adozona.hu
Mit kell tudni az energiaellátókat terhelő adóról?
Mit kell tudni az energiaellátókat terhelő adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2009. január 1-jétől a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény alapján két évig új jövedelemadó terheli az energiaellátókat (utoljára a 2010-es adóévre kell megállapítani).
Az új adó alanyai
■ a szénhidrogén-kitermelők (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozók);
■ a kőolajtermék-előállítók, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedők;
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földg...
Mit kell tudni az energiaellátókat terhelő adóról?
2009. január 1-jétől a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény alapján két évig új jövedelemadó terheli az energiaellátókat (utoljára a 2010-es adóévre kell megállapítani).
Adóalanyok
Az új adó alanyai■ a szénhidrogén-kitermelők (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozók);
■ a kőolajtermék-előállítók, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedők;
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyesek;
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek;
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti termelői engedélyesek (de a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül csak azok, amelyek beépített erőmű-teljesítőképessége meghaladja az 50 megawattot).
Adóalany lehet külföldi vállalkozó is, de adókötelezettség csak a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége után terheli.
E szervezetek csak akkor nem alanyai az energiaellátókat terhelő adónak, ha előtársaságként nyújtanak be adóbevallást. Adóalanyok azonban ha az előtársasági időszakról nem kötelezettek külön beszámoló készítésére, vagyis ilyenkor az előtársasági időszakot is magában foglaló első üzleti évben sem mentesülnek az adóteher alól.
Adóalap
Az adó alapja a külföldön elért jövedelem nélkül számított, korrigált adózás előtti eredmény, amelyet a beszámoló (kivéve a konszolidált beszámolót), illetve az adóévről beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetében a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó előírásai szerint készített nyilvántartás alapján kell meghatározni.Az adóalap meghatározásakor növelő tétel
■ a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó;
■ a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, függetlenül attól, hogy a támogatást jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtották, továbbá attól is, hogy ki nyújtotta;
■ jogutódlással (átalakulással) megszűnt adóalany esetén a jogelőd utolsó adóévében a végleges vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet; kiválás esetén a módosítást a jogutódnak kell elvégeznie az első adóévében. Kedvezményezett átalakuláskor nem kell alkalmazni e korrekciót, ha a jogutód a társasági szerződésében kötelezettséget vállalt arra, hogy az adóalapját úgy fogja meghatározni, mintha az átalakulás nem történt volna meg;
■ a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értékét csökkentő értékvesztés, a részesedés könyv szerinti értéke kivezetésekor elszámolt ráfordítás, továbbá az adóalany jogutód nélküli megszűnésének adóévében az előzőek alapján növelésként még figyelembe nem vett érték, ha a részesedés megszerzésekor az adóalany az árfolyamnyereséggel csökkentette az adóalapot (a növelések összege nem haladhatja meg a csökkentés mértékét);
■ a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értékét csökkentő értékvesztés, a könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt ráfordítás, valamint az adóalany jogutód nélküli megszűnésének adóévében az előzőek alapján növelésként még nem elszámolt érték, ha a részesedés megszerzésekor az adóalany az adóalapot csökkentette (a növelések összege nem haladhatja meg a csökkentés mértékét);
■ a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben;
■ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Az adóalap meghatározásakor csökkentő tétel
■ az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot);
■ az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, juttatásnak, véglegesen átvett pénzeszköznek, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, függetlenül attól, hogy a támogatást jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtották, továbbá attól is, hogy ki nyújtotta;
■ a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, a megszerzett társaság tagjánál, illetve részvényesénél (az adózó döntheti el, hogy módosítja-e az adóalapot, de ha módosítja, akkor a kedvezményezett részesedéscsere során megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten kell nyilvántartania);
■ az átalakulás következtében elszámolt bevételnek a kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladó része, a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaság tagjánál, részvényesénél (a bevétel ilyen esetben a jogutódjában szerzett részesedés elszámolt bekerülési értéke, azt pedig az adózó döntheti el, hogy módosítja-e az adóalapot, de ha módosítja, akkor a kedvezményezett részesedéscsere során megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten kell nyilvántartania);
■ kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt valamennyi bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része az átruházó társaságnál - választása szerint -, de az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján (ennek azonban feltétele, hogy az átvevő a szerződésben vállalja, hogy az átvett eszközökkel, kötelezettségekkel kapcsolatban az adóalapját úgy határozza meg, mintha az átvétel nem történt volna meg);
■ a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben;
■ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg.
A jövedelemadó-alapot a társaságiadóalap-módosítás szabályai szerint kell módosítani, ha a kapcsolt vállalkozások nem a szokásos piaci áron kötnek egymással üzletet.
A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet is végző adóalany adóalapja a főszabály szerint meghatározott összeg arányos része.
Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek - a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott - eredményének az adóalany összes eredményének százalékában (két tizedesjegyre) kell kiszámítani.
Nem élhet az arányosítással a szénhidrogén-kitermelő (a bányászati törvény szerinti bányavállalkozó), a kőolajtermék-előállító és a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő.
Az adó mértéke, elszámolása, a kettős adóztatás elkerülése
A jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka. Ez a külföldön megfizetett adóból beszámított összeggel csökkenthető, ha erről hatályos nemzetközi szerződés rendelkezik (vagyis nemzetközi szerződés hiányában nincs lehetőség beszámításra). A külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításához jogcímenként (például kamat, jogdíj) és forrásállamonként (országonként) külön-külön kell meghatározni a külföldről származó jövedelmet.A jövedelem megállapítása:
■ a külföldről származó bevételt csökkenteni kell a bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti eredményt módosító tételekkel;
■ a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelem kapcsán felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.
A beszámítható adó az adott jövedelemre jutó jövedelemadó, a külföldön fizetett (fizetendő) adó, illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a legkisebb összeg.
A jövedelemadó nem számolható el az eredmény terhére.
A naptári évtől eltérő üzleti, vagyis adóévet alkalmazó adóalanynak az adóéve első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 6. § (9)-(10) bekezdéseiben, 7. §-ában, 8. § (1) bekezdésében, 9. §-ában.]
Jövedelemadó-előleg és -feltöltés
Havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség nincs, viszont az adóalanynak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig be kell vallania és meg kell fizetnie a várható jövedelemadó 90 százalékát.Kivétel ez alól, ha az adóévet megelőző adóévben éves árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8. § (2) bekezdésében, 10. § 5. pontjában.]
Bevallás, elszámolás
Az adót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt időpontig kell bevallani, a különbözetet ekkor kell megfizetni, illetve ettől kezdve lehet visszaigényelni.Főszabály szerint a határidő az adóévet követő május 31-e, kivéve
■ a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyt, nála az adóévet követő 150. nap;
■ az év közben átalakulás miatt megszűnő adóalanyt, nála - a megszűnés időpontjáig számított jövedelemadóra - a megszűnés napját követő 90. nap;
■ a számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegadatoknál forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő adóalanyt, nála -az áttérés napjáig számított jövedelemadóra - az áttérés napját követő 90. nap;
■ a felszámolás kezdő időpontját megelőző, tevékenységet lezáró beszámoló alapján megállapított kötelezettséget, ez esetben a felszámolás kezdőnapját követő 45. nap,
■ a végelszámolás alatt álló adóalanyt, nála a tevékenységet lezáró adóbevallás határideje a végelszámolás kezdő időpontját követő 45. nap, illetve a záró adóbevallásra a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének időpontját követő 45. nap,
■ felszámolási, végelszámolási eljárás nélkül megszűnést, ekkor a kiváltó eseményt követő 30. nap.
[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]