adozona.hu
Mit kell tudni a helyi adókról?
Mit kell tudni a helyi adókról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Megszűnik két helyi adónem: a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó.
Alapterület szerinti építményadóztatás esetén a települési önkormányzatok a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, telke után ezentúl nem csupán az ingatlan fajtája és településen belüli elhelyezkedése alapján határozhatnak meg eltérő adómértéket, hanem differenciálhatnak az épület, telek hasznos alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá vendéglátást szolgáló épület (épületrés...
Mit kell tudni a helyi adókról?
Kommunális adó, idegenforgalmi adó
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik két helyi adónem: a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó.[1990. évi C. törvény 18-21. §, 31. § (1) bek. b) pont]
Építményadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Alapterület szerinti építményadóztatás esetén a települési önkormányzatok a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, telke után ezentúl nem csupán az ingatlan fajtája és településen belüli elhelyezkedése alapján határozhatnak meg eltérő adómértéket, hanem differenciálhatnak az épület, telek hasznos alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá vendéglátást szolgáló épület (épületrész) nyitvatartási ideje szerint is.[1990. évi C. törvény 7. § e) pont]
Az építményadó felső mértéke - ha az adó alapja a hasznos alapterület - négyzetméterenként 900 forintról 1100 forintra nő. Ha korrigált forgalmi érték szerinti az adóztatás, akkor az adó felső mértéke a korrigált forgalmi érték 3 százalékáról 3,6 százalékra emelkedik.[1990. évi C. törvény 16. §]
Ha az adómérték az alapterület szerint differenciált, hasznos alapterületnek ezentúl az azonos helyrajzi számon lévő, azonos fajtájú épületek hasznos alapterületének összege számít, és ez képezi az adó alapját (eddig az egy helyrajzi számon lévő épületek alapterülete külön-külön számított).Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a településen a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásának rendszere (TEÁOR) szerinti építőipari tevékenység időtartama a vállalkozó megítélése szerint előreláthatóan hosszabb lesz 180 napnál, az adózó már a tevékenység megkezdésekor állandó jellegű tevékenységet végzőnek számít. (Eddig csak akkor vált ilyenné, ha telephelyet nyitott a településen.) Vagyis ezentúl az adózónak az adóéven belül nem kell először ideiglenes, majd állandó jellegű tevékenységet végzőként bejelentkeznie.Ha a tevékenység időtartama - az adózó előzetes jelzése ellenére - mégsem haladja meg a 180 napot, a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani.
A bevallás benyújtásával egyidejűleg kell az adót is megfizetni, mégpedig az eredeti esedékességtől (azon időponttól, amikor az ideiglenes jellegű tevékenység után kellett volna), és késedelmi pótlékot is kell fizetni.
Változás 2011. január 1-jétől.
A piaci vásározó tevékenység ezentúl nem minősül ideiglenes jellegű tevékenységnek. Az iparűzésiadó-alap megosztása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A székhely és a telephely iparűzésiadóalap-megosztásához kapcsolódóan külön szabályként rögzíti a törvény, hogy - a személyi jellegű ráfordításarányos és az úgynevezett komplex iparűzésiadóalap-megosztás esetén - az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát a székhely szerinti településnek fizetendő adó számításánál kell kimutatni. Nem alkalmazható eszközérték-arányos megosztás, ha a székhely szerinti településen nincsenek eszközei a vállalkozásnak.[1990. évi C. törvény 3. melléklet 8-9. pont]
Az építőipari tevékenységet végző vállalkozás (vagyis az, amelynek nettó árbevétele, valamint a befejezetlen termelés, a félkész és a késztermékek készletre vett állományának összege legalább 75 százalékban építőipari tevékenységből származik) az iparűzésiadó-alap megosztására választhatja azt is, hogy■ a teljes adóalap 50 százalékát a 2011. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint megosztja a székhely és a "klasszikus" (nem az építőipari tevékenység során keletkező) telephely szerinti települések között,
■ az adóalap másik 50 százalékát az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között osztja meg, az ott végzett építőipari teljesítménye arányában. Ezt azt jelenti, hogy adóalapját olyan arányban oszthatja meg a települések között, amilyet az adott településen végzett építőipari nettó árbevétele és építőipari tevékenységével összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész és késztermékek adóév végi együttes értéke képvisel összes építőipari bevétele és készletre vett építőipari befejezetlen termelése, félkész és készterméke együttes értékében.
Az a távközlési vállalkozás (a TEÁOR' 08 szerint a 61-es, távközlési ágazatba tartozó tevékenységet végző cég), amelynek árbevétele legalább 75 százalékban távközlési tevékenységből származik, ezentúl úgy köteles megosztani adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között, hogy az adott telephelyre - ügyfelei, fogyasztói számlázási címe alapján - kimutatott távközlési tevékenység nettó árbevételét arányít-ja a távközlési tevékenységből származó teljes nettó árbevételéhez. Ezen vállalkozó esetében az ügyfele, fogyasztója számlázási címe szerinti település egész területe telephelynek minősül.
[1990. évi C. törvény 3. melléklet 2-4., 52. § 31. b) pont]
__________________________________________________________________________________Példa iparűzési adó megosztására
Építőipari vállalkozás székhelye "A" településen van, földmunkagépeinek, egyéb berendezéseinek tárolási helye, azaz a telephelye "B" településen. "A" településen felmerült személyi jellegű ráfordítása 50 millió, "B"-n 100 millió forint. Az adóévben 180 napnál hosszabb ideig "C" és "D" településeken végzett munkát, a "C" településen végzett munka kapcsán 100 millió forint árbevételt realizált, s év végén 300 milló forint értékű befejezetlen termelési értéket vett nyilvántartásba, "D" településen a munkát befejezte, erről 350 millió forintot számlázott ki.A teljes iparűzésiadó-alap 200 millió forint. A teljes adóalap felét (100 millió forintot) az "A" és "B" telephely szerinti települések között a személyi jellegű ráfordítások arányában, azaz 50:100 arányban kell megosztani; "A" településre tehát 33,3 millió forint, "B" településre 66,7 millió forint adóalap jut. Az adóalap másik felét (szintén 100 millió forintot) a "C" és "D" települések között kell megosztani az ott elvégzett építőipari teljesítmény arányában, azaz "C" településre 400:750 arányban, "D" településre 350:750 arányban kell megosztani az adóalapot. "C" településre tehát 53,3 millió forint, "D"-re 46,7 millió forint jut.
__________________________________________________________________________________
Gépjárműadó
Változás 2011. január 1-jétől.
A súlyos mozgáskorlátozottak ezentúl évente legfeljebb 13 ezer forint kedvezményt érvényesíthetnek a tulajdonukban lévő vagy általuk üzemben tartott gépkocsi adójában (a korábbi adómentesség helyett). [1991/LXXXII. törvény 5. § f)]A légrugós tehergépjárművek kedvezőbb adómértékének igénybevételéhez ezentúl nem szükséges az adóhatóságnál külön bejelentést tenniük - és igazolniuk a légrugózás tényét - azoknak, akiknek ezt az adatát a járműnyilvántartás tartalmazza.