Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Meghatalmazott képviselői bejelentés
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az állandó meghatalmazás, megbízás keletkezését nemcsak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. Ilyenkor az adóhatóság köteles értesíteni a meghatalmazót, hogy bejelentették nála a képviseleti jogot.
Nemcsak az állandó és eseti képviseleti jog megszűnése, hanem annak keletkezése is aznaptól hatályos, amikor azt az adóhatósághoz bejelentik.
Törzskönyvi szervek egyablakos bejelentkezése
Változás 2009. július 1-jétől.
Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szervek, a költségvetési szervek gazdálkodási szabályait alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személyek (összefoglaló néven: törzskönyvi szervek) által bejelentendő adatok köre kiegészült az e szervekre speciálisan jellemző adatokkal. Ezek közé tartoznak például az adózó alapítójának, az alapítói jogok gyakorlójának vagy fenntartójának, irányító vagy felügyeleti szervének adatai, a jogutódlásra, a finanszírozás módjára, az átalakulásra vonatkozó adatok.
A törzskönyvi szervek a kincstáron keresztül kötelesek eleget tenni állami adóhatósági bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek (a közvetlenül az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés, illetve változásbejelentés helyett).
Az APEH a törzskönyvi szerv adóazonosító számát elektronikus úton közli a kincstárral, vagy - az okot megjelölve - értesíti a kincstárat, miért nem adhat adószámot.
A kincstáron keresztül kell bejelentkezniük (a változásokat bejelenteniük) az adóhatósághoz azoknak a már nyilvántartásba vett törzskönyvi szerveknek is, amelyek nyilvántartásba vételük időpontjában még nem végeztek adóköteles tevékenységet.
Az állami adóhatóság és a kincstár 2009. december 31-éig köteles átadni egymásnak a törzskönyvi szervek mindkettőjük által nyilvántartandó adatait. Az egyeztetés után a főszabály érvényesül, hogy az adóköteles tevékenységet végző törzskönyvi szervek bejelentését, változásbejelentését a kincstáron keresztül tudatják az APEH-hal.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. §-ában.]
Foglalkoztatott bejelentése jogutódlásnál
Változás 2009. február 1-jétől.
A jogutód adózó nem csupán a továbbfoglalkoztatott biztosítottak adatait köteles bejelenteni, hanem a jogelőd által alkalmazott többiekéit is.
Egészségügyi járulék bejelentése
Változás 2009. január 1-jétől.
Az egészségügyi járulékot fizető magánszemélynek biztosítási jogviszony létesítésekor nem kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, hogy már nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, ehelyett a foglalkoztató által bejelentett új biztosítási jogviszony alapján az APEH hivatalból állapítja meg járulékfizetési kötelezettsége megszűnésének időpontját. Az APEH-nak a járulékfizetési kötelezettség megszűnése megállapított napjáról értesítenie kell az érintett magánszemélyt és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is.
Járulékfizetési kötelezettségének megszűnését változatlanul be kell jelentenie a magánszemélynek, ha azért nem köteles tovább egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, mert nem létesít ugyan biztosítási jogviszonyt (például munkaviszonyt), de a társadalombiztosításról szóló törvényben - vagyis az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafusa (1) bekezdésének a)-p) vagy s)-t) pontjaiban - meghatározott módon természetbeni egészségügyi szolgáltatásra válik jogosulttá (például nappali tagozatos egyetemista). Ilyenkor ugyanis az adóhatóság nem szerez hivatalból tudomást a változásról.
Járuléknemfizetők vizsgálata
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az egészségbiztosítási szerv, azaz az OEP köteles átadni az APEH-nak a nyilvántartásában szereplő, de nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult magánszemélyek adatait. Az állami adóhatóság összeveti azokat a saját nyilvántartásában szereplő természetes azonosító adatokkal, s ha azt állapítja meg, hogy a magánszemély után nem fizetnek járulékot, felszólítja a magánszemélyt, hogy megadott időn belül hitelt érdemlő módon bizonyítsa, jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője a határidőn belül bizonyítja, hogy a magánszemély jogosult egészségügyi szolgáltatásra - illetve ha a magánszemély elhalálozott, továbbá ha tartósan külföldön tartózkodik, és belföldi lakóhely hiányában nem minősül belföldinek -, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság köteles haladéktalanul megküldeni az egészségbiztosítási szervnek.
Ha a magánszemély (vagy képviselője) a határidőn belül nem bizonyít, az adóhatóság határozatban állapítja meg a fizetendő összeget.
Az APEH a tárgyhónapban egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek adatait a tárgyhót követő hónap végéig, a járulékfizetésre újonnan kötelezettekét pedig a határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül köteles elektronikus úton továbbítani az OEP-nek.
Ha az adóhatóság az egészségbiztosítási szerv által közölt természetes azonosító adatok alapján nem képes beazonosítani a magánszemélyt, a kapott adatokat "nem beazonosítható" jelzéssel vissza kell küldenie az egészségbiztosítási szervnek.
Adatok bejelentése illetékkiszabáshoz
Változás 2009. január 1-jétől.
A vagyont szerző személynek az eladó(k) adatai mellett saját adatait is be kell jelentenie az APEH-nak. (Az eladók adatait korábban az akkor még külön szervezetként működő illetékhivatal jelentette be az APEH-nak.) A vagyont szerző a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményről vagy illetékmentességről.
__________________________________________________________________________________
Várható módosítások az adózás rendjében
A parlament a cégtörvényt és a csődtörvényt módosító törvényjavaslatról, amely az adózás rendjéről szóló törvény néhány passzusát is megváltoztatná, csak lapzártánk után, várhatóan még decemberben szavaz. Ismertetőnkben ezeket foglaljuk össze, az adózás rendjéről szóló törvényben pedig (287-354. oldal) külön kiemeljük az Országgyűlés elé terjesztett javaslatpontokat - ahol hatálybalépésük tervezett időpontja is szerepel -, s a 345., illetve a 347. oldalon a cégtörvény-, illetve a csődtörvény-módosító törvényjavaslat idevágó részeit is közöljük.
■ Számviteli beszámolók közzététele
A számviteli beszámoló csak akkor számít a kormányzati honlapon közzétételre benyújtottnak, ha a cég csatolja a beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést (ha ilyet készíttetnie kell), a közgyűlési határozatot az adózott eredmény felhasználásáról, a Cégközlöny honlapján majdan megtalálható elektronikus űrlapot, valamint befizeti a Cégközlöny számlájára a 3 ezer forint közzétételi díjat is. Ha a díjat nem fizetik be, akkor úgy kell tekinteni, hogy a cég nem teljesítette közzétételi kötelezettségét.
A közzétételi kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság és a céginformációs szolgálat ellenőrzi, mégpedig
■ az elektronikus űrlapok beérkezését az APEH a közzétételi határidő lejártát követő 30 napon belül;
■ a közzétételi költség megfizetését a céginformációs szolgálat a közzétételre benyújtástól számított 30 napon belül.
Ha az APEH azt állapítja meg, hogy az elektronikus űrlap határidőre nem érkezett meg hozzá, vagy ha a céginformációs szolgálat arról értesíti az APEH-ot, hogy a cég nem fizette be a közzétételi díjat, akkor az APEH felhívja a céget a kötelezettség teljesítésére, s erre 15 napos határidőt szab. Ha a cég ezt is elmulasztja, 60 napra felfüggeszti a cég adószámát, s ha ez sem jár eredménnyel, a cégbíróságon - elektronikus úton - kezdeményezi a cég megszüntetését.
Ha a cégbíróság a rendelkezésére álló információk alapján - az APEH-értesítés nyomán - azt állapítja meg, hogy a cég elmulasztotta közzétételi kötelezettségét, azt az APEH-értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül megszűntnek kell nyilvánítania.
E közzétételi rendszer várhatóan 2009. május 1-jén lép életbe, vagyis ezt követően a beszámolókat csak elektronikus úton és csak a kormányzati portálon keresztül lehet közzétenni (függetlenül attól, hogy a beszámolónak milyen a fordulónapja, és milyen időszakra vonatkozik). Addig a beszámoló papíron és elektronikusan egyaránt megküldhető a céginformációs szolgálatnak.
■ TEÁOR-szám bejelentése
A 2007. december 31-éig bejelentett, automatikusan át nem fordítható, TEÁOR'03 szerinti tevékenységi köreik TEÁOR'08 szerinti átsorolását 2008. július 1-je helyett az éves bevallók a 2008-ról 2009-ben benyújtandó bevallásukkal egyidejűleg, az egyéb adózók pedig az első 2009-es adómegállapítási időszakukról szóló adóbevallásukkal egyidejűleg (tipikusan 2009. február 12-éig) kötelesek bejelenteni az APEH-nak. A bejelentés papíron vagy elektronikusan is benyújtható.
Aki nem tartotta be a 2007 decemberében 2008. július 1-jére előírt átjelentési határidőt, arra mulasztási bírság nem szabható ki, illetve az esetleges kiszabó határozatokat az APEH-nak a várhatóan 2008. decemberi törvénymódosítás hatálybalépéstől számított 60 napon belül hivatalból vissza kell vonnia, a már beszedett bírságot hivatalból vissza kell fizetnie.
[Lásd a T/6768. törvényjavaslat 24. §-ában, 28. § (7) bekezdésében.]
A cégeknek a főtevékenységükről a TEÁOR'08 szerint, a "Nyilatkozat az APEH részére" című nyomtatványon kell nyilatkozniuk a cégbíróságnál. Ezt a cégbíróság a saját nyilvántartásába már nem jegyzi be, hanem elektronikus úton - az adószám megállapítása érdekében - közli az APEH-hal és a KSH-val. Ha a főtevékenység eltér az alapításkor bejelentettől, és emiatt az adószám is megváltozik, az új adószámot az APEH közli a cégbírósággal és a KSH-val.
Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói igazolványuk kiváltásakor a főtevékenységüket szakmakóddal kell feltüntetniük a kérelemnyomtatvány adózási kérdésekről szóló mellékletében. A főtevékenységet a körzetközponti jegyző (okmányiroda) már nem tartja nyilván, hanem elektronikus úton - az adószám megállapítása céljából - közli az állami adóhatósággal. Főtevékenységen kívüli tevékenységeit az egyéni vállalkozó az APEH-nak vagy a körzetközponti jegyzőnek (okmányiroda) is bejelentheti.
Az APEH-nak 2009. február 1-jétől a honlapján közzé kell tennie az áfa- és evalanyok hozzá bejelentett TEÁOR szerinti tevékenységi köreit. A nyilvántartás a cégek TEÁOR'08 szerinti és az egyéni vállalkozók szakmakód szerinti tevékenységi köreit tartalmazza majd, a szintén szakmakódon nyilvántartott adószámos magánszemélyek tevékenységi köreit nem. Ha az adózó a tevékenységi köreit közokirattal kívánja igazolni, az APEH által nyilvántartott tevékenységi köreiről - 2 ezer forintos illeték fejében - hatósági bizonyítványt igényelhet.
■ Végelszámolás befejezése
Végelszámolás lezárásakor az APEH-nak elektronikus úton értesítenie kell a cégbíróságot arról, hogy a cég ellen ő, illetve a vám- és pénzügyőrség nem folytat adóigazgatási eljárást, illetve a cégnek nincs náluk nyilvántartott köztartozása.
Ha ezt az APEH elmulasztja, a cégbíróság a záróbeszámoló közzétételétől számított 90 nap után törölheti a céget a cégjegyzékből. Ha az APEH a 90 napon belül - elektronikus úton - arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cégnél adóigazgatási eljárást folytat, vagy hogy a cégnek köztartozása van, a cégbíróság csak abban az esetben törölheti a céget a cégjegyzékből, ha az APEH - elektronikus úton - értesíti, hogy az adóigazgatási eljárás befejeződött, illetve hogy a cég adó- vagy vámtartozása megszűnt.
A végelszámolás befejező szakaszának új eljárásrendje várhatóan még 2008. decemberben hatályba lép, de a rendelkezéseket akkor is csak a 2009. február 1-je után induló végelszámolásra kell alkalmazni.
■ Adófizetés végelszámoláskor
A végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy - a várhatóan 2009 februárjában hatályba lépő szabály szerint - az adófizetési kötelezettséget végelszámolás esetén is gyakorlatilag a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni.
■ Ellenőrzési határidő felszámoláskor, végelszámoláskor
A törvénymódosítás hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, végelszámolási eljárásokban az adóhatóság egyszerűsített felszámolás és egyszerűsített végelszámolás esetén is a záróbevallás kézhezvételétől számított 60 nap helyett 45 napon belül köteles befejezni valamennyi bevallás ellenőrzését.
A felszámolás kezdetén készített tevékenységlezáró bevallás ellenőrzésének befejezésére előírt egyéves határidő nem változott.
__________________________________________________________________________________
Külföldi munkavállaló bejelentése
Új előírás 2009. február 1-jétől.
A külföldi anyavállalattól belföldi munkavégzésre kirendelt magánszemély visszarendelését a leányvállalatnak, fióktelepnek az azt megelőző 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóságnál. Ha a visszarendelés időpontja előre nem ismert, a bejelentést a magánszemély távozását követő napon kell megtenni, s meg kell okolni, miért tértek el a határidőtől.
Ügyvédi székhelyszolgáltatás bejelentése
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Új ügyvédi székhely-szolgáltatási szerződés esetén a székhelyszolgáltatás igénybevevőjének -elektronikusan vagy nyomtatványon - be kell jelentenie az adóhatósághoz a szerződés időtartamát, a szolgáltatás kezdőnapját, valamint azon iratok körét is, amelyekre a szolgáltatás kiterjed.
Az adóhatóságnak e bejelentésről értesítenie kell azt az ügyvédet, ügyvédi irodát, amelynek nevében székhelyszolgáltatást jelentenek be.
Eljárás adómentes termékimportnál
Változás 2008. május 1-jétől.
Az adómentes közösségen belüli termékimportnál - az áfatörvény nyomán - az adózás rendjéről szóló törvény is a közvetett vámjogi képviselő elnevezést használja (e képviselő a 2008 előtt érvényes áfatörvényben importadójogi megbízottként szerepelt). E változás nyomán végeredményben lényegében visszaáll a 2007-es szabályozás, két eltéréssel: a közvetett vámjogi képviselő havi áfabevalló, és a korábbi időszakról bevallást kell benyújtania, a másik eltérés pedig az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény már nem definiálja a közvetett vámjogi képviselő fogalmát (mert az a vámtörvényben szerepel).
A 2007-es szabályok visszaállítása miatt nem kell bejelentkezniük, és áfanyilatkozatot sem kell tenniük azon külföldi adóalanyoknak, akik nevében közvetett vámjogi képviselő jár el, kivéve, ha utóbb kiderül, hogy nem voltak jogosultak az adómentességre.
Az áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság közösségi adószámot ad (ha eddig nem volt neki) a kizárólag az adómentes importügylet miatt adóalannyá váló importálónak, ha az saját maga importál adómentesen. Ha közvetett vámjogi képviselő útján jár el, a bejelentést a képviselő teszi meg, és számára állapítanak meg (ha eddig nem volt neki) közösségi adószámot.
A közvetett vámjogi képviselőnek a saját nevében, de a megbízó importáló helyett kell bevallást tennie és összesítő nyilatkozatot adnia, s a bevallásában (összesítő nyilatkozatában) elkülönítetten kell feltüntetnie a megbízó adatait.
Az importálónak vagy a közvetett vámjogi képviselőnek - a vámjogi szabad forgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor - kereskedelmi okmányokkal vagy más adatok közlésével kell valószínűsítenie, hogy a termékimport adómentes, de e nyilatkozat nem mentesíti attól a kötelezettségtől, hogy összesítő nyilatkozatot kell tennie.
A terméket adómentesen importáló havonta köteles bevallást tenni, ha belföldön nem végez más, adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységet, de csak arról az időszakról, amelyben az adómentes termékimport megvalósult.
Technikai adószám hivatalból
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Technikai azonosító számon tartja nyilván az APEH azokat az adóköteles tevékenységet nem végző, adószámmal nem rendelkező nem magánszemélyeket (például külföldön bejegyzett társaság vagy hazai adóköteles tevékenységet nem végző alapítvány, egyesület), amelyek ellen adók módjára behajtandó köztartozás miatt végrehajtási eljárást folytat.
Adószám felfüggesztése
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az adószám akkor is felfüggeszthető,
■ ha az adózóval szemben az APEH 60 napos ismételt üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos ismételt felfüggesztését rendeli el (az adószám ilyenkor a lezárás, tevékenységfelfüggesztés időszakára függeszthető fel);
■ ha az adózó az APEH-hez teljesítendő bevallási, adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettségének az eredeti határidőtől, esedékességtől - először 2009. február 1-jétől - számított egy éven, vagyis 365 napon belül nem tesz eleget (az adószám határozatlan időtartamra, a bevallási, fizetési kötelezettség teljesítéséig függeszthető fel, s a felfüggesztés akkor szűnhet meg, amikor a kötelezettséget teljesítik, illetve amikor az adózó ellen az adott ügyben indított ellenőrzés vagy hatósági eljárás jogerősen lezárul).
■ ha az adózó nem tesz eleget számviteli törvény szerinti beszámoló-közzétételi kötelezettségének - ideértve azt is, ha a cég nem téríti meg a közzétételi költséget -, és e mulasztását az adóhatóság 15 napos felhívása ellenére sem pótolja (ekkor az adószám 60 napra függeszthető fel; az új előírás csak azokra a beszámolókra alkalmazható, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30-a utánra esik).
Bírság-, pótlék-, költségtartozás miatt nem függeszthető fel az adószám.
Adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felfüggesztést az adóhatóság főszabály szerint csak a tényleges teljesítéskor szüntetheti meg, akkor tehát nem, ha az adózónak fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyez.
Változás 2009. február 1-jétől.
Hivatalos irat helyett a törvény - az ennél tágabb jelentéssel felruházott és minden, tértivevénnyel kézbesített iratra vonatkozó - hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat kifejezést használja.
Ha a hivatalos adóhatósági iratot egymás után kétszer sem sikerül kézbesíteni, felfüggeszthető az adózó adószáma. A tértivevényen nem kell szó szerint szerepelnie a "címzett ismeretlen" megjelölésnek, elegendő, ha a küldemény a címzett ismeretlensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz. Sikertelen kézbesítésnek minősül az is, ha a küldeményt a levélszekrény hiánya vagy elégtelensége miatt nem lehet kézbesíteni az adózónak.
Adószám-felfüggesztés határideje
Változás 2009. február 1-jétől.
Az adószámfelfüggesztés időtartama főszabályként 30 napra csökken (45 napról).
Nem változott.
A 30 napra szóló felfüggesztést elrendelő határozat esetén az adószám akkor törölhető, ha a - végelszámolás, felszámolás alatt nem álló - adózó a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nem bizonyítja, hogy megszűnt a felfüggesztésre okot adó körülmény, és a felfüggesztést ugyanezen idő alatt az adóhatóság sem szünteti meg.
Adószám-felfüggesztés jogkövetkezménye
Változás 2009. február 1-jétől.
Az adó-visszaigénylési tilalom a felfüggesztés elrendelésétől a határozott időtartam leteltéig tart, az adóalany tehát a felfüggesztés elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napjától a határozott idő leteltéig nem gyakorolhatja az adólevonási jogot.
Az adóhatóság a határozott időtartamú felfüggesztésről tájékoztatást küld a cégbíróságnak, amely a határozott időtartam végnapját feltünteti a cégjegyzékben.
Munkáltatói adómegállapítás
Változás 2009. január 1-jétől.
A munkáltatónak ezentúl nem kötelező közreműködnie munkavállalója adójának megállapításában. Ha nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, akkor köteles tájékoztatni a munkavállalóját, hogy magánszemélyek új, egyszerűsített bevallást is választhatnak.
Nem változott.
A magánszemély az adóévet követő év január 31-éig nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást. Ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását, a nyilatkozat a munkavállaló bevallásának minősül (adott esetben a bevalláshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket kell viselnie). A nyilatkozat, valamint a munkavállalótól az adóévet követő év március 20-áig megkapott igazolások alapján a munkáltató az adót az adóévet követő év május 20-áig köteles megállapítani és az adóévet követő év június 10-éig megküldeni az adóhatóságnak.
Egyszerűsített jövedelemadó-bevallás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A magánszemély az adóévet követő év február 15-éig kérheti - akár az adóhatóságnál beszerezhető, de a bevallási egységcsomagban is megtalálható formanyomtatványon, akár elektronikus úton - az adóhatóságtól, hogy egyszerűsített bevallást adhasson be. A nyomtatvány olyan kérdéseket is tartalmaz, amelyekről az adóhatóságnak nincsenek információi (például hogy jogosult-e családi kedvezményre, megkívánja-e azt osztani, van-e értékesítésből jövedelme).
Az adóhatóságnak az adóévet követő év január 31-éig kipostázandó személyijövedelemadó-bevallási csomagokban, illetve elektronikus bevallóknak az elektronikus tárhelyükre küldött értesítésben részletes tájékoztatást kell adnia az egyszerűsített bevallásról és annak feltételeiről.
Az adóhatóság a nyilatkozatban szereplő és a saját adatbázisában nyilvántartott adatok alapján megállapítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót, ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot is. A befizetendő adót és az adózó ezen egyéb adóadatait tartalmazó egyszerűsített adóbevallást április 30-áig kell megküldenie az adózó számára postai vagy elektronikus úton, akár e-mailen is (attól függően, hogy az adózó melyiket választotta). A bevallás mellékleteként az adóhatóság közli a bevallás alapjául szolgáló adatokat is (a havi adó- és járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján rendelkezésére álló adatokat, vagyis például az adózóval kapcsolatban a munkáltatója által közölt adatokat is).
Az adózó a bevallás kézhezvételét követően vagy elfogadja az adóhatóság által kitöltött bevallást, vagy módosítja annak adatait. Az elfogadott vagy javított bevallást - aláírva - május 20-áig kell visszaküldenie.
Ha az adózó elfogadta a bevallást, az adót is május 20-áig kell befizetnie, az adóhatóságnak viszont a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Ha az adózó javított a bevallás vagy az adatközlés adatain, az adóhatóság a javítás alapján újraszámítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót és a befizetendő adót, s minderről június 20-áig köteles értesítést küldeni az adózónak. Az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az adózónak be kell fizetnie az adót, illetve az adóhatóságnak ki kell utalnia a visszafizetendő adót.
Az adóhatóságnak visszaküldött - elfogadott vagy javított - egyszerűsített bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, így az általános szabályokat kell alkalmazni ellenőrzés, önellenőrzés esetén.
Bevallást helyettesítő nyilatkozat
Változás 2009. január 1-jétől.
Az európai területi együttműködési csoportosulás társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet 2008-ra is, ha vállalkozási tevékenységből nem származott bevétele, és e tevékenységhez kapcsolódóan nem számolt el költséget, ráfordítást.
Bevallással egyenértékű elektronikus nyilatkozat
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az adóbevallás benyújtása helyett az adózó az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet - az adóhatóság által rendszeresített, az adóhatóság honlapján megtalálható elektronikus űrlapon -, ha az adott bevallási időszakban nem keletkezett adókötelezettsége.
Bevallási határidő ideiglenes iparűzés esetén
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az ideiglenes jelleggel - tehát nem a szék- vagy telephelyen - végzett tevékenység (például csatornázás, útjavítás) iparűzési adóját a tevékenység befejezésének napján kell bevallani.
Soron kívüli adóbevallás
Változás 2009. február 1-jétől.
Soron kívül adóbevallást köteles benyújtani az adózó, ha a társasági és osztalékadóról szóló törvény szabályai szerint a jogutód nélküli megszűnés hatálya alá kerül (például ha a székhelyét másik országba viszi).
Az adóbevallás kijavítása
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás hibájának kijavítását, ha a bevallást az adóhatóság hivatalból nem javítja, feltéve, hogy a javítás nem eredményez adókülönbözetet. Ha azt eredményez, már csak önellenőrzésnek van helye.
Járulékelszámolás
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Ha a munkáltató vagy a kifizető nem a jogszabálynak megfelelő tb-járulékot vonta le munkavállalójától, be kell ezt jelentenie az adóhatóságnak, és önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. Ha a munkavállaló még nála dolgozik, akkor pótlólag le kell vonnia tőle, illetve vissza kell térítenie neki a járulékkülönbözetet (havonta legfeljebb a nettó munkabér 15 százalékának megfelelő összeget). Ha a munkavállaló már nem a munkáltató alkalmazottja, akkor az adóhatóság határozattal állapítja meg a járulékkülönbözetet, és azt a volt munkavállalótól ő szedi be, illetve ő fizeti vissza neki.
Végelszámolás, felszámolás
Új előírás 2009. május 1-jétől.
A záróbevallást a beszámoló közzétételére előírt határidőben - a mérlegforduló napjától számított 60 napon belül (a korábbi 150 nap helyett) -, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani. A cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózóknak a záróbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtaniuk.
Csoportos áfaalanyok bevallása
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A csoportos áfaalanyiság a továbbiakban nem befolyásolja a tagok egyéb adóbevallási kötelezettségeit (vagyis az általános szabályok vonatkoznak rájuk), kivéve az áfát, amelyről csoport keletkezésekor, csoporthoz csatlakozáskor, illetve csoport megszűnésekor, csoportból kiváláskor soron kívüli bevallást kell adni. Az APEH-ról szóló - 273/2006. - kormányrendelet jövő év elején várható módosítása szerint az áfacsoporttagok nem feltétlenül tartoznak majd a kiemelt adózók igazgatóságához.
Nullás adózói adatbázis
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az APEH-nak külön nyilván kell tartania azokat az adózókat, amelyeknek vagy akiknek nincs köztartozásuk (nullás adózói adatbázis). A listára az kerülhet fel, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, s nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, és nem mulasztott el bevallást benyújtani. A tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjat csak 2010-től tartalmazzák (a vámhatóság még nem tudja elektronikusan legyűjteni őket).
Az adatbázisba az adózó kérelemre kerülhet be, a felvétel 2009. január 1-jétől kérhető. A listát először 2009. február 10-én teszi közzé a honlapján az adóhatóság, azontúl minden hónap 10-én frissíti.
Aki a nullás adatbázisban szerepel, annak nem kell majd adóigazolást kérnie, a közbeszerzés kiírója azonnal fizethet neki. A nullás adatbázisban nem szereplőknek viszont továbbra is be kell mutatniuk az adóigazolást, ha közbeszerzési eljárásban elvégzett tevékenységért jár nekik pénz.
Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a nullás - a törvény kifejezésével köztartozásmentes - adózói adatbázisba, miután megvizsgálta, az teljesíti-e az adatbázisba kerülésre előírt feltételeket (ehhez a vámhatóságtól is beszerzi a szükséges adatokat).
Az adózónak a kérelemben külön nyilatkoznia kell arról, hogy az adatbázis aktuális havi közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, vagy tesz majd. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
Ha az adózó az adatbázisba kerülésre előírt feltételeknek vagy azok valamelyikének nem felel meg, az állami adóhatóság öt napon belüli hiánypótlásra szólítja fel. Ha ezalatt nem pótolják a hiányt, határozatban elutasítja a kérelmet. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek nem felelt meg (rögzítve például a tartozások összegét is). Ha az adózó a határidőn belül pótolja a felrótt hiányt (például kifizeti a tartozását), az adóhatóságnak legkésőbb a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig fel kell őt vennie a nullás adatbázisba.
Az elutasító határozatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezési kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, s az adóhatóságnak is nyolc napon belül kell azt elbírálnia (az egyébkénti 15-15 nap helyett).
Ha a nullás adózói adatbázisba felvett adózó időközben a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság törli a listából. Erről az adózót elektronikus úton és írásban is értesítenie kell. Az adatbázisba csak új kérelem benyújtásával lehet visszakerülni.
A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés helyettesítheti a például állami támogatások igénybevételéhez szükséges adóhatósági adóigazolást, ha ezt jogszabály megengedi. Nem állami szervek (például bankok, faktoringcégek), támogatást folyósítók is használhatják az adatbázist az adóigazolás bekérése helyett - a lista ugyanis nyilvános, és az arra való felkerülést maguk a "szereplők" kezdeményezik.
Ha az adózó kérelme valótlan adatokat tartalmaz, magánszemély adózó 200 ezer forintig, más 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (például ha valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy maradéktalanul eleget tett az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének).
Közbeszerzési szabályok
Változás 2009. február 15-étől.
A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nyertes ajánlattevő - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet a közbeszerzési törvény szerinti alvállalkozóival kötött, illetve mindegyikük a polgári jog szerinti alvállalkozóinak - és azok a további alvállalkozóknak - a velük kötött vállalkozási szerződésben foglaltak teljesítéséért havonta nettó módon számított 100 ezer forint helyett ezentúl 200 ezer forintot vagy annál többet, ha az alvállalkozó
■ vagy bemutat, átad, illetve megküld a kifizetőnek a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást (egy 30 napnál nem régebbi igazolás minden kifizetőnél felhasználható);
■ vagy a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
A 2009. február 15-ét követően alkalmazandó korlátozó szabály kiterjed a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is. A visszatartás azonban csak a köztartozás erejéig lehetséges, a fölött a faktornak vagy közvetlenül a jogosultnak fizetnek.
Adószámla-értesítő
Változás 2009. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény ezentúl tartalmazza a vámhatóság adószámla-értesítéssel kapcsolatos feladatait is (nemcsak az állami és az önkormányzati adóhatóságéit).
Igazolás kiállítása
Változás 2009. február 1-jétől.
A munkáltató köteles a kifizetéskor feltüntetni az őt terhelő tb-járulékot, továbbá jogcímenként az előző időszakban kifizetett összeget terhelő és megfizetett adót, járulékot. Ezentúl ha a munkáltató (kifizető) adó- és járulékbevallásában szereplő összeg nagyobb, mint az általa ténylegesen befizetett összeg, e befizetett összeget arányosan elosztva kell megállapítania az egyes magánszemélyekre jutó összeget, és ezen értéket kell a munkavállalóknak átadandó következő havi igazoláson feltüntetnie.
Igazoláskiadási határidő
Változás 2009. február 1-jétől.
Az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje az adóévet követő év január 31-e helyett az adóévet követő év február 15-e.
Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók
Változás 2009. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók éves személyijövedelemadó-bevallásában bevallott nyugdíjjárulék-alap adatait és azok összegzését ezentúl az APEH évente, az adóévet követő augusztus hónap 31. napjáig hivatalból továbbítja az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Adatbázis adatainak aktualizálása
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság értesül a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozói tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról, erről hivatalból tájékoztatnia kell az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási szerveket, valamint az illetékes magánnyugdíjpénztárat.
Tájékoztatás támogatásokról
Változás 2009. január 1-jétől.
Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, továbbá a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása során visszatartott, illetve a személyijövedelemadó-törvény 3. §-ának 41. pontja szerint igénybe vett támogatásokról.
Garancia beszámításra
Változás 2009. január 1-jétől.
Az APEH-nak értesítenie kell a magánszemély volt munkáltatóját, ha a magánszemély megfizette a járulékát vagy tagdíját (az adóhatóság beszedte azt tőle). A magánszemély volt munkáltatójának ekkor az általa - a társadalombiztosításról szóló 1997/LXXX. törvény 50. § (5) bekezdése szerint - jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot (tagdíjat) önellenőrzéssel helyesbítenie kell. A jogerős határozat egy példányát az adóhatóság megküldi a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek, illetve magán-nyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztárnak is.
Jelzési kötelezettség
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítja meg, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében hozott jogerős határozatait a jogerőre emelkedést követő hónap 10. napjáig - elektronikus úton - köteles továbbítani a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.
Kapcsolódó vizsgálat
Változás 2009. február 1-jétől.
Ellenőrzési eljárás esetén kapcsolódó vizsgálatnak minősül az is - azaz az ellenőrzés szünetelését eredményezi -, ha a tényállás tisztázásához szükség van a más adózónál még folyamatban lévő ellenőrzés eredményére. A kapcsolódó vizsgálat kezdőnapjának ez esetben a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.
Próbavásárlási jegyzőkönyv
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság a próbavásárlás során nem tár fel szabálytalanságot, az ezt a tényt rögzítő jegyzőkönyv az adózó helyszínen tartózkodó alkalmazottja, illetve az értékesítésben közreműködő személy részére is átadható (vagyis nem szükséges azt az adózónak vagy a képviselőjének elpostázni).
Állami garancia beváltásának ellenőrzése
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az állami garancia beváltására irányuló eljárásban az adóhatóságnak a kérelem beadásától kezdődően nem a közigazgatási eljárási, hanem az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia. Mivel az eljárás kérelemre indul, nincs szükség az ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél kiállítására, így az eljárás kezdete a kérelem előterjesztésének napja. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a döntést megelőzően nincs helye jegyzőkönyv kiadásának, és a kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
A "hallgatás beleegyezés" elvének kizárása
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Feltételes adómegállapítási ügyekben az egyébként 60 napos eljárás - a korábbi 30 nap helyett - 60 nappal is meghosszabbítható.
A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
Nyilatkozat pótlékmentes részletfizetésre
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásában szereplő legfeljebb 100 ezer forint fizetési kötelezettségéről - az adóbevallásában - nyilatkozhat úgy, hogy azt négy hónap alatt, négy egyenlő részletben fizeti meg (már a 2008-ra vonatkozó bevallásában is).
Súlyosítási tilalom
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Felügyeleti intézkedés keretében a felettes szerv az alsóbb adóhatóság döntését nem súlyosíthatja (de arra továbbra is lehetősége van, hogy a döntést megsemmisítse, és új eljárást rendeljen el).
Mögöttes felelős jogorvoslati lehetősége
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A felszámolással megszűnt adózó tartozásaiért helytállni köteles személy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő a felszámolási eljárás során hozott utólagos adómegállapítási határozattal szemben. A mögöttes felelős - a helytállási kötelezettségét megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási eljárásban hozott adóhatósági határozat olyan időszakra vonatkozik, amelyre az adó megállapításához való jog már elévült. Ilyenkor az adóhatósági megállapítás megváltoztatására, megsemmisítésére - az elévülés miatt - már nincs lehetőség, ezért a felettes szerv, ha megállapítja, hogy az adómegállapítás jogsértő, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti.
Az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezettel - a helytállási kötelezettséget megállapító határozat közlésével egyidejűleg - közli a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első-, illetőleg másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.
Átvezetés
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az adóhatóság megindítja a végrehajtási eljárást, ha az adózónak valamely adónemen tartozása van, más adónemen pedig túlfizetése, s első végrehajtási cselekményként a túlfizetést vezeti át a tartozás adónemre.
Köztartozásos nyilatkozat
Változás 2009. január 1-jétől.
Az állami adóhatósághoz beterjesztett költségvetésitámogatás-igénylés esetén az adózónak már nem kell nyilatkoznia, hogy más adóhatóságnál, vagyis a vám- és az önkormányzati adóhatóságnál nincs tartozása (az önkormányzatinál viszont továbbra is nyilatkoznia kell arról, hogy az állami adóhatóságnál sincs).
Kamatfizetés jogszerűtlen inkasszónál
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság az inkasszót végrehajtható okirat birtokában, de a teljesítésre rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően nyújtja be, vagy a benyújtott végrehajtható okirat nem valós tartalmú, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie az adózó részére.
Üzemi, üzleti gépjárműfoglalás
Új előírás 2009. február 1-jétől.
A gépjárművet ezentúl más ingóságokhoz hasonlóan foglalási jegyzőkönyvben történő összeírással lehet lefoglalni (a törzskönyv lefoglalása helyett).
Becsérték-módosítás
Változás 2009. január 1-jétől.
A becsérték indokolt esetben korrigálható a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között is (például mert az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében ezen időszak alatt jelentős változás állott be).
Adóazonosító jel használata
Új előírás 2008. július 3-ától.
Az árverési vevők és az elektronikus árverezők adóazonosító jeleit az adóhatóság az adótitokra vonatkozó szabályok szerint kezelheti.
Kizárás az árverezői körből
Új előírás 2008. július 3-ától.
Kiskorúak nem vehetnek részt elektronikus árveréseken.
Jogerősen megállapított árverési fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.
Nyilvános pályázat
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az ingatlanok és ingóságok nyilvános pályázati szabályait ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ugyanis a bírósági végrehajtás esetében elektronikus ajánlattétellel váltja fel a nyilvános pályázat intézményét, és hatályon kívül helyezi a nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket.
Ingatlannál az adóhatóság a vételár megfizetésére kérelemre 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más körülmény indokolja.
E-árverés ingatlanokra
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ingatlanok és üzletrészek is árverezhetők elektronikus úton.
Ingatlanárverés esetén az árverezőknek az árverezés megkezdéséig a licitálásra kerülő ingatlan becsértékének 10 százalékát - biztosítékként - be kell fizetniük az adóhatóság által megjelölt számlára, és ezt igazolniuk is kell. A biztosíték az árverés nyertesénél beszámít a vételárba, a többiek visszakapják azt.
Az árverések időtartama nyolcról három napra rövidül.
Az érvényes licit legkisebb összege 5 ezer forint (ezer helyett), 500 ezer forintnál magasabb kikiáltási ár esetén legalább 10 ezer, 1 millió fölött 20 ezer, 5 millió forintnál magasabb kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer, 10 millió forint fölötti kikiáltási ár esetén legalább 100 ezer forint.
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan rendre öt perccel meghosszabbodik.
Nem változott.
Az árverési ajánlatokat az árverezés megkezdése előtt 15 nappal közzé kell tenni az APEH honlapján. Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig beérkezett azon ajánlat minősül, amely eléri ingatlannál a becsérték 65 százalékát, lakófngatlannál a becsérték 75 százalékát. Ingóságok esetén továbbra is a becsérték 50 százaléka az érvényes ajánlattételi minimum.
Végrehajtási kifogás
Változás 2009. január 1-jétől.
Az adóvégrehajtó is saját hatáskörben orvosolhatja a jog- vagy érdeksérelmet, ha a benyújtott végrehajtási kifogásban előadott érveket maradéktalanul elfogadja.
Költségminimum megszüntetése
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az adóhatóságot végrehajtásért megkereső szervnek ezentúl nem kell megelőlegeznie az 5 ezer forintos költségminimumot. A megkereső szervnek (a behajtást kérőnek) és az adóhatóságnak az eljárás végén el kell számolnia a végrehajtás költségeivel.
Kivételek köztartozások behajtásánál
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Behajthatatlanná minősíthetők a szabálysértésekről szóló törvény szerinti helyszíni bírságok, ha a kötelezettnek nincs vagyona vagy jövedelme.
A beváltott állami kezesség esetén a kedvezményezett adózótól az állam által megfizetett összeget adók módjára kell visszakövetelni: ez esetben adható fizetési könnyítés.
Elévülési idő nemzetközi ügyekben
Új előírás a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.
Kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyeztető eljárás akkor folytatható le, ha az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés még az adómegállapításhoz való, illetve az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül beérkezik az illetékes magyar hatósághoz. Az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzést, és végrehajtásra is joga van.
Az ellenőrzés eredményességének alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok és iratok megvizsgálása. Ezért az őrzési kötelezettség a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultáig szükség szerint több alkalommal is meghosszabbítható az adóhatóság végzésével.
A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt (választottbírósági) egyezmény alapján is lehetőség van - a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakat érintő - kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás lefolytatására a részes államok illetékes hatóságai között. Az iratmegőrzési kötelezettség meghosszabbítása erre az esetre is kiterjed.
Elévülés megszakadása, nyugvása
Új előírás 2009. február 1-jétől.
A végrehajthatóvá vált adótartozások végrehajtásához való jog elévülése megszakad, ha az adóbevallást késve nyújtják be (a 2009. február 1-je után végrehajthatóvá vált adótartozások esetén).
Új előírás a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.
Ha az adóellenőrzés során külföldi adóhatóságot kell megkeresni, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése. A hatálybalépést megelőzően kezdeményezett megkeresés esetén az elévülés a rendelkezés hatálybalépésétől kezdve nyugszik.
Bírságok, pótlékok
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató terhére kell megállapítani, ha a munkáltató jogszabálysértő módon fizetett a minimálbérnél alacsonyabb bért a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak.
Mulasztási bírsággal sújthatók, akik megsértik a külön jogszabályban (például az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben) előírt számlatartási kötelezettséget. A bírság a beszerzett áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedhet.
Változás 2009. február 1-jétől.
Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, amit az adóhatóság mérsékelhet is. A bírságmérték maximum 75 százalék, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben keletkezett.
A számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemélyek közvetlen vezetője is 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Mulasztási bírsággal sújtható az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. A mulasztási bírság be nem jelentett alkalmazottanként 500 ezer forintig terjedhet.
Igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének pontosan 40 százalékával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtandó (korábban 1 millió forintig terjedően lehetett).
Készpénzforgalom korlátozása
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózó 250 ezer forintot meghaladó összeget vállalkozási tevékenységet folytató másik adózónak készpénzzel fizet meg, az adóhatóság a 250 ezer forint feletti rész 20 százalékával megegyező mulasztási bírságot szab ki rá. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Ha az ügylet folyamatos teljesítésű, a kifizetéseket minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell összeszámítani.
A bankszámlanyitás és a 250 ezer forint feletti nem készpénzes kifizetés adókötelezettség (annak jogkövetkezményeivel együtt).
A törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy meghatározza POS terminál útján történő kifizetések esetén a hitelintézet által a vállalkozásoknak felszámítható jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét.
Elektronikus ügyintézés
Változás 2009. január 1-jétől.
Elektronikusan intézhető a nullás - köztartozásmentes - adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek teljesítése, valamint a jövedelemigazolás kiadása. Az illetőségigazolást továbbra is papíron adja ki az adóhatóság, csak a kérelem benyújtása, megtagadása elektronikus (az elektronikus és a telefonos ügyintézés részletszabályait a pénzügyminiszternek kell rendeletben meghatározni).
Értelmező rendelkezések
Változás 2009. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvényben az alábbi szabályok, fogalmak változása főként pontosítás.
Adótartozás.
Az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a fennálló túlfizetéseket.
Állandó lakóhely.
Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltő adózók állandó lakóhelye a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás megindulásának tényétől függetlenül eredeti lakóhelyük marad.
Előtársaság.
Fióktelep a jogerős bejegyzése előtti időszakban előfióktelepként működhet, s az előtársaságra irányadó kötelezettségeket (például előtársasági időszakra eső bevallási kötelezettség) kell rá alkalmazni.
Havi áfabevallás.
A havi áfabevallás kapcsán a törvény átveszi az áfatörvényből az elszámolandó adó fogalmát.
Éves bevallás, befizetés határideje.
Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallás határideje az adóévet követő év február 25-e (február 15-e helyett). Ezzel egyidejűleg az ilyenkor esedékes terhek befizetési határideje is kitolódik tíz nappal.
Rehabilitációs hozzájárulás fizetése.
Visszakerült a törvénybe a szabály, hogy az adózónak a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetnie, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét pedig az adóévet követő év február 25-éig.
Adatszolgáltatás gépjármű üzembentartójáról.
Az első fokon eljáró közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia a gépjármű üzembentartójáról az adóhatóságnak (az üzembentartó ezentúl vagyonszerzési illeték fizetésére lesz kötelezett).
Átalányadó választása.
Ha az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye vagy örököse továbbviszi a vállalkozást, és átalányadózást választ, e választását a vállalkozó elhalálozásától számított három hónapon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak.
__________________________________________________________________________________
Várhatóan - lapzárta után - módosuló paragrafusok az adózás rendjéről szóló törvényben
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
16. § (3) b)
|
Az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adat a székhely-szolgál-
tatási szerződés időtartama, a székhelyszolgáltatás kezdő
időpontja
és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok
köre. (Hatályos: a
cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését
követő 8. naptól.)
|
|
16. § (3) d)
|
Továbbra is kötelező a főtevékenység és a ténylegesen
végzett tevé-
kenységek bejelentése. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló
törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
17. § (2)
|
Az alapításkori főtevékenységet a cégbíróságon és a
körzetközponti
jegyzőn keresztül kell az állami adóhatósághoz
bejelenteni. (Hatá-
lyos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését
követő
8. naptól.)
|
|
17. § (3) f)
|
Az alapításkori ténylegesen végzett tevékenységeket
közvetlenül az
állami adóhatósághoz kell bejelenteni. (Hatályos: a
cégtörvény módo-
sításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
17. § (3) g)
|
Az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adat a székhely-szolgál-
tatási szerződés időtartama, a székhelyszolgáltatás kezdő
időpontja
és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok
köre. (Hatályos: a
cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését
követő 8. naptól.)
|
|
17. § (3) h)
|
A nonprofit jelleg nem közvetlenül az
állami adóhatósághoz bejelen-
tendő adat. (Hatálytalan: a cégtörvény módosításáról szóló
törvény
kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
17. § (13)
|
Az állami adóhatóság 15 napon belüli értesíti a
székhelyszolgáltatást
nyújtó ügyvédet, ügyvédi irodát a
székhelyszolgáltatás adóhatósági
nyilvántartásba vételéről. (Hatályos: a cégtörvény
módosításáról
szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
17. § (14)
|
Az egyéni vállalkozók a 1893/2006/EK-rendeletnek
megfelelő tevé-
kenységbejelentést továbbra is szakmakódon teljesítik. (Hatályos:
a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését
követő 8.
naptól.)
|
|
23. § (2)
|
Az üzleti év mérlegfordulónapjának
megváltozásáról nem kell köz-
vetlenül az adóhatósághoz bejelentést tenni. (Hatályos: a
cégtörvény
módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8.
naptól.)
|
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
23. § (4) a)
|
Közhasznú vagy kiemelkedően
közhasznú státust nem kell közvetle-
nül az adóhatósághoz bejelenteni. (Hatályos: a cégtörvény módosítá-
sáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
23. § (6)
|
Az egyablakos rendszerben
bejelentkező cégek és egyéni vállalkozók
továbbra is bejelentik az állami adóhatósághoz
főtevékenységüket
és a ténylegesen végzett tevékenységeiket az
1893/2006/EK-ren-
delet
szerint. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény
kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
23/A §
|
Az egyéni vállalkozók a
főtevékenység változását, illetve a ténylege-
sen végzett tevékenységek alap- és változásbejelentését
a körzetköz-
ponti jegyzőnél is bejelenthetik. (Hatályos: a
cégtörvény módosításá-
ról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
|
|
33. § (6)
|
Záró adóbevallás benyújtási
határideje végelszámoláskor. (Hatályos:
2009. május 1-jétől.)
|
|
54. § (5) e)
|
Tevékenységi körök
adóhatósági közzététele. (Hatályos: a cégtörvény
módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8.
naptól.)
|
|
**92. § (4)
|
Egyszerűsített felszámolás és
egyszerűsített végelszámolás esetén
a záróbevallás
ellenőrzésének határideje 60 nap helyett 45 nap lesz.
(Hatályos: 2009. július 1-jétől.)
|
|
174/A §
|
Eljárás beszámoló letétbe
helyezésének elmaradásakor. (Hatályos:
a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését
követő 8.
naptól.)
|
|
2. mell.
I./Általános rendel-
kezések /1.
|
Az adófizetési kötelezettség
határideje a tevékenységet lezáró beval-
lás és a záróbevallás
esetén. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról
szóló törvény kihirdetését követő 45. naptól.)
|
**T/6917. számú törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról.
__________________________________________________________________________________
Fontosabb változások az adózás rendjéről szóló törvényben
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
7. § (5)
|
Ha az állandó meghatalmazás tényét a meghatalmazott
képviselő
jelenti be az adóhatósághoz, az adóhatóság a
bejelentésről írásban
értesíti a meghatalmazót. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
14. § (1)
|
Az adókötelezettségek köre kiegészül a jogszabályban
előírt bank-
számlanyitási kötelezettséggel. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
16. § (4) c)
|
A jogutódlás esetén a jogutód köteles bejelenteni a
jogelődnél foglal-
koztatott biztosítottak adatait is. (Hatályos: 2009. február
1-jétől.)
|
|
17. § (12)
|
Előzetesen be kell jelenteni a belföldi jogi személy,
jogi személyiség-
gel nem rendelkező egyéb szervezethez kirendelt külföldi
illetőségű
magánszemély munkavégzése befejezését, illetve hogy
elhagyja az
országot. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
17/A §
|
Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi
szervek is egyab-
lakos rendszerben jelentkezhetnek be az
adóhatósághoz. (Hatályos:
2009. július 1-jétől.)
|
|
20. § (7)
|
A foglalkoztató által bejelentett új biztosítási
jogviszony alapján az
adóhatóság hivatalból állapítja meg, hogy megszűnik a
magánsze-
mély egészségügyiszolgáltatásijárulék-kötelezettsége.
(Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
20. § (8)-(11)
|
A biztosítotti jogviszony
ellenőrzésének új eljárási szabályai. (Hatá-
lyos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
20/B §
|
Ha az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő
jár el, az im-
portáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól,
feltéve, hogy
belföldön nem folytat más adóköteles tevékenységet.
(Hatályos:
2008. május 1-jétől.)
|
|
21. § (2)
|
Az illetéktörvény szerint adóhatósági bejelentésre
kötelezettnek a va-
gyont szerző adatait is meg kell adnia. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
22. § (1) f)
|
Ha az adómentes termékimportot az adózó végzi, nem
pedig
közvetett vámjogi képviselő, a kizárólag az adómentes
termék-
importot megvalósító ügylet miatt adóalannyá váló
importálónak
áfanyilatkozatában ezt jeleznie kell, és e nyilatkozat alapján az állami
adóhatóság közösségi adószámot állapít meg számára.
(Hatályos:
2008. május 1-jétől.)
|
|
22. § (1) g)
|
A közvetett vámjogi képviselőnek áfanyilatkozatában
e státusát is be
kell jelentenie. (Hatályos: 2008. május 1-jétől.)
|
|
22. § (2)
|
Mentesül az adózó a nyilatkozattétel alól, ha
helyette közvetett vám-
jogi képviselő végez úgynevezett közösségi
kereskedelmi kapcsolat
keretében kizárólag közösségi adómentes
termékimportot. (Hatá-
lyos: 2008. május 1-jétől.)
|
|
22. § (7)
|
Ha a közvetett vámjogi képviselő e minősége
bejelentésekor nem ren-
delkezik közösségi adószámmal, az állami adóhatóság azt a bejelen-
tés alapján megállapítja számára. (Hatályos: 2008. május
1-jétől.)
|
|
24. § (2)
|
A késedelmesen bejelentkező törzskönyvi szerv részére
az adóha-
tóság az adóköteles tevékenység megkezdésének
napjával állapítja
meg az adószámot. (Hatályos: 2009. július 1-jétől.)
|
|
24. § (10)
|
A törzskönyvi szerv adóhatósági nyilvántartásból való
törlése. (Hatá-
lyos: 2009. július 1-jétől.)
|
|
24. § (15)
|
Technikai azonosító szám nem magánszemély adózó
részére, ha adó-
számmal nem rendelkezik, de adóhatósági
nyilvántartása szükséges
az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai
ellátásához, illet-
ve végrehajtásához. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
24/A § (1)
|
Az adószám felfüggesztése esetköreinek bővítése.
(Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
24/A § (4)
|
Az adószám felfüggesztésének - törlést megelőző -
időtartama 30
nap. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
24/A § (7)
|
Határozott időtartamú felfüggesztés esetén a
felfüggesztő határozatban
utalni kell a határozott időtartamra. (Hatályos:
2009. február 1-jétől.)
|
|
24/A § (11)
|
Határozott időtartamú felfüggesztés esetén az adószám
nem törölhető.
Ez esetben az adószám felfüggesztését elrendelő
határozatot az üzlet-
lezárást, tevékenységfelfüggesztést
elrendelő döntéssel egyidejűleg,
de önálló döntésben kell meghozni. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
24/A § (12)
|
A bevallási, adófizetési kötelezettség elmulasztása
miatti felfüggesztés
a mulasztáspótlás igazolásáig tart. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
27. §
|
A munkáltató nem köteles közreműködni a magánszemély
adómegállapításában. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
28-28/A
§
|
Az adóhatósági adómegállapítást
az egyszerűsített bevallás váltja
fel. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
30. §
|
A tévesen levont járulékok elszámolása. (Hatályos:
2009. február
1-jétől.)
|
|
31. § (5)
|
Társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő
nyomtatványon
nyilatkozhat az európai területi együttműködési
csoportosulás is.
(Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
31. § (6)
|
"Nullás" bevallás benyújtása helyett
elegendő, ha az adózó nyilatko-
zik az adóhatóságnak, hogy az adott időszakra azért nem
nyújtott be
bevallást, mert nem keletkezett adókötelezettsége.
(Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
32. § (1)
|
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység
után fizetendő
iparűzési adó bevallási határideje a megfizetés
határidejével egyezően,
a tevékenység befejezésének napja. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
33. § (3) c)
|
Soron kívül bevallást kell benyújtania a társasági és
osztalékadóról
szóló törvény szerinti, jogutód nélküli megszűnés
szabályainak ha-
tálya alá kerülő adózónak valamennyi adójáról a bevallással még
le
nem fedett időszakra. (Hatályos: 2009. február
1-jétől.)
|
|
33. § (9)
|
Az áfacsoportból kiváló
tag, illetve a csoport megszűnése esetén a
csoporttagok - az áfán kívüli adónemekre nézve - nem
kötelesek
soron kívüli adóbevallásra. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
34. § (7)
|
Az adózó is kezdeményezheti a bevallás
adókülönbözetet nem okozó
hibájának kijavítását. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
36/A § (1)
|
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, 200 ezer
forint fölötti ki-
fizetés esetén nem kell 30 napnál nem régebbi
nemleges igazolást
bemutatni. Az adóigazolás-igénylést helyettesítheti,
ha az adózó
szerepel a köztartozásmentes adatbázisban. (Hatályos:
a 2009. évi
költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő
naptól; 2009.
február 15-étől teljesített kifizetésekre kell
alkalmazni.)
|
|
36/A § (8)
|
A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó felelősségi
szabály kiterjed a
faktoring- és az engedményezési szerződésekre is.
(Hatályos: a 2009.
évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését
követő naptól.
2009. február 15-étől teljesített kifizetésekre kell
alkalmazni.)
|
|
36/B §
|
Köztartozásmentes adózói adatbázis létrehozása.
(Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
43. § (8)
|
Az adószámla egyenlegéről a vámhatóság is az adózás
rendjéről szóló
törvény rendelkezései szerint küld ki értesítést.
(Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
46. § (1)
|
Kiegészül a kifizetői, illetőleg a munkáltatói
igazolás tartalma a levont,
illetve a kifizetőt terhelő járulékok adataival,
valamint az előző időszakra
megfizetett járulékok adataival. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
46. § (4)
|
Az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítási
határideje január 31-
éről február 15-ére módosul. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
47. § (7)
|
A kettős adóztatás elkerüléséről és a választottbírósági egyezmény
alapján indítandó egyeztetési eljárás lefolytatásához
szükséges
iratokat az adózó köteles az adóhatóság által
megjelölt időpontig
megőrizni. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
52. § (7) f)
|
Az adóhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni vállal-
kozó nyugdíjjárulékára vonatkozó adatokat az adóévet követő év
augusztus 31-éig átadja a nyugdíj-biztosítási
szervnek. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
52. § (7) g)
|
Az adóhatóság adatot szolgáltat a magánnyugdíjpénztáraknak
a
mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megkezdéséről
és
bevételéről. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
54. § (9)
|
Adatszolgáltatás agrár de minimis támogatásról. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
54. § (14)
|
Be nem jelentett alkalmazottakról szóló
adatszolgáltatás. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
56. §
|
A vámhatóság is hozzáférhet az EU VIES-rendszeréhez.
(Hatályos: a
hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműkö-
désről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a
magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés
módosításától.)
|
|
88/A. § (1) d)
|
Központosított ellenőrzés rendelhető el közbeszerzési
szerződések-
kel kapcsolatban. (Hatályos: a 2009. évi
költségvetést megalapozó
törvény kihirdetését követő naptól.)
|
|
92. § (7)
|
Az ellenőrzés szünetelését eredményezi, ha a
tényállás tisztázásához
más adózónál zajló ellenőrzés eredménye is szükséges.
(Hatályos:
2009. február 1-jétől.)
|
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
104. § (3)
|
Nemleges próbavásárlási jegyzőkönyv az alkalmazottnak
is átadható.
(Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
117. § (4)
|
Az állami garancia beváltására irányuló eljárásra
alkalmazandó
rendelkezések. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
120. § (7)
|
Az adóhatóság határidő-túllépése nem eredményezi a
kérelmezett
jog gyakorlását. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
124. § (2)
|
Levélszekrény hiányában is kézbesítettnek tekintendő
az irat. (Hatá-
lyos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
132. § (3)
|
A feltételes adómegállapítás
határideje 60 nappal meghosszabbítha-
tó. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
132. § (7)
|
A feltételes adómegállapítás
kapcsán bírósági felülvizsgálatnak
nincs helye. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
133/A §
|
100 ezer forint alatti személyijövedelemadó-fizetési
kötelezettség
négyhavi pótlékmentes részletfizetéssel is
teljesíthető. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
141. § (4)
|
Felügyeleti intézkedés keretében a döntés
súlyosítására nincs lehető-
ség. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
141/A §
|
Mögöttes felelősként helytállni köteles személy
részére jogorvoslati
jog biztosítása. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
150/A §
|
Túlfizetés átvezetése hivatalból végrehajtáskor.
(Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
151. § (1)
|
A költségvetési támogatás igénylésekor az
önkormányzati adóhatóság-
hoz és a vámhatósághoz kell nyilatkozatot tenni fennálló
köztartozásról,
az állami adóhatósághoz nem. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
152. § (2)
|
Kamatot fizet az adóhatóság idő előtti inkasszálás
esetén. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
154. §
|
Gépjármű-lefoglalás foglalási jegyzőkönyvvel. (Hatályos:
2009. január
1-jétől.)
|
|
156. § (1)
|
E-ingatlanárverés lehetősége. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
156. § (3)
|
Bővebb becsérték-módosítási lehetőségek. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
156. §
(5)-(6)
|
Az adózás rendjéről szóló törvény kizárja a bírósági
végrehajtási
törvény elektronikus árverésre, illetve
ajánlattételre vonatkozó ren-
delkezéseit. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
156. § (7)
|
Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg az
elektronikus árverező
adóazonosító számát kezelheti. (Hatályos: 2008.
július 3-ától.)
|
|
156/A §
|
Ingatlanok elektronikus árverése. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
156/B-G
§
|
Rendelkezések a nyilvános pályázatra. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
159. § (2)
|
Az eljáró adóhatóság vagy a bírósági végrehajtó saját
hatáskörben or-
vosolhatja a jog- vagy érdeksérelmet. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
160. § (5) c)
|
A végrehajtás nem szüneteltethető, ha törvény ezt
kizárja. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
161. §
(2)-(3),
(5)
|
Költségminimum-előlegezés megszüntetése az adók
módjára behaj-
tandó köztartozások esetén. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
161. § (9)
|
Szabálysértési helyszíni bírság behajthatatlanná
minősíthető. (Hatá-
lyos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
161. § (10)
|
Az állami adóhatóságnál nyilvántartott, állami
kezességvállalásból
eredő köztartozásokra nem kell alkalmazni a végrehajtás-megkere-
sésre irányadó szabályokat. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
162. §
|
Egyszerűsödnek a behajthatatlan adótartozás
kezelésével kapcsola-
tos szabályok, az értesítési és törlési szabályok megszűnnek.
(Hatá-
lyos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
164. § (6)
|
Az adóbevallás késedelmes benyújtása megszakítja az
adótartozás
végrehajtásához való jog elévülését. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
164. § (10)
|
Külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó
megállapításához
való jog elévülése nyugszik. (Hatályos: a 2009. évi
költségvetést
megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.)
|
|
164. § (11)
|
Kölcsönös egyeztetési eljárások eredményeként
létrejött megál-
lapodások elévülés után is végrehajthatók. (Hatályos: a 2009. évi
költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő
naptól.)
|
|
170. § (1)
|
Az adóbírság mértéke egyes esetekben az adóhiány
50%-áról annak
75%-ára nő. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
170. § (6)
|
A munkáltató fizeti az adóhiányt, az adóbírságot és a
késedelmi pót-
lékot, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló
részére a
minimálbérnél kevesebbet fizetett ki. (Hatályos:
2009. február 1-jétől.)
|
|
Paragrafus
|
A változás tárgya
|
|
172. § (1) n)
|
Mulasztási bírság
köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvé-
telnél valótlan tartalmú nyilatkozatért. (Hatályos:
2009. január 1-jétől.)
|
|
172. § (3)
|
Számla-, egyszerűsítettszámla-,
nyugtakibocsátási kötelezettség el-
mulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője,
közvetlen vezetője
is elmarasztalható 500 ezer forintig. (Hatályos:
2009. február 1-jétől.)
|
|
172. § (5)
|
500 ezer forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújtható az a személy, illet-
ve közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a
biztosítottak
bejelentése, de azt elmulasztotta. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
172. § (17)
|
A kifizetés összegének
20%-áig terjedő mulasztási bírság közbeszer-
zéssel kapcsolatos tájékoztatás elmaradásáért. (Hatályos: a 2009.
évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését
követő naptól.)
|
|
172. § (18)
|
Számlatartási kötelezettség
megsértéséért mulasztási bírság az áru,
szolgáltatás értékének 20%-áig. (Hatályos: 2009.
február 1-jétől.)
|
|
172. § (19)
|
Igazolatlan eredetű áru forgalmazásért az áru forgalmi értékének
40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer
forint mulasztási
bírság. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
172. § (20)
|
250 ezer forint feletti
készpénzfizetés szankcionálása. (Hatályos:
2009. február 1-jétől.)
|
|
175. § (17)
|
Adó-tanácsadói, adószakértői,
illetve okleveles adószakértői nyilván-
tartásba vételkor méltányossági eljárásnak nincs
helye. (Hatályos: e
törvény kihirdetését követő naptól.)
|
|
175. § (19)
|
A nyilvántartott címadatokból
csak a levelezési cím nyilvános. (Hatá-
lyos az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
|
|
175. § (20)
|
Ügyintézési határidő
adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles
adószakértői tevékenység folytatásához szükséges
engedély kiadá-
sakor. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
|
|
175. § (21)
|
Hiánypótlási határidő
adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles
adószakértői tevékenység folytatásához szükséges
engedély ügyinté-
zésekor. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
|
|
175. (22)
|
Adó-tanácsadói, adószakértői,
okleveles adószakértői tevékenység
űzéséhez szükséges engedély kérelmezése a kincstár
területi szerveze-
ti egységeinél. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését
követő naptól.)
|
|
175. § (23)
|
A kormány
rendeletben határozhatja meg a POS terminál útján tör-
ténő fizetések díjait. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
|
|
1. mell. I/B/2/a)
|
Az éves gyakoriságú
bevallások bevallási határideje az adóévet követő
év február 15-éről 25-ére módosul. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
1. mell. I/B/2
|
Megszűnik a beszámoló állami
adóhatósághoz benyújtásának kötele-
zettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
1. mell. I/B/3/ak)
|
Havonként kell adóbevallást
benyújtania az áfatörvényben meghatáro-
zott közvetett vámjogi képviselőnek. (Hatályos: 2009. május
1-jétől.)
|
|
1. mell. I/B/3/al)
|
Havonként kell áfabevallást benyújtania az adómentes termékimpor-
ton kívül más, adóalanyiságot keletkeztető gazdasági
tevékenységet
belföldön nem végző adózónak. (Hatályos: 2009. május
1-jétől.)
|
|
1. mell..
I/B/3/d)
|
Összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség importnál
közvetett vámjogi
képviselő részére. (Hatályos: 2009. május 1-jétől.)
|
|
1. mell. I/B/5.
|
Az éves bevallók bevallási
határideje az adóévet követő év február
25-e. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
2. mell.
I/Határidők/1/B d)
|
Az éves bevallók bevalláshoz
kapcsolódó befizetési határideje az adó-
évet követő év február 25-e. (Hatályos: 2009. január
1-jétől.)
|
|
2. mell.
I./Határidők/2/a)
|
Az éves áfabevallók
bevalláshoz kapcsolódó befizetési határideje az
adóévet követő év február 25-e. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
2. mell.
I./Határidők/7.
|
A rehabilitációshozzájárulás-fizetési
határidő újrameghatározása.
(Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
3. mell. G/1.
|
Az építésügyi hatóság az
általa kiadott jogerős használatbavételi,
illetve jogerős fennmaradási engedélyről értesíti az
illetékes önkor-
mányzati adóhatóságot. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
3. mell. G/4.
|
Adatszolgáltatás a gépjármű
üzembentartójáról. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
3. mell. J)
|
Az adókedvezményre jogosító
igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása
az adóévet követő év február 15-éig. (Hatályos: 2009.
január 1-jétől.)
|
|
5. mell. 2.
|
Az özvegy vagy örökös egyéni
vállalkozó a tevékenység folytatásának
bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az
átalányadózás
választását. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
|
6. mell. 1.
|
Megszűnik a beszámoló állami
adóhatósághoz benyújtásának kötele-
zettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
|
