adozona.hu
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Bővül azon vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek: ezentúl a vállalatcsoport tagjai is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ha megfelelnek az ehhez előírt - és az alábbiakban ismertetett - általános feltételeknek (mérethatároknak), feltéve, hogy nyilvántartásaik alapján így is biztosítani tudják az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Az nem számít, hogy az egyszerűsített éves beszámo...
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Egyszerűsített éves beszámoló
Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Bővül azon vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek: ezentúl a vállalatcsoport tagjai is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ha megfelelnek az ehhez előírt - és az alábbiakban ismertetett - általános feltételeknek (mérethatároknak), feltéve, hogy nyilvántartásaik alapján így is biztosítani tudják az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Az nem számít, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalatcsoporttagot milyen számviteli szabály - magyar, IFRS vagy bármi más - alapján vonják be a konszolidációba. A devizában történő könyvvezetés szabályai ezentúl egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén is alkalmazhatók.[2000. évi C. törvény 9. § (3)-(4), 96. § (1) bek.]
Nem változott.
Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a vállalkozás az alábbi három határértékből legalább kettőnek megfelel:■ mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot,
■ éves nettó árbevétele nem lépi túl az 1 milliárd forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fő.
Anyavállalatnak minősülő vállalkozás akkor sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a fenti kritériumoknak egyébként megfelel.
Méreteitől függetlenül minden esetben éves beszámolót köteles készíteni a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan cég, amelynek értékpapírjaival tőzsdén kereskednek, vagy arra már engedélyt kértek, továbbá az olyan vállalkozás, amelynek ezt külön jogszabály írja elő.
Naptári évtől eltérő üzleti év
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha a működés jellemzői - az üzletmenet ciklikussága vagy az anyavállalat információs igénye - indokolják, a vállalkozó szabadon határozhatja meg üzleti évének mérlegfordulónapját, azaz az üzleti évnek nem kell egybeesnie a naptári évvel. (Eddig csak a külföldi cégek magyarországi leányvállalatai, illetve fióktelepei választhatták a naptári évtől eltérő üzleti évet. Az úgynevezett sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások, valamint azok, amelyek az eva hatálya alá tartoznak, továbbra sem választhatnak a naptári évtől eltérő üzleti évet.)Nem változott.
Főszabály szerint az üzleti év időtartama továbbra is megegyezik a naptári évvel, kivéve, ha speciális helyzetekben (például alapítás, átalakulás, felszámolás, végelszámolás esetén) jogszabály másként rendelkezik. A hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő vállalkozás nem határozhatja meg szabadon üzleti éve fordulónapját, ezeknél az üzleti év csak jogszabályi rendelkezés alapján térhet el a naptáritól.Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkező változás esetén, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett van lehetőség. Ekkor a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.
[2000. évi C. törvény 11. §]
Sajátos egyszerűsített éves beszámoló
Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határérték közül bármely kettőnek megfelelt:■ mérlegfőösszege nem haladta meg a 65 millió forintot,
■ éves nettó árbevétele nem lépte túl a 130 millió forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő volt.
(Eddig a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége nem volt értékhatárhoz kötve.) Akik sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítenek, számviteli politikájukat (ideértve a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatot is) egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is összeállíthatják, és a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat.
[2000. évi C. törvény 9. § (6), 98/A § (2)-(3) bek.]
Nem változott.
A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok - méretüktől függetlenül - továbbra sem tehetnek eleget számviteli beszámolási kötelezettségüknek sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésével. E beszámolási formát nem választhatják azok a betéti társaságok, közkereseti társaságok és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek sem, amelyek bármilyen okból könyvvizsgálatra kötelezettek. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítését választó vállalkozás e beszámolási formától továbbra sem térhet el, mindaddig, amíg megfelel a választás feltételeinek.Kötelező könyvvizsgálat
Változás 2012. január 1-jétől.
Ezentúl nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás■ éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot (eddig 100 millió forint volt az értékhatár), és
■ az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem volt több 50 főnél.
E rendelkezést a 2012. és a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni (vagyis a 2011-es beszámolók könyvvizsgálatára még a korábbi, 100 millió forintos átlagos éves nettó árbevételi határérték vonatkozik).
[2000. évi C. törvény 155. § (3), 177. § (20) bek.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A kötelező könyvvizsgálat alóli mentességnél figyelembe vett átlagos éves nettó árbevételi határérték 300 millió forintra emelkedik (az 50 fős átlagoslétszám-korlát nem változik). A megemelt értékhatárt először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálatára kell alkalmazni.[2000. évi C. törvény 155. § (3), 177. § (21) bek.]
Nem változott.
Mérethatártól függetlenül minden esetben kötelező a könyvvizsgálat, ha azt jogszabály előírja a vállalkozásnak (például a tőzsdei kibocsátókra), a takarékszövetkezeteknél, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál, a külföldi székhelyű vállalkozás nem mentesíthető magyarországi fióktelepénél, valamint azon vállalkozásoknál, amelyek a számviteli törvény 4. paragrafus (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép biztosítása érdekében - eltérnek a számviteli törvény tételes előírásaitól.IFRS-minősítés megkövetelése
Új előírás 2014. január 1-jétől.
Azok a vállalkozások, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat - a nemzetközi számviteli standardokról szóló 1606/2002/EK-rendelet miatt kötelezően vagy a számviteli törvény alapján saját elhatározásból - a nemzetközi számviteli standardok (IAS, IFRS) szerint állítják össze, kötelesek gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS-regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy aki IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. E vállalkozások a könyvvizsgálói feladatok ellátására is csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adhatnak megbízást, aki (amely) rendelkezik IFRS-minősítéssel. Az új előírásokat első alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.Nem változott.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a számviteli törvény szerinti éves beszámoló összeállításával tesznek eleget az egyediévesbeszámoló-készítési kötelezettségüknek, az nem váltható ki a nemzetközi számviteli standardok alapján készített beszámolóval.A beszámoló közzétételének határideje
Változás 2012. január 1-jétől
a 2011-ben indult üzleti évre alkalmazhatóan is. Naptári hónapokban kifejezett határidők váltják fel a korábbi, mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos beszámolóletétbehelyezési és -közzétételi határidőket. Azaz:■ az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig,
■ az összevont (konszolidált) éves beszámolót a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig kell nyilvánosságra hozni, illetve
■ ismételt közzététel esetén az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig,
■ előtársasági időszak esetén (ha nem élhet a vállalkozás a mentességgel) a vállalkozás cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának - vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének - napját követő harmadik hónap utolsó napjáig,
■ a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az új pénznemre való áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig.
[2000. évi C. törvény 135. § (2), 145. § (4), 153. § (1)-(2), (5), 154. § (10) bek.]
Nem változott.
A vállalkozás a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus úton tesz eleget. A vállalkozás a beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.[2000. évi C. törvény 154/B §]
Házipénztárszabályok
Változás 2012. január 1-jétől.
A vállalkozásoknál (a házipénztárban) a készpénz napi záróállományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát (az eddigi 2 százalék helyett), illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10 százaléka (az eddigi 2 százalék helyett) nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénzállományát kell figyelembe venni. Csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik ezentúl az 500 ezer forintos felső korlát, amelyek megelőző üzleti évi összes éves bevétele nem érte el az 5 millió forintot. Minden más esetben a 10 százalékos korlátot kell figyelembe venni.Nem változott.
A számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről is. Ha a vállalkozás élni kíván a magasabb záróállomány-mértékből adódó lehetőséggel, akkor pénzkezelési szabályzatát is ennek megfelelően kell módosítania.A házipénztári szabály alkalmazása alól külön jogszabály adhat részbeni vagy teljes felmentést.
Visszavásárolt saját részvény
Változás 2012. január 1-jétől.
Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény bevonása esetén az azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni. A névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani. A saját tulajdoni részesedés levonása így nem keletkeztet tárgyévi (rendkívüli) eredményt.[2000. évi C. törvény 35. §]
Osztalékelőleg
Változás 2012. január 1-jétől.
Egyszerűsödnek az osztalékelőleg-fizetés szabályai: ezentúl a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg. Ennek megfelelően a számviteli beszámolóval lezárt időszakot követő fél éven belül külön közbenső mérleg nélkül is fizethető osztalékelőleg, az osztalékelőleg-fizetési korlátok megfelelő alkalmazásával (az osztalékelőleg megállapításához előírt feltételek teljesülését ebben az esetben a mérlegfordulónapra vonatkozó "normál" számviteli beszámoló alapján kell vizsgálni). A számviteli beszámoló mérlegfordulónapját követő hat hónapon túli időszakban az osztalékelőleg-fizetéshez továbbra is szükség van közbenső mérleg összeállítására (és ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor könyvvizsgálatára is). A közbenső mérlegben foglaltakat azonban az annak fordulónapját követő hat hónapon keresztül figyelembe lehet venni. Ebből adódóan egyetlen közbenső mérleg alapján hat hónapon belül akár több alkalommal is sor kerülhet osztalékelőleg kifizetésére. Ilyen esetekben az osztalékelőleg-fizetési korlátok meghatározásánál értelemszerűen számításba kell venni a korábban már kifizetett osztalékelőleg(ek) összegét is.[2006. évi IV. törvény 133. §, 221. §; (1) bek.]
Nem változott.
Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - akkor fizethető ki a megállapítás alapjául szolgáló mérlegben kimutatott (szabad eredménytartalékkal kiegészített) adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg(ek) megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Leltározási szabályok
Változás 2012. január 1-jétől.
A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatait egyeztetni kell a belső nyilvántartások összhangjának biztosítása érdekében.A törvény ezentúl előírja, hogy a leltárba kerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni a vállalkozás. Az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél - egyeztetéssel kell elvégezni. A leltározást minden üzleti évben végre kell hajtani, ha a vállalkozás nem vezet a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást. Ha ilyennel rendelkezik, akkor elegendő legalább háromévente elvégezni a mennyiségi felvételt, de az egyeztetést ilyen esetben is évente kell végrehajtani.
Nem változott.
Árukészleteikről a vállalkozások az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is végrehajthatják a mennyiségi felvételt (tételes leltározást), és ez alapján kell meghatározniuk a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatokat, feltéve, hogy az árukészletekről év közben valamilyen nyilvántartást vezettek.Bizonylatok kezelése, megőrzése
Változás 2012. január 1-jétől.
Ezentúl logikailag is hozzákapcsolhatja a vállalkozás a bizonylatokhoz azok kontírozását, könyvelésük időpontját és igazolását, vagyis ezek az információk a jövőben az eredeti bizonylatoktól elkülönítetten, külön elektronikus nyilvántartásban is rögzíthetők, tárolhatók (feltéve, hogy a nyilvántartásban szereplő információk egyértelműen hozzárendelhetők az egyes bizonylatokhoz, például a bizonylatok természetes azonosítói, így a sorszámuk alapján). Hasonlóan lehet ezentúl eljárni az idegen nyelvű bizonylatok esetében is a könyvelésükhöz szükséges magyarra fordított adatok, megjelölések kapcsán.A bizonylatok digitális formában történő tárolásakor
■ az elektronikus formában kiállított bizonylatokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásainak figyelembevételével kell megőrizni, elektronikus formában, és csak akkor kell elektronikusan aláírni, ha ezt a rendelet kifejezetten előírja;
■ az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatok a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásai alapján készített elektronikus másolat formájában is megőrizhetők, és elektronikus aláírás csak akkor szükséges, ha ezt a rendelet kifejezetten kimondja.
A digitális megőrzésnek biztosítania kell az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállíthatóságát, folyamatos leolvashatóságát, illetve ki kell zárnia az utólagos módosítás lehetőségét.
[2000. évi C. törvény 167. § (7), 169. § (5)-(6) bek.]
Nem változott.
Számviteli bizonylatként az olyan elektronikus dokumentum vagy irat alkalmazható, amely megfelel a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó tartalmi előírásainak, és legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességük, megbízhatóságuk követelményeit azonban a számviteli törvényen kívül más jogszabály is meghatározhatja.A K+F alapfogalmai
Változás 2012. január 1-jétől.
A kutatás-fejlesztés alapfogalmainak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) meghatározása kikerül a számviteli törvényből. A definíciók a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben kerülnek meghatározásra, és minden más jogszabály (így a számviteli és az adótörvények is) e törvény fogalmaira épít, azokra hivatkozik. A K+F törvény az alapfogalmakon túl meghatározást ad a kutatás-fejlesztési megállapodásra is.Nem változott.
A számviteli törvény alapján csak a kísérleti fejlesztésnek minősülő tevékenység közvetlen költségeit lehet eszközként kimutatni. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. A befejezett, sikeres kísérleti fejlesztés aktivált értékét legfeljebb öt éven keresztül lehet terv szerinti értékcsökkenés formájában elszámolni az eredmény terhére. A beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. Az éves beszámolót készítőknek az üzleti jelentésben ki kell térniük a kutatás és a kísérleti fejlesztés területeinek bemutatására is.[2000. évi C. törvény 25. § (4)-(5), 52. § (4), 93. § (4) bek., 95. § (4) bek. c) pont]
A közüzemi számlák elszámolása
Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Nem szükséges külön minősíteni és adott esetben önálló tételként külön elszámolni a földgáz, villamos energia és ivóvíz beszerzése esetén a beszerzési ár részét képező és a földgáz-, villamosenergia- és ivóvíz-szolgáltató által a végfelhasználónak (fogyasztónak) az értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjakat, tételeket. Ennek megfelelően ilyenkor anyagköltségként kerül elszámolásra például a biztonsági készletezési díj, az importkorrekciós tényező, az áthárított vízterhelési díj vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás is.Nem változott.
Ha a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában olyan tételek, díjak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató nem jogszabályi kötelezés, hanem a fogyasztóval kötött szerződés alapján jelenít meg, akkor e tételeket, díjakat egyedileg kell minősíteni, és a tartalmuknak megfelelően kell elszámolni (adott esetben nem anyagköltségként). A közüzemi számlák közül a szennyvízelvezetés díját ("csatornadíj"), illetve a távhőszolgáltatás díját igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, azok anyagköltségként nem vehetők figyelembe.Külföldi pénznemben meghatározott tételek
Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Ha a beszerzés során valutában fizetnek, akkor a vásárolt termék, illetve szolgáltatás értéke az említett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható; így elkerülhető, hogy a beszerzéshez kapcsolódóan árfolyamnyereséget vagy - veszteséget kelljen elszámolni. (Eddig a devizaárfolyamnak, illetve a valuta könyv szerinti árfolyamának egyidejű használata miatt keletkezhetett árfolyam-különbözet.)Ha az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a kapcsolódó követelés vagy kötelezettség forintértékének meghatározására alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árfolyam is.
[2000. évi C. törvény 48. § (7)-(8), 60. § (5a) bek.]
Nem változott.
A devizás tételeket főszabály szerint továbbra is a választott hitelintézet deviza-átlagárfolyamán, illetve MNB-árfolyamon kell értékelni.[2000. évi C. törvény 60. §]