adozona.hu
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cigaretta tételes adója ezerszálanként 8405 forintról 9350 forintra nő (a százalékos adója nem változik). Emelkedik a kivethető adó minimuma is, ezerszálanként 16 ezer forintról 17 330 forintra (vagyis egy 19 szálas dobozra számolva 304,00 forint helyett 329,30 forint).
A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 6720 forint helyett 7280 forint (egy 40 grammos csomagra 268,80 forint helyett 291,20 for...
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Dohánygyártmányok adómértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
A cigaretta tételes adója ezerszálanként 8405 forintról 9350 forintra nő (a százalékos adója nem változik). Emelkedik a kivethető adó minimuma is, ezerszálanként 16 ezer forintról 17 330 forintra (vagyis egy 19 szálas dobozra számolva 304,00 forint helyett 329,30 forint).A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 6720 forint helyett 7280 forint (egy 40 grammos csomagra 268,80 forint helyett 291,20 forint).
[Lásd a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: törvény) 97. § (2) és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A cigaretta kiskereskedelmi ár után fizetendő értékarányos adója továbbra is 28,3 százalék, a finomra vágott fogyasztási dohányoké 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányoké 32,5 százalék, a szivar, szivarka adója pedig 28,5 százalék.[Lásd a törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Üzemanyagok adómértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
Az ólmozatlan benzin adója literenként 11 forinttal, 109 forintról 120 forintra, az ólmozott benziné 6,90 forinttal, 117,30 forintról 124,20 forintra, a gázolajé 6,85 forinttal, 90,50 forintról 97,35 forintra emelkedik. A sűrített földgáz üzemanyag adója a köbméterenkénti 24,50 forintról 0 forintra csökken.[Lásd a törvény 52. § (1) bek. a)-b), d), g) pontjaiban, és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A cseppfolyósított gáz üzemanyag (LPG) adómértéke továbbra is 47,90 forint kilogrammonként. A benzin és a gázolaj adómértéke nem függ a biotartalmuktól.Tüzelőanyagok, nem üzemanyag cseppfolyósított gáz adómértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
A tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj adója literenként 90,50 forintról 97,35 forintra nő. A fűtőolajok közül az 1 százalék kéntartalmú nehéz fűtőolajé kilogrammonként 3,90 forintról 4,425 forintra, az extra könnyű fűtőolajé küogrammonként 102 forintról 116 forintra változik. A nem közúti motorikus cseppfolyósított gáz (például targoncagáz) adómértéke kilogrammonként 10,50 forintról 12,095 forintra emelkedik.[Lásd a törvény 52. § (1) bek. c), e)-f) pontjaiban és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A magas kéntartalmú nehéz fűtőolaj, valamint a nem motorikus célú cseppfolyósított gáz (háztartási pb-gáz) adómértéke változatlanul kilogrammonként 40 forint, illetve 0 forint.[Lásd a törvény 52. § (1) bek. e)-f) pontjaiban.]
Italok adómértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
Az alkoholok jövedékiadó-tételei 10 százalékkal emelkednek.A tömény szesz, szeszes ital adója 2510 forint helyett 2761 forint - 1 liter 100 százalékos alkoholra (tiszta szeszre) számítva -, a bérfőzött pálinka utáni kedvezményes bérfőzési szeszadó (ez gyümölcstermesztő háztartásonként évente legfeljebb 50 literig érvényesíthető) 1255 forintról 1380,50 forintra emelkedik, az e fölötti mennyiség új adója 2761 forint.
A sör adója hektoliterenként és Balling-fokonként 575 forintról 633 forintra, a pezsgőé literenként 129,50 forintról 142,50 forintra, a köztes alkoholtermékeké pedig literenként 201 forintról 221 forintra nő. A szőlőboron kívüli egyéb bor (például a gyümölcsbor) esetében az 1 literre vetülő adó 85,50 forintról 94,00 forintra változik.
[Lásd a törvény 64. § (2)-(3), 76. § (3), 80. § (2), 89. § (2), 93. §; (2) bekezdéseiben és a 2009. évi LXXVII. törvény 166. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A szőlőbor adója továbbra is 0 forint literenként.[Lásd a törvény 80. § (2) bekezdésében.]
Bejegyzett feladó
Új előírás 2010. április 1-jétől.
A bejegyzett feladó a vámhatóság engedélye birtokában jogosult a vámjogilag belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az importálás helyéről adófelfüggesztéssel feladni belföldre (adóraktár-engedélyesnek vagy adómentes felhasználónak) vagy másik tagállamba (tagállami adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett kereskedőnek, NATO-s fegyveres erők és azok polgári állománya vagy étterme, kantinja részére, diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára, illetve másik tagállamon keresztül harmadik országba). Bejegyzett feladói tevékenységre az kaphat engedélyt, aki kettős könyvvezetést (egyéni vállalkozó esetében személyijövedelemadó-törvény szerinti nyilvántartás-vezetést) alkalmaz, nincs adótartozása, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolás alatt, vezetője büntetlen előéletű, van jövedéki ügyintézője. Az engedélyhez szükséges továbbá, hogy a bejegyzett feladónak tevékenysége során olyan összegben álljon rendelkezésre jövedéki biztosíték, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén fedezetet nyújt az adófizetési kötelezettségre (a korábbi szállításokkal lekötött, de időközben felszabaduló és ismételten felhasználható összegek beszámítanak). A jövedéki biztosítéknak valamennyi tagállamban érvényesnek kell lennie.[Lásd a törvény 7. § 17, 10. § (3) bek. b) bb) pontjaiban, (9) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 26/A. §-ában.]
Ha bejegyzett feladó harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket elektronikus termékkísérő okmánnyal (e-TKO-val) belföldre vagy másik tagállamba adófelfüggesztéssel felad, az importáló helyett a bejegyzett feladó lesz az adó alanya, akinek ezzel egyidejűleg halasztódik adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, ami alól mentesül is, ha a jövedéki terméket a címzettje átveszi (betárolja), és az átvételt a bejegyzett feladó számára visszaigazolja. Ha ez belföldre történt feladás esetében - attól számítva - 30 napon belül, másik tagállamba történt feladás esetében négy hónapon belül nem következik be, a bejegyzett feladónak meg kell állapítania és be kell fizetnie az adót. Másik tagállamba történt feladás esetén akkor is meg kell fizetnie az adót, ha a feladott jövedéki termék eltűnik, vagy ha hiányosan veszik át a szállítmányt. Utóbbi esetben a hiányzó mennyiségre kell az adót megfizetni, leszámítva belőle azt a mennyiséget, amelyet a hiány keletkezése szerinti tagállam - a bejegyzett feladó kérelme alapján - igazolt hiányként (például szállítási veszteségként) ismer el.[Lásd a törvény 8. § (1) bekezdésében, 10. §; (3) bek. b) bb), 11. § (1) bek. a)-b) pontjaiban, 13. § (7), 14. § (3), 26/B. § (1), (3)-(4) bekezdéseiben, 48/B. § (1) bek. a) pontjában.]
A bejegyzett feladó köteles a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni, amelyet havonta kell lezárnia (a nyilvántartás adattartalmát a még 2009-ben megszülető, de csak a 2010. április 1-jétől hatályosan módosuló 8/2004. PM-rendelet határozza meg). A bejegyzett feladó havonta - ügyfélkapun keresztül - köteles adóbevallást tenni, abban az esetben is, ha a tárgyhóban nem keletkezett adókötelezettsége.[Lásd a törvény 26/A. § (5), 48. § (9) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2010. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
ÁSVÁNYOLAJTERMÉKEK |
||
|
Ólmozatlan benzin |
120 000 Ft/ezer l |
359 euró/ezer liter |
|
Ólmozott benzin |
124 200 Ft/ezer l |
421 euró/ezer liter |
|
Gázolaj |
||
|
Tüzelő-, fűtőanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
21 euró/ezer liter |
|
Üzemanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
330 euró/ezer liter |
|
Cseppfolyósított gáz (LPG) |
||
|
- üzemanyag |
47 900 Ft/ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
- nem közúti motorikus |
12 095 Ft/ezer kg |
41 euró/ezer kg |
|
- egyéb célra (háztartás) |
0 Ft/ezer kg |
0 euró/ezer kg |
|
Sűrített földgáz üzemanyag |
0 Ft/nm3 |
2,6 euró/GJ |
|
Fűtőolaj |
||
|
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő |
4425 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
paraméterekkel |
||
|
-
1%-nál nagyobb kéntartalommal, gázolajtól |
40 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- egyébként |
116 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
EGYÉB TERMÉKEK |
||
|
Alkoholtermékek |
276 100 Ft/hl/100o |
5,5 euró/ hl/100o |
|
Bérfőzési szeszadó |
||
|
- 50 hektoliterfok/év alatt |
138 050 Ft/hl/100o |
normál adó 50%-a |
|
- 50 hektoliterfok/év fölött |
276 100 Ft/hl/100o |
normál adó |
|
Szőlőbor |
0 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Egyéb bor |
9400Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Pezsgő |
14 250 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
22 100 Ft/hl |
45 euró/hl |
|
Sör |
633 Ft/Bo/hl |
0,748 euró/Bo/hl |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
|
9350 Ft/ezer db és a kiskerár |
a kiskerár
57%-a, illetve |
|
Cigaretta |
28,3%-a, de min. 17 330 Ft/ |
|
|
|
ezer db, |
|
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 28,5%-a |
a kiskerár 5%-a |
|
Finomra vágott dohány |
a kiskerár
52%-a, de min. 7280 |
a kiskerár 36%-a |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
a kiskerár
32,5%-a, de min. |
a kiskerár 20%-a |
|
*Ha a magyar adómértéket EU-módszer szerint számítjuk, vagyis a 2010. január 1-jén ismert adatok szerint |
||
|
legkelendőbb, 19 szálas csomagolású cigaretta fogyasztói árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes |
||
|
580 forintos árnak 58,9%-a, ezerdarabonként 66,6 euró (a 2009. október 1-jei 270, 26 forintos euroárfolya- |
||
|
mon). |
|
|
Tagállamba szállítás adófelfüggesztéssel
Változás 2010. április 1-jétől.
Az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó jövedéki terméket adófelfüggesztéssel - főszabályként - csak e-TKO-val szállíthat másik tagállam adóraktár-engedélyesének, bejegyzett kereskedőjének, továbbá a másik tagállamban állomásozó NATO-s fegyveres erők és azok polgári állománya vagy étterme, kantinja részére, illetve másik tagállamban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára, továbbá másik tagállamon keresztül harmadik országba (2010 előtt használhatta a papír termékkísérő okmányt, a TKO-t). Ugyancsak e-TKO szükséges az adóraktár-engedélyes által harmadik országba másik tagállamból történő kiléptetésre feladott jövedéki termék szállításához is. Adófelfüggesztéssel másik tagállamba az egyéb ellenőrzött ásványolajok is csak e-TKO-val szállíthatók.[Lásd a törvény 18. § (1) bek. a) pontjában, (2), (6), 62. § (5) bekezdéseiben.]
Tagállamba szállítás e-TKO nélkül
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Nem kell e-TKO-t használni, ha adóraktárból a NATO részére az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás szerint szállítanak, vagy ha a jövedéki terméket az adóraktárból egy tagállamba harmadik országon keresztül a vámjogszabályok szerinti külső árutovábbítási eljárásban szállítanák.[Lásd a törvény 18. § (7) bekezdésében.]
Az e-TKO
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Az e-TKO olyan elektronikus okmány, amelyet az adófelfüggesztéses szállításra jogosultak az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszeren, az úgynevezett EMCS-rendszeren keresztül állíthatnak ki. (Az okmány egységes adattartalmát, a kitöltési előírásokat a 684/2009/EK-rendelet határozza meg, de néhány kérdést tagállami hatáskörbe utalt, ezekről a 8/2004. PM-rendelet 2010. áprilisától hatályos módosítása fog rendelkezni.)[Lásd a törvény 7. § 7/A. pontjában.]
Kiegészítő adatok az e-TKO-tervezetben
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Az e-TKO tervezetének az elektronikus okmányok kitöltését szabályozó 684/2009/EK-rendelet szerinti adatokon kívül tartalmaznia kell a külön jogszabályban meghatározott kiegészítő adatokat is. Nevezetesen a 8/2004. PM-rendelet azt írja majd elő, hogy az okmányban a jövedéki termékek mindenkori vámtarifaszámán kívül szerepeltetni kell a törvényben használt vámtarifaszámokat (ezek az ásványolajoknál a 2002. január 1-jén, az alkoholtartalmú italoknál az 1992. január 1-jén hatályosak, dohánytermékekre nincs vámtarifaszám), valamint a Magyarországon kialakított, az adóbevallásnál használt úgynevezett jövedéki fajtakódot is.[Lásd a törvény 20. § (1) bekezdésében, 129. § (2) bek. c) pontjában.]
Szállítás, kitárolás adófelfüggesztéssel belföldi relációban
Változás 2010. április 1-jétől.
Ezentúl főszabályként belföldön is e-TKO-val kell minden arra jogosultnak (adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, bejegyzett feladó) jövedéki terméket adófelfüggesztéssel szállítania, illetve kitárolnia.[Lásd a törvény 11. § (3) bekezdésében, 40. § (1) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is papíralapú okmányok kísérhetik az ásványolajtermékek ásványolaj-adóraktárból indított csővezetékes szállítását, repülőtéri adóraktárból a repülőgépekbe való betöltésre történő kitárolását, valamint adómentes felhasználótól a rendkívüli helyzetben vagy a hadgyakorlatok idején felállított üzemanyagtöltő pontokra történő kiszállítását. Ilyen esetekben az adóraktár-engedélyesnek, illetve az adómentes felhasználónak a 8/2004. PM-rendelet még 2009-ben megszülető módosításai szerinti okmányokat kell alkalmazni.[Lásd a törvény 11. § (3) bekezdésében, 40. § (1) bek. a) pontjában.]
Az e-TKO kiállítása, továbbítása
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Az e-TKO kiállításához a jövedéki termék feladójának - legkorábban a kitárolást hét nappal megelőzően - elektronikus úton be kell nyújtania az e-TKO tervezetét a vámhatósághoz, amely ellenőrzi az adatokat (például a feladó, illetve a címzett jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultságát), kijavíttatja az esetleges hibát, ezt követően jóváhagyja az e-TKO-t, és arról elektronikus úton értesítést küld a tervezet ki-áUítójának (a feladónak). A jóváhagyás aktusa az, hogy az uniós számítógépes rendszerben a vámhatóság kódszámot rendel az e-TKO tervezetéhez. Ez az úgynevezett AHK-szám (egyedi adminisztratív hivatkozási kód), amely arra szolgál, hogy a szállítmány a szállítás során végig beazonosítható legyen. Ha a tervezet kiállítója nem jogosult a szállítmány indítására vagy a címzett a szállítmány fogadására, a vámhatóság az e-TKO tervezetét elutasítja.Az e-TKO tervezete benyújtható az ügyfélkapun vagy a vámhatósággal kifejezetten erre a célra a feladó által egyénileg létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren keresztül is. Belföldi szállítás esetén a vámhatóság az AHK-számot a tervezet kiállítójának - a választott csatornán keresztül - juttatja el, ha másik tagállamba szállítanak, akkor a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának (amely azt automatikusan továbbítja a címzettnek), ha harmadik országba másik tagállamon keresztül szállítanak, akkor a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának továbbítja az uniós számítógépes rendszerben.
[Lásd a törvény 11. § (7) bek. b) pontjában, 20. § (1)-(3), 26/B. § (2) bekezdéseiben.]
Importálás adófelfüggesztéssel
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha harmadik országból behozott jövedéki terméket nem adóraktárban vagy nem adómentes felhasználó üzemében bocsátanak vámjogi szabad forgalomba, a terméket az importálás (vámjogi szabad forgalomba bocsátás) helyéről e-TKO-val kell szállítani. Az e-TKO tervezetét a vámáru-nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kell az importáló adóraktárengedélyesnek, az adómentes felhasználónak vagy a bejegyzett feladónak benyújtania a vámhatósághoz. Ilyenkor a vámhatóság a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával egyidejűleg hagyja jóvá az e-TKO tervezetét, és küldi meg az AHK-számot a tervezet kiállítójának.[Lásd a törvény 11. § (10), 26/B. § (2) bekezdésében.]
Az importált jövedéki termék jövedéki biztosítékát az e-TKO kiállítója (az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó vagy a bejegyzett feladó) köteles felmutatni. Ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó egyébként nyújtott jövedéki biztosítéka nem elégséges, azt ki kell egészítenie (vagy olyan bejegyzett feladó közbeiktatásával kell a szállítást lebonyolítania, aki teljesíteni tudja a biztosítékkövetelményt). Ugyanilyen feltételekkel importálható és szállítható az importálás helyéről az 5 litert vagy 5 kilogrammot meghaladó kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj az adó megfizetése nélkül, azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor a termék az adómentes felhasználó helyett a felhasználói engedélyeshez is szállítható, ha az fel tudja mutatni a biztosítékot, s benyújtja az e-TKO tervezetét.[Lásd a törvény 10. § (3) bek. b) pontjában, 62. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az importálás (vámjogi szabad forgalomba bocsátás) helye adóraktár vagy egy adómentes felhasználó üzeme (egyéb ellenőrzött ásványolaj esetén felhasználói engedélyes üzeme is lehet), az adófelfüggesztés a vámjogi szabad forgalomba bocsátástól lép életbe. Mivel szállítás ilyen esetben nincs, nem kell e-TKO-t kiállítani, és nincs szükség jövedéki biztosítékra sem.[Lásd a törvény 10. § (3) bek. a) pontjában.]
Kitárolás e-TKO-val végzett szállítás esetén
Új előírás 2010. április 1-jétől.
A belföldön vagy másik tagállamba, harmadik országba e-TKO-val szállított jövedéki termék csak azt követően tárolható ki az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, illetve adható fel az importálás helyéről, ha a szállítmányra a vámhatóság kiadta az AHK-számot, vagyis jóváhagyta az e-TKO tervezetét. Feltétel továbbá, hogy a kitároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, illetve a feladó a szállítást végző személynek átadja vagy az e-TKO kinyomtatott példányát, vagy az AHK-számot tartalmazó számlát, szállítólevelet, egyéb fuvarokmányt (ezen okmányokkal igazolható a szállítás során annak jogszerűsége).[Lásd a törvény 11. § (7) bek. a) pontjában, 20. § (4), 26/B. § (2) bekezdéseiben.]
Rendeltetési hely megváltoztatása, e-TKO törlése
Új előírás 2010. április 1-jétől.
E-TKO alkalmazása esetén mind közösségi, mind belföldi adófelfüggesztéses szállításoknál bármikor megváltoztatható a már elindult szállítmány rendeltetési helye - kivéve, ha a címzett NATO-s fegyveres erő, diplomáciai és konzuli képviselet, nemzetközi szervezet vagy azok tagja -, törölni viszont egy jóváhagyott e-TKO-t csak a jövedéki termék adóraktárból történő kitárolását megelőzően lehet. E változtatásokat az e-TKO benyújtásánál alkalmazottal azonos módon, elektronikusan kell a vámhatóságnál kezdeményezni (a részletes eljárást a 684/2009/EK-rendelet tartalmazza).[Lásd a törvény 11. § (7) bek. b) pontjában, 20. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Elektronikus átvételi és kiviteli elismervény
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Másik tagállamba vagy belföldre e-TKO-val feladott szállítmányok átvételét a címzett által elektronikusan kiállított átvételi elismervénnyel, harmadik országba történt kilépését pedig a vámhatóság vagy a kivitel helye szerinti tagállam hatósága által kiállított elektronikus kiviteli elismervénnyel kell igazolni. Ha másik tagállamba szállítanak, a vámhatóság a rendeltetési tagállam, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által megküldött elektronikus átvételi vagy kiviteli elismervényt továbbítja a feladónak, belföldre szállítás esetén pedig a belföldi címzett által kiállított átvételi elismervényt küldi meg a szállítónak. Ha harmadik országba belföldről léptetik ki a szállítmányt, s a feladó belföldi, a vámhatóság - a kiléptető vámhivatalának igazolása alapján - állítja ki és küldi meg neki az elektronikus kiviteli elismervényt, ha pedig a feladó másik tagállambeli, a vámhatóság a tagállami hatóságnak továbbítja az elektronikus kiviteli elismervényt, s az küldi majd tovább a feladónak.A jövedéki terméket adófelfüggesztéssel fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, bejegyzett kereskedő a betárolást, fogadást követő öt munkanapon belül köteles kiállítani és benyújtani az elektronikus átvételi elismervényt a vámhatóságnak.
[Lásd a törvény 11. § (5) bek. a) pontjában, (6) bekezdésében, (7) bek. c) pontjában, (8), 18. § (8)-(9) bekezdéseiben, 21/A. §-ában, 22. § (5) bekezdésében, 24/A. § b) pontjában.]
Kivétel az elektronikus átvételi elismervény alól
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Bár gázolajat kikötői adóraktárból kitárolni és hajók üzemanyagtartályába tölteni - főszabály szerint - csak e-TKO alkalmazásával lehet, az átvételről nem kell elektronikus átvételi elismervényt kiállítani ahhoz, hogy az adóraktár-engedélyes mentesüljön a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól. Ebben az esetben az átvételt a hajó üzemeltetője a külön jogszabályban foglaltak szerint igazolja (a részletszabályokat a 8/2004. PM-rendelet még 2009-ben megjelenő módosítása tartalmazza majd).[Lásd a törvény 13. § (1) bek. g), 40. § (1) bek. a) aa) pontjaiban.]
Mentesített szervezetek elektronikus átvételi elismervénye
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha másik tagállamból adófelfüggesztéssel érkezik mentesített szervezetek (diplomáciai testületek, diplomaták, nemzetközi szervezetek, NATO) részére e-TKO-val feladott jövedéki termék, a szállítás visszaigazolásához szükséges elektronikus átvételi elismervényt a számítógépes rendszerben a vámhatóság állítja ki azt követően, hogy a mentesített szervezet írásos nyilatkozatot ad a részére az átvételről.[Lásd a törvény 18. § (4) bekezdésében.]
Kiegészítő adatok az elektronikus átvételi elismervényen
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az adóraktár-engedélyesek, a bejegyzett kereskedők, az adómentes felhasználók az elektronikus átvételi elismervényben az elektronikus okmányok kitöltését szabályozó 684/2009/ EK-rendelet szerinti adatokon kívül kötelesek a külön jogszabályban meghatározott kiegészítő adatokat is szerepeltetni. (A 8/2004. PM-rendelet 2011. január 1-jétől ugyanazon kiegészítő adatok megadását írja majd elő, mint amelyeket az e-TKO tervezetében már 2010. április 1-jétől fel kell tüntetni, vagyis a jövedéki termékek törvény szerinti vámtarifaszámát és a jövedéki fajtakódot.)[Lásd a törvény 22. § (4) bekezdésében, 129. § (2) bek. c) pontjában és a 2009. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: jövedékiadó-módosító törvény) 64. § (3) bekezdésében.]
Átmeneti szabályok
2010. március 31-éig le nem zárt szállítások.
A 2010. április 1-je előtt adófelfüggesztéssel indított, illetve fogadott, és március 31-éig vissza nem igazolt szállítmányok esetében az adóalanyoknak és a vámhatóságnak a 2010. március 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárniuk, vagyis az akkori szabályok vonatkoznak az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülésre, illetve az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség keletkezésére.[Lásd a jövedékiadó-módosító törvény 69. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Haladék elektronikus visszaigazolásra.
2010. április 1-jétől nem mindegyik tagállam alkalmazza teljeskörűen (a feladásra és a fogadásra is) az uniós számítógépes okmányolást, egyes tagállamokban továbbra is papírokmányokkal adnak fel. Ezért a magyar adóraktárengedélyesek és bejegyzett kereskedők 2010. december 31-éig az ilyen tagállamokból papírokmánnyal érkező szállítmányokat továbbra is a korábbi szabályok szerint igazolhatják vissza (vagyis papíron, a TKO 3. példányán, vámhatósági ellenjegyzéssel).[Lásd a jövedékiadómódosító törvény 69. § (3)-(5) bekezdéseiben.]
Feladás belföldről e-TKO-t nem alkalmazó tagállamba.
Az adóraktár-engedélyesek 2010. április 1-je és december 31-e között továbbra is papíralapú okmányolással (TKO) indíthatják adófelfüggesztéses szállításaikat azokba az EU-tagállamokba, amelyek az uniós számítógépes rendszerben még az elektronikus okmányok fogadására is képtelenek. E tagállamok körét a pénzügyminiszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az Európai Bizottságtól történt tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2010. február 28-áig tájékoztatóban teszi közzé.[Lásd a jövedékiadó-módosító törvény 69. §; (4) és (5) bekezdéseiben.]
Üzemszüneti eljárás
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha a jövedéki alany a saját, az ügyfélkapus vagy az uniós számítógépes rendszer üzemzavara miatt nem tud benyújtani e-TKO-tervezetet, illetve jóváhagyni elektronikus átvételi elismervényt, kiállítani elektronikus kiviteli elismervényt, úgynevezett üzemszüneti eljárásra kell áttérni. Az üzemszünet ideje alatt a szállítmányok papírokmánnyal - az üzemszüneti TKO-val - indulhatnak, és az elektronikus okmányok kiállítására kötelezetteknek üzemszüneti átvételi, illetve kiviteli elismervényt kell kiállítaniuk az átvételről, illetve a harmadik országba történt kiléptetésről. Amint helyreáll a számítógépes rendszer, haladéktalanul ki kell állítani az elektronikus okmányokat, mivel csak azok tekinthetők a kitárolás, illetve a betárolás bizonylatának. Az üzemszüneti okmányokat az adó elévüléséig meg kell őrizni.[Lásd a törvény 11. § (9), 18. § (11)-(12), 20/A. § (1), 20/B § (2)-(4), 22/A § (1), (3)-(4) bekezdéseiben, 24/A. § b) pontjában, 26/C. § (1) bekezdésében.]
A másik tagállamból belföldre behozott jövedéki termék üzemszünet alatti átvételéről, illetve a másik tagállamból feladott jövedéki termék harmadik országba üzemszünet alatt belföldről történt kiléptetéséről kiállított üzemszüneti átvételi, illetve kiviteli elismervényt a vámhatóság akkor küldi meg a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, ha nem várható, hogy az üzemszünet rövid időn belül elmúlik.[Lásd a törvény 18. § (11) bek., 22/A. § (2) bekezdéseiben.]
Üzemszünet a hatóságnál és az ügyfeleknél is bekövetkezhet. Az üzemszünet a vámhatóságnál akkor kezdődik, amikor ezt ügyfeleivel elektronikusan közli, az ügyfélkapus rendszerben akkor, ha azt az elektronikus kormányzati portálon bejelentik, az ügyfélnél pedig akkor, amikor az üzemzavart a vámhatóságnak bejelenti, s ezzel azt a vámhatóság nyilvántartásba veszi.Az üzemszünet végét szintén az érintetteknek kell közzétenniük, illetve bejelenteniük, haladéktalanul.
A vámhatóság az üzemszünete kezdetéről és végéről közvetlenül - elektronikusan - köteles értesíteni minden nyilvántartott adóraktár-engedélyest, bejegyzett feladót, bejegyzett kereskedőt, adómentes felhasználót.
Jövedéki termék üzemszüneti TKO-val történő adófelfüggesztés melletti kitárolása, feladása esetén az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak előzetesen be kell jelentenie a vámhatósághoz a kitárolás, feladás tényleges időpontját, ami nem lehet más, mint az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére megadott időpont.
[Lásd a törvény 11. § (9), 20/B. § (1), 26/C. § (1) bekezdéseiben.]
Ha az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó a szállítás ideje közben beálló üzemszünet időtartama alatt kívánja megváltoztatni az e-TKO-val másik tagállamba már elindított adó-felfüggesztéses szállítmány rendeltetési helyét, ezt csak akkor teheti meg, ha a vámhatóságot előzetesen írásban (faxon, elektronikus levélben) értesíti erről a szándékáról (az értesítés formáját, adattartalmát, illetve a részletes eljárást a 684/2009/EK-rendelet szabályozza). A rendeltetési hely megváltoztatására a kérelmet az üzemszünet elmúltát követően elektronikusan is be kell nyújtani (a 684/2009/EK-rendeletben foglaltaik szerint).[Lásd a törvény 20/B. § (5), 26/C. § (1) bekezdéseiben.]
Felfüggesztett adófizetés alóli mentesülés
Változás 2010. április 1-jétől.
Az adóraktárengedélyesnek, a bejegyzett feladónak és az adómentes femasználónak 2010-től elektronikus átvételi elismervénnyel, harmadik országba történő értékesítés esetén pedig elektronikus kiviteli elismervénnyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy véglegesen mentesüljön a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól.[Lásd a törvény 13. § (1), (4), (7)-(9) bekezdéseiben, 21. § (1) bek. a)-c), 26/B. § (3) bek. a) pontjaiban.]
Nem változott.
Ha az adóraktár-engedélyes másik tagállamba mentesített szervezetnek (diplomáciai testület, diplomata, nemzetközi szervezet, NATO) szállít jövedéki terméket, a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alóli mentesüléséhez továbbra is szükséges a mentesített szervezet által kiállított - az Európai Bizottság külön rendelete szerinti adattartalmú - úgynevezett adómentességi igazolás is.[Lásd a törvény 21. § (1) bek. b) pontjában.]
Mentesülés adófizetés alól egyéb módon tagállami feladásnál
Új előírás 2010. április 1-jétől.
A főszabálytól eltérően a másik tagállamba, illetve másik tagállamon keresztül harmadik országba adófelfüggesztéssel végzett szállítás esetén az adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladó az elektronikus átvételi elismervény vagy elektronikus kiviteli elismervény hiányában is mentesülhet a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól, ha a jövedéki termék címzett általi átvételéről vagy harmadik országba másik tagállamból történt kiléptetéséről■ igazolást tud beszerezni a rendeltetési hely szerinti, illetve a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam jövedéki hatóságától,
■ megfelelő bizonyítékot (például a tagállami címzett által kiállított, a jövedéki termék átvételét tanúsító olyan okmányt, amely ugyanazon adatokat tartalmazza, mint az elektronikus átvételi elismervény) tud benyújtani a magyar vámhatósághoz, és azt a vámhatóság elfogadja.
[Lásd a törvény 21. § (9)-(10) bekezdéseiben, 26/B. § (3) bek. b) pontjában.]
Ha az elektronikus átvételi elismervényen vagy az elektronikus kiviteli elismervényen a feladottnál kisebb mennyiség átvételét, kiléptetését igazolják vissza, az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó megfelelő bizonyítékok benyújtásával kérheti a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatóságától, hogy a hiányt vagy annak egy részét igazolt hiányként (például szállítási veszteségként) fogadja el. Ha a hatóság a kérést teljesíti, az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó az elismert hiányra mentesülhet az adófizetés alól.Ha a magyar vámhatósághoz másik tagállam adóraktár-engedélyese vagy bejegyzett feladója részéről érkezik a kérés, a vámhatóság a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban (43/1997. PM-rendelet) meghatározott mértékig, valamint a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt történt, igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást ismerheti el és igazolhatja vissza az adó alól mentesítő hiányként. A vámhatóság a döntéséről a tagállami adóraktár-engedélyest, a bejegyzett feladót és annak illetékes hatóságát is értesíti.
[Lásd a törvény 22. § (6)-(7), 26/B. § (6) bekezdéseiben.]
Mentesülés adófizetés alól egyéb módon belföldön
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel harmadik országba adófelfüggesztéssel feladott szállítmány belföldről történt kiléptetéséről, mentesülhet a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól, ha a kiléptető vámhivatal igazolja a számára, hogy a jövedéki termék kilépett harmadik országba.[Lásd a törvény 13. § (11) bekezdésében.]
Vámhatósági értesítés
Új előírás 2010. április 1-jétől.A vámhatóság a jövedéki terméket másik tagállamba adófelfüggesztéssel szállító, illetve feladó adóraktár-engedélyest és bejegyzett feladót köteles a számítógépes rendszerben értesíteni arról, ha a szállítmány a számítógépes rendszerbe befutott adatok szerint nem érkezett meg a rendeltetési helyre a szállítási okmányban jelzett időpontig. Ennek ellenkezőjét az adóraktár-engedélyes az értesítéstől számított egy hónapon belül bizonyíthatja.
[Lásd a törvény 21. § (2), 26/B. § (4) bekezdéseiben.]
Felfüggesztett adó megfizetése
Változás 2010. április 1-jétől.
Az adó felfüggesztése - főszabályként - akkor szűnik meg, vagyis az adót akkor kell megfizetni, ha a címzett nem állít ki elektronikus átvételi elismervényt a jövedéki termék átvételéről, betárolásáról, illetve a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervénnyel nem igazolta, hogy a termék kilépett harmadik országba.[Lásd a törvény 14. § (2)-(3) bekezdéseiben, 21. § (4) bek. b) pontjában, 26/B. § (4) bek. bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az átvételről, illetve a kiléptetésről nincs elektronikus átvételi, illetve kiviteli elismervény, az adófizetési kötelezettség felfüggesztése belföldi rendeltetésű vagy harmadik országba kiléptetendő szállítmány esetén a feladástól számított 31. napon, másik tagállamba történő feladás esetén a feladástól számított négy hónap leteltét követő napon szűnik meg.[Lásd a törvény 14. § (2)-(3) bekezdéseiben, 21. § (4) bek. b) pontjában, 26/B. § (4) bekezdésében.]
Vámhatóság adó-visszatérítési kötelezettsége
Változás 2010. április 1-jétől.
A másik tagállamból adófelfüggesztéssel feladott, belföldön keresztül másik tagállamba vagy harmadik országba átszállított jövedéki termék szállítása során belföldön észlelt szabálytalanság miatt itt kivetett, a jövedéki biztosíték nyújtójától beszedett adót a vámhatóságnak vissza kell térítenie, ha a jövedéki termék feladásától számított három éven belül megállapítják, hogy a szabálytalanságot mégsem Magyarországon követték el, hanem másik tagállamban. A visszatérítést kérelmezni kell a vámhatóságtól, s az csak akkor téríti vissza az adót, ha hivatalos értesítést kap arról, hogy a másik tagállamban kivetették az adót. (Eddig csak azt mondta ki a törvény, hogy a Magyarországon észlelt szabálytalanságok esetén kivethető az adó, az esetleges kettős beszedés lehetőségét nem zárta ki.)[Lásd a törvény 23. § (5) bekezdésében.]
Jövedéki biztosíték felszabadítása
Új előírás 2010. április 1-jétől.
A tagállamba adófelfüggesztéssel végzett szállítások esetében lekötött szállítási jövedéki biztosíték, illetve a bejegyzett feladó lekötött jövedéki biztosítéka attól az időponttól szabadul fel, illetve attól a naptól kezdődően használható fel ismételten, amikor az elektronikus átvételi, illetve kiviteli elismervényt a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága az uniós számítógépes rendszerben megküldi a vámhatóságnak (vagyis a számítógépes rendszerben a szállítás befejeződésének igazolása megjelenik). Ha üzemszünettől eltérő okból nem állítottak ki elektronikus átvételi, illetve kiviteli elismervényt, a szállítási jövedéki biztosíték, illetve a bejegyzett feladó jövedéki biztosítéka azon a napon szabadítható fel, amikor az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó bemutatja a vámhatóságnak az illetékes tagállam hatósága által kiadott igazolást az átvételről, illetve a kiléptetésről, illetve amikor a vámhatóság elfogadja az adóraktár-engedélyes vagy a bejegyzett feladó által hozzá benyújtott bizonyítékokat.[Lásd a törvény 19. § (7), 26/A. § (3) bekezdéseiben.]
Ha bejegyzett feladó belföldre szállít, lekötött jövedéki biztosítéka attól a naptól szabadul fel és válik ismételten felhasználhatóvá, amikor a jövedéki termék adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó által történt átvételéről kiállított elektronikus átvételi elismervényt a vámhatóság számítógépen a részére továbbította.[Lásd a törvény 10. § (9) bekezdésében.]
Bejegyzett kereskedő
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha a bejegyzett kereskedő másik tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére közvetlenül az adómentes felhasználó üzemébe szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, az átvételről neki kell az elektronikus átvételi elismervényt (üzemszünet esetén az üzemszüneti átvételi elismervényt) kiállítania.[Lásd a törvény 24/A. § c) pontjában.]
Változás 2010. április 1-jétől.
A bejegyzett kereskedőknek is elektronikus átvételi elismervényt kell kiállítaniuk a jövedéki termék átvételéről. Megszűnik az a lehetőség, hogy a bejegyzett kereskedő adóképviselőt alkalmazzon.A "nem bejegyzett kereskedő" elnevezés "eseti bejegyzett kereskedőre" változik.
[Lásd a törvény 24-24/A. §-aiban.]
Nem változott.
Az eseti bejegyzett kereskedő egy-egy szállítmány erejéig jogosult másik tagállamból adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket fogadni.[Lásd a törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Felhasználói engedélyes bejegyzett kereskedő
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Bejegyzett kereskedői engedély könnyített feltételekkel adható azoknak, akik érvényes felhasználói engedéllyel is rendelkeznek. Nekik az engedélyt egyszerűsített eljárásban (a 8/2004. PM-rendelet még 2009-ben megjelenő módosítása szerint várhatóan rövidebb idő alatt) kell kiadni, és tőlük nem kell külön jövedéki biztosítékot megkövetelni, elégséges a felhasználói engedélyes tevékenységéhez nyújtott biztosíték.[Lásd a törvény 24. § (6) bek. b) pontjában.]
Ha a bejegyzett kereskedő egyben felhasználói engedélyes, és engedélye csak a felhasználói engedéllyel beszerezhető jövedéki termékekre (egyéb ellenőrzött ásványolajra, megfigyelt termékre) terjed ki, a jövedéki termék fogadásával nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.[Lásd a törvény 25. § (1) bekezdésében.]
Adóköteles termékbehozatal tagállamból
Változás 2010. április 1-jétől.
Másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék behozatala esetén az adófizetési kötelezettség ezentúl a kereskedelmi célú birtokoláshoz kapcsolódik. Kereskedelmi célú birtokolás, amikor nem magánszemélyek által adómentesen behozható jövedéki terméket birtokolnak. (2010 áprilisa előtt magát a behozatalt - nevezetesen a gazdasági tevékenység keretében megvalósuló, kereskedelmi vagy felhasználási célú, illetve közjogi intézményeknek szánt behozatalt - terhelte belföldi adó.)[Lásd a törvény 27. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Magánszemély adómentes behozatalának továbbra is az a feltétele, hogy a jövedéki terméket a magánszemély saját maga hozza be, és ő maga használja fel.[Lásd a törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Tranzit
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Nem kell belföldön kereskedelmi célú birtokolásnak tekinteni, ha másik tagállamból belföldön keresztül harmadik tagállamba szállítanak jövedéki terméket, s nem magánszemély esetében - a kereskedelmi célú szállításoknál előírt - EKO-val szállítják, magánszemély esetében pedig saját felhasználásra szánják a terméket. Ugyancsak nem minősülnek belföldön adókötelesnek (kereskedelmi célból birtokoltnak) a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén található jövedéki termékek, ha azokat nem hozzák forgalomba, amíg a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik.[Lásd a törvény 27. § (2) bekezdésében.]
Mentesülés adó alól
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Nem kell az adót belföldön megfizetni (vagy a már megfizetett adó utólag visszaigényelhető) a belföldre feladott, az EKO-n feltüntetett mennyiségből arra a részre, amely azért nem érkezik meg a belföldi címzetthez, mert ez a jövedéki termék tulajdonságaiból adódik (például szállítási veszteség), vagy a termék (egy része) előre nem látható körülmények, vis major következtében megsemmisül. E körülményeket az adóalanynak a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál kell bizonyítania, amely mérlegeli, elfogadja-e a bizonyítást. Szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén az adót akkor sem kell megfizetni, illetve a megfizetett adó akkor is visszaigényelhető, ha a jövedéki termék érintett hányadára az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót.[Lásd a törvény 27. § (6) bekezdésében.]
Adózott termék kivitele tagállamba
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Adózott termék tagállamba történő kivitele esetén az adó nemcsak az átvett mennyiségre igényelhető vissza, hanem a címzett által az EKO-n vissza nem igazolt mennyiség azon részére is, amely szállítási veszteség miatt nem érkezett meg hozzá, vagy előre nem látható körülmények, vis major következtében megsemmisült. Az adót a vámhatóság abban az esetben téríti vissza, ha az adóalany e körülményeket a felmerülésük helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál bizonyította, és a bizonyítást a tagállami hatóság elfogadta. Szállítás közben bekövetkezett szabálytalanság esetén visszaigényelhető az adó akkor is, ha a jövedéki termék érintett mennyiségére az elkövetés helye szerinti tagállamban igazoltan megfizették az adót.[Lásd a törvény 28. § (6) bekezdésében.]
Változás 2010. április 1-jétől.
Adózott termék tagállamba történő kivitele esetén az adó-visszaigénylés feltétele, hogy az adózó a szállítmány elindításáról előzetesen értesítse a vámhatóságot.[Lásd a törvény 28. § (1) bekezdésében.]
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az adózott jövedéki termék másik tagállamba történő, kereskedelmi célú kiszállításakor alkalmazandó EKO-t annak kiállításával egyidejűleg elektronikusan az e-TKO tervezetének benyújtására kialakított kétféle lehetőség szerint, lásd a 61. oldalon - "Az e-TKO kiállítása, továbbítása" cím alatt - be kell nyújtani a vámhatósághoz.[Lásd a törvény 28. § (7) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A belföldön szabad forgalomba bocsátott (adózott), másik tagállamba kereskedelmi céllal kiszállított jövedéki termék utáni adó visszaigénylésének ezentúl nem feltétele, hogy az adó-visszaigénylési kérelmet még a kiszállítást megelőzően benyújtsák.[Lásd a törvény 28. § (1) bek. a) pontjában.]
Csomagküldő kereskedő
Változás 2010. április 1-jétől.
Másik tagállamból belföldre értékesítő csomagküldő kereskedő belföldi adóügyi képviselőjének nem kell engedélyt kérnie, elegendő, ha a vámhatóság nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételre kijelölt hatóságot még 2010. április előtt kormányrendelet nevezi majd meg.[Lásd a törvény 30. §-ában, 129. § (1) bek. c) pontjában.]
A másik tagállamba értékesítő belföldi csomagküldő kereskedőt - tevékenységének bejelentése alapján - a vámhatóságán nyilvántartásba veszik. Az adó másik tagállambeli megfizetésére a garanciát a tagállam kijelölt hatóságához kell benyújtani, s csak ennek a hatóságnak az igazolása fogadható el az adó megfizetéséről a belföldi adó-visszaigényléshez.[Lásd a törvény 32. § (1) bek. a)-b) pontjaiban, (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Másik tagállam csomagküldő kereskedője belföldön csak akkor értékesíthet, ha adózói kötelezettségeit belföldi székhelyű adóügyi képviselőn keresztül teljesíti. Csomagküldő kereskedelemnek a másik tagállamba magánszemély vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személy részére történő értékesítés minősül, ha a szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - a csomagküldő kereskedő maga végzi.[Lásd a törvény 30-31. §-aiban.]
Adómentes felhasználás
Változás 2010. január 1-jétől.
Villamos energia, illetve kapcsolt hő és villamos energia egyszerre történő előállításához ásványolajtermék felhasználása attól függetlenül adómentes, hogy azt erőműben vagy távhő-termelő létesítményben végzik-e.[Lásd a törvény 53. § (1) bek. b) pontjában.]
Adóraktárban adómentes felhasználás
Változás 2010. január 1-jétől.
Adóraktár-engedélyes csak akkor mentesül a nem jövedéki termék előállításához felhasznált jövedéki termék után az adó alól, ha a terméket a törvényben meghatározott adómentes célra használják fel (például ásványolajat villamos energia, illetve kapcsolt hő és villamos energia előállítására). A mentesülés feltétele, hogy az adóraktár-engedélyes előzetesen bejelentse a vámhatóságnak e felhasználást, a jövedéki termék várhatóan felhasználandó mennyiségét, a felhasználás alátámasztásával, és a felhasználásról az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint számoljon el.[Lásd a törvény 13. § (3) bek. a) ab) pontjában, (12) bekezdésében.]
A 2010. január 1-jét megelőzően adóraktári adómentes célú felhasználást folytató adóraktár-engedélyesnek 2010. december 15-éig kell bejelentenie a vámhatóságnak, ha e tevékenységét fenn kívánja tartani.[Lásd a jövedékiadó-módosító törvény 71. §-ában.]
Adóraktár olajtermékekre
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Olajterméknek - ami fogalomként eddig nem szerepelt a törvényben - minősülnek az üzemanyag vagy tüzelő-, fűtőanyag céljára előállított, az adómértékek meghatározásánál önálló vámtarifaszámmal nem szereplő ásványolajtermékek, kivéve a biogázt.Az olajtermékeket is adóraktárban kell előállítani. (Biogázon a biomasszából vagy más megújuló energiából előállított gáznemű, nem sűrítettgáz-halmazállapotú - vagyis nem járműüzemanyag - terméket kell érteni.)
[Lásd a törvény 7. § 37/D-E. pontjaiban, 34. § (3) bekezdésében.]
Hulladékból ásványolaj
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az ásványolajadóraktárak közül az egyébásványolaj-gyártó adóraktárban kell előállítani a hulladékokból kinyert ásványolajtermékeket. Az adóraktári engedély könnyített feltételekkel kapható meg, ha a hulladékhasznosítást engedéllyel, a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végzik. A könnyítés mértéke attól függ, hogy az adóraktárban milyen ásványolajterméket állítanak elő. Ha az előállított termék kizárólag egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy nem üzemanyagkénti felhasználásra gyártott olajtermék, a jövedéki biztosíték minimuma 10 millió forint (az általában előírt 50 millió forinttal szemben), az adóraktáranként szükséges hitelesített tárolótartály-kapacitás 30 köbméter (az egyébként előírt 500 köbméterrel szemben). Tüzelési célú gázolaj vagy fűtőolaj előállítása esetén a tárolókapacitás-követelmény adóraktáranként 100 köbméter, a jövedéki biztosíték minimuma 50 millió forint. Ha viszont üzemanyagot (benzin, gázolaj vámtarifaszámú terméket) állítanak elő, a jövedéki biztosíték minimuma magasabb az általában előírtnál, 100 millió forint (a tárolótartály-követelmény nem tér el, azaz 500 köbméter). Ha üzemanyagot és más, nem üzemanyag ásványolajat is előállítanak, akkor a jövedéki biztosíték legalább 150 millió forint, a tárolókapacitás-minimum viszont ugyanannyi, mint általában (500 köbméter). Ha csak tüzelési célú termékeket állítanak elő, a tárolókapacitás-feltétel 130 köbméter, a jövedéki biztosíték 60 millió forint.[Lásd a törvény 58. § (1) bek. i) pontjában, (16) bekezdésében.]
Ásványolaj előállítása esetén a 2010. január 1-jén érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezők 2010. március 31-éig halasztást kaphatnak adóraktári engedélyük megszerzésére. Ehhez legkésőbb 2010. január 15-éig be kell jelenteniük a vámhatóságnak adóraktáriengedély-köteles tevékenységüket, megadva hulladékkezelési engedélyük számát, az előállított ásványolajtermékek megnevezését, vámtarifaszámát, rendeltetését, s a 2010. március 31-éig várható előállításra vonatkozó adatokat. 2010. január 1-jével leltárt kell felvenniük, és a bejelentésben annak adatait is meg kell adniuk, továbbá legkésőbb 2010. február 15-éig be kell nyújtaniuk adóraktáriengedély-kérelmüket az előállított ásványolaj vámtarifaszám-besorolására vonatkozó, a VPOP Vegyvizsgáló Intézete által kiadott szakértői véleménnyel együtt.A vámhatóságnak legkésőbb 2010. március 31-éig kell elbírálnia a kérelmeket. Az átmeneti időszakban a vámhatóság kiveti az adót, amit havonta, a tárgyhót követő hó 5-éig kell a kérni. Aki az átmeneti időszakban kéri, mentesülhet az adó megfizetése alól az ezen időszakban villamos energia, illetve kapcsolt hő és villamos energia előállításához történt felhasználás után. A mentesülés egyaránt vonatkozik arra az esetre, ha az előállító az ásványolajat maga használja fel az üzemében (a majdani adóraktárban) villamos energia, illetve kapcsolt hő és villamos energia előállítására, és arra is, ha az értékesített ásványolajat ilyen célra adómentes felhasználó használja fel. Az utóbbi esetben az adómentes felhasználó adatait is meg kell adni, amikor az adó kivetését kérik.
[Lásd a jövedékiadó-módosító törvény 68. § (1)-(6) bekezdéseiben.]
Az érvényes hulladékkezelési engedély birtokában egyéb ellenőrzött ásványolajterméket vagy a nem a benzin, gázolaj vagy fűtőolaj vámtarifaszámok alá tartozó más ásványolajterméket előállító személy mentesül a 2010. január 1-je előtt e termékekre keletkezett adófizetési kötelezettsége alól, ha azokat igazoltan villamos energia, illetve villamos energia és kapcsolt hő előállítására használták fel.[Lásd a jövedékiadó-módosító törvény 68. § (7) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ezentúl nem kell megfizetni a szabványosság hiánya miatt a literenként 40 forintot többletadót a hulladékkezelés keretében előállított egyéb ellenőrzött ásványolajokra és a nem a benzin, gázolaj vagy fűtőolaj vámtarifaszámok alá tartozó más ásványolajtermékekre, kivéve, ha azokat üzemanyagnak állítják elő.[Lásd a törvény 52. § (4) bekezdésében.]
Termékkísérő okmányok küldése
Változás 2010. április 1-jétől.
Csak az olyan adófelfüggesztéses kitárolások esetében kell a termékkísérő okmányok adatait - a kiállításukkal egyidejűleg - külön megküldeni a vámhatósághoz, amelyeket nem e-TKO alkalmazásával végeznek. Csővezetékes szállítás esetében nem a bizonylat kiállításával egyidejűleg, hanem a 8/2004. PM-rendelet még 2009-ben megszülető módosítása szerinti módon (gyakorisággal) kell az adatokat küldeni.[Lásd a törvény 40. § (9) bekezdésében.]
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A közösségi kereskedő is köteles megküldeni a vámhatóságnak az adózott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállításakor alkalmazandó EKO-k adatait, mégpedig az EKO kiállításával egyidejűleg, az e-TKO-ra 2010. április 1-jétől használt elektronikus úton (vagyis ügyfélkapun keresztül vagy az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal kiépített külön számítógépes kapcsolati rendszerben).[Lásd a törvény 28. § (7) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az EKO-k és a nem e-TKO-s adófelfüggesztéses kitárolások bizonylatainak adatait az e-TKO-ra 2010. április 1-jétől használt elektronikus úton kell - a kiállításukkal egyidejűleg - megküldeni a vámhatóságnak (vagyis ügyfélkapun keresztül vagy az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal kiépített külön számítógépes kapcsolati rendszerben). A sörfőzdékre ez nem vonatkozik, ők továbbra is az EKO-k másolatát küldik meg a vámhatóságnak.[Lásd a törvény 40. § (13) bekezdésében.]
Nem változott.
A szabad forgalomba bocsátásról kiállítandó termékkísérő okmányok (EKO) adatait, sörfőzde esetében az EKO másolatát továbbra is - a kiállításukkal egyidejűleg - meg kell küldeni a vámhatóságnak.[Lásd a törvény 40. § (9) bekezdésében.]
Kiszerelési előírások italokra
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéb borok (a gyümölcsborok) 2 litert meghaladó kiszerelésben, a szőlőborok 25 litert meghaladó (hordós) kiszerelésben is forgalmazhatók. Ezt előzetesen - a forgalmazást, illetve tagállamból történő behozatal esetében a behozatalt, importálás esetében pedig az importálást megelőző harmadik munkanapig - be kell jelenteni a vámhatóságnak, amely a bejelentést legkésőbb a bejelentést követő munkanapon nyilvántartásba veszi. A bejelentést és a nyilvántartásba vételt visszaigazoló értesítést is elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni. Két litert meghaladó kiszerelésű gyümölcsbor csak - a kannás és hordós szőlőborra eddig is alkalmazott - hivatalos zárral ellátva forgalmazható.[Lásd a törvény 85. § (1) bekezdésében.]
A tömény szeszes italok 2 literes kiszerelésben engedély nélkül forgalmazhatók (korábban csak a 2 liter alattiak voltak azok). A 2 litert meghaladó kiszerelésű tömény szeszek forgalmazásának előzetes engedélyeztetését- a gyümölcsborokéval azonos eljárás szerint
- az előzetes bejelentési kötelezettség és nyilvántartásba vétel váltja fel.
[Lásd a törvény 73. § (9)-(10) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Termelői borkimérésben hordós szőlőbor továbbra is külön bejelentés nélkül értékesíthető helyben fogyasztásra vagy - legfeljebb 10 literes kannás kiszerelésben - elvitelre kimérve.[Lásd a törvény 85. § (2) bekezdésében.]
Jövedéki bírság kiszerelés miatt
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A vámhatósági nyilvántartásba vétel nélkül forgalmazott, 2 liternél nagyobb kiszerelésű egyéb bor és tömény szesz adózás alól elvontnak minősül (a jövedéki bírság legkisebb összege változatlanul 150 ezer forint, illetve az adó háromszorosa vagy kereskedelmi mennyiség - bornál 90 liter, tömény szesznél 10 liter - fölött az ötszöröse).[Lásd a törvény 114. § (2) d) pontjában.]
Boradóraktár jövedéki biztosítéka
Változás 2010. január 1-jétől.
A boradóraktár jövedéki biztosítékának plafonja nem 10 millió, hanem 20 millió forint, ha az adóraktár-engedélyes 2 litert meghaladó kiszerelésben is előállít egyéb bort. A tároló adóraktár által minimálisan nyújtandó jövedéki biztosíték ilyen kiszerelésű egyéb bor készletezése esetén 2 millió forint (a korábbi 1 millió forint helyett), maximum 20 millió forint.[Lásd a törvény 84. § (7) bekezdésében.]
Zárjegyhiány "bírsága"
Változás 2010. január 1-jétől.
Zárjegyhiány esetén (vagyis ha a zárjegyek felhasználója nem tud elszámolni az átvett zárjegyek mennyiségével) a hiányzó zárjegyek után darabonként 1000 forintot kell fizetni a korábbi 800 forint helyett.[Lásd a törvény 73. § (5) bekezdésében.]
Elektronikus adójegyrendelés
Változás 2010. január 1-jétől.
A dohánygyártmányokra az adójegyeket csak elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lehet megrendelni.[Lásd a törvény 99. § (4) bekezdésében.]
Nem jövedéki engedélyes tevékenység
Változás 2010. január 1-jétől.
A település jegyzője által kiadott működési engedély ezentúl csak a dohánygyártmányok kiskereskedelmi forgalmazásának feltétele, más jövedéki termékekhez nem szükséges. Ezeket főszabály szerint üzlethelyiségben (üzemanyagot automatából is) lehet árulni.[Lásd a törvény 109. § (1) bekezdésében.]
Mozgóboltban, vasúti étkezőkocsiban és büfében, nemzetközi autóbuszjáraton, személyhajón, belföldi repülőgépjáraton nem értékesíthető dohánygyártmány (kizárólag üzletben, működési engedéllyel).[Lásd a törvény 109. §; (2) és (5) bekezdésében.]
Nemcsak a jövedéki italok (tömény szesz, bor, sör, pezsgő, köztes alkoholtermék) alkalmi rendezvényi árusítását kell három munkanappal korábban bejelenteni az értékesítés helye szerint illetékes vámhatóságnak, hanem közterületi vagy vásári, illetve piacon nem üzleti értékesítését is. A bejelentésben meg kell adni az értékesítés helyét és időpontját, ismétlődő értékesítés esetén az értékesítési napokat és az egyes napokon az értékesítés kezdő és befejező időpontját, valamint a jövedéki termék raktározására használt épület, épületrész címét (helyrajzi számát).[Lásd a törvény 110. § (10) bekezdésében.]
A jegyző dohánygyártmányok forgalmazása esetén a működési engedélyekről ezentúl az engedélykiadásról hozott döntés meghozatalával egyidejűleg, más jövedéki termékeknél a kiskereskedelmi tevékenység folytatásáról tett bejelentés nyilvántartásba vételét követő munkanapon köteles tájékoztatni a vámhatóságot.[Lásd a törvény 109. § (4) bekezdésében.]
A nem jövedéki engedélyes kereskedőnek az eladó kérésére csak a dohánygyártmányok beszerzésekor kell a működési engedélyét vagy az arról szóló igazolást felmutatnia, egyéb jövedéki termékek esetében a kereskedelmi tevékenység folytatásáról a jegyzőhöz tett bejelentéséről kapott igazolást (annak másolatát).[Lásd a törvény 110. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Mozgóboltban - a dohánygyártmányok kivételével - továbbra is a korábbi szabályok szerint értékesíthetők jövedéki termékek. Üzemanyag csak üzemanyagtöltő állomáson értékesíthető jövedéki engedély nélkül (egyébként jövedéki engedély kell hozzá).[Lásd a törvény 109. § (3), (5)-(7) bekezdéseiben.]
Jövedéki ellenőrzés
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A vámhatóság a nem jövedéki engedélyes kereskedőknél folytatott jövedéki ellenőrzés keretében a nyugtaadási kötelezettséget is ellenőrizheti (nem kell a próbavásárlás miatt másik eljárást lefolytatnia).[Lásd a törvény 111. § (1) bek. b) pontjában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A járművek, szállítmányok közúti ellenőrzés keretében végzett jövedéki ellenőrzése során mellőzhető a jegyzőkönyv felvétele, ha nem történt jövedékijog-sértés (kivéve, ha az ellenőrzött személy kéri a jegyzőkönyvezést).[Lásd a törvény 111. § (8) bekezdésében.]
Jogkövetkezmények
Változás 2010. január 1-jétől.
A vámhatóság akkor is eltekinthet az üzletbezárás elrendelésétől, ha megsértették ugyan a jövedéki törvényt, de az érintett a tőle elvárható körültekintéssel járt el a jövedéki termék beszerzése során. Az új rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.[Lásd a törvény 117. § (3)-(4) és a 2009. évi CXIII. törvény 63. § (6) bekezdéseiben.]
Gyümölcsbor előállítása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Jövedéki szabály lett, hogy a gyümölcsborok előállításánál és kezelésénél be kell tartani a szakmai jogszabályokat. Az ezek megsértésével előállított és kezelt gyümölcsborok is - hasonlóan a szőlőborhoz - adózás alól elvontnak minősülnek, és forgalmazásukat literenként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírság terheli.[Lásd a törvény 86. § (1) bekezdésében.]
Elkobzott ásványolaj felhasználása
Változás 2010. január 1-jétől.
Katasztrófavédelmi szerv oktatási, gyakorlatozási célra is felhasználhatja az elkobzott ásványolajtermékeket (a gyakorlatok során például elégetheti az elkobzott ásványolajterméket).[Lásd a törvény 120. § (8) bek. c) pontjában.]
Gázolaj-adókedvezmény földgázellátási üzemzavar idején
Változás az Európai Bizottság jóváhagyását követően.
Gázolajliterenként 90,30 forint jövedéki adót visszaigényelhetnek a 97,35 forint teljes adóból azok az óránként legalább 500 köbméter földgázt felhasználó fogyasztók (nagyfelhasználók), amelyek minősített földgázellátási üzemzavar esetén annak időtartamára földgázról gázolajra térnek át.A minősített földgázellátási üzemzavar beálltát és befejeztét a kormány vagy az energiapolitikáért felelős miniszter (a gazdasági miniszter) rendeletben hirdeti ki.
Az adó akkor igényelhető vissza, ha a felhasználó
■ legkésőbb a helyettesítő gázolaj első felhasználását követő napon bejelenti a vámhatóságnak, hogy a földgázról áttért gázolajra;
■ csatolja a bejelentéséhez a földgázkereskedővel kötött szerződése másolatát, valamint felhasználási helyenként, ezen belül gázfogyasztó készülékenként és technológiai felhasználás szerint részletezve megadja a megelőző három hónap napi átlagos földgázfelhasználását és a gázolajból rendelkezésre álló nyitókészletet;
■ a gázolaj utolsó napi felhasználását követően, legkésőbb az üzemzavar megszűnését követő negyedik munkanapon írásban bejelenti a vámhatóságnak, hogy összesen mennyi gázolajat használt fel, illetve mekkora a gázolaj-zárókészlete.
Jövedéki adó olyan gázolajra igényelhető vissza, amelyet
■ az üzemzavar idején vagy legfeljebb öt munkanappal annak kezdete előtt szereztek be kizárólag ásványolaj-adóraktárból, és amelyet az üzemzavar alatt vagy még az azt követő második munkanap végéig fel is használnak földgáz helyett;
■ a vámhatósághoz bejelentett felhasználási helyen és gázfogyasztó készülékben vagy technológiai célra használnak fel, feltéve, hogy a földgázkereskedővel kötött szerződés legalább óránként 500 köbméter földgáz felhasználásának lehetőségéről szól.
Az adó-visszaigénylési kérelem havonta, a tárgyhót követő 20-ától nyújtható be, és az adó legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül igényelhető vissza.
Az adó-visszaigénylésre jogosultságot, tehát a tényleges felhasználást a vámhatóság a helyszínen is ellenőrizheti, vagyis azt, hogy
■ a kötelezően benyújtandó adatok (a gázolaj nyitó- és zárókészlete, a felhasználáshelyek szerinti bontott és az összesített napi felhasználás) valódiak-e;
■ a visszaigénylő tudja-e igazolni, hogy a gázolajat valóban földgáz helyett használta fel.
A rendelkezés az EB jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba, s azt az adópolitikáért felelős miniszternek (a pénzügyminiszternek) a Magyar Közlönyben kell nyilvánosságra hoznia.
[Lásd a törvény 57. §-ában és a 2009. évi XXXV. törvény 39. § (1)-(2) bekezdéseiben.]