adozona.hu

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2008.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla 2009-ben a 2008. adóévivel azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék.
Ezen adótábla alapján kell kiszámítania az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek is.
Az adójóváírás a bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint. Jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyben a magánszemély...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Adótábla, adójóváírás

Nem változott.

Az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla 2009-ben a 2008. adóévivel azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék.
Ezen adótábla alapján kell kiszámítania az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 30. §-ában.]

Az adójóváírás a bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint. Jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyben a magánszemély bérjövedelmet szerzett. Az adójóváírás teljes összegben 1 millió 250 ezer forint éves összes jövedelemig (jogosultsági határ), csökkenő összegben 2 millió 762 ezer forintig érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]

Az adójóváírást a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltatónak az adóelőleg megállapításánál mindaddig el kell számolnia, amíg az adóévi adóelőleg-alapok összege meg nem haladja a jogosultsági határt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (12) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa béren kívüli juttatások közterheire

1. Önkéntes egészségpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás [10 000 Ft x 12 hónap]	120 000 Ft
2. Iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége	90 000 Ft
3. Üdülési csekk*	69 000 Ft
4. Iskolakezdési támogatás	15 000 Ft
5. Ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet	90 000 Ft
6. Internethasználat munkáltató által viselt díja	50 000 Ft
7. Munkáltatónál korlátozottan adómentes béren kívüli juttatások [1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.]	434 000 Ft
8. Önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás [10 000 Ft x 12 hónap]	120 000 Ft
9. Melegétkezési jegy [13 000 Ft x 12 hónap]	156 000 Ft
10. Munkáltatónál nem adóköteles béren kívüli juttatások [8. + 9.]	276 000 Ft
11. Béren kívüli juttatások összesen [7. + 10.]	710 000 Ft
Közterhek	2008	2009
Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások
12. Személyi jövedelemadó alapja [2008: 7. sor - 400 000 Ft**, 2009: 0]	34 000 Ft	0 Ft
13. Személyi jövedelemadó [12. x 54%]	18 360 Ft	0 Ft
14. Társadalombiztosítási járulék [(12. + 13.) x 29%]	15 184 Ft	0 Ft
15. Összes közteher [13. + 14.]	33 544 Ft	0 Ft
Munkáltatónál nem adóköteles béren kívüli juttatások
16. Személyi jövedelemadó [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap) x 54%]	6 480 Ft
17. Társadalombiztosítási járulék [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap + 16.) x 29%]	5 359 Ft
18. Munkaadói járulék [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap) x 3%]	360 Ft
19. Összes közteher [16. + 17. + 18.]	12 199 Ft
20. Közteher mindösszesen [15. + 19.]	45 743 Ft	12 199 Ft

*A 2008-ban hatályos 69 000 Ft havi minimálbérrel számolva.
**Adómentesen adható béren kívüli juttatás.
__________________________________________________________________________________

Háztartási adókedvezmény

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. Háztartási szolgáltatásnak minősül a lakás felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatás, a gyermekfelügyelet, a gyermekgondozás, a háztartásvezetés, a házi ápolás, a háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék-elvezető rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása. A kedvezmény számla alapján vehető igénybe, alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke - a többi kedvezményhez hasonlóan - 30 százalék.
A háztartási adókedvezmény - az összevont adókedvezmény részeként - a 100 ezer forintos kedvezményösszeg-korláton belül 3,4 millió forint jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió forint éves jövedelemig részben érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 35. § (3) bek. a) pontjában, 37. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Evaváltozások

■ Számlaőrzési kötelezettség

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az evaalanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie. Arról nem rendelkezik a törvény, hogy az adóhatóság megítélheti-e, hogy egy tevékenységhez mennyi költségről szóljon számla.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 4. § (6) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 214. §-ában.]

■ Cégautóadó-kötelezettség

Változás 2009. február 1-jétől.

A társas vállalkozás evaalanynak az eva mellett a cégautóadót is meg kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó evaalany viszont mentesül a cégautóadó alól (mivel neki nem kell költséget elszámolnia).

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 17. § (3), 18. § (4) bekezdéseiben és a 2008. decemberi adómódosító törvény 214. §-ában.]

■ Alkalmi foglalkoztatott utáni szakképzési hozzájárulás

Változás 2009. január 1-jétől.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni (eddig ezt külön nem rögzítette a törvény).

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 214. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Illetékváltozások

A 2008. decemberi adómódosító törvény illetékszabályokat is megváltoztatott. Ismertetőnkben közöljük az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) fontosabb módosult pontjainak törvényhelyét is.

■ Követeléselengedés, tartozásátvállalás, engedményezés

Új előírás a kihirdetést követő 45. naptól.

A követeléselengedés, a tartozásátvállalás, az engedményezés révén vagy más hasonló módon szerzett (ingó)vagyon akkor illetékköteles, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - lásd a 61. oldalon - belföldi magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet (korábban az ingókhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése akkor volt illetékköteles, ha a szerzés belföldön történt).

[Itv. 2. § (4) bek.]

■ Személyes illetékmentesség

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Nem kell illetéket fizetnie a Tartalékgazdálkodási Kht. tevékenységét továbbvivő nonprofit gazdasági társaságnak; illetve közhasznú és kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak (lásd erről a 27. oldalon), feltéve, hogy a társaságnak a vagyonszerzést, illetve az illetékköteles eljárás megindítását megelőző naptári évben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem kellett társasági adót fizetnie.

[Itv. 5. § (1) bek. c), m) pont, (2) bek.]

A törvény rögzíti, hogy az Európai Közösségeket, azok intézményeit és szerveit, hivatalait és elkülönült alapjait nem terheli illeték (korábban erre csak következtetni lehetett a törvény előírásaiból).

[Itv. 5. § (1) bek. n) pont]

■ Illetékmentesség örökléskor

Új előírás a törvény kihirdetésének napjától.

Örökösönként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó szülője, gyermeke, háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, házastársa által örökölt vagyon (kivéve, ha az azzal összefüggő illetékügyet az adóhatóság a 2008. decemberi adómódosító törvény kihirdetése előtt már jogerősen elbírálta). Ha az örökölt lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke nem éri el a 20 millió forintot, a 20 millióból fennmaradó összegig az egyéb örökölt vagyontárgyak (például készpénz, ékszer, üdülő) után sem kell illetéket fizetni.
Az állampapírban megtestesülő örökrészt értéktől függetlenül nem terheli illeték, mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes bármely állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése illetékmentes.

[Itv. 16. § (1) bek. c), h) pont]

■ Telek feltételes mentessége

Változás a törvény kihirdetését követő 45. naptól.

Ha telektulajdont a beépítését vállaló gazdálkodó szervezet szerez meg, s a lakóház felépítésére nyitva álló négyéves határidő lejárta előtt átalakul, a jogelőd által vállalt kötelezettség, beleértve a határidőket vagy az esetleges késedelmi pótlékokat is, átszáll az ingatlant megszerző jogutódra.
Ha a telekszerző a beépítésre nyitva álló négy éven belül jelzi, hogy a beépítést nem tudja teljesíteni, rá az emiatti késedelmi pótlékot nem a négy évre, hanem a vállalás meghiúsulásáról tett nyilatkozatáig kell kivetni (ezt eddig több törvényhelyből lehetett kikövetkeztetni).

[Itv. 16. § (2), 17. § (2), 26. § (2), 87. § (2) bek.]

■ Ingatlan- és gépjármű-forgalmazók illetéke

Változás a törvény kihirdetését követő 45. naptól.

Ingatlanértékesítő vagy ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó akkor élhet a kedvezményes, 2 százalékos illetékkulccsal, ha előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka ezen tevékenységéből származik, illetve ha lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Gépjárművet értékesítő vállalkozó (kereskedő) illetékmentesen vásárolhat gépjárművet, ha előző évi nettó árbevételének legalább a fele e tevékenységből származott. Az illetékmentesség a gépjárművek lízingbe adását végző vállalkozóra akkor érvényes, ha előző évi árbevételének legalább a háromnegyede általában lízingtevékenységből, minimum fele pedig kifejezetten gépjármű-lízingelésből eredt, illetve ha lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Az ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak ezentúl azon lízingcégek minősülnek, amelyek előző adóévi nettó árbevételüknek legalább 75 százaléka ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott, méghozzá úgy, hogy sem az ingatlanlízing, sem a gépjárműlízing nettó árbevétele nem kisebb a teljes árbevétel 25 százalékánál. (2008-ban az illetékmentesség, illetve a kedvezményes illeték attól függött, a vállalkozásnak főtevékenysége volt-e az ingatlan-, illetve gépjármű-forgalmazás, lízingcég pedig csak akkor fizethetett 2 százalék illetéket ingatlanra, illetve mentesült az illetékfizetés alól gépjármű esetében, ha kizárólag pénzügyi lízingből volt árbevétele.)

[Itv. 23/A § (1) bek.]

Az előző évi nettó árbevétel megoszlását a vállalkozónak nem kell igazolnia, arról elegendő nyilatkoznia; a nyilatkozat valóságtartalmát az adóhatóság adóellenőrzés keretében vizsgálhatja.
Az adóév hatodik hónapja első napja - vagyis a mérlegbeszámoló elkészítése - előtt az ingatlanértékesítő, mivel az előző adóév eredményét még nem ismeri, arról nyilatkozhat, hogy előreláthatóan megfelel majd a kedvezménykövetelménynek. Ha végül mégsem, azt az adózó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles jelezni az adóhatóságnak. Ekkor a megfizetett (vagyis a 2 százalékos) illeték és az egyébként fizetendő - lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték fennmaradó része után 6 százalék, egyéb ingatlan esetében pedig 10 százalék - illeték különbözetének másfélszeresét kell utólag megfizetni. Ugyancsak a különbözet másfélszeresét kell megfizetni, ha az adózó elmulasztja a meghiúsulási nyilatkozat határidejét, de ekkor e mulasztása miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, maximum 500 ezer forint mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. Ha az adóhatóság ellenőrzés keretében deríti ki, hogy nem teljesültek a kedvezményfeltételek, az illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetni.
Ugyanez vonatkozik a tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében kezdő ingatlan-, illetve gépjármű-forgalmazóra vagy lízingcégre.
Jogutódlás esetén az ingatlant megszerző jogutód csak akkor mentesül az illetékkülönbözet kétszeresének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelőd számára eredetileg nyitva álló határidőn belül értékesíti (korábban erről nem rendelkezett külön a törvény).

[Itv. 23/A. § (3)-(4), (8) bek., 26. § (1) bek. l) pont, (6), (7), (10) bek.]

Nem változott.

Ha a cég az általa megszerzett ingatlant megosztja úgy, hogy egy részét nem értékesíti tovább, a kedvezmény a törvényben előírt két éven belül eladott vagy lízingbe adott ingatlanrész(ek)re érvényesíthető, a többire az arra (vagy azokra) jutó illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetnie.

[Itv. 23/A. § (7) bek.]

■ Feltűnő értékaránytalanság

Új előírás a kihirdetést követő 45. naptól.

Ha visszterhes vagyonátruházás keretében a vételár nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illetékmérték szerint kell kiróni a közterhet, a forgalmi érték teljes fennmaradó részére (vagyis a forgalmi érték felének és a vételárnak az összegére) pedig a visszterhes vagyonátruházási illetékmérték alkalmazandó.

[Itv. 23/C. §]

Példa feltűnő értékaránytalanságra

1. Lakásingatlan forgalmi értéke	100 00 0000 Ft
2. Vételár	41 000 000 Ft
3. Forgalmi érték 50%-a [1. / 2]	50 000 000 Ft
4. Visszterhes vagyonátruházási illeték alapja [1. - (3. - 2.)]	91 000 000 Ft
5. Visszterhes vagyonátruházási illeték [4 000 000 x 0,02 + (4. - 4 000 000) x 0,06]	5 300 000 Ft
6. Ajándékozási illeték alapja [3. - 2.]	9 000 000 Ft
7. Ajándékozási illeték* [6. x 0,1]	900 000 Ft
8. Az eladó által fizetendő illeték [5. + 7.]	6 200 000 Ft

*Ha nincs rokoni kapcsolat az eladó és a vevő között. Közeli rokonok esetében az illeték 5, távolabbiaknál 8%.

■ Gépjármű vagyonszerzési illetéke

Változás a kihirdetést követő 45. naptól.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű (haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartási) jog szerzésekor a járműtulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó (főszabály szerint hengerűrtartalom alapján számított) illeték 25 százalékát kell megfizetni (eddig a jogszerző életkorától függött a mérték).
Ha a tulajdonjog szerzésével egyidejűleg ugyanarra a tulajdonra vagyoni értékű jogot is alapítanak, a tulajdonjogszerzés illetéke csökkenthető a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illetékkel.
A kizárólag elektromos motorral ellátott gépjármű megszerzése után fizetendő illeték mértéke a felére csökkent, a hajtómotor-teljesítmény minden megkezdett kilowattja után 400 forint az illeték (a korábbi 800 forint helyett).

■ Illetékmentesség kedvezményezett eszközátruházásnál

Változás a kihirdetést követő 45. naptól.

A kedvezményezett eszközátruházás keretében átadott ingatlan illetékkedvezményének érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az átruházott eszközökben az ingatlanok aránya ne haladja meg az 50 százalékot (eddig 75 százalék lehetett). Az átruházott eszközök értékébe nem számít bele a pénzeszköz és a pénzkövetelés. Az illetékmentesség további feltétele, hogy az átruházó cég legalább két olyan üzletággal rendelkezzen, amelyeket már két teljes adóévben működtetett.

[Itv. 26. § (1) bek. q) pont]

__________________________________________________________________________________

Összevont adókedvezmények

Változás 2009. január 1-jétől.

A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt: három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetés (tagdíj-kiegészítés), a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói intézménybe befizetett összeg, a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye - azaz a 2008-ban érvényesíthető adókedvezmények -, valamint az új, háztartási adókedvezmény címén.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 35. §-ában.]

A háztartási kedvezmény számla, a többi kedvezményjogcím a kifizető által kiállított igazolás alapján érvényesíthető. Új szabály, hogy az adóbevallásba tájékoztató adatként jogcím szerint be kell írni a figyelembe vett összegeket, illetve a háztartási adókedvezmény esetében a kedvezményalapot igazoló számláik adatait.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 36. §-ában.]

Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve eltérő százalékos mértékek megszűntek. Az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka, de a tartós adományozás külön kedvezménye és a tandíj halasztott kedvezménye megmarad. A tartós adományozás után az adományozott összeg 120 százaléka az adókedvezmény-alap.
Ha a hallgató nem halasztottan kívánja érvényesíteni tandíjkedvezményét, azt bárki érvényesítheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek (2008-ban a kedvezményt csak a törvényben tételesen felsorolt, az igazoláson befizetőként feltüntetett közeli hozzátartozók érvényesíthették).
A tandíj és a felnőttképzés halasztott kedvezményéből még nem érvényesített rész a módosított szabályok szerint a kedvezményalap részeként, illetve a halasztáskor hatályos szabályok szerint érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 37. §-ában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. évi decemberi adómódosító törvény) 257. § (5) bekezdésében.]

Ha a tartós adományozási szerződés az adományozó magánszemély hibájából meghiúsul, akkor a megelőző három év tartós adományozás címén figyelembe vett kedvezményalapjának 12 százalékát kell visszafizetnie (eddig például egy tíz évre szóló tartós adományozási szerződés meghiúsulása esetén a magánszemélynek a szerződéskötést követő kilencedik évben az elmúlt nyolc év érvényesített kedvezményét kellett 20 százalékkal növelt összegben visszafizetnie). Nincs visszafizetési kötelezettség - a 2009 előtt teljesített tartós adományok esetében sem -, ha a tartós adományozás a megadományozott érdekkörében felmerült okból vagy az adományozó elhalálozása miatt hiúsul meg. (2008-ban meg kellett fizetni a korábban érvényesített kedvezményt akkor is, ha a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból nem teljesült, s annak a kétszeresét, ha neki felróható okból nem teljesült.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 38. § (1) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (6) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ezentúl is a 20 százalékkal növelt kedvezmény összegének megfelelően, a kedvezményalap 36 százalékát kell megfizetni, ha a magánszemély a szerződéskötéstől számított tíz éven belül felmondja azt a biztosítási szerződést, amelyre adókedvezményt érvényesített. A 2009 előtt hatályos szabályok szerint érvényesített kedvezmény felmondás esetén továbbra is 20 százalékkal növelt összegben fizetendő vissza.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 38. § (2)-(3) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (7) bekezdéseiben.]

Az őstermelői adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények, valamint az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye változatlan szabályokkal és korlátokkal érvényesíthetők.
Az összevont adókedvezmény maximuma - a 2009-ben az egyes kedvezményekre vonatkozó együttes korláttal azonosan - legfeljebb évi 100 ezer forint, amelyet teljes összegben az érvényesíthet, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Ha az éves összes jövedelem 3,4 millió és 3,9 millió között van, a 3,4 millió forint fölötti jövedelemrész 20 százalékával a 100 ezer forintot csökkenteni kell. Az összevont és a mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény együttes korlátja továbbra is évi 100 ezer forint.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39-42. §-aiban.]

Örökölt ingatlan szerzési értéke

Nem változott.

Örökölt ingatlan átruházása esetén szerzési értéknek az az érték számít, amely alapján az illetékügyi hatóság az illetéket kiszabja, vagyis az ingatlan hagyatéki terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Az ingatlanörökséget mindenképpen be kell jelenteni az illetékügyi hatósághoz, és illetékkiszabásnak minősül az is, ha a fizetendő illeték illetékmentesség miatt nulla. A hozzátartozói öröklés új illetékszabályai szerint ugyanis a forgalmi érték alapján mindenképpen meg kell állapítani az illetékalapot, hogy eldönthető legyen, alkalmazható-e a mentesség.
Az örökölt ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor levonható a bevételből az ingatlan hagyatéki terhekkel nem csökkentett értéke. (Annak, aki mentesség miatt nem fizet illetéket, ilyen jogcímen nem keletkezik költsége, így levonási lehetősége sincs.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdésében.]

Örökölt értékpapír szerzési értéke

Nem változott.

Illetékköteles értékpapír átruházásaikor az árfolyamnyereség (kamatjövedelem) megállapításakor szerzési értéknek az illetéktörvény szerinti forgalmi érték számít, függetlenül az illetékkiszabás időpontjától és a kiszabott illeték mértékétől. Öröklési illetékmentességet élvező állampapírok és hozzátartozói illetékmentességgel örökölt értékpapírok átruházásakor is levonható a bevételből a mentességet megállapító - vagy a megállapítást megelőző átruházás esetén a hagyatéki - eljárás során figyelembe vett forgalmi érték.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. ak) pontjában.]

Árfolyamnyereség

Változás 2009. január 1-jétől.

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az illetékfizetési kötelezettséggel szerzett - jellemzően az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett - értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetéktörvényben meghatározott érték alapján számolhatja el akkor is, ha az átruházásig még nem szabták ki az illetéket. (2008-ban ha az értékpapír átruházásakor a megszerzésre fordított érték, járulékos költség nem volt ismert, a kifizető azzal nem csökkenthette a bevételt, és a teljes bevételből mint jövedelemből le kellett vonnia az adót, a túlvont adót utólag az adóbevallásban vagy annak önellenőrzésével lehetett rendezni.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (5)-(6) bekezdéseiben, (9) bek. ak) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa árfolyamnyereség adózására

Magánszemély 2009-ben értékpapírcsomagot örököl, amelyet még az öröklési illeték kiszabásáról szóló adóhatósági határozat kibocsátása előtt kifizetőnek értékesít. Magánszemély biztosítási jogviszonyában a 2009-ben kifizetett jövedelmei utáni egészségbiztosítási járulék 250 ezer forint volt.

1. Értékpapír értékesítésének bevétele	3 000 000 Ft
2. Értékesítéssel kapcsolatos járulékos költségek	60 000 Ft
3. Az értékpapír illetéktörvény szerinti forgalmi értéke	2 800 000 Ft
4. Számított árfolyamnyereség [1. - 2. - 3.]	140 000 Ft
5. Árfolyamnyereség utáni adó [4. x 25%]	35 000 Ft
6. Megfizetett egészségbiztosítási járulék	250 000 Ft
7. Árfolyamnyereség utáni százalékos eho* [4. x 14%]	19 600 Ft

*Egyes külön adózó jövedelmek ehója, de a megfizetett egészségbiztosítási járulékkal együtt legfeljebb 450 ezer forint.
__________________________________________________________________________________

Az adókedvezmények sorrendje

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, aminek akkor van jelentősége, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni (mert például nincs annyi adója, vagy az összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30 százaléka meghaladja a 100 ezer forintos, illetve a jövedelemtől függően csökkenő összegű keretet).
Az egyes adókedvezményeket a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben érvényesítheti. A törvény által meghatározott (diktált) sorrend az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban, valamint akkor érvényesül, ha a magánszemély maga nem jelöl meg kedvezménysorrendet. A törvény szerinti sorrend szerint első helyen kell figyelembe venni a lakáscélúhitel-törlesztés áthúzódó kedvezményét, másodsorban a személyi kedvezményt, majd az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét, az összevont adókedvezményt, az őstermelői kedvezményt, végül a családi kedvezményt és egyéb kedvezményeket.
A törvény az összevont adókedvezményen belül is felállít egy (diktált) sorrendet, amely szintén csak az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallás esetén alkalmazandó, illetve akkor, ha a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában nem ad meg kedvezménysorrendet. Ezen diktált sorrend szerint elsőként a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértékét, majd a három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezményt, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés utáni kedvezményt, a tandíj kedvezményét, a tandíj halasztott kedvezményét, végül a közcélú adományok, tartós adományozás kedvezményét és a biztosítások kedvezményét kell figyelembe venni az összevont adókedvezmény érvényesítésekor. Az összevont kedvezményalap megállapításánál a munkáltatói adómegállapításban érvényesíthető kedvezményekre is ez a sorrend vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített bevallás lehetőségével már a 2008. évi adó megállapításánál is élni lehet, az adókedvezmények szabályozása azonban a 2008. és 2009. adóévben eltérő, a törvény - a záró rendelkezései között - meghatározza a 2008. adóévi adó megállapításakor alkalmazható sorrendeket is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44. §-ában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Várható ekhováltozások

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szabályai a 2008. decemberi adómódosító törvényben nem változtak, de az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (amelyről lapzártánk után szavaz a parlament) több színházi - fodrász, kikészítő, öltöztető, jelmezkészítő, fejdíszkészítő és lábbelikészítő - szakmával bővítené azok körét, akik ekho szerint adózhatnak.
__________________________________________________________________________________

Nyugdíj-előtakarékossági számla

Változás 2008. január 1-jétől.

A magánszemély akkor is rendelkezhet a nyugdíj-előtakarékossági számlához kapcsolódó kedvezményről, ha a rendelkezés időpontjában jogszerű nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt nyugdíj-előtakarékossági számlája már megszűnt, de a befizetés évének utolsó napján még megvolt. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az összeg már nem utalható a számlavezetőhöz, azt az adóhatóság a magánszemély által a nyilatkozatban megjelölt címre, illetve számlára, vagy ha a nyugdíj-előtakarékossági számla a nyilatkozattételt követően szűnt meg, a számlavezető által történő visszautalást követően a magánszemély külön kérelmére a kérelemben megjelölt címre, illetve számlára utalja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (3) bekezdésében.]

Az adó megállapítása, megfizetése

Változás 2009. január 1-jétől.

Az értékpapírkölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - új elemként - az életjáradékból származó, osztalék módjára adóztatott jövedelmet nem kell bevallani, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot (2008-ban 50 ezer forint volt az értékhatár), és az adót a kifizető levonta.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]

Egyszerűsített bevallás

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Új önadózási forma az adóhatóság közreműködésével benyújtott egyszerűsített bevallás, ami - a törvény átmeneti rendelkezése alapján - már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésére is választható. Az új adóbevallási mód bevezetésével egyidejűleg hatályon kívül kerülnek az adóhatósági adómegállapítás szabályai.
Az egyszerűsített adóbevallás lényege, hogy ha a magánszemély nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy élni kíván a lehetőséggel, az adóhatóság a nála rendelkezésre álló adatok (adatszolgáltatások) alapján összeállítja az adóbevallást, és kiszámítja az adót. A magánszemély az összeállított adóbevallást vagy elfogadja, vagy javíthatja is - újraszámolhatja például az adóját -, illetve ezzel egyidejűleg adatokat közölhet a kedvezmények igénybevételéhez, megteheti a szükséges nyilatkozatokat (például a családi kedvezmény megosztásához). A visszaküldött bevallás az önadózás keretében teljesített - 53-as számú -bevallással és a munkáltatói adómegállapítással egyenértékű bevallásnak minősül (vagyis ha téves adatokat ad meg, az a saját felelőssége, és csak önellenőrzéssel módosítható). Mindez azt jelenti, hogy az egyszerűsített bevallás keretében a magánszemély akár két nyilatkozattal teljesítheti adóbevallási kötelezettségét.
Egyszerűsített bevallást az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben kizárólag olyan bevallásköteles jövedelmet szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót vagy adóelőleget vont le. Egyszerűsített bevallást tehet az a magánszemély is, aki adókedvezményt kíván érvényesíteni, illetve az adójáról rendelkezni kíván (a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét a törvény meghatározza, és az adóhatóság ennek megfelelően tölti ki az egyszerűsített bevallást).
Nem tehet egyszerűsített bevallást a magánszemély, ha
■ adóhatósági közreműködés nélküli bevallás benyújtására kötelezett (kivéve, ha erre ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem ad okot);
■ az adóévben egyéni vállalkozó volt, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele származott (kivéve, ha nemleges nyilatkozatot tett, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12. §-ában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (2) bekezdésében.]

Munkáltatói adómegállapítás

Nem változott.

A magánszemély akkor nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, ha az adóévben csak munkáltatóktól, a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőktől vagy társas vállalkozástól személyes közreműködés ellenértékeként szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként kellene bevallania. A munkáltató eldöntheti, vállalja-e az adó megállapítását.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (3) bekezdésében.]

Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha a magánszemély adókedvezményeket érvényesít - kivéve a háztartási kedvezményt -, rendelkezik az adójáról, továbbá ha a mezőgazdasági kistermelő az adót elszámoló munkáltatónak úgynevezett nemleges nyilatkozatot ad át arról, hogy az adóévben e tevékenységéből legfeljebb 4 millió forint jövedelmet szerzett, s rendelkezik a bevétel legalább 20 százalékát elérő költségszámlával.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]

Meghatározott ellátások címén szerzett bevétel esetén is kérheti a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást. Ilyen ellátás az adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, a belföldről származó nyugdíj.
Több munkaviszony esetén a magánszemélynek a korábbi munkaviszonyai megszűnésekor kapott igazolást, illetve az adó megállapításához szükséges egyéb igazolásokat át kell adnia a munkáltatójának (ha az vállalta az adómegállapítást).
Az adó elszámolását vállaló munkáltatónak kell megállapítania és bevallania a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót, az adót megfizetnie, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatérítenie, valamint az elszámolásról bizonylatot kiállítania a magánszemély számára.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (1)-(3) bekezdésében.]

Nem kérhet munkáltatói adómegállapítást az, aki adóhatósági közreműködés nélkül kötelezett bevallás benyújtására, aki háztartási kedvezményt érvényesít, vagy akinek a kiutalt adóval, tartós adományozás, biztosítások adókedvezményével, illetve az egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg kedvezményével összefüggésben visszafizetési kötelezettsége van.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Kiküldetési rendelvény

Változás 2009. január 1-jétől.

A kifizető által kiküldetési rendelvény alapján elszámolt hivatali, üzleti utazás költségtérítése, valamint az élelmezésiköltség-térítés a magánszemélynél nem jövedelem - korábban ez csak a munkáltató által elszámolt költségtérítésre volt érvényes -, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható összeget. A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből igazolás nélkül a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométertávolságra az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével meghatározott összeg számolható el.
A kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés miatt nem kell cégautóadót fizetni. Akkor sem kell, ha a költségtérítés az igazolás nélkül elszámolható mértéket meghaladja ugyan, de a magánszemély nem számol el költséget, hanem mint a tevékenységéből származó jövedelem után fizet személyi jövedelemadót.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. r), 3. melléklet II./6. pontjaiban.]

Nem változott.

A kiküldetési rendelvény két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a hivatali, üzleti utazások célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezésiköltség-térítést, valamint az ezen költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (például üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kiállítónak, másolatát a magánszemélynek elévülésig meg kell őriznie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 83. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa összevont adókedvezmények érvényesítésére

1. Befizetett tandíj egy évre	80 000 Ft
2. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek befizetett összeg	40 000 Ft
2. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek befizetett összeg	40 000 Ft
3. Éves biztosítási díj	100 000 Ft
4. Háztartási szolgáltatások ellenértéke	60 000 Ft
5. Adókedvezményre jogosító gyermekek száma	3
5. Adókedvezményre jogosító gyermekek száma	3
6. Éves kereset (összevont adóalap)	3 700 000 Ft
7. Összevont adóalap adója [1 70 0 000 x 18% + [6. - 1 700 000) x 36%]	1 026 000 Ft
8. Számított adókedvezmény* [(1. + 2. + 3. + 4.) x 30%]	84 000 Ft
9. A 100 ezer forintos keret csökkentése [(6. - 3 400 000**) x 20%]	60 000 Ft
	60 000 Ft
10. Ténylegesen érvényesíthető adókedvezmény [100 000 Ft - 9.]	40 000 Ft
11. Családi adókedvezmény [4000 Ft x 5. x 12 hónap]	144 000 Ft
12. Fizetendő személyi jövedelemadó [7. - 10. - 11.]	842 000 Ft

*A kedvezményalap 30%-a, legfeljebb a 10. sor eredménye.
**A teljes adókedvezmény érvényesítésének jövedelemhatára, e fölött csökkentett mértékben vehető igénybe.
__________________________________________________________________________________

Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások

Változás 2009. január 1-jétől.

Megszűnik az egyes béren kívüli juttatások adómentességére vonatkozó 400 ezer forintos korlát. Az együttes korlát megszűnésével az adómentes béren kívüli juttatásokra csak az egyedi korlátok maradnak érvényben, 2009-től ugyancsak korlátossá válnak azon juttatások, amelyekre a törvény korábban nem határozott meg adómentességi határt.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (1) bek. 4. pontjában.]

Képzés költsége

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltató, társas vállalkozás által átvállalt képzési költség adómentesen egy évben nem lehet több a havi minimálbér két és félszeresénél. Az iskolai rendszerű képzés költségeinek térítése e korláton belül akkor nem számít jövedelemnek a magánszemélynél, ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és az a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja, és a munkavállaló, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag számára szükséges, a munkáltató, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
A korlát csak a 2009. január után kötött szerződésekre vonatkozik. Ezek szerint a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként, a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségek 400 ezer forintot meg nem haladó részét lehet adóalapba nem számító tételként elszámolni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. p) pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (14) bekezdésében.]

Nem változott.

Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai rendszerű szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza, e szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképző intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. A felnőttképzésről szóló törvény alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja tehát a tanulói, hallgatói jogviszony megléte.
A jövedelem kiszámításakor továbbra sem kell figyelembe venni és nem korlátos a nem iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költsége, ha az akár a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, akár a vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését, illetve a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését szolgálja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. p) pontjában.]

Művelődési intézményi szolgáltatás

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Új adómentes jogcím a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetnek a tevékenységi körébe tartozóan nyújtott ingyenes szolgáltatása (például múzeumok ingyenes nyílt napja), kivéve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.36. pontjában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Korlátossá válik a művelődési intézményi szolgáltatás is: adómentesen ezentúl évente a havi minimálbér összegéig juttatható, és az adómentességet kizárólag a törvényben meghatározott juttatók és juttatásban részesülők érvényesíthetik. Eszerint adómentesen juttathat művelődési intézményi szolgáltatást
■ a munkáltató a munkavállalójának, illetve az ő vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;
■ szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlata ideje alatt a hallgatónak;
■ a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és az ő közeli hozzátartozójának;
■ a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet a személyesen közreműködő tagnak, a szövetkezeti és szakszervezeti tagnak, a nyugdíjas tagnak, illetve közeli hozzátartozóiknak, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozójának.
Eszerint például üzleti partnernek nyújtott művelődési intézményi szolgáltatás - például színházjegy - természetbeni juttatásnak minősül.
Az adómentesség értékhatárát meghaladó juttatásból az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.6. pontjában.]

Nem változott.

Művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül a könyvtári, levéltári szolgáltatás, a múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat- és növénykert, a védett természeti érték bemutatása, közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 27. pontjában.]

Cégautó

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet személygépkocsijának magáncélú használata és az e használattal összefüggő, úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatás lett (2009. januárra még a 2008-as szabályok szerint cégautóadót kell fizetni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ában és az 1. melléklet 8.37. pontjában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

A személyi jövedelemadó rendszerében megszűnik a cégautóadó (az új cégautó-adóztatási szabályokat lásd a 39. oldalon).
Megszűnik az a korábbi szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó - ha megfizette a cégautóadót - a gépjármű használatával kapcsolatban felmerülő összes kiadását elszámolhatta. 2009-től az az egyéni vállalkozó, akinek a személygépkocsi a vállalkozási tevékenységének a tárgya vagy az eszköze (bérbeadás, taxizás), és nyilvántartásaival alá tudja támasztani, hogy más célra nem használja azt, az üzemanyagköltséget és a jármű használatával kapcsolatos egyéb tényleges költséget számolhatja el, értékcsökkenés címén pedig a gépkocsi beszerzési árának évi 20 százalékát.
Ha a személygépkocsi nem az egyéni vállalkozói tevékenység eszköze, akkor értékcsökkenés átalányban, más felmerülő költségek pedig a hivatalos utak arányában - útnyilvántartás alapján - számolhatók el. Ha tehát az egyéni vállakozó az előzőek szerint költséget számol el, cégautóadót kell fizetnie.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (2) bekezdés 2-3. pontjaiban.]

(A cégautóköltségek elszámolásának társaságiadó-szabályait lásd a "Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?" c. anyagban)

Munkába járás költségtérítése

Nem változott.

A munkahelyre bejárásra fizetett kilométerenkénti 9 forint költségtérítés után a magánszemélynek az új cégautóadószabályok szerint sem kell adót fizetnie. Ha ennél a mértéknél nagyobb térítést kap, az munkaviszonyból származó jövedelem, amellyel szemben nem számolhat el költséget (ekkor sem kell cégautóadót fizetnie).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka, kedvezményes adókulcsa

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozónak nem kell bankszámlán lekötnie a fejlesztési tartalék címén levont összeget, illetve a kedvezményes adókulcs révén megtakarított adót, csak az adóbevallásban kell tájékoztató adatként feltüntetni, és azokat a bevallás benyújtásának évét kezdőévnek tekintve nyilvántartásba kell vennie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékáról és a 10 százalékos adókulccsal megtakarított adóról elégséges olyan nyilvántartást vezetni, amely követhetővé teszi ezen pénzforrások jogszerű felhasználását.
A fejlesztési tartalék nyilvántartásának új szabálya azokra is vonatkozik, akik már rendelkeznek lekötött fejlesztési tartalékkal. A kedvezményes adókulcs esetében az új szabályokat kell alkalmazni az első ízben a 2008. adóévre megállapított adómegtakarításra is, és a nyilvántartásba vétel kezdőévének a 2009. évet kell tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában, (10), (16), (21)-(22) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (9)-(10) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az egyéni vállalkozónak továbbra is lehetősége van arra, hogy fejlesztési adótartalék címén csökkentse vállalkozói bevételét. A csökkentés nem lehet nagyobb, mint a vállalkozói bevételekből a vállalkozói költségeket meghaladó rész 50 százaléka, adóévenként legfeljebb 500 millió forint.
A vállalkozói személyi jövedelemadó általános 16 százalékos mértéke mellett változatlan feltételekkel alkalmazható az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegére a 10 százalékos kedvezményes adókulcs.
A fejlesztési tartalék és a megtakarított adó felhasználásának feltételei változatlanok.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában, (10) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó rendezett munkaügyi kapcsolatai

Változás 2009. január 1-jétől.

A 10 százalékos kedvezményes adókulcsot választó egyéni vállalkozónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (lásd a 24. oldalon). Az államháztartásról szóló törvényben foglaltak alapján a személyijövedelemadó-törvény külön felsorolja, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak (2008-ban erre nem tartalmazott külön meghatározást), tételesen meghatározza, hogy az egyéni vállalkozónak milyen módon és mely időszakra vonatkozóan kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (10) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó osztalékadózása

Változás 2009. január 1-jétől.

Az osztalékjövedelem szabályozásának változásával összhangban megszűnik a vállalkozói osztalékalap adóztatásának 35 százalékos kulcsa, a teljes osztalékalapra egységesen 25 százalék az adó (2008-ban a vállalkozói osztalékalapból az adóévben elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékának megfelelő rész 25 százalékkal adózott, a fennmaradó rész után az adó mértéke 35 százalék volt).
A vállalkozói osztalékalap módosult szabályai a 2008-ra megállapított osztalékra is alkalmazhatók.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/C. § (7) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (11) bekezdéseiben.]

Kis- és középvállalkozások támogatása

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A törvény -uniós jogharmonizációs kötelezettség alapján - definiálja, mely európai uniós jogszabályhoz kell igazodni annak megítélésekor, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás megfelel-e a bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. Ez a 800/2008/EK számú, általános csoportmentességi rendelet 1-13. cikkeiben foglaltak szerinti támogatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 84. pontjában.]

Kistermelés értékhatára

Változás 2009. január 1-jétől.

Az a mezőgazdasági őstermelő minősül mezőgazdasági kistermelőnek, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (a 2008-as 7 millió forint helyett).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontjában.]

Saját bor értékesítése

Változás 2009. január 1-jétől.

A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor 0,5 litert elérő kiszerelésben történő értékesítése mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül (2008-ban a 2 liter fölötti kiszerelés volt a feltétel).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet I./c) pontjában.]

De minimis agrártámogatás

Változás 2009. január 1-jétől.

A csekély összegű agrártámogatás fogalma az európai uniós jogszabályok változásával összhangban módosul, ezek szerint de minimis támogatásnak a 2007. július 24-ei 875/2007/EK bizottsági rendeletben és a 2007. december 20-ai 1535/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott csekély összegű támogatás minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 41. pontjában.]

Mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata

Nem változott.

A legfeljebb évi 4 millió forint bevételt realizáló, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem származott mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal. A mezőgazdasági kistermelő e nyilatkozata adóbevallásnak minősül, ha az adóévben nem volt egyéb, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 78/A. § (4) bekezdésében.]

Átalányadózók és őstermelők

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek kötelező megőriznie a beszerzéseiről szóló bizonylatot. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló, a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásaival összefüggő számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig kell megőriznie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 56. § (1) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 198. § (3) bek. b) pontjában, 257. § (15) bekezdéseiben.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Az átalányadózás-választás értékhatára általános esetben 15 millió forintra, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében 100 millió forintra nő (a 2008-as 8, illetve 40 millió forintról).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 52. § (1) bek. a) pontjában.]

Tagikölcsön-elengedés egyszeri kedvezménye

Változás a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor.

Társas vállalkozás magánszemély tagja kedvezményesen adózhat a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított osztalék után, ha az adóévben tagi kölcsönt engedett el cégének: a megállapított és jóváhagyott, a megállapodás évében kifizetett osztalékból az elengedett tagi kölcsön összegével egyező résznek a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10 százalék (a fennmaradó rész adója 25 százalék).
Az osztalékjövedelem kedvezményes adózásának feltételei:
■ kizárólag a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható;
■ a megállapított és jóváhagyott osztalékot az osztalékmegállapítás évében (legkésőbb a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül) ki kell fizetni;
■ bármikor nyújtotta is a társas vállalkozás tagja a tagi kölcsönt, azt az osztalékmegállapítás időpontjáig kell elengedni.
A kifizető az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül állapítja meg, és a 10 százalékkal adózó részről külön igazolást ad a magánszemélynek. A 10 százalékos adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetheti a magánszemély is, de levonhatja, bevallhatja és megfizetheti a kifizető is. A 25 százalékkal adózó osztalékrészre az általános szabályokat kell alkalmazni.
A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján a 10 százalékkal adózó osztalékalapot és annak adóját a 25 százalékkal adózó osztalékalaptól és adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
Az ily módon teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos nagyságú vagyonát nem lehet vagyongyarapodásként felfogni.
Elvileg tehát egy vagyonosodási vizsgálat során e tagi kölcsönnel egyenlő összegű vagyonelemről az adóhatóságnak azt kell - vizsgálat nélkül - feltételeznie, hogy az adózott jövedelem.
A tagi kölcsön elengedéséből származó vagyongyarapodás a gazdasági társaságnál mentes az ajándékozási illeték alól. (A magánszemély 10 százalékkal adózó osztalékrészét 14 százalékos ehofizetési kötelezettség nem terheli.)

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (19) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa az elengedett tagi kölcsön adózására

Társas vállalkozás tagja 2008-ban elengedi a vállalkozásnak korábban nyújtott 500 ezer forint tagi kölcsönt.

1. Eredmény a tagi kölcsön elengedése előtt	1 000 000 Ft
2. Elengedett tagi kölcsön	500 000 Ft
3. Adózás előtti eredmény [1. + 2.]	1 500 000 Ft
4. Adóalap-csökkentés az elengedett tagi kölcsön után*	500 000 Ft
5. Társaságiadó-alap [3. - 4.]	1 000 000 Ft
6. Fizetendő társasági adó [5. x 16%]	160 000 Ft
7. Fizetendő különadó** [3. x 4%]	60 000 Ft
8. Adózás utáni eredmény (kifizetett osztalék) [3. - 6. - 7.]	1 280 000 Ft
9. 10%-os adókulcs alá eső osztalék [2.]	500 000 Ft
10. 25%-os adókulcs alá eső osztalék [8. - 9.]	780 000 Ft
11. 10%-os adókulccsal számított adó [9. x 10%]	50 000 Ft
12. 25%-os adókulccsal számított adó [10. x 25%]	195 000 Ft
13. Osztalék utáni adó összesen [11. + 12.]	245 000 Ft
14. Százalékos eho a 25%-kal adó- zó osztalékra*** [10. x 14%]	109 200 Ft

*A társaságiadó- törvény 7. § (1) ly) pontja alapján az elengedett kötelezettség után érvényesített adóalap-korrekció.
**A különadótörvény szerint az elengedett tagi kölcsön után a különadó alapja nem csökkenthető.
***Legfeljebb 450 000 Ft.
__________________________________________________________________________________

Kamatjövedelem

Változás 2009. január 1-jétől.

A betétek (hitelintézeti betét, takarékbetét, folyószámla, bankszámla) után fizetett kamatból a szokásos piaci kamatnak megfelelő rész minősül kamatjövedelemnek (korábban a nyilvánosan meghirdetett kamat számított annak), az ezt meghaladó rész továbbra is jellemzően egyéb jövedelem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9., 65. § (1) bek. a) pontjában.]

Az értékpapírok kamata esetében azonban lehetőség van arra, hogy ha a kifizető a jövedelem megállapításakor nem számolt az értékpapír megszerzésére fordított és az értékpapírhoz kapcsolódó összes járulékos költséggel (mert például örökölt, ajándékozással szerzett értékpapír esetében nem szabtak ki illetéket), a magánszemély azt utólag az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel a kifizető külön e célból kiadott igazolása alapján érvényesíthesse. A kifizető a kiállított különigazolás adatait köteles megküldeni az adóhatóságnak. (2008-ban ha az értékpapír átruházásakor a megszerzésre fordított érték, járulékos költség nem volt ismert, a kifizető azzal nem tudta csökkenteni a bevételt, a teljes bevételből mint jövedelemből le kellett vonnia az adót, s a magánszemély a túlvont adót utólag, egyedi eljárásban rendezhette a kifizetővel.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bekezdésében.]

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a kamatjövedelem utáni adót a jövedelmet szerző magánszemélynek az éves bevallásban kell megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie (korábban a magánszemélyt negyedéves megállapítási és megfizetési kötelezettség terhelte).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bek. b) pontjában.]

Egységes osztalékadó

Változás 2009. január 1-jétől.

A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelmét, függetlenül attól, hogy az belföldről vagy külföldről származik, - főszabályként - 25 százalékos mértékű adó terheli. (Korábban az osztalékadózás kétkulcsos volt, az osztalékból a magánszemély vagyoni betétje arányában a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó érték 30 százaléka 25 százalékkal, az e fölötti rész 35 százalékkal adózott.)
Már a 2009-ben kifizetett osztalékot is 25 százalékos adó terheli, akkor is, ha az osztalékot a korábbi évekre állapították meg, de nem fizették ki.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-ában.]

Nem változott.

Az EGT-államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott állam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozama után 10 százalék az adó.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (2) bek. a) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa osztalékadóra

	2008	2009
1. Vállalkozás összes bevétele	50 000 000 Ft
2. Összes költség	40 000 000 Ft
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	10 000 000 Ft
4. Fizetendő társasá- gi adó [3. x 0,16]	1 600 000 Ft
5. Fizetendő külön- adó [3. x 0,04]	400 000 Ft
6. Adózás utáni ered- mény [3. - 4. - 5.]	8 000 000 Ft
7. Kifizetett osztalék	5 000 000 Ft
8. Saját tőke	10 000 000 Ft
9. 25%-os adókulcs alá tartozó osztalék [2008: 8. x 0,3, 2009: 7.]	3 000 000 Ft	5 000 000 Ft
10. Osztalék utáni 25%-os adó [9. x 0,25]	750 000 Ft	1 250 000 Ft
11. 35%-os adókulcs alá tartozó osztalék [7. - 9.]	2 000 000 Ft	0 Ft
12. Osztalék utáni 35%-os adó [11. x 0,35]	700 000 Ft	0 Ft
13. Osztalék utáni személyi jövedelem- adó [10. + 12.]	1 450 000 Ft	1 250 000 Ft
14. Osztalék utáni százalékos eho** [7. x 0,14]	450 000 Ft

*A társas vállalkozás tagja 2008-ban és 2009-ben az osztalék felvétele évében az osztalék kifizetéséig sehol sem vesz fel személyes közreműködés után jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána.
**Egyes külön adózó jövedelmek ehója, de a megfizetett egészségbiztosítási járulékkal együtt legfeljebb 450 000 Ft.
__________________________________________________________________________________

Értékpapír-juttatási program

Változás 2009. január 1-jétől.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében adható részvényértékkeret 1 millió forint (korábban 500 ezer forint együttes szokásos piaci értékű értékpapírra lehetett alkalmazni a törvény e speciális szabályát).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (18) bekezdésében.]

Termőföld-értékesítés

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adómentesen megszerzett termőföld értékesítése utáni jövedelmet nem kell az adóbevallásban feltüntetni (2008-ban tájékoztató adatként fel kellett).

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (1) bek. 5. pontjában.]

Nem változott.

A termőföldet értékesítő magánszemély jövedelméből 200 ezer forint (egyes esetekben a teljes bevétel) akkor adómentes, ha a vevő megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. Ilyen feltétel például, hogy az eladó éves jövedelme ne legyen több 3,4 millió forintnál, továbbá hogy a termőföldet az eladó meghatározott személyi körnek (például regisztrációs számmal rendelkező egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek) értékesítse, akik vállalják, hogy azt legalább öt évig ténylegesen termőföldként használják.
Adómentes továbbá - jövedelemhatártól függetlenül - a birtok-összevonási céllal vagy szociális földprogram céljából történő értékesítés bevétele is. Az adómentesség érvényesítéséhez a feltételeknek való megfelelésről a vevőnek nyilatkoznia kell az eladó felé.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.1-3. pontjaiban.]

Lakáscélú megtakarítás visszafizetési kötelezettségének megszűnése

Változás 2008. január 1-jétől.

Megszűnik a lakáscélú megtakarítások - jellemzően az úgynevezett ifjúsági takarékbetétek - korábban már hatályon kívül helyezett (utoljára 2001-ben érvényesített) adókedvezményének visszafizetési kötelezettsége, akkor is, ha a megtakarítást nem lakáscélra használták fel.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 239. §-ában, 257. § (18) bekezdésében.]

Falusi vendéglátás

Változás 2008. január 1-jétől.

A falusi vendéglátásból származó jövedelemből adómentes az évi
■ 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik;
■ 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik;
■ 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik.
A törvény kimondja, hogy az ingatlanbérbeadás szabályai nem alkalmazhatóak a fizetővendéglátás, falusi szállásadás, falusi vendéglátás bevételére.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 74. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 4.12. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (13) bekezdésében.]

Változás 2009. január 1-jétől.

A törvény átveszi a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletek e tevékenységekkel kapcsolatos fogalmait (ami nem jelent tartalmi változást). A törvény értelmező rendelkezései között találhatók a falusi vendéglátás, falusi szállásadói-vendéglátási tevékenység, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, falusi vendéglátás bevétele és falusi vendéglátásból származó jövedelem fogalmai.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 55-59. pontjaiban]

__________________________________________________________________________________

Példa falusi vendéglátásból származó jövedelem évi adójára

	"A" személy	"B" személy	"C" személy
1. Falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység bevétele	2 000 000 Ft	0 Ft	2 100 000 Ft
2. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatás bevétele	0 Ft	800 000 Ft	900 000 Ft
3. Falusi vendéglátás bevétele összesen [1. + 2.]	2 000 000 Ft	800 000 Ft	3 000 000 Ft
4. Falusi vendéglátás költsége	800 000 Ft	300 000 Ft	2 000 000 Ft
5. Falusi vendéglátás jövedelme [3. - 4.]	1 200 000 Ft	500 000 Ft	1 000 000 Ft
6. Adómentes jövedelemrész*	480 000 Ft	250 000 Ft	400 000 Ft
7. Adóköteles jövedelemrész [5. - 6.]	72 0 000 Ft	250 000 Ft	600 000 Ft
8. Személyi jövedelemadó [7. x 18%]	129 600 Ft	45 000 Ft	108 000 Ft

*A személyijövedelemadó-törvény 74. § (4) bekezdése alapján.
__________________________________________________________________________________

Képviselői költségtérítés

Változás 2009. február 1-jétől.

Az országgyűlési képviselőket megillető költségtérítési átalány, a polgármestereket megillető költségátalány teljes összege külön adózó jövedelemként adóköteles (kivéve az országgyűlési képviselők törvényben szabályozott szállásköltség-térítését).
A költségtérítési, illetve a költségátalány után 15 százalék az adó, és ha ezt megfizették, a kifizetőt és a képviselőt ennek kapcsán nem terheli más járulék, illetve közteher. Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg, a magánszemélynek az átalány összegét nem kell feltüntetnie a bevallásában.
Az országgyűlési képviselők szállásköltségtérítése nem számít jövedelemnek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 10. pontjában, 73. § (6) bekezdésében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (2) bek. 4. pontjában.]

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem

Átmeneti előírás a 2008. és a 2009. adóévre.

Az adózót - az általános előírástól eltérően - a 2008. és a 2009. adóévi adókötelezettsége megállapításakor 10 százalék adó terheli a következő bevételek után:
■ az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése miatt kivont részesedés,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jegyzett tőkéje leszállítása miatt kivont részesedés.
A csökkentés feltétele, hogy
■ az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse,
■ az így megszerzett állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg - alkalmanként 15 napig - tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata, cseréje miatt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (12)-(13) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 276. § (3) bekezdéseiben.]

Egyéb adómentes juttatások

Változás 2007. január 1-jétől.

Az árvaellátásra jogosult gyermek után kapott özvegyi nyugdíj adómentes bevétel. A magánszemély önellenőrzéssel módosíthatja 2007. évi személyijövedelemadó-bevallását.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1.1. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (16) bekezdésében.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része (a 2008-as évi 120 ezer forint helyett).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. d) pontjában.]

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott bingójátékból származó nyeremény.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]

A közcélú juttatások körében adómentes juttatás a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.3. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (4) bekezdésében.]

Adómentes a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet alapján folyósított juttatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.19. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások a személyijövedelemadó-törvényben

3. § 9.	Szokásos piaci érték fogalmának meghatározása vonatkozik a kamatra is.
3. § 19.	A mezőgazdasági kistermelés értékhatárának emelése.
3. § 41.	Csekély összegű agrártámogatás fogalma.
3. § 55.	Falusi vendéglátás fogalmi meghatározása.
3. §56.	Falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység fogalmi meghatározása.
3. § 57.	Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység fogalmi meghatározása.
3. § 58.	Falusi vendéglátás bevételének fogalmi meghatározása.
3. § 59.	Falusi vendéglátásból származó jövedelem fogalmi meghatározása.
3. § 72. d)	A szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
3. § 75.	Magánszemély összes jövedelme az adóévben fogalom meghatározása.
3. § 83.	Kiküldetési rendelvény fogalma.
3. § 84.	Európai uniós rendeletre való hivatkozás.
7. § (1) kc)-ke)	A munkáltatói befizetésre vonatkozóan a jövedelemnek nem számító mérték havi összegre vonatkozik.
7. § (1) p)	Jövedelemnek nem minősülő tételek között az iskolarendszerű képzés kifizető által átvállalt költségéből a nem adóköteles rész meghatározása.
7. § (1) r)	A kifizető által kiküldetési rendelvény alapján adott költségtérítés jövedelemnek nem minősülő tétel.
11. §	Az adó megállapítása.
12. §	Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel.
13. §	Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül.
14. §	Munkáltatói adómegállapítás.
35-38.§	Összevont adókedvezmény.
44. §	Adókedvezmények sorrendje.
44/B § (1)-(2)	Rendelkezés az adóról a tagság jogszerű nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén.
49/B § (6) f)	Fejlesztési tartalék nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírása. Rendezett munkaügyi kapcsolatok
49/B § (10)	A 10%-os kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek módosítása.
49/B § (16)	A nyilvántartásba vett fejlesztési tartalék feloldásának feltételei.
49/B § (20)-(22)	A kedvezményes 10%-os adókulcs nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírása és feloldásának feltételei.
49/C. § (7)	A vállalkozói osztalékalap adója 25%.

50. § (1), (4), 52. § (1)	Az átalányadózás választhatóságának bevételi értékhatára 15, kiskereskedelmi tevékenység végzése eseté 100 millió forint.
56. § (1)	Számlatartási kötelezettség előírása az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő részére.
65. § (1) a)	Kamat fogalmának változása.
65. § (2)	Kamat megfizetéséhez, bevallásához kapcsolódó szabályok.
66. §	Az osztalékjövedelem adózása.
67. § (5)-(6)	Az árfolyamnyereségből származó adó megállapítására és bevallására irányuló szabályok.
67. § (9) ak)	Az illetékköteles értékpapír megszerzésére fordított összeg meghatározása.
69. § (1) ma)	Kikerül a természetbeni juttatások közül a kifizető által biztosított úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
69. § (1) n), (2)	Kikerül a törvényből a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemre való utalás.
71. §	A természetbeni juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos adómentes korlát hatályon kívül helyezése.
74. § (4)	A bérbeadás szabályai nem alkalmazhatók a falusi vendéglátás bevételére.
76. § (4)	Adómentes a bingójátékból származó nyeremény.
2002/XLII. törvény 302. § (7)	Lakáscélú megtakarítás kedvezményének törvényi előírástól eltérő felhasználása esetére előírt visszafizetési kötelezettség hatályon kívül helyezése.
1. mell. 1.1.	Adómentes az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj.
1. mell. 4.12.	A magánszemély falusi vendéglátásból származó jövedelméből az adómentes rész meghatározása.
1. mell. 8.6.	Az adómentesen adható művelődési intézményi szolgáltatás meghatározása, azzal, hogy az ezt meghaladóan adott ilyen juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
1. mell. 8.36.	Adómentesen adható a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb szolgáltatás, valamint az alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet által nyújtott ingyenes szolgáltatás.
1. mell. 8.37.	Adómentes a cégautó magáncélú használata és az úthasználat díja.
1. mell. 9.5.1.	A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentes részére vonatkozó meghatározás pontosítása
6. mell. I. c)	Szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése őstermelői tevékenységnek számít, ha 0,5 litert meghaladó kiszerelésben értékesíti.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}