adozona.hu
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A számviteli törvény 2010. november 16-án elfogadott változásait a 2011-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó döntése alapján már a 2010-ben indulóra is lehet.
Egyszerűsített éves beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja. Így ezentúl a zártkörűen működő részvénytársaságok és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Továbbá azok a konszolidálásba bevont,...
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
A számviteli törvény 2010. november 16-án elfogadott változásait a 2011-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó döntése alapján már a 2010-ben indulóra is lehet.
Egyszerűsített éves beszámoló
Változás.
Egyszerűsített éves beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja. Így ezentúl a zártkörűen működő részvénytársaságok és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Továbbá azok a konszolidálásba bevont, anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások is, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be. Vagyis például azon magyar leányvállalatok is, amelyeket IFRS-alapú konszolidált beszámolóba vonnak be, akár Magyarországon, akár külföldön. (Ezek a cégek korábban akkor sem választhatták az egyszerűsített éves beszámolót, ha egyébként a határértékekbe belefértek volna.)A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozóknak sem kell minden esetben éves beszámolót készíteniük. Ha megfelelnek az előírt határértékeknek, elég egyszerűsített éves beszámolót készíteniük.
Nem változott.
Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha betartják az alábbi határértékeket, azaz:■ a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot,
■ az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 1 milliárd forintot,
■ az éves átlagos foglalkoztatotti létszám legfeljebb 50 fő.
Ha valaki e három mutató közül bármelyik kettőt nem lépi túl két éven keresztül, akkor a harmadik évben még nem, de a negyedikben már áttérhet egyszerűsített éves beszámoló készítésére.
Ez fordítva is igaz: ha egyszerűsített beszámolót készít valaki, és két éven át túllép legalább két mutatóértéket, a negyedik évtől át kell térnie éves beszámolóra.
Továbbra sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a tőzsdei kibocsátó vállalkozó, a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat - függetlenül attól, hogy készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót -, továbbá az a konszolidálásba bevont vállalkozás, amelyet a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be, valamint az a vállalkozó, amelyiknek a számára valamely külön jogszabály rendeli el az éves beszámoló készítését.
Fióktelep beszámolója
Változás.
A fióktelepek beszámolókészítésére a számviteli törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek vonatkoznak. Ennek megfelelően a határértékeket meg nem haladó fióktelepek előtt megnyílik a lehetőség, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsenek.A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a külföldi beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül köteles közzétenni Magyarországon, figyelembe véve a számviteli törvény és a többi vonatkozó jogszabály rendelkezéseit is.
[1997. évi CXXXII. 12. § (1)-(2) bek.]
Devizás tételek értékelése
Változás.
A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a számviteli törvény szerint választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, és nem kell előzetesen minősíteni, hogy a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözet jelentős hatást gyakorol-e a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre.Ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése kapcsán választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, az (át)értékelések során az adott napi jegyzett devizaárfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni. Ha ez nincs ott szabályozva, ki kell egészíteni a számviteli politikát.
A vállalkozó, ha a külföldi pénzértékben kifejezett eszközök és kötelezettségek forintra számításánál egységesen csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamot alkalmaz, akkor a főszabálytól eltérő értékelési módszerből adódó különbözetet már nem kell bemutatnia a kiegészítő mellékletben.
Nem kell a devizaárfolyam-változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredménykimutatásban a külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékesítés, beváltás árfolyamnyereségének vagy árfolyamveszteségének megállapításakor.
Ez a szabály mind a befektetett pénzügyi eszközök, mind a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének elszámolása során alkalmazandó.
A megváltozott szabályok a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkontértékpapírok értékesítésének, illetve beváltásának az elszámolására is vonatkoznak.
[2000. évi C. törvény hatályon kívül helyezett 84. § (8) és 85. § (4)bek.]
Nem változott.
A valuta- és devizakészlet, továbbá a külföldi pénzértékben kifejezett eszközök és kötelezettségek értékeléséhez, forintban történő kifejezéséhez - főszabály szerint - a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank megfelelő devizaárfolyamát kell alkalmazni.Továbbra is lehetőség van arra, hogy a külföldi pénzben kifejezett eszközök és kötelezettségek forintra számításánál a választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközt és kötelezettséget egységesen csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon értékeljék, ha a megbízható és valós összkép követelménye a választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyama átlagának alkalmazása mellett nem teljesülne.
Könyvvizsgálati díj bemutatása
Változás.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adó-tanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat. Be kell azonban mutatni a könyvvizsgálónak az előzőekben felsorolt szolgáltatásokért fizetett díjak megoszlását, s a díjakról összegszerűen tájékoztatást kell adni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, ha kéri a vállalkozótól.Nem változott.
Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében - ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező - be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adó-tanácsadói szolgáltatásokért, valamint az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat, méghozzá szolgáltatásonként összesítve.Nettó árbevétel bemutatása
Változás.
Nem kötelező a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket alapul venni az értékesítés nettó árbevétele tevékenységenkénti megoszlásának az éves beszámoló kiegészítő mellékletében történő bemutatásakor.A nettó árbevétel megoszlásának bemutatása során így közvetlenül érvényre juttatható az az általános előírás, hogy a kiegészítő mellékletbe fel kell venni azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek.
Ennek megfelelően előfordulhat, hogy a nettó árbevételt a létesítő okirat szerinti tevékenységi köröknél részletesebben indokolt megbontani.
Nem változott.
Az értékesítés nettó árbevétele tevékenységenkénti megoszlásának az éves beszámoló kiegészítő mellékletében történő bemutatásakor - ha a megbízható és valós összkép követelményéből más nem következik - a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök továbbra is alapul vehetők. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti megoszlását.[2000. évi C. törvény 93. § (1) és 96. § (4) bek.]
Mentesített anyavállalat közzététele
Változás.
Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját, akkor ezt magyar nyelven kell közzétennie, de ennek ezentúl nem kell hiteles magyar fordításnak lennie. A fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját e beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétennie a mentesített magyar anyavállalatnak.Nem változott.
A magyar anyavállalatot -amely maga is leányvállalata egy külföldi székhelyű anyavállalatnak (fölérendelt anyavállalatnak) - a fölérendelt külföldi anyavállalata bizonyos esetekben mentesítheti az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének kötelezettsége alól. A mentesített magyar anyavállalatnak ez esetben a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, valamint az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétennie.