adozona.hu
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el az egyes ágazatokat terhelő különadóról. A rendelkezések 2010. december 4-étől hatályosak, az adót pedig első alkalommal még 2010-ben be kell fizetni.
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:
■ bolti kiskereskedelmi tevékenység,
■ távközlési tevékenység,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenysége.
A törvény az értel...
Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Az Országgyűlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el az egyes ágazatokat terhelő különadóról. A rendelkezések 2010. december 4-étől hatályosak, az adót pedig első alkalommal még 2010-ben be kell fizetni.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:■ bolti kiskereskedelmi tevékenység,
■ távközlési tevékenység,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenysége.
A törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg a bolti kiskereskedelem fogalmát, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR '08) alapján. Ennek megfelelően a 2009. január 1-jén hatályos TEÁOR'08 szerint az alábbi ágazatokba sorolt tevékenységek adókötelesek:
■ 45.1 - gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű és a pótkocsi nagykereskedelmét),
■ 45.32 - gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
■ 45.40 - motorkerékpár és -alkatrész kereskedelme, javítása (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
■ 47.1-47.9 - kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, nem piaci kiskereskedelem.
A TEÁOR csak az adóköteles tevékenységek azonosítására szolgál, annak nincs jelentősége, hogy az adózónak vagy boltjának van-e, és ha igen, milyen TEÁOR-besorolása. Az elnevezéstől némileg eltérően nem csupán a bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó-kötelezett, hanem a nem bolti - tehát a piaci, a vásározó, a csomagküldő - kiskereskedelmi tevékenység is.
Távközlési tevékenység az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás. E törvény 188. paragrafusának 13. pontja szerint az elektronikus hírközlés olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett tevékenység, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből - és irányításából - áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat.
Ennek megfelelően különadóra kötelezett a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem kell különadót fizetni a műsor- és tartalomszolgáltatás után.
Az energiaellátók jövedelemadóját fizető energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége különadó-köteles (tehát nem csak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenysége, hanem valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége - például a bérbeadás - is).
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló, 2008. évi LXVII. törvény értelmében energiaellátónak minősül
■ a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó,
■ a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő,
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, feltéve, hogy 50 megawatt beépített teljesítőképességet meghaladó erőmű termelői engedélyese.
Az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, a villamosenergia-hálózat működtetője) nem minősül energiaellátónak. Nem számít energiaellátónak az a vállalkozás sem, amelyiknek az energiaellátói tevékenységből származó nettó árbevétele nem haladja meg összes árbevétele 5 százalékát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]
Az adó alanya
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki (amely) az adóköteles tevékenységet végzi. A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 3. §-ában.]
Az adó alapja
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Ha például egy vállalkozás egyaránt végez termékgyártást, bolti kiskereskedelmi tevékenységet és távközlési tevékenységet, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből és a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel az adó alapja (a termékek gyártásából vagy nagykereskedelméből származó bevétele nem). Ugyanakkor az energiaellátók bármely tevékenységéből származó nettó árbevétel az adóalapba tartozik, mert az ő teljes vállalkozási tevékenységük adóköteles.A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg.
2011. január 1-jétől a különadó alapjába tartozik az az árbevétel is, amelyet a bolti kiskereskedelmi tevékenység végzője a neki terméket beszállítóknak nyújtott szolgáltatásokból ér el (például polcpénz), valamint az egyéb bevételeként elszámolt úgynevezett utólagos engedmény is, ha azzal összefüggésben nem korrigálják a számlát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 4. §-ában.]
Az adó mértéke
Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 500 milliót meghaladó, de 30 milliárdot meg nem haladó része után 0,1 százalék, 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárdot meg nem haladó része után 0,4 százalék, fölötte 2,5 százalék.Távközlési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 100 milliót meghaladó, de 500 milliót meg nem haladó része után 2,5 százalék, 500 milliót meghaladó, de 5 milliárdot meg nem haladó része után 4,5 százalék, fölötte 6,5 százalék.
Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén az adóalap (a teljes nettó árbevétel) 1,05 százaléka az adó.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 5. §-ában.]
Kapcsolt vállalkozás
Az egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi, illetve távközlési tevékenységből származó adóköteles nettó árbevételét tevékenységenként összegezni kell, majd erre az összegre kiszámítani az adót. Energiaellátóknál is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevételt kell összeszámítani, a többiből eredőt nem. Az így kiszámított együttes adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg.A számítások elvégzéséhez az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni, a számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) mindegyikük köteles elvégezni. A dokumentációt az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
[Lásd 2010. évi XCIV. törvény 7. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa kapcsolt vállalkozások különadó-megosztására
"A", "B" és "C" társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással, bolti kiskereskedelmi tevékenységből eredő nettó árbevételük 300 millió forint, 3 milliárd forint, illetve 38 milliárd forint. Az adó összegének megállapításához össze kell adni az adóköteles tevékenységből eredő bevételeket, ami 41,3 milliárd forint. Az adó számítása: 500 millió forintig 0 százalék, azaz 0 forint, 500 millió forint felett 30 milliárd forintig (tehát 29,5 milliárd forint után) 0,1 százalék, azaz 29,5 millió forint, 11,3 milliárd forint után pedig 0,4 százalék, vagyis 45,2 millió forint, azaz összesen 74,7 millió forint. Az egyes adóalanyok adója: "A" vállalkozásé 74,7 millió forint x 300 millió forint / 41,3 milliárd forint = 0,543 millió forint. "B" vállalkozásé 74,7 millió forint x 3 milliárd forint / 41,3 milliárd forint = 5,426 millió forint. "C" vállalkozásé 74,7 millió forint x 38 milliárd forint / 41,3 milliárd forint = 68,731 millió forint.__________________________________________________________________________________
A kétszeres adóztatás kizárása
Ha az adózó tevékenysége több jogcímen is különadó-köteles lehet - például energiaellátó cég bolti kiskereskedelmi vagy távközlési tevékenységet is végez -, a magasabb adóterhű tevékenység után kell a különadót megfizetnie.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 6. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa kétszeres adóztatás kizárására
Jövedéki termék nagykereskedőjének mint energiaellátónak az egyik üzletága bolti kiskereskedelem, amiből 600 millió forint bevétele származik, a teljes nettó árbevétele pedig 20 milliárd forint.A törvény alapján két jogcímen is adókötelezettség terhelné a bolti kiskereskedelmet, mert az energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége adóköteles, s ennek része a bolti kiskereskedelem. A törvény szerint azonban a két tevékenység után egyidejűleg nem kell külön-külön adót fizetni, de az után igen, amelyik után több az adó. Ez pedig az energiaellátás, amire az adó a 600 millió forint bevétel 1,05 százaléka, azaz 6,3 millió forint; tehát ezt az utóbbi összeget kell megfizetni. (A bolti kiskereskedelmi tevékenység után 500 millió forintig 0 százalékkal, 0 forintot, 100 millió forint után 0,1 százalékos mértékkel, 100 ezer forintot - összesen tehát 100 ezer forintot - kellett volna adózni.)
__________________________________________________________________________________
Az adó bevallása, elszámolása
Az adót az állami adóhatósághoz kell befizetni, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni (azaz ráfordításnak minősül).Az adóévi adóról szóló bevallást az adóévet követő naptári év 150. napjáig kell benyújtani, és akkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Az adóelőleg bevallása, mértéke, megfizetése
Az adóra az adóév 150. napjáig előleget kell megállapítani, azt be kell vallani (és később két egyenlő részletben megfizetni).Az adóévi adóelőleg összege:
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az adómérték szorzata,
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, majd ebből az adómértékkel kiszámítani az adót,
■ az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg,
■ az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevételadatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában.
Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén is két részletben kell az előleget megfizetni: a különadókötelezettség bejelentésével egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Átmeneti szabályok 2010-re
2010-ben az adó alanya az, aki 2010. október 1-jén, illetve azt követően különadó-köteles tevékenységet végzett (bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet folytatott, illetve energiaellátónak minősült).A 2010-es adóévben adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak az előleget 2010. december 20-áig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Főszabály szerint a 2010. évi adóelőleg összegét az adóalany 2009. évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele alapján kell kiszámolni.
Az adóköteles tevékenységét 2010-ben kezdő adóalany esetében - továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-áig beszámolóval lezárt üzleti éve - a 2010. évi adóelőleg összege a 2010-es adóévre (illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre) várható adó összege.
Ha a vállalkozó adóelőlegként a 2010. évi végleges adójának legalább a 90 százalékát az esedékességig (2010. december 20-áig) nem fizette meg, akkor a megfizetett előleg és a végleges adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ez a szabály és az előlegfizetési rendelkezés nem vonatkozik arra, aki 2010. december 20-án vagy azt követően kezdte el különadó-fizetésre kötelezett tevékenységét, de a 2010-ben folytatott tevékenysége utáni adót neki is meg kell fizetnie.
Külön szabály vonatkozik a 2010. évi adó alapjára. Az adóalany 2010. adóévi adóalapja a 2010. évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010-ben kezdett üzleti évében elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. (Az adó alapja a 2010-ben folytatott tevékenység nettó árbevétele, azaz nem csupán a törvény hatálybalépésének napjától az adóév végéig terjedő csonka év nettó árbevétele.) Az adóköteles tevékenységét 2010-ben kezdő adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. évi nettó árbevétel.
A 2010. évi adót 2011. május 31-éig - a naptári évtől eltérő üzleti éves adózónak a 2010-ben kezdődő adóévet követő év 150. napjáig - kell bevallani és megfizetni, illetve ekkortól igényelhető vissza az az összeg, amivel a befizetett adóelőleg a végül kiszámított adót esetleg meghaladta.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]
Az adó hatálya
Az ágazati különadót három adóévben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben kell megfizetni. A törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]