adozona.hu
Mit kell tudni az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról?
Mit kell tudni az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezentúl a FEOR-08 szolgál az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás választására jogosító foglalkozások besorolásának alapjául. Az erre eddig használt FEOR-93-at a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az új nomenklatúra bevezetésével az ekho választására jogosító foglalkozások tartalma nem változott. A felsorolásnak megfelelő foglalkozás...
Mit kell tudni az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról?
Az ekho választására jogosító foglalkozások
Változás 2012. január 1-jétől.
Ezentúl a FEOR-08 szolgál az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás választására jogosító foglalkozások besorolásának alapjául. Az erre eddig használt FEOR-93-at a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az új nomenklatúra bevezetésével az ekho választására jogosító foglalkozások tartalma nem változott. A felsorolásnak megfelelő foglalkozású magánszemély azonban csak akkor választhatja az ekhót, ha tevékenységével alkotó jelleggel vesz részt a mű elkészítésének folyamatában.Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerinti tartalma alapján megfelel a FEOR-számmal azonosított foglalkozásoknak, munkaköröknek.
A sportban tevékenykedők az ekhót attól függetlenül választhatják, hogy megbízásos vagy főállású jogviszonyban állnak-e a sportszövetséggel vagy -szervezettel.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (3)-(3c) bekezdéseiben.]
Választásra jogosító bevételi értékhatár
Új előírás 2011. július 1-jétől.
Az ekho választására jogosító bevételi értékhatár évi 50 millió forint, ha a magánszemély országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya). Az 50 millió forintos bevételi határt az érintettek 2011 egészére alkalmazhatják.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bek. db) alpontjában, 14/B. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Általános szabályok szerint az ekho évi 25 millió forintos bevételi határig választható a törvényben rögzített egyéb feltételek figyelembevételével. Az összeghatár a hivatásos sportolók esetében továbbra is évi 100 millió forint.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Az ekho alapja és mértéke
Nem változott.
Az ekho alapja a törvényben meghatározott foglalkozások szerinti tevékenységgel elért bevétel.A magánszemélyt terhelő ekho mértéke az ekho alapja után 15 százalék, a kifizetőt pedig 20 százalékos mértékű kötelezettség terheli.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. §-ában.]
Az ekhóval teljesített közterhek
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az ekho megfizetésével a közteher-kötelezettségekből teljesül a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Az ekho megfizetésével teljesül a társadalombiztosítási szabályok szerint a biztosított magánszemélyt terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettség.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 8. §-ában.]
Az ekho megosztása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A kifizetőt terhelő ekho és a magánszemélyt az ekho jogosulatlan választása miatt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 9. §-ában.]
Nem változott.
A magánszemélyt terhelő ekhó-ból az ekhoalap■ 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
■ 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
■ 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül.
Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztártag, az ekhoalap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősül.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 9. §-ában.]
Az ekho megfizetése, bevallása, nyilvántartása
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tag, a tőle 15 százalékos mértékkel levont ekho 26 százalékát a kifizető ezentúl a magánszemély magánynyugdíjpénztárának utalja át (eddig a NAV-nak utalta) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, és azt oda is vallja be.Az állami adóhatóságnak benyújtandó adóbevallásban ilyen esetben a kifizető az ekho-alapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Az így megfizetett összeg 85,6 százalékát az adóhatóság személyi jövedelemadóként tartja nyilván, 14,4 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Alapnak utalja át.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő és a magánszemélytől levont ekhót az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell bevallani és megfizetni.Az adóhatóság
■ a 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből
- 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,
- 26 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak és
- 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át;
■ a 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből
- 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,
- 14,4 százalékot pedig természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át;
■ a 9,5 százalékos mértékkel levont ekhót személyi jövedelemadóként tartja nyilván.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bek. a) pontjában.]
A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások
Nem változott.
Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 12. §-ában.]