adozona.hu
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról szóló rendelkezéseket is tartalmazó törvény alkotmánybírósági vétók miatt többször módosult. A jelenleg érvényes szabályok 2011. május 14-étől hatályosak.
A különadóra vonatkozó szabályokat a 2010. január 1-jétől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell alkalmazni.
Különadó fizetésére köteles az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes,...
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról szóló rendelkezéseket is tartalmazó törvény alkotmánybírósági vétók miatt többször módosult. A jelenleg érvényes szabályok 2011. május 14-étől hatályosak.
Időbeli hatály
Új előírás 2011. május 14-étől.
A különadóra vonatkozó szabályokat a 2010. január 1-jétől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell alkalmazni.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 12/A. §-ában.]
A különadó alanyai
Új előírás 2011. május 14-étől.
Különadó fizetésére köteles az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, továbbá az európai parlamenti képviselő is, ha a jogviszonya megszűnésével összefüggésben a rá vonatkozó jogszabály alapján vagy más jogcímen különadóköteles bevétel szerez. Ezeknek a magánszemélyeknek sem kell különadót fizetniük, ha a jogviszony megszűnését követő naptól saját jogú nyugellátást állapítanak meg részükre.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
Különadó fizetésére köteles az a magánszemély, aki költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján szerez a törvény hatálya alá tartozó bevételt. Köteles az adó megfizetésére az is, aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerez különadóalapnak minősülő bevételt. Nem kell adót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1) bekezdésében.]
A különadó alapja
Új előírás 2011. május 14-étől.
Az országgyűlési képviselők, az alpolgármesterek és az európai parlamenti képviselők esetében is a vezető tisztséget betöltőkre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, azaz esetükben a különadó alapjába tartozó bevételek 2 millió forint alatti részére nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A különadó alapjába képezi a törvény hatálya alá tartozó jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevétel. Nem tartozik az adó alapjába az az összeg, amelyet a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnésének jogellenességét megállapító bírósági határozat alapján fizetnek ki, továbbá a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, valamint a szerződéses katonák leszerelési segélye. A különadó alapját képezi ugyanakkor a munka törvénykönyvének rendelkezése alapján kötött megállapodásban rögzített ellenérték címén kifizetett összeg (például hallgatási pénz, bánatpénz).Az így számított összegből a 2 millió forintot meg nem haladó részt nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni, ha azt vezető beosztást betöltő magánszemély (állami vezető, polgármester, főjegyző, jegyző, köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja) kapja. A felsorolt körbe nem tartozó más foglalkoztatottak esetében nem tartozik a különadó alapjába a bevétel 3,5 millió forintot meg nem haladó része, a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a kifizetett összeget más szabály alapján egy vagy több adóévben kell-e jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadóalapot nem képező személyijövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben juttatott bevételt az személyijövedelemadó-törvény szokásos piaci értékre vonatkozó szabálya (azaz 3. paragrafusának 9. pontja) alapján kell megállapítani.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (5) bekezdésében.]
A különadó mértéke
Nem változott.
Az adó mértéke az adóalap 98 százaléka.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 10. §-ában.]
Egyéb közterhek
Nem változott.
A különadó alapjába tartozó összegeket - a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegének kivételével - nem kell járulékalapként figyelembe venni, de a juttatónak 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie utána. A felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összege ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék alapját képezi, amely után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Az összeget a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként is figyelembe kell venni, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje pedig nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A magánszemély a különadó megfizetésével teljesíti az őt terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. §-ában.]
A különadó bevallása, megfizetése
Új előírás 2011. május 14-étől.
A 2011. évben megszerzett, különadó-köteles jövedelmeket értelemszerűen a 2011. évről benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásában kell a magánszemélynek bevallania a benyújtásra előírt határidőig, és az adót (illetve a már megfizetett közterhekkel csökkentett különbözetet) eddig az időpontig kell megfizetnie. A különadó-köteles bevételt kifizető szervezetnek a kifizetett összegekről, illetve a levont közterhekről 2012. március 31-éig kell adatot szolgáltatnia az állami adóhatóság részére, és ezekről az információkról a magánszemély kérésére igazolást is ki kell állítania a kérés beérkezését követő 30 napon belül.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 12/B. §-ában.]
Nem változott.
A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi bevallásában kell bevallania és megfizetnie. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítania. Ha a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő hónap 12. napjáig.A különadó-kötelezettséggel terhelt jövedelmet a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallania, de azt figyelembe kell vennie összes jövedelmének megállapításánál. Az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben a kifizető által levont különadót adóelőlegként kell figyelembe venni.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. §-ában.]