adozona.hu
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adó mértéke ezentúl egységesen 16 százalék, ami a felbruttósítás előtti jövedelemre vetítve 20,32 százaléknak felel meg a korábbi - a 17 százalékos alsó kulccsal számolt - 21,59 százalék helyett.
A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre - az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, tőkejövedelmekből (kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből) keletkező...
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Egykulcsos szja
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adó mértéke ezentúl egységesen 16 százalék, ami a felbruttósítás előtti jövedelemre vetítve 20,32 százaléknak felel meg a korábbi - a 17 százalékos alsó kulccsal számolt - 21,59 százalék helyett.A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre - az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, tőkejövedelmekből (kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből) keletkező, illetve egyéb, kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelmekre - is.
A 16 százalékos kulcs alól kivétel
■ az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 500 millió forintos éves adóalapig 10 százalék (fölötte változatlanul 19 százalék). 16 százalékkal adózik azonban az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét, valamint a vállalkozói osztalékalap,
■ a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalékos adókulccsal adózik (ötéves lekötés elteltével pedig továbbra is adómentes).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8., 30. §-aiban, 49/B. § (9) bekezdésében, 49/C. §-ában, 67/B. § (5) bekezdésében.]
Adóterhet nem viselő járandóság
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ez a korábbi szabályok szerint olyan adóköteles (egyéb) jövedelmet jelentett, amelyet az összes jövedelem (így az adó) kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá jutó adót nem kellett megfizetni, viszont magasabb adósávba tolhatta a magánszemély jövedelmeit. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, az ezentúl adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pontjában, 1. mellékletében.]
A hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemként a magánszemély adóköteles jövedelmének számít (korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősült). Így a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként adójóváírás, családi és más kedvezmények érvényesítésére, továbbá járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosít.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. §-ában.]
Jövedelem, bevétel, költség
Változás 2010. augusztus 1-jétől.
Nem minősül elismert költségnek - és az összevont adóalap megállapításakor sem vehető figyelembe - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak egy napra a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet V. 12., 11. melléklet IV. 15. pontjaiban.]
Nem változott.
Elszámolható a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy más, a lakáson kívüli helyen folytatott munkatevékenységhez szükséges eszközök (például ruházat, jármű, szerszám) és szolgáltatások (így fűtés, világítás) költsége akkor is, ha azok magáncélú igénybevétele nem zárható ki.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
A jövedelem továbbra is a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek a tételesen igazolt, vagy igazolás nélkül elismert, vagy átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. §-ában.]
Elismert költség a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A kiadást az áfatörvény szerinti számlával kell igazolni, illetve ha a termék, szolgáltatás nyújtója nem köteles számla kiállítására, olyan bizonylattal, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Nem számolható el költségként - csak ha azt a törvény kifejezetten megengedi - olyan kiadás, amely akár részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét elégíti ki. (Egyes kiadásokra - például telefonhasználat, helyi utazási bérlet, hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés - a törvény azonban továbbra is külön szabályokat tartalmaz.)Bármely költség csak egy alkalommal és - az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő kivételével - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Az igazolás (számla) nélkül elismert költség - a tényleges összegtől függetlenül - a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott mértékig számolható el. Ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni (vagyis mellette számla ellenében már nem számolható el költség). Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem (költség) esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1), (3)-(4) bekezdéseiben.]
Összevont adóalap, adóalap-kiegészítés
Változás 2011. január 1-jétől.
Mivel az adóterhet nem viselő járandóság ezentúl adómentes bevételnek számít, az ilyen jövedelmeket (például nyugdíj, gyes) az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Nem változott.
Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből "bruttósítással" - azaz adóalap-növelő tétel (a jövedelem 27 százaléka) hozzáadásával - kell meghatározni. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére (például a bevétel külföldi juttatótól vagy nem kifizetőtől származik), a bevétel 78 százalékát kell figyelembe venni jövedelemként az adóalap-kiegészítés kiszámításához, kivéve, ha az adózó (például egyéni vállalkozó) e tb-terheket költségként elszámolja.Az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelem mellett az összevont adóalapba tartozik az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerinti jövedelme is. Az összevont adóalap ezek együttes összege, amit 27 százalékkal meg kell növelni.
Az összevont adóalapot és a 27 százalék adóalap-kiegészítést az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban újra meg kell állapítani, függetlenül az évközi adóelőlegalapok együttes összegétől.
Az összevont adóalapnak nem része a külföldről származó jövedelem, ha az nemzetközi egyezmény alapján más államban adóztatható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-kiegészítésének mértéke 13,5 százalékra csökken.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (5) bek. a) pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az adóalap-kiegészítéssel nem kell számolni, mivel mértéke 0 százalékra csökken. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (5) bek. b) pontjában.]
Adóévi összes jövedelem
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Nem kell beszámítani az összes jövedelembe a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, az arról való végleges lemondásból származó jövedelmet, a munkaviszony megszűnésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint az osztalékelőleget (ez utóbbi az osztalékká válás évében számít bele a magánszemély összes jövedelmébe).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 75. pontjában.]
Családi kedvezmény
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga mint kedvezményezett eltartott után.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A-B. §-aiban.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A családi kedvezmény ezentúl már egy gyermek után is érvényesíthető, és megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja. A kedvezményt adóalap-kedvezményként lehet érvényesíteni a korábbi adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt - vagy közülük a kereső - vehetik igénybe. Egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forinttal, legalább három eltartott esetén pedig havonta és kedvezményezett eltartottanként 206 250 forinttal csökkenthető a "bruttósított" összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: az, aki családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre), szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).Kedvezményezett eltartottnak minősül az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat (ikermagzatok) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (továbbá most már a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is).
A családi kedvezmény mértékének meghatározása szempontjából eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, és az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
A kedvezmény jogosultsági hónaponként jár, azaz minden olyan hónapban, amelyben a családi pótlékot, illetve a rokkantsági járadékot folyósítják, továbbá amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll.
Egy kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. A családi kedvezmény az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A-B. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa a családi kedvezmény házastársak közötti megosztására
| Anya | Apa | |
|
1. Éves bruttó kereset |
1 800 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
2. Adóalap-kiegészítés [1. x 27%] |
486 000 Ft |
810 000 Ft |
|
3. Összevont adóalap [1. + 2.] |
2 286 000 Ft |
3 810 000 Ft |
|
4. Eltartottak száma |
6 hónapig 3 eltartottból 2 kedvezményezett eltartott, 6 hónapig 2 eltartottból 2 kedvezményezett eltartott |
|
|
5. Családi kedvezmény maximális összege |
3 225 000 Ft ( 206 250 Ft x 6 hónap x 2 eltartott) + (62 500 Ft x 6 hónap x 2 eltartott) |
|
|
6. Családi kedvezmény ténylegesen levont összege* |
1 378 500 Ft Az 5. és a 3. közül a kisebb, figyelemmel
arra, |
1 846 500 Ft 5.-ből levonva az anya által ténylegesen érvényesített családi kedvezményt, de legfeljebb a 3. |
|
7. Tényleges adóalap [3. - 6.] |
907 500 Ft |
1 963 500 Ft |
|
8. Számított adó [7. x 16%] |
145 200 Ft |
314 160 Ft |
|
9. Adójóváírás |
145 200 Ft |
18 000 Ft (12 100 Ft x 12 hónap) - (1. - 2 750 000 Ft) x 12%) |
|
10. Összevont adóalap adója [8. - 9.] |
0 |
296160 Ft |
__________________________________________________________________________________
Adójóváírás
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének (a bruttósított bérnek) 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint (évente legfeljebb 145 200 forint). Az adójóváírás teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 millió 960 ezer forint jövedelem fölött már nem érvényesíthető adójóváírás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]
Nem változott.
Jogosultsági hónapnak továbbra is az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. § (2) bekezdésében.]
Adókedvezmények
Változás 2011. január 1-jétől.
Az őstermelő ezentúl jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 42. §-ában.]
Változás 2016-tól.
Átmeneti rendelkezések alapján még érvényesíthető adókedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben számolható el. Ilyen, úgynevezett áthúzódó kedvezmény a tandíjnak, a felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, illetve a lakáscélú hitel törlesztése miatt igénybe vehető kedvezmény.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/J. §-ában.]
Nem változott.
A súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye a fogyatékos állapot kezdő hónapjától havonta a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (a személyi kedvezmény továbbra is figyelembe vehető már az adóelőleg megállapításakor).Az őstermelői adókedvezmény a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelőidíj-kedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint. Könyvelőidíj-kedvezmény a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj után vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó nettósított jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39-40. §-ában.]
Önkéntes pénztári és nyeszkedvezmény
Változás 2011. január 1-jétől.
Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 százalékról 20 százalékra csökken. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) érvényesíthető, már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztáraknál volt lehetőség.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíj-és egészségpénztári, valamint az önsegélyező pénztári egyéni befizetések után továbbra is jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe kedvezmény, azaz az adóhatóság a már megfizetett adóból ezt az összeget a pénztári tag számlájára vagy a nyeszre utalja. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 ezer forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 130 ezer forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 ezer forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 130 ezer forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (a nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 150 ezer forint) az adókiutalás. Adókiutalásra a magánszemély akkor és annyiban jogosult, ha és amennyiben az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Adónyilatkozat, adóbevallási kötelezettség
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az adóhatósághoz, először a 2011. évi adókötelezettsége teljesítésekor.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]
A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha az adóévben■ kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb ezer forintnál, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte;
■ kizárólag kifizetőtől szerzett bevételt, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és adókedvezményt sem vesz igénybe;
■ egyrészt munkáltatótól (akár többtől is) szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb ezer forintnál, másrészt kifizetőtől szerzett - kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó - bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, illetve adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
A munkáltatótól szerzett éves jövedelem esetében mutatkozó ezer forint adókülönbözetet adónyilatkozat tétele esetén nem kell megfizetni, az adóhatóság nem tartja nyilván, de nem is fizeti vissza.
A törvény új kötelezettségként előírja a munkáltató, a kifizető számára, hogy a kifizetésről szóló összesített igazoláson - ha a kifizető ismerete szerint a magánszemély adónyilatkozatot tehet - tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének a feltételei.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A. §-ában.]
Nem változott.
Adóbevallási kötelezettségét a magánszemély önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti.Az önadózó magánszemély az adóévben megszerzett jövedelmeiről, adókötelezettségéről, a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről a bevallását az állami adóhatóság közreműködésével vagy az adóhatóság közreműködése nélkül készítheti el (egyszerűsített bevallás és klasszikus önadózás).
A magánszemélynek nincs adóbevallási kötelezettsége, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyat szerzett, amelyet nem kell bevallania.
Nem kell bevallania a magánszemélynek a pénzbeli nyereményből származó bevételt, a Magyar Köztársaságban nem adóztatható bevételt, a kamatjövedelemnek minősülő bevételt - ha abból a kifizető az adót levonta -, továbbá azt a bevételt,
■ amelyet a jövedelem kiszámításánál, az összes jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
■ amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, ha az abból származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot,
■ amely ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
■ amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
■ amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]
Az önadózás egyéb formái, az adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallás választásának feltételei, illetve az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás szabályai, továbbá a munkáltatói adómegállapítás választásának feltételei nem változtak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12-14. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa 2011-es jövedelmek adójára
|
1. magánszemély |
2. magánszemély |
3. magánszemély |
|
|
1. Éves bruttó kereset |
1 800 000 Ft |
2 400 000 Ft |
4 200 000 Ft |
|
2. Éves nyugdíj |
0 |
1 200 000 Ft |
0 |
|
3. Összes jövedelem (1.) |
1 800 000 Ft |
2 400 000 Ft |
4 200 000 Ft |
|
4. Adóalap-kiegészítés (3. x 27%) |
486 000 Ft |
648 000 Ft |
1 134 000 Ft |
|
5. Összevont adóalap (3. + 4.) |
2 286 000 Ft |
3 048 000 Ft |
5 334 000 Ft |
|
6. Eltartottak száma |
1 fő |
2 fő |
3 fő |
|
7. Kedvezményezett eltartottak száma |
1 fő |
2 fő |
2 fő |
|
8. Családi kedvezmény |
750 000 Ft |
1 500 000 Ft x 2 eltartott) |
4 950 000 Ft x 2 eltartott)* |
|
9. Tényleges adóalap (5. - 8.) |
1 53 6 000 Ft |
1 548 000 Ft |
384 000 Ft |
|
10. Számított adó (9. x 16%) |
245 760 Ft |
247 680 Ft |
61 440 Ft |
|
11. Adójóváírás |
145 200 Ft |
109 440 Ft - [(5. - 2 750 000 Ft) x 12%] |
0 |
|
12. Összevont adóalap adója (10. - 11.) |
100 560 Ft |
138 240 Ft |
61 440 Ft |
|
13. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg |
0 |
200 000 Ft |
500 000 Ft |
|
14. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg utáni adóátutalás (13. x 20%, de legfeljebb a 12. és a 100 000 Ft közül a kisebb)** |
0 |
40 000 Ft |
61 440 Ft |
|
15. Osztalék |
0 |
600 000 Ft |
1 900 000Ft |
|
16. Osztalék utáni adó (15. x 16%) |
0 |
96 000 Ft |
304 000 Ft |
|
17. Megfizetett pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék (1. x 6%, a 2. magánszemélynél: 1. x 4%) |
108 000 Ft |
96 000 Ft |
252 0 00 Ft |
|
18. Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás (15. x 14%, de legfeljebb 450 000 - 17.) |
0 |
84 000 Ft |
198 000 Ft |
**A 2011. évben teljesített befizetések utáni adóátutalásról a magánszemélyek a 2012. évben rendelkezhetnek.
__________________________________________________________________________________
Önálló tevékenységből származó jövedelem
Változás 2010. augusztus 16-ától.
Az önálló tevékenységként folytatott ingatlan-bérbeadás megváltozott szabályait lásd a következő alcímben.Nem változott.
Az önálló tevékenység bevétele a jövedelem megállapításakor kétféleképpen csökkenthető,■ vagy a ténylegesen felmerült és igazolt, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú melléklete szerint elismert, illetve az igazolás nélkül elismert költségek tételes levonásával (tételes költségelszámolás),
■ vagy 10 százalék költséghányad alkalmazásával.
A magánszemélynek választania kell e két lehetőség közül, és e döntését az adóév minden önálló tevékenységből származó bevételére alkalmaznia kell.
A 10 százalék költséghányad alkalmazása évében elszámoltnak kell tekinteni az erre az időszakra jutó értékcsökkenést, valamint a megelőző évekből fennmaradt elhatárolt veszteség 20 százalékát.
Tételes költségelszámolás választása esetén továbbra is elszámolható a tevékenységhez használt tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése.
A költségeit tételesen elszámoló mezőgazdasági őstermelő jövedelme megállapításakor bevételét költségein felül a kizárólag e tevékenységhez használt tárgyi eszközeinek értékcsökkenésével, illetve a korábbi években elhatárolt veszteséggel is csökkentheti.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 17-18. §-aiban.]
Ingatlan-bérbeadás
Változás 2010. augusztus 16-ától.
Nem számít egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.Az ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végző magánszemély e tevékenységből származó bevételével szemben elszámolhatja a bérbeadásra hasznosított épület (épületrész) értékcsökkenési leírását, felújítási költségét. Az ingatlan-bérbeadó a kiadott épület (épületrész) beruházási költsége után az ingatlan jellegétől függően évi 2-6 százalék értékcsökkenést számolhat el. Ha az épület bérbeadása, a szálláshely szolgáltatása nem az egész évre vagy nem az egész épületre vonatkozik, a teljes évi értékcsökkenésből csak annyit lehet elszámolni, amennyi a bérbeadás, szálláshely-szolgáltatás időszakával, illetve az épületrész területével arányos.
Változás 2011. január 1-jétől.
Az ingatlan-bérbeadó és szálláshely-szolgáltató ezentúl három évnél régebben szerzett épület (épületrész) után is elkezdheti az értékcsökkenés elszámolását (az egyéni vállalkozónak továbbra is csak a legfeljebb három évvel korábban beszerzett épületeknél - és általában tárgyi eszköznél - van erre lehetősége).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében.]
A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét - ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó - minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik tehát a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 32. § 35. pontjában.]
Nem változott.
A termőföld haszonbérbe adásából származó bevétel adómentes, ha a haszonbérlet időtartama - szerződés alapján - az öt évet eléri. Ha a szerződés öt éven belül megszűnik, a magánszemélynek a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.4. alpontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa ingatlan-értékcsökkenés és -felújítás költségeinek elszámolására magánszemély által
"A" 2006-ban önálló lakást örökölt egy társasüdülőben. Az illetékhatóság a lakás forgalmi értékét 13 millió forintra értékelte. A lakást "A" 2011-től alkalmanként kiadja. A kiadást megelőzően a lakást felújította: e munkák számlával igazolt költsége 562 ezer forint. "A" a társas üdülőben havi 20 ezer forint közös költséget fizet 2011-ben, rezsiköltségekre pedig összesen további 356 ezer forintot. 2011-ben 57 napra talál vendéget, napi 15 ezer forintért. Az áfában alanyi adómentességet választ. A bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. A jövedelem megállapítása:|
1. |
Bevétel 57 x 15 000 Ft = 855 000 Ft |
|
2. |
Közös költség, rezsi* (12 x 20 000 + 356 000) x 57/365 = 93 074 Ft |
|
3. |
Amortizáció* 13 000 000 x 0,02 x 57/365 = 40 603 Ft |
|
4. |
Felújítási költség* 562 000 x 57/365 = 87 764 Ft |
|
5. |
Jövedelem 1. - (2. + 3. + 4.) = 633 559 Ft |
__________________________________________________________________________________
Adóelőleg
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a kifizetésből, ha a kifizetés számlaadásra kötelezett magánszemélynek történik (eddig sem kellett, de ez nem volt egyértelműen kimondva a törvényben). A számla ellenében történő kifizetésből a kifizető csak akkor von adóelőleget, ha azt a - nem egyéni vállalkozó, nem mezőgazdasági őstermelő - magánszemély nyilatkozatban kéri tőle. Az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott bevételeiből minden esetben maga köteles megállapítani az adóelőleget.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget főszabályként a kifizető (ideértve a munkáltatót is) állapítja meg. A kifizető (munkáltató) a levont adóelőleget a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg, és bevallásában is szerepelteti.A kifizető köteles megállapítani az adóelőleget akkor is, ha azt a bevételből nem tudja levonni (mert például azt nem pénzben juttatja). A kifizető a bevételről kiállított igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét, hogy azt neki kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig. Ha azonban a kifizető egyben munkáltató is, a le nem vont adóelőleget meg kell fizetnie az adóhatóságnak, és azt a magánszemélynek később kifizetendő összegből (a következő havi bérből) vonhatja le.
Ha a bevétel nem kifizetőtől (hanem például külfölditől) származik, akkor mind az adóelőleg megállapítására, mind annak megfizetésére a magánszemély köteles.
A magánszemély adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig fizet, és a megfizetett adóelőleget adóbevallásában negyedéves bontásban szerepelteti.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. §-ában.]
Az adóelőleg alapja a bevételből a személyijövedelemadó-törvény által elismert költségek, költséghányad vagy átalányköltség levonásával megállapított rész. A nem önálló tevékenységből származó bevételt csökkenti a magánszemély által megfizetett szakszervezeti tagdíj, valamint az üzemanyagmegtakarításként kifizetett összegből legfeljebb havi 100 ezer forint.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adóelőleg alapját 2011-ben továbbra is bruttósítani kell 27 százalék adóalapkiegészítéssel. Változatlanul alkalmazandó a "78 százalékos szabály". E szerint ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha költségként számolja el), az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem a bevétel 78 százaléka (például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag kilépése miatt fizetett, egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles bevétel esetén).Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóelőlegének alapja a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel és a felmerült összes költség (beleértve a vállalkozói kivétet, az időarányos értékcsökkenést, az elhatárolt veszteséget is) különbözete.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Adóelőleg-nyilatkozat
Változás 2011. január 1-jétől.
Mivel az adóterhet nem viselő járandóságok kategória megszűnt, ezek meglétére a magánszemélynek ezentúl nem kell kitérnie a kifizetőnek tett nyilatkozatában. A magánszemélynek 12 százalék különbözeti bírságot akkor kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt - a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére - jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett. (Korábban az adózónak felróható okból keletkezett fizetési különbözetet nevesítette a törvény, s nem tért ki rá, hogy az jogalap nélküli adójóváírásból, illetve adókedvezményből keletkezett.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kifizető az adóelőleget a magánszemély írásban adott nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. A nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy felszólításra, esetenként vagy visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről és a jogkövetkezményekről.Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély nyilatkozik a levonandó költségekről vagy költséghányadról, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, illetve megosztásáról.
Az adójóváírás, a személyi és a családi kedvezmény figyelembevételéről csak munkáltatónál lehet nyilatkozni. Ha a családi kedvezményre több személy is jogosult, közösen kell nyilatkozniuk (például a gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülőknek). A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, adott esetben a várandósság tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint azt, hogy a munkáltató tudomásul vette a nyilatkozatot. A várandósságról orvosi igazolás alapján lehet nyilatkozni, de az igazolást a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság, ellenőrzés esetén.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben.]
Fizetendő adóelőleg
Változás 2011. január 1-jétől.
A fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka. (Tehát ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és a nem rendszeres bevételre, és nincs külön szabály arra sem, hogy a munkáltató, a kifizető vagy a magánszemély köteles-e megállapítani az adóelőleget.) A munkáltatótól származó bevétel esetében az adóelőlegből - a magánszemély nyilatkozata alapján - továbbra is levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény.A munkáltató az adóelőlegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha az állami adóhatósághoz bejelentett - a tényleges adóterhelést jobban megközelítő - módszerrel állapítja meg az adóelőleget, és a magánszemély nyilatkozik neki arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet. Ez utóbbi nyilatkozat hiányában a munkáltató - a korábbi főszabályt követve - az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (az aktuális kifizetést is figyelembe véve) túl nem lépi a jogosultsági határt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Egyes juttatások adózása
Változás 2011. január 1-jétől.
A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, helyette ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztet meg a törvény: 8 béren kívüli juttatásokat, 8 béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. (E juttatások, valamint az ezekbe bele nem férő esetleges további juttatások adózási szabályait lásd a 12. oldalon.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) és a 71. § (1) bekezdéseiben.]
A kifizetőt terhelő adó alapja e juttatások értékének - a jövedelemnek - 1,19-szorosa.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Jövedelemnek a juttatás értéke minősül, ingyen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén pedig annak szokásos piaci értéke, illetve abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megtéríteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Utalvány vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz akkor juttatható, ha a feltételekből kiderül, hogy az milyen termékre, szolgáltatásra használható fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (3) bekezdésében, 1. melléklet 9.1. pontjában.]
Értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme juttatása esetén továbbra is a magánszemély adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (4) bekezdésében.]
Ha a magánszemély értékesít olyan juttatást, amely után a kifizető fizette meg az adót, az az ösz-szeg a szerzési érték, amely után a kifizető az adót megfizette.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Nem pénzbeli juttatások közterhei 2011-ben
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie.■ üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben);
■ iskolakezdési támogatás (tanuló gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig);
■ a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;
■ melegétkeztetés - vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben - vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is;
■ Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig);
■ munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);
■ munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
■ az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg (maximum a minimálbér 50 százalékáig),
■ az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, illetve önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg (együttvéve a minimálbér 30 százalékáig),
■ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (a minimálbér 50 százalékáig);
■ juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig);
■ iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt (viselt) költsége (évente a minimálbér két és félszereséig).
Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások
Az ilyen juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék ehót is fizetnie kell.■ a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;
■ a cégtelefon használata;
■ a csoportos életbiztosítás;
■ a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része;
■ reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel;
■ a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet);
■ a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék);
■ a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások
E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg. (Erről 2011 elején megjelenő tb-különszámunkban írunk majd részletesen.) Ilyen juttatások például■ a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
■ művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány);
■ a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás;
■ a munkáltató által - minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban - meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;
■ sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is);
■ a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;
■ a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
__________________________________________________________________________________
Reklámajándék
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kifizető 16 százalék adót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet az adómentesnek és üzleti ajándéknak nem számító, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- és egyéb ajándék értékének 1,19-dal felszorzott összege után, ha nem ismeri a juttatásban részesülő magánszemélyek adatait.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. d) pontjában.]
Jogkövetkezmények
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható ki a csekély értékű ajándék, a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás, törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdésében.]
Csekély értékű ajándék
Változás 2011. január 1-jétől.
Csekély értékű ajándékot a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató vagy jogutódja a nyugdíjas kollégának s annak közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag, illetve az elhunyt tag közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak és a kötelező szakmai gyakorlata idejére a hallgatónak adhat, személyenként évi három alkalommal. Csekély értékű ajándék olyan magánszemélynek is adható, akinek a kifizetőtől nem származik jövedelme. A minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót fizet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. a) és (5) bek. a) pontjaiban.]
Reprezentáció, üzleti ajándék
Változás 2011. január 1-jétől.
Üzleti ajándék a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű juttatás, amit a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adnak. E juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót fizet, ha az általa az adóévben üzleti ajándék és reprezentáció címén nyújtott juttatások együttes értéke meghaladja a rá vonatkozó adómentességi határt.Ha az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, az már nem üzleti ajándék (a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó rész sem). Ilyen esetben a magánszemélynek kell a juttatás után - összevont adóalapja részeként, azaz 27 százalékkal bruttósított összeg után - megfizetnie a személyi jövedelemadót.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 27. pontjában.]
Nem változott.
Reprezentáció, illetve üzleti ajándék juttatása után a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak továbbra sem kell a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10 százalékáig, de legfeljebb az összes bevétel 10 százalékáig adót fizetnie. Minden más, nem társaságiadó-alany juttató (például egyéni vállalkozó) esetén az összes bevétel 1 százalékáig, illetve legfeljebb évi 25 millió forintig nem kell adót megállapítani a reprezentáció után. Az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok együttes létszámával számolva az 5 ezer forint/fő értéket meg nem haladó üzleti ajándék után nincs adófizetési kötelezettség. Az adómentes reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után nincs egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
Az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék után az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót. Minden más kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt hónap kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (5) bek. a)-b) pontjaiban.]
A társaságiadó-alany által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék továbbra is adómentes a személyi jövedelemadóban. Továbbá nem keletkeztet jövedelmet a magánszemélynél a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. s) pontjában és 1. melléklet 8.38. pontjában.]
Széchenyi-pihenőkártya
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Béren kívüli juttatásnak minősül a Széchenyi-pihenőkártyára küldött munkáltatói utalás. A számlára évente - több munkáltatótól együttesen is - legfeljebb 300 ezer forint utalható béren kívüli juttatásként.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. c) pontjában.]
A Széchenyi-pihenőkártya olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállaló a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatásokat vásárolhat. A kártyakibocsátóra vonatkozó előírásokat, valamint a kibocsátás és felhasználás feltételeit 2011-ben megjelenő rendelet fogja szabályozni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. f) pontjában.]
Internethasználat
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a munkáltató által ingyen vagy kedvezményesen - akár az internetköltség számla ellenében való megtérítésével - nyújtott internethasználat adómentessége. Ez a juttatás 2011-től havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékig béren kívüli juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. d) pontjában.]
Étkezési támogatás
Változás 2011. január 1-jétől.
A fogyasztásra kész étel formájában adott juttatás (illetve az erre jogosító utalvány) is béren kívüli juttatásnak minősül havi 18 ezer forintig, nem csak a melegétkeztetés.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) pontjában.]
Nyilatkozat béren kívüli juttatásokhoz
Nem változott.
A kifizető az adófizetési kötelezettség megállapításakor az általa nem ismert körülményeket a magánszemély nyilatkozata alapján veszi figyelembe.Ha a kifizető nem kért ilyen nyilatkozatot, akkor a jogkövetkezmények őt terhelik. Valótlan nyilatkozat esetén, illetve ha a magánszemély nem tudja igazolni nyilatkozatának átadását, a jogkövetkezmények őt terhelik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék. (Korábban e jövedelem után 54 százalék volt az adó.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére alacsonyabb kamatot állapít meg, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, akkor a két kamat közötti különbség a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelmének tekintendő. Az adó a kifizetőt terheli.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (1) bekezdésében.]
Nyereményből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék (ezt a nyeremény kifizetője fizeti, akinek eddig a nyeremény piaci értéke után 33 százalék adót kellett fizetnie). Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozó
Változás 2010. július 1-jére visszamenően.
Az egyéni vállalkozó 2010. második félévi adóalapjának 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, fölötte 19 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. 2010 második félévében a kedvezményes kulcs alkalmazásának már nincs előfeltétele.Az egyéni vállalkozó a 2010. évi adóalapot megosztja egyéni vállalkozói tevékenysége két félévére, a félévekre eső naptári napok száma (ha teljes adóévben működött: 181, illetve 184) szerint.
Az első félévre jutó adóalap után a korábbi szabályok szerint adózik, azaz 50 millió forintig 10, fölötte 19 százalékkal, vagy pedig 19 százalékkal számol a teljes adóalapra.
A 10 százalékos adókulcs 2010. első félévi alkalmazásának feltételei: 8 az egyéni vállalkozó nem érvényesít vállalkozói adókedvezményt,
■ foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma - a vállalkozó választása alapján - legalább fél fő az első félévben vagy egy fő a teljes adóévben,
■ megosztott adóalapja és a 2009. évi adóalapja elérte a jövedelem-(nyereség-)minimumot,
■ megfelelt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
■ az első félévben járulékot legalább a foglalkoztatottai számának és a minimálbér kétszeresének (hátrányos térségben a minimálbér) a szorzata alapján fizetett,
8 a 10 százalékos adókulcs alkalmazása révén elért adómegtakarítást nyilván kell tartania, és azt csak kötött célokra (beruházásra, foglalkoztatási célokra, hiteltörlesztésre) használhatja fel.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/A. §-ában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, fölötte 19 százalék az adó. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és a felhasználása nem kötött.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (9) bekezdésében.]
Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítése
Változás 2011. január 1-jétől, 2010. évre alkalmazhatóan.Az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását (eredetileg 2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9., 86. pontjaiban, 25. § (5)-(8) bekezdéseiben, 84/F. §-ában.]
Egyéni vállalkozó ügyvéd, közjegyző, végrehajtó
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha egyéni vállalkozó ügyvéd, közjegyző, végrehajtó ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói irodában végzi a tevékenységét, e tagi jogviszony keletkezését megelőző naptól érvényesen meg kell szüntetnie egyéni vállalkozói tevékenységét, és meg kell állapítania adókötelezettségét. Nem kell viszont megfizetnie az egyéni vállalkozóként igénybe vett foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozási adókedvezmény, valamint a nyilvántartott adókülönbözet miatt megszűnéskor egyébként esedékes adót. A fejlesztési tartalék és a kisvállalkozói kedvezmény miatti adókötelezettségét azonban meg kell fizetnie (utóbbit csak az érvényesítéskori adómérték felével). Ha a megszűnéssel keletkező adókötelezettség meghaladja a 10 ezer forintot, dönthet úgy, hogy azt három egyenlő részletben, az elsőt az egyéni vállalkozói jövedelmének adójával együtt a megszűnés évében, a másik kettőt a következő két évben vallja be és fizeti meg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (6) bekezdésében.]
Ingatlan szerzési értéke
Változás 2011. január 1-jétől.
Az ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke.Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték az ingatlan szerzési értéke, ha azonban az illetéket az adóbevallás határidejéig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (ha az illetékhatározat később ettől eltérő értéket tartalmaz, a bevallás önellenőrzéssel módosítható).
Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog szerzése illetékmentes (egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetében), örökléskor a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy ez esetben az eladásból származó bevétellel szemben más költséget (például ügyvédi díjat) nem lehet elszámolni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 60., 62. §-aiban.]
Nem változott.
Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a megszerzésre fordított összeg és a megszerzéssel összefüggő más kiadás, az értéknövelő beruházással, valamint az átruházással kapcsolatos kiadások.Az ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés szerinti, a csereszerződésben rögzített érték; a szerződésben szereplő tényleges vételár; a kárpótlásról szóló törvény szerinti vételi jog gyakorlása során a vételárként szereplő összeg.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 59-63. §-aiban.]
Értéknövelő beruházás
Nem változott.
Értéknövelő beruházásnak számít az a kiadás, amely■ ingó vagyontárgy eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából az átruházást megelőző 12 hónapon belül merült fel, és meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő bevétel 5 százalékát,
■ ingatlan esetén az ingatlan állagmegóvása céljából merült fel az átruházást megelőző 24 hónapon belül, és meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő bevétel 5 százalékát.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 32. pontjában.]
Ingó vagyontárgy átruházása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ingó vagyontárgyak értékesítése esetén az adót akkor nem kell megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 ezer forintot. (Vagyis a 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetése után továbbra is 200 ezer forintig adómentes az ingóértékesítésből származó jövedelem.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. § (3) bek. b) pontjában, 58. § (7) bekezdésében.]
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásából származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. Ha az illetéket az adóbevallás benyújtásának határidejéig nem szabták ki, öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, s ha később az illetékkiszabó határozat ettől eltérő értéket tartalmaz, a bevallás önellenőrzéssel módosítható. Ha az értékpapír szerzése illetékmentes (egyenes ági rokonok közötti örökléskor, illetve ajándékozáskor), öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket lehet szerzési értékként figyelembe venni, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nullát).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. ak) pontjában.]
Nem változott.
Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházása ellenében megszerzett jövedelemnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (1) bekezdésében.]
Kamatadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya-és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak a kamatadó alól.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/G. §-ában.]
Nem változott.
Nulla százalékkal adóköteles a 2006. szeptember 1-jét megelőzően szerzett értékpapír átruházásakor kamatjövedelem címén keletkező bevétel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/G. §-ában.]
Osztalékadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos kulcsú) adója, az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § 2. bekezdésében.]
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl nemcsak a befektetési szolgáltatóval kötött ügylet számít ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, hanem az annak közreműködésével kötött is. Nem számít viszont ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az, amely a befektetési szolgáltatót megbízó, illetve az általa képviselt felek által meghatározott, a szokásos piaci értéktől eltérő ár alkalmazásával történik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3) bekezdésében.]
Adómentes jövedelmek
Változás 2010. január 1-jére visszamenően.
Nem jövedelem - így annak kiszámításánál sem kell figyelembe venni - a közoktatási törvény alapján a munkáltató által adható, évente legfeljebb 4 ezer forintos szakkönyvvásárlási támogatás (az eredeti szabályok szerint adóköteles volt).Változás 2010. január 1-jétől.
Ezentúl az a segély is adómentes, amelyet az elemi kár vagy katasztrófa károsultjának a munkáltatója nyújt lakása újjáépítése céljából (korábban csak a közadakozásból, jogszabály alapján kapott segély volt az).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.1. pontjában]
Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.2. pontjában.]
Változás 2010. augusztus 18-ától.
Adómentes a korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő olimpiai járadék címén kapott összeg, továbbá a Gerevich Aladár-ösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek által szociális rászorultságukra tekintettel támogatásként, valamint eredményességi támogatásként kapott összeg. Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.2. pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő juttatások adómentessé válnak. Ilyen■ a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék (feltéve, hogy a járadékot kapó betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt);
■ a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás, valamint a nevelőszülői díj;
■ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott ápolási díj;
■ a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
■ a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanuló-, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben szerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a szerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
■ a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás teljes összegben, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész;
■ a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, helyi önkormányzat, valamint egyház által a tanuló (hallgató) részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő pénzbeli juttatás; 8 a Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás;
■ a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj minimálbért meg nem haladó mértéke;
■ a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra jutó ösz-szegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
■ az "Útravaló" ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
■ a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös-ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc-ösztöndíj, valamint a kormányrendelettel alapított felsőoktatási ösztöndíj;
■ a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint, feltéve, hogy a lakás értéke, szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
■ a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás.
__________________________________________________________________________________
Háztartási munka: adórendszeren kívüli kereslet
Az Országgyűlés által 2010 nyarán elfogadott 2010. évi XC. törvény a háztartási munkára 2010. augusztus 15-étől érvényesen bevezette az adórendszeren kívüli kereset fogalmát. A törvény szabályozza, hogy milyen esetekben nem kell közterheket fizetni a háztartási munkából származó jövedelmek után, legalizálva ezzel a gyakorlatot.Háztartási munka
Köztehermentes foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt csak természetes személyek létesíthetnek egymás között, mégpedig kizárólag háztartási munkára. Háztartási munkának minősülnek az egy háztartásban élő személyek mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek (például takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, otthoni gondozás, otthoni ápolás, házvezetés, kertgondozás). Nem tekinthető háztartási munkának az ilyen tevékenység, és ezért nem is alkalmazhatók a kedvező szabályok, ha akár a foglalkoztató, akár a munkát elvégző magánszemély egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy társas vállalkozás munkavállalója, és a tevékenységet e minőségében rendeli meg, illetve végzi. A háztartási munkának minősülő tevékenységek nem szolgálhatják a természetes foglalkoztató személy vagy közeli hozzátartozói üzletszerű tevékenységének céljait.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 1. §-ában.]
Az adó- és járulékmentesség feltétele
A háztartási munka keretében megszerzett jövedelem után abban az esetben nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha az azt megrendelő természetes személy a foglalkoztatást annak megkezdése előtt bejelenti az adóhatósághoz, és megfizeti az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (1) bekezdésében.]
A háztartási munkát elvégző természetes személynek akkor sem keletkezik adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége, ha a tevékenységet megrendelő magánszemély elmulasztja bejelentési kötelezettségét teljesíteni. Ha a háztartási munkát megrendelő magánszemély nem jelenti be a foglalkoztatást, és nem tesz eleget regisztrációsdíj-fizetési kötelezettségének, akkor mindazokban a hónapokban, amikor ezen kötelmeit (illetve e kötelmek bármelyikét) elmulasztotta, neki kell megfizetnie az általa a háztartási munkáért kifizetett összeg után a társadalombiztosítási járulékot. Ha a mulasztás a megrendelő hibájából történt, nem csupán a munkáltatói közterheket, hanem a foglalkoztatott adóját és egyéb közterheit is neki kell megfizetnie.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási munkát végző magánszemélynek nincs. Ugyanakkor nem is jön létre társadalombiztosítási jogviszony, a háztartási alkalmazott e jogviszonyával nem szerez jogosultságot tb-ellátásra.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bejelentési kötelezettség
A természetes személy foglalkoztató (megbízó) a háztartási munkára alkalmazott természetes személyről a munkavégzés megkezdését megelőzően köteles bejelentést tenni az adóhatóságnak, és ebben közölni a saját adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá a foglalkoztatás kezdőnapját.A foglalkoztatónak e bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, előzetes regisztráció után a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu), vagy telefonon, a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, illetve 2010. december 1-jétől rövid szöveges üzenetben (sms) teljesítheti.
Ha a bejelentést telefonon vagy sms-ben teszi meg, azt a központi ügyfélszolgálat rögzíti, majd haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés eredményességéről, az adatokat pedig továbbítja az adóhatóságnak. A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik, így egy hónapban egy foglalkoztatottat csak egyszer kell bejelenteni, de minden foglalkoztatottról külön bejelentést kell tenni. Ha a foglalkoztatás a következő hónapban is fennáll, a bejelentést meg kell ismételni.
Ha nem jön létre a munkaviszony, vagy a bejelentésben megadott adatok hibásak voltak, a bejelentést annak megtételétől számított 24 órán belül lehet módosítani vagy visszavonni.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 3. §-ában.]
Regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség
A foglalkoztató minden bejelentés után 1000 forint regisztrációs díjat köteles fizetni az adóhatóságnak. A regisztrációs díj az állami költségvetés bevétele. A díj összege fix, nem függ attól, hogy adott hónapban hány napot foglalkoztatják a háztartási alkalmazottat. A regisztrációs díj az APEH ügyfélszolgálatain bankkártyával vagy készpénzben fizethető meg, vagy átutalással teljesíthető, mindhárom esetben a bejelentés napját követő hónap 12-éig.[Lásd a 2010/XC. törvény 4. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A bejelentési és regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 6. §-ában.]
Igazolás
A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli kereset összegéről annak megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatójától. Ha az adott hónapban több napig vagy folyamatosan foglalkoztatta ugyanaz a foglalkoztató, akkor az igazolást havonta kérheti, az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon. A foglalkoztató a munkavállaló kérésére minden hónapban köteles kiadni ezt az igazolást. Az igazolásnak az adóhatósági bejelentésben szereplő adatokon túl tartalmaznia kell az alkalmazottnak kifizetett összeget, a kifizetés időpontját, az adott hónapban munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyét, és ezt mind a foglalkoztatónak, mind a foglalkoztatottnak alá kell írnia. Így az alkalmazott bármilyen eljárásban (például hatósági vizsgálat során) igazolhatja, hogy legálisan szerzett jövedelmet.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 5. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Belépő sporteseményre
Új előírás 2010. augusztus 18-ától.
Adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen a sporteseményszervező intézmény által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más megrendelésére teljesíti), a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28. pontjában.]
Átszámítási szabályok
Változás 2010. január 1-jétől.
Külföldi pénznemben keletkezett bevételt főszabályként a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell átszámítani. Ha azonban a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra számítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam alkalmazható az adóelőleg, adó megállapításához. A külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a teljesítés időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot alkalmazhatja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. §; (1) és (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, a z adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán - olyan külföldi pénznem esetében pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével - kell forintra átszámítani.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 5. § (7) bekezdésében.]
Elhunyt magánszemélyt megillető jövedelem
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A magánszemélyt a halálát megelőző tevékenységével összefüggésben megillető, de csak a halálát követően kifizetett jövedelmek adókötelezettségét úgy kell teljesíteni, mintha a magánszemély e jövedelmet a halála időpontjában szerezte volna meg. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (6) bekezdésében.]
Egyéb változások
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A volt köztársasági elnökök és az Országgyűlés elnökének előirányzata terhére juttatott közcélú felajánlás, adomány adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.5. pontjában]
Változás 2011. január 1-jétől.
A jövedelem kiszámításánál ezentúl nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. kb) alpontjában.]
Megszűnnek a végkielégítés megosztására vonatkozó szabályok.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
Ekho választására jogosultak
Változás 2010. augusztus 18-ától.
Kibővült azok köre, akik az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint tehetnek eleget közteher-fizetési kötelezettségüknek: 2010. augusztus 18-ától alkalmazhatja az ekhót a hivatásos sportoló (FEOR 3716), a meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edző, sportszervező, -irányító (FEOR 2618), valamint sportmunkatárs (FEOR 3716), továbbá FEOR-számtól függetlenül a sportszakember, feltéve, hogy a sporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportedző, a sportoktató, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Ekhós bevételi értékhatár
Új előírás 2010. augusztus 18-tól.
Új bevételi értékhatár vonatkozik a hivatásos sportolókra. Esetükben az ekho szerinti adózás évi 100 millió forintos jövedelemhatárig alkalmazható, azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor ezen az összeghatáron az áfával csökkentett bevételt kell érteni. A hivatásos sportolók 2010-ben évi 50 millió forintos jövedelemhatárig alkalmazhatják az ekho szerinti adózást.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bek. d) pontjában.]
Nem változott.
Az ekho szerinti adózás általános szabályok szerint évi 25 millió forintos jövedelemig alkalmazható.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. §-ában.]
Tagdíjból járulék
Változás 2010. november 1-től.
2010. november 1-je és 2011. december 31-e között az ekho szerint adózó magán-nyugdíjpénztári tag által fizetett ek-hóból az ekhoalap 3,9 százaléka társadalombiztosításinyugdíj-járuléknak minősül.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdésében.]