adozona.hu
Mit kell tudni az illetékekről?
Mit kell tudni az illetékekről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Mentes az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok - azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, további felmenők (például dédszülő) és leszármazók (például dédunoka) - közötti öröklés, illetve ajándékozás, méghozzá minden vagyontárgy tekintetében, a lakástól az értékpapíron és üzletrészen át a gépjárműig.
A mentesség kiterjed az örökbefogadáson alapuló rokonságra is, illetve arra az esetre is, ha az apaság vélelme a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) rendel...
Mit kell tudni az illetékekről?
Öröklési-ajándékozási illetékmentesség
Változás 2010. augusztus 14-étől.
Mentes az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok - azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, további felmenők (például dédszülő) és leszármazók (például dédunoka) - közötti öröklés, illetve ajándékozás, méghozzá minden vagyontárgy tekintetében, a lakástól az értékpapíron és üzletrészen át a gépjárműig.A mentesség kiterjed az örökbefogadáson alapuló rokonságra is, illetve arra az esetre is, ha az apaság vélelme a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) rendelkezésein nyugszik. A családjogi törvény értelmében azt kell a gyermek apjának tekinteni, aki a gyermeket a magáénak ismeri el, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel apjának nyilvánított. Egyéb esetben - a vérségi kapcsolat bizonyítása nélkül - azt kell apának tekinteni, akivel az anya a fogamzástól a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben vagy -a közjegyző által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában feltüntetett - élettársi kapcsolatban élt.
Az illetékmentesség minden olyan ügyben alkalmazandó, amelyet az adóhatóság 2010. július 1-jén még nem zárt le jogerősen.
Nem változott.
A házastársat, a mostoha- és nevelt gyermeket, a mostoha- és nevelőszülőt, illetve a testvért megillető kedvezőbb illetékmértékek nem változtak.Továbbra is illetékmentes a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése.
A házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelőszülő által megszerzett örökrész tiszta (a hagyatéki terhek rendezése után fennmaradó) értékéből 20 millió forintnyi továbbra is illetékmentes, amit az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog tekintetében kell figyelembe venni.
Ha a lakás (vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) értéke nem éri el a 20 millió forintot, a fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak is mentesülnek az illeték alól.
A mostoha- és a nevelőszülő továbbra is mentesül az illetékfizetés alól, ha örökhagyó kiskorú hagyatékát örökli.
Termőföldhöz, gazdaságátadáshoz kapcsolódó illetékmentességek
Változás 2010. augusztus 14-étől.
A közeli hozzátartozók között (e körbe az egyenes ágiakon kívül beletartozik például a házastárs, az élettárs, a testvér, a meny, a vő) ezentúl illetékmentes minden, a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadási támogatás keretében történő -ingyenes és visszterhes - vagyonszerzés (eddig a mentesség csak a földre vonatkozott, a gazdaság eszközeire nem). (A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának minősül, ha a gazda elér egy adott - általában 55 éves - életkort, és gazdaságát átadja valamely közvetlen családtagjának, aki átvevőként vállalja, hogy legalább öt évig folytatja a gazdálkodást, és tíz éven belül nem idegeníti el a gazdaságot; ilyenkor az átadót a költségvetés részéről életjáradékszerű rendszeres kifizetés illeti meg, az átvevő viszont jogosulttá válik egyszeri, beruházás típusú, vissza nem térítendő, szabad felhasználású fejlesztési költségvetési támogatásra, amellyel megújíthatja, átalakíthatja, bővítheti birtokát.)[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. h), 26. § (1) bek. s) pont]
Nem változott.
Továbbra is illetékmentesen szerezhetik meg a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföldet a rokoni kapcsolatban nem állók is.A termőföld visszterhes szerzése illetékmentes, ha a mezőgazdasági tevékenységet végző, erről regisztrációs igazolással rendelkező magánszemély vagyonszerző a megszerzett termőföldet öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja.
Vagyoni betét átadása kapcsolt vállalkozások között
Változás 2010. augusztus 14-étől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő vagyoni betét átruházása olyan vállalkozások között, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak számítanak. A mentesség minden olyan ügyben alkalmazható, amelyet az adóhatóság 2010. július 1-jén még nem zárt le jogerősen.Sporttelepszerzés illetékmentessége
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
A sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházás illetéke alól, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el, és sportcélra használja-hasznosítja. Az illetékmentesség nem alkalmazható a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrészre.A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás (illetékkiszabás) jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az adóhatóságnál. A határidő elmulasztása jogvesztő, vagyis a nyilatkozat mulasztási bírság vagy más szankció mellett sem pótolható.
Sporttelepnek minősül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerinti sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi sporttelep. Nem értendő ide a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrész (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és például az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhely), akkor sem, ha a sportteleppel egybeépült, illetve ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel önálló ingatlanként. A széljegy szerint sporttelepként, sportpályaként, uszodaként, stadionként, sportcsarnokként, jégpályaként, jégcsarnokként, tornateremként, tornaszobaként, tornaudvarként, illetve vízi sporttelepként feltüntetésre váró ingatlan (ingatlanrész) visszterhes szerzése is illetékmentes, ha utóbb a széljegyet véglegesen bejegyzik.
A sportcélú használatot-hasznosítást az adóhatóság az illetékkiszabásra bejelentkezéstől számított 15 év leteltéig bármikor ellenőrizheti. Ha bármely körülményből (mondjuk eseti ellenőrzéssel vagy a vagyonszerző beszámolóiból, jövedelemadó-bevallásaiból) az adóhatóság arra következtet, hogy a vagyonszerző az ingatlant nem sport céljára használja-hasznosítja, illetve azt észleli, hogy az ingatlant elidegenítette, a vagyonszerzőnek nem csupán a mentességgel "megspórolt" illetéket kell megfizetnie, hanem annyi késedelmi pótlékot is, amennyi arra az időre jár, amennyi a mentességet megállapító illetékkiszabó határozatban (fizetési meghagyásban) szereplő eredeti esedékességtől az illetékmegfizetésig eltelt.
Az illetékmegállapításhoz, vagyis az "egyébként fizetendő illeték késedelmi pótlékkal növelt összegének" előírásához való jog annak a naptári évnek az utolsó napján kezdődik, melyben a hasznosításra vállalt időtartam - jelen esetben a 15 év - letelik.
Sporttelep építésére alkalmas telek szerzése
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
Mentesül a sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra bemutatásától számított négy éven belül sporttelepet hoz létre. Ezt a szándékát - a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjeszthető - nyilatkozatban kell jeleznie, amire tekintettel az adóhatóság az illetéket felfüggeszti. Ha a sporttelep felépül, és ezt az építési hatóság által kiadott használatbavételi engedély igazolja, az illetéket nem kell megfizetni.Ha a sportcélú létesítménnyel azonos helyrajzi számon, akár vele egybeépülve, egyéb - sporttelepnek nem minősülő - ingatlanrészek is szerepelnek, az adóhatóság a kiszabott illetékből csak a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlettel arányos illetéket függeszti fel. A sporttelep létrehozásával nem érintett telekrész után az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket.
A sportlétesítmény felépülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi, a használatbavételi engedély kiadására illetékes építési hatóság megkeresésével. A sporttelep felépülését a vagyonszerző a négyéves határidő letelte előtt maga is igazolhatja az adóhatóságnál.
Ha a sporttelep nem épül meg, a vagyonszerzőnek a mentesség igénybevétele nélkül járó illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.
Ha a vagyonszerző a telken (vagy a teleknek az illetékmentességgel érintett részén) a sporttelepen kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít, vagy a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sporttelepnek minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre jut, amelyen sporttelep épült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
A vagyonszerző a feltétel teljesítésére nyitva álló négyéves határidő lejárta előtt is kérheti az illetékfelfüggesztés megszüntetését a megszerzett telekre vagy annak egy részére. Ilyen esetben a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) a teljesítés napjáig számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, az a jogutód köteles a sporttelep létrehozására, amelyik az ingatlant megszerezte.
Részletfizetés fiataloknak
Változás 2011. január 1-jétől.
35 éven aluli, első lakásukat megszerző fiatalok akkor is jogosultak - legfeljebb 12 havi - részletekben megfizetni a lakásszerzés utáni visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha nem igazolják, hogy annak egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent számukra (eddig ezt legalábbis valószínűsíteniük kellett). Nem változott.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményjogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt lakástulajdont, továbbá az olyan korábbi lakástulajdont, amelyet a most már nagykorú vagyonszerző még a kiskorúsága idején szerzett és adott el.Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek meglétéről a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az adóhatóságnál.
Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl nem esik el az illetékmentességtől az üzletágat átvevő társaság, ha a kedvezményezett eszközátruházás keretében átvett eszközöket a szerződés illetékkiszabásra történő benyújtását követő egy éven belül elidegeníti.A mentességet csak akkor lehet igénybe venni, ha az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek értékének aránya sem az átadáskor, sem az átadást legalább hat hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50 százalékot (eddig csak az átadáskori értékarány számított).
Nem változott.
Nem kell illetéket fizetni ingatlanok, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzése után, ha
■ az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vett igénybe ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéshez kapcsolódó - az illetéktörvény 23/A § szerinti -illetékkedvezményt, és felfüggesztett illetéktartozása sincs,■ az ingatlanok és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betétek értéke nem haladja meg az összes átruházott eszköz - pénzeszközök és pénzkövetelések értékével csökkentett - értékének 50 százalékát,
■ az átruházó társaságnak - az ügylet tárgyát képező üzletággal együtt - legalább két olyan üzletága van, amely már az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben is önálló üzletágként működött,
■ az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő második naptári év végéig nem veszi igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéshez kapcsolódó - az illetéktörvény 23/A paragrafusában meghatározott - kedvezményes illetékmértéket.
Személyhez kötődő illetékmentesség
Változás 2011. január 1-jétől.
Személyhez kötődő feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek (például pártoknak, alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyházaknak) nem kell nyilatkozniuk az állami adóhatóságnál arról, hogy a vagyonszerzést megelőző adóévben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük; erről az adóhatóság hivatalból tájékozódik.Azokban az ügyekben, amikor nem az állami adóhatóság szabja ki az illetéket - így gépjármű-vagyonszerzéskor vagy közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárás megindításakor -, a szervezetnek továbbra is nyilatkoznia kell előző évi társaságiadó-fizetéséről, de ha ezt elmulasztja, e nyilatkozatát ezentúl az elévülési időn belül bármikor pótolhatja.
Ha a szervezet illetékmentességre jogosult, de mégis fizetett illetéket, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelmet az adóhatóságnak címezve, de az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani.
Lakóház használatbavételi engedélye
Változás 2011. január 1-jétől.
Időben teljesítettnek kell tekinteni a lakóházépítést, ha a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóság már kiadta, de az az építésre nyitva álló határidő lejártakor még nem jogerős (feltéve, hogy utóbb - a név- és számelírás miatti javítások kivételével - változatlan formában emelkedik jogerőre).[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2), 17. § (2), 26. § (2) bek.]
Nem változott.
A mentesség feltétele továbbra is az, hogy a vagyonszerzéstől számított négy éven belül - a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség 10 százalékát elérő hasznos alapterületű - lakóház épüljön, s arra az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére szóló használatbavételi engedélyt kiadja. Ha a feltétel nem teljesül, az illetéket - az azt kiszabó (és azt a feltételes mentességre tekintettel fel is függesztő) fizetési meghagyásban rögzített esedékességtől számított - késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. g) pont, (2) bek., 17. § (1) bek. b) pont, (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]
Több kérelem egy beadványban
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni, akkor is, ha a kérelmek elbírálása nem tartozik különböző hatóságok feladatkörébe, illetve egyazon hatóság más-más hatáskörébe.Bírósági illeték utólagos elszámolása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A bírósági eljárások illetékének utólagos elszámolására jogosultak e jogosultságuk meghosszabbítása iránti kérelmüket legkésőbb az eredeti engedély lejártát megelőző 60. napig kötelesek benyújtani. Ezt követően az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása ezentúl nem kérhető, hanem csakis új engedély kiadása.Változás 2011. január 1-jétől.
Miniszteri engedély (határozat) állapítja meg a fizetendő illetékelőleget, nem pedig az adóhatóság írja elő külön fizetési meghagyásban a fizetendő illetéket.Utólagos elszámolás engedélyezéséhez 250 kezdeményezett bírósági eljárás igazolása is elegendő a korábbi ezer helyett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján ezentúl folyamatosan frissülő lista tartalmazza a bírósági illetékek utólagos elszámolására jogosult, "élő" engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát. (Korábban a Pénzügyi Közlöny tette közzé az aktuális engedélyezéseket.)
Nem változott.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolású megfizetésének engedélye - amelyet az adópolitikáért felelős miniszter ad ki - továbbra is egy évre szól, meghosszabbítása a lejárat előtt kérhető. Az engedély megadását követően - az előző évben kezdeményezett bírósági eljárásokban fizetett eljárási illeték 50 százalékának megfelelő - előleget kell fizetni. Az előleg és az engedéllyel érintett 12 hónapban kezdeményezett eljárásokban felmerült illeték különbözetét az engedély lejártát követő 15 napon belül kell az állami adóhatóságnak megfizetni.Esedékesség és fizetési határidők
Változás 2011. január 1-jétől.
Tizenöt nappal meghosszabbodik az illetékfizetés esedékességének időpontja. Ezzel párhuzamosan megszűnik az a 15 napos átmeneti idő, amely alatt az illetéket az esedékesség eltelte után még késedelmipótlék-mentesen lehetett befizetni. (A fizetési határidő tehát gyakorlatilag nem változik, csak a szabályozás egyszerűbb.)Nem változott.
A fizetés elmaradása esetén a késedelmi pótlékot az esedékesség napjától kell számítani.Lízingcégek illetékmérték-kedvezménye
Új előírás 2010. december 1-jétől.
A tulajdonjogfenntartással történő eladás tényét a földhivatal ezentúl kérelemre feljegyzi azon pénzügyi lízingbe adás esetében is, amely az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén bekövetkező átszállását eredményezi (korábban nem volt rá jogszabályi rendelkezés, s ezért a földhivatalok gyakorlata eltérő volt). Nem változott.
A lízingcégek kedvezményes, 2 százalékos mértékű illetéket fizetnek, ha vállalják, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül zárt végű - vagyis a futamidő végén tulajdonjogátszállást eredményező - lízingbe adják. A 2009. január 23-a után illetékkiszabásra bejelentett ügyeket az adóhatóság kizárólag akkor tekintheti teljesítettnek, ha a lízingbeadást az ingatlannyilvántartásban a "tulajdonjog-fenntartással történő vétel" bejegyzés igazolja.Az adóhatóság csak a 2009. január 23-a után illetékkiszabásra bejelentett ilyen lízingügyeknél ellenőrzi - az ingatlan-nyilvántartásba való betekintéssel - a továbbértékesítést, mégpedig a továbbértékesítésre nyitva álló két év elteltével. Azon lízingcégek tehát, amelyeknek 2009. január 23-a után vett ingatlanának tulajdonjog-fenntartással történt eladása még nincs feltüntetve a földhivataloknál, 2010. december 1-jétől benyújthatják erre vonatkozó szerződéseiket (például egy 2009. január 23-ai szerződést legkésőbb 2011. január 23-áig és így tovább).