatási hatósági eljárási illeték
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó előzetes igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 ezer forint.Változás 2012. január 1-jétől.
Az elsőfokú (általános tételű) közigazgatási hatósági eljárásért 3 ezer forint illetéket kell fizetni (2200 forint helyett). A megemelt illetékmértéket a 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.Ha a felügyeleti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a kérelemmel érintett - vagy vitatott - összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 500 forint, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha a kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, az illeték 50 ezer forint. A szabályt 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
Az adóhatóság, vámhatóság által lefolytatott, nem illetékmentes elsőfokú eljárások alatt a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárások értendők (korábban a méltányossági eljárás fogalmat használta a törvény).
Tárgyi illetékmentesség csak az elsőfokú - a fogyasztói jogok érdemi védelmére és érvényesítésére szolgáló - fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezésekor alkalmazható.
Az eljárási illeték-mentességgel kapcsolatos módosításokat 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.
Nem változott.
Ha a felügyeleti eljárást nem az adópolitikáért felelős miniszter, hanem a felettes adóhatóság folytatja le, az illeték mértéke megegyezik az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékével: a fellebbezéssel érintett - vagy vitatott - összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 ezer forint.Bírósági eljárási illetékek
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A csőd- és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 ezer forint. Ha azonban a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében, hivatalból rendelkezik az illeték visszatérítéséről.Változás 2012. január 1-jétől.
Emelkedik az elsőfokú polgári peres eljárás általános mértéke, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás, az ítélet, végzés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat illetéke. Néhány polgári peres és nem peres eljárásban módosul az illetékszámítási alap, ha nem állapítható meg az eljárás tárgyának értéke. A házassági bontóper tételes illetéke 30 ezer forintra nő (az eddigi 12 ezer forintról).A közigazgatási nem peres eljárások és a munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 ezer forint, a házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányuló fellebbezés illetéke pedig 15 ezer forint.
A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke az ügy érdemében hozott végzés esetén 30 ezer forint, minden más esetben 7 ezer forint (eddig egységesen 7 ezer forint volt). Az ugyanezen eljárásokban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 ezer forint (8 ezer forint helyett).
A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 10 ezer forint, a fellebbezésé 10 ezer forint, a perújítási kérelemé és a felülvizsgálati indítványé 15 ezer forint (5 ezer, 6 ezer és 7 ezer forint helyett).
Az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása nélküli elutasításakor az illeték a peres eljárás illetékének 10 százaléka (eddig illetékmentes volt).
Az új - megemelt - illetékeket a 2011. december 31-e után indított bírósági eljárásokban kell megfizetni.
[1990. évi XCIII. törvény 39. § (3), 42. § (1), 43. § (1), (3), (5), (7), 46. § (1)-(2), 47. § (1), (3) bek., 50. §, 52. § (1) bek., 57. § (1) bek. a), 58. § (1) bek. f) pont]
Bírósági eljárási illeték utólagos elszámolása
Változás 2012. január 1-jétől.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetéséhez kapcsolódó engedélyezési jogkör az adópolitikáért felelős minisztertől átkerül az állami adóhatóság elnökéhez. Az engedélyezési jogkör áttelepítésével az adóhatóság elnöke szabja ki engedélyező határozatában a szervezet által fizetendő előleget (ez a szervezet által egy éven belül megindított összes bírósági eljárásért fizetett illeték 50 százaléka), illetve teszi közzé a szervezetekre vonatkozó adatokat az adóhatóság honlapján.Nem változott.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését akkor lehet engedélyezni, ha egy gazdálkodó szervezet egy éven belül legalább 250 bírósági eljárást indított, és a kérelmében megjelöli az általa megindított eljárásokat, az azokhoz kapcsolódóan megfizetett illetékkel együtt. Utólagos elszámolás esetén a szervezet mentesül a bírósági eljárási illetéknek az eljárás kezdeményezésekor történő megfizetése alól.Speciális eljárási illetékek
Változás 2011. január 27-étől.
Az építésügyi hatóságnál indított építési engedélyezési eljárások illetékmértékei módosultak.[1990. évi XCIII. törvény melléklet XV. cím 1. c) pont]
Változás 2012. január 1-jétől.
A magánútlevél, a második magánútlevél, továbbá az elveszett, megsemmisült, illetve a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért ezentúl az eljárási illetéken felül külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat is fizetni kell.[1990. évi XCIII. törvény melléklet IX. cím 1. pont]
A személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállításáért 2 ezer forintot kell fizetni (eddig a kivonatkiállítás ilyenkor illetékmentes volt).[1990. évi XCIII. törvény melléklet IX. cím II/3.]
A már megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 ezer forintra emelkedik (30 ezer forintról).[1990. évi XCIII. törvény melléklet X. cím 3.]
A hatósági bizonyítvány kiállításáért általános tételű eljárási illetéket - 3 ezer forintot -kell fizetni (kivéve, ha a hatósági bizonyítvány kiállításáért rendelet igazgatási szolgáltatási díjat vezet be).[1990. évi XCIII. törvény melléklet XXI. cím 1-2.]
Beépítetlen telek megszerzője és ingatlanforgalmazók által igénybe vehető kedvezmény
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Mentesülhetnek a lakóház felépítésének, illetve az ingatlan továbbértékesítésének kötelezettsége alól azok, akik 2004. október 1-je és 2009. május 31-e között vásároltak telket, illetve azok az ingatlanforgalmazók, akik 2006. október 1-je és 2009. május 31-e között továbbértékesítési céllal ingatlant vásároltak, ha a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényben rögzített határidő-hosszabbítás lehetőségével éltek, és a jelenleg hatályos illetékmértékek alkalmazásával megfizetik a vagyonszerzésük után járó illetéket.(Ezen illetékmértékek: telek esetében 4 százalék, az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzőknél továbbértékesítési céllal vett lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, az e fölötti részre 4 százalék, egyéb - nem lakás - ingatlan továbbértékesítés céljából történő megvásárlásakor 4 százalék.)
Ha e vagyonszerzők a vállalás teljesítésének elmaradása következtében már megfizették a törvény szerinti pótilletéket, illetve a késedelmi pótlékkal növelt illetéket, részükre az állami adóhatóság azt - a vagyonszerzés után járó, jelenleg hatályos mértékek alkalmazásával megállapított illeték összegével csökkentve - az adó-visszatérítés szabályai szerint téríti vissza.