adozona.hu
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 18 éven felüli személyek saját gyümölcsből (akár saját termés, akár saját vásárlás) nemcsak bérfőzdében készíttethetnek párlatot, hanem saját maguk, saját desztillálóberendezésükkel is főzhetik. Magánfőzés személyenként (illetve háztartásonként) évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő mennyiségig (azaz 50 fokos párlatból 4 hektoliterig) végezhető.
Párlaton szilva-, körte-, cseresznye-, meggypárlat és egyéb gyümölcsből származó alkoholtermék, valamint szőlőbor, szőlőseprő é...
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Magánfőzés
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A 18 éven felüli személyek saját gyümölcsből (akár saját termés, akár saját vásárlás) nemcsak bérfőzdében készíttethetnek párlatot, hanem saját maguk, saját desztillálóberendezésükkel is főzhetik. Magánfőzés személyenként (illetve háztartásonként) évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő mennyiségig (azaz 50 fokos párlatból 4 hektoliterig) végezhető.Párlaton szilva-, körte-, cseresznye-, meggypárlat és egyéb gyümölcsből származó alkoholtermék, valamint szőlőbor, szőlőseprő és szőlőtörköly lepárlásából nyert szesz értendő.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 63. § (2) bek. 1., 11-12. pontjaiban.]
A magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsösében használt olyan, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel készíthet párlatot, amely legfeljebb 100 liter űrtartalmú, és kifejezetten párlat előállítására szolgál (vagyis továbbra is tiltott a párlatfőzés például kuktában). A desztillálóberendezés magánfőző általi beszerzését és birtoklását nem kell előzetesen bejelenteni a vámhatósághoz, és vámhatósági engedély sem kell hozzá. [Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 63. § (2) bek. 11-12. pontjaiban, 74. § (1) bekezdésében.]
A magánfőzéssel készített párlat nemcsak a magánfőző és háztartása személyes fogyasztására használható fel, hanem értékesíteni is lehet. Ez esetben viszont az értékesített párlat után meg kell fizetni az adót. Az értékesítés további feltétele, hogy■ a magánfőző kistermelőnek minősüljön [52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: 52/2010. FVM-rendelet)],
■ az értékesítés a kistermelő saját gazdaságának helyén - azaz az állattartásával, élelmiszer-növény-termesztésével, termék-előállításával összefüggő gazdasági udvar területén vagy a termék-előállítás helyén (52/2010. FVM-rendelet) - folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshelyszolgáltatás keretében történjen, és
■ a párlatot palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és (az alkoholtermék és a pálinka zárjegyétől megjelenésében is eltérő) párlatzárjeggyel ellátva értékesítsék.
Ha a magánfőzésben előállított párlatot nem a fenti feltételek betartásával értékesítik, a teljes adómértékkel számított adó kétszeresét kitevő, de legalább 30 ezer forint jövedéki bírságot kell fizetni, és elkobozzák a desztillálóberendezést.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b), 67/A. § (4) bek. b), 73. § (1) bek. d) pontjaiban, (9) bekezdésében, 114. § (2) bek. k)pontjában, (3) bekezdésében, 119. § (2) bek. hd) pontjában, 120. § (1) bekezdésében, 129. § (2) bek. f) pontjában.]
Az adókötelezettséget (ami akkor keletkezik, ha a magánfőzött párlatot értékesítésre szánják, vagy ha a párlat mennyisége a tárgyévben meghaladja az 50 litert) a magánfőző köteles a vámhatósághoz bejelenteni, méghozzá legalább három munkanappal a főzés kezdete előtt. A bejelentésben meg kell adni az adó megállapításához szükséges adatokat (például az alapanyag fajtáját, mennyiségét), az adó kiszámított összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges adatokat (azaz például a párlat fajtáját, a kiszerelés "űrtartalmát"). A bejelentés adóbevallásnak, egyúttal zárjegyrendelésnek is minősül. A vámhatóság a bejelentés alapján az elkészítendő párlat bejelentett (bevallott) mennyiségére - legkésőbb a bejelentés napját követő ötödik munkanapon - származási igazolványt ad a magánfőzőnek, de csak akkor, ha a magánfőző az adót előzőleg már megfizette.Egy adott éven belül a magánszemély (illetve a háztartás) - a választása szerint - vagy bérfőzet, vagy saját maga főz. E választásáról is nyilatkoznia kell a magánszemélynek a vámhatósághoz tett bejelentésben.
Ha a magánfőző a vámhatósági bejelentésében valótlan adatokat ad az adómegállapításhoz, vagy a bérfőzés és a magánfőzés egyidejű folytatásáról valótlanul nyilatkozik, a vámhatóság 20-200 ezer forint közötti jövedéki bírságot szab ki, és elkobozza a magánfőzésre használt desztillálóberendezést.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (7) és 67/A. § (1)-(3), 115. § (7) bekezdéseiben, 119. § (2) bek. ha)-hb) pontjaiban, 120. § (1) bekezdésében,129. § (2) bek. h) pontjában.]
Le kell foglalni és el kell kobozni a magánfőző desztillálóberendezését akkor is, ha azt a párlattól eltérő alkoholtermék készítésére használják.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 119. § (2) bek. hc) pontjában, 120. § (1) bekezdésében.]
Bérfőzés
Változás 2010. szeptember 27-étől.
A bérfőzető bárkinek eladhatja bérfőzött párlatát, ha megfizette rá az adót (korábban csak alkoholtermék adóraktár-engedélyesének adhatta el). A bérfőzött párlat értékesítésének a feltételei ugyanazok, mint a magánfőzöttéi.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b) pontjában.]
A bérfőzető írásbeli nyilatkozatot köteles adni a szeszfőzdének a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által főzetett párlat együttes mennyiségéről, továbbá arról, hogy a bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván értékesíteni, valamint arról, hogy párlatot magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem készít.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 66. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A bérfőzött párlat utáni adó ösz-szegét továbbra is a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. Ő állítja ki a származási igazolványt is, amely igazolja az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt bérfőzetést.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 66. §; (1) és (6) bekezdéseiben.]
Bérfőzött, magánfőzött párlat zárjegye
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A bér- és a magánfőzésben készült párlat értékesítése esetén megkövetelt zárjegyet a magánfőző az adófizetési kötelezettsége megállapításához - a vámhatóság honlapjáról is letölthető nyomtatványon - tett bejelentésében rendeli meg, a bérfőzető pedig az értékesítést megelőzően, a külön jogszabály (43/2009. PM-rendelet) szerinti, a vámhatóság honlapjáról letölthető megrendelőlapon (amelyet postai úton vagy személyesen kell eljuttatni a vámhatósághoz). A vámhatóság a zárjegykészítési költség megtérítése ellenében adja át a zárjegyeket, ha az adót előzőleg megfizették. A bérfőzető ezenkívül köteles a zárjegy átvételekor a párlat származási igazolványát is bemutatni a vámhatóságnak. A bér- és a magánfőzőnek - a többi zárjegyfelhasználótól eltérően - nem kell teljesítenie az átvett zárjegyek felhasználására előírt napi adatszolgáltatást, de a zárjegyeket az átvételt követő három napon belül fel kell helyeznie a palackokra.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b) pontjában, 67/A. § (1) bekezdésében, (4) bek. b) pontjában, 73. § (14)-(15) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. f) pontjában.]
Bérfőzött párlat adómértéke
Változás 2010. szeptember 27-étől.
A gyümölcstermesztő magánszemély gyümölcséből, gyümölcsből származó alapanyagából bérfőzésben készített párlat adója személyenként évente 50 liter saját fogyasztásra szánt mennyiségig 0 forint (korábban a teljes adómérték fele volt, azaz 1 liter tiszta szeszre 1380,5 forint.) Az 50 literből eladásra főzetett párlat adója - az alkohol-adóraktárnak értékesített, adófelfüggesztésesnek minősülő párlat kivételével - 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A bérfőzött párlat adója az 50 liter feletti részre 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva. Ha egy háztartásban (azaz egyazon lakcímen) több bérfőzető van, az 50 literes határt háztartásonként (tehát az összes bérfőzetőre együtt) kell érteni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. §; (3), (8) bekezdéseiben.]
Magánfőzött párlat adóalapja, adómértéke
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A magánfőzésben készült, saját fogyasztásra szánt párlat személyenként - illetve ha egy háztartásban több személy főz, háztartásonként - évente 50 liter mennyiségig adómentes. Az e fölötti mennyiségre - valamint az 50 literből arra a mennyiségre, amelyet értékesítenek - az adó 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva. A magánfőzött párlat adóalapját nem a késztermék térfogatmennyiségéből és alkoholtartalmából kell számítani, hanem az alapanyag (cefre) súlyából a törvény 3. számú mellékletében meghatározott mutatókkal visszaszámított tisztaszesz-térfogatra (átalányadózás). Például 100 kilogramm szilvacefrénél az adóalap 7 liter tiszta szesz.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 9. § (3), 64. § (6), (8) bekezdéseiben, 3. mellékletében.]
Dohánygyártmányok adómértéke
Változás 2011. január 1-jétől.
A cigaretták tételes, vagyis ezerdarabonként fizetendő adója 9350 forintról 9750 forintra, értékarányos, vagyis kiskereskedelmi árra vetített adója pedig 28,3 százalékról 28,4 százalékra nő. Emelkedik a cigarettákra kivetendő legkisebb adóösszeg (adóminimum) is, mégpedig ezerszálanként 17 330 forintról 18 080 forintra (19 szálas dobozra számolva a korábbi 329,30 forintról 343,50 forintra).A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 7280 forintról 7860 forintra (40 grammos csomagra számolva 291,20 forintról 314,40 forintra) emelkedik.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
A cigaretták tételes (ezerdarabonkénti) adóját az eddigi 9 centiméteres cigarettahossz helyett 8 centiméter felett kell többszörözni, méghozzá az eddigi 6 centiméterenkénti lépték helyett 3 centiméterenként (8-11 centiméter között kétszerezni, 11-14 centiméter között háromszorozni és így tovább). (Magyarországon 8 centiméternél hosszabb cigarettára még nem kértek adójegyet.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A cigaretta hosszúságát továbbra is füstszűrő és szopóka nélkül kell számítani.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
A finomra vágott fogyasztási dohányok kiskereskedelmi árra vetített adója továbbra is 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányoké 32,5 százalék, a szivar, szivarka adója pedig 28,5 százalék. [Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bek. b)-d) pontjaiban.]
Sör adóalapja, adómértéke
Változás 2011. január 1-jétől.
A sör Balling-(Plató-) fokban mért adóalapját a kész sör alkohol- és szárazanyag-tartalmából, a magyar sörszabványban meghatározott Balling-képlettel visszaszámítva kell megállapítani. (Korábban a sör alapanyagában, vagyis a sörlében mért szárazanyag-tartalom alapján kellett számolni az adóalapot.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 76. § (2) bek. a) pontjában.]
A 2,8 százalékot meg nem haladó, alacsony alkoholtartalmú, sör és egyéb, nem alkoholos ital keverékéből álló ízesített sörök adóalapja a Bal-ling-(Plató-)fok helyett a térfogatszázalékban kifejezett, 20 Celsius-fokon mért alkoholtartalom. Az adó mértéke 1 hektoliterre alkoholfokonként 1400 forint (ami megfelel a korábbi gyakorlat szerint fizetett mértéknek).Nem változott.
Az alacsony alkoholtartalmú, ízesített sörök kivételével a sörök adóalapja marad a Balling-(Plató-)fok, amelyen változatlanul a sör eredeti szárazanyag-tartalmát, azaz a sörlé szárazanyag-tartalmát kell érteni. Az adó mértéke Balling-(Plató-)fokonként továbbra is 633 forint 1 hektoliterre.Egyéb jövedéki termékek adómértéke
Nem változott.
Az üzemanyagok és az egyéb ásványolajok, valamint a tömény szesz, a szeszes italok, a bor, a köztes alkoholtermékek és a pezsgő adómértéke változatlan marad.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1), 64. § (2)-(3), 80. § (2), 89. § (2), 93. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2011. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Ásványolajtermékek |
||
|
Ólmozatlan benzin |
120 000 Ft/ezer l |
359 euró/ezer liter |
|
Ólmozott benzin |
124 200 Ft/ezer l |
421 euró/ezer liter |
|
Gázolaj |
||
|
- Tüzelő-, fűtőanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
21 euró/ezer liter |
|
- Üzemanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
330 euró/ezer liter |
|
Cseppfolyósított gáz (LPG) |
||
|
- üzemanyag |
47 900 Ft/ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
- nem közúti motorikus |
12 095 Ft/ezer kg |
41 euró/ezer kg |
|
- egyéb célra (háztartás) |
0 Ft/ezer kg |
0 euró/ezer kg |
|
Sűrített földgáz üzemanyag |
0 Ft/m3 |
2,6 euró/ezer GJ |
|
Fűtőolaj |
||
|
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól
eltérő |
4425 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- 1%-nál nagyobb kéntartalommal,
gázolajtól eltérő |
40 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- egyébként |
116 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
Egyéb termékek |
||
|
Alkoholtermékek |
276 100 Ft/hl/100 alkoholfok |
5,5 euró/hl/100 fok |
|
Bérfőzött, magánfőzött párlat |
||
|
- 50 liter/évig |
0 Ft/hl/100 alkoholfok |
|
|
- 50 liter/év fölött |
276 100 Ft/hl/100 alkoholfok |
|
|
Szőlőbor |
0 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Egyéb bor |
9400 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Pezsgő |
14 250 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
22 100 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Sör |
633 Ft/B-fok/hl |
0,748 euró/B-fok/hl |
|
- kivéve: a 2,8% vagy annál kisebb alkoholtartalmú ízesített sör |
1400 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 euró/alkoholfok/hl |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
Cigaretta |
9750 Ft/ezer db
és a kiskerár 28,4%-a, |
a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ezer db* |
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 28,5%-a |
a kiskerár 5%-a |
|
Finomra vágott dohány |
a kiskerár 52%-a, de min. 7860 Ft/kg |
a kiskerár 36%-a |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
a kiskerár 32,5%-a, de min. 7860 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a |
__________________________________________________________________________________
Adó-visszaigénylés kereskedelmi gázolajra
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 forint jövedéki adó visszaigényelhető.Kereskedelmi gázolaj az az üzemanyagcélú gázolaj, amelyet
■ közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében vagy a gépjármű-üzembentartó költségére végző, legalább 7,5 tonna megengedett össztömegű gépjárműben (nyerges járműszerelvényben, nyerges vontatóban) használnak fel, vagy
■ személyszállítást végző, M2 vagy M3 kategóriába tartozó (vagyis a vezetőén kívül legalább nyolc üléssel rendelkező) gépjárműben (buszban, kisbuszban) használnak fel, függetlenül attól, hogy a személyszállítás menetrendszerű forgalomban történik-e, vagy sem.
Adó-visszaigénylésre a gépjármű üzembentartója - bérelt gépjármű esetében bérbevevője - jogosult, ha őt a vámhatóság e célból nyilvántartásba vette. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani, majd ha a nyilvántartásba vett adatok változnának, azt haladéktalanul bejelenteni. A 2011 első negyedévére vonatkozó adó-visszaigénylési szándék esetén - átmeneti szabályként - a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-éig kell benyújtani a vámhatósághoz. (A nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 8/2004. PM-rendelet tartalmazza.) Nem belföldi illetékességű személy - vagyis amelyik nem rendelkezik belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel - akkor jogosult adó-visszaigénylésre, ha az Európai Unió valamely tagállamában vagy valamely EFTA-országban (Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland) regisztrálták, és részére ott adtak ki nemzetközi fuvarozási engedélyt.
Az adó-visszaigényléshez a gázolajat üzemanyagkártyával kell vásárolni, és a beszerzésről olyan számlával kell rendelkezni, amely a gépjármű forgalmi rendszámát és kilométeróra-állását is tartalmazza. Ha pedig az adó-visszaigénylésre jogosult személy magyarországi telephelyén történt a tankolás, a telephelyi tankolások dátum, jármű-venkénti mennyiség, forgalmi rendszám és kilométeróra-állás szerinti dokumentálása is szükséges.
Az adó-visszaigénylési jog a vásárlás, illetve a telephelyi tankolás napján keletkezik, és legfeljebb az azt követő 12 hónapon belül érvényesíthető. Az adót évente vagy negyedévente lehet visszaigényelni, a tárgyévet követő év január 20-ától, illetve a tárgynegyedévet követő hó 20-ától.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 51. pontjában, 57/C. §-ában, 128/C. § (4)-(5) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. w) pontjában.]
Motorfejlesztés adókedvezménye
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Adókedvezményben részesül a környezetet a jelenlegieknél jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés, azaz az uniós csoportmentességi rendelet (800/2008/EK bizottsági rendelet) szerinti kísérleti motorfejlesztés. Kísérleti fejlesztésen az olyan motor gyártását vagy tesztelését kell érteni, amelyiket (még) nem lehet ipari vagy kereskedelmi célra közvetlenül felhasználni (tehát a motorok szokásos, időszakos változtatásai nem tartoznak ebbe a körbe). A próbapadon tesztelt motorokban felhasznált üzemanyagok jövedéki adója utólag igényelhető vissza.A kedvezményezett motorfejlesztéshez bármilyen üzemanyag, így benzin, gázolaj, cseppfolyós gáz, E85 vagy egyéb bioetanol-tartalmú üzemanyag és biodízel is felhasználható. Az adókedvezmény a csoportmentességi rendelet szerint támogatható - közvetlenül a motorfejlesztéshez kapcsolódó személyi, tárgyi, épülethasználati és egyéb működési - költségek legfeljebb 25 százaléka lehet.
A visszaigényléshez a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal - illetve ha a motorfejlesztést még 2010-ben megkezdték, 2011. január 15-éig, ha pedig 2011 januárjában kezdik meg, 2011. február 1-jéig - bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, ebben megadva például a motorfejlesztési program időtartamát és az igénybe vett egyéb állami támogatások összegét (ezek ugyanis beszámítanak a 25 százalékba). A visszaigénylő választhat az éves vagy negyedéves visszaigénylés között, és elszámolását a tényleges költségekről ennek megfelelően kell benyújtania a vámhatósághoz.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 50. pontjában, 57/A-B. §-aiban, 128/C. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Bejegyzett feladó jövedéki biztosítéka
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett feladónak (vagyis aki jogosult harmadik - azaz EU-n kívüli - országból behozott, vámjogilag belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az importálás helyéről adófelfüggesztéssel belföldre vagy uniós tagállamba feladni) nem kell külön jövedéki biztosítékot letennie, ha bejegyzett feladói engedélyén kívül importálásra jogosító jövedéki vagy adóraktári engedélye is van, és ezen engedélyekhez nyújtott jövedéki biztosítéka fedezi a behozott jövedéki termékek utáni adót. Ha csak részben fedezi, a jövedéki biztosítékot a különbözet után le kell tennie (beszámítás).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 10. § (9), 26/A. § (6) bekezdéseiben.]
Bejegyzett kereskedő
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedő esetében is alkalmazni kell a biztosíték rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. Az adott adóévre nyújtott jövedéki biztosíték összegét a vámhatóság az engedély kiadását követő hat hónap után, majd évente hivatalból köteles vizsgálni, és intézkedni esetleges kiegészítéséről. Ha a bejegyzett kereskedő jövedékiadó-kötelezettsége az évközi forgalom alapján számolva várhatóan több mint 25 százalékkal meghaladja az eredetileg figyelembe vettet, erről bejelentést kell tennie a vámhatóságnál, s egyúttal a várható növekmény arányában meg kell emelnie jövedéki biztosítékát.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
Importáló jövedéki biztosítékának felhasználása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha az importáló egyúttal bejegyzett feladó is, és az importtevékenységéhez nyújtott jövedéki biztosítékát beszámítják bejegyzett feladói tevékenységére is, a vámhatóság az importengedélyhez nyújtott jövedéki biztosíték terhére nem csupán a jövedéki- és a mulasztásibírság-tartozásokra rendelhet el végrehajtást, hanem a bejegyzett feladói tevékenységgel kapcsolatos adótartozásokra is.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (13) bekezdésében.]
Bejegyzett kereskedő fizetési könnyítése
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedő csak akkor kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetést esedékes adótartozására, ha már legalább egy éve bejegyzett kereskedőként működik; nincs a jövedéki biztosítékát 10 százalékkal meghaladó 30 napon túli adótartozása, illetve jövedékibírság- vagy adóbírság-kötelezettsége (kivéve, ha arra korábban már fizetési könnyítést kapott); és a kért fizetési halasztás, részletfizetés összege az előzőleg jóváhagyott, valamint a már kérelmezett, de még elbírálatlan könnyítésekkel együtt sem haladja meg jövedéki biztosítékának összegét. (A fizetési könnyítéshez továbbra is teljesíteni kell az adózás rendjéról szóló törvény 133. paragrafusában foglalt feltételeket is.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (24) bekezdésében.]
Egyéb ellenőrzött ásványolaj uniós tagállamból
Változás 2011. január 1-jétől.
Bejegyzett kereskedő is behozhat adófelfüggesztéssel egyéb ellenőrzött ásványolajat más uniós tagállamból, nem csak adóraktár-engedélyes. A termék fogadásával a bejegyzett kereskedőnek - a főszabálytól eltérően - nem keletkezik adókötelezettsége, ha■ egyúttal a termékre vonatkozó felhasználói engedélye is van, vagy
■ felhasználói engedélyes részére végzi a behozatalt, vagy
■ a behozott terméket 5 litert, 5 kilogrammot meg nem haladó kiszerelés(ek)ben hozzák be.
A bejegyzett kereskedőnek az egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatalakor a jövedéki biztosítékot a benzin adómértékével kalkulálva kell letennie.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. f) pontjában, (2) bekezdésében, 25. § (1), 62. § (6) bekezdéseiben.]
Bioüzemanyag-követelmény
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl csak a fenntartható módon készített bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyagra és csak a fenntartható módon gyártott biodízelre jár adókedvezmény. (E tekintetben a "fenntarthatóság" fogalmát a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeit, igazolását szabályozó, 2010-ben kihirdetendő kormányrendelet fogja meghatározni.) A fenntartható módú gyártást fenntarthatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, melyet az említett kormányrendeletben foglaltak szerint állít majd ki a bioüzemanyag-gyártó vagy az üzemanyagforgalmazó.Elektronikus átvételi elismervény adatai
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóraktár-engedélyeseknek, a bejegyzett kereskedőknek, az adómentes felhasználóknak a termék átvételét igazoló elektronikus átvételi elismervényen ezentúl a külön jogszabályban (8/2004. PM-rendelet) meghatározott kiegészítő adatokat - vagyis a jövedéki törvény szerinti vámtarifaszámot és a jövedéki fajtakódot - is fel kell tüntetniük. (Eddig csak az elektronikus okmányok kitöltését szabályozó 684/2009/EK-rendelet szerinti adatokat kellett.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 22. § (4) bekezdésében, 129. § (2) bek. c) pontjában.]
Termékkísérő okmányok küldése
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A közösségi kereskedő is köteles megküldeni a vámhatóságnak az adózott jövedéki termék más tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállításakor alkalmazandó egyszerűsített kísérő okmány (EKO) adatait, mégpedig az EKO kiállításával egyidejűleg, az elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO) benyújtására 2010. április 1-jétől használt elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül vagy az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódás érdekében a vámhatósággal kiépített külön számítógépes rendszerben).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 28. § (7) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az EKO-k és a nem e-TKO-s belföldi adófelfüggesztéses kitárolások bizonylatainak adatait - a kiállításukkal egyidejűleg - a vámhatósághoz az ügyfélkapun át vagy az uniós számítógépes rendszerhez kapcsolódás érdekében a vámhatósággal kiépített külön számítógépes rendszerben kell benyújtani. (Eddig a vámhatóság külön rendszerében kellett.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (13) bekezdésében.]
Nem változott.
A sörfőzdék továbbra is papíralapon az EKO-k másolatát küldik meg a vámhatósághoz.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (13) bekezdésében.]
Aroma szállítása tagállamba
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A keretengedéllyel előállítható aromák más uniós tagállamba szállításakor egyszerűsített kísérő okmányt lehet alkalmazni a szállítás bizonylataként.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 28. § (8) bekezdésében.]
Borkísérő okmány alkalmazása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha szőlőbort adóraktárból (egyszerűsített adóraktárból) szabad forgalomba bocsátással tárolnak ki, más jogszabály megengedheti az eltérést a borkísérő okmány főszabály szerinti alkalmazásától (más okmányt írhat elő).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (14) bekezdésében.]
Nem változott.
Szőlőbor adófelfüggesztéses belföldi kitárolása továbbra is csak borkísérő okmánnyal lehetséges (akár belföldre, akár harmadik országba szánják).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (14) bekezdésében.]
Kötelező érvényű vámtarifaszám-megállapítás
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedők is kezdeményezhetnek a vámhatóságnál az általuk beszerzett jövedéki termékekre kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám-megállapítást, nem csupán az adóraktár-engedélyesek, a keretengedélyesek és a felhasználói engedélyesek. Az adóraktár-engedélyesek ezentúl az általuk beszerzett jövedéki termékekre is kérhetik ezt, nem csupán az általuk készítettekre.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (20)-(22) bekezdéseiben.]
Adómentes alkohol felhasználása
Változás 2011. április 1-jétől.
Megszűnik az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyártásához felhasznált alkohol adómentessége. Adómentesen alkoholt a továbbiakban csak azon termékek gyártásához lehet beszerezni, amelyeket eddig az időpontig már törzskönyveztek gyógyszerként.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 68. § (1) bek. a) pontjában.]
Adómentes alkoholt tartalmazó alkoholtermék
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A keretengedélyes által adómentesen beszerzett alkohol felhasználásával előállított, gyógyszerként engedélyezett, de a 2208 vámtarifaszám alá sorolandó termék nem adóköteles, nem kell azt adóraktárban előállítani, nem kell zárjeggyel ellátni, és nem vonatkoznak rá a jövedéki termékeket érintő kereskedelmi előírások sem. A fenti előírások az Európai Unió más tagállamából vagy harmadik (unión kívüli) országból behozott ilyen termékekre is vonatkoznak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. n) pontjában, 64. § (9) bekezdésében, 73. § (2) bek. g) pontjában, 103. § (1) bekezdésében.]
"Adójegy-bespájzolás" szigorítása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az év végén, a szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakban csak korlátozott mennyiségben lehet adójegyet beszerezni cigarettára és fogyasztási dohányokra, függetlenül attól, hogy lesz-e adóemelés január 1-jén, vagy sem. Ha január 1-jétől eltérő időpontban adóemelés van, az új adómérték hatálybalépését megelőző négy hónap adójegybeszerzése is korlátozás alá esik. Ha nincs négy hónap az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése között, a kihirdetéstől a hatálybalépésig terjedő időszakra vonatkozik a korlátozás.A korlátozás időszakában az egyes adójegyfelhasználók által szeptember 1-je és december 31-e között beszerezhető mennyiséget az adott év első nyolc hónapjában általuk átvett - és vissza nem hozott - mennyiségből kiindulva kell meghatározni, és abból kell egyhavi átlagokat számolni. Ha január 1-jétől eltérő időpontú adóemelés van, a korlátozás kezdetét megelőző 12 hónap adataiból a két legnagyobb adójegy-mennyiségű hónap kiejtésével kell meghatározni az egyhavi átlagokat. A beszerezhető mennyiség cigarettánál az így nyert egyhavi átlagok 1,1-szerese.
Megszűnik az a lehetőség, hogy adóraktár-engedélyesek az adóváltozást követően még 15 napig régi adómértékű adójeggyel bocsássanak szabad forgalomba dohánygyártmányt (bejegyzett kereskedők és importálók ezt eddig sem tehették).
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. §-ában.]
Nem változott.
A korlátozás időszakában a fogyasztási dohányra beszerezhető adójegyek mennyisége a számított egyhavi átlag 1,15-szorosa.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (2) bekezdésében.]
Fogyasztási dohányok kiszerelése
Változás 2011. július 1-jétől.
Fogyasztási dohányokat ezentúl 40 gramm és 200 gramm közötti, ezen belül tízzel osztható grammtömegű (tehát 40, 50, 60 stb. grammos) kiszerelésben (tasakban, dobozban) lehet csak gyártani, illetve uniós tagállamból, harmadik országból behozni, és adójegy is csak ilyen csomagolásokra helyezhető fel.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (2) pontjában.]
Méltányosság üzletbezárásra
Változás 2011.január 1-jétől.
A vámhatóság nem szabványos üzemanyag megtalálása esetén is eltekinthet az üzemanyagtöltő állomás bezárásának elrendelésétől, ha az érintett a tőle elvárható körültekintéssel járt el az üzemanyag beszerzése során. (A törvény nem részletezi, mi számít elvárható körültekintésnek, annak megítélése a vámhatóság mérlegelésén múlik.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Gázolaj adókedvezménye földgázos üzemzavarkor
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követően.
Gázolaj-literenként 84,30 forint jövedéki adót visszaigényelhetnek a 97,35 forint teljes adóból azok az óránként legalább 500 köbméter földgázt felhasználó fogyasztók (nagyfelhasználók), amelyek minősített földgázellátási üzemzavar esetén annak időtartamára földgázról gázolajra térnek át.Minősített földgázellátási üzemzavar beálltát és befejeztét a kormány vagy az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki.
Az adó akkor igényelhető vissza, ha a felhasználó
■ legkésőbb a helyettesítő gázolaj első felhasználását követő napon bejelenti a vámhatóságnak, hogy földgázról áttért gázolajra;
■ bejelentéséhez csatolja a földgázkereskedővel kötött szerződése másolatát, valamint felhasználási helyenként, ezen belül gázfogyasztó készülékenként és technológiai felhasználás szerint részletezve megadja a megelőző három hónap napi átlagos földgázfelhasználását és a gázolajból rendelkezésre álló nyitókészletet;
■ a gázolaj utolsó napi felhasználását követően, legkésőbb az üzemzavar megszűnését követő negyedik munkanapon írásban bejelenti a vámhatóságnak, hogy összesen mennyi gázolajat használt fel, illetve mekkora a gázolaj-zárókészlete.
Jövedéki adó olyan gázolajra igényelhető visz-sza, amelyet
■ az üzemzavar idején vagy legfeljebb öt munkanappal annak kezdete előtt szereztek be, kizárólag ásványolaj-adóraktárból, és amelyet az üzemzavar alatt vagy még az azt követő második munkanap végéig fel is használnak földgáz helyett;
■ a vámhatósághoz bejelentett felhasználási helyen és gázfogyasztó készülékben vagy technológiai célra használnak fel, feltéve, hogy a földgázkereskedővel kötött szerződés legalább óránként 500 köbméter földgáz felhasználásának lehetőségéről szól.
Az adó-visszaigénylési kérelem havonta, a tárgyhót követő hónap 20-ától nyújtható be, és az adó legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül igényelhető vissza.
Az adó-visszaigénylésre jogosultságot, tehát a tényleges felhasználást a vámhatóság akár a helyszínen is ellenőrizheti, vagyis azt, hogy
■ a kötelezően benyújtandó adatok - a gázolaj nyitó- és zárókészlete, a felhasználási helyek szerint bontott és az összesített napi felhasználás - valódiak-e;
■ a visszaigénylő tudja-e igazolni, hogy a gázolajat valóban földgáz helyett használta fel.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57. §-ában és a 2009. évi XXXV. törvény 6. §-ában, 39. § (1)-(2) bekezdéseiben.]