adozona.hu
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2011. szeptember 1-jétől új adót vezetett be, a népegészségügyi termékadót. Az ezt szabályozó 2011. évi CIII. törvény 2012. január 1-jével több ponton módosult, és ide kerültek a 2012. január 1-jétől bevezetett baleseti adóra vonatkozó paragrafusok is.
Népegészségügyi termékadó fizetésére az adóalany olyan termék után kötelezhető, amely
■ előrecsomagolt, és
■ a törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és
■ cukor-, só- vagy koffeintartalma magasabb...
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Az Országgyűlés 2011. szeptember 1-jétől új adót vezetett be, a népegészségügyi termékadót. Az ezt szabályozó 2011. évi CIII. törvény 2012. január 1-jével több ponton módosult, és ide kerültek a 2012. január 1-jétől bevezetett baleseti adóra vonatkozó paragrafusok is.
Az adóköteles termékek köre
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Népegészségügyi termékadó fizetésére az adóalany olyan termék után kötelezhető, amely■ előrecsomagolt, és
■ a törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és
■ cukor-, só- vagy koffeintartalma magasabb a törvényben meghatározott mértéknél.
Bármelyik feltétel hiánya kizárja az adókötelezettséget.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. §-ában.]
Előrecsomagolt termék
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Előrecsomagolt a termék akkor, haa) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) az előrecsomagolt mennyiség a csomagolás felbontása nélkül nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges (bruttó vagy nettó) mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel, és tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Ennek megfelelően nem adóköteles az az egyébként nagy mennyiségű cukrot vagy sót tartalmazó termék (például tortaszelet vagy sós ropi), amelyet a vevő a kiszolgálás helyén (kávézóban, cukrászdában) fogyaszt el, vagy kérésére a vásárlás helyén csomagolnak be (például a cukrászdában elfogyasztott vagy ott "elvitelre" vásárolt sütemény, torta, tölcsérben kiszolgált fagylalt).
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 4. pontjában.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Adóköteles az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó számára milyen módon értékesítik (például a boltokban ömlesztve kapható, a vevő által kiválasztott, külön leméretett "kilós" szaloncukor, cukorka vagy a darabáron kapható konyakmeggy).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 4. pontjában.]
Adóköteles termékcsoportok
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Adóköteles termékcsoportok:■ Az üdítőitalok - a legalább 25 százalékos gyümölcshányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek, koncentrátumok, sűrítmények, szörpök kivételével -, azaz a 2009, 2202 VTSZ-szám alá tartozó termékek (a VTSZ fogalmai szerint: gyümölcslevek, zöldséglevek, alkoholtartalom nélküli víz-, ásványvízalapú cukrozott italok), ha azok hozzáadottcukor-tartalma 100 milliliterenként meghaladja a 8 grammot.
■ Az energiaitalok, azaz azon üdítőitalok (a fenti feltételeknek megfelelő termékek), amelyek hozzáadottcukor-tartalma meghaladja a 100 milliméterenkénti 8 grammot, koffeintartalmuk pedig a 100 milliméterenkénti 10 milligrammot.
■ Az előrecsomagolt cukrozott készítmények, azaz a 1704, 1905, 2105 VTSZ-szám alá tartozó termékek, ha hozzáadottcukor-tartalmuk 25 százalék feletti. Idetartoznak például az édes kekszek, a kakaótartalmú kenhető termékek, cukorkaáruk, beleértve a rágógumit is, a fehér csokoládé, a marcipánmassza, az előregyártott és csomagolt cukrászati termékek, a mézeskalács, a gofri, az ostya, a gesztenyepüré, a jégkrém. A VTSZ 1806 száma alá tartozó termék (csokoládé és más kakaótartalmú készítmény) csak akkor adóköteles, ha a termék 100 grammonkénti hozzáadottcukor-tartalma több 40 grammnál, miközben kakaótartalma nem haladja meg a 40 százalékot (nem adóköteles tehát az étcsokoládé, valamint az úgynevezett "minőségi", nagy kakaótartalmú csokoládé). A 40 százaléknál alacsonyabb cukortartalmú csokoládék a kakaótartalomtól, a 40 százalék feletti kakaótartalmú csokoládék pedig a cukortartalmuktól függetlenül nem adókötelesek.
■ Az 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ-szám alá tartozó sós snackek, például a sós kekszek, chipsek, ropik, sózott olajos magvak (diófélék, földimogyoró), popcorn, ha sótartalmuk 100 grammonként meghaladja az 1 grammot. Nem adóköteles ugyanakkor a kenyér és a sózott péksütemény (kifli, zsömle).
■ Az ételízesítők csoportjába tartoznak a 2103, 2104 VTSZ-szám alá tartozó nagy sótartalmú ételízesítők, levesporok, mártásporok és -alapok, ha sótartalmuk meghaladja a 100 grammonkénti 5 grammot. Nem adóköteles a fogyasztásra kész leves, mártás, valamint a gyermektápszer, továbbá a ketchup, a mustár, illetve az olyan nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldségkészítmény (például Piros Arany, Erős Pista), amelynek 100 grammonkénti sótartalma nem haladja meg a 15 grammot.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § aa), ab), b), c) d) pontjaiban.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az üdítőitaloknál és az előrecsomagolt cukrozott készítményeknél a termék teljes cukortartalma dönti el, hogy adóköteles-e, vagy sem, nem pedig a hoz-záadottcukor-tartalom. Az 50 százalékban tejalapú italok és cukrozott készítmények nem adókötelesek.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § a) és c) pontjaiban.]
Energiaitalnak számít az az ital, amely metil-xantint (koffeint, teofillint, teobromint) és taurint (2-aminoetán-szulfonsav) is tartalmaz, és■ a 100 milliliterenkénti metil-xantin-tartalom meghaladja az 1 milligrammot, vagy
■ a taurin-tartalom meghaladja a 100 milliliterenkénti 100 milligramm mennyiséget.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a metil-xantint vagy a taurint a termék maga vagy annak összetevője tartalmazza, továbbá az is, hogy a termékben van-e hozzáadott cukor.
Adókötelessé válnak tehát a "light", cukormentes energiaitalok, valamint azok is, amelyeknél a gyártó nem közvetlenül a termékhez adja hozzá a metil-xantint vagy taurint, hanem olyan összetevőt tartalmaz, amely metil-xantint vagy taurint tartalmaz.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § b) pontjában.]
Népegészségügyi termékadót kell fizetni továbbá■ az ízesített sör, azaz az az olyan ital után, amely sört (a VTSZ 2203 szám alá tartozó termék) és hozzáadott cukrot tartalmaz,
feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja a 100 milliliterenkénti 5 grammot (5 százalékot),
■ az alkoholos frissítő (long drink) - a 2208 VTSZ-szám alá tartozó ital (alkoholos ital) után - amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy 100 milliliterenkénti cukortartalma meghaladja az 5 grammot,
■ a gyenge minőségű lekvárok (gyümölcsíz) után, ezek a 2007 VTSZ-szám alá tartozó termékek (a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsemek, gyümölcszselék, különleges minőségű lekvárok, marmelád kivételével, amelyek gyümölcstartalma jellemzően 45 százaléknál magasabb).
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § f)-h) pontjaiban.]
Nem terheli viszont a jövőben termékadó a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú (például bodza-, hársfavirágból aroma hozzáadása nélkül készített) szörpöket, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termékeket (például vizes zsömle, zsemlevekni, tejeskifli, fonott kalács, briós, kuglóf), ha ez utóbbiak sótartalma nem haladja meg a 2 grammot 100 gramm termékben[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § a), d) pontjaiban.]
Adókötelezettség
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Az adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítését terheli. Teljesítési helyen az áfatörvény szerinti teljesítési helyet kell érteni.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Az adóalany a termékértékesítésről kiállított számlán, számviteli bizonylaton - vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett, vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton - köteles feltüntetni, hogy őt terheli az adókötelezettség.Nem kell azonban feltüntetni a számlán a termékadó összegét, ugyanakkor a termékadó beszámít az áfa alapjába, növeli azt.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]
Értékesítésen az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadását kell érteni. Az ingyenesen (ellenérték nélkül) ajándékba adott termék nem adóköteles, de például a "kettőt fizet hármat kap" akcióban átadott mindhárom termék után kell adót fizetni.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 5. pontjában.]
Az adó alanya
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Tehát belföldi termék-előállítás esetén a termék előállítója (gyártója) az adóalany, külföldön előállított termék esetében pedig a terméket Magyarországon első alkalommal forgalomba hozó személy, szervezet (importáló).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 4. §-ában.]
Adóalap, adómérték
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Az adó alapja az adóköteles termék forgalmazott mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalapba nem kell beleszámítani a csomagolás tömegét.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 5. §-ában.]
Az adó mértéke■ üdítőital esetében 5 forint/liter,
■ energiaital esetében 250 forint/liter,
■ előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 100 forint/kilogramm,
■ sós snackek esetében 200 forint/kilogramm,
■ ételízesítők esetében 200 forint/kilogramm.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. §-ában.]
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az ízesített sörök és az alkoholos frissítők adómértéke 20 forint literenként, a gyümölcsízé pedig kilogrammonként 500 forint.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6-§ f)-g) pontjaiban.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az adó mértéke■ üdítőital esetében 7 forint/literre (sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formájában értékesített üdítőital esetén 200 forint/literre),
■ előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 130 forint/kilogrammra (a cukrozott kakaópor kivételével, melynek adómértéke 70 forint/kilogrammra csökken),
■ sós snackek és ételízesítők esetében 250 forint/kilogrammra nő.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. §-ában.]
Adómentes értékesítések
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Mentes az adó alól az az egyébként adóköteles terméket értékesítő, aki a naptári évben az egyébként adóköteles termékekből (például házi készítésű szörpből, édességből) 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebbet értékesít (ekkor nem kell bevallást benyújtania).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7.§ (1) bekezdésében.]
Adómentes az adóköteles termék exportja, ha■ az adóköteles terméket a gyártó vagy az importáló (az adóalany) saját maga közvetlenül külföldre adja el (fuvarozza vagy fuvaroztatja), és az értékesítés igazoltan nem belföldre történik, azaz megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. paragrafus (1) bekezdésében, illetve 98. paragrafusában foglalt feltételeknek,
■ az adóköteles terméket a gyártó vagy importáló belföldi vevője közvetetten exportálja. E mentesség feltétele, hogy a vevő az értékesítéskor nyilatkozzék az adóalany felé arról, hogy a terméket közvetlenül külföldre adja el, valamint az, hogy vevő a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - hitelt érdemlően igazolja a gyártó, importáló számára.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Ha a vevő az adóköteles terméket a nyilatkozatában foglaltak ellenére mégis belföldön értékesíti tovább (a külföldi vevő visszaszállíttatja a terméket, például minőségi kifogás miatt, és azt az adóalany vevője a belföldi piacon adja el), akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő nyolc napon belül köteles értesíteni az adó alanyát (a belföldi gyártót, importálót). Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.Ha a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, akkor ő köteles megfizetni a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Adómegállapítás, -bevallás, -fizetés
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Az adó alanya önadózással állapítja meg adóját, az adóhatósági feladatokat a NAV vámszerve látja el. Az adóbevallás benyújtásának üteme főszabály szerint az adóalany áfabevallásához igazodik, azaz a havi áfabevallónak havonta, a negyedéves áfabevallónak negyedévente, az éves áfabevallónak évente kell bevallást benyújtani a termékadóról, méghozzá az áfabevallás benyújtásának határidejéig (az időszakot követő hónap 20. napjáig). Az alanyi áfamentes, a bevallásbenyújtásra nem kötelezett, továbbá az áfaalanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell bevallania a termékadót.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, 10. §-ában.]
Az adóköteles termékértékesítésből származó adót arra az időszakra kell bevallani, amelyik magában foglalja a számlán, számviteli bizonylaton, az értékesítésről szóló egyéb okiraton szereplő teljesítési időpontot, vagy ha a számlán (értékesítési bizonylaton) nem tüntettek fel teljesítési időpontot, a számla (bizonylat) kiállításának napját.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]
Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken (például a belföldi vevő a bevallott adóköteles terméket visszaküldi, a számlát hibásan állították ki), az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]
Az adófizetés esedékessége megegyezik a bevallásbenyújtás napjával. Ha az adóalanyt nem terheli adófizetési kötelezettség (az adómegállapítási időszakban csak adómentes értékesítést folytatott, vagy nem volt adóköteles értékesítése) nincs bevallásbenyújtási kötelezettsége.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 10. § (5) bekezdésében.]
Nyilvántartás-vezetés
Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.
Az adóköteles termékekről mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Erre az adóalany által vezetett mennyiségi analitikus nyilvántartás is megfelel.A mennyiségi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból kitűnjön az adóköteles termék mennyisége az adómegállapítási időszak első és utolsó napján, továbbá az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége.
Ha a szükséges adatok az egyébként vezetett mennyiségi nyilvántartásból is kitűnnek (például a mennyiségi nyilvántartás az adómentes értékesítéseket mentességi jogcímenként tartalmazza), akkor nincs szükség a mentes értékesítésekre vonatkozó külön nyilvántartás vezetésére.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 9. § (1) bekezdésében.]