adozona.hu
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénynek a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte. Az Országgyűlés 2010. november 16-án - módosítva az eredeti törvényt - ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról. A szabályok 2010. december 30-ától hatályosak, 2005. január 1-jei visszamenőleges alkalmazás...
Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénynek a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte. Az Országgyűlés 2010. november 16-án - módosítva az eredeti törvényt - ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról. A szabályok 2010. december 30-ától hatályosak, 2005. január 1-jei visszamenőleges alkalmazással.
A különadó-fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Közszférának számít a költségvetési szerv, az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített szervezet, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló, 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló, 2009. évi CXXII. törvény által szabályozott szervezet.
Különadót annak a magánszemélynek kell fizetnie, akit ilyen szervezet munkavégzésre irányuló jogviszonyban (például munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott, és e jogviszonya megszűnésével összefüggésben különadóalapnak minősülő bevételt szerez. Nem vonatkozik e kötelezettség arra, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátást állapítanak meg.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1) bekezdésben.]
A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben fizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatások■ 2 millió forintot meghaladó része az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai esetében,
■ 3,5 millió forintot meghaladó része más foglalkoztatottaknál.
Nem képezi azonban a különadó alapját a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban kimondott összeg, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összege, a szerződéses katonák leszerelési segélye. Azoknál, akikre a 3,5 millió forintos korlát vonatkozik, nem minősül a különadó alapjának a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnésének jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként kell vizsgálni, hogy azokat figyelembe kell-e venni a különadó szempontjából.
A különadó alapját képezi viszont a titoktartási pénz. Állami vezetőknél jubileumi jutalom is beleszámít a különadó alapjába.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. A különadóalap után további 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 10. §-ában.]
A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi bevallásában kell bevallania és megfizetnie. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítani. Ha a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő hónap 12. napjáig.A különadós bevételt a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallania, de része összes jövedelmének.
Azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjba vonulásuk miatt szűnt meg, a későbbi nyugdíj-megállapítás szempontjából a különadóalapból a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegét társadalombiztosításijárulék-alapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét pedig nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni, azzal, hogy a járulékot a magánszemély a különadóval fizeti meg.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
A hatálybalépés előtt szerzett különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a magánszemély a 2010-ről benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásra előírt határidőig különadó-kötelezettségét megállapítja, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti.Különadó-bevallásában a magánszemély megfizetett különadóként veszi figyelembe minden, a különadóalapba tartozó jövedelme után a jövedelemszerzés évében hatályos szabályok szerint megfizetett közteher-kötelezettségét.
A különadós kifizetésekkel érintett szervezet, gazdasági társaság magánszemélyenkénti és a jövedelemjuttatás éve szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett, különadóalapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.
A magánszemélynek - kérésére - a kifizető a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatást ad a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. § (6) bekezdésében.]