adozona.hu

Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?

Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2011.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított - adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni.
Ha egy mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak az adóévben elhatárolt vesztesége keletkezik, az adóévet megelőző két adóév eredményét csökkentheti (a befizetett adót önellenőrzéssel módosíthatja), de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredménye 30 százalékával.
A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján a jogelődtől átve...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?

Elhatárolt veszteség

Változás 2012. január 1-jétől.

A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított - adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni.
Ha egy mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak az adóévben elhatárolt vesztesége keletkezik, az adóévet megelőző két adóév eredményét csökkentheti (a befizetett adót önellenőrzéssel módosíthatja), de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredménye 30 százalékával.
A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján a jogelődtől átvett veszteség felhasználására, ha
■ az átalakulást követően olyan tag (részvényes) szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást a jogutód társaságban, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) az átalakulás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben, és
■ a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.
Cégvásárlás esetén elvész az elhatárolt veszteség összege, ha az adózóban olyan személy szerez (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban az adózóval.
Kivételt képez ez alól, ha
■ az adózó, illetve a többségi befolyást megszerző társaság részvényeit - a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott - szabályozott piacon jegyzik, vagy
■ a társaság a többségi befolyás megszerzését
követő két adóévben tovább folytatja tevékenységét, és annak természete nem tér el jelentősen a többségi befolyás megszerzése előtt végzettől, feltéve, hogy e tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt is szerez.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1)-(4), (8)-(9) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendje szerint kell felhasználni. A negatív társaságiadó-alap időbeli korlát nélkül határolható el.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa veszteségelhatárolás önellenőrzéssel történő visszamenőleges rendezésére mezőgazdasági ágazatba tartozó adózó esetén

1.	Adózás előtti eredmény	600 000 Ft
2.	Adózás előtti eredményt csökkentő tételek	2 000 000 Ft
3.	Adózás előtti eredményt növelő tételek	650 000 Ft
4.	Társaságiadó-alap (1. - 2. + 3.)	-750 000 Ft
5.	Fizetendő társasági adó	0 Ft

Az adóévet megelőző évre fizetendő társasági adó adatai és módosítása

6.	Adózás előtti eredmény	1 200 000 Ft
7	Az adózás előtti eredmény terhére elszámol- ható elhatárolt veszteség (0,3 * 6.)	360 000 Ft
8	Az adózás előtti eredményt csökkentő elha- tárolt veszteség (4., de maximum 7.)	360 000 Ft
9.	Az adózás előtti eredményt csökkentő egyéb tételek	450 000 Ft
10.	Az adózás előtti eredményt növelő tételek	200 000 Ft
11.	A korábban befizetett társasági adó (6. - 9. + 10.) * 0,1	95 000 Ft
12.	Az elhatárolt veszteséggel módosított társaságiadó-kötelezettség* (6. - 8. - 9. + 10.) * 0,1	59 000 Ft
13.	Visszaigényelhető adó (11. - 12.)	36 000 Ft

Az adóévet megelőző második évre fizetendő társasági adó adata és módosítása

14.	Adózás előtti eredmény	1 800 000 Ft
15.	Az adózás előtti eredmény terhére elszámol- ható elhatárolt veszteség (0,3 * 14.)	540 000 Ft
16.	Az adózás előtti eredményt csökkentő elha- tárolt veszteség (4. - 8., de maximum 15.)	390 000 Ft
17.	Az adózás előtti eredményt csökkentő egyéb tételek	400 000 Ft
18.	Az adózás előtti eredményt növelő tételek	250 000 Ft
19.	A korábban befizetett társasági adó* (14. - 17. + 18.) * 0,1	165 000 Ft
20.	Az elhatárolt veszteséggel módosított társaságiadó-kötelezettség* (14. - 16. - 17. + 18.) * 0,1	126 000 Ft
21.	Visszaigényelhető adó (19. - 20.)	39 000 Ft

*Az adózó a kedvezményes (10%-os) adókulcs alkalmazására jogosult.
__________________________________________________________________________________

Példa igénybe vehető veszteségelhatárolásra

1.	Adózás előtti eredmény	1 230 000 Ft
2.	Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap-csökkentő tételek	789 000 Ft
3.	Előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévig fel nem használt összeg	1 000 000 Ft
4.	Adóalap-növelő tételek	234 000 Ft
5.	Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap (1. - 2. + 4.)*	675 000 Ft
6.	Az előző évek elhatárolt veszteségéből	337 500 Ft
6.	az adóévben leírható összeg (5. * 0,5)
7.	Az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben - az adózó döntése szerint - leírt összeg (legfeljebb 5.)	337 500 Ft
8.	Számított társaságiadó-alap (5. - 7.)	337 500 Ft
9.	Számított társasági adó**	33 750 Ft
10.	Igénybe vett adókedvezmények	11 640 Ft
11.	Fizetendő társasági adó (10. - 11.)	22 110 Ft
12.	A következő évekre átvihető elhatárolt veszteség (3. - 7.)	662 500 Ft

*Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap nem negatív.
**Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Látványcsapatsport támogatása

Új előírás 2011. július 27-étől.

Az Európai Bizottság határozata alapján hatályba lépett a látványcsapatsport támogatásának adókedvezménye.
Ilyen támogatás, juttatás nyújtható:
■ országos sportági szakszövetség részére az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszközberuházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ amatőr sportszervezet részére (ideértve a szakszövetség tagjaként működő sportiskolákat is) utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, versenyeztetéssel összefüggő feladatai ellátására, tárgyieszközberuházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ hivatásos sportszervezet részére az utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésére, a képzéssel összefüggő feladatok ellátására és személyi jellegű ráfordításaira (azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás de minimis támogatásként nyújtható),
■ közhasznú alapítvány részére utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ sportköztestület részére személyi jellegű ráfordításaira és képzéssel összefüggő feladatai ellátására.
A támogatási igazolásokon szereplő összegek együttes értéke - a támogatott szervezet fajtájától függetlenül - nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát, versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50 százalékát, tárgyévi képzési feladataival ösz-szefüggő kiadásainak 60 százalékát általános képzés esetén, 25 százalékát szakosított képzés esetén, tárgyévi beruházásai, felújításai értékének - ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 70 százalékát.
A látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításának, felhasználásának, a támogatás elszámolásának, ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályait a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg.
A támogatott szervezett részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után adókedvezmény vehető igénybe az ellenőrző szerv által kiállított támogatási igazolás alapján. Az adókedvezmény a fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben. A támogatás, juttatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 41-46. pontjában, 23. § (3) bekezdésében, 22/C. §-ában és a 3. melléklet B) 15. pontjában.]

Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.

Hivatásos sportszervezet részére tárgyieszköz-beruházásra, - felújításra az Európai Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás, juttatás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bek. c) pontjában és a. 2011. évi LXXXII. törvény 13. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa sporttámogatás után igénybe vett adókedvezményre

1.	Tárgyévi bevételek	10 000 000 Ft
2.	Tárgyévi költségek, ráfordítások támogatás nélküli összege	2 000 000 Ft
3.	Sportcélú támogatás összege	1 000 000 Ft
4	Adózás előtti eredmény	7 000 000 Ft
5	Adóalap-csökkentő tételek összege	900 000 Ft
6.	Adóalap-növelő tételek összege	600 000 Ft
7	Számított társaságiadó-alap (4. - 5. + 6.)	6 700 000 Ft
8	Számított társasági adó* (7. * 0,1)	670 000 Ft
9.	Igénybe vett egyéb, nem sportcélú adóked-	60 000 Ft
	vezmények összege
10.	A sporttámogatás összegéből az adóévben adókedvezményként igénybe vehető összeg (8. - 9.) * 0,7	427 000 Ft
11.	A sporttámogatás után az adóévben igénybe vett adókedvezmény összege (3., de maximum 10.)	427 000 Ft
12.	Fizetendő társasági adó (8. - 9. - 11.)	183 000 Ft
13.	A következő három évre átvihető adókedvezmény (3. - 11.)	573 000 Ft

*Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Adomány

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adományozás céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, függetlenül attól, hogy a támogatott adózás előtti eredménye pozitív vagy negatív-e.
Az adományozónak az ingyenes juttatások esetében is rendelkeznie kell az adományozott által kiállított igazolással ahhoz, hogy ne kelljen az adományösszeggel növelnie az adóalapját. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 1/a és a 3. melléklet B/17. pontjaiban.]

Jogszabályon alapuló támogatás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha jogszabályi rendelkezés alapján adnak visszafizetési kötelezettség nélkül támogatást, juttatást, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/19. pontjában.]

Reprezentáció, üzleti ajándék

Változás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/16. pontjában.]

Kamarai tagdíj

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben az adózó által átvállalt, kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/18. pontjában.]

Nem elismert költségek

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ingyenes juttatásban részesülő fél az adóévet követően nyilatkozatával még egyszer igazolni köteles a juttatónak (a beszámoló megküldése helyett), hogy az adóévben a juttatás nélkül számított adózás előtti eredménye nem lett negatív.
Ha közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet ad visszafizetési kötelezettség nélkül támogatást, juttatást, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült elismert költségnek, ráfordításnak minősül, függetlenül attól, hogy a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye a juttatás nélkül számítva negatív.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/13. pontjában.]

Nem változott.

A juttatónak növelnie kell az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján elszámolt költség, ráfordítás összegével, ha nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával arról, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív.
Nem szükséges nyilatkozat, ha a támogatást olyan személynek nyújtják, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (például magánszemély, önkormányzat vagy költségvetési szerv).

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/13. pontjában.]

Bejelentett részesedés

Változás 2012. január 1-jétől.

Külön bejelentés nélkül is érvényesíthető a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény a részesedés értékében bekövetkező növekedés esetén (vagyis ha az ügylet eredményeképpen a tagok, részvényesek részesedésének az értéke a részesedés százalékos értékének a növekedése nélkül nő), feltéve, hogy egyébként a bejelentett részesedés fogalmi kritériumai teljesülnek.
A részesedés megszerzésének időpontja a cégbírósági bejegyzés időpontja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. A bejelentésre nyitva álló határidő 30 napról 60 napra növekszik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]

Nem változott.

Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságban és - az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve - a külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalékos részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés, amelyet az adózó bejelentett az adóhatósághoz. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén a rendkívüli eredmény csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve, hogy az adózó az értékesítést, kivezetést megelőzően legalább egy éve szerezte a részesedést.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5., 7. § (1) bek. dz) pontjaiban.]

Bejelentett immateriális jószág

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Bejelentett immateriális jószágnak minősül az a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog), amelyet az adózó a szerzést követő 60 napos jogvesztő határidőn belül bejelent az adóhatóságnak. Az immateriális jószág megszerzése időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja - cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja - minősül.
A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény levonható a társaságiadó-alapból, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az értékesítés (kivezetés) előtt legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartotta eszközei között az immateriális jószágot.
A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetésekor (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része (negatív eredmény) növeli az adózás előtti eredményt.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e), 8. § (1) bek. n) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Példa az adóalap módosítására jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése, apportként történő kivezetése esetén

			Jogdíjbevételre jogosító, nem bejelentett immateriális jószág		Bejelentett immateriális jószág****
			az adózó nem él az új szabályozás szerinti feltételes mentességgel	az adózó az értékesítésből származó bevételből immateriális jószág beszerzésére tartalékot képez	Bejelentett immateriális jószág****
1.	Adózás előtti eredmény*		1 230 000 Ft	1 230 000 Ft	1 230 000 Ft
2.	Az immateriális jószág értékesítésének figyelembevétele nélkül számított adóalap-csökkentő tételek		789 000 Ft	789 000 Ft	789 000 Ft
3.	Az immateriális jószág értékesítése során elszámolt - az elszámolt ráfor- dítással csökkentett - bevétel**		345 000 Ft	345 000 Ft	345 000 Ft
4.	A 3. sorból adóalap-csökkentésre elszámolható összeg		0 Ft	345 000 Ft	345 000 Ft
5.	Adóalap-növelő tételek		234 000 Ft	234 000 Ft	234 000 Ft
6.	Számított adóalap (1. - 2. - 4. + 5.)		675 000 Ft	330 000 Ft	330 000 Ft
7.	Számított társasági adó***		67 500 Ft	33 000 Ft	33 000 Ft
8.	Igénybe vett adókedvezmények		15 000 Ft	15 000 Ft	15 000 Ft
9.	Fizetendő társasági adó (7. - 8.)		52 500 Ft	18 000 Ft	18 000 Ft

*Az adóalap az adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg.
**Az immateriális jószág értékesítéséből származó, ráfordítással csökkentett bevétel pozitív.
***10%-os társaságiadó-kulcsot feltételezve.
****Az adózó a jószágot legalább egy éve folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván.
__________________________________________________________________________________

Immateriális jószág értékesítése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Csökkenthető a társaságiadó-alap a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek a lekötött tartalékba átvezetett összegével. Az adóalap-kedvezmény feltételes, a lekötött összeget a lekötése adóévét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére kell feloldani, kivéve, ha a feloldott rész után az adózó a lekötés adóévében hatályos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel megállapítja és 30 napon belül megfizeti az elmaradt adót, valamint a késedelmi pótlékot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában, 7. § (16) bekezdésében.]

Ellenőrzött külföldi társaság

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy mint külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. (Korábban csak a valós gazdasági tevékenységet kellett bizonyítania.) Az adózó köteles az ellenőrzött külföldi társasággal folytatott ügylet főbb elemeit leíró nyilvántartást vezetni és abban szerepeltetni az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy az annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat. A dokumentációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása kiemelt összegű mulasztási bírság kiszabásával szankcionálható.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 11., 3. melléklet A/9, pontjaiban.]

Nem változott.

Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározott befolyással rendelkezik, és a külföldi társaság nem teljesíti a minimálisan fizetendő adóra vonatkozó követelményt.
EU- vagy OECD-tagállamban vagy egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha igazolja, hogy a székhely (illetőség) szerinti országban valódi gazdasági jelenléttel bír.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]

Termőföldből átminősített ingatlan

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt, akkor a meghaladó rész kétszeresével növelni kell az adózás előtti eredményt. A termőföldből átminősített ingatlannak a termőföldből átminősített földterület (ideértve annak alkotórészeit is) minősül az átminősítését követő öt adóéven keresztül, kivéve, ha a termőföldet tulajdonosa legalább öt adóévvel az átminősítés előtt szerezte. Szokásos eredménynek a termőföldből átminősített ingatlan bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege számít.
Termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságnak az az adózó minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékéből - a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül - a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke meghaladja a 75 százalékot. Ha a társaság tagja eladja a részesedését, a tag adózás előtti eredményét növeli azon összeg kétszerese, amellyel az értékesítésből származó árfolyamnyereség meghaladja a szokásos eredményt. Szokásos eredménynek itt a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 18/b-c, 8. § (1) bek. k), (2) bek. a)-b) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Példa termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adózására

1.	A termőföldből átminősített ingatlan bekerülési - beruházási számlán kimutatott összeggel növelt - értéke	700 000 Ft
2.	A tulajdonban tartás naptári napjainak száma	500*
3.	Ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredmény (1. * 0,003 * 2.)	1 050 000 Ft
4.	A termőföldből átminősített ingatlan	10 000 000 Ft
	értékesítéséből származó bevétel
5.	A termőföldből átminősített ingatlan érté- kesítéséből származó jövedelem (4. - 1.)	9 300 000 Ft
6.	Adózás előtti eredmény**	35 000 000 Ft
7.	Az ingatlan értékesítéséből fakadó adóalap- növelő tétel (5. - 3.) * 2	16 500 000 Ft
8.	Egyéb adóalap-növelő tételek	4 320 000 Ft
9.	Adóalap-csökkentő tételek	8 760 000 Ft
10	Számított adóalap (6. + 7. + 8. - 9.)	47 060 000 Ft
11.	Számított társasági adó***	4 706 000 Ft
12.	Igénybe vett adókedvezmények	900 000 Ft
13.	Fizetendő társasági adó (11. - 12.)	3 806 000 Ft

*Azaz az átminősítéstől az értékesítésig eltelt idő kevesebb, mint öt év.
**Az adóalap az adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-) minimum összegével egyezik meg.
***Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Kedvezményezett átalakulás

Változás 2012. január 1-jétől.

A kedvezményezett átalakulásnak ezentúl a részesedésszerzés az egyik feltétele (az üzletrész-, illetve részvényszerzés helyett). Szétválás akkor minősülhet kedvezményezett átalakulásnak, ha a tagok - amennyiben a jogelőd tagjai a jogutódban nem kívánnak részt venni, akkor a fennmaradó tagok - egymáshoz viszonyított tulajdonosi aránya nem változik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a pontjában.]

Nem változott.

Kedvezményezett átalakulásnak minősül az olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet vagy az anya-leányvállalati irányelv által meghatározott jogi formában működő és az Európai Unióban illetőséggel rendelkező társaság) vesz részt.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a pontjában.]

Kedvezményezett részesedéscsere

Változás 2012. január 1-jétől.

Kedvezményezett részesedéscserének csak a valós gazdasági, kereskedelmi okokkal megalapozott részesedéscsere minősül. A valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak számít.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/c pontjában.]

Nem változott.

Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint - szükség esetén - a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/c pontjában.]

K+F saját tevékenységi körben

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatásfejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége is. Kutatás-fejlesztési megállapodásnak a technológiai és innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szerint meghatározott megállapodás minősül.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/e, 32. pontjaiban.]

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az nem kapcsolódik az adózó vállalkozási tevékenységéhez.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/15, pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a pénzügyi szervezetek különadójáról

Az adó alapja és mértéke

Változás 2012. január 1-jétől.

A pénzügyi vállalkozásoknak a különadó alapját ezentúl nem a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény külön-külön meghatározott összege, hanem azok előjelhelyesen összevont összege alapján kell meghatározniuk.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. 3. pontjában.]

Nem változott.

A pénzügyi vállalkozások a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított kamateredmény, valamint díj- és jutalékeredmény után 6,5 százalék különadó fizetésére kötelezettek.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. 3. pontjában, (6) bek. ca) alpontjában.]

Jogutódlás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a jogutódnak teljesítenie kell a jogelőd különadó-fizetési kötelezettségét, ha a jogelőd a megszűnés - például átalakulás - eredményeképpen kikerül a törvény hatálya alól, de a jogutód adóalapjában a jogelőd adókötelezettsége nem jelenik meg, tekintettel a jogutód sajátos - 2009-es adatokon alapuló - adóalap-megállapítási szabályaira. A jogutódot első ízben a jogutódlást követő adóévben terheli ez a kötelezettség. A jogutódnak a jogelőd adókötelezettségét március 10-éig kell bevallania, és negyedévenként, négy egyenlő részletben kell megfizetnie, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók az egyszerűsített vállalkozói adóról

Evamérték és -jogosultság

Változás 2012. január 1-jétől.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százalékára növekszik. Ezentúl akkor választható az eva alkalmazása, ha az adóévet megelőző második adóév (évesített) összes bevétele és az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható (évesített) összes bevétel külön-külön nem haladja meg (várhatóan nem haladja meg) a 30 millió forintot.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (4), 9. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ha az evaalany bevétele - az összes bevételt növelő összeget is figyelembe véve - meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Előleg társaságiadó-alannyá váláskor

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a társaságiadó-törvény hatálya alá visszakerülő evaalanyoknak is kell társaságiadó-előleget fizetniük az első társaságiadó-bevallást megelőző időszakra. Az előlegről az evaalanyiság megszűnését követő 60. napig kell bevallást benyújtani az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra (2013. június 30-áig, ha az evaalany 2011-ben jelentkezik ki az evaalanyi körből). A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege az evaalanyiság megszűnésének adóévében (ha az evaalany 2011-ben jelentkezik ki az evaalanyi körből, a 2011-es adóévben) elszámolt (évesített) összes bevétel 1 százaléka.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (12) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

K+F bérköltségének adókedvezménye

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének adókedvezménye. Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-éig elszámolt adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóból vehető igénybe.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (2) bekezdésében.]

Osztalék

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvény ezentúl tartalmazza az osztalék fogalmát: osztaléknak az a bevétel minősül, amelyet osztalékot megállapító társaság nem számolt el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28/b. pontjában.]

Ki nem fizetett osztalék

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok ne adózzanak kétszeresen.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (3) bekezdésében.]

Alultőkésítettség

Változás 2012. január 1-jétől.

Az alultőkésített-ség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek minősül a kamatmentes kötelezettség is (nemcsak az a kötelezettség, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet). A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során ezentúl figyelmen kívül kell hagyni a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állományának összegét.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (5) bek. a) pontjában.]

Nem változott.

A társaságnak meg kell növelnie a társaságiadó-alapját az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatnak a saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos résszel.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8- § (1) bek. j), (5) bek. a) pontjaiban.]

Egyház adóalapja

Változás 2012. január 1-jétől.

Az egyház vállalkozási tevékenységének adózás előtti eredményét akkor is csökkentheti az általa nyújtott hitéleti és közcélú támogatások összegével - lekötött tartalék képzése útján -, ha nem a folyó vagy azt követő adóévben tervezi annak hitéleti vagy közcélú felhasználását.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

Az egyház vállalkozási tevékenységének adózás előtti eredményét csökkentheti azzal az összeggel, amelyet különböző közcélokra - például kulturális, nevelési, oktatási, sport- és tudományos tevékenységre -, valamint a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

Új előírás 2011. július 27-étől.

Társaságiadóalannyá válik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elő-vállalkozás és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a legalább 10 milliárd forint összegű indulótőkével rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság, amely megfelel a szabályozott ingatlanbefektetési szolgáltatásokról szóló 2011. évi CII. törvényben (a továbbiakban: Szit. törvény) meghatározott összes feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság - a társaság bejelentése alapján - ilyenként nyilvántartásba vett. Tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvételére, bérbeadására, üzemeltetésére, ingatlankezelésre és vagyonkezelésre terjedhet ki.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat (ideértve az elővállalkozást), valamint a projekttársaságokat - fő szabály szerint - nem terheli társaságiadó-fizetési kötelezettség.
Ha a Szit. törvény szerinti mentességi feltételek nem teljesülnek, az elmaradt adót meg kell fizetni. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Szit. törvény hatály alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletei során köteles alkalmazni a transzferárszabályokat.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 15. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a gépjárműadóról

Adókötelezettség

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl csak a forgalomba helyezéshez köti a törvény az adókötelezettséget (a rendszámtábla érvényességéhez már nem).

[1991. évi LXXXII. törvény 1. §]

Tulajdonszerző adóztatása

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a járműnyilvántartás az eladói változásbejelentés alapján tartalmazza a gépjármű-értékesítésről a vevő adatait (ezt az információt az önkormányzati adóhatóság megkapja, és akkor is adóztathatja a vevőt, ha az elmulasztotta bejelenteni a vételt).

[1999. évi LXXXIV. törvény 9. §]

Jegyzői igazolás a tényleges telephelyről

Változás 2012. január 1-jétől.

A 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető vállalkozás az okmányirodától csak olyan települési cím bejegyzését kérheti székhely, telephely címeként, amely a járművek cégjegyzék szerinti székhelyéül, telephelyéül és egyben ténylegesen tárolási helyül szolgál. A tárolási hely szerinti illetékes jegyzővel igazoltatni kell, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására (vagyis azt, hogy valós telephelyről van szó). Ha a jegyző valótlan tartalmú igazolást állít ki, ellene büntetőeljárás kezdeményezhető közokirat-hamisítás miatt.

[1999. évi LXXXII. törvény 9. §]

Cégautóadó

Változás 2012. január 1-jétől.

A cégautóadót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerint differenciált mértékkel kell megfizetni (korábban 1600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7 ezer forint, fölötte 15 ezer forint volt az adó).
A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként - 12 adótételt tartalmaz (lásd erről táblázatunkat).
A környezetvédelmiosztály-jelzés fogalmát a cégautóadó új adótételeivel összefüggésben a gépjárműadóról szóló 1999/LXXXII. törvény értelmezi, míg a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását a közúti járművek forgalomba helyezéséről szóló 6/1999. (IV. 12.) KÖHÉM-rendelet tartalmazza.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §, 18. §; 29. pont]

Példa a cégautóadóteher-változásra

Gépjármű (cm³, kW, környezet- védelmi besorolás	2011-ben*	2012-ben*
Opel Astra (1498 cm³, 70 kW, 3-as)	84 000 Ft	264 000 Ft
Peugeot 307 (1798 cm³, 90 kW, 7-es)	180 000 Ft	132 000 Ft
WV Passat (1998 cm³, 110 kW, 4-es)	180 000 Ft	396 000 Ft
Skoda Octavia (1590 cm³, 80 kW, 14-es)	84 000 Ft	105 600 Ft
Audi 6 (3000 cm³, 180 kW, 8-as)	180 000 Ft	396 000 Ft
Toyota Prius \| (1800 cm³, 120 kW, 5-os)	180 000 Ft	132 000 Ft

*Adóteher teljes évre.

A cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként

A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmiosztály-jelzés
A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	0-4	6-10	5 és 14-15
	16 500 Ft		7 700 Ft
51 - 90	22 000 Ft	11 000 Ft	8 800 Ft
91 - 120	33 000 Ft	22 000 Ft	11 000 Ft
120 -	44 000 Ft	33 000 Ft	22 000 Ft

__________________________________________________________________________________

Kapcsolt vállalkozások közötti árak

Változás 2012. január 1-jétől.

A belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén az adózás előtti eredményt nem kell módosítani a szokásos piaci ár és a felek között alkalmazott ár (transzferár) közötti különbségre tekintettel, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján úgy módosítja társaságiadó-alapját, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (8) bekezdésében.]

Fejlesztési adókedvezmény

Változás 2012. január 1-jétől.

A 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházások esetén fejlesztési adókedvezmény kérelemre hozott kormányhatározat alapján vehető igénybe (eddig az adópolitikáért felelős miniszter határozott erről), az abban szereplő mértékben. A kérelmet továbbra is az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt feltételeknek, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban utasítja el a kérelem kormány elé terjesztését.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §; (2), (19) bekezdéseiben.]

Értékcsökkenési leírás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A munkáltató 6 százalékos gyorsított értékcsökkenési leírást érvényesíthet a munkavállalói részére épített, a tárgyi eszközök között kimutatott hosszú élettartamú szerkezetű épület után.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 7/b pontjában.]

A mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabbak is alkalmazhatók, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 5/a pontjában.]

Nemzeti Kulturális Alap

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtott támogatás után a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékű kedvezmény érvényesíthető, azaz az alap által kiadott igazolás birtokában a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társaság adóalapja.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]

Nem változott.

A kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka és a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka (kiemelkedően közhasznú szervezet tartós adományozási szerződés keretében történő támogatása esetén a támogatás 70 százaléka) továbbra is csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adóalap-kedvezmény a támogatott szervezet által kiadott igazolás birtokában érvényesíthető, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a kultúrális adóról

2012. január 1-jétől új közterhet vezetnek be, az úgynevezett kulturális adót.
Adókötelezettség terheli a pornográf tartalmú termékek első magyarországi értékesítését, a pornográf tartalmú szolgáltatás és az erotikus (szex-) telefonszolgáltatás nyújtását. Első értékesítőnek belföldi gyártás esetén a gyártó, import esetén az importáló minősül, azt pedig, hogy mely termék és mely szolgáltatás minősül pornográfnak, illetve erotikusnak, a törvény és a melléklete definiálja.
Erotikus tartalmú telefonszolgáltatás az olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, különösen ha nemi aktus vagy más szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja.
Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében a bevétel.
Az adó mértéke 25 százalék.
Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, s adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségét - főszabály szerint - áfakötelezettségével egyidejűleg teljesíti az állami adóhatósághoz. A kulturális adót az áfabevallásra és -fizetésre nem kötelezett adózók évente egyszer, az adóévük lezárását követő második hónap 25. napjáig vallják be és fizetik meg.

(Lásd a 2011. november 21-én elfogadott adómódosító törvény 435-443. §-aiban és 18. mellékletében.)

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}