adozona.hu
Mit kell tudni az egyéni vállalkozóról és cégről?
Mit kell tudni az egyéni vállalkozóról és cégről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az őstermelők, a magánállatorvosok, az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók nem tartoznak a törvény hatálya alá, vagyis nem lehetnek egyéni vállalkozók. Mindenki más lehet, aki saját gazdasági kockázatvállalás mellett végez Magyarországon letelepedett, üzletszerű, rendszeres, nyereség- és vagyonszerzésre alkalmas gazdasági tevékenységet.
Az adó-, vám- vagy tébéjárulék-tartozás nem zárja ki az egyéni vállalkozói tevékenységnek sem a megkezdés...
Mit kell tudni az egyéni vállalkozóról és cégről?
Az egyéni vállalkozói kör
Változás 2010. január 1-jétől.
Az őstermelők, a magánállatorvosok, az ügyvédek, az egyéni szabadalmi ügyvivők, a közjegyzők és az önálló bírósági végrehajtók nem tartoznak a törvény hatálya alá, vagyis nem lehetnek egyéni vállalkozók. Mindenki más lehet, aki saját gazdasági kockázatvállalás mellett végez Magyarországon letelepedett, üzletszerű, rendszeres, nyereség- és vagyonszerzésre alkalmas gazdasági tevékenységet.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdésében.]
Jogosultságot kizáró okok
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adó-, vám- vagy tébéjárulék-tartozás nem zárja ki az egyéni vállalkozói tevékenységnek sem a megkezdését, sem a folytatását. A foglalkozástól eltiltás szintén nem kizáró ok, mivel az egyéni vállalkozói jogviszony létesítésének nem feltétele a tevékenység hatósági engedélyezése, fennmaradásának pedig csak akkor akadálya, ha az egyéni vállalkozót valameny-nyi, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában megjelölt tevékenységére eltiltják.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. §-ában, 19. § (2) bek. c) pontjában.]
Kizárólagosan elektronikus ügyintézés
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha egyéni vállalkozói tevékenységre a körzetközponti jegyzőnél (az okmányirodán) bejelentkező nem rendelkezik ügyfélkapuval, az okmányiroda, ingyenesen létrehozza azt számára. A bejelentő a saját e-mail címe helyett kézbesítési megbízottjáét is megadhatja, aki majd a kötelezően elektronikusan érkező küldeményeket a bejelentő részére továbbítja. A kézbesítési megbízott elfogadó nyilatkozatát a bejelentéshez mellékelni kell.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló, 2009. évi CXV. törvény 4-5. §-aiban.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos valamennyi eljárás kizárólag elektronikusan folytatható le.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 4. § (3) bekezdésében.]
Eljárási díjak, illetékek
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének, szünetelésének, megszüntetésének és a változásoknak a bejelentéséért nem kell sem illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 8. §-ában.]
Tevékenység bejelentése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez nem kérhető igazolás (például erkölcsi igazolvány), a bejelentés során eljáró hatóságnak kell ellenőriznie, nem áll-e fenn valamilyen, a büntetett előélettel kapcsolatos kizáró ok. A hatóság az ellenőrzéshez információt kérhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (3)-(6) bekezdéseiben.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenységhez a továbbiakban nem kell engedély, megkezdését csupán be kell jelenteni az okmányirodához. A bejelentéshez nem kell csatolni semmilyen iratot, igazolást - ezeket a hatóság sem kérheti -, csak nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység megkezdését kizáró okok nem állnak fenn. Az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, vagyis ha a bejelentő hiánytalanul töltötte ki a bejelentési űrlapot, tudomásul kell vennie a bejelentést, és haladéktalanul meg kell küldenie neki az erről szóló - az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát is tartalmazó - igazolást. A hatóságnak utólag ellenőriznie kell, nem állnak-e fenn kizáró okok. Ha igen, akkor az egyéni vállalkozót eltiltja az egyéni vállalkozása folytatásától.Új bejelentés- vagy engedélyköteles tevékenység felvételét az egyéni vállalkozónak nem kell bejelentenie, mert ilyenkor erről a bejelentő vagy engedélyező hatóságnak hivatalból értesítenie kell az okmányirodát.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 7. § (2)-(3) bekezdéseiben, 19. § (2) bek. a) pontjában.]
A törvény nem nevezi meg az eljáró hatóságot, ez a 2009 decemberében megjelenő idevágó kormányrendelet szerint várhatóan továbbra is a körzetközponti jegyző, vagyis az okmányiroda.Az egyéni vállalkozó a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az eljáró hatóságnak.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 5-7. §-aiban.]
Egyéni vállalkozói tevékenység
Változás 2010. január 1-jétől.
Elválik egymástól az egyéni vállalkozói státus és a jogosultság a tevékenységre. Hatósági működési engedélyhez kötött tevékenység esetén például az egyéni vállalkozó nem végezheti a tevékenységet, ha hiányzik az engedély, de ettől még nem veszti el egyéni vállalkozói státusát.Ha külön jogszabály előírja, hogy az egyéni vállalkozó saját maga feleljen meg a képzettségi követelményeknek, akkor nem elegendő, ha az egyéni vállalkozó alkalmazottja vagy közreműködője rendelkezik a szükséges képesítéssel (a kereskedelmi törvény például előírja ezt).
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 14-15. §-aiban.]
Tevékenység szünetelése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig, de legfeljebb öt évig szüneteltethető, ha ezt az egyéni vállalkozó az eljáró hatóságnak bejelenti, illetve leadja neki az igazolványát (ha van). A szünetelés alatt az egyéni vállalkozó - ebben a minőségében - jogot nem szerezhet, kötelezettséget nem vállalhat, a szünetelésig keletkezett kötelezettségeiért viszont helyt kell állnia. A szünetelésnek az egyéni vállalkozó bármikor véget vethet azzal, hogy bejelenti, folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével sem jelenti be, hogy folytatja vagy megszünteti a tevékenységet, az eljáró hatóság határozatban megtiltja neki, hogy a tevékenységét végezze, s e határozata megszünteti a jogosultságát is egyéni vállalkozói tevékenységre.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény törvény 18. §-ában]
Jogosultság megszűnése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre jogosultság megszűnik, ha az egyéni vállalkozó■ egyéni céget alapít, ezt követően bármilyen tevékenységét már csak az egyéni cég keretei között folytathatja (a cégalapításról a cégbíróság értesíti az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát - KEKKH -, amely törölni köteles őt a nyilvántartásból);
■ öt éven túl szünetelteti tevékenységét.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (1) bek. b) pontjában, 87. § (3) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói jogosultság akkor is megszűnik, ha az egyéni vállalkozónak egyetlen olyan, a nyilvántartásban szereplő tevékenysége sem marad, amelyet jogszerűen folytathatna.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (2) bek. c) pontjában.]
Egyéni vállalkozók nyilvántartása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának naprakész adatai - egyes személyes adatok kivételével - bárki számára ingyen, folyamatosan hozzáférhetők az interneten (várhatóan a KEKKH honlapján).[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenységét befejező (illetve a nyilvántartásból például egyénicég-alapítás miatt törölt) egyéni vállalkozó adatait a KEKKH tíz évig köteles megőrizni. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásába adatokat csak a nyilvántartást vezető szerv rögzíthet.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1), 13. § (1) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozói igazolvány
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása nem kötelező. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számát kell használnia ott, ahol 2010 előtt az egyéni vállalkozói igazolványa számát kellett megadnia.Az igazolványt az egyéni vállalkozó kiválthatja, ha akarja, erre a kérelem az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy később bármikor előterjeszthető a körzetközponti jegyzőnél.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 10. §-ában.]
Egyéni cég alapítása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany, amely azzal jön létre, hogy bejegyzik a cégjegyzékbe.Egyéni céget kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat. A 2010 előtt a cégnyilvántartásban regisztrált egyéni vállalkozók 2010. július 1-jé-ig kötelesek eldönteni, hogy tevékenységüket a továbbiakban egyéni vállalkozóként vagy egyéni cégként végzik. E határidőig az egyéni vállalkozónak meg kell tudnia felelni az egyéni cég szabályainak. Az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapításával - vagy az egyéni cég megvásárlásával - elveszti jogosultságát egyéni vállalkozói tevékenységre.
Az egyéni cég nem működhet előtársaságként, azaz tevékenységét a jogerős cégbejegyzésig nem kezdheti meg.
Egyéni cégnek főszabály szerint csak egy tagja lehet (mégpedig az, aki az alapításkor, illetve a cég megvásárlásakor egyéni vállalkozóként tevékenykedik); több taggal csak egy esetben és csak átmenetileg működhet: a tag halála esetén az örökösök három hónapig a cég tagjaivá válhatnak, ha e szándékukat a cégbíróságnak bejelentik.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény törvény 19-25.,32. §-aiban.]
Egyéni cég vagyona és felelőssége
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég jegyzett tőkéjét a tagja határozza meg, a törvény tőkeminimumot sem ír elő. Az egyéni cég tagja eldöntheti, hogy korlátolt vagy korlátlan felelősséggel akar-e tartozni a cég cégvagyont meghaladó tartozásaiért. A korlátolt felelősség itt azt jelenti, hogy az egyéni cég tagja köteles megnevezni azt az összeget, amelynek erejéig a cég vagyonát meghaladó tartozásokért a saját vagyona terhére is felel. Az úgynevezett pótbefizetési összeget az alapításkor nem kell felmutatni - csupán az összeget kell megnevezni az alapító okiratban -, és csak akkor kell rendelkezésre bocsátani, ha az egyéni cég vagyona már nem fedezi a követeléseket.A választott felelősségi alakzatot - korlátolt felelősség esetén a pótbefizetés összegét is - szerepeltetni kell a cégnyilvántartásban. Korlátlan felelősség esetén az egyéni cég megjelölést (vagy annak ec. rövidítését), egyébként pedig a korlátolt felelősségű egyéni cég megjelölést (vagy annak kfc. rövidítését) kell használni.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 26-29. §-aiban.]
Hitelezővédelmi szabályok
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Korlátlan felelősségű egyéni cég tagja nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (vagyis nem lehet például bt-beltag). Ha az egyéni cég tagja működés közben vált át a korlátozott felelősségre, a felelősség korlátozásáig vállalt kötelezettségeiért akkor is teljes vagyonával, korlátlanul felel. Az egyéni cég tagja és - felelősségi alakzatától függetlenül - a cég korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az alapító egyéni vállalkozóként végzett tevékenységéből eredő kötelezettségeiért.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §; (4), (6) bekezdéseiben, 28. §-ában.]
Egyéni cég működése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Egyéni cég ügyvezetését tagsági jogviszony keretében maga a tag vagy vezető tisztségviselő láthatja el.Engedélyhez kötött tevékenységet egyéni cég is csak az engedély birtokában végezhet. Az egyéni vállalkozó által a cég alapítása előtt vagy az egyéni cég alapítása során megszerzett engedély az általa alapított egyéni céget illeti meg, feltéve, hogy a cég maga is megfelel az előírt feltételeknek.
A tevékenységhez az ágazati jogszabályok szerint szükséges képesítéssel nem muszáj az egyéni cég tagjának rendelkeznie, elegendő, ha azzal a tevékenységében személyesen közreműködő foglalkoztatottja rendelkezik, de jogszabály előírhatja, hogy az egyéni cég tagjának kell megfelelnie a képesítési követelményeknek.
[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 30-31. §-aiban.]
Egyéni cég átalakulása és megszűnése
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat, s a többi céghez hasonló okokból szűnhet is meg. Az egyéni cégre is a felszámolás, a csődeljárás és a végelszámolás általános szabályai érvényesek.[Lásd az egyéni vállalkozóról és cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 33-34. §-aiban.]