adozona.hu
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ingyenes étkezés után 2008. december 31-éig nem kell áfát fizetni, az ehhez szükséges beszerzést terhelő áfa viszont levonható.
2009. január 1-jétől az ingyenes étkeztetés után az intézménynek áfát kell fizetnie. Az adó alapja a térítési díj alapját képező kiadás, gyermekintézményekben az élelmezés nyersanyagköltsége, szociális gondoskodási ellátásoknál pedig a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
Az étkeztetési szolgáltatásokat újra terheli áfa, ha az e...
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Adómentesség
Átmeneti előírás 2008. január 1-jétől.
Az ingyenes étkezés után 2008. december 31-éig nem kell áfát fizetni, az ehhez szükséges beszerzést terhelő áfa viszont levonható.2009. január 1-jétől az ingyenes étkeztetés után az intézménynek áfát kell fizetnie. Az adó alapja a térítési díj alapját képező kiadás, gyermekintézményekben az élelmezés nyersanyagköltsége, szociális gondoskodási ellátásoknál pedig a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
Változás 2008. május 1-jétől.
Az étkeztetési szolgáltatásokat újra terheli áfa, ha az ellenértéküket elkülönítetten kell megtéríteni. Az ezzel összefüggő beszerzésekhez, igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa viszont ismét levonható. (E módosítás révén az étkeztetési szolgáltatást nyújtó adóalanyok áfaelszámolási szabályai ugyanazok, mint a 2007. december 31-én hatályos áfatörvényéi voltak.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. f), h)-i) pontjaiban.]
Ingatlan-bérbeadás
Változás 2008. március 18-ától.
A vegyes ingatlanállománnyal rendelkező, bérbeadásra szakosodott adóalanyok (például szociális bérlakások bérbeadását is végző önkormányzatok) ingatlantípusonként (lakó- vagy egyéb ingatlan) dönthetik el, hogy minden ingatlanukra vagy csak az egyéb ingatlanokra számítanak fel áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Termékimport
Változás 2008. május 1-jétől.
Az importálónak nem az áfatörvény, hanem a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell adóbiztosítékot nyújtania. Ez vonatkozik az adóbiztosíték összegére, formájára, az alakiságokra, az érvényességre, továbbá az adóbiztosíték alóli mentesülésre egyaránt.Nem kell adóbiztosítékot nyújtania az adóalanynak, ha a vámtörvényben meghatározott időszakban az állami adóhatóságnál nincs áfatartozása, illetve a vámhatóságnál nincs tartozása.
Ha a Közösségen belüli tranzakciókat egybevető, úgynevezett összesítő nyilatkozat adóhatósághoz történő benyújtására előírt határidő későbbre esik, mint ameddig a vámhatóságnál igazolni kellett a termék Közösségen belüli adómentes értékesítését, az adóalany ezt más módon is igazolhatja. Havi bevalló adóalany például azzal, hogy bemutatja, eleget tett havi áfabevallási kötelezettségének. Abban az esetben, ha negyedéves vagy havi bevallók bevallása az igazolásra előírt időpontig még nem esedékes, igazolásként az értékesítésről kiállított számlát is bemutathatják, ha pedig a Közösségen belüli termékértékesítés "sajáttermék-mozgatás", vagyis az áfatörvény 12. paragrafusa szerinti termékértékesítés volt, számla helyett egyéb okiratot is bemutathatnak, mondjuk saját nyilvántartásukat a termékmozgásról.
Az importálónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátáskor megfelelő okirattal - például szerződéssel, egyéb kereskedelmi okmány bemutatásával - valószínűsítenie kell az adómentes termékimport feltételeként előírt, Közösségen belüli adómentes értékesítést. Az okiratból ki kell hogy tűnjön az importált, később a Közösség másik tagállamába továbbértékesített termék beszerzőjének neve, címe és azon adószáma, amely alatt az adót Közösségen belüli beszerzésként meg kell majd fizetnie.
Az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő is teljesítheti az importálót - a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kapcsán - terhelő adminisztratív kötelezettségeket. Ehhez az importáló írásos meghatalmazása szükséges. A közvetett vámjogi képviselőnek a belföldön nyilvántartásba vett, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak kell lennie, és nem lehet olyan jogállása, amely alapján nem követelhető tőle áfafizetés (nem lehet például alanyi adómentes adóalany, mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany). Ez esetben az importáló helyett és nevében a közvetett vámjogi képviselő állítja ki a számlát az adómentes értékesítésről, és ő tünteti fel - elkülönítetten - a saját bevallásában és összesítő nyilatkozatában a külföldi megbízója által teljesített értékesítés adatait. Ha az adómentes termékimport feltételei mégsem teljesülnek, a közvetett képviselő az importálóval egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95-96. §-aiban.]
Adóraktározási eljárás
Változás 2008. május 1-jétől.
Az adóraktározási eljárás keretében történő termékértékesítés adómentes. A kiraktározástól számított 90 napon belül igazolni kell a termék adójogi sorsát (például export) ahhoz, hogy a vámhatóság felszabadítsa az adóbiztosítékot (korábban ezt nem szabályozta a törvény). Ellenkező esetben a vámhatóság az áfát kiszabja, és ha azt az adóalany nem fizeti meg, az adóbiztosítékot levonja.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 4. melléklet 19., 38. pontjaiban.]
Fordított adózás
Változás 2008. május 1-jétől.
A fordított adózás kizárólag ingatlan építési hatóság engedélyéhez kötött létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására -ideértve a bontást is - irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjed ki.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. b) pontjában.]
Nyugtaadás
Változás 2008. március 18-ától.
Nem csak a sorsolásos szerencsejátékok, hanem valamennyi, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatója mentesül a nyugtaadás alól.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 167. § b) pontjában.]
Adólevonási tilalmak enyhítése
Változás 2008. január 1-jétől.
A továbbértékesítési céllal vásárolt, nem választás alapján adóköteles lakóingatlan beszerzését terhelő áfa levonható. A lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra jutó áfa levonható olyan esetekben is, amikor az adóalany ezen beszerzéseit - közvetlen anyagjellegű ráfordításként - beépíti az adóköteles lakóingatlan bérbeadásának vagy értékesítésének adóalapjába (a bérleti díjba, vételárba).A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre és igénybe vett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható, ha az adóalany a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, s a bérleti díjba - anyagjellegű ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzéseket, illetve igénybe vett szolgáltatásokat.
Adófizetési kötelezettség keletkezése
Változás 2008. május 1-jétől.
Azon szolgáltatások esetében, amikor a szolgáltatási díjat előre ki nem számítható időpontban hatóság állapítja meg (például kirendelt védőét, tolmácsét), az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a díjat megállapító jogerős határozatot a hatóság közli a szolgáltatóval.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 57. § (2) bekezdésében.]
Változás 2009. február 1-jétől.
Ha valójában nem történt meg a gazdasági esemény, a számlakibocsátó adóalany ezentúl akkor mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól, ha érvényteleníti a számlát. Ha nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor írásban közölnie kell a számlán feltüntetett vevővel, hogy ő nem teljesített. Ha a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany ezt elmulasztja, a nem valós ügylet utáni adó őt terheli. Ha viszont értesíti a számlabefogadót, akkor az nem vonhatja le a (fiktív) számlában feltüntetett, előzetesen felszámított adót (vagy ha már levonta, akkor azt utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia szükséges, ellenkező esetben a levont adó nála pótlólag fizetendő adóként követelhető).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 55. § (2) bekezdésében.]
Importáfa megállapítása önadózással
Változás 2008. március 18-ától.
A vámhatóság az önadózás engedélyezésekor figyelembe veheti a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történt értékesítést is.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (2) bek. c) pontjában.]
Utazásszervezési szolgáltatás
Változás 2009. február 1-jétől.
A törvény egyértelművé teszi, hogy az árrésadózás csak kifejezetten turisztikai szolgáltatás (szolgáltatások) nyújtása esetében alkalmazható. A repülő-, vonat- és más közlekedési menetjegy puszta értékesítése például nem minősül utazásszervezési tevékenységnek, s a rendezvényszervezés sem, ha a szervezés utaztatásra is kiterjed ugyan, de nem az utazás a domináns (például ha vidéki konferenciára különbusszal szállítják a résztvevőket). A konferencia-, illetve rendezvényszervezés ugyanis az utazási szolgáltatásoktól lényegesen különböző szolgáltatásokat tartalmaz (például terembérlés, hangosítás, előadók meghívása, tolmácsolás, szünetekben büfé megszervezése), azaz a rendezvényszervezés lényegi tartalma még akkor sem az utazásszervezés, ha többnapos konferencia okán szállásról és egyéb ellátásokról is gondoskodni kell.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. a) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa utazásszervező adójára
A) Utazásszervező kft 2009. májustól Riminibe irányuló, adott pozíciószám alá tartozó egyhetes tengerparti nyaralásokat szervez. A havi bevalló kft a pozíciószámra összesíthető árrésszámítás módszerét választotta. Az olasz szolgáltatóval történt előzetes megállapodás alapján az utaztatás költsége fejenként 120 ezer forint (480 euró, 1 € = 250 Ft).|
Május |
||
|
Indulási időpont |
Utastól beszedett |
Utas javára megrendelt |
|
előleg/ellenérték |
szolgáltatás kalkulált összege |
|
|
május 3. |
20 fő x 135 E Ft |
20 fő x 120 E Ft |
|
május 12. |
25 fő x 135 E Ft |
25 fő x 120 E Ft |
|
május 21. |
45 fő x 135 E Ft |
45 fő x 120 E Ft |
|
május összesen |
90 fő x 135 = 12 150 E Ft |
90 fő x 120 = 10 800 E Ft |
|
Árrésadó |
(12 150 - 10 800) x 0,1667 = 225 045 Ft |
|
|
Június |
||
|
június 2. |
20 fő x 135 E Ft |
20 fő x 120 E Ft |
|
június 18. |
25 fő x 135 E Ft |
25 fő x 120 E Ft |
|
június összesen |
45 fő x 135 = 6075 E Ft |
45 fő x 120 = 5400 E Ft |
|
Árrésadó |
(6075 - 5400) x 0,1667 = 112 522 Ft |
|
|
Július |
||
|
július 20. |
60 fő x 135 E Ft |
60 fő x 120 E Ft |
|
július összesen |
8100 E Ft |
7200 E Ft |
|
Árrésadó |
(8100 - 7200) x 0,1667 = 150 030 Ft |
|
|
1. Végleges árréstömeg [(12 150 E Ft + 6075 E Ft + 8100 E Ft) - (195 fő x 448 € x 250 Ft), azaz 26 325 E Ft - 21 840 E Ft] |
4 485 000 Ft |
|
2. Az árkülönbözetre eső árréstömeg [(12 150 + 6 075 + 8100) - (10 800 + 5400 + 7200)] |
2 925 000 Ft |
|
3. Árréstömeg-különbözet [1. - 2.] |
1 560 000 Ft |
|
4. Árréstömeg-különbözetre eső adó* [3. x 0,1667] |
260 052 Ft |
__________________________________________________________________________________
Az utas fogalma
Változás 2009. február 1-jétől.
Utasnak az minősül, aki ténylegesen utazik, következésképp utas csak természetes személy lehet. A módosítás hatálybalépését követően nem számít utasnak az, aki (amely) a saját nevében, de más javára köt megállapodást utazásszervezési szolgáltatás igénybevételére, vagyis ilyenkor nem alkalmazható az árrésadózás, ahogy akkor sem, ha az utazásszervező által összeállított kész programot másik utazásszervezőnek értékesítik.A módosító törvény hatálybalépése előtt kézhez vett, jóváírt előleggel érintett olyan ügyletekben, amikor az utazásszervezési szolgáltatást 2009. február 1-jét követően nyújtják, a 2009. január 31-én hatályos szabályok szerint kell adózni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. c) pontjában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 259. §-ában.]
Pozíciószámra összesíthető árrésszámítás
Változás 2009. február 1-jétől.
Az utazásszervező választhatja az önálló pozíciószámra összevont árréstömeg-számítás szerinti adózást is (a továbbra is alkalmazható, törvényben egyedi nyilvántartáson alapuló módszernek nevezett, utanként történő árrésszámítás helyett). Ez a módszer döntően abban különbözik a korábban hasonlóan elnevezett adózási módtól (a 2007. december 31-éig hatályos előírásoktól), hogy a pozíciószám lezárásával nem szükséges a korábbi adómegállapítási időszakokban bevallott adó önellenőrzése. Az összevont árrést adómegállapítási időszakokra számítva kell képezni, és a pozíciószám megszűnését követően egy lezáró számítás elvégzését is előírja ugyan a törvény, de a számítás során előállt különbözetet (akár pozitív, akár negatív) a lezárás napját magában foglaló bevallásban kell feltüntetni.Az összesített árrésszámítás - ha előzetesen bejelentik az adóhatóságnak - akár a soron következő adómegállapítási időszaktól alkalmazható, de azokat az utakat a régi szabályok szerint kell végigvinni, amelyekre az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó adóalany már előleget szedett be. Ezen átmeneti időszak kivételével az áttérést követően az adóalany a választás évét követő naptári év végéig már csak az önálló pozíciószámra összesített árrésszámítást alkalmazhatja.
A fizetendő adó alapja az az árréstömeg, amely az adott pozíciószámú utakhoz az adómegállapítási időszakban az utasoktól beszedett korrigált összesített ellenértékének (beszámítva az előlegeket is) és az utazásszervező saját néven megrendelt, de más adóalany által teljesített szolgáltatásainak kalkulált ellenértékének különbsége, amelyet csökkenteni kell az adó összegével. Az utastól beszedett ellenérték például akkor korrigálható, ha az utazásszervező szolgáltatási felárat számít fel (+), vagy az utast visszatérítés illeti meg (-). Mindig az igazoltan felmerülő adatokkal kell számolni, függetlenül attól, hogy a külső szolgáltatók számlái a bevallás benyújtásáig megérkeztek-e, vagy sem. A különbözet nem lehet kisebb nullánál.
Ha egy önálló pozíciószám megszűnik, az adóalanynak újra kell számolnia az egyes árréstömegeket. A pozíciószám megszűnhet, ha az adóalany lezárja, vagy azon hat hónapon át nem indít utat, vagy ha áttér az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve ha adóalanyisága jogutód nélkül megszűnik. Ilyenkor az adóalanynak az önálló pozíciószám teljes időtartamára újra meg kell határoznia a göngyölített adatokból számított árréstömeget, össze kell hasonlítania azt az egyes adómegállapítási időszakokban már bevallott árréstömeggel, és ha a kettő abszolút értékben vett különbözete eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot, a különbözetre jutó adót pótlólag meg kell fizetni, vagy le lehet vonni. Az esetleges fizetendő adót abban az adómegállapítási időszakban kell megfizetni, amikor a pozíciószám megszűnik, vagyis ez nem minősül önrevíziónak, így önrevíziós pótlékot sem kell fizetni.
Az árréstömeg újraszámítása az adóhatósággal való elszámolás eszköze, az utasnak adott számlát nem kell helyesbíteni (az abban feltüntetett áfát utólag nem kell módosítani).
Az önálló pozíciószámra összevonható árréstömegen alapuló adózásra áttérést be kell jelenteni az adóhatóságnak, amely e bejelentéseket már a módosító törvény kihirdetése utáni naptól fogadja, de az adóalany legkorábban 2009. február 1-je után térhet át.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 212/A-212/C §-aiban és a 2008. decemberi adómódosító törvény 200. § (2) bekezdésében.]
Számlázás
Változás 2008. május 1-jétől.
Lehetőség van rá, de nem kötelező a számlán a szolgáltatásjegyzék-számot (SZJ), illetve a vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni, ha olyan terméket értékesítenek, szolgáltatást nyújtanak, amelyre a törvény ezen azonosító számokkal hivatkozik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § f) pontjában.]
Változás 2009. február 1-jétől.
Ha magánszemély vagy nem jogi személy szervezet (a termék beszerzőjeként vagy a szolgáltatás igénybevevőjeként) előleget fizet, illetve az ellenértéket a teljesítésig készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és az összeg eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot, az adóalany abban az esetben is köteles számlát kibocsátani, ha azt nem kérik tőle.Számlázni - a törvény új kifejezésével - észszerű időben kell. Készpénzes ügyletek esetében például a készpénzfizetés időpontjában (ekkor ugyanis egy időben adják át a terméket, nyújtják a szolgáltatást, illetve kapják meg az ellenértéket). Nem készpénzes ügyleteknél a számlát továbbra is a teljesítés időpontjától számított 15 napon belül kell kiállítani.
Ha egy ügylet nem jár adóáthárítással -például az áfatörvény területi hatályán kívül esik, illetve a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan mentes -, a korábbi szabályozással ellentétben a teljesítéstől számított 15. napot követően is kibocsátható a számla, de csak akkor, ha azt az egyedi körülmények megalapozzák.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (2) bek. b) pontjában, 163. §-ában, 164. § (3) bekezdésében, 165. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében, 169. § g) pontjában.]
Egyéb módosítások
Változás 2009. január 1-jétől.
Az EU-csatlakozás előtt kötött nemzetközi szerződésekben foglalt adómentesség akkor is érvényesíthető, ha a szerződést kormányrendelet hirdeti ki (korábban ez törvényi kihirdetéshez kötődött).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (5) bekezdésében.]
Változás 2009. február 1-jétől.
Termékimport önadózási értékhatárai a 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra, a 20 milliárd forintról pedig 25 milliárd forintra nőnek.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (2) bek. ca)-cb) pontjaiban.]
A bírósági, hatósági nyilvántartásba bejegyzett nonprofit szervezeteknél (így különösen az egyházaknál) a tagjaik számára végzett tevékenység adómentességének nem feltétele, hogy e szervezetek nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. l) pontjában.]
A népi iparművész minősítéssel rendelkező természetes személyek, egyéni vállalkozók is adómentesen értékesíthetik népművészeti termékeiket.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. n) pontjában.]