adozona.hu

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2011.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A közfoglalkoztatási bér nevesítettem része az összevont adóalapnak (nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, azon belül bérként).
2012-ben is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.
Megszűnik az adójóváírás; e szabályok utoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, 2012. január 15-éig kifizetett bérrel szemben alkalmazhatók.
A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, ...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Összevont adóalap

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

A közfoglalkoztatási bér nevesítettem része az összevont adóalapnak (nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, azon belül bérként).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. §; 21., 24. § (1) bek. b) pontjaiban, 25. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

2012-ben is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]

Adójóváírás

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik az adójóváírás; e szabályok utoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, 2012. január 15-éig kifizetett bérrel szemben alkalmazhatók.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]

Adóalap-kiegészítés

Változás 2012. január 1-jétől.

A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalap-kiegészítés intézménye. Adóalap-kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

A 78 százalékos szabály alkalmazási feltétele 2012-ben az, hogy a magánszemély a társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja-e költségként, azaz ha elszámolhatná e költséget, de nem teszi, akkor a 78 százalékos szabály nem alkalmazható. Bár a törvény szövege még társadalombiztosítási járulékot nevesít, ezen 2012-től szociális hozzájárulási adót kell érteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.
Ha azonban a magánszemély az összevont adóalapba tartozó jövedelem után kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az ilyen jövedelem esetében tehát annak megítélésénél, hogy az adóalap-kiegészítést (a "bruttósítást") alkalmazni kell-e (illetve az összevont adólap mekkora részére kell azt alkalmazni), a jövedelem 78 százalékát kell az összevont adólapba beszámítani.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

Bruttósítás az adóelőleg-alapnál

Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.

Az adóalap-kiegészítés összegének megállapításánál alkalmazandó mérték 27 százalék. (Korábban az adóalap-kiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolta a törvény.)

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (5) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
■ az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető egyben nem a magánszemély munkáltatója is,
■ az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
■ ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőlegalapszámításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
■ az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
A kifizető azonban - a magánszemély nyilatkozatától függetlenül - köteles alkalmazni az adóalap-kiegészítést, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (6)-(7) bekezdéseiben, 48. § (2) bek. e) pontjában.)

Az adóelőleget megállapító munkáltató főszabályként az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. (Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is.)
Rendszeres jövedelem esetén az adóalapkiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.
Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalapkiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az évi 2 millió 424 ezer forintos értékhatárt meghaladja.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (8) bekezdésében.]

A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
■ kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;
■ köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.
A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (9) bekezdésében, 48. § (4) bek. b) pontjában.)

Fizetendő adóelőleg

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy az adóelőleg-megállapítás során a magánszemély által is érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény (ha a magánszemély maga állapítja meg az adóelőlegét, például ha egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy olyan önálló tevékenységet folytató magánszemély, akinek bevétele nem adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől származik). Mind az egyéni vállalkozó, mind az adóelőleget saját maga megállapító magánszemély esetében a személyi kedvezmény azt az előleget csökkenti, amelyet olyan előlegalap után állapított meg, amelyből a családi kedvezményt már előzetesen le lehetett vonni.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 49. § (1) bekezdésében, (4) bek. a) pontjában, (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa adóelőleg számítására, forint

	Rendszeres bér (októberben fizetésemelés)	A rendszeres bér évi 2 millió 424 ezer Ft-ot várhatóan meghaladó hányada	Rendszeres bér utáni adóelőleg alap	A várható rendszeres bér és az eddig kifizetett prémium évi 2 424 000 Ft feletti része	Prémium	Prémium utáni adóelőleg alap	Fizetendő adóelőleg/adó
Január	195 000	0%	195 000				31 200
Február	195 000	0%	195 000				31 200
Március	195 000	0%	195 000	60 000	0	60 000	40 800
Április	195 000	0%	195 000				31 200
Május	195 000	0%	195 000				31 200
Június	195 000	0 %	195 000	80 000	56 000	95 120	46 419
Július	195 000	0%	195 000				31 200
Augusztus	195 000	0%	195 000				31 200
Szeptember	195 000	0%	195 000	50 000	50 000	63 500	41 360
Október	280 000	7%	284 982				45 597
November	280 000	7%	284 982				45 597
December	280 000	7%	284 982	100 000	100 000	127 000	65 917
Összesen	2 595 000		2 609 945	290 000	206 000	345 620	472 890
Év végi elszámolás
Összevont adóalapba tartozó összes jövedelem (rendszeres és nem rendszeres)						2 885 000
Adóalap: 2 424 000 + (2 885 000 - 2 424 000) x 1,27						3 009 470
Fizetendő adó: 3 009 470 x 0,16						481 515
Év közben levont adóelőleg						472 890
Különbözet (befizetendő adóhiány): 481 515 - 472 890						8 625

A munkavállaló várható éves rendszeres jövedelme szeptemberig 2 340 000 Ft, így adóalap-kiegészítést nem kell utána elszámolni. Az októberi béremeléssel az éves várható jövedelem 2 595 000 Ft-ra nő, ami 7%-kal haladja meg a 2 424 000 Ft-ot. Ezért októbertől a rendszeres jövedelem 7%-a után az adóelőleg meghatározásakor adóalap-kiegészítést kell alkalmazni. Mivel a korábban kifizetett jövedelem előlegének meghatározásakor adóalap-kiegészítésre még nem került sor, ezt az év végi elszámolás során szükséges rendezni. A már kifizetett prémiumok és az éves rendszeres kereset várható értéke májusban még alatta marad a 2 424 000 Ft-nak, júniusban azonban már meghaladja azt. Ezért a 2 424 000 Ft-ot meghaladó részre a júniusi prémium után fizetendő adóelőleg megállapításakor már adóalap-kiegészítést kell elszámolni.
__________________________________________________________________________________

Adóelőleg számlaadás esetén

Változás 2012. január 1-jétől.

A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. (Korábban akkor nem kellett a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia a magánszemélytől, ha az ezt nem kérte írásos nyilatkozatában.) Akkor mellőzhető az előleglevonás, ha
■ az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve
■ ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát, illetve
■ az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében.]

Családi kedvezmény

Változás 2012. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak a kedvezmény érvényesítésére, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

A családi pótlék érvényesítésére saját jogon jogosult vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett - ha az nem maga érvényesíti a kedvezményt - csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a kedvezményt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

Az is jogosult családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.
A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik után nem igényelnek családi pótlékot (például a főiskolás akkor is "eltartott" lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot).
Jogosultsági hónap az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll (akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (4) bek. a), (5) bek. b), (6) bek. a) pontjaiban.]

Költségnyilatkozat

Változás 2012. január 1-jétől.

A magánszemély legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról nyilatkozhat a kifizetőnek (korábban a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő költségről is szólhatott).
Költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de az önálló tevékenységből származó bevétel esetében - költségnyilatkozat hiányában is - a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bek. aa) alpontjában.]

Ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből
■ a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával (ez meghaladhatja a bevétel 50 százalékát),
■ nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad (ilyen például a nemzetközi áruszállításban részt vevők napidíja) levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.
Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét az adóelőleg-alapba tartozónak kell tekinteni, ha azonban a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, a 90 százalékát.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (2) bek. ca) alpontjában.]

Juttatások kifizetői közterhekkel

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosát az 1998. évi LXVI. törvény alapján 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
Nem változott
A béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőt 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások[1]

A juttatás jogcíme	Eho %
Béren kívüli juttatások
Üdültetés saját üdülőben	10
Munkahelyi étkeztetés	10
Erzsébet-utalvány	10
Széchenyi-pihenőkártya	10
- szálláshely-szolgáltatásra	10
- vendéglátásra	10
- szabadidős szolgáltatásokra	10
Iskolakezdési támogatás	10
Helyi utazási bérlet	10
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége	10
Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás	10
A béren kívüli juttatások évi 500 ezer forintot meghaladó része	27
Az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része	27
Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás	27
Cégtelefon magáncélú használata	27
Csoportos biztosítások díja	27
Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető belső szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás	27
Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal	27
Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás	27
Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprog- ram, ajándék	27

__________________________________________________________________________________

Egyes meghatározott juttatások

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató (2010 után ismét) közteher megfizetése mellett, feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]

Egyes meghatározott juttatásként adható az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Ilyen eset például, ha egy nyilvános kulturális eseményen minden néző az esemény szponzorának termékeiből összeállított csomagot kap.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. d) pontjában.]

Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. b) pontjában.]

A munkáltató által munkavállalónak - vagy a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek - adható béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forintos éves keretösszegig nyújthatók, a keretösszeget meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatások után a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni a munkáltató. A fizetendő 27 százalékos ehóból a béren kívüli juttatások után megfizetett 10 százalékos eho levonható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt a 16 százalékos adó mellett 27 százalék ehofizetési kötelezettség is terheli.
Idetartoznak a következő juttatások:
■ a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
■ cégtelefon (vezetékes, mobil és internetalapú) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
■ több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét;
■ a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
- a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló (elhunyt munkavállaló) közeli hozzátartozójának,
- a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag (nyugdíjas, elhunyt tag) közeli hozzátartozójának,
- a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
- a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak,
vagy olyan magánszemélynek juttatja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;
■ az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;
■ az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhe-tően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség;
■ az a juttatás, amely megfelel a béren kívüli juttatásokra meghatározott feltételeknek, de az adott juttatás értéke meghaladja az arra meghatározott értékhatárt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

Béren kívüli juttatások

Változás 2011. október 1-jétől.

Üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Módosult az étkezéssel kapcsolatos béren kívüli juttatások tartalma, fogalomrendszere és értékhatára.
Béren kívüli juttatásként adható juttatások
■ étkezéssel kapcsolatos juttatások
- munkahelyi étkeztetés formájában havi 12 500 forintot meg nem haladó juttatás, illetve
- fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában havi 5 ezer forintot meg nem haladó érték;
■ Széchenyi-pihenőkártya keretében adható juttatás:
- szálláshely-szolgáltatás évi 225 ezer forintos keretben,
- vendéglátás-szolgáltatás évi 150 ezer forintos keretben,
- a szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forintos keretben;
■ a munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben;
■ iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékben;
■ helyi utazási bérlet;
■ iskolarendszerű képzés költségének átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékben;
■ önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári, munkáltatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50, illetve 30 százalékát meg nem haladóan.
Béren kívüli juttatásként 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internetszolgáltatáshoz. Az ilyen juttatás munkabérként adóköteles.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire (Ft)

A munkáltató "A" magánszemélynek kizárólag pénzbeli juttatást ad, "B" magánszemélynek pénzbeli és béren kívüli juttatásokat is.

	A	B
Pénzbeli juttatás éves (rendszeres jövedelem)	250 000 x 12 = 3 000 000	210 000 x 12 = 2 520 000
Nem pénzbeli juttatás, ebből:	-	480 000
Havi 5000 Ft Erzsébet-utalvány	-	60 000
Széchenyi-pihenőkártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás (max. 225 000 Ft)	-	120 000
Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás (max. 150 000 Ft)		150 000
Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás (max. 75 0 00 Ft)	-	35 000
Iskolakezdési támogatás két gyermek után (max. a minimálbér 30%-a, 92 000 Ft-os minimálbérrel számolva)	-	55 000
Havi 5000 Ft egészségpénztári hozzájárulás	-	60 000
Munkavállaló közterhe
Pénzbeli juttatás után
Személyi jövedelemadó (16%, a 2 424 000 Ft feletti jövedelem feletti részt bruttósítani kell)	2 424 000 x 0,16 + [(3 000 000-2 424 000) x 1,27] x 0,16 = 387 840 + 1 17 043 = 504 883	2 424 000 x 0,16 + [(2 520 000 - 2 424 000) x 1,27] x 0,16 = 387 840 + 19 507 = x 407 347
Egyéni járulék (18,5%)	3 000 000 x 0,185 = 555 000	2 520 000 x 0,185 = 466 200
Nettó pénzbeli juttatás	3 000 000 - (504 883 + 555 000) = 1 940 117	2 520 000 - (407 347 + 466 200) = 1 646 453
Nettó nem pénzbeli juttatás	-	480 000
Juttatások nettó értéke	1 940 117	2 126 453
Nettó/bruttó juttatás	1 940 117 / 3 000 000 = 0,65	2 126 453 / 3 000 000 = 0,71
Munkáltató közterhe
Pénzbeli juttatás után (27% szociális hozzájárulási adó + 1,5% szakképzési hozzájárulás)	3 000 000 x 0,285 = 855 000	2 520 000 x 0,285 = 718 200
Nem pénzbeli juttatás után (a juttatás értékének 1,19-szorosa után 16% személyi jövedelemadó és 10% eho)	-	480 000 x 1,19 x 0,16 = 91 392 480 000 x 1,19 x 0,10 = 57 120
Munkáltató közterhe összesen	855 000	718 200 + 91 392 + 57 120 = 866 712
Munkáltató költsége összesen	3 000 000 + 855 000 = 3 855 000	2 520 000 + 480 000 + 866 712 = 3 866 712
Munkáltató költsége/Nettó juttatás	3 855 000 / 1 940 1 17 = 1,99	3 866 712 / 2 126 453 = 1,82

Ha a munkáltató ugyanazon értékű juttatást nemcsak pénzben, hanem részben béren kívüli juttatások formájában adja, akkor minimális többletköltség mellett magasabb nettó jövedelmet tud juttatni.
__________________________________________________________________________________

Munkahelyi étkeztetés

Változás 2012. január 1-jétől.

Munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén működő, kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen igénybe vett munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része. A kizárólag az ilyen étkezőhelyen felhasználható utalvány, elektronikus adathordozó juttatása is munkahelyi étkezésnek minősül. Béren kívüli juttatásnak minősül az is, ha a munkahelyi étkeztetést a munkáltató szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak és a munkáltatótól nyugdíjba vonult nyugdíjasnak biztosítja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. ba), (2) bek. ba) pontjaiban.]

Erzsébet-utalvány

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott Erzsébetutalvány. Az utalvány 2012. december 31-éig melegkonyhás vendéglátóhelyeken (így a munkahelyi étkezőhelyeken is) étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható. Erzsébet-utalvány formában havonta személyenként legfeljebb 5 ezer forint adható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b), (2) bek. b) pontjaiban.]

Természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés és a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány a törvény szerinti mértékben együttesen is biztosítható a munkavállalók számára, és ezenkívül a Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámláján keresztül is részesülhetnek évi 150 ezer forintnyi étkezési szolgáltatásra felhasználható munkáltatói juttatásban. (Összesen tehát havi 5000 + 12 500 + 12 500, azaz 30 ezer forint étkezési célú juttatás adható.) A munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány a munkáltató nyugdíjasai számára is adható együttesen.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében.]

Végtörlesztés

Új előírás 2011. szeptember 29-étől.

Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató munkavállalójának a végtörlesztés teljesítéséhez kamatmentesen nyújt kölcsönt, feltéve, hogy a magánszemély a kölcsönt biztosító munkáltatónak a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét. A rendelkezést a 2011. szeptember 29-ét követően biztosított munkáltatói kölcsönökre lehet alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. o) pontjában.]

Adómentes a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része akkor, ha a munkáltató a támogatást - a követelés jogosultjának igazolása alapján - közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át. Adómentes a támogatás akkor is, ha azt a munkáltató a végtörlesztés teljesítését követően adja, feltéve, hogy a teljesítést a munkavállaló hitelt érdemlően bizonyítja a pénzügyi intézmény által befogadott, a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentéssel, valamint például banki átutalást igazoló bankszámlakivonattal.
Utóbbi esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. Átmeneti rendelkezés alapján ez a rendelkezés csak az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja (2011. szeptember 29.) és 2012. február 28-a közötti időszakban alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.8. pontjában, 84/T. § (8) bekezdésében.]

Adómentes a hiteladós lakóingatlanának Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi megvásárlásával összefüggésben megszűnő kötelezettség (a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló tartozása, illetve állammal szembeni fizetési kötelezettsége).
Adómentes továbbá az is, ha az ilyen ügyletből a magánszemélynek ingatlanértékesítésből származó, adóztatható jövedelme keletkezne. Adómentesnek minősül az a bevétel is, amely akkor keletkezik, ha a hiteladósnak biztosított lakás kedvezményes bérleti díja nem éri el a szokásos piaci értéket.
Adómentes a lakás visszavásárlására biztosított opciós jogból juttatott bevétel és a jog érvényesítésekor megszerzett bevétel is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.19. pontjában.]

Adómentes a lakóingatlanon alapított, zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsön (ideértve a devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatti árfolyam-különbözetből fakadó bevétel.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvényi, melléklet 7.20. alpontjában, 84/S §-ában.]

Adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított, zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés, feltéve, hogy
■ a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik a pénzügyi intézménynek, és a jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg az említett mértéket), vagy
■ a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
E rendelkezés 2011. szeptember 29-étől alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. pontjában.]

Változás 2011. szeptember 29-étől.

Adómentes a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), ha a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum kétszeresét. Az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik, és e jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. (Korábban a magánszemély adósnak arról kellett nyilatkoznia, hogy a követelés elengedése az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.15. a) alpontjában.]

Adómentes bevételek

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Adómentes a Rezidenstámogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére utólagosan folyósított támogatás, valamint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.22.-4.23. pontjaiban.]

Reprezentáció, üzleti ajándék

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A társaságiadóalany juttatók esetében egyes meghatározott juttatásként adóköteles az első forinttól kezdődően a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott juttatás, s annak 1,19-szoros értéke után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetni. Ezzel összefüggésben hatályon kívül került a juttatásra vonatkozó mentesség.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdésében, 1. melléklet 8.38. pontjában.]

Megszűnik az üzleti ajándékra meghatározott egyedi értékhatár (ez korábban a minimálbér 25 százaléka volt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26-27. pontjaiban.]

A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknak a reprezentáció, üzleti ajándék juttatására vonatkozó új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évük első napjától kell alkalmazniuk.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/T§ (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Mentes a közterhek alól a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok, közalapítványok az összes ráfordításuk vagy összes bevételük közül a kisebb 10 százalékáig juttatott reprezentáció és - a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű - üzleti ajándék után.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2a) bekezdésében.]

Kamatjövedelem

Változás 2012. január 1-jétől.

Ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének megszerzésére fordított értéke magasabb, mint az átváltásnál figyelembe vett érték, akkor e magasabb érték vehető figyelembe a jogutód befektetési alap szerzési értékeként. (Korábban a megszerzésre fordított értéknek az átváltozáskor figyelembe vett értékét kellett tekinteni.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Nem változott.

Kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek) esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása (beolvadása) révén a jogutód alap befektetési jegyére történő átváltás is.
Az átváltás során esetlegesen keletkező jövedelem (kamatjövedelem) utáni adót a befektetési szolgáltatónak meg kell állapítania, de az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Tartós befektetésből származó jövedelem

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a pénzügyi eszköz forintban történő denomináltságának kötelezettsége, továbbá az az előírás is, mely szerint a kamatozó bankbetétben, takarékbetétben történő elhelyezés kizárólag forintban történhet.
Az új szabály az újonnan megkötendő és a már megkötött tartós befektetési számlák esetében is alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]

Külföldi osztalék utáni adó

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A kifizető a külföldi pénznemben megszerzett osztalék és osztalékelőleg esetében is alkalmazhatja a devizában keletkezett kamat adózási szabályaival azonos szabályokat, vagyis az adó megállapítása és levonása devizában is történhet. Az adót az osztalék, osztalékelőleg megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani és megfizetni. Az új rendelkezést alkalmazhatják például a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók a náluk letétkezelésben lévő külföldi részvények osztaléka, osztalékelőlege utáni adómegállapítás során.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében.]

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

Változás 2012.január 1-jétől.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programmal kapcsolatos hatósági feladatokat az adópolitikáért felelős minisztertől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke veszi át. Elismert programnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. §-ában.]

Az elismert program nyilvántartása a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával - automatikusan - megszűnik. (Korábban az adópolitikáért felelős miniszter határozathozatallal törölte a nyilvántartásból az elismert programot az elismert program keretében elsőként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követő ötödik év utolsó napjával, illetve jog gyakorlásával juttatott értékpapír esetében a joggyakorlásra nyitva álló időszak utolsó napjával, feltéve, hogy a kedvezményezett magánszemély e jogot csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult gyakorolni).
Az új szabályt a módosító törvény kihirdetésekor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (22a), 84/T. § (6) bekezdéseiben.]

Munkaviszony megszűnése esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az utolsó, munkában töltött nap (a munkaviszony megszűnésének napja helyett). A jövedelem kiszámítása során az értékpapír utolsó, munkában töltött napra megállapított szokásos piaci értékét kell bevételként figyelembe venni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (8) bek. a), (11) bek. a) pontjaiban.]

Nem változott.

Ha az elismert program szervezője és az értékpapír-juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony (munkaviszony) a kötelező tartási időszakon belül megszűnik, az értékpapír (munkaviszony megszűnésének időpontjában érvényes) szokásos piaci értékének az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. §-ában.)

Egyes biztosítások adómentessége

Változás 2012. január 1-jétől.

Meghatározott értékhatáron belül adómentes a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Az ilyen biztosítás alapján fizetett jövedelempótló szolgáltatásból adómentes a kifizetés évét megelőző második év (2012-es kifizetés esetén a 2010. év) éves átlagkeresetének 50 százalékát meg nem haladó rész.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3, 6.6., 6.7. pontjaiban.]

Napidíj

Változás 2012. január 1-jétől.

Igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. kormányrendelet helyébe lépő új kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. Ez jelenleg általános esetben napi 15 eurónak megfelelő összeg.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I/17., II/17., 11. melléklet I/19, pontjaiban.]

Nem változott.

A nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is napi 40 euró számolható el igazolás nélkül. Ennek feltétele, hogy a magánszemély ezen az összegen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult.
A rendelkezés a munkaviszonyban, önálló tevékenység keretében szerzett vagy egyéni vállalkozóként megszerzett bevétel elszámolásánál is alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I/17., II/7., 11. számú melléklet I/19. pontjaiban.)

Lakás bérbeadása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben (például számlával) igazoltan megfizetett bérleti díját, ha a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevétele) szemben nem számol el költséget, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg (például a munkáltatója).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlan-bérbeadás és ingatlanértékesítés adózására

1. Munkaviszonyból származó jövedelem	2 600 000 Ft
2. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem	700 000 Ft
3. Összevontan adózó jövedelem (1. + 2.)	3 300 000 Ft
4. Összevontan adózó jövedelem 2,424 millió Ft feletti része	876 000 Ft
5. Összevont adóalap kedvezmények levonása előtt	3 536 520 Ft
(3. + 4. x 0,27)	3 536 520 Ft
6. Családi adóalap-kedvezmény (egy gyermek után)	750 000 Ft
7. Összevont adóalap családi adóalap-kedvezménnyel	2 786 520 Ft
csökkentve (5. - 6.)	2 786 520 Ft
8. Összevontan adózó jövedelem adója (7. x 0,16)	445 843 Ft
9. Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem	3 200 000 Ft
10. Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adója	512 000 Ft
(9. x 0,16)	512 000 Ft
11. Fizetendő adó (8. + 10.)	957 843 Ft

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlan-bérbeadásra

Nem egyéni vállalkozó magánszemély X településen lévő ingatlanát kiadja havi 100 ezer forint + rezsidíjért, Y településen lakást bérel havi 70 ezer forintért. A bérbe adott lakással kapcsolatosan felmerülő rezsiköltségei: havi 5 ezer forint közös költség és 15 ezer forint közüzemi díj. A bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.

A jövedelmet terhelő éves adó

Bevétel	12 x (100 000 + 5000 + 15 000) = 1 440 000 Ft
Költség	12 x (5000 + 15 000) = 240 000 Ft
Bérelt lakás költsége	12 x 70 000 = 840 000 Ft
Jövedelem	1 440 000 - (240 000 + 840 000) = 360 000 Ft
Adóalap	360 000 x 1,27 = 457 200 Ft
Adó	457 2000 x 0,16 = 73 152 Ft

__________________________________________________________________________________

Előre folyósított támogatás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a megadott határidőig a magánszemély nem használta fel a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor lejár a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő (ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján). Eddig a fel nem használt támogatás esetén a bevételszerzésnek nem volt egyértelműen meghatározott időpontja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Elhatárolt veszteség

Változás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesítheti az adóévben elszámolt elhatárolt veszteséget. Eddig az elhatárolt veszteséget bármely későbbi adóév (de legkésőbb egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével szemben elszámolhatta, a döntése szerinti megosztásban.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek. a) pontjában.]

A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha az egyéni vállalkozó a mezőgazdasági tevékenység mellett egyéb tevékenysége(ke)t is folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelemből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatók a visszamenőleges elszámolási szabályok. A megelőző két év jövedelme adóévenként legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 százalékával csökkenthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek. e) pontjában.]

Statisztikai besorolás

Változás 2012. január 1-jétől.

A tevékenységek megnevezése és jelölése a hatályos TESZOR-, illetve TEÁOR-jegyzék szerinti besorolást alapul véve módosul, úgy, hogy a módosítással érintett tevékenységek tartalma érdemben nem változik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Örökös által folytatott egyéni vállalkozás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén e tevékenységét özvegye vagy örököse folytathatja. 2012. január 1-jétől - az átalányadózás szabályai között - rendelkezés rögzíti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján megállapított jövedelmet az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni (és a bevételi értékhatárt nem kell időarányosítani), a tevékenységet - átalányadózóként - folytató özvegy vagy örökös ugyanakkor köteles figyelembe venni az elhunyt által elért bevételt az átalányadózás feltételéül szabott értékhatár megállapításánál.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (6) bekezdésében.]

Ingóságok átruházása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az a jövedelem, amelyet a magánszemély ingó vagyontárgy gazdasági tevékenység keretében történő átruházása során szerez -kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg. (Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres folytatása, független formában, ellenérték fejében - lényegében úgy, mint az áfatörvényben.) A jövedelem megállapítása ilyen esetben is az általános szabályok szerint történik (vagyis érvényesíteni lehet a vagyontárgy megszerzésére fordított és az azzal összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat, akkor is, ha azok nem a bevétel megszerzésének évében merültek fel).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 46. pontjában, 58. § (8) bekezdésében.]

Ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházásával szerzett bevételből, és nem kell vizsgálni az üzletszerűséget sem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (9) bekezdésében.]

Nem változott.

Az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem meghatározásához a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat, illetve az átruházással kapcsolatos kiadásokat), feltéve, hogy azokat a magánszemély nem számolta el költségként valamely tevékenységéből származó bevételével szemben. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
A fizetendő adó mértéke 16 százalék, de nem kell megfizetni az év során ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó, együttesen keletkezett jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét, vagyis évi 200 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (1)-(9), (10) bekezdéseiben.]

Fémhulladék felvásárlása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Fémhulladék nem egyéni vállalkozótól történő felvásárlása esetén a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, és ebből az adóalapból a felvásárlónak kell levonnia a 16 százalék adót. A bevételre vetített 4 százalék adó levonása esetén sem a hulladékot értékesítő magánszemélyt, sem pedig a felvásárlót semmilyen további közteher-fizetési kötelezettség nem terheli (viszont az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó előírások közül nem alkalmazható sem a 600 ezer forintos bevételi szabály, sem a 32 ezer forintnyi adókedvezmény). A felvásárlónak a levont adót magánszemélyhez nem köthető módon kell bevallania és megfizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (10) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha az ingóság átruházása egyéni vállalkozói tevékenység keretén belül történik, az ingó vagyontárgy átruházására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni, azaz a bevételből levonhatók a szerzési és egyéb költségek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (2) bekezdésében.]

Ingatlan üzletszerű értékesítése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ingatlanértékesítés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a megszerzésre fordított és az azzal összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat akkor is érvényesíteni lehet, ha azok nem a bevétel megszerzésének évében merültek fel, de ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik, a megszerzett jövedelem nem csökkenthető az időmúlás függvényében.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (3a) bekezdésében.]

Termőföldből átminősített ingatlan átruházása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja a szokásos hozamot, a meghaladó hozamrészt háromszoros összegben kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. (Az így megállapított jövedelmet 16 százalék adó terheli.)
E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik.
Így kell eljárni az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításánál is, ha a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. Ilyenkor a szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adóalapot növelni (vagyis a meghaladó rész háromszoros súllyal szerepel az adóalapban; ezt a részt tehát 48 százalékos mértékű adó terheli).
Nem kell alkalmazni a termőföldből átminősített ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezéseket, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte.
Termőföldből átminősített ingatlan: a művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelésiág-változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogát legalább öt évvel azon nap előtt szerezték, amelyen a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedett.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság az az adózó, akinek a beszámolójában az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62/A. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére

Magánszemély termőföldet vásárol 2012. január 12-én 800 ezer forintért, majd annak gyors átminősítését követően, február 28-án értékesíti 1 millió 700 ezer forintért.

Az ingatlanátruházást terhelő adó, Ft

Bevétel	1 700 000
Költség	800 000
Hozam	1 700 000 - 800 000 = 900 000
Szokásos hozam*	800 000 x 0,3% x 48 nap = 115 200
Adóalap**	115 200 + 3 x (900 000 - 115 200) = 2 469 600
Adó	2 469 600 x 16% = 395 136

* A levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.
** A szokásos hozam és hozam szokásos hozamot meghaladó részének a háromszorosa.

Példa termőföldből átminősített ingatlant tulajdonló társaság részesedésének átruházására

Magánszemély egy társaság részesedését 2012. március 18-án szerzi meg 3,8 millió forintért. A társaság tulajdonában lévő termőföldek átminősítését követőn a magánszemély a részesedést szeptember 6-án 7,5 millió forintért értékesíti.

A magánszemélyt a részesedésátruházás után terhelő adó meghatározása, Ft

Bevétel	7 500 000
Költség	3 800 000
Árfolyamnyereség	7 500 000 - 3 800 000 = 3 700 000
Szokásos hozam*	3 800 000 x 0,3% x 173 nap = 1 972 200
Adóalap**	3 700 000 + 2 x (3 700 000 - 1 972 200) = 7 155 600
Adó	7 155 600 x 16% = 1 144 896

* A részesedés megszerzésére fordított érték 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.
** Árfolyamnyereség + a szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség kétszerese.
__________________________________________________________________________________

Lízingelt ingatlan

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A lízingelt ingatlan futamidő lejárta előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj közvetlen kapcsolatban áll a lízingelt ingatlan megszerzésével, tartalmát tekintve a megszerzéssel összefüggő más kiadásnak minősül, s így költségként érvényesíthető a bevétellel szemben.
A nyílt végű pénzügyi lízing esetében megszerzésre fordított összegnek minősül a lízingbevevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbevevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget, a lízingbevevői pozíció átvételéért fizetett összeg, továbbá a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 63. § (8) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A szerződéskötés időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre (az ilyen, úgynevezett nyílt végű lízingszerződés esetén eddig az ingatlan-adásvételi szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtása napját kellett szerzési időpontnak tekinteni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 63. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa lízingelt ingatlan átruházására

A magánszemély lízingszerződést kötött nem lakás ingatlanra 1999-ben 12 évre, és havi 120 ezer forint lízingdíjat fizetett (a megfizetett tőkerész összesen 14 millió 400 ezer forint). Az ingatlan ügyletkötéskori szokásos piaci értéke 19 millió forint. 2011-ben az ingatlan tulajdonjoga átszállt a magánszemélyre vételi jog gyakorlásával, 5 millió forint megfizetésével. A magánszemély az ingatlant 2012-ben 25 millió forintért értékesíti.

Az ingatlanátruházást terhelő adó, Ft

Bevétel	25 000 000
Megszerzésre	5 000 000
fordított érték*	5 000 000
Megszerzésre	14 400 000, de maximum 19 000 000 - 5 000 000
fordított érték**	= 14 000 000
Jövedelem	25 000 000 - (5 000 000 + 14 000 000) = 6 000 000
Korrigált jövedelem	6 000 000 - (6 000 000 x 80%) = 1 200 000
Adóalap	1 200 000
Adó	1 200 000 x 16% = 192 000

* Vételi jog gyakorlása során fizetett ellenérték.
** A megfizetett tőkerész azon része, ami nem haladja meg az ingatlannak a szerződéskötéskor megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget.

Lábjegyzet

[1]A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}