adozona.hu
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 10 százalékos adókulcs - feltétel nélkül - az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 százalék.
A naptári év szerint működő adózónak a 2010. adóévi pozitív adóalapot az adóév naptári napjai alapján időarányosan meg kell osztania a 2010. január 1-je és június 30-a, illetve a július 1-je és december 31-e közötti időszakra. A feltétel nélküli 10 százalékos adókulcs a második félévben 250 millió ...
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Adókulcs
Változás 2011. január 1-jétől.
A 10 százalékos adókulcs - feltétel nélkül - az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 százalék.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Átmeneti előírás 2010. augusztus 16-ától.
A naptári év szerint működő adózónak a 2010. adóévi pozitív adóalapot az adóév naptári napjai alapján időarányosan meg kell osztania a 2010. január 1-je és június 30-a, illetve a július 1-je és december 31-e közötti időszakra. A feltétel nélküli 10 százalékos adókulcs a második félévben 250 millió forint adóalapig alkalmazható. (Az első félévre az adókulcs 50 millió forint adóalapig 10 százalék, ha az adózó teljesíti a következő bekezdésben felsorolt feltételeket.)A 10 százalékos adókulcs a 2010. első félévi adóalap 50 millió forintos összegéig akkor alkalmazható, ha az adózó
■ az első félévi adóalap után számított adóból nem vesz igénybe adókedvezményt (például kkv-s beruházási kedvezményt),
■ első félévi és az azt megelőző adóévi adóalapja vagy az adózás előtti eredménye eléri a jövede-lem-(nyereség-)minimumot (a korrigált összes bevétel 2 százalékát),
■ foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az első félévben legalább fél vagy az adóév egészében legalább egy fő,
■ az első félévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (jogerős határozat nem állapított meg jogsértést, vagy nem szabott ki bírságot),
■ az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának és legalább a minimálbér kétszeresének (hátrányos térségben a minimálbér) első félévre számított szorzata után vall be járulékot.
A 10 százalékos adókulcs alkalmazása révén elért adómegtakarításból az adóév utolsó napján lekötött tartalékot kell képezni, amelyet a lekötés adóévét követő négy adóéven belül
■ beruházásra,
■ korábban munkanélküli, illetve legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű vagy pályakezdő személy foglalkoztatására elszámolt személyi jellegű kifizetésre,
■ pénzügyi intézménnyel szembeni kötelezettség csökkentésére kell felhasználni.
A tartalék jogtalan felhasználása vagy fel nem használása esetén az érintett összeget késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.
Az adómegtakarítás összege állami támogatásnak minősül, amit a nagyvállalkozás csekély összegű (de minimis) támogatásként, a kis- és középvállalkozás csekély összegű támogatásként, a 800/2008/EK rendelet szerinti regionális támogatásként vagy mezőgazdasági támogatásként vehet igénybe.
Az 50 millió forintot meghaladó adóalap után az adó mértéke 2010 első félévében 19 százalék.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Ha az adózó az első félévi adóalapja után nem tud (vagy nem akar) 10 százalékos adókulcsot alkalmazni, akkor az első félév teljes adóalapja után 19 százalékkal adózik. A 10 százalékos adókulcs a második félévi adóalap után 250 millió forintig érvényesíthető. A 250 millió forint feletti részre az adó mértéke 19 százalék.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (2) bekezdésében.]
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó nem élhet a 2010. évi adóalap-megosztás lehetőségével. Ha a naptári évtől eltérő üzleti év 2010. augusztus 16-án vagy azt követően kezdődik, az adózó a teljes üzleti évére alkalmazhatja a kedvezményes szabályokat.Ha az üzleti év első napja megelőzi a rendelkezés hatálybalépésének napját, akkor az adóév egészére 50 millió forint adóalapig érvényesíthető a 10 százalékos adókulcs, feltéve, hogy a teljes évre teljesülnek az imént felsorolt előírt feltételek. (Naptári évtől eltérő üzleti évet külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ennek leányvállalata, európai részvénytársaság, továbbá európai szövetkezet választhat.)
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (9) bekezdésében.]
Végelszámolás alá került vállalkozások végelszámolási időszakában a társaságiadókötelezettség megállapítására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a naptári évtől eltérő üzleti évet választókra. Eszerint ha a végelszámolás kezdőnapja - ameddig az általános szabályokat kell követnie - 2010. augusztus 16-a után van, a végelszámolás első (12 hónapos) üzleti évére alkalmazható - 500 millió forint adóalapig - a 10 százalékos adókulcs. Ha a végelszámolás kezdőnapja megelőzi ezt az időpontot, az adókötelezettség megállapítására az üzleti év első napján hatályos szabályokat kell alkalmazni. [Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
A 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt a 2008-2009-es adóévekben képzett lekötött tartalékot még a lekötéskor hatályos szabályok szerint kell felhasználni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/L. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa kedvezményes 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazására
A. A 2010-es adóév egészére
|
1. |
Adózás előtti eredmény |
370 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentő tételek |
85 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-növelő tételek |
45 000 Ft |
|
4. |
Számított társaságiadó-alap* |
330 000 Ft |
|
5. |
A január 1. - június 30. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 181/365)** |
163 6 4 4 Ft |
|
6. |
A január 1. - június 30. közötti időszakra vonatkozó számított társasági adó*** |
26 592 Ft |
|
7. |
Év végén eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeg (50 M Ft * 9%)*** |
4 500 Ft |
|
8. |
A július 1. - december 31. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 184/365)** |
166 356 Ft |
|
9. |
2010. július 1. - december 31. közötti időszakra számított társasági adó**** (8. * 10%) |
16 636 Ft |
|
10. |
Igénybe vett adókedvezmény***** (9. * 70%) |
11 645 Ft |
|
11. |
Fizetendő társasági adó [6. + (9. -10.)] |
31 583 Ft |
**A 2010. évi adóalapot az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani, így a január 1. - június 30. közötti időszakra 181 naptári nap jut, a július 1. - december 31. közötti időszakra pedig 184, és ez alapján kell megosztani az adóalapot.
***Ha az adózó a január 1. - június 30. közötti időszakra is a 10%-os kedvezményes adókulcsot alkalmazza, meg kell felelnie az ehhez előírt feltételeknek.
****A második félévre naptárinap-arányosan jutó pozitív adóalap nem haladja meg a 250 millió Ft-os határt, ezért a teljes arányos adóalapra alkalmazhatja a kedvezményes 10%-os adókulcsot.
*****Az adózó az első félévben alkalmazta a kedvezményes 10%-os adókulcsot, így csak a második féléves adójából vehet igénybe adókedvezményt.
B. Csak a 2010-es adóév második felére
|
1. |
Adózás előtti eredmény |
755 000 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentő tételek |
125 000 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-növelő tételek |
50 000 000 Ft |
|
4. |
Számított társaságiadó-alap* |
680 000 000 Ft |
|
5. |
2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 181/365)** |
337 205 000 Ft |
|
6. |
2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 184/365)** |
342 795 000 Ft |
|
7. |
Számított társasági adó*** 5. x 19% + [(250 M Ft * 10%) + (6. - 250 M Ft) * 19%] |
106 700 000 Ft |
|
8. |
Igénybe vett adókedvezmény**** [7. * 70%] |
74 690 000 Ft |
|
9. |
Fizetendő társasági adó [7. - 8.] |
32 010 000 Ft |
**A 2010. évi adóalapot az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani, így a január 1. - június 30. közötti időszakra 181 naptári nap jut, a július 1. - december 31. közöttire pedig 184, és ez alapján kell megosztani az adóalapot.
***Az adózó nem felelt meg a 2010. év első félévében érvényben lévő szabályozás szerinti 10%-os adókulcs alkalmazása feltételeinek, ezért erre az időszakra 19% az adókulcsa. A második félévre naptárinap-arányosan jutó pozitív adóalap meghaladja a 250 millió Ft-os határt, ezért a fölöttes részre a 19%-os kulcsot kell alkalmazni.
****Az adózó az első félévben nem alkalmazta a kedvezményes 10%-os adókulcsot, így az első féléves adójából is igénybe vehet adókedvezményt.
__________________________________________________________________________________
Példa végelszámolás alá került adózó adóalapjának meghatározására
I. A naptári év szerint működő "A" társaság végelszámolásának kezdőnapja 2010. július 15-e. 2010. január 1-jétől 2010. július 14-éig tartó üzleti évének adóalapja 70 millió forint. Az üzleti évben nem alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot."A" társaság adókötelezettsége: 70 000 000 * 0,19 = 13 300 000 Ft
II. A naptári év szerint működő "B" társaság végelszámolásának kezdőnapja 2010. október 1-je. 2010. január 1-jétől 2010. szeptember 30-áig tartó üzleti évének adóalapja 150 millió forint. Az első félévi adóalap után nem alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot.
"B" társaság adókötelezettsége:
Az első félév adóalapja*: 15 0 0 0 0 0 0 0/273 * 181 = 99 450 000 Ft
A második félév adóalapja*: 150 000 000/273 * 92 = 50 550 000 Ft
Első félévi adókötelezettség: 99 450 000 * 0,19 = 18 896 000 Ft
Második félévi adókötelezettség: 50 550 000 * 0,1 = 5 055 000 Ft
Teljes 2010. adóévi adókötelezettség: 18 896 000 + 5 055 000 = 23 951 000 Ft
* A 2010. január 1. - június 30. közötti időszak működési napjainak száma 181 nap, a 2010. július 1. - szeptember 30. közöttiéi 92 nap.
__________________________________________________________________________________
ERIC
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az úgynevezett európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) a társasági adó alanya.A 723/2009/EK (2009. június 25.) tanácsi rendeletben szabályozott ERIC elsődleges feladata kutatási infrastruktúra létrehozása és annak nem gazdasági alapon való működtetése, de ennek kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is folytathat.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bek. k) pontjában.]
Külföldi szervezet
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadó-kötelezettsége. Ha a külföldi személy 2010. december 31-éig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, e jövedelmei után 30 százalékos mértékű társasági adót kell fizetnie.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (4) bek. b) pontjában, 15. §-ában]
Bejelentett részesedés
Változás 2011. január 1-jétől.
Bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalapkedvezmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz) pontjában.]
Nem változott.
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és - az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve - a külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalékos mértékű, valamint minden további megszerzett és a szerzést követő 30 napon belül az adóhatósághoz bejelentett részesedés.Az adóalap-kedvezmény továbbra is a bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség után érvényesíthető, feltéve, hogy az adózó a részesedést legalább egy éve szerezte, és azt folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. Az egyéves folyamatos tartásra vonatkozó előírást a meglévő bejelentett részesedés mellé szerzett részesedésekre külön-külön teljesíteni kell.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz) pontjában.]
Magyar Kármentő Alap
Új előírás 2010-re.
A Magyar Kármentő Alap részére nyújtott támogatás után a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékű kedvezmény érvényesíthető, azaz - az alap által kiadott igazolás birtokában - a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társaság adóalapja. A kedvezmény már a 2010-ben adott támogatásokra, juttatásokra is alkalmazható. A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás elismert költségnek, ráfordításnak minősül, ehhez az alapnak nem kell nyilatkoznia.Nem változott.
A kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka és a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka (kiemelkedően közhasznú szervezet tartós adományozási szerződés keretében történő támogatása esetén a támogatás 70 százaléka) továbbra is csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adóalap-kedvezmény a támogatott szervezet által kiadott igazolás birtokában érvényesíthető, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a 2010-es adóalap számítására a Magyar Kármentő Alap támogatása esetén
Társaság tartós adományozási szerződést köt egy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező alapítvánnyal. A támogatási szerződés szerint az adózó három adóéven keresztül adóévenként 1,5 millió forint támogatást ad, és erről rendelkezik az alapítvány nyilatkozatával. Ezenfelül a Magyar Kármentő Alapnak is juttat 5 millió forintot. 2010 első félévében nem alkalmazott 10 százalékos adókulcsot.|
1. |
Adózás előtti eredmény |
10 000 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentés kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása miatt: 1 500 000 Ft * 0,7 (50% + 20%) |
1 050 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-csökkentés a Magyar Kármentő Alap támogatása miatt: 5 000 000 Ft * 0,5 |
2 500 000 Ft |
|
4. |
Adóalap [1. - (2. + 3.) |
6 450 000 Ft |
|
5. |
Fizetendő adó: (4. * 365) * 181 * 19% + (4./365) * 184 * 10% |
932 865 Ft |
El nem ismert költségek
Változás 2010. május 15-étől.
A külföldi illetőségű személy részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, függetlenül attól, hogy a külföldi illetőségű személy egyezményes államban rendelkezik-e székhellyel, adóügyi illetőséggel vagy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Nem változott.
A juttatónak nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt elszámolt költség, ráfordítás összegével, ha rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával (illetve a beszámolója elkészítését követően kiállított igazolásával), miszerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív.A nyilatkozatra akkor is szükség van, ha a támogatott nonprofit szervezetnek minősül. Ekkor a nonprofit szervezetnek azt kell igazolnia, hogy vállalkozási tevékenységének eredménye nem negatív, vagy hogy egyáltalán nem végez vállalkozási tevékenységet.
Nem szükséges nyilatkozat, ha a támogatást olyan személynek nyújtják, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (például önkormányzat, költségvetési szerv, magánszemély).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Elismert költségek
Változás 2010. március 1-jétől.
A filmtámogatásra, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított juttatások miatt elszámolt költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül (méghozzá a 2010-ben adott támogatás, juttatás költsége is).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 15. pontjában.]
Nem változott.
Filmkészítés és előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a támogatási igazolásban szereplő összeg után a támogatásjuttatás adóévében és az azt követő három adóévben továbbra is az adóévi fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető adókedvezmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36-38. pontjaiban.]
Szokásos piaci ár
Változás 2011. január 1-jétől.
A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre - az OECD Transzferárirányelvek a multinacionális vállalatok és az adóhatóságok számára című ajánlásgyűjteménye 2010. július 22-én közzétett módosított változatának megfelelően - kiegészül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszerrel.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 31. § (2) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat (transzferárat) - a fizetendő adó meghatározása céljából - piaci szintre kell kiigazítani. Szokásos piaci ár az az ár, amelyet összehasonlítható jogügyletben független felek érvényesítenek vagy érvényesítenének egymás között. A szokásos piaci ár és a transzferár különbözetével a kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növelni, illetve meghatározott feltételek megléte esetén csökkenteni kell.A szokásos piaci ár megállapításához továbbra is alkalmazható az összehasonlító piaci árak módszere, a viszonteladási árak módszere és a költségjövedelem módszer.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A szokásos piaci ár meghatározásának új módszerei
A szokásos piaci ár meghatározása kibővült két új módszerrel.
Ügyleti nettó nyereség módszere (Transactional net margin method - TNMM)
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer alkalmazásakor a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet bizonyos alapra (például költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereségét kell megvizsgálni és összehasonlítani hasonló ügyleten független felek által elért (elérhető) nyereséggel. A nettó nyereséget termelőcégeknél például a költségekhez, forgalmazóknál pedig az árbevételhez lehet viszonyítani. A nyereségmutató meghatározható a vizsgált társaság nem kapcsolt vállalkozással folytatott összehasonlítható ügylete alapján (belső összehasonlítás), illetve független felek hasonló ügylete alapján is, a lényeg, hogy a mutató megfelelően tükrözze a társaság által folytatott tevékenységet, a vállalt kockázatot és a felhasznált eszközöket. A módszer egyoldalú, azaz alkalmazásához elég egy társaság pénzügyi mutatóit megvizsgálni.Nyereségmegosztásos módszer (Transactional profit split method - PS)
Először meg kell határozni az ügyleten realizált nyereséget, amelyet az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások közösen értek el. Az ösz-szesített nyereséget aztán - indokolt gazdasági alapon (esettől függően árbevétel, K+F költségek, létszám szerint) - úgy kell megosztani, hogy az megfeleljen annak, ahogy független vállalkozások jártak volna el hasonló ügyletben. Az összevont nyereség lehet az ügyletből származó teljes nyereség, maradványnyereség (reziduális nyereség), de az összevont eredmény veszteség is lehet. Maradványnyereség az a nyereség, amely nem rendelhető egyértelműen egyik vagy másik félhez. A felosztás történhet a felek által viselt költségek, ellátott funkciók, vállalt kockázatok arányában (hozzájárulás-elemzés), és - reziduális nyereségmegosztás alkalmazásakor - két lépésben is, amikor az első lépésben egy alaphozamot kell hozzárendelni a résztvevőkhöz, funkcióikkal összhangban, majd a másodikban a fennmaradó nyereséget az ügylet egyedi sajátosságaira (például know-how, licenc) is figyelemmel kell arányosítani.__________________________________________________________________________________
Feltöltési kötelezettség
Változás 2010. december 16-ától.
Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő. Az új árbevételi határt már a 2010. december 20-áig teljesítendő feltöltésre is alkalmazniuk kell azoknak, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. A módosított előírást a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is alkalmazhatják a 2010. december 16-át követően esedékessé váló feltöltésre.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (10) bekezdésében, 29/O. §-ában.]
Nem változott.
Az adóelőleg-kiegészítés (és -fizetés) továbbra sem vonatkozik a megszűnő adózóra, adóbevallást a cégbejegyzési eljárás miatt beadó adózóra, MRP-re, közhasznú, kiemelkedően közhasznú társaságra, vízitársulatra, alapítványra, közalapítványra, társadalmi szervezetre, köztestületre, egyházra, lakásszövetkezetre, közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézményre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra, szociális szövetkezetre és iskolaszövetkezetre.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (11) bekezdésében.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2011. január 1-jétől.
Ellenőrzött külföldi társaságnak csak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik nem fizetett legalább 10 százalék társasági adónak megfelelő adót, vagy - ez akkor vizsgálandó, ha adóalapja és eredménye nulla vagy negatív - az államában előírt társaságiadómérték nem éri el a 10 százalékot. (Korábban ez a mérték a 19 százalékos adókulcs kétharmada, 12,67 százalék volt.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Nem változott.
Ellenőrzött külföldi társaságnak továbbra is az a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű társaság minősülhet, amelynek■ az adóévben elért bevételeinek több mint fele magyarországi forrásból származik, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározó befolyással rendelkezik, és
■ a külföldi társaság nem teljesíti a minimum fizetendő adóra vonatkozó követelményt.
EU- vagy OECD-tagállamban, illetve egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra is mentesülhet az ellenőrzött külföldi társasággá válás alól, ha igazolja, hogy a székhely, illetőség szerinti államban feldolgozó-, termelő-, mezőgazdasági, szolgáltató-, befektetői, illetve kereskedelmi tevékenységet saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végez, és ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Előadó-művészet támogatása
Változás 2011. január 1-jétől.
Az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmény alapját képező, előadó-művészetből, bábszínházi előadásból származó jegy- és bérletbevétel statisztikai besorolása (SZJ-szám) megváltozik, és a 451/2008/EK rendeletnek megfelelően "TESZOR 90.01 Előadóművészet"-ként, valamint "TESZOR 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás"-ként kerül meghatározásra.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 39. pontjában.]
Nem változott.
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban szereplő összeg után továbbra is adókedvezmény érvényesíthető. Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott támogatási igazolások összértéke továbbra sem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének 80 százalékát.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontjában.]
Látványcsapatsport támogatása
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
Látványcsapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, valamint a jégkorong. A látványcsapatsport országos sportági szakszövetségnek, annak tagjaként működő sportszervezetnek vagy a látványcsapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után adókedvezmény vehető igénybe, a támogatott által kiállított igazolásban szereplő összegig, az adóévi fizetendő adó 70 százalékáig. A támogatás, juttatás összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.A támogatási igazolásokon szereplő összegek együttes értéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50, tárgyévi beruházási, felújítási kiadásai 80 százalékát.
A támogatást, juttatást országos sportági szakszövetségnek az utánpótlás-nevelés ellátására, tárgyieszköz-beruházásra, felújításra, sportszervezetnek a személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra, felújításra, közhasznú alapítványnak utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra kell felhasználnia. (A jogosulatlan felhasználás következményeit a törvény nem tartalmazza.)
Tárgyieszköz-beruházásnak, felújításnak minősül, ha a sportszervezet, az országos sportági szakszövetség együttműködési megállapodás alapján
■ a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében beruház vagy felújít,
■ a megállapodásban foglalt feladat teljesítése érdekében beruház vagy felújít,
■ a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatai ellátása érdekében beruház vagy felújít,
■ sportszervezet feladatai ellátása érdekében közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermébe, tornaszobájába, sportlétesítményébe ruház be, illetve ezeket felújítja.
Olyan sportszervezet támogatható, amely nemzeti bajnokság első két osztályában szerepel, vagy amely felsőoktatási intézmény keretei között biztosítja szervezett sporttevékenység feltételeit. Egy felsőoktatási intézmény csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást, és a sportszervezetnek a nemzeti bajnokság valamelyik osztályában kell szerepelnie.
Támogató csak olyan adózó lehet, amely nem minősül sem a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségével, sem annak tagjaként működő sportszervezettel, sem a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak.
A támogatással megvalósult sportcélú ingatlanberuházást a támogatottnak legalább a megvalósítást követő 15 évig sport céljából kell működtetnie. E létesítmények nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg a magyar állam jóváhagyása nélkül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 41-43. pontjaiban, 22. § (4)-(5) bekezdéseiben, 30. § (10) bekezdésében, 29/M. §;-ában, 3. melléklet B) 15. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa látványcsapatsport-támogatás adókedvezményére
|
1. |
Árbevétel |
500 000 000 Ft |
|
2. |
Látványcsapatsport támogatására adott összeg* |
10 000 000 Ft |
|
3. |
Költségek |
290 000 000 Ft |
|
4. |
Adózás előtti eredmény [1. - 2. - 3.] |
200 000 000 Ft |
|
5. |
Adóalap-csökkentő tételek |
200 000 000 Ft |
|
6. |
Adóalap-növelő tételek** |
100 000 000 Ft |
|
7. |
Számított társaságiadó-alap [4. - 5. + 6.] |
100 000 000 Ft |
|
8. |
Számított társasági adó [7. x 10%] |
10 000 000 Ft |
|
9. |
A támogatási igazolásban szereplő összeg után igénybe vett adókedvezmény*** [2. , de maximum: a 8. x 70%] |
7 000 000 Ft |
|
10. |
Fizetendő adó [8. - 9.] |
3 000 000 Ft |
|
11. |
Következő évekre továbbvihető adókedvezmény**** [2. - 9.] |
3 000 000 Ft |
**A sor nem tartalmazza a támogatási igazolásban szereplő összeget, mert az - a társaságiadó-törvény (3. melléklet B. 15. pont) szerint a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
***Az e jogcímen igénybe vett adókedvezmény nem haladhatja meg a számított adó 70%-át.
****Az adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig (döntése szerint) a támogatás (juttatás) adóévének és az azt követő három adóévnek az adójából vehet igénybe adókedvezményt. Mivel az adózó - a 70%-os korlát miatt - nem tudja érvényesíteni a támogatási igazolásban szereplő teljes összeget, a maradványt továbbviheti, és a következő három adóévben érvényesíthet rá adókedvezményt.
__________________________________________________________________________________
Kettős adóztatás elkerülése
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége.Ha államközi adóegyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adó levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Evás tudnivalók
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Evás egyéni vállalkozónak nem kell belföldi pénzforgalmi számlát fenntartania, ha tevékenységét vagy szolgáltatását szünetelteti, továbbá ha gyesben, gyedben részesül. A szünetelést a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek) nek is be kell jelentenie.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Evás egyéni vállalkozónál is legalább a minimálbér a járulékalap, nem pedig a tevékenységre jellemző kereset. A minimálbér alapulvételével kell tehát megfizetni a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot és a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, illetve nyugdíjjárulékot.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 22. § (8) bekezdésében.]
Nem változott.
■ Evázni 25 millió forintos bevételi értékhatárig lehet.■ Az eva mértéke 25 millió forintos bevételi értékhatárig 30 százalék, ha ezt az adózó túllépi, adóalanyisága megszűnik, a túllépett bevételre pedig 50 százalékos adót fizet.
■ A bevallási határidő a bevételi nyilvántartást vezető adóalanynál az adóévet követő február 25-e, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozónál az adóévet követő év május 31-e.
■ Az adóalany az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be az adóév első három negyedévére negyedévenként megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg-kiegészítést.
[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (5) bek. a) pontjában, 9. §-ában, 11. § (3)-(4) bekezdéseiben.]