adozona.hu

Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?

Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2008.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Ha az adózó kizárólag kis- és középvállalkozásoknak járó adóalap- és adókedvezményt kíván érvényesíteni, meg kell felelnie egy új közösségi rendeletnek, az Európai Bizottság 2008. augusztus 6-án kelt, egyes támogatásoknak a Közös Piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 800/2008/EK-rendeletének, az úgynevezett általános csoportmentességi rendeletnek (a rendeletről részletesebben lásd keretes írásunkat).
Ha egy 2008. december 31-e előtt nyújtott támogatás nem felel meg az általános c...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?

Kis- és középvállalkozások kedvezménye

Változás 2008. augusztus 29-étől.

Ha az adózó kizárólag kis- és középvállalkozásoknak járó adóalap- és adókedvezményt kíván érvényesíteni, meg kell felelnie egy új közösségi rendeletnek, az Európai Bizottság 2008. augusztus 6-án kelt, egyes támogatásoknak a Közös Piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 800/2008/EK-rendeletének, az úgynevezett általános csoportmentességi rendeletnek (a rendeletről részletesebben lásd keretes írásunkat).
Ha egy 2008. december 31-e előtt nyújtott támogatás nem felel meg az általános csoportmentességi rendelet feltételeinek, de megfelel a 70/2001/EK-rendeletben foglaltaknak, akkor arra ez utóbbi jogszabály alkalmazható.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (12) bekezdésében, 19. § (4) bek. b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 14. pontjában.]

Nem változott.

A csoportmentességi rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények:
■ beruházási adóalap-kedvezmény;
■ 10 százalék adó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részére;
■ beruházáshoz felvett hitel kamatkedvezménye;
■ leghátrányosabb térségben üzembe helyezett új gép, berendezés, jármű (kivéve személygépkocsi) egyösszegű leírása az üzembe helyezés adóévében.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. zs) pontjában, 12. bekezdésében, 19. § (4) bek. b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 14. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Közösségi előírások kkv-kedvezményekre

■ Elszámolható költség

■ a tárgyi eszközökre, immateriális javakra fordított összeg akkor, ha a beruházás révén új létesítmény jön létre, meglévő bővül, új termék gyártása, szolgáltatás nyújtása kezdődik, termékgyártás, szolgáltatásnyújtás korszerűsödik, vagy teljes termelési folyamat alapvetően megváltozik;
■ létesítmény eszközeinek beszerzési ára akkor, ha a létesítmény bezárásra került - vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel - és az eszközöket egy független beruházó veszi meg, s azokra a korábbi beruházó nem vett igénybe támogatást.
A támogatott beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközöket
■ kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban, regionális beruházási támogatás esetében kizárólag a támogatással érintett létesítményben szabad felhasználni;
■ amortizálni kell;
■ piaci áron és feltételekkel harmadik féltől kell megvásárolni;
■ regionális beruházási támogatás esetén a vállalat eszközei közé kell besorolni, és három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell használni.
A földterület és az épület kivételével az eszközök bérleti költségei csak akkor számolhatók el, ha a bérleti forma pénzügyi lízing, és a lízingszerződésben szerepel, hogy az eszközt a bérlőnek a futamidő lejárta után meg kell vásárolnia. Földterület és épületek bérlete esetén a bérletnek a beruházás befejezésének várható időpontját követő három évig fenn kell maradnia.
Az eszközöknek nem kell újnak lenniük.

■ Támogatási mérték

Regionális támogatásnál a statisztikai régiókra meghatározott támogatási intenzitás, vagyis az igénybe vehető támogatás mértéke
■ Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék;
■ Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40 százalék;
■ Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30 százalék;
Budapesten 25 százalék (2011-2013 között 10 százalék).
A tervezési-statisztikai régiókba tartozó megyék (az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 97/2005. OGY-határozat szerint):
■ Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
■ Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna
■ Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg
■ Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
■ Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém
■ Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye
■ Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Kisvállalkozás adózó támogatásintenzitásának mértéke a régiós alapérték + 20 százalék; középvállalkozás adózóé alapérték + 10 százalék (kivéve, ha a kis- vagy a középvállalkozás a szállítási ágazatban működik, vagy nagyberuházást valósít meg).
Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a régiós alapmérték
■ 100 százaléka a beruházás jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintrészére;
■ 50 százaléka a beruházás jelenértéken 50-100 millió eurónak megfelelő forintrészére;
■ 34 százaléka a beruházás jelenértéken 100 millió euró fölöttinek megfelelő forintrészére.
Nagyberuházásnak az a tárgyieszköz-beruházás minősül, amelynek elszámolható költsége a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó árak és árfolyamok alapján meghaladja az 50 millió eurót.
Mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló beruházások esetén a maximális támogatási intenzitás
■ kis- és középvállalkozás kedvezményezett esetében Budapesten és Pest megyében a támogatható költségek legfeljebb 40 százaléka, minden más magyarországi régióban legfeljebb 50 százaléka.
__________________________________________________________________________________

Módosult helyi adók

A 2008. decemberi adómódosító törvény változtatott a helyi adók szabályozásán is. Ismertetőnkben tájékoztatásul közöljük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) fontosabb megváltozott szabálypontjainak törvényhelyét is.

■ Feltételes adómentesség

Változás 2009. január 1-jétől.

Feltételes helyiadó-mentességre jogosult szervezetnek akkor nem kell megfizetnie az adót, ha az adóévet megelőző évben a világon sehol sem kellett jövedelemadót (nyereségadót) fizetnie (a korábbi szabályozás alapján erre csak következtetni lehetett).
A feltételes mentességre jogosultak köre kiegészült a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társasággal, azzal, hogy ők csak az iparűzési adó alól mentesülhetnek.

[Htv. 3. § (2) bek.]

■ Műemléképület-felújítási mentesség

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Műemlék épület építményadó-mentességi időszaka, vagyis a felújítására vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedésétől számított három év alatt bekövetkezett tulajdonosváltás esetén az új tulajdonost a mentességi időszak hátralévő részére szintén megilleti az adómentesség. Ehhez az új tulajdonosnak be kell jelentenie erre vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóságnál, és vállalnia, hogy a korábbi adóalany terhére előírt és az az által máig meg nem fizetett adót és annak kamatait is megfizeti, ha az előírt határidőre nem végez a felújítással.

[Htv. 13/A. § (7) bek.]

■ Építményadó-kötelezettség keletkezése

Változás 2009. január 1-jétől.

Az építményadó-fizetési kötelezettség a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. (Korábban a "jogerőre emelkedés" helyett a használatbavételi, fennmaradási engedély kiadásának időpontjához kötődött az adófizetési kötelezettség keletkezése.)

[Htv. 14. § (1) bek.]

■ Helyi iparűzési adó

Változás 2009. január 1-jétől.

A vállalkozó iparűzésiadó-alapjába nem számít bele a külföldi telephelyről származó nettó árbevétele, feltéve, hogy a külföldi telephely szerinti önkormányzatnak fizetett ottani gazdasági tevékenysége után helyi adót (eddig az összesített adóalapja 90 százalékáig vonhatta le a külföldi adóalaprészt).
Az úgynevezett közszolgáltató szervezetek akkor is levonhatják iparűzésiadó-alapjukból a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprészt, ha külföldi gazdasági tevékenységük után semmilyen külföldi helyi adót nem fizettek.

[Htv. 39. § (1) bek.]

A beruházó (építtető) levonhatja az iparűzési adó alapjából az új lakás építtetéséhez vállalkozási szerződés alapján vásárolt generálkivitelezői szolgáltatás ellenértékét, ha a lakást adásvételi szerződés keretében értékesíti (korábban csak akkor vonhatta volna le, ha vállalkozási szerződés keretében adta volna tovább a lakást).

[Htv. 52. § 40. pont]

Az egyszerűsített adóalap-megállapításra jogosult vállalkozók korábbi 4 milliós árbevételi jogosultsági határa 8 millió forintra nő, vagyis jelentősen bővül azon vállalkozások köre, amelyeknek nem kell számlákat gyűjteniük az iparűzésiadó-alap meghatározásához.

[Htv. 39/A. §; (1), (4) bek.]

■ Adóhatósági együttműködés

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Ha az önkormányzati adóhatóság iparűzésiadó-ellenőrzés során nettó árbevétel eltitkolását vagy nettó árbevétel jogosulatlan csökkentését tárja fel, erről az adó utólagos megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az állami adóhatóságot, továbbá az adózótól iparűzési adót szedő többi önkormányzati adóhatóságot (s átadni nekik megállapításai főbb adatait). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a másik adóhatóság nem indíthat eljárást.

[Htv. 42/A. §]

■ Közszolgáltató szervezet

Változás 2009. január 1-jétől.

A közszolgáltatók közül a vasúti pályahálózatot üzemeltető akkor minősül annak, ha nettó árbevételének legalább 55 százaléka származik e tevékenységéből (korábban ehhez 75 százalék kellett). A közszolgáltató szervezet feltételes helyiadó-mentességre jogosult.
__________________________________________________________________________________

Filmgyártás támogatása

Változás 2008. május 1-jétől.

Kizárólag filmgyártást (videogyártást) szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházáshoz 2013. december 31-éig fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe (az Európai Bizottság idevágó engedélye alapján).

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bek. g) pontjában és 31. § (3) bekezdésében.]

Változás 2008. július 31-étől.

A filmgyártáshoz adott támogatás - adóalap- és adókedvezmény formájában - 2013. december 31-éig érvényesíthető. Az állami támogatásnak minősülő kedvezmény 2008-ban benyújtott igény alapján csak akkor vehető igénybe, ha a filmalkotás a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott kritériumok alapján kulturális értéket képviselő alkotásnak minősül, valóságshow, szappanopera pedig a továbbiakban nem részesülhet kedvezményben.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 36., 8. § (1) bek. nf) pontjaiban, 22. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A filmtámogatást csak a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személy vagy szervezet veheti igénybe, ők is csak akkor, ha nincs köztartozásuk, s nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
A támogatást nyújtó társaságiadó-alany akkor érvényesítheti az adóalap- és az adókedvezményt, ha rendelkezik a mozgóképszakmai hatóság által kiállított támogatási igazolással.
Az adókedvezményt az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás nyújtásának adóéve és az azt követő három adóév adójánál számolhatja el, egy-egy adóévben legfeljebb az adója 70 százalékáig.
Az adóalap- és az adókedvezménnyel egyszerre lehet élni.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1), (3), 23. § (3) bekezdéseiben.]

10 százalékos adókulcs

Változás 2009. január 1-jétől (a 2008-as adóévre is alkalmazhatóan).

A társasági adóról szóló törvény tartalmazza, hogyan kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatról szóló szabályoknak ahhoz, hogy az adózó élhessen a 10 százalékos adókulccsal. Az ezekre vonatkozó szabályok eddig kizárólag az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVII. törvényben szerepeltek, és a társaságiadó-törvényben bővebb kifejtést nyertek. Ezek szerint:
A kedvezményes 10 százalékos adókulcs 2009. január 1-jétől csak akkor alkalmazható, ha
■ a10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében és a megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható határozat arról, hogy az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek (nem felel meg, ha például nincs írásba foglalt munkaszerződés, a munkáltató elmulasztja a tájékoztatást a munkarendről, a szabadságról, a felmondási időről, sérül a konzultációhoz, a kollektívszerződés-kötéshez fűződő jog, nem érvényesülnek az érdek-képviseleti tisztségviselők munkaidőkedvezményre, távollétre, annak díjazására vonatkozó jogai);
■ a 10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetve ilyen közigazgatási határozatot elbíráló jogerős bírósági határozat nem szabott ki bírságot, vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést amiatt, mert nem érvényesültek a munkaügyi kapcsolatok különös feltételei (nem érvényesülnek, ha például sérül a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elve, nem tartják be a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra, a munkabér összegére és védelmére jogszabályban, kollektív szerződésben előírtakat);
■ a 10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében az adózó eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként a munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdek-képviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének (például véleményeztette a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, tájékoztatta a szakszervezeteket, egyeztetett az érdekképviseletekkel).
Mindez azt is jelenti, hogy
■ nem alkalmazható a kedvezményes adókulcs, ha a jogsértés nem az adóévben vagy a megelőző adóévben történt ugyan, hanem korábban, de a határozat ezen időszakokban emelkedett jogerőre;
■ alkalmazható a kedvezményes adókulcs, ha a jogsértés az adóévben vagy a megelőző adóévben történt ugyan, de a határozat csak később emelkedik jogerőre.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bek. d) pontjában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 199. §-ában.]

Módosult azon leghátrányosabb térségek köre - összhangban a kedvezményezett térségeket besoroló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelettel -, ahol a kis- és középvállalkozások akkor is alkalmazhatják a 10 százalékos adókulcsot, ha nem a minimálbér kétszerese után, hanem az évesített minimálbér és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzata után vallanak be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (az érintett körről lásd táblázatunkat a 27. oldalon). (A kedvezményes minimálbérszabály kizárólag a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben érvényesíthető, a hátrányos helyzetűekben nem.)

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bek. e) pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 199. §-ában.]

A jogutód adózónak a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához az első adóévében nem kell vizsgálnia, hogy a megelőző adóévben -vagyis a jogelőd adóévében - az adóalap elérte-e a jövedelem-(nyereség-)minimumot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (8) bekezdésében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 199. §-ában.]

Nem változott.

Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot - vagyis a korrigált összes bevétel 2 százalékát -, akkor az adózó választhat, hogy az adóbevallásában kitölti a beszámolójában nem szereplő tételekre rákérdező, úgynevezett kiegészítő nyomtatványt (nyilatkozatot), vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum-mal kapcsolatos rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, továbbá az első adóévében sem, ha
■ vagy nem köteles az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni;
■ vagy az adóévben, illetve a megelőző adóévben elemi kár sújtotta, és annak mértéke - több kár esetén azok összesített értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóév évesített árbevételének 15 százalékát, átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített vagy megosztott árbevétel 15 százalékát.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (6) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példák 10 százalékos adókulcsra alakuláskor, átalakuláskor

■ Jogelőd nélküli alakulás

A) Társaság előtársasági adóéve 2008. január 15-étől 2008. január 31-éig tartott, az előtársasági adóévet követő adóév pedig 2008. február 1-jétől 2008. december 31-éig (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve). A társaságnak nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos rendelkezéseket az előtársasági és az azt követő adóévben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezekben az adóévekben a kedvezményes adókulcs alkalmazásához nem kell vizsgálnia, hogy az adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben megegyezik-e legalább a jövedelem-(nyereség-)minimummal. Nem kell ezt vizsgálnia az előtársasági adóévet követő második adóévben (azaz a 2009-es adóévben) sem, mert a megelőző adóévben (azaz az előtársasági adóévet követő adóévben) nem vonatkozott rá az a szabály, hogy az adóalapjának legalább a jövedelem-(nyereség-) minimumnak kell lennie.

B) Társaság első adóéve 2008. január 15-étől 2008. december 31-éig tart (vagyis az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett), az első adóévet követő adóév pedig a 2009-es adóév. Az első adóévben nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos rendelkezéseket, ami azt is jelenti, hogy ebben az adóévben a kedvezményes adókulcs alkalmazásához nem kell vizsgálnia, hogy az adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben eléri-e a jövedelem-(nyereség-) minimumot. Ezt az első adóévet követő adóévben (azaz a 2009-es adóévben) sem kell vizsgálnia, mert a megelőző adóévben (azaz az első adóévben) nem vonatkozott rá az a szabály, hogy az adóalapjának legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumnak kell lennie.

■ Átalakulás

1. "A" és "B" társaság 2008. december 15-én összeolvad "C" társasággá. "C" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapja a 2008. december 16-ától 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
2. "A" társaság 2008. december 15-én beolvad "B" társaságba. "B" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapja a 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
3. "C" társaság 2008. december 15-én szétválik "A" és "B" társaságra. "A" és "B" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapjuk a 2008. december 16-ától 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
4. "A" társaságból 2008. december 15-én kiváló "B" társaság akkor élhet a kedvezményes adókulccsal, ha adóalapja a 2008. december 16-ától december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-) minimum.

■ Kft-ből rt-vé alakulás

Korlátolt felelősségű társaság 2009. január 1-jével részvénytársasággá alakul át.

Kft 2008. adóéve (ezer forint)

1. Adózás előtti eredmény	50 000
2. Adóalap-csökkentő tételek	80 000
3. Adóalap-növelő tételek	40 000
4. Számított társaságiadó-alap [1. - 2. + 3.]	10 000
5. Jövedelem-(nyereség)- minimum	60 000
6. Számított társasági adó* [4. x 0,16]	1 600

*Az adózó az adózás rendjéről szóló törvény 91/A § (1) bekezdés szerinti kiegészítő adatlapot töltötte ki.

Rt 2009. adóéve (millió forint)

1. Adózás előtti eredmény	50 000
2. Adóalap-csökkentő tételek	60 000
3. Adóalap-növelő tételek	70 000
4. Számított társaságiadó-alap [1. - 2. + 3.]	60 000
5. Jövedelem-(nyereség)-minimum	70 000
6. Számított társasági adó* [50 000 000 x 0,1 + (5. - 50 000 000) x 0,16]	8 200

*Az adózó a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak, ezért alkalmazhatja a 10%-os kedvezményes adókulcsot (feltéve, hogy a többi feltételnek megfelel), annak ellenére, hogy az adóalapja (a jogelőd adóalapja) a megelőző adóévben nem a jövedelem-(nyereség-)minimum volt, az új szabály szerint ugyanis átalakuláskor eltekinthet a társaságiadó-törvény 19. § (3) c) pontjának a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezésétől.
__________________________________________________________________________________

Példa a számított értéken alapuló építményadóra

Magánszemély adózónak Pest megyei községben van családi háza. A 120 m2 hasznos alapterületű, háromszobás téglaépület nyolc éve épült, összkomfortos, egyedi központi fűtéssel ellátott. A lakáshoz 30 m3 űrtartalmú medence is tartozik. A telek közművesített, földút mellett fekszik.

Tétel	Számítás	Érték
Forgalmi értékhatár	-	25 000 - 150 000 Ft/m²
Önkormányzati besorolás	-	100 000 Ft/m²
Helyi építményadó*	-	0,05%
Ingatlan alapértéke	hasznos alapterület x fajlagos forgalmi érték	12 000 000 Ft
Korrekciók lépésenként**
- kor	1,15 x 12 000 000	13 800 000 Ft
- falazat	1 x 13 800 000	13 800 000 Ft
- komfortosság	1,05 x 13 800 000 Ft	14 490 000 Ft
- szobaszám	1 x 14 490 000	14 490 000 Ft
- közművesítettség	1 x 14 490 000	14 490 000 Ft
- földút	0,9 x 14 490 000	13 041 000 Ft
- úszómedence	1,05 x 13 041 000	13 693 050 Ft
Számított érték (adóalap)	1,15 x 1 x 1,05 x 1 x 1 x 0,9 x 1,05 x 12 000 000	13 693 050 Ft
Helyi építményadó	0,05 x 13 693 050	6847 Ft/év

*Feltételezve, hogy az önkormányzat lakásra nem adott mentességet.
**A helyiadótörvény 2. melléklete szerint.
Közszolgáltató szervezet a Tartalékgazdálkodási Kht. is, s annak megszűnése után a tevékenységét továbbvivő nonprofit gazdasági társaság is az lesz.

[Htv. 52. § 35. pont]

■ Építmény, telek számított értéke

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az önkormányzatok ezentúl - rendeletben - úgynevezett számítottérték-alapú építmény- és telekadót is előírhatnak (de továbbra is kivethetnek adót telek esetén alapterületre, építmény esetén hasznos alapterületre, illetve mindkét esetben úgynevezett korrigált forgalmi érték után is).

[Htv. 15. §, 21. §, 2. melléklet]

A számított érték az ingatlan forgalmi értékén alapul, ami főként a területi elhelyezkedéstől, fekvéstől, a rendeltetéstől (lakás, üzlet), az alapterülettől és fontosabb fizikai jellemzőktől függ (épület esetében például kor, falazat, telek esetében is közműellátottság). A helyiadó-törvény ennek keretében megyénként, azon belül településtípusonként (a fővárosban kerületenként) tartalmazza az egyes ingatlanfajták fajlagos forgalmi értékhatárait (országos értéktérkép). A törvény ötféle épületingatlant különböztet meg:
■ lakás egylakásos lakóépületben (családi ház);
■ lakás többlakásos lakóépületben;
■ üdülő;
■ kereskedelmi egység (például üzlet, iroda, szálloda);
■ egyéb nem lakáscélú épület (például műhely, garázs).
Az országos értéktérkép alapján a települési önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia az egyes ingatlanfajták fajlagos - vagyis 1 négyzetméterre jutó - helyi forgalmi értékeiről (Pest megyén belül például az országos értéktérkép alapján a községekben családi házakra négyzetméterenként 25 ezer és 150 ezer forint közötti értékeket lehet megadni). Az önkormányzat a településen belül értékövezeteket is kialakíthat, vagyis különböző értéket határozhat meg fekvéstől függően a település egyes ingatlancsoportjaira.

[Htv. 22/A. §, 1. melléklet]

Az adóalanynak (a naptári év első napja szerinti tulajdonosnak vagy haszonélvezőnek) bevallást kell benyújtania az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz, amelyben közölnie kell az ingatlan hasznos alapterületét és az ingatlan értéket befolyásoló, a helyiadó-törvény mellékletében felsorolt fizikai jellemzőit.
Az önkormányzati adóhatóság a bevallásban megadott cím alapján beazonosítja az értékövezetet, és a bevallásban közölt hasznos alapterület, az önkormányzati rendeletben szereplő fajlagos forgalmi érték, továbbá az egyes fizikai jellemzőkhöz tartozó korrekciós tényezők többtényezős szorzataként kiszámítja az ingatlan értékét (számított érték), vagyis az adó alapját.

[Htv. 16. §, 22. §, 2. melléklet]

■ Adómérték számított értéknél

Számított ingatlanérték esetén lakásra és lakástelekre maximum 0,5 százalék, más ingatlanokra (például üdülőre, garázsra) 1,5 százalék építmény- és telekadó vethető ki.

[Htv. 16. §, 22. §]

__________________________________________________________________________________

Közhasznú társaságból alakult nonprofit gazdasági társaság

Változás 2009. január 1-jétől (2008-ra is alkalmazhatóan).

A Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság akkor sem válik a társaságiadótörvény alanyává, ha a tevékenységüket továbbvivő nonprofit gazdasági társaság nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 4-5. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 213. §-ában.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha a közhasznú társaság tevékenységét továbbvivő nonprofit korlátolt felelősségű társaság nem szerzi meg a - közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti - közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolást, akkor választhat, hogy az adókötelezettséget
■ arányosítással határozza-e meg, amikor is az adóév egészére megállapított társasági adót csökkentheti a közhasznú társaságkénti működése alatti kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével [a bevételi arányt két tizedesjegyre kell kiszámítani, a tevékenység kedvezményezettségét pedig a társaságiadó-törvény 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján kell meghatározni];
■ közbenső mérleg készítésével határozza-e meg, amikor is az adóévi társasági adót csökkentheti a közhasznú társasági működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adómentességnek megfelelő adóval (ebben az esetben a közhasznú társasági működés utolsó napjára közbenső mérleget kell készítenie - de ezt nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni -, és azt a jogutódnak a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie).
Ha a közhasznú társaságból alakult nonprofit kft vagy más nonprofit gazdasági társasági formájú cég nem szerzi meg a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolást, akkor adózás előtti eredményét meg kell növelnie a közhasznú társaságnál nyilvántartott, adómentesen képződött saját tőke összegével.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (1) bek. f) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 13. §-ában, 20. § (1) bek. b) pontjában, (2), (5), 29/B. § (3) bekezdéseiben, 6. számú melléklet C) fejezetében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 275. §-ában.]

Nem változott.

Ha a közhasznú társaságból alakult nonprofit kft 2009-es adóéve utolsó napján közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkezik, akkor az évi kedvezményezett tevékenysége adómentes, és nem kell sem arányosítania, sem pedig közbenső mérleget készítenie. Ez esetben a közhasznú társaságnál kimutatott, adómentesen képződött saját tőkét továbbviszi a könyveiben.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (7) bekezdésében, 13/A. §-ában, 20. § (1) bek. e) pontjában, (6) bekezdésében, 6. melléklet E) fejezetében.]

__________________________________________________________________________________

A közhasznú társaság átalakulása

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2009. július 30-ával megszünteti a közhasznú társasági szervezeti formát. Ez azt jelenti, hogy 2007. július 1-je után új közhasznú társaság nem alakulhatott, az akkor létező vagy alapítás alatt álló közhasznú társaságok legkésőbb 2009. június 30-áig működhetnek ebben a társasági formában. A fennálló közhasznú társaságoknak legkésőbb 2009. június 30-áig dönteniük kell, hogy
■ a társasági szerződés módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek-e tovább (ha igen, az nem minősül átalakulásnak; ami azt is jelenti, hogy a közhasznú társaságkénti működés időszaka nem számít önálló üzleti évnek, s befejezésével nem kell sem beszámolót készíteni, sem pedig adóbevallást beadni);
■ átalakulnak-e más - nem korlátolt felelősségű - nonprofit gazdasági társasággá (ilyenkor a közhasznú társasági időszakot mint önálló üzleti, azaz adóévet le kell zárni, és nonprofit gazdasági társaságként új üzleti, vagyis adóév kezdődik);
■ elhatározzák-e megszűnésüket (amikor is tevékenységüket le kell zárniuk, beszámolót és adóbevallást kell készíteniük).

Példák 10 százalékos adókulcsra kht-ből nonprofit kft-vé alakuláskor

■ Adókötelezettség arányosítással

Közhasznú társaság 2009. április 1-jétől nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét arányosítással határozza meg.
2009. adóév (ezer forint)

1. Összes bevétel	200 000
1/a Ebből: kht kedvezményezett bevétele	50 000
2. Összes költség	170 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	30 000
4. Adózás előtti eredményt csökkenti	22 000
5. Adózás előtti eredményt növeli	12 000
6. Társaságiadó-alap [3. - 4. + 5.]	20 000
7. Számított társasági adó [6. x 0,1]	2 000
8. Számított adó* [7. x 1/a / 1.]	500
9. Fizetendő társasági adó [7. - 8.]	1 500

*A március 31-éig végzett kedvezményezett közhasznú bevétel arányában.

■ Adókötelezettség közbenső mérleggel

Közhasznú társaság 2009. április 1-jétől nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét közbenső mérleg alapján határozza meg.
2009. adóév* (ezer forint)

	Éves beszámoló	Közbenső mérleg*
1. Összes bevétel	200 000	80 000
1/a Ebből: kht kedvezményezett bevétele	-	50 000
2. Összes költség	170 000	70 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	30 000	10 000
4. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek	22 000	8 000
5. Adózás előtti eredményt növelő tételek	12 000	3 000
6. Társasági adóalap [3. - 4. + 5.]	20 000	5 000
7. Számított társasági adó [6. x 0,1]	2 000	500
8. Adómentesség** [1/a / 1. x 7.]	315	-
9. Fizetendő adó [7. - 8.]	1 685	-

*2009. március 31-ére.
**2009. március 31-én, feltételezve, hogy az 5 000 000 Ft adóalap arányában illeti meg.
__________________________________________________________________________________

Cégautóköltségek elszámolása

Nem változott.

A cégautó használati, fenntartási és üzemeltetési költségei, valamint az autóra megfizetett adók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősülnek.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 6. pontjában.]

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem

Átmeneti előírás a 2008. és a 2009. adóévre.

Az adózó - az általános előírástól eltérően - a 2008. és a 2009. adóévi társaságiadó-kötelezettsége megállapításakor a következő bevételek 75 százalékával csökkentheti az adó alapját:
■ az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése miatt kivont részesedés,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jegyzett tőkéje leszállítása miatt kivont részesedés.
A csökkentés feltétele, hogy
■ az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse,
■ az állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg - alkalmanként 15 napig - tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata vagy cseréje miatt).

[Lásd az 1996. évi LXXXVI. törvény 7. § (1) bek. g)-gy) pontjaiban és a 2008. decemberi adómódosító törvény 276. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, illetve bármely bevételt meghaladó ráfordítás továbbra is növeli az adózás előtti eredményt. Az adózónak változatlanul bizonyítania kell, hogy az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott, az adózónál költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel.

[Lásd az 1996. évi LXXXVI. törvény 8. § (1) bek. m) és 3. melléklet A/9. pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések

2008-ban és 2009-ben	utoljára 2008-ban
Bács-Kiskun megye
Bácsalmási, Jánoshalmai	Bácsalmási, Jánoshalmai
Baranya megye
Sásdi, Sellyei, Szigetvári	Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci
Békés megye
Békési, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi	Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji	Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji
Csongrád megye
Kisteleki, Mórahalomi	Kisteleki, Mórahalomi
Hajdú-Bihar megye
Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Derecske-Létavértesi, Hajdúhadházi, Püspökladányi	Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Hajdúhadházi, Polgári, Püspökladányi
Heves megye
Hevesi, Pétervásárai	Bélapátfalvai, Hevesi, Pétervásárai
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kunszentmártoni, Tiszafüredi	Kunszentmártoni, Tiszafüredi
Nógrád megye
Bátonyterenyei, Salgótarjáni, Szécsényi	Bátonyterenyei, Salgótarjáni, Szécsényi
Somogy megye
Barcsi, Csurgói, Kadarkúti, Lengyeltóti, Tabi	Barcsi, Csurgói, Lengyeltóti, Tabi
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány- Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Tiszavasvári, Vásárosnaményi	Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány- Nagyhalászi, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi
Tolna megye
Tamási	Tamási
Vas megye
-	Őriszentpéteri

A leghátrányosabb helyzetű kistérségeken kívüli leghátrányosabb helyzetű települések[1]

2008-ban és 2009-ben	utoljára 2008-ban
Bács-Kiskun megye
Bácsszentgyörgy, Csávoly, Dunafalva, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Géderlak, Öregcsertő, Rém	Fülöpháza, Kunbaracs
Baranya megye
Ág, Alsómocsolád, Apátvarasd, Babarcszőlős, Berezdek, Bodolyabér, Bogdása, Bosta, Cún, Cserdi, Dinnyeberki, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávapiski, Erdősmecske, Gordisa, Hegyhátmaróc, Homorúd, Kacsóta, Kákics, Kásád, Kisbeszterce, Kislippó, Kovácsszénája, Kölked, Lapáncsa, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér, Okorvölgy, Old, Regenye, Sárok, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sumony, Szaporca, Szárász, Szava, Szentkatalin, Tésenfa, Téseny, Tófű	Ivánbattyán, Kékesd, Kisbudmér, Szalatnak, Szellő, Szőke
Békés megye
Kardos	Pusztaföldvár
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Alsószuha, Alsótelekes, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Imola, Jákfalva, Kánó, Kesznyéten, Kiscsécs, Kovácsvágás, Nagybarca, Nagycsécs, Nemesbikk, Nyíri, Oszlár, Pusztafalu, Ragály, Sajóhídvég, Sajókaza, Sály, Szuhafő, Zádorfalva	Bánhorváti, Felsőregmec, Füzér, Füzérkomlós, Hejőbába, Kishuta, Köröm, Mályinka, Nagyhuta, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Trizs, Vágáshuta, Vilyvitány, Zubogy
Csongrád megye
Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Csanádalberti, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér	-
Győr-Moson-Sopron megye
Cakóháza	Fenyőfő
Hajdú-Bihar megye
Álmosd, Bagamér, Folyás, Hajdúszovát, Újszentmargita	-
Heves megye
Bekölce, Erk, Hevesaranyos, Mezőszemere, Nagyfüged, Vécs	Sarud, Újlőrincfalva
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jászladány, Kétpó, Kunmadaras, Mesterszállás, Mezőhék, Tiszapüspöki	Kuncsorba
Komárom-Esztergom megye
Bakonybánk	-
Nógrád megye
Bér, Bokor, Cerháthaláp, Csitár, Erdőtarcsa, Horpács, Hugyag, Kutasó, Szátok, Szirák	Cserhátsurány, Debercsény, Felsőtold, Kisecset, Mátraszőlős, Nógrádmarcal, Szente
Somogy megye
Bakháza, Beleg, Bolhás, Csököly, Ecseny, Edde, Gadány, Gálosfa, Gamás, Gige, Görgeteg, Felsőmocsolád, Hajmás, Háromfa Hedrehely, Hencse, Hollánd, Jákó, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Kisasszond, Kisbajom, Kőkút, Kutas, Mike, Nagykorpád, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nikla, Pálmajor, Pusztakovácsi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogysámson, Somogyszentpál, Szabás, Szentgáloskér, Szenyér, Szilvásszentmárton, Tarany, Táska, Teleki, Tikos, Újvárfalva, Varászló, Vése, Visnye, Zselickisfalud	Alsóbogát, Bálványos, Bőszénfa, Csákány, Hosszú- víz, Kaszó, Ötvöskónyi, Patca
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Nagycserkesz, Rétközberencs, Szabolcsveresmart, Újdombrád Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszamogyorós	-
Tolna megye
Báta, Bikács, Csibrák, Dalmand, Grábóc, Gyulaj, Jágónak, Kisvejke, Kurd, Kocsola, Lápafő, Murga, Sárpilis, Sárszentlőrinc, Szakcs, Várong	Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Nak
Vas megye
Keléd, Kondorfa	Döbörhegy, Szakonyfalu
Veszprém megye
Bakonybenye, Bakonypölöske, Bakonyszentistván, Borszörcsök, Csögle, Gyepükaján, Hetyefő, Kisszőlős, Megyer, Mindszentkálla, Nagydém, Oroszi, Pápasalamon, Pusztamiske, Vigántpetend, Vid, Zalaerdőd	Adorjánháza, Bazsi, Kispirit, Öcs, Rigács, Vid, Zalameggyes, Zalaszegvár
Zala megye
Baglad, Bánokszentgyörgy, Bezeréd, Bucsuta, Csertalakos, Csörnyeföld, Dióskál, Döbröce, Esztergályhorváti, Gétye, Hernyék, Iborfia, Kányavár, Karkakutas, Kerecseny, Kiscsehi, Kistolmács, Kozmadombja, Lispeszentadorján, Maróc, Murarátka, Nagygörbő, Nemesrádó, Oltárc, Pat, Pusztaapáti, Pusztamagyaród, Ramocsa, Szentmargitfalva, Szentpéterúr, Szijártóháza, Vindornyalak, Zajk, Zalaszentjakab, Zebecke	-

Lábjegyzet

[1]A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet és a kapcsolódó kormányrendeletek alapján

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}