adozona.hu
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:
■ bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
■ távközlési tevékenységre,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenységére.
A bolti kiskereskedelem fogalmának pontosításával egyértelművé válik, hogy minden olyan kereskedelmi tevékenység ideértendő, ahol vevőként nem vállalkozó magánszemélyt is kiszolgálnak, azaz a fogyasztási javaknak (terméke...
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Adókötelezettség
Nem változott.
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:■ bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
■ távközlési tevékenységre,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenységére.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]
Bolti kiskereskedelem
Változás a 2011. november 21-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A bolti kiskereskedelem fogalmának pontosításával egyértelművé válik, hogy minden olyan kereskedelmi tevékenység ideértendő, ahol vevőként nem vállalkozó magánszemélyt is kiszolgálnak, azaz a fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. A vállalkozó fogalma alatt a helyiadó-törvény vállalkozó fogalmát kell érteni.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 1., 6. pontjaiban.]
Nem változott.
A bolti kiskereskedelem fogalma továbbra is a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerére (TEÁOR '08) utal. A TEÁOR '08 szerint az alábbi ágazatokba sorolt tevékenységek adókötelesek:■ 45.1 - gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű és a pótkocsi nagykereskedelmét),
■ 45.32 - gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
■ 45.40 - motorkerékpár és -alkatrész kereskedelme, javítása (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
■ 47.1-47.9 - kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, nem piaci kiskereskedelem.
A TEÁOR csak az adóköteles tevékenységek azonosítására szolgál, annak nincs jelentősége, hogy az adózónak vagy boltjának van-e, és ha igen, milyen TEÁOR-besorolása. Az elnevezéstől némileg eltérően nem csupán a bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó-kötelezett, hanem a nem bolti - tehát a piaci, a vásározó, a csomagküldő -kiskereskedelmi tevékenység is.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 1. pontjában.]
Távközlési tevékenység
Nem változott.
Különadóra kötelezett a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem kell különadót fizetni a műsor- és tartalomszolgáltatás után.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 2. pontjában.]
Energiaellátók
Nem változott.
Az energiaellátók jövedelemadóját fizető energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége különadó-köteles (tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenysége, hanem valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége - például a bérbeadás - is).A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló, 2008. évi LXVII. törvény értelmében energiaellátónak minősül
■ a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó,
■ a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő,
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, feltéve, hogy 50 megawatt beépített teljesítőképességet meghaladó erőmű termelői engedélyese.
Az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, a villamosenergia-hálózat működtetője) nem minősül energiaellátónak. Nem számít energiaellátónak az a vállalkozás sem, amelyiknek az energiaellátói tevékenységből származó nettó árbevétele nem haladja meg összes árbevétele 5 százalékát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]
Az adó alanya
Nem változott.
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki (amely) az adóköteles tevékenységet végzi. A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 3. §-ában.]
Az adó alapja
Nem változott.
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Ha például egy vállalkozás egyaránt végez termékgyártást, bolti kiskereskedelmi tevékenységet és távközlési tevékenységet, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből és a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel az adó alapja (a termékek gyártásából vagy nagykereskedelméből származó bevétele nem). Ugyanakkor az energiaellátók bármely tevékenységéből származó nettó árbevétel az adóalapba tartozik, mert az ő teljes vállalkozási tevékenységük adóköteles.A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg.
A különadó alapjába tartozik az az árbevétel is, amelyet a bolti kiskereskedelmi tevékenység végzője a neki terméket beszállítóknak nyújtott szolgáltatásokból ér el (például polcpénz), valamint az egyéb bevételeként elszámolt úgynevezett utólagos engedmény is, ha azzal összefüggésben nem korrigálják a számlát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 4. §-ában.]
Az adó mértéke
Nem változott.
Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.Távközlési tevékenység esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék.
Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05 százalék.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 5. §-ában.]
Kapcsolt vállalkozás
Nem változott.
Az egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi, illetve távközlési tevékenységből származó adóköteles nettó árbevételét tevékenységenként összegezni kell, majd erre az összegre kiszámítani az adót. Energiaellátóknál is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevételt kell összeszámítani, a többiből eredőt nem. Az így kiszámított együttes adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg.A számítások elvégzéséhez az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni, a számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) mindegyikük köteles elvégezni. A dokumentációt az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 7. §-ában.]
A kétszeres adóztatás kizárása
Nem változott.
Ha az adózó tevékenysége több jogcímen is különadó-köteles lehet - például energiaellátó cég bolti kiskereskedelmi vagy távközlési tevékenységet is végez -, a magasabb adóterhű tevékenység után kell a különadót megfizetnie.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 6. §-ában.]
Az adó bevallása, elszámolása
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóévi adóról szóló bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani, és akkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adóvisszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Az adót az állami adóhatósághoz kell befizetni, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni (azaz ráfordításnak minősül).[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Az adóelőleg bevallása, mértéke, megfizetése
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adóra az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig előleget kell megállapítani, azt be kell vallani (és később két egyenlő részletben megfizetni).[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Az adóévi adóelőleg összege:■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az adómérték szorzata,
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, majd ebből az adómértékkel kiszámítani az adót,
■ az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg,
■ az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevétel adatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában.
Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén is két részletben kell az előleget megfizetni: a különadó-kötelezettség bejelentésével egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Az adó hatálya
Nem változott.
Az ágazati különadót három adóévben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben kell megfizetni. A törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]