adozona.hu
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adónyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásának egyszerűsített formája, amely a következő adatokat tartalmazza:
■ természetes személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító jel,
■ adóévi adóköteles jövedelmek összege,
■ az adózó személyijövedelemadó-kötelezettsége,
■ a levont személyijövedelemadó-előleg.
Az adónyilatkozatra az állami adóhatóság nyomtatványt (elektronikus űrlapot) rendszeresít, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani.
Ha a...
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Adónyilatkozat
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az adónyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásának egyszerűsített formája, amely a következő adatokat tartalmazza:■ természetes személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító jel,
■ adóévi adóköteles jövedelmek összege,
■ az adózó személyijövedelemadó-kötelezettsége,
■ a levont személyijövedelemadó-előleg.
Az adónyilatkozatra az állami adóhatóság nyomtatványt (elektronikus űrlapot) rendszeresít, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani.
Ha a munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, köteles tájékoztatni őt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozattal teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papíralapon átadja neki az adónyilatkozat nyomtatványát.
Az adónyilatkozat az adózó által beadott adóbevallásnak minősül, amelyet az adóévet követő május 20-áig kell benyújtani.
Ha az adózó több adónyilatkozatot vagy más bevallást is tesz, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül bevallásának.
Adónyilatkozatot első alkalommal a 2011. adóévi kötelezettségek teljesítésekor lehet beadni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. § (1) bekezdésében és 27/A. §-ában.]
Helyi iparűzési adó
Változás 2010. június 29-étől.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségeket ismét az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál kell teljesíteni, nem pedig az államinál. Az adóellenőrzéssel, hatósági eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket ennek megfelelően az önkormányzati adóhatóságok gyakorolják.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 19. § (2), 32. § (1), 72. § (1), 72. § (3) bekezdéseiben, 81. §-ában, 82. § (1), 146. § (3), 167. § (1) bekezdéseiben és 177/A. §-ában.]
A helyi iparűzési adót érintően azok az eljárások minősülnek az állami adóhatóságnál folyamatban lévőnek, amelyek a törvény hatálybalépésének napjáig - azaz 2010. június 29-éig - nem fejeződtek be.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (2) bekezdésében.]
A folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokról az állami adóhatóság - az adózó és a vizsgált bevallási időszakok megjelölésével - tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot, majd az ellenőrzés befejezése után az adóügyet annak átadja, és az önkormányzati adóhatóság folytatja le az ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági eljárást. Ilyen esetekben a hatósági eljárás kezdő időpontja - vagyis a határozat meghozatalára nyitva álló határidő kezdőnapja - az a nap, amelyen az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv megérkezik az önkormányzati adóhatósághoz. Ha a jegyzőkönyv a helyi iparűzési adóval összefüggő megállapításokon túl más adónemeket érintő megállapításokat is tartalmaz, a helyi iparűzési adóval összefüggő megállapításokról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt kell megküldeni az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal zárta le, a jogorvoslati eljárásokat is ő folytatja le.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési, valamint végrehajtási eljárásokat az állami adóhatóság átadja az illetékes önkormányzatinak. Ez alól kivétel, ha az állami adóhatóság által megindított eljárás során már végrehajtás indult ingó vagy ingatlan vagyonra. Ez esetben az önkormányzati adóhatóság dönthet úgy is, hogy a végrehajtási eljárást az állami adóhatóság folytassa le, és ezt követően számoljon el vele.Az esedékességig meg nem fizetett tartozásokra végrehajtás lefolytatására immár az önkormányzati adóhatóság jogosult.
[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
A helyi iparűzési adó megállapítási jogának elévülésére 2010 januárjától élt - a 2010. január 1-jét megelőző adóévekre vonatkozó - kétéves speciális határidő helyébe ismét az általános ötéves határidő lép.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 13. §-ában.]
Végrehajtási segítség önkormányzatoknak
Új előírás 2010. június 29-étől.
Az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások végrehajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. (Erre havonta 15-éig van lehetősége a legalább 10 ezer forintot elérő tartozásoknál.) Az állami adóhatóság megkeresése előtt meg kell kísérelnie a végrehajtást tartozásátvezetéssel, illetve kiutalás-visszatartással, és csak az ezt követően fennmaradó tartozás behajtásáért keresheti meg az állami adóhatóságot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161/A. §-ában.]
Egységes nyomtatvány helyi adóknál
Változás 2011. január 1-jétől.
A helyi iparűzési, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket ezentúl egységes, e célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. (Korábban az egyes önkormányzatok eltérő formájú nyomtatványokat alkalmaztak.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (2) bekezdésében.]
Közbeszerzéses kifizetések
Változás 2010. július 1-jétől.
Ha a vállalkozó adótartozása 2008. szeptember 30-a után keletkezett, 2010. december 31-éig jogkövetelmények nélkül (tehát teljes összegben, adótartozása levonása nélkül) veheti fel "fölöttes" vállalkozójától a közbeszerzéses beruházásban való közreműködéséért neki járó, havi 200 ezer forintot meghaladó kifizetéseket (korábban erre 2010. július 1-jéig volt mód).[Lásd a 2010. évi LXVI. törvény 1. §-ában.]
Viszontgarancia a Széchenyi-kártyára
Új előírás 2010. augusztus 16-ától.
Az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóstól, illetve a hiteltartozásra készfizető kezességet vállaló magánszemélytől a Széchenyi-kártya-program keretében a központi költségvetés által viszont-garancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitelért készfizető kezességet üzletszerűen vállaló garantőr szervezet (például a Hitelgaran-tiqa Zrt.) megkeresésére.A garantőr szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. Ehhez köteles mellékelni az adósnak, illetve a készfizető kezesnek igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát elektronikus (szkennelt) formában.
Ha eltérés van az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély - a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott - azonosító adatai között, a garantőr szervezetnek kell tisztáznia az eltérés okát és gondoskodnia a behajtáshoz szükséges megfelelő adatokról. Az új rendelkezéseket a 2010. augusztus 16-a után kötött szerződéseknél kell alkalmazni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 177/B. §-ában.]
Bérbeadás adószám nélkül
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A magánszemélynek - ha nem választja az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget - ezentúl nem kell bejelentenie az ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adását, és adószámot sem kell kérnie az adóhatóságtól.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (16) bekezdésében.]
Tévé-üzembentartási díj
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A 2010 augusztusától esedékes tévé-üzembentartási díj megfizetését a költségvetés átvállalta, így a díjfizetésre kötelezetteket ettől az időponttól nem terheli sem bevallási, sem befizetési kötelezettség.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176. § (14) bekezdésében.]
Minősített adózók
Változás 2011. január 1-jétől.
Minősített adózóvá válhat az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adózó is, ha egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal kérvényezett fizetési könnyítést, illetve adómérséklést. (Korábban csak olyan adózó válhatott minősített adózóvá, amelyik az elévülési időn belül egyáltalán nem kért ilyet.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 31. pontjában.]
Adóhatósági igazolás határideje
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a beérkezésétől számított nyolc napon belül teljesíteni kell (szemben az általános harmincnapos ügyintézési határidővel).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (5) bekezdésében.]
Állandó képviselő
2011. január 1-jétől.
Az adózó állandó képviselője bármely olyan kötelezettséggel kapcsolatban kérhet szankciók alóli kimentést, amelyre az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazása kiterjed. (Korábban csak a bevallással, adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés esetén volt erre lehetősége.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Tevékenységszüneteltetés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó e tevékenysége szünetelésének időtartama alatt is kötelezett a más minőségben végzett tevékenységével kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére (ez eddig is így volt, de most a törvény nyomatékosítja). [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Egyszerűsített foglalkoztatás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a munkáltató túllépi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben meghatározott (foglalkoztatási létszám- és idő-) korlátokat, és ezért az általános adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmaznia, a korlátátlépés feltárásától számított nyolc napon belül köteles biztosítottként bejelenteni a nála egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t. Ezt csak akkor nem kell megtennie, ha a magánszemély a munkát nem vette fel, és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4a) bekezdésében.]
Az előtársaság - mivel az alapító okirat keltétől a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig tartó időszakban még nincsen adószáma - az egyszerűsített foglalkoztatási törvényben előírt bejelentési kötelezettségének adószám feltüntetése nélkül tehet eleget, elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.Az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül azonban ismét köteles bejelentést tenni, feltüntetve adószámát és korábbi bejelentése adóhatósági iktatószámát.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (10) bekezdésében.]
Értesítés törzsadatokról
Változás 2011. január 1-jétől.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók elektronikus úton bármikor megtekinthetik törzsadataikat, ezért esetükben megszűnik az adóhatóság kötelezettsége a külön értesítésre, de az újonnan alakult adózók részére továbbra is tájékoztatást kell küldeni nyilvántartásba vett adataikról.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (8) bekezdésében.]
Telephely-bejelentés
Változás 2011.január 1-jétől.
A cégek ezentúl kötelesek bejelenteni - méghozzá közvetlenül az állami adóhatósághoz - gazdaságitevékenység-végzésük mindazon helyszíneit is, amelyeket létesítő okiratukban telephelyként nem jelöltek ugyan meg, és a cégbírósághoz nem jelentettek be, de amelyek megfelelnek a telephely "adózási" fogalmának.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (3) bek. h) és 178. § 27. pontjaiban.]
Áfanyilatkozat
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az adózónak - adóköteles tevékenységének megkezdésekor - nyilatkoznia kell arról is, ha az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kíván adózni (eddig ilyet nem kellett tenni).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bek. h) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2011. január 1-jétől az adó- és vámhatósági, valamint egyes pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozóhatósági feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vám- és pénzügyőrség egyesítésével létrehozandó Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el. A 23 ezer főt foglalkoztató egyesített szervezet feladata lesz a költségvetési bevételek mintegy 90 százalékának a begyűjtése.Az összevonás 2011-ben elsősorban a két szervezet központi szerveit érinti, területi szinten megmarad az adóigazgatási, a vámigazgatási, valamint a bűnügyi terület elkülönültsége. Bizonyos szakterületek - ideértve az informatikai rendszereket is - teljes integrációja a szervezeti összeolvadást követően fokozatosan történik meg.
2010. október 1-jétől az állami adóhatóság háromfokú szervezetként működik.
■ Az új szervezeti struktúrában a megyei (fővárosi) igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága az APEH elsőfokú szervei.
■ A hierarchiában az igazgatóságok felett a főigazgatóságok vannak, amelyek elsősorban a jogorvoslati kérelmeket bírálják el, illetve lefolytatják a felül-ellenőrzési eljárásokat. A megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a regionális főigazgatóságok, amelyek illetékességi területe megegyezik a korábbi regionális igazgatóságokéival. A Kiemelt Adózók Igazgatóságának és a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága.
■ A főigazgatóságok felettes szerve az APEH elnöke, aki közvetlenül vezeti az APEH Központi Hivatalát.
A NAV a fenti struktúrára épülve szintén háromfokú szervezetként jön létre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény keretjellegű jogszabály - az összevont szervezet jogállására, szervezeti kereteire, az eljáró szervek kijelölésére és személyi állományára vonatkozó legfontosabb szabályokat, a nyomozóhatósági feladatokat ellátó személyi állomány kényszerítőeszköz-használatára, információgyűjtésére, valamint bűnügyiadat-kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza -, a részletszabályokat, így például a hatásköri és illetékességi előírásokat a még 2010-ben kihirdetendő kormányrendelet fogja tartalmazni.
__________________________________________________________________________________
Bejelentés végelszámoláskor
Változás 2011.január 1-jétől.
Csak a cégbejegyzésre nem kötelezett - egyablakos rendszeren kívüli - adózóknak kell bejelenteniük a végelszámolás kezdő és záró időpontját az állami adóhatósághoz (eddig minden adózónak be kellett jelentenie, ám arról a cégbejegyzettek esetében az adóhatóság a cégjegyzék adataiból amúgy is értesül).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Adószám-felfüggesztés
Változás 2011. január 1-jétől.
A fizetési kedvezményben részesülő (halasztásra, részletfizetésre engedélyt kapott) adózók adószámát az adóhatóság ezentúl nem függesztheti fel arra hivatkozva, hogy az adózó egy évet meghaladóan tartozik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (12) bekezdésében.]
Adófizetés átutalással
Változás 2011. január 1-jétől.
A pénzforgalmi számla nyitására vonatkozó kötelezettségét elmulasztó adózó készpénz-átutalási megbízással nem teljesítheti adófizetési kötelezettségét (ezt nyomatékosítja az is, hogy az eddigi "pénzforgalmi számlával rendelkező adózó" helyett most már a "pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó" fordulat szerepel a törvényben).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Túlfizetés visszatérítése
Változás 2011. január 1-jétől.
Túlfizetés ezentúl csak akkor téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett bevallási kötelezettségeinek (a visszatérítésnek továbbra is feltétele az adótartozás-mentesség). [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (6) bekezdésében.]
Önellenőrzés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés ezentúl csak akkor minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés kézbesítését - értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatását - megelőző napon benyújtotta az adóhatóság- hoz, vagy postára adta. Tehát az ellenőrzés megkezdésekor folyamatban lévő önellenőrzés befejezésére ezentúl már nincs lehetősége az adózónak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 49. § (2) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás, adatkérés
Változás 2010. június 29-étől.
Az adózónak a 2010. január 1-je és 2010. június 29-e közötti időszakra a helyi iparűzési adóval kapcsolatban az állami adóhatósághoz már bejelentett adatokat (bejelentkezés, adóalanyiság megszűnése, felszámolás, végelszámolás, csődeljárás hatálya alá kerülés, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, egyszerűsített adóalapról tett nyilatkozat) nem kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az állami adóhatóság az adózó adószámláján más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget, a kötelezettséget megállapító hatóság ezentúl elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak a nyilvántartáshoz szükséges adatokat (eddig fizikailag is át kellett adnia), és ezért a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. (Az átadott adatok helyességéért továbbra is a határozatot hozó hatóság felel.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (1a) bekezdésében.]
Az adóhatóság a nyomozóhatóság ügyészi jóváhagyás nélküli megkeresésére is köteles kiadni a büntetőeljárás megindításához vagy lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokat (eddig kellett hozzá a jóváhagyás).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. b) pontjában.]
Ezentúl végrehajtási eljárásokhoz is fel lehet használni a különböző hatóságok, közfeladatot ellátó adatkezelő szervek adatbázisaiban meglévő adatokat, ha azok szükségesek az adókötelezettséggel kapcsolatos eljárásokhoz. Ilyenek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cég-, az ingatlan-, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás adatai. Ezeket az adóhatóság ezentúl ingyenesen szerezheti be.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az önkormányzat jegyzője a hagyatéki leltár alapján a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokat megkeresésre közli az állami adóhatósággal.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (8) bekezdésében.]
Ezentúl nem kell az adóhatósághoz bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervek által passzív jogon folyósított ellátásokra (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) vonatkozó adatokat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében és az 52. § (7) bek. e) pontjában.]
Az állami adóhatóság megkeresésre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak is szolgáltat adatot, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapításához, valamint a folyósítás jogszerűségének és a jogosultság meglétének ellenőrzéséhez szükséges.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. a) aa) alpontjában.]
Az adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az szja- és az evatörvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-adatait.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. d)-f) pontjaiban.]
Az állami adóhatóság megkeresésre átadja a központi költségvetésből vagy uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű felhasználásának elbírálásához szükséges adatokat a támogatást folyósító szervek számára.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. g) pontjában.]
Külföldi foglalkoztatott bejelentése
Változás 2011. január 1-jén.
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató fióktelepe vagy pénzügyi képviselője, ezek hiányában - illetve ha a bejelentkezést a pénzügyi képviselő elmulasztja - a foglalkoztatottja köteles benyújtani a havi adó- és járulékbevallást helyettesítő "leegyszerűsített járulékbevallást".A külföldi foglalkoztatók nem minősülnek kifizetőnek, így nem kell teljesíteniük a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket (például az igazoláskiállítást).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében, 52. §; (4) bek. t), (7) bek. d) és 178. § 18. pontjaiban.]
Együttműködő közösség áfaalanyisága
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság az együttműködő közösségnek - a leendő tagjai által létrehozott polgári jogi társaság kérelmére - adószámot állapít meg. Ha az együttműködő közösség kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális adómentes tevékenységet végez, erről nyilatkoznia kell az adóalanyiság iránti kérelmében. Ha bármely, e kérelemben szereplő adat megváltozik, azt az annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában tagjának) be kell jelentenie, mint ahogyan azt is, ha az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére a közösség létrejött, megvalósult vagy meghiúsult.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/B. §-ában.]
Ellenőrzési határidő egyszerűsített felszámoláskor
Változás 2011. január 1-jétől.
Egyszerűsített felszámolás esetén a tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúl ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni (korábban a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül kellett befejeznie).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdésében.]
Külföldi adóhatóság megkeresése
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt ezentúl folytathatja az adóellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben (korábban a teljes vizsgálatot fel kellett függesztenie). Így az adó megállapításához való jog elévülése csak a külföldi adóhatóság megkeresése által érintett kérdésekben szünetel, azokban viszont, amelyeket nem érint a megkeresés, nincsen elévülésszünetelés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92 § (10) és 164. § (10) bekezdéseiben.]
Elővezetés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az első szabályszerű idézésre való megjelenés elmulasztása esetén ezentúl elővezethető az a személy is, aki az adóellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt (volt képviselő és alkalmazott elővezetését korábban csak akkor lehetett elrendelni, ha az az ismételt idézésre sem jelent meg).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (1) bekezdésében.]
Becslés be nem jelentett tevékenységre
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az adózó elmulasztotta bejelenteni adókötelesbevétel-szerző tevékenységét, terhére 12 havi működést vélelmezve azon adónemekben kell adókülönbözetet megállapítani, amelyekben - a be nem jelentett tevékenység eredményeként - adófizetési kötelezettsége keletkezett. (Korábban úgynevezett "átlagadó" fizetésére kötelezett az adóhatóság.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 108. § (7) bekezdésében.]
Ismételt ellenőrzés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állt (jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott) az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott).Ismételt ellenőrzést lehet elrendelni ezentúl akkor is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján feltételezhető, hogy annak eredménye ellátási jogosultságot teremt. (Korábban csak társadalombiztosítási igazgatási szerv vagy magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján volt lehetőség ismételt ellenőrzés elrendelésére.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 115. § (1) bek. b)-c) pontjaiban.]
Kézbesítés
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az adózónak több képviselője is van, az adóhatóság csak az egyik részére kézbesít. A kézbesítéssel érintett képviselőt az adózó jelölheti ki meghatalmazott képviselői közül. Ha ezt nem teszi meg, meghatalmazottjai közül az adóhatóság választja ki azt, akinek (amelynek) az iratot kézbesíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (6) bekezdésében.]
A kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóság nem értesíti az adózót. (Más közigazgatási hatósági eljárásokban hatósági döntés - határozat, végzés - kézbesítése esetén az ügyfelet külön értesíteni kell a kézbesítési vélelem beálltáról.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1) bekezdésében.]
Új eljárásra utasítás végelszámolásnál
Változás 2011. január 1-jétől.
Végelszámolás esetén is elrendelhető ezentúl új adó-ellenőrzési eljárás.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A. § (4) bekezdésében.]
Fióktelep cégbírósági törlése
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl a cégbíróság külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig nem törli a cégjegyzékből, amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás folyik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A. § (5) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár
Változás 2011. január 1-jétől.
A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre - tehát például magánszemélyekre - is vonatkoznak a szokásospiaciár-megállapítási eljárás szabályai.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/B. § (1) bekezdésében.]
Visszatartás mellőzése
Változás 2011. január 1-jétől.
Költségvetési támogatást ezentúl nem kell visszatartani, ha az adózó kérelmében valószínűsíti, hogy annak elmaradása súlyosan veszélyezteti az ő és együtt élő hozzátartozói megélhetését.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 51. § (4) bekezdésében]
Visszatartási jog
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság kölcsönösen "előnyben részesítik" egymás követeléseit, azaz az adózó költségvetési támogatását, adó-visszatérítését először mindegyikük az adózó nála nyilvántartott tartozásának a kiegyenlítésére számolja el, majd a fennmaradó összeget az adóhatóság a vámhatóságnál, a vámhatóság az adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére, és csak az ezek után még fennmaradó összeget kell átutalniuk az egyéb köztartozások jogosultjainak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 151. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Végrehajtható okirat
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az eljárásiilleték-fizetési kötelezettséget megállapító bírósági határozat is végrehajtható okiratnak számít.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 145. § (1) bek. f) pontjában.]
Adóhatósági végrehajtás
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóságnak ezentúl nem kell kamatot fizetnie, ha az adózó késett az adófizetéssel, és az adóhatóság addigra a végrehajtást inkasszó útján már megindította, de az így beszedett összeget a befizetéstől számított nyolc napon belül visszatérítette.Ha az adózó úgy teljesíti befizetését, hogy azt nem lehet beazonosítani, a határidő a befizetés beazonosításától kezdődik. Pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók esetén a befizetés akkor számít beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal. Pénzforgalmiszámla-nyitásra nem kötelezett adózó esetén akkor számít beazonosíthatónak a befizetés, ha az adózó feltünteti az adószámát (adóazonosító jelét).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 152. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Végrehajtási kifogás esetén a jogorvoslati kérelem felterjesztési (a felettes szervhez továbbítás) ideje nyolcról 15 napra emelkedik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 159. § (2) bekezdésében.]
Az adóhatóság ezentúl felfüggesztheti az illetékkötelezettség végrehajtását, ha a fizetési kötelezettség megszűnése - vagy jelentős csökkenése - várható (például ha az adásvételi szerződést a felek felmondták, de a kötelezettség megszűnését még nem állapították meg).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (2) bekezdésében.]
Ezentúl szünetel az adóhatósági végrehajtás a mögöttes felelőssel (például a jogutóddal) szemben, ha ellene felszámolási eljárás indult.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bek. f) és 160. § (4) bek. e) pontjaiban.]
Nem eredményezi ezentúl a végrehajtási eljárás szünetelését, ha az adózó ismételten fizetési könnyítést vagy adótartozás-mérséklést kérelmez, de a korábbi kérelmére indult eljárást az adóhatóság jogerős végzéssel megszüntette.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (5) bek. a) pontjában.]
"Egycsatornás" engedményezés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóság a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit ezentúl a Magyar Követeléskezelő Zrt.-re engedményezi (eddig pályázaton dőlt el, ki hajthatta be ezeket).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 177/A. §-ában.]
Határidők
Változás 2011. január 1-jétől.
Az illetékkiszabás ügyintézési határideje az iratok adóhatósághoz történő beérkezésétől számított 30 napról 60 napra nő.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 125. § (3) bekezdésében.]
Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásával kapcsolatos eljárásban ismét naptári napokban kell számítani a határidőket (a korábbi munkanapok helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § 20-21. pontjaiban.]
Illetékkedvezmény igazolása
Változás 2011. január 1-jétől.
A lakóház építésére biztosított négyéves illetékkedvezményt igénybe vevő ügyfelek ügyeit már a használatbavételi engedély kiadásakor le lehet zárni, ha az építésügyi hatóság az engedélyt megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak is. (Korábban az állami adóhatóság jellemzően négy év elteltével értesült a használatbavételi engedély kiadásáról.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/1. pontjában.]
Elévülés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig nyugszik az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése.Hat hónappal meghosszabbodik az adó megállapításához való jog elévülése, ha a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosbításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendeli el.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (12)-(13) bekezdéseiben.]
Mulasztási bírság
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója - egészében vagy részben - nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. (A számviteli törvény korábban is tartalmazta a bírságolás lehetőségét, de az adózás rendjéről szóló törvény nem határozott meg e mulasztáshoz kapcsolódó bírságmértéket, ezért a gyakorlatban mulasztási bírság kiszabására nem volt lehetőség.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában.]
Ha az utas valótlan nyilatkozatot ad az utazásszervezőnek - vagy elmulasztja a nyilatkozattételt - arról, hogy végfogyasztóként, azaz nem adóalanyként veszi igénybe a szolgáltatást, az állami adóhatóság 200 ezer forint mulasztási bírságot szabhat ki rá.A mulasztási bírságot először azon esetekre kell alkalmazni, amelyekben előleget 2011. január 1-jén vagy az után fizettek az utazásszervezőnek.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés ny) pontjában és 184. § (7) bekezdésében.]
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki (korábban 40 százalékos bírság kiszabását mondta ki erre az esetre a törvény).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19) bekezdésében.]
Nem sújtható ezentúl mulasztási bírsággal az a magánszemély, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése (maga az adózó továbbra is büntethető).A számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért ezentúl nem bírságolható az adózó alkalmazottjának, képviselőjének, az értékesítésben közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője (továbbra is büntethető maga a vállalkozás, illetve az, aki elmulasztott számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát adni).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. §; (3), (5) bekezdéseiben.]