adozona.hu
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell engedélyeztetni, csak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány, elegendő a tevékenység bejelentése.
Az alapnyilvántartást - hatósági jogkör nélkül - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti, nem pedig a körzetközponti jegyző (okmányiroda), de elektronikus beadvány a KEKKH-nek csak az okmányirodán keresztül küldhető.
Az eg...
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Egyéni vállalkozó, egyéni cég bejelentése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem kell engedélyeztetni, csak a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet. Az egyéni vállalkozói tevékenységhez nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány, elegendő a tevékenység bejelentése.Az alapnyilvántartást - hatósági jogkör nélkül - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) vezeti, nem pedig a körzetközponti jegyző (okmányiroda), de elektronikus beadvány a KEKKH-nek csak az okmányirodán keresztül küldhető.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. d), 17. § (1) bek. a) pontjában, 17. § (2)-(3), 23. § (6) bekezdéseiben, 23/A. §-ában.]
Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartama a KEKKH által vezetett nyilvántartásba bejegyzett szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszak. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet.Ha az egyéni vállalkozó jogszabályszerűen jár el - vagyis nem végez egyéni vállalkozói tevékenységet -, akkor nem kell fenntartania pénzforgalmi számlát. Ha jogszabálysértő módon jár el - folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét -, nem érvényesíthet adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést sem a szünetelés alatt, sem azt követően.
A szünetelés előtti időszakra soron kívüli bevallást kell benyújtani, s az ahhoz kapcsolódó, illetve az azt megelőzően keletkezett bevallási, adófizetési és egyéb adókötelezettségeket a szünetelés alatt is teljesíteni kell. A szünetelés alatt is érvényesíthető adó-visszaigénylés, beadható túlfizetés-visszaigénylési kérelem a megelőző időszakra, az elévülési időn belül.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (8)-(9), 33. § (3) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozó adószámának felfüggesztése, szankciós törlés
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó adószámának felfüggesztéséről, illetve annak megszüntetéséről az APEH automatikusan értesíti a KEKKH-et (korábban az okmányirodát kellett), amely bejegyzi a nyilvántartásába a felfüggesztést, illetve annak megszüntetésekor törli onnan a bejegyzést, bejegyzi a határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, a határozatok jogerőre emelkedésének napját.A KEKKH, illetve az okmányiroda az adószám felfüggesztése miatt nem indít szabálytalansági, törlési eljárást az egyéni vállalkozó ellen, vagyis az adószám felfüggesztése önmagában nem eredményezi az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnését. Az adószám felfüggesztését kiváltó okból, például fiktív székhely, más szabálytalan működés miatt egyéb közigazgatási szervek indíthatnak szabálytalansági eljárást az egyéni vállalkozó ellen. Ez vezethet az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnéséhez (ha például visszavonják az egyéni vállalkozó hatósági engedélyét, eltiltják őt a foglalkozás gyakorlásától).
Ha a felfüggesztést követően az APEH arról értesíti a KEKKH-et, hogy törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a KEKKH az egyéni vállalkozót automatikusan, vizsgálat nélkül törli a nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság nem akkor szűnik meg, amikor az egyéni vállalkozót a KEKKH törli a nyilvántartásából, hanem az adószám törlését kimondó adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napján.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. §; (2), (8) bekezdéseiben.]
Helyi iparűzési adó az állami adóhatóságnál
Változás 2010. január 1-jétől.
A helyi iparűzési adót az adózóknak az állami adóhatósághoz kell bevallaniuk és befizetniük. A több telephellyel rendelkező adózóknak is egyetlen bevallást kell benyújtaniuk (nem pedig telephelyenként, mint 2010 előtt), s az állami adóhatóság által vezetett helyiiparűzési adószámlára kell befizetniük az adót (nem pedig külön elutalniuk az egyes önkormányzati adóhatóságokhoz).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. §-ában.]
Helyi iparűzési adó nyilvántartása, felosztása
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adózónak a bevallásában telephelyei szerint megbontva kell feltüntetnie az adóját.A helyi iparűzési adót, valamint az ahhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot, bírságot, mulasztási bírságot az állami adóhatóság külön számlán tartja nyilván, és az egyes számlákon szereplő kötelezettségeket, továbbá befizetéseket a befizetést követő 30 napon belül felosztja a jogosult települési önkormányzatok között, és a felosztást követő öt napon belül átutalja a jogosult települési önkormányzatok költségvetési számlájára.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (10) bekezdésében.]
Késedelmes felosztás, illetve az APEH hibájából bekövetkező késedelmes utalás esetén az APEH a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (10), 52. § (18), (21) bekezdéseiben.]
Az APEH a helyi iparűzési adó előlegének az adózó bevallásában szereplő összegét, az adóelőleg-kiegészítésnek és az éves adónak az adóhatóság által az előző év adatai alapján számított várható összegét a tárgyévi esedékességüket megelőző munkanapon átutalja az érintett önkormányzat(ok)nak. Ha a települési önkormányzatnak átutalt előleg nem egyezik meg az adózó éves bevallása alapján őt ténylegesen megillető helyi iparűzési adóval, vagy ha a bevallott adó megegyezik, de utóbb a bevallás önellenőrzése, javítása következtében a két összeg már eltér, a különbözetet az APEH átutalja az önkormányzatnak, illetve visszaköveteli tőle. Ha az önkormányzat kevesebb adót kapott meg a kelleténél, akkor a különbözetet az APEH-nak a befizetés napjától számított 30 + 5 napon belül át kell utalnia. Az adóhatóságnak 30 napja van az adatok feldolgozására, és öt az átutalásra, fordított esetben pedig felszólítja az önkormányzatot, hogy az fizesse vissza a többletet. Ha az önkormányzat ezt 30 napon belül nem teljesíti, az adóhatóság hatósági átutalási megbízást bocsát ki, s ha ez is eredménytelen, akkor a többletet a legközelebbi kifizetéskor levonja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43/A. §-ában.]
Helyi iparűzési adó fizetési könnyítése, mérséklése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság bírálja el az adómérséklésre és a fizetési könnyítésre irányuló kérelmeket, de első fokon az önkormányzatnak önálló döntési jogköre marad. Ez azt jelenti, hogy a helyi iparűzési adót érintő fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmekről az önkormányzat nyilatkozhat, a megindokolt nyilatkozat a felhozott indoktól függetlenül köti az állami adóhatóságot, vagyis a döntését (határozatát) az önkormányzat álláspontja szerint kell meghoznia. A jogorvoslati eljárásba viszont az önkormányzatnak már nincs beleszólási joga, az teljesen az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.Az adómérséklés és a fizetési könnyítés iránti kérelmet az állami adóhatósághoz kell előterjeszteni. Az állami adóhatóság első ízben benyújtott kérelem esetén a kérelmet és az adózónak nála nyilvántartott helyi iparűzési adóban, azzal összefüggő bírságban, késedelmi pótlékban mutatkozó, az önkormányzatra vonatkozó tartozási adatait öt napon belül továbbítja az önkormányzati adóhatósághoz, és adott esetben intézkedik például a végrehajtás szüneteltetéséről. Az önkormányzati adóhatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy az állami adóhatóság részére megküldje a kérelemről kialakított, megindokolt álláspontját. Ha az önkormányzat 30 napon belül nem nyilatkozik, az állami adóhatóság az általános szabályok szerint maga bírálja el az adózó kérelmét.
Ha az önkormányzati adóhatóság hozzájárul a fizetési könnyítéshez vagy az adó mérsékléséhez (elengedéséhez), de az adózót terhelő adót az állami adóhatóság korábban már megelőlegezte az önkormányzatnak, akkor azt haladéktalanul vissza kell követelnie az önkormányzattól.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/B. , 134/A. §-aiban.]
Átmeneti szabály helyi iparűzési adóra
A 2009-ben kezdődő adóévi adót az önkormányzati adóhatósághoz kell bevallani, és a 2010-ben teljesítendő első adóelőleget is a helyi adóhatóságnak kell befizetni (ez az előleg még az önkormányzati adóhatóság által kivetett kötelezettség). A 2010-es adóévet megelőző adóévekkel kapcsolatos adóhatósági feladatokat (például ellenőrzés, végrehajtás) szintén az önkormányzati adóhatóságnak kell ellátnia.[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 214. §-ában.]
Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 15-éig köteles megküldeni az állami adóhatóságnak helyi iparűzési adóról szóló, 2010-ben hatályos rendeletét. Ha az önkormányzat ezt követően vezet be iparűzési adót, vagy megváltoztatja az addigi rendeletét, a kihirdetéstől számított nyolc napon belül köteles megküldeni az APEH-nak az új vagy módosult rendeletet.[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 215. §-ában és a 2003. évi XCII. törvény 52. § (18) bekezdésében.]
Az önkormányzati adóhatóság 2010. január 31-éig köteles megadni az állami adóhatóságnak az illetékességi területén nyilvántartott helyiiparűzésiadó-alanyok adatait (név - elnevezés -, adószám, székhely, telephely). Az adózónak 2010. január 1-jétől az állami adóhatósághoz kell bejelentenie helyiiparűzésiadókötelezettsége keletkezését és megszűnését - a helyi iparűzési adóra jogosult települési önkormányzat megjelölésével - a kötelezettség keletkezésétől (azaz a tevékenység megkezdésétől), illetve megszűnésétől számított 15 napon belül. Az iparűzési tevékenységet ideiglenesen vagy alkalomszerűen folytató adózónak e bejelentést az adóköteles tevékenység megkezdése előtt, de legkésőbb a tevékenység megkezdésének napján kell megtennie.[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 215. §-ában és a 2003. évi XCII. törvény 17. § (15) bekezdésében.]
Megszűnik az adóelőleg-kivetés, az adózó - a társasági adóhoz hasonlóan - az éves bevallásában vallja be a következő időszakra vonatkozó előlegeket, első alkalommal a 2009. adóévről benyújtott bevallásban. Ennek összegéről az önkormányzati adóhatóságnak 2010. június 30-áig tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot.Az állami adóhatóság első alkalommal a 2010. szeptember 15-én esedékes előlegeket osztja fel és utalja ki az önkormányzatok részére.
Öt évről két évre csökken az önkormányzatok adómegállapításhoz való jogának elévülése, s az adózóknak szintén csak két éven belül van lehetőségük önellenőrzésre.
[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 218. §-ában.]
Ingatlannal rendelkező társaság
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adózónak évente augusztus 31-éig kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, ha a társaságiadó-törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve ha e minősége megszűnik. A bejelentésben a társaságnak - a benyújtás időpontját megelőző naptári évet illetően - nyilatkoznia kell a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag adóügyi illetőségéről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (16) bekezdésében.]
A bejelentés alapján az állami adóhatóságnak a honlapján minden év szeptember 30-áig közzé kell tennie a megelőző naptári évben ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55/A. §-ában.]
Ha ingatlannal rendelkező társaság tagja eladja részesedését, nem kell adóelőleget bevallania és fizetnie, az értékesítést terhelő adót pedig a naptári évet követő naptári év november 20-áig kell bevallania az erre a célra szolgáló nyomtatványon, és befizetnie, először 2011-ben (a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak is).Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja azért nem vallja be és fizeti meg az adót, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, a tagot emiatt terhelő, az állami adóhatóság által később megállapított adóért a társaságot terheli korlátlan és egyetemleges felelősség (vagyis neki kell megfizetnie az adót a tag helyett).
Adóhatósági adatszolgáltatás
Változás 2010. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a magán-nyugdíjpénztári tagok tárgyhavi tagdíjának pénzforgalmi adatait a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig magánnyugdíjpénztáranként összesítve továbbítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.A felszolgálási díj után 2010-től nem kell fizetni a nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulékot, ezért megszűnt a bevallásának a kötelezettsége is.
A Start kártyákkal kapcsolatos adatokat az állami adóhatóság ezentúl nem továbbítja az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak.
Az állami adóhatóság - a 2011-re megszűnő nyenyi-lapos adatszolgáltatás kiváltása érdekében - az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés következtében utólag módosuló adatokat is továbbítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak.
Az állami adóhatóságnak a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék helyett 2010. január 1-jén belépő munkaerő-piaci járulék adatait kell továbbítania elektronikusan az állami foglalkoztatási szervhez, illetve a munkaügyi hatósághoz.
Az állami adóhatóság az állami foglalkoztatási szerv részére hivatalból nemcsak a munkáltató vagy kifizető által havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig benyújtott hibátlan bevallások adatait továbbítja - elektronikus úton -, hanem évente egyszer a személyijövedelemadó-bevallásban szereplő munkaerő-piaci járulék adatait is.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. b) pontjában.]
Start kártya
Változás 2010. január 1-jétől.
A pályakezdők Start kártyája érvényességi ideje a felsőfokú végzettségűek esetében két évről egyre csökken, s a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó járulékkedvezmény is csak egy évre vehető igénybe (két év helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bek. da) pontjában.]
Feketefoglalkoztatás
Változás 2009. június 1-jétől.
Az adóhatóság az internetes honlapján nyilvánosságra hozza azon munkáltatók adatait, amelyek - 2009. június 1-jét követően - elmulasztották bejelenteni nála foglalkoztatottjaikat. Az adóhatóság a jogsértő munkáltatók adatait a honlapjáról két év múlva törli, s ha ezalatt a munkáltató ugyanezt a jogsértést ismételten elköveti, újraindul a két év.Az állami adóhatóságnak kötelező mulasztási bírságot kiszabnia (2010-ig erre csak lehetősége volt), ha a munkáltató a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesítette. E szabályt a 2009. június 1-je után elvégzett hatósági ellenőrzés alapján megindult eljárásokban kell alkalmazni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55. § (6) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság közzéteszi a bejelentési kötelezettségét elmulasztó adózó adatait akkor is, ha az adózó a terhére megállapított, jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban előírt befizetési kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti. Vagyis a jogsértő foglalkoztató, munkáltató a jogsértés utólagos megszüntetése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi szankciók teljesítése esetén sem mentesül a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértésével kapcsolatos hátrányos jogkövetkezmények alól.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Adminisztráció egyszerűsítése
Változás 2010. január 1-jétől.
Mivel a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartó lapokat (nyenyi-lapokat) utoljára 2009-ről kell benyújtani 2010-ben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez, 2010-től az állami adóhatóság a hozzá benyújtott adó- és járulékbevallások nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj megállapításához szükséges hibátlan adatait továbbítja évente az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2), 52. § (7) bekezdéseiben.]
A havi adó- és járulékbevallás adattartalma
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy melyik társas vállalkozásában választja a járulékminimum megfizetését. A választott társaságnak ezt havi adó- és járulékbevallásában szerepeltetnie kell. Ugyanezt kell tennie annak az egyéni vállalkozónak havi adó- és járulékbevallásában, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, és egyéni vállalkozóként vállalja a járulékminimumot, ha pedig társas vállalkozásában, akkor annak kell e választást a bevallásában szerepeltetnie.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdésében.]
Adótartozás átvállalása egyoldalú nyilatkozattal
Változás 2009. július 9-étől.
Az adótartozás egyoldalúan is átvállalható, ha a kezességvállalásra elvben nincs lehetőség (mert például nem érhető el az adós), de a tartozás átvállalásához az azt átvállalni kívánó személynek különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha például egy építési vállalkozó eladja a lakópark lakásait, de a vevők elmulasztják benyújtani a tulajdonjogbejegyzési kérelmet, a végrehajtható vagyon az övé (az ingatlan az ő nevén van), a végrehajtás viszont a lakások vásárlóit terhelné (mert ők laknak bennük), akkor a ház lakóinak méltányolható érdeke, hogy átvállalják az adótartozást. A tartozásátvállaláshoz az adóhatóság csak akkor járulhat hozzá, ha a tartozást az átvállaló meg is tudja fizetni (megvan rá a fedezete).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36. § (3) bekezdésében.]
Közbeszerzési tartozás vizsgálata
Átmeneti szabály 2008. szeptember 30-a és 2010. július 1-je között.
Közbeszerzéshez kapcsolódó szerződések esetén az adóigazolásban feltüntetett tartozás ellenére jogkövetkezmények nélkül kifizethető 200 ezer forintot meghaladó összeg is, ha a tartozás 2008. szeptember 30-a és 2010. július 1-je között keletkezett.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (9) bekezdésében.]
Vagyonadó-eljárások
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A vagyonadó (egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, lásd a 29. oldalon) alanyának önadózással kell teljesítenie adókötelezettségeit.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26. § (3) bek. d) pontjában.]
A vagyonadót - az egyes nagy értékű vagyontárgyak azonosító adatainak feltüntetésével -az adóévre kell megállapítania és bevallania■ magánszemély adózónak - ha adóját nem a munkáltatója állapítja meg, vagy nem él az egyszerűsített bevallás lehetőségével - a személyijövedelemadó-bevallásában (május 20-áig);
■ nem magánszemély adózónak a társaságiadó-bevallásában (május 31-éig);
■ a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak május 31-éig;
■ az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának az evabevallásában (az adóév február 25-éig vagy május 31-éig);
■ egyéni vállalkozó adóalanynak a személyijövedelemadó-bevallásában (az adóév február 25-éig);
■ a személyijövedelemadó-, társaságiadó- és evabevallásra sem kötelezett adózónak, továbbá a munkáltatói adómegállapítást, illetve az egyszerűsített bevallást választó magánszemély adózónak a külön az erre a célra szolgáló nyomtatványon (május 20-áig).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésében, 1. mellékletében.]
A vagyonadót az adóévben két egyenlő részletben kell megfizetni, az első részletet az adózóra irányadó éves bevallás benyújtására előírt határidőig, a második részletet az adóév szeptember 30-áig.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./Határidők/8. pontjában.]
Bevallást kell benyújtani arról a lakóingatlanról is, amelynek a tényleges forgalmi értéke nem éri el a 30 millió forintos, illetőleg 15 millió forintos adómentességi értékhatárt, a számított értéke viszont igen (lásd a 32. oldalon). Ha az adózó nem tesz eleget bevallási kötelezettségének, mulasztási bírság szabható ki rá.
Nem köteles a vagyonadó-bevallást benyújtani az, akit teljes személyes mentesség illet meg. Nem kell bevallást adni a vízi járműről, a légi járműről, a nagyteljesítményű személygépkocsiról, ha nem kell utánuk adót fizetni, s a lakóingatlanról sem (feltéve, hogy annak számított értéke is az adómentes határokon belül van).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (11)-(12) bekezdéseiben.]
Az adóhatósági vagyonadó-ellenőrzés során feltárt adóhiány után az adóhatóság nem szabhat ki adóbírságot és nem számíthat fel késedelmi pótlékot, ha az adózó terhére megállapított adókülönbözet ugyan abból ered, hogy az adózó által adóalapnak tekintett forgalmi értéket az adóhatóság utóbb tévesnek minősíti, de az adózó és az adóhatóság által becsült érték különbözete nem haladja meg a 10 százalékot.Ez érvényes arra az esetre is, ha az adózó bevallásában szereplő és az adóhatóság szerinti forgalmi érték legfeljebb 10 százalékkal eltér egymástól, s akkor is, ha az adózó azért nem vallott be vagyonadót, mert lakóingatlana forgalmi értékét az adómentességi értékhatár alá becsülte, az adóhatóság szerint viszont a forgalmi érték ép-penhogy afölött van de legfeljebb 10 százalékkal.
Az adóhiányt ilyenkor is meg kell fizetni. Ha az eltérés meghaladja a 10 százalékot, az adózót az adóhiány mellett adóbírság és késedelmi pótlék is terheli.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 129. § (2) bekezdésében.]
Ha az adózó önellenőrzéssel legfeljebb 10 százalék erejéig korrigálja a bevallásában megadott forgalmi értéket, első alkalommal mentesül az önellenőrzési pótlék megfizetése alól, az ugyanazon bevallási időszakra benyújtott további önellenőrzés(ek)re viszont meg kell fizetnie azt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 168. § (8) bekezdésében.]
Ha vagyoni értékű jog jogosítottja nem fizeti meg a vagyonadót, és vele szemben a végrehajtás sem vezet eredményre, az állami adóhatóság az adót a lakóingatlan tulajdonosára veti ki (annak tulajdoni hányada arányában).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 35. § (7) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás illetékfizetéshez
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A cégbíróság január 31-éig közli az állami adóhatósággal, ha az előző évben az általa nyilvántartott cég(ek)ben■ valamely tag minősített többségi befolyást ért el;
■ a minősített többségi befolyás alatt álló cég tagjainak (részvényeseinek) tulajdonában lévő vagyoni betétek arányában változás következett be;
■ az egyedüli részvényes tag bejegyzésére került sor.
A cégbíróság továbbítja az előző év egészében vagy egy részében tagként (részvényesként) nyilvántartott valamennyi érintett személy nevét, elnevezését, a cégjegyzékszámot, a természetes azonosító adatokat, illetve a tag (részvényes) tulajdonában lévő vagyoni betétek arányát, ennek előző évi változását és az egyes vagyoni betétek megszerzésének időpontjait.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet N) pontjában.]
A jegyző az ingatlanokat terhelő helyi adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül a külföldi szervezetek ingatlanadó-bevallásában feltüntetett adatok alapján közli az állami adóhatósággal e szervezetek tagjainak (tulajdonosainak) nevét, illetve részesedésük arányát, ha ezek az önkormányzat illetékességi területén rendelkeznek■ korrigált forgalmi érték szerinti építményadó, illetve telekadó esetén 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal;
■ alapterület szerinti adóztatás esetén 1000 négyzetmétert elérő épülettel, illetve 10 000 négyzetmétert elérő telekkel.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet o) pontjában.]
Építményadó-, illetve telekadóalany külföldi szervezetnek az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásában fel kell tüntetnie - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét) és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 32. § (5) bekezdésében.]
Pénzforgalmi szolgáltatás
Változás 2009. november 1-jétől.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény a hitelintézetet pénzforgalmi szolgáltatónak, a pénzforgalmi bankszámlát pénzforgalmi számlának, a folyószámlát fizetési számlának, az azonnali beszedési megbízást hatósági átutalási megbízásnak nevezi.A 2009. október 31-éig kormányrendeletben szabályozott pénzforgalmiszámla-nyitási kötelezettség az adózás rendjéről szóló törvény előírásává, így adókötelezettséggé vált (vagyis a pénzforgalmi számla előírt megnyitásának elmulasztása bírságolható).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. §-ában.]
Idegen nyelvű transzferár-nyilvántartás
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációt nem magyar nyelven készíti el, szükség esetén az adózónak szakfordítóval le kell fordíttatnia az adóhatóság felszólítására a megjelölt határidőn belül. A felszólítástól az annak teljesítéséig eltelt időtartam nem számít bele az ellenőrzés időtartamába.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (2) bekezdésében.]
Ellenőrzési határidő csődeljárásnál
Változás 2010. január 1-jétől.
Azon adózóknál, amelyek ellen csődeljárás indult, a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni a csődeljárást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést (eltérően a 30 napos főszabálytól).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdésében.]
Ellenőrzési határidő egyszerűsített felszámolásnál
Változás 2010. január 1-jétől.
Egyszerűsített felszámolási eljárásban az adóhatóságnak a tevékenység záróbevallása és az ezt követő időszakra vonatkozó bevallások ellenőrzését 120 nap alatt kell befejeznie (45 nap helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdésében.]
Ellenőrzési határidő állami garancia beváltásánál
Változás 2009. július 9-jétől.
Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetén az ellenőrzési határidő 90 nap (az általános 30 nap helyett), központosított ellenőrzés esetén pedig 120 nap (90 nap helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Kézbesítési vélelem elektronikus kézbesítésnél
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a címzett az azt követő öt munkanapon belül nem nyitja ki a hivatalos iratot, hogy a küldeményt az elektronikus tárhelyén elhelyezték, az iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (a hivatalos iratok elekronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény szerint). Adóügyekben ugyanakkor továbbra is csak a kézbesítés ismételt megkísérlését követő 5. munkanapon áll be a kézbesítettség vélelme (vagyis ha az adózó továbbra sem veszi le a küldeményt a tárhelyről), csakúgy, mint a postai úton kézbesített adóhatósági iratok esetében.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (5) bekezdésében.]
Az ország területét elhagyó adózó
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha az ország területét elhagyó adózó az elhagyás bejelentéskor nem tudja csatolni az adóhatóság számára az adómegállapításhoz szükséges iratokat, azokat attól az időponttól számított 15 napon belül kell pótolnia, amikor az lehetővé válik (például amikor igazolást kap jövedelméről). Főszabályként az adózó az ország elhagyása előtt 30 nappal köteles ezt bejelenteni, és a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 131. § (5) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja
Változás 2009. július 9-étől.
Csökkennek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjai. A díj■ egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével vagy költség és jövedelem módszerrel, akkor legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha egyéb módszerrel állapítható meg (a legalacsonyabb 5 millió és a legmagasabb 12 millió forint díj helyett);
■ kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint (a legalacsonyabb 10 millió és a legmagasabb 17 millió forint díj helyett);
■ többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint (a legalacsonyabb 15 millió és a legmagasabb 20 millió forint díj helyett).
Ha az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg (például nem árat, ártartományt, hanem követendő számítási módszert hagynak jóvá), a díj továbbra is az eljárástípusoktól függő díjminimum.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/B. § (9) bekezdésében.]
Annak, hogy az adóhatóságot kösse a határozata, egyoldalú eljárás esetén ezentúl nem feltétele az érintett kapcsolt vállalkozások nyilatkozata arról, hogy elfogadják-e a határozatot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/B. § (2) bekezdésében.]
A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmeknél elegendő a szakfordítás (hiteles fordítás helyett). Két- vagy többoldalú eljárás esetén az adóhatóság felszólítására az adózónak csatolnia kell az eljáráshoz szükséges dokumentáció angol nyelvű szakfordítását.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/B. § (5) bekezdésében.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2009. október 1-jétől.
Feltételes adómegállapítás iránti eljárásban nem kell alkalmazni a közigazgatási eljárási törvénynek (Ket.) a hiánypótlási felhívás kibocsátási határidejére vonatkozó rendelkezéseit, vagyis adó feltételes megállapítására irányuló eljárás esetén a hiánypótlástól elölről kell kezdeni a határidő-számítást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (4), 132. § (3) bekezdéseiben.]
Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő 8. naptól.
Tényállásbeli vagy jogszabályváltozás esetén az érintett adózó kérheti a Pénzügyminisztériumtól, hogy bírálja el, a tényállás vagy a jogszabály változása érinti-e a korábbi feltételes adómegállapítási határozat kötőerejét (vagyis hogy a változások után is alkalmazhatja-e a határozatot, vagy sem).A kérelem csökkentett eljárási díja az alapdíj 50 százaléka.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/A. §-ában.]
Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő 8. naptól.
A feltételes adómegállapítási ügyletek köre a folyamatos teljesítésű ügyletekkel bővül. Folyamatos teljesítésűnek az a szerződés vagy egyéb jogügylet minősül, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre, és amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítenek. Ha az adózó által kért feltételes adómegállapítás szerint addig nem jól állapította meg az adókötelezettségét, módjában áll önellenőrzéssel korrigálnia addigi adóbefizetéseit.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 16. pontjában.]
Változás 2009. október 1-jétől.
A feltételes adómegállapítás díjának alsó összege 300 ezer forintról 1 millió forintra, a felső pedig 7 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (4) bekezdésében.]
Változás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetésének napjától.
A feltételes adómegállapítási eljárásban adószakértők és okleveles adószakértők is közreműködhetnek, nem csak adótanácsadók.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (4) bekezdésében.]
Elkésett fellebbezés
Új előírás a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
Az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek minősül, így az érdemi vizsgálat nélkül - pusztán az elkésettség miatt - nem utasítható el.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdésében.]
Adóbírság minősített adózóknál
Változás 2010. január 1-jétől.
A minősített adózók terhére első alkalommal megállapított adóhiány után ezentúl maximum az adóhiány 20 százalékának megfelelő mértékű adóbírság szabható ki (50 százalék helyett). E kedvezmény a szándékos adórövidítés (például bevételek eltitkolása, iratok meghamisítása) következtében keletkezett adóhiányra - értelemszerűen - nem vonatkozik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. § (1) bekezdésében.]
Egycsatornás engedményezés helyett pályáztatás
Változás 2010. január 1-jétől.
Az APEH ezentúl pályázatot ír ki a követelés engedményezésére az államháztartás egyes alrendszereit megillető követelésekkel kapcsolatban, ideértve a települési önkormányzatokat megillető helyi iparűzési adóval kapcsolatos követeléseket is. (Korábban e jogát átruházta a Magyar Követeléskezelő Zrt.-re).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 177/A. §-ában.]
Áfaösszesítő nyilatkozat
Változás 2010. január 1-jétől.
Az összesítő nyilatkozatot az áfaalany főszabály szerint a bevallási gyakoriságával egyező gyakorisággal köteles előterjeszteni az állami adóhatósághoz, vagyis a havi bevallók havonta, a negyedéves bevallók negyedévente, a bevallással egyidejűleg (és azzal egyező módon, elektronikusan). A bevallási gyakoriság változásakor az összesítő nyilatkozat előterjesztésének határideje is változik (ha az adózó például havi bevallásra vált, akkor az összesítő nyilatkozat beadási kötelezettsége is havi gyakoriságú lesz). Ha bevallásigyakoriság-váltás esetén közösségi kereskedelemhez kapcsolódó ügyletről törtidőszakra kell összesítő nyilatkozatot tenni, ezt az adózó a törtidőszakról szóló bevallással egyidejűleg köteles előterjeszteni.Az áfaalanynak negyedéves helyett havi gyakorisággal kell beadnia az összesítő nyilatkozatot, ha a negyedévben uniós forgalma átlépi a 100 ezer eurós küszöböt (a bevallással nem kell átállnia havira). Az első havi összesítő nyilatkozatot a küszöbérték-átlépés hónapját követő hónapról kell benyújtani, a törtidőszaki összesítő nyilatkozatot a negyedév kezdőnapjától a küszöbérték-átlépés hónapjának utolsó napjáig tartó időszakról. Az összesítő nyilatkozat benyújtásának határideje a törtidőszaki és az első havi összesítő nyilatkozat esetében egyaránt az elszámolási időszakot követő hónap 20. napja. A 100 ezer eurós bevételi küszöbérték miatti havi gyakoriságról az adózó újra negyedéves gyakoriságra térhet át, ha a gyakoriságváltást követő négy negyedév egyikében sem lépte át ismét a 100 ezer eurós határt (és nem kötelezett havi bevallásra sem). A 100 ezer eurós küszöbérték első "figyelési időszaka" a teljes 2009. év, vagyis ha az adózó 2009. bármely negyedévében átlépte a 100 ezer eurót, 2010. január 1-jétől havi gyakorisággal köteles benyújtani az összesítő nyilatkozatot.
A speciális áfaalanyoknál klasszikus értelemben nincs áfabevallási és összesítőnyilatkozat-tételi gyakoriság, így nekik a közösségi kereskedelemmel érintett ügyletről az ügylet teljesítését követő hónap 20. napjáig kell bevallást tenniük, és a bevallással egyidejűleg előterjeszteniük az összesítő nyilatkozatot. (Speciális áfaalany a közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentességet választó, illetve a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.) Az összesítő nyilatkozat tartalmára és arra, hogy mely közösségi kereskedelemmel érintett ügyletről mely összesítő nyilatkozatban kell számot adni, a főszabály szerinti áfaalanyokra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem kell összesítő nyilatkozatot tenni arra az időszakra, amelyben az adózó nem folytatott közösségi kereskedelmet (nem kell tehát nullás összesítő nyilatkozatot benyújtani). Az összesítő nyilatkozat kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, annak is, aki egyébként nem kötelezett elektronikus bevallásra.
A küszöbérték forintra átszámításakor az MNB 2004. május 1-jén közzétett 252,19 forintos euróárfolyamát kell alkalmazni.
Áfa-visszatéríttetés
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A magyar adóalany másik tagállami, illetve elismert harmadik állami adóalany (Liechtenstein és Svájc) adó-visszatérítésének magyarországi szabályait a 2010. január 1-jétől benyújtott kérelmekre kell alkalmazni abban az esetben is, ha azok korábbi időszakra vonatkoznak. Az adóalany az adóhatósággal kizárólag elektronikus úton kommunikálhat.[Lásd a 2009. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2009. október 26-án elfogadott áfamódosító törvény) 61. § (11) bekezdésében.]
Magyar adóalany más tagállami eljárása.
A kérelem előterjesztésére az az áfaalany jogosult, aki (amely) a visszatéríttetési időszakban Magyarországon gazdasági céllal letelepedett, vagy itt lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. Nem jogosult a kérelem benyújtására az az adóalany, amely kizárólag a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, vagy alanyi adómentességet választott, vagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok hatálya alá tartozik.A magyar adóalany a más tagállamban érvényesíteni kívánt kérelmét elektronikus úton, a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-áig terjesztheti elő a magyar állami adóhatósághoz (a magyar adóhatóság nem ellenőrzi, hogy betartják-e a határidőt, mivel ennek szankcionálása a visszatéríttetés tagállama adóhatóságának a hatásköre).
Az állami adóhatóság a kérelem benyújtására magyar és angol nyelvű űrlapot nyit az internetes honlapján, de az űrlap az unió bármely hivatalos nyelvén kitölthető, kivéve, ha a visszatéríttetés állama meghatározza a nyelvet, mert akkor csak azon a nyelven tölthető ki. (A nyelvkövetelmény megsértésének szankcionálása is a visszatéríttetés tagállama hatóságának a jogköre.)
A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt elektronikus űrlapon, az erről szóló, még a 2009. november 9-én elfogadott adómódosító törvény hatálybalépése előtt megjelenő PM-rendeletben meghatározott tartalommal, az unió valamely hivatalos nyelvén terjesztik elő, és az adózó a tevékenységeket - ha ezt a visszatérítési állam előírja - a megfelelő statisztikai osztályozásnak megfelelően jelöli meg. Ha a kérelem nem felel meg e feltételeknek (az űrlapot nem eszerint töltik ki), a befogadására alkalmas elektronikus rendszer nem érzékeli, nem iktatja, és arról nem küld elektronikus visszajelzést az adózónak. A feltételeknek megfelelő beadvány benyújtásának tényéről és időpontjáról az állami adóhatóság a kérelmezőnek elektronikus visszaigazolást küld.
Az állami adóhatóság a kérelmet csak abból a szempontból vizsgálhatja - a benyújtás napját követő 15 napig -, hogy a kérelmező megfelel-e az adóalanyisági feltételnek. Ha az adóalanyisági feltétel teljesül, az APEH a kérelmet az 1798/2003/EK-rendelet szerinti - a CCN/ CSI-rendszeren - továbbítja a visszatéríttetés államának, és ezzel az aktussal az eljárás magyarországi szakasza főszabály szerint befejeződik. Ha a kérelmező nem felel meg az adóalanyisági feltételnek, a kérelmet az APEH elutasítja, erről az adózót elektronikus úton értesíti.
Ha a kérelmet utóbb módosítani szükséges, az adózó a következő év szeptember 30-áig ugyanazon állami hatósághoz címzett és a magyar állami adóhatóságnak beadott visszatéríttetési kérelmében, ilyen kérelem hiányában úgynevezett kiigazítási nyilatkozatban módosíthatja eredeti kérelmét. A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az APEH nem vizsgálja, azt haladéktalanul elektronikusan továbbítja a visszatéríttetés államába, a kérelmezőnek pedig szintén elektronikusan visszaigazolja a kiigazítási kérelem benyújtásának tényét, időpontját.
Csoportos adóalanyiság esetén a visszatéríttetési jog és a visszatéríttetési kérelemmel érintett ügyletek alanya a csoportos adóalanyiságtól függetlenül a csoporttag, ezért a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozó visszatéríttetési kérelmet (kiigazítási nyilatkozatot) maga a tag érvényesítheti. Mivel a tag áfaazonosítója a csoportidőszak alatt a csoportazonosító szám, az APEH-nek a csoporttag visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) továbbításakor elektronikus üzenetben tájékoztatnia kell a visszatérítés tagállamát arról, hogy a tag önállóan, saját nevében jogosult a visszatéríttetés érvényesítésére.
A magyar adószámmal rendelkező, itt letelepedett adóalanynak ügyfélkaput kell nyitnia, és azon keresztül nyújthatja be a más tagállami adóhatósághoz címzett kérelmét a magyar állami adóhatóságnak (vagyis a kérelem benyújtásához az adóalanynak vagy a képviselőjének okmányirodai regisztrációval kell rendelkeznie). Ha a magyar adóalany más tagállamban letelepedett képviselőt kíván az eljárás magyarországi szakaszában igénybe venni, annak is az itteni szabályok szerint kell ügyfélkaput nyitnia.
Más tagállami adóalany magyarországi adó-visszatéríttetési eljárása.
A más tagállami vagy liechtensteini, svájci adóalany magyarországi eljárásában a saját tagállama által előírt kérelem a 1798/2003/EK-rendelet szerinti CCN/CSI-rendszeren át érkezik az APEH-hoz. Az eljárásrend ezt követően kétféle lehet: a főszabály szerinti elektronikus kapcsolattartás vagy egyszerű elektronikus levélcímen történő kapcsolattartás. A főszabály szerinti elektronikus kapcsolattartás, hasonlóan az elektronikus bevalláshoz, adatszolgáltatáshoz, ügyfélkapu nyitását igényli, az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás alacsony biztonsági fokozatú (az ügyfél akár gmail-, freemailcímet is megadhat).Ha az adóalany vagy képviselője a kérelem beérkezésekor már rendelkezik hazai okmányirodai regisztrációval, és ezt az APEH-nak bejelentette, akkor a főszabály szerinti elektronikus kapcsolattartást kell használni. Az APEH a kérelem beérkezéséről az adóalanyt az elektronikus tárhelyére küldött elektronikus üzenettel tájékoztatja.
Ha az adóalany vagy képviselője a kérelem APEH-hoz érkezésekor nem rendelkezik még ügyfélkapuval, az APEH a kérelem beérkezésének tényéről és időpontjáról, valamint a főbb eljárási szabályokról az elektronikus levélcímén értesíti az adóalanyt. Ha az adóalany a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül jelzi az APEH-nak, hogy az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint szeretne eljárni, és ennek érdekében a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül ő vagy képviselője ügyfélkaput létesít, és a létesítést az APEH-nak bejelenti, az eljárásban át kell térni az elektronikus kapcsolattartásra.
Ha az adóalany nem él e lehetőséggel, akkor az eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szerint kell eljárni. Az APEH közléseit (határozatát, végzését, egyéb értesítését) az elküldés napjától számított 5. napon közöltnek kell tekinteni, az adózó közlései pedig azon a napon minősülnek az APEH-hoz benyújtottnak, amely napon a közlést tartalmazó e-mail oda beérkezett. Az APEH a hatósági döntés, értesítés közlésének napjáról, illetve az adóalany beadványának beérkezése napjáról külön e-mailben értesíti az adóalanyt.
A kapcsolattartás megválasztására nyitva álló határidőt követően nem lehet átállni másik kapcsolatra. Ha az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás technikailag ellehetetlenül, az eljárást papíron, postai kézbesítés útján kell folytatni és befejezni. Erre elsősorban az adóalany bejelentése alapján kerülhet sor, ha bejelenti például e-mail címének a megszűnését, de nem ad meg újat. A postázásra kell áttérni akkor is, ha az adóhatóság az adóalany bejelentése hiányában maga észleli, hogy az e-mailes kapcsolattartás a bejelentett címen technikai vagy egyéb okból nem lehetséges. Ebben az esetben az APEH a sikertelen közlés tényéről külön döntést hoz, amelyet a sikertelen közléssel érintett döntéssel, értesítéssel együtt postán küld meg az adóalanynak, ezt követően pedig az eljárást a postai úton való kézbesítés szabályai szerint folytatja le.
Külföldi személyek adózási szabályai
Változás 2010. január 1-jétől.
Adó-visszatérítésre irányuló eljárásban nemcsak külföldi magánszemélyt képviselhet az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, hanem külföldi nem magánszemély adózót is.Az adóhatóság határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóévben adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából nem tér vissza. Az ország területét elhagyó adózónak az elhagyás időpontja előtt 30 nappal be kell jelentenie e szándékát, a bejelentéshez csatolnia kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együtt teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.
Vámhatóság
Változás 2010. január 1-jétől.
Központosított ellenőrzést rendelhet el a vámhatóság is (nemcsak az állami adóhatóság), ha valószínűsíthető, hogy az adókötelezettséget a vámhatóság hatáskörébe tartozó, kiemelkedő jelentőségű adóügyben sértik meg.A vámhatóságnál is kötelező működtetni az állami adóhatóságnál 2004-ben bevezetett célzott kiválasztási rendszert, és ehhez a országos vámparancsnoknak is olyan ellenőrzési irányelvet kell készítenie és közzétennie, mint az APEH elnökének.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (9) bekezdésében.]
Végrehajtási eljárás
Új előírás 2009. július 9-étől.
Ha magánszemély esetében a belföldi lakóhely, szokásos tartózkodási hely vagy szokásos fellelhetőségi hely alapján az eljáró adóhatóság nem határozható meg, az az önkormányzati adóhatóság jogosult a végrehajtás lefolytatására, amelynek illetékességi területén a magánszemély utolsó ismert belföldi lakóhelye volt. Ha például külföldi magánszemély esetén ez alapján sem határozható meg az illetékes önkormányzati adóhatóság, akkor a fővárosi főjegyző az illetékes önkormányzati adóhatóság.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 146. § (1) bekezdésében.]
Előzés a végrehajtási eljárásban
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha az állami adóhatóság más adóhatósággal egy időben foglal, a végrehajtást az állami adóhatóság folytatja le.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 146. § (4) bekezdésében.]
Dolog zárlata
Változás 2009. július 10-étől.
A biztosítási intézkedés körében megszűnik a meghatározott dolog zárlata elnevezésű intézkedés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 149. § (1) bekezdésében.]
Gépjármű lefoglalása
Változás 2009. július 9-étől.
Lefoglalás esetén nem kell kivonni a forgalomból a magánszemély nem üzemi vagy üzleti célú járműveit (elegendő a gépjármű-lefoglalásról foglalási jegyzőkönyvet felvenni vagy a törzskönyvet lefoglalni).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 149. § (4) bekezdésében.]
Önkormányzatok elővásárlási joga
Új előírás 2009. augusztus 21-étől.
Ha árverés vagy pályázat útján adóvégrehajtás keretében értékesített lakóingatlanra önkormányzatnak elővásárlási joga van, a pályázati, árverési hirdetménynek ezt tartalmaznia kell. A hirdetményt az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak meg kell küldeni. A pályázati hirdetményt 15 nap helyett 30 napra kell kifüggeszteni, ha a lakóingatlanra települési önkormányzatnak elővásárlási joga van.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (2), 156/B. § (5) bekezdéseiben.]
A települési önkormányzat akkor élhet elővásárlási jogával, ha a legmagasabb érvényes vételi ajánlattal azonos ajánlatot tesz. E jogát pályázati értékesítés esetén az ajánlatok felbontásakor, ismertetésekor, elektronikus árverés esetén az árverés lezárását követő munkanap 17 óráig gyakorolhatja, az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó, úgynevezett elektronikus árverési felületen. Ha elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzatot kell az árverés, pályázat nyertesének tekinteni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (2), (6)-(7), (10), 156/E. § (2) bekezdéseiben.]
Eljárási határidők
Változás 2009. október 1-jétől.
A közigazgatási eljárási törvény (Ket.) áttért a határidők munkanapokban való meghatározására, az adózás rendjéről szóló törvény viszont megmaradt a naptári napnál, s a közigazgatási eljárási törvény korábban hatályos rendelkezéseiből átemelte azon határidőket rögzítő szabályokat, amelyeket az adózás rendjéről szóló törvény korábban nem tartalmazott (például az általános ügyintézési határidőt, valamint annak meghosszabbítási határidejét, az áttételre, az illetékességi összeütközés feloldására, a hiánypótlási felszólítás kibocsátására vonatkozó határidőket).Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásával kapcsolatos eljárások nem minősülnek adóügynek, ezért az ezen eljárásokra vonatkozó határidőket naptári napok helyett munkanapban kell számolni (pédául az adószakértői igazolvány cseréjével, pótlásával kapcsolatos eljárás határideje 60 nap helyett 45 munkanap lett).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. §-ában, 175. § (20) bekezdésében.]
Hiánypótlási határidő
Változás 2009. október 1-jétől.
A szokásos piaci ár megállapítására, illetve a fejlesztési adókedvezményre irányuló kérelmek esetén az eljárásokban az ügyintézési határidőn belül bármikor kibocsátható hiánypótlási felhívás.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (4) bekezdésében.]
Adóügyi határozatok titkossága
Változás 2009. október 1-jétől.
A közigazgatási eljárási törvény előírja, hogy a hatóság köteles közzétenni azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. Az adózás rendjéről szóló törvény ezt kizárja, mert ezen előírás alkalmazása adóügyekben megszüntetné az adótitkot), vagyis az adóügyi hatósági határozatok továbbra sem hozhatók nyilvánosságra.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 105/A. §-ában.]
Elektronikus kapcsolattartás önkormányzati adóügyekben
Új előírás 2009. október 1-jétől.
Az önkormányzat rendelete alapján az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás, illetve adatszolgáltatás az önkormányzat rendeletében meghatározott elektronikus módon is teljesíthető.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. §; (2) és (24) bekezdéseiben.]
Adóeljárásban igazolandó adatok
Új előírás 2010. július 1-jétől.
Az adózótól, az azonosításához szükséges adatok kivételével, nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvános nyilvántartásának tartalmaznia kell, vagy amelyet ilyen nyilvántartásból az adóhatóság megszerezhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 120. § (8) bekezdésében.]