adozona.hu
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerülnek az eddigi 25 százalékos helyett azok a könyvek és kották, amelyeket nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez.
Ennek alapján hangos könyvre alkalmazható az 5 százalékos áfa, digitális könyvre viszont nem (az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás ugyanis továbbra sem kedvezményezett).
A távfűtési vagy távhűtési hálózaton szállított energia adóztat...
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Hangos könyvek kedvezményes áfakulcsa
Új előírás 2011.január 1-jétől.
Kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerülnek az eddigi 25 százalékos helyett azok a könyvek és kották, amelyeket nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez.Ennek alapján hangos könyvre alkalmazható az 5 százalékos áfa, digitális könyvre viszont nem (az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás ugyanis továbbra sem kedvezményezett).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 270. § (3) bekezdésben és 3. melléklet I. 18. pontjában.]
Vezetékes energia
Változás 2011. január 1-jétől.
A távfűtési vagy távhűtési hálózaton szállított energia adóztatására ezentúl a gázcsővezetékes gázéra és a villamos energiáéra hasonlító speciális szabályozás érvényes.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. d) pontjában, 34-35. §-ában, 46. § (2) bek. h), 93. § (1) bek. l), n) pontjaiban.]
Nem változott.
A speciális szabályozás szerint az adót ott kell megfizetni, ahol a termék beszerzője gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van. A felsorolt termékek EU-n belüli beszerzése, értékesítése, illetve importja esetén csak a fenti jogcímen kell áfát fizetni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. d) pontjában, 34-35. §-ában, 46. § (2) bek. h), 93. § (1) bek. l), n) pontjaiban.]
Szolgáltatások teljesítési helye
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport-és hasonló szolgáltatást adóalanynak nyújtanak, a teljesítés helyének ezentúl az számít, ahol a szolgáltatásokat igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye (eddig a szolgáltatásnyújtás tényleges helye volt a teljesítési hely). Kivétel a felsorolt események belépőinek értékesítése; ez esetben továbbra is az a teljesítés helye, ahol a rendezvényt tartják.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 42. §-ában.]
Nem változott.
Nem adóalany részére nyújtott ilyen típusú szolgáltatásoknál a teljesítés helye továbbra is a szolgáltatás tényleges végzésének a helye.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 43. § (1) bek. d) pontjában.]
Együttműködő közösség
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Áfamentes az a szolgáltatás, amelyet úgynevezett együttműködő közösség nyújt tagjai áfamentes tevékenységéhez. Az egyes EU-s országokban már működő - s ott költségmegosztó csoportnak is nevezett - együttműködő közösség tagjai■ nem adóalanyok, vagy
■ olyan adóalanyok, akik (amelyek) nem adóalanyi minőségükben járnak el (például az egyéni vállalkozó magánszemélyként), vagy
■ adóalanyi minőségüket fenntartva járnak ugyan el, de az így igénybe vett szolgáltatás kizárólag az általuk folytatott olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amelyben az előzetesen felszámított áfa még részben sem vonható le, illetve nem igényelhető vissza. Ez utóbbi körbe részint a tevékenység közérdekű jellegére (például humánegészségügy, szociális ellátás, oktatás), részint egyéb sajátos jellegére (például hitelezés, biztosítás, szerencsejáték) tekintettel érvényes mentességek tartoznak.
Az együttműködő közösség által a tagjai részére nyújtott szolgáltatás áfamentességének további feltétele, hogy
■ a közösség által a tagoktól ellenértékként beszedett összeg nem lehet több a költségként igazoltan felmerült összegnél,
■ az ellenérték göngyölített összege nem haladhatja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának a közös cél elérésére kell fizetnie. Kétfajta együttműködő közösség alakulhat:
■ Az egyik típusú közösség tagjai az együttműködő közösség lététől függetlenül is adóalanyok. Ez esetben a tagoknak névre szóló tulajdonosi (tagsági) viszonyban kell állniuk a közösséggel. Ilyen például az egyesülés, illetve az európai gazdasági egyesülés.
■ A másik típusú közösség tagjainak nincs adóalanyiságuk, és leendő tagként maguk kezdeményezik együttműködő közösség létrehozatalát, melynek adóalanyisága kizárólag a közös cél elérésére, az állami adóhatóság engedélyével jön létre.
Ennek feltétele, hogy a közösség leendő tagjai előzőleg a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint polgári jogi társaságot hozzanak létre.
Az együttműködő közösséget - függetlenül attól, hogy a valóságban így van-e, vagy sem - az áfatörvény szerint belföldön gazdasági céllal letelepedettnek kell tekinteni. Az áfamentes szolgáltatás nyújtásánál és igénybevételénél mind a közösség, mind a tagok elkülönült nyilvántartást kötelesek vezetni, és egyetemlegesen felelnek az esetleges áfakötelezettségekért. (Ilyen elsősorban a közösségnél merülhet fel, mivel áfamentesen nyújt szolgáltatást, s ezért nem illeti meg az áfalevonás joga.)
Együttműködő közösség csak akkor működhet, ha abban folyamatosan legalább két tag van. Csoportos áfaalany - tehát maga a csoport - tagja lehet együttműködő közösségnek (kijelölt képviselője útján), de csoportosáfaalany-tag nem.
Az együttműködő közösségnek és tagjainak egész működésük során biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy az állami adóhatóság folyamatosan ellenőrizhesse tevékenységük szabályszerűségét.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. p) pontjában, (6) bekezdésében és 85/A. §-ában.]
Közösségi kiváltságok
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az EU és az EU intézményei - az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alapján - mentesülnek az áfateher viselése alól, akár termékimportról, akár belföldi termékbeszerzésről, szolgáltatás-igénybevételről van szó.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (1) bek. ga), 107. § (1) bek. ba) alpontjaiban.]
Motorfejlesztés
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Kísérleti fejlesztéshez felhasznált motorbenzin általános forgalmi adója levonható (természetesen ha van áfaköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 125. § (2) bek. i) pontjában.]
Fordított adózás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítése fordított adózás alá tartozik.Fordítottan kell adózni ezentúl a használt akkumulátorok és a használt elemek értékesítése után is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. h) pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Fordítottan adózik ezentúl a felszámolási vagy csődeljárás alatt álló adóalany által 100 ezer forintot meghaladóan nyújtott szolgáltatás is (ez a szabály eddig csak termékekre vonatkozott).A 100 ezer forintos értékhatárt nem termékenként, szolgáltatásonként kell vizsgálni, hanem ügyletenként.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. g) és a 6. melléklet 29. pontjaiban.]
Nem változott.
A fordított adózás továbbra is a belföldön regisztrált áfaalanyok egymás közötti ügyleteiben érvényesíthető, úgy, hogy a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója nem számít fel és nem hárít át áfát partnerére, hanem azt a partnere maga állapítja meg és számolja el.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (3)-(7) bekezdéseiben.]
Utazásszervezés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az utazásszervezőnek ezentúl a teljesítést megelőzően szóban vagy írásban minden ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként veszi-e igénybe. Ha az ügyfél nem vagy valótlanul nyilatkozik, mulasztási bírsággal sújtható. A nyilatkozattételi szabályokat a 2011. január 1-jétől befizetett előlegeknél kell alkalmazni.Árrésadóztatás alkalmazásakor a le nem vonható áfa összegébe beletartozik a fordított adózás során az utazásszervező által megállapított áfa is (értelemszerűen eddig is beletartozott, de most a törvény konkrétan kimondja). Ez akkor fordul elő, amikor Magyarországon le nem telepedett áfaalany nyújt szolgáltatást az utazásszervezőnek azért, hogy azt az a saját nevében - vagy egy csomag részeként, vagy önmagában - utas ügyfelének továbbnyújtsa. (Utasnak továbbra is az tekintendő, aki végfogyasztóként az igénybe vett szolgáltatás költségét még részben sem terheli tovább másra.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. c) pontjában és (2) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. §-ában, a 270. § (1) bekezdésében és a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. ny) pontjában.]
Termékimport
Változás 2011. január 1-jétől.
Az importőrnek az áfamentes vámkezeléshez ezentúl a közösségi adószámát is meg kell adnia.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (2) bekezdésében.]
Önellenőrzés nélküli áfaalap-korrekció
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Áfamentes ügyletek utólagos korrekciójánál nem kell önellenőrizni. Például közösségi adómentes termékértékesítésnél utólag adott árengedmény esetén nem szükséges az önellenőrzés.[Lásd a 2007. évi LXXVII. törvény 78. § (4) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható ezentúl az áfaalap (eddig ezt csak termékbérlet és -lízing esetén lehetett megtenni).Meghiúsulás esetén akkor is csökkenthető önellenőrzés nélkül az adóalap, ha a meghiúsulás bármelyik félnek felróható magatartás vagy a feleken kívül álló ok - például természeti katasztrófa - miatt következett be. (Eddig csak a nemfizetés miatti ellátás esetén lehetett csökkenteni az adóalapot.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (2) bek. b) pontjában.]
Más tagállami adóalany áfa-visszaigénylése
Átmeneti előírás.
A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a 2009-re vonatkozó áfavisszaigényléseiket 2011. március 31-éig nyújthatják be a letelepedésük helye szerinti tagállam hatóságához (az eredeti szabályok szerint 2010. szeptember 30-áig kellett volna megtenniük). Az állami adóhatóságnak külön kérelem nélkül vissza kell vonnia a szeptember 30-a és az új szabályok hatálybalépése közti időszakban elkésettség miatt elutasított határozatokat, és az ügyleteket érdemben újra megvizsgálva új határozatot kell hoznia.[Lásd a 2010. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: 2010. november 16-án elfogadott adómódosító törvény) 234. §-ában.]
Egyéb változások
Változás 2011. január 1-jétől.
Ingyenes termékátadás esetén - a kialakult joggyakorlatot követve - a terméknek nem a beszerzéskori, hanem az átadáskori állapotára érvényes (használt) beszerzési árát, ennek hiányában az előállítási költségét kell áfaalapként figyelembe venni.Az egyszerűsített számlán ezentúl szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett.
Harmadik államban - tehát az Európai Unión kívüli országban - letelepedett adóalanyok ezentúl az állami adóhatóság bármelyik szervénél beadhatják áfa-visszatérítési kérelmüket, de változatlanul a Kiemelt Adózók Igazgatóságának címezve.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 68. §-ában, 176. § (2) bek. b) pontjában és 249. § (1) bekezdésében.]
Áfamentes adomány
Új előírás 2010. június 17-étől.
Közcélú természetbeni adomány után nem kell áfát fizetnie az adományozónak, ha olyan vagyont (terméket, szolgáltatást) adományoz, amelyet eddig vállalkozása áfaköteles tevékenységéhez használt, hasznosított. Vagyis ha az adományozó eleve adományozási céllal szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást, nem jár az áfakedvezmény.A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adományozott közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet, illetve egyház.
Az adományozás nem járhat vagyoni előnynyel az adományozónak, tulajdonosának (tagjának), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagjának, könyvvizsgálójának, sem az előbb felsoroltak közeli hozzátartozójának. Nem számít vagyoni előnynek az utalás az adományozó nevére, tevékenységére.
Az áfakedvezmény-jogosultságot az adományozó az adományozott által a nevére kiállított okirattal köteles igazolni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bek. a) pontjában, 14. § (3) bekezdésében, 259. § 9/A. pontjában.]
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha egy külföldi illetőségű adománytevő pénzbeni adománya, segélye felhasználását kifejezetten ahhoz köti, hogy az abból finanszírozott termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek árában foglalt áfa terhét a kedvezményezett nem viselheti, az áfát - a kedvezményezett kérelmére - az állami adóhatóság visszatéríti.Ha a kedvezményezett más finanszírozási forrást is felhasznál, az áfa-visszatérítés legfeljebb olyan hányadban jár neki, amilyen hányadban a külföldi adomány az összfinanszírozásból részesedik.
Az áfa alóli mentesítés csak olyan tevékenység (feladat) ellátásához kapcsolódhat, amely szerepel a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában), és amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, egyházi személynek, szervezetnek minősülő kedvezményezett esetében pedig a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tevékenység. Ha a kedvezményezett az áfalevonási jog gyakorlásával egyébként is mentesülhet - egészben vagy részben - az áfateher alól, adomány jogcímén már nem jár neki áfa-visszatérítés.
A külföldi adományozónak igazolnia kell, hogy a pénzbeni adomány összegét azon állam joga szerint számolta el, ahol az adóügyi illetősége van.
A végrehajtással kapcsolatos technikai szabályokat (például a szükséges igazolások és a visszatérítési kérelem adattartalmát) a még 2010-ben kibocsátandó miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bek. a) pontjában, 14. § (3) bekezdésében, 133. § b) pontjában, 257/A. §-ában, 259. § 9/A., 260. § (1) bek. a) pontjaiban és 270. § (2) bekezdésében.]